Fórum - Versek! (196. oldal)

elejére ... 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 ... végére

12380. Emylio (2011-08-01 11:07.49)

Dögölj meg! Mennyi vagyok, sok vagy kevés? Válaszolj hát! - tudom nehéz. Értékemről adj most számot, zúdítsd reám igazságod! Csak egy test és némi lélek, szerinted csak ennyit érek? Plussz itt egy szív, mit mélybelöktek, így jön ki a teljes összeg. És mennyi vagy te, sok vagy kevés? Feladatom nem volt nehéz. Átszámolnom sem kell újra, annyit sem érsz, mint egy nulla!!!

12379. Emylio (2011-08-01 10:58.10)   - (válasz Margaréta 12377. hozzászólására)

Én meg neked örülök.:)

12378. Emylio (2011-08-01 10:56.45)   - (válasz Miss bambi 12376. hozzászólására)

Szia Bambikám! Én is örülök, hogy újra itt lehetek.

12377. Margaréta (2011-08-01 08:17.33)   - (válasz Emylio 12375. hozzászólására)

Nagyon örülök ennek a versnek.

12376. Miss bambi (2011-08-01 07:00.58)   - (válasz Emylio 12375. hozzászólására)

Áá,Emylio! :) De jó Téged újra látni,üdv.

12375. Emylio (2011-08-01 06:27.22)

Sosemvolt angyal Helló angyal! Jó, hogy látlak, ha óvni jöttél, elmehetsz. Őrzöm magam, segíts másnak, nem bánom, hogy nem szeretsz! Minek nekem gondos fényed, minek nekem jóságod, nem hívtalak sosem téged, s engem nem hív országod. Nem hallottad imádságom, nem hallottad panaszom, több volt az, mint buzgó fohász, túlnőtt rég a szavakon. És az Urad füle süket, nem érti a dolgokat? Kábulatban sodor füvet, dülledt szemmel bólogat? Gyengék vagytok, s én már tudom, önmagamtól létezem, most sem járok helyes úton, élvezkedve vétkezem. Megbánom majd? - Igen lehet, de nem szidhatlak soha már, mert hitem, mint sosemvolt angyal, minörökre tovaszáll.

12374. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-07-31 12:25.55)   - (válasz Zsoka47 12373. hozzászólására)

Örülök Devecserinek. Egyszer bejött a gimnáziumunkba, és beszélt Homérosz fordításairól, azokból idézett ógörögül, elképesztő volt. Való Világnál írtam, hogy bezzeg Alekosz nem idézett görögül semmit. Bikasírató, Epidaroszi tücskök című verse rémlik.

12373. Zsoka47 (2011-07-31 11:05.06)

Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató (Részlet) Ez a cinke oly picinke, falevélből van az inge, pókhálóból a szoknyája, makkhéjból a csizmácskája. Nyílt tengeren jár a gálya, épp felette száll a gólya, szárny a karja, csőr a szája, csőre hegyén csüng a pólya. Mért tanulnak a kis vércsék? Azért, hogy a leckét értsék. Tanítójuk egy hasas, pápaszemes, lomha sas. Így szól fiához a bagoly: - Ha ügyvéd vagy, hát csak magolj, Mert nemsokára felkeres a felperes. - Kérdezzétek meg a kányát, fehérre mért festi lányát. - Hiszen mi is megmondhatjuk: így lészülnek a kis hattyúk. Mért cikáznak a kis fecskék? Hogy az eget kékre fessék, s ha mindenütt van már festék, "Kész a tavasz" - jelenthessék. Őrizet mellett a vén szülőknek a madarak estélyre készülődnek. Hogy fészülködjem? - selypít az ökörszem - E cúf teremben nincen még tükör szem. - Mondja, kedves csalogány, miért olyan halovány? - Elhagyott a kedvesem, éjjel-nappal keresem. Gólya jöve, kelepele: - Nyisson ajtót, kedves pele: gyereke jött, nem levele: egész csőröm tele vele. A szerelmes galambokhoz epésen szól az ángolna: - Ha a szárazföldön élnék, az én szívem is lángolna. (40 évvel ezelőtt hunyt el)

12372. Mütyürke (2011-07-30 21:49.30)

Erdős Olga: És hallgatsz És hallgatsz miközben falak épülnek s omlanak bennem – ellened de már se erőm, se hitem. Múlt álom vagy röppenő remény kesernyés ébredés. És még mindig hallgatsz: néma várad hiába ostromolnám. Csak vert sereg vagyok halkuló patadobogás korhadt kerítésre felfutó lepkeszirmú folyondárvirág.

