Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Jég hátán is szerelem - Izaura TV, 07:00 |
Zoolander, a trendkívüli - Moziverzum, 07:25 |
Ali - Film4, 07:45 |
Madame Web - HBO2, 07:50 |
Élet, vagy valami hasonló - Max4, 08:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Thierry Lhermitte (72) |
Albert Wolsky (94) |
Shirley Henderson (59) |
Katherine Heigl (46) |
Garret Dillahunt (60) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Párbaj a napon |
Anya Taylor-Joy |
5188. Master laster (2008-08-27 01:34.11) |
Mit szóljak én, nincs is nyakkendőm! |
5187. Nyakkendősparaszt (2008-08-27 00:06.28) - (válasz Nyakkendősparaszt 5186. hozzászólására) |
Ha belegondolok, hogy az érzelemek nélkül még azt sem tudnám eldönteni, hogy reggel melyik nyakkendőmet vegyem fel kiráz a hideg. |
5186. Nyakkendősparaszt (2008-08-26 23:57.11) |
Az érzelmek tulajdonképpen tudatositott emóciók legalábbis a tudósbácsik szerint. Alább valaki irta, hogy az üzletben nem szabad az érzelmekre hallgatni. Pontositanám, nem szabad a mohó és dühöt kiváltó érzelmekre hallgatni viszont valójában az úgyn. racionális döntéseket sem lehetne emóciók nélkül meghozni.
Megtörtént eset egy emberről aki elvesztette az érzelmeit: Antonio Damasio neurobiológus irta le egy páciense történetét. Elliot sikeres jogász volt, jó férj és apa egész addig amig egy mandarin nagyságú tumor tönkre nem tette az agya elülső részét az orrüregi részek felett. A tumort ami egy úgyn. meningeom volt eltávolitották de Elliotban valami megváltozott. Az azelőtt csupa élet embernek reggel könyörögni kellett, hogy felkeljen, nem tudta beosztani a teendőit és rengeteg időt töltött felesleges dolgokkal. Ahelyett, hogy elrendezze az iratait órákat töltött azzal, hogy hova és milyen mappákba helyezze őket. Egyszerűen képtelen volt dönteni elvesztette az érzékét a lényeges iránt. El is kezdte a társadalmi lejtőn való lecsúszását. A cégben felmondtak neki, az azelőtt megfontolt és ügyes befektető kétes hirű üzletekben vesztette el az egész vagyonát és teljesen tönkrement. A házassága szétesett a kapcsolatai barátaival ismerőseivel mind odalett. Végül rokkant segélyig jutott és a testvérei gondozták. Damasio miközben Elliotot vizsgálta rájött, hogy az inteligenciája nem károsodott a reflexei is jól működtek. Figyelmes volt, sármos még néha humoros is, mégis állandó egykedvűségben leledzett. Még a saját tragédiájáról is teljesen hidegen, érzelmek nélkül mesélt. Képtelenné vált a sirásra vagy a nevetésre. Rengeteg psychoteszt elvégzése után Damasio megállapitotta, hogy Elliotból egy érzelemek nélküli "biorobot" lett. Egyszerűen elvesztette az emócióival való agyi kapcsolatát. Nem érzett örömöt, vidámságot de szomorúságot vagy meghatottságot sem. A döntéseknél felfogta az elméjével a lehetőségeket és logikusan is tudott érveket pro-kontra felhozni mégis mikor választania kellett egyre csak újra és újra futatta az öszes lehetőséget. Amikor elé tettek 2 kártyacsomagot melyekből ha ismételve lapot húzott az egyiknél állandóan sok ezer dolcsit vesztett de néha nyert 100 dollárt a másiknál pedig nagyon sokszor nyert 50-et és nagy ritkán vesztett 100 dollárt még több száz próba után sem tudta eldönteni, hogy melyik számára az előnyösebb választás. Holott az elméjével