Fórum - Versek! (202. oldal)

elejére ... 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 ... végére

12200. Riddick312 (2011-07-18 21:35.53)   - (válasz Miss bambi 12198. hozzászólására)

Mint például a 8 préda? hahaha:D olyan jó vígjátékot én még nem láttam igazából sztem oda-vissza veri az ilyen petőfit meg az aranyt stb nekem nagyon nem tetzsenek

12199. Birka78 (2011-07-18 21:33.54)   - (válasz Riddick312 12196. hozzászólására)

Nem vagy hülye. Más tetszik, mint nekem. Nincs ezzel semmi gond. :)

12198. Miss bambi (2011-07-18 21:33.06)   - (válasz Riddick312 12190. hozzászólására)

Érdekes,hogy pont egy ilyen írás hat meg,pedig nem egy nagy szám. Viszont vannak olyan filmek,amiktől jobban eltörik a mécses,hidd el.

12197. Kimikem (2011-07-18 21:32.38)

Váci Mihály - Mondd, Kedvesem, milyen a tenger? Mondd, Kedvesem, milyen milyen a tenger? E parttalan zokogás, mely térdet, ölet sosem lel. Milyen a part, hol most lábnyomod kagylóhéj-sora mélyed, ha elindulsz a végtelenbe, mely lassan megtelik már Tevéled. Mondd, Kedvesem, milyen a tenger, és milyen ott a szél hízelgése, milyen ott a magány: szomorú ott az éj, ha egyedül fuldokolsz a szíveddel, és milyen ott a sírás? Vágyik-e,ó, hova vágyik onnan az ember, s ha jön, honnan jön érte hívás? A szomorúság szalmavirága milyen, s a bánat lőttszárnyú madarának milyen idomító nevet s milyen hessentő kereplőket találtak? Hogy mondják ott, ha fáj, - hogy panaszolják a karba-ölbe bújva: - félek! Milyen igazolvánnyal bújkál ott a magány, ahol oly szorosak az ölelések? Mondd, Kedvesem, ahol a tengernek, a fénynek, a hitnek nincs határa, a végtelen partjain gondolnak-e a bennük fogant, félve kihordott halálra? Nem atomrobajok dühére, csak az észrevétlen kis fulladásra, mely magányos, botló szívünket felveszi ölébe egy éjjel, a közösség hiába ölel szerelmesen magához. Ne hozz nekem képet a kombinátok csodálatos lélegzetéről, ne hozz statisztikát! s ne részegedj a kibernetikus szörnyek vibráló ihletétől! A tenger partjaira menj: - a fény, idő, az emberi lélek ostromló háborgásaiban fuldokolva a jövő eszméletére ébredj: milyen lesz gyönyörű léptű utódunk, ha majd falánk éheit legyőzi rendre, milyen csillagokra néz, milyen halált fél, mi bontja küzdelemre kitárult szárnyait, - ha nem köti gyáva kín, sok állati szükséglet, - milyen szél emeli, s merre emelkedik a súlytalanság állapotában a lélek?! (Egyik nagy kedvencem)

12196. Riddick312 (2011-07-18 21:32.27)   - (válasz Birka78 12195. hozzászólására)

ehhez hülye vagyok nem értem

12195. Birka78 (2011-07-18 21:31.28)   - (válasz Riddick312 12194. hozzászólására)

A közhelyessége miatt.

12194. Riddick312 (2011-07-18 21:28.17)   - (válasz Birka78 12192. hozzászólására)

gondolom a hangulata végett? vagy a rím nem tetszett? de sebaj itt egy másik: Jobb lenne az élet, Amit én élek. Ha velem lennél, Talán megértenél. Ha megértenél, Talán megismernél. Ha már megismertél, Talán megszeretnél. Ha megszeretnél, Talán velem lennél. Ha velem lennél, Talán éltetnél.

12193. Zsóka65 (2011-07-18 21:21.46)   - (válasz Riddick312 12190. hozzászólására)

Tényleg nagyon szép történet,köszönet :)

12192. Birka78 (2011-07-18 21:21.28)   - (válasz Riddick312 12190. hozzászólására)

Ez borzalmas. Nem jó értelemben.