12371. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-07-30 06:08.38)   - (válasz Limpi Sisak 12361. hozzászólására)

Köszönöm, hogy Szakácsit "emlegeted", nem győzőm Őt dicsőiteni. Molnár Gál Péter, aki szerint Ő az igazi szélmalomharcos , MGP is már csak fentről írhatná.

12370. Valaha (2011-07-29 21:12.08)   - (válasz Mütyürke 12369. hozzászólására)

"Az ember olyan, amilyennek mások látják. A valóság ebből a szempontból lényegtelen" Márai

12369. Mütyürke (2011-07-29 21:07.43)   - (válasz Valaha 12368. hozzászólására)

"Ki minek gondol ,az vagyok annak..."

12368. Valaha (2011-07-29 21:04.19)   - (válasz Mütyürke 12367. hozzászólására)

forma vagy

12367. Mütyürke (2011-07-29 21:02.51)   - (válasz Valaha 12366. hozzászólására)

Eörsi István: Bugyi a szélben Bugyi leng a szélben, szárító kötélen, duzzadozik, alakul, ahogy a szél belefúj. Aki odabámul, őszintén elámul, minő ritka alkalom, forma van, nincs tartalom.

12366. Valaha (2011-07-29 21:00.23)

Van úgy az ember, hogy álmodozni vágyik, mégsem jut messzebb bénító úton, csak a valóságig. Van úgy az ember, hogy vándorolni vágyik, mégsem jut messzebb a nagy rögös úton, csak a hazájáig. Van úgy az ember, hogy csak szarni vágyik, mégsem jut messzebb a szomszéd házból...

12365. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-07-29 05:26.25)   - (válasz Fény26 12357. hozzászólására)

Köszönöm Latinovitsot.Többször olvasom verselemzéseit. Fórumában valaki ki nem állhatom jelzővel illette. Ódát csak tőle , és ahogy említi az ágyat, a vers végén ezt a bútordarabot senki sem tudja így "kiejteni". Bútorüzletbe reklám is lehetne, na ez csúnya , morbid vicc volt, elnézést az alkotóktól.

12364. Limpi Sisak (2011-07-28 22:16.18)

"Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell, de nem hittem, hogy itt van, ily közel, hogy szemembe néz s fülembe morog." http://www.youtube.com/watch?v​=mbG3PNtSA6U

12363. Limpi Sisak (2011-07-28 14:04.28)

A Himnusz a zseniális hangú Csernák János előadásában. Átéli minden szavát. Ráz a hideg. http://www.youtube.com/watch?v=n9XXalt0k28

12362. Limpi Sisak (2011-07-28 13:58.20)

Ez tényleg szívszorító és tényleg nagyon aktuális is. http://www.youtube.com/watch?v=DARZSa5Mn60&feature=related Márai Sándor: Halotti beszéd Látjátok, feleim, szem’ tekkel mik vagyunk Por és hamu vagyunk Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ... Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt A „ pillangó ”, a „ gyöngy ”, a „ szív ”- már nem az, ami volt Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt És megértették, ahogy a dajkaéneket A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké A gyereknek T o l d i - t olvasod és azt feleli, o k é A pap már spanyolul morogja koporsónk felett: „ A halál gyötrelmei körülvettek engemet ” Az ohioi bányában megbicsaklik kezed A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet A tyrrheni tenger zúgni kezd s hallod Babits szavát Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon A tested is emlékezik, mint távoli rokon Még felkiáltsz: „ Az nem lehet, hogy oly szent akarat ...” De már tudod: igen, lehet ... És fejted a vasat Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már. Minden katorga jeltelen, halottért sírni kár A Konzul gumit rág, zabos, törli pápaszemét Látnivaló, untatja a sok okmány és pecsét - Havi ezret kap és kocsit. A Mistress s a baby Fénykép áll az asztalán. Ki volt neki Ady? Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene? Arany szava?... Rippli színe? Bartók vad szelleme? „ Az nem lehet, hogy annyi szív ...” Maradj nyugodt. Lehet. Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket. Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek Még azt hiszed, élsz? ... Nem, rossz álom ez is. Még hallod a hörgő panaszt: „ Testvért testvér elad ...” Egy hang aléltan közbeszól: „ Ne szóljon ajakad ...” S egy másik nyög: „ Nehogy ki távol sír e nemzeten ...” Még egy hörög: „ Megutálni is kénytelen legyen.” Hát így. Keep smiling. És ne kérdjed senkitől, m i é r t? Vagy: „ Rosszabb voltam mint e z e k ? ...” Magyar voltál, ezért. És észt voltál, litván, román ... Most hallgass és fizess. Elmúltak az aztékok is. Majd csak lesz, ami lesz. Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar lófejet A radioaktív hamu mindent betemet Tűrd, hogy már nem vagy ember i t t, csak szám egy képleten Tűrd, hogy az Isten tűri ezt s a vad, tajtékos ég Nem küld villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet Köszöni a koporsóban is, ha van, ki eltemet Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat Ne mukkanj, amikor a b o s s megszámolja fogad Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt - Mert ez maradt. Zsugorin még számbaveheted A Mikó-utca gesztenye fáit, mind a hetet, És Jenő nem adta vissza a Shelley-kötetet És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet És elszáradnak idegeink, elapadt vérünk, agyunk Látjátok, feleim, szemtekkel, mik vagyunk Íme, por és hamu vagyunk