pár próbálkozás után rájött mi a helyes és ezt el is mondta a többieknek még sem tudta azt választani mert nem tudta átérezni, hogy az neki jó! Az emocionális befolyás a döntésekre az agy elülső részében zajlik amit a tumor Elliot-nál tönkretett ezért képtelen volt érzelmileg átélni a döntései jövőbeli következményeit. A veszteségek az agyban olyan emóciókat hoznak létre melyeket rossznak érzékelünk a siker pedig jó érzéseket vált ki. Ezek alapján döntünk és választunk célokat. Ez évmilliós evolúciós folyamat során alakult igy mint bevált dolog. Elliot-nál ez a mechanizmus megsérült és csak puszta logikával érzelmi alapok nélkül nam tudott még egyszerű hétköznapi döntéseket sem meghozni. |
5185. Évicem (2008-08-26 22:17.15) - (válasz Az utolso szamuráj 5184. hozzászólására) |
Akkor most ezzel azt mondod, hogy vannak? Érzelmeid? Neked? Mondom, hogy kamuzol...:))) |
5184. Az utolso szamuráj (2008-08-26 20:05.00) - (válasz Évicem 5183. hozzászólására) |
Nem azt mondtam,nincsenek,azt mondtam,sebezhető vagy miattuk)) |
5183. Évicem (2008-08-26 18:38.25) - (válasz Az utolso szamuráj 5182. hozzászólására) |
Szerintem kamuzol...:))) |
5182. Az utolso szamuráj (2008-08-26 18:22.21) - (válasz Évicem 5181. hozzászólására) |
Hihetetlen,mi?))) |
5181. Évicem (2008-08-26 16:49.01) - (válasz Az utolso szamuráj 5180. hozzászólására) |
Jaj, csak nem...ki hitte volna?! :)))) |
5180. Az utolso szamuráj (2008-08-26 16:37.18) |
Érzelmek.
Hm. Pont,ahonnét sebezhető vagy. |
5179. Whyteangel (2008-08-26 15:59.01) |
Igen, bár az első benyomás inkább az illető fellépését, kisugárzását jelenti...ez is sokat elárul...bizonytalan-e, visszahúzódó-e, de attól, mert bizonytalan, még lehet őszinte, kedves...stb. |
5178. KicsiRéka (2008-08-26 15:57.16) - (válasz Whyteangel 5177. hozzászólására) |
jah, csak úgy gondoltam tudod van ez az első benyomás dolog. van aki az alapján elkönyveli az embereket. |
5177. Whyteangel (2008-08-26 15:55.03) - (válasz KicsiRéka 5176. hozzászólására) |
Ítélni? Ezt nem igazán értem, hogy hogyan is gondoltad. Van első benyomás, de nem az alapján könyvelem el az embereket.....Egy negyedórás vagy félórás beszélgetés minimum kell ahhoz, hogy kicsit jobban körvonalazódjon bennem, milyen is az illető és még akkor sem biztos, hogy helyes megállapításra jutok.... |
5176. KicsiRéka (2008-08-26 15:42.43) - (válasz Whyteangel 5175. hozzászólására) |
lehet.
te szoktál elsőre ítélni? |
5175. Whyteangel (2008-08-26 15:38.53) - (válasz KicsiRéka 5174. hozzászólására) |
Akkor biztosan szép lehetsz, mert a lányok azokra szoktak fújni, akikre féltékenyek, mert az illetővel többet törődnek a fiúk.....én ezt vettem eddig észre :) |
5174. KicsiRéka (2008-08-26 15:36.14) - (válasz Whyteangel 5173. hozzászólására) |
nem, nem vagyok fiús. csak valahogy jobban szeretek fiúkkal lenni. lányok sokszor nem szeretnek |
5173. Whyteangel (2008-08-26 15:33.17) - (válasz KicsiRéka 5172. hozzászólására) |
De egyébként is fiús vagy? (Én inkább lányos típusnak képzeltelek el a hozzászólásaid alapján) |
5172. KicsiRéka (2008-08-26 15:31.26) - (válasz Whyteangel 5171. hozzászólására) |
én szeretem ha beszélnek rólam, sőt, úgy vagyok vele, vagy utáljanak vagy szeressenek. kicsit hiú vagyok, idegesít amikor valakinek semleges vagyok.