12191. Kimikem (2011-07-18 21:20.39)

Faludy György - Vállad akasztófáján Vállad akasztófáján lóg a testem, szemed kútjában öngyilkos leszek. A tőr kihull kezemből. Térdre estem eléd. Gyűrött zsebkendőt lengetek. Bőrig vetkőzöm és tovább. Kitárom magamat, oly mezítlenül, ahogy anyám megszült. Nincs tőled e világon védelmem, csak ha védtelen vagyok. Fiat, barátot, mindenkit feladtam miattad. Már az első pillanatban. Oly jólesett! Bokádat csókolom. Ne emelj fel. Eszeveszett kamasznak hullok lábadhoz. S így vagyok magasabb: a csillagokba ér a homlokom.

12190. Riddick312 (2011-07-18 21:18.33)

ez egy nagyon szomorú történet:_( életemben az első dolog ami meghatott, és komolyan, ha átéléssel olvasod te is megtapasztalhatod ezt a fájdalmat, ettől csak több leszel ha elolvasod: Volt egy nagyon gyönyörű pár, egy barna fiú és egy barna lány. Boldogok voltak hosszú éveken át, bár csak ilyen lenne az egész világ! Igen, ....de örökké semmi sem tarthat, a fiú útja másfelé haladt, szerelmük most már csak egy emlék maradt. Egy álomszép álom foszlott szerte, a lány zsebkendője könnyeit nyelte, körülötte megváltozott minden, sajnos ő nem felejt könnyen. Aki most ránéz az utcán, azt kérdi magától; "Miért?" - Hisz nemrég még majdnem repült a boldogságtól, most pedig épp, hogy nem hal a szomorúságtól. Már elteltek hosszú-hosszú hónapok, s a lány azóta is egy srác miatt zokog. Egy srác miatt ki most másra mosolyog, s másnak küldözget óriási virágcsokrot. Szerették egymást hosszú éveken át, nem mondták, hogy elhervadt a virág. Fájdalom s könny ragyogott a szemében, hát nem jutottam eszedbe 1-szer sem? Már mások ülnek kis piros padunkon, olyanok akik szerelmesek és boldogok nagyon. Kár, hogy már engem nem tudsz szeretni, és sikerült ily hamar elfelejteni. Nekem ez nem megy ily könnyen, még most is emiatt folyik könnyem. Mire e levél hozzád elérkezik a síró kislány már nem létezik! Nem láttál hulló csillagot? Én voltam az ki eltávozott! A temetőben egy harang fájdalmában kondul, a sok kisírt szem, a kis sír felé fordul, a sírban egy lány nyugodt, ki már hónapok óta nem mosolygott. Erdő mélyén egy kis híd alatt találtak rá, de sajnos késő volt már! A srác éppen kihívóan mosolygott egy szőke lány szemébe, mikor a postás levelet adott kezébe. A levél hangulata boldogtalan volt egy lány szerelméről és haláláról szólt! A fiú könnyes szemmel meredt a papírra, őrülten futott a temetőbe, sírva. Zokogva rogyott a kis sír előtt térdre, ráborult bocsánatot kérve. Rájött nem kellett más szerelme, csak azt az egy lányt szerette. Sírva átkozta magát, miért nem jött előbb erre rá. Szél fújt át az éji temetőn és a fiú bánatosan, fejét a kis sírról felemelte. Fájdalmas hangon valaki megszólalt: "SZERETLEK" :_(:_(:_(

12189. Kimikem (2011-07-18 21:17.54)

Paul Verlaine - Hold a fák közt A hold a fák közt szikrázva süt; gally moccan, ág zörg, és mindenütt hangok remegnek... Ó, hogy szeretlek. A tó sötéten őrzi hideg tükrén az ében- árnyú füzet; szél jaja rezzen... Álmodj, szerelmem. Maga a kék menny ereszkedik a csillagfényben, mely gyöngyeit szikrázva szórja... Isteni óra!

12188. Kimikem (2011-07-18 21:15.57)

Nadányi Zoltán Nem szeretsz Megálltam ma a télben, nem éreztem a szélben, hogy szeretsz. A holdba néztem éjjel, de nem jött semmi fényjel, hogy szeretsz. A párnám sírva téptem, nem súgta a sötétben, hogy szeretsz. Tudom már, kedves, hallod, tudom, ha be se vallod, nem szeretsz.