12361. Limpi Sisak (2011-07-28 13:55.27)

Ha már Szakácsi. Egyik kedvenc József Attila versem az ő csodálatos előadásában: József Attila - Talán eltûnök hirtelen http://www.youtube.com/watch?v=5sPOhoNi-iI&feature=related

12360. Limpi Sisak (2011-07-28 13:49.45)

Fábri Péter - Haláltánc Előadja: Szakácsi Sándor Elképesztően jó. Kár, hogy lejegyezve eleddig nem találtam meg sehol. http://www.youtube.com/watch?v=NqvGOkJ1c0E

12359. Limpi Sisak (2011-07-28 13:36.24)   - (válasz Fény26 12357. hozzászólására)

Ehhez nem is tudok mit hozzáfűzni. Minden benne van.

12358. Miss bambi (2011-07-28 13:35.29)

Lecsuklik minden pilla most Lecsuklik minden pilla most, nem is találsz több villamost, így járok én is itt, gyalog, köröttem olcsó angyalok. Kármin, sáfrány, körúti nők, selyem harisnyák, rossz cipők s ami búsítja bús dalom, s fanyar arcon fájdalom. Ha a sír szavát hallanád, nem hallanál ily balladát. Egy árva költő tévelyeg, s itt méri a mély éjeket. Egy görbe utcán remegőn járkálok, mint a temetőn. Ó élet! sár! láz! csúnya út! A vége és a mélye rút. De jó itt, mert ez utca fáj, és szép, mert téboly ez a táj, s álarc alól mártír-szemek, testvér szemei rémlenek. Festett az arcom nékem is és szenvedés ez ékem is. Jaj, a költő gyomrába kóc, ő is beteg és torz bohóc. /Kosztolányi Dezső/

12357. Fény26 (2011-07-28 11:26.55)   - (válasz Limpi Sisak 12356. hozzászólására)

Megrázóan nagy költő, mestere a szavaknak. A szenvedéssel, szenvedéllyel teli élete során a fájdalom,vágyódás,vallomás,remény és reménytelenség elementáris erővel szakad fel a verseiben. A színészóriás Latinovits különleges orgánumával hitelesen adja át a költőóriás József Attila érzéseit, gondolatait. A katarzis tökéletes.

12356. Limpi Sisak (2011-07-28 10:09.35)

3+1 József Attila - Eszmélet http://www.youtube.com/watch?v=AZkJ0aPDKZk&feature=related 1 Földtől eloldja az eget a hajnal s tiszta, lágy szavára a bogarak, a gyerekek kipörögnek a napvilágra; a levegőben semmi pára, a csilló könnyűség lebeg! Az éjjel rászálltak a fákra, mint kis lepkék, a levelek. 2 Kék, piros, sárga, összekent képeket láttam álmaimban és úgy éreztem, ez a rend - egy szálló porszem el nem hibbant. Most homályként száll tagjaimban álmom s a vas világ a rend. Nappal hold kél bennem s ha kinn van az éj - egy nap süt idebent. 3 Sovány vagyok, csak kenyeret eszem néha, e léha, locska lelkek közt ingyen keresek bizonyosabbat, mint a kocka. Nem dörgölődzik sült lapocka számhoz s szívemhez kisgyerek - ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret. 4 Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra. 5 A teherpályaudvaron úgy lapultam a fa tövéhez, mint egy darab csönd; szürke gyom ért számhoz, nyers, különös-édes. Holtan lestem az őrt, mit érez, s a hallgatag vagónokon árnyát, mely ráugrott a fényes, harmatos szénre konokon. 6 Im itt a szenvedés belül, ám ott kívül a magyarázat. Sebed a világ - ég, hevül s te lelkedet érzed, a lázat. Rab vagy, amíg a szíved lázad - úgy szabadulsz, ha kényedül nem raksz magadnak olyan házat, melybe háziúr települ. 7 Én fölnéztem az est alól az egek fogaskerekére - csilló véletlen szálaiból törvényt szőtt a mult szövőszéke és megint fölnéztem az égre álmaim gőzei alól s láttam, a törvény szövedéke mindíg fölfeslik valahol. 8 Fülelt a csend - egyet ütött. Fölkereshetnéd ifjúságod; nyirkos cementfalak között képzelhetsz egy kis szabadságot - gondoltam. S hát amint fölállok, a csillagok, a Göncölök úgy fénylenek fönt, mint a rácsok a hallgatag cella fölött. 9 Hallottam sírni a vasat, hallottam az esőt nevetni. Láttam, hogy a mult meghasadt s csak képzetet lehet feledni; s hogy nem tudok mást, mint szeretni, görnyedve terheim alatt - minek is kell fegyvert veretni belőled, arany öntudat! 10 Az meglett ember, akinek szívében nincs se anyja, apja, ki tudja, hogy az életet halálra ráadásul kapja s mint talált tárgyat visszaadja bármikor - ezért őrzi meg, ki nem istene és nem papja se magának, sem senkinek. 11 Láttam a boldogságot én, lágy volt, szőke és másfél mázsa. Az udvar szigorú gyöpén imbolygott göndör mosolygása. Ledőlt a puha, langy tócsába, hunyorgott, röffent még felém - ma is látom, mily tétovázva babrált pihéi közt a fény. 12 Vasútnál lakom. Erre sok vonat jön-megy és el-elnézem, hogy’ szállnak fényes ablakok a lengedező szösz-sötétben. Igy iramlanak örök éjben kivilágított nappalok s én állok minden fülke-fényben, én könyöklök és hallgatok. 1933-1934 tele