a fura az, hogy általában férfiak társaságában tudok könnyebben oldódni, jobban szeretek köztük lenni. |
5171. Whyteangel (2008-08-26 15:28.01) - (válasz KicsiRéka 5169. hozzászólására) |
Én egyáltalán nem szeretek a középpontban lenni, mert ilyenkor különböző megjegyzések érkeznek és engem ez zavar. Ahhoz, hogy ilyen legyek függetlenednem kellene mások véleményétől.....ez nehéz feladat számomra, de muszáj folyamatosan fejlődnöm :) Én csendesen figyelem az embereket, nézem a testbeszédüket....ilyesmik :) |
5170. KicsiRéka (2008-08-26 15:25.28) |
amúgy az érzelmekről mindig ez a mondás jut eszembe: az érzelmeket külön kell választani az üzlettől
lehet hogy azért mert sokat hallottam :D |
5169. KicsiRéka (2008-08-26 15:16.59) - (válasz Whyteangel 5168. hozzászólására) |
az igazság az, hogy én is szeretem ha figyelnek rám, és ha ez nincs, akkor szoktam magamba roskadni. ez ellentétben áll azzal amit írtam, nálam ez furcsán működik: ha bekerülök egy új társaságba, általában felém fordulnak és figyelnek rám, ilyenkor elemembe jövök és szeretem szórakoztatni az embereket, bár hozzáteszem, csak felszínes mindennapi témákban. belső dolgaimról sose szoktam beszélni új emberek előtt. aztán ha úgy adódik, hogy az érdeklődés nincs meg felém, akkor bedepisedek és visszavonulok. és nem tudok olyan lenni mintha rögtön felém fordulnának
itt a katalóguson egyébként tényleg sokkal könnyebb ezekről a dolgokról beszélni, mert nem látom a másikat és így olyan mintha egyedül lennék, magamnak írnék, nem kell attól félnem h vki a belsőmbe lát. hisz úgyse ismer |
5168. Whyteangel (2008-08-26 15:01.14) - (válasz KicsiRéka 5165. hozzászólására) |
Nem mindenki van így ezzel. Van aki pillanatok alatt feloldódik....Meg hát ugye itt is felmerül, hogy aki szeret a középpontban lenni, annak ilyen helyzetekben könnyebb, könnyebben kezel bizonyos helyzeteket....De én is a csendesen figyelő kategóriába tartozom :)))
Én sem sírok bárki előtt, mert van aki nem tudja kezelni a helyzetet és inkább megóvom egy kellemetlen helyzettől. |
5167. KicsiRéka (2008-08-26 15:00.43) - (válasz Whyteangel 5166. hozzászólására) |
én is így vagyok vele. kicsit irigylem azokat az embereket, akik pár perc alatt teljesen lazán elcsevegnek bárkivel. |
5166. Whyteangel (2008-08-26 14:55.41) - (válasz Queen's Cross 5164. hozzászólására) |
Köszi:) Azóta gondolkodtam, amióta este felkerült a téma, de nem jött össze a könnyen, nem tudtam belekezdeni....Muszáj volt segítséggel elkezdeni :) Aztán beindultam...:)
Igen, arc nélkül könnyebb, mert csak a smile-k helyettesítik az arckifejezéseket, én meg amúgy is zavarban vagyok mások előtt, úgyhogy csak azokkal az emberekkel tudok ilyesmiről beszélgetni, akinek van egyfajta kisugárzása, ami pozitívan hat rám és érzem, hogy megbízhatok benne vagy már régóta ismerem..... |
5165. KicsiRéka (2008-08-26 14:54.33) - (válasz Whyteangel 5163. hozzászólására) |
szerintem ha valaki idegenek közé csöppen akkor előbb csendesen figyel, és fokozatosan engedi magához a többit, ha megbizonyosodott affelől hogy akiket megoszt érzéseivel, azok ténylegesen figyelnek rá és megbízhatóak.