12187. Fény26 (2011-07-18 20:24.34)   - (válasz Zsóka65 12180. hozzászólására)

Itt is elolvadtam a gyönyörűségtől. Kicsit elfelejtettem ezt a verset, és most jó volt újra megtalálni.Igen, ez Költészet nagybetűvel. Goethe, Szabó Lőrinc fordításában, elképzelni is nehéz szebbet. Köszönöm az élményt.

12186. Fény26 (2011-07-18 20:17.07)   - (válasz Limpi Sisak 12175. hozzászólására)

Kegyetlenül gyönyörű vers. Örökre szép éveket, emlékeket, érzéseket hoz vissza. Annak ellenére, hogy szinte kívülről tudom, jó volt olvasni. Meghallgattam Mensáros L. és Máté G. előadásában is, mindkettő tetszett. Jó volt nosztalgiázni. Köszönöm.

12185. Birka78 (2011-07-18 19:32.06)   - (válasz Span :Đ 12184. hozzászólására)

Látszik, nem ismered a férjemet...

12184. Span :Đ (2011-07-18 19:21.00)   - (válasz Miss bambi 12183. hozzászólására)

Egy férfi se tud annyira csodálni egy pár meztelen női testet, mint én. Ha nem lennétek, akkor abba bele is pusztulnék!

12183. Miss bambi (2011-07-18 19:04.11)   - (válasz Span :Đ 12181. hozzászólására)

Majd csak kimegy a gyógyszer hatása.:))

12182. Eripapai (2011-07-18 18:57.58)   - (válasz Span :Đ 12181. hozzászólására)

:DD

12181. Span :Đ (2011-07-18 18:55.11)   - (válasz Miss bambi 12179. hozzászólására)

Mindegyikőtökhöz. Ti mind az én lányaim vagytok és szeretlek benneteket. És én vagyok a legjobb!

12180. Zsóka65 (2011-07-18 18:38.00)

A KEDVES KÖZELLÉTE Goethe Rád gondolok, ha nap fényét füröszti a tengerár; rád gondolok, forrás vizét ha festi a holdsugár. Téged látlak, ha szél porozza távol az útakat; s éjjel, ha ing a kis palló a vándor lába alatt. Téged hallak, ha tompán zúg a hullám és partra döng; a ligetben ha néma csend borúl rám, téged köszönt. Lelkünk egymástól bármi messze válva összetalál. A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára. Ó, jössz-e már! (Szabó Lőrinc)

12179. Miss bambi (2011-07-18 18:30.18)   - (válasz Span :Đ 12177. hozzászólására)

Szóhoz sem jutok, Csak kapkodom a levegőt, És ezt biza lementem, Nehogy elvesszenek e örök sorok, Melyek női szívhez szóltak,oly kedvesen.

12178. Span :Đ (2011-07-18 18:25.44)

Lentről a negyedik sor felfelé.. bocs a MOST szóismétlésért

12177. Span :Đ (2011-07-18 18:24.27)   - (válasz Annye 12166. hozzászólására)

Én és a nők Jó pasi vagyok, tudja ezt minden lány, Tökéletességem miben rejlik? - talány Amíg lányok élnek ezen nagy harcmező földön Addig nem a fejem verem falba... könyörgöm Fúrom őket, bíz faragom, áttörök a lyukakon Ha pókhálós is, az orgazmust én megmutatom! Nem tehetek arról, hogy eldobják az eszüket Az ágyban szerepet cserél a testi vegyület Egyszerűen macsó vagyok? talán gigolo picit? Megszégyenítek én megannyi nagymenő stricit! Gyere ide kislány most és húzd le most a sliccet Olyat kapsz Spantól.. nem ismered többé a viccet Mindjárt jön a sorozatos orgazmus... Aztán tünés a konyhába és kuss!!!!!! 2011.07.18

12176. Span :Đ (2011-07-18 18:11.40)   - (válasz Limpi Sisak 12175. hozzászólására)

Ez nagyszerű! Nagyon nagy vers!!!