12355. Limpi Sisak (2011-07-28 10:07.40)

József Attila - Gyermekké tettél http://www.youtube.com/watch?v=s4rBKvHdJAE&feature=related Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom. Ostoba vagyok - foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, - távozzon tőlem a félelem. Reám néztél s én mindent elejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; hogy tudjak élni, halni egymagam! Anyám kivert - a küszöbön feküdtem - magamba bujtam volna, nem lehet - alattam kő és üresség fölöttem. Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek. Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, kinek szeméből mégis könny ered. Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled. 1936. május

12354. Limpi Sisak (2011-07-28 10:06.27)

József Attila - Reménytelenül http://www.youtube.com/watch?v=mj95t5ALAGQ&feature=related Lassan, tünődve Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. Vas-színű égboltban... Vas-színű égboltban forog a lakkos, hűvös dinamó. Óh, zajtalan csillagzatok! Szikrát vet fogam közt a szó - - Bennem a mult hull, mint a kő az űrön által hangtalan. Elleng a néma, kék idő. Kard éle csillan: a hajam - - Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét. Fáj a szívem, a szó kihül. Dehát kinek is szólanék - - 1933. március

12353. Limpi Sisak (2011-07-28 09:53.25)

József Attila - Tudod, hogy nincs bocsánat Tudod, hogy nincs bocsánat, hiába hát a bánat. Légy, ami lennél: férfi. A fű kinő utánad. A bűn az nem lesz könnyebb, hiába hull a könnyed. Hogy bizonyság vagy erre, legalább azt köszönjed. Ne vádolj, ne fogadkozz, ne légy komisz magadhoz, ne hódolj és ne hódits, ne csatlakozz a hadhoz. Maradj fölöslegesnek, a titkokat ne lesd meg. S ezt az emberiséget, hisz ember vagy, ne vesd meg. Emlékezz, hogy hörögtél s hiába könyörögtél. Hamis tanúvá lettél saját igaz pörödnél. Atyát hivtál elesten, embert, ha nincsen isten. S romlott kölkökre leltél pszichoanalizisben. Hittél a könnyü szóknak, fizetett pártfogóknak s lásd, soha, soha senki nem mondta, hogy te jó vagy. Megcsaltak, úgy szerettek, csaltál s igy nem szerethetsz. Most hát a töltött fegyvert szoritsd üres szivedhez. Vagy vess el minden elvet s még remélj hű szerelmet, hisz mint a kutya hinnél abban, ki bízna benned. 1937. július-augusztus

12352. Fény26 (2011-07-28 09:04.17)   - (válasz KareszFaszi 12346. hozzászólására)

Szép meditáció, átütnek rajta az érzések, semmi ok rejtegetni. Kicsit szomorú, mint maga az elmúlás. "Elmúlásom Őszi álom" Szívesen olvasnék tőled tavaszról, nyárról, reményről, boldogságról is. :))

12351. Miss bambi (2011-07-28 08:37.14)   - (válasz KareszFaszi 12350. hozzászólására)

:))

elejére ... 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 ... végére