én mondjuk az a fajta vagyok aki még temetésen is megpróbál nem sírni. gyengeség jelének tartom, a másik meg hogy nem tudok mit kezdeni egyes emberek heves érzelmi kitörésivel. nem is nagyon szeretem azt |
5164. Queen's Cross (2008-08-26 14:44.58) - (válasz Whyteangel 5163. hozzászólására) |
Ezt nagyon szépen megfogalmaztad. :) Teljesen egyetértek veled - ezzel legalább megspórolok magamnak egy hozzászólást. :)
Az utolsó bekezdésedhez hozzátenném, hogy arctalanul sokkal könnyebb önmagunknak lenni és kimondani az érzelmeinket, gondolatainkat. Itt a fórumon is, vagy Honfoglalón vagy bárhol, ahol nem ismered személyesen a beszélgető/játéktársad, sokkal könnyebb megnyílni, mint egyes embereknek a "valós" életünkben. Szerintem legalábbis. |
5163. Whyteangel (2008-08-26 11:29.31) - (válasz Szürke Sólyom 5158. hozzászólására) |
Ez egy olyan téma, amihez több időre volt szükségem...A kiindulópontot egy szótárból merítettem, mert bár van fogalmam az érzelmekről, ez több dolgot is magába foglal...
Meghatározás: Érzelem= Az a lelki jelenség, amelyben a környező világ jelenségeihez és önmagunkhoz való viszonyunk tükröződik. Minden embernek vannak érzelmei, de sokan elnyomják, hogy erősebbnek tűnjenek. Szerintem az emberi élethez hozzátartoznak az érzelmek és nincs értelme elnyomni őket. Ha egy idegen környezetbe kerülünk, kerüljük az érzelmi megnyilvánulásokat....De vajon miért? Talán félünk a reakcióktól, senki sem szeretne gyengének tűnni egy számára ismeretlen ember előtt. Ha kimutatjuk érzelmeinket, sokkal sebezhetőbbek vagyunk. Én úgy vettem észre, hogy aki szinte mindig elnyomja magában érzelmeit, sosem leli meg az örömöt mindennapjaiban.... Vannak emberek akik érdemesek arra, hogy tudjanak arról, hogy az adott pillanatban milyen érzelmek töltenek el minket és "csak" meg kell találni a megfelelő embert, aki előtt nem kell rejtenünk örömünket és bánatunkat. Ha van ilyen ember az életünkben akkor az egyik legnagyobb kincs van a tulajdonunkban.....hiszen önmagunk lehetünk :) |
5162. Szürke Sólyom (2008-08-26 07:56.19) |
Érzelmek:
Emberek vagyunk, így érző lények. Szinte minden döntésünket az érzelmeink befolyásolják. Azt, hogy mit együnk, igyunk, gondoljunk, cselekedjünk. A marketingben is ismert fogalom az érzelem, állítólag egy árucikk megvásárlásánál 80%-ban az érzelmeink döntenek. Sokan nehezen boldogulnak az érzelmeikkel. Tulajdonképp ez egy egész életen át tartó tanulási folyamat, ahogyan megtanuljuk kezelni az érzelmeinket. Olykor nem mutatjuk ki, máskor pedig túlzottan is, mások számára talán zavaró módon törnek fel érzelmeink. A társadalom sok mindent ránk kényszerít, így az érzelmeink kordában tartását is. Jól megfigyelhető a különbség például egy északi és egy déli ország lakóinak érzelmi viselkedésében. Én például nagyon nehezen kezelem az érzelmeimet. Néha ki kéne mutatnom, de nem tudom, máskor pedig el kéne fojtanom, amit szintén nehezen tudok. Szóval nagy színészi játékot igényel az érzelmeink kezelése. |
5161. Szürke Sólyom (2008-08-26 07:00.57) - (válasz Delpiero 5159. hozzászólására) |
Ez egy őszinte megnyilvánulás volt! Köszönjük!
Nagyon ritka a mai világban, hogy valaki őszínte legyen. Ez dícséretes. |
5160. Titihenry14 (2008-08-25 23:37.11) - (válasz Delpiero 5159. hozzászólására) |
tökéletesen meg tudlak érteni:) |
5159. Delpiero (2008-08-25 22:01.53) - (válasz Szürke Sólyom 5158. hozzászólására) |
Ha érdekel valakit ,akkor belőllem a foci tud óriási érzelmeket kiváltani ,akár én focizom ,akár kedvenc csapataim (Juve és Fradi)!
Valamint az olasz válogatott! |