12175. Limpi Sisak (2011-07-18 17:36.39)

Szabó Lőrinc - Semmiért egészen http://www.youtube.com/watch?v​=CGa8hp1oYhk&feature=re.. Semmiért egészen Hogy rettenetes, elhiszem, De így igaz. Ha szeretsz, életed legyen Öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek Vagy a törvény mit követelnek; Bent maga ura, aki rab Volt odakint, Én nem tudok örülni csak A magam törvénye szerint. Nem vagy enyém, míg magadé vagy: Még nem szeretsz. Míg cserébe a magadénak Szeretnél, teher is lehetsz. Alku, ha szent is, alku; nékem Más kell már: Semmiért Egészen! Két önzés titkos párbaja Minden egyéb; Én többet kérek: azt, hogy a Sorsomnak alkatrésze légy. Félek mindenkitől, beteg S fáradt vagyok; Kívánlak így is, meglehet, De a hitem rég elhagyott. Hogy minden irtózó gyanakvást Elcsittithass, már nem tudok mást: Mutasd meg a teljes alázat És áldozat Örömét és hogy a világnak Kedvemért ellentéte vagy. Mert míg kell csak egy árva perc, Külön; neked, Míg magadra gondolni mersz, Míg sajnálod az életed, Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan Halott és akarattalan: Addig nem vagy a többieknél Se jobb, se több, Addig idegen is lehetnél, Addig énhozzám nincs közöd. Kit törvény véd, felebarátnak Még jó lehet; Törvényen kívűl, mint az állat, Olyan légy, hogy szeresselek. Mint lámpa, ha lecsavarom, Ne élj, mikor nem akarom; Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan Börtönt ne lásd; És én majd elvégzem magamban, Hogy zsarnokságom megbocsásd.

12174. Limpi Sisak (2011-07-18 17:35.47)

Vörösmarty Mihály - A merengőhöz http://www.youtube.com/watch?v​=rZcI1g7eRpc&feature=re.. A merengőhöz Laurának Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, Min a csalódás könnye rengedez? Tán a jövőnek holdas fátyolában Ijesztő képek réme jár feléd, S nem bízhatol sorsodnak jóslatában, Mert egyszer azt csalúton kereséd? Nézd a világot: annyi milliója, S köztük valódi boldog oly kevés. Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; A látni vágyó napba nem tekint; Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt. Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt, Ki életszomját el nem égeté, Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt, Földön honát csak olyan lelheté. Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: Egész világ nem a mi birtokunk; Amennyit a szív felfoghat magába, Sajátunknak csak annyit mondhatunk. Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek, Megférhetetlen oly kicsin tanyán; Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek, Zajától felréműl a szívmagány. Ha van mihez bizhatnod a jelenben, Ha van mit érezz, gondolj és szeress, Maradj az élvvel kínáló közelben, S tán szebb, de csalfább távolt ne keress, A birhatót ne add el álompénzen, Melyet kezedbe hasztalan szorítsz: Várt üdvöd kincse bánat ára lészen, Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz. Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát; Úgy térjen az meg, mint elszállt madár, Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát, Egész erdő viránya csalja bár. Maradj közöttünk ifju szemeiddel, Barátod arcán hozd fel a derűt: Ha napja lettél, szép delét ne vedd el, Ne adj helyette bánatot, könyűt. 1843. február vége – március eleje

12173. Juditta :)) (2011-07-18 17:21.57)   - (válasz Annye 12172. hozzászólására)

Nyugodt legyél kicsi Annye! :)) Amint több időm lesz, az összeset elolvasom majd, megígérem! :)))

12172. Annye (2011-07-18 17:19.05)   - (válasz Juditta :)) 12171. hozzászólására)

Nagyon ari vagy,hogy feljöttél.De ez a 2-3 kis valami nem az összes repertoárom.

12171. Juditta :)) (2011-07-18 16:53.04)   - (válasz Annye 12170. hozzászólására)

Nagyon tetszenek a verseid Annye! :)) Igazán ügyes vagy, de ahogy így elnézem, ide csupa költői lélek jár! :) Mivel én költő nem vagyok, Rímet faragni nem tudok. Annyit azért muszáj idevetnem, Nagyon tetszenek ezek a versek! :) No, lám csak, mégis rímet faragtam, Ezt ki is teszem a falamra! :) Ilyen úgysem sikerül még egyszer Komolyan gratula a versekhez! :))

elejére ... 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 ... végére