Fórum - Versek! (269. oldal)

elejére ... 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 ... végére

10190. Starsineye (2010-11-04 13:13.12)   - (válasz Vervunhive 10189. hozzászólására)

Ez hónapok óta a legjobb vers, amit itt olvastam, Tikleső!:D

10189. Vervunhive (2010-11-04 13:11.02)

Vervunhive: Türelem Megsült a békön, míg ültem a székön.

10188. Emylio (2010-11-04 12:54.22)

? Négy sor csupán, ennyi, nem oldja meg gondodat. Minek is szeretni, csak eltévedt egy gondolat.

10187. Emylio (2010-11-04 12:32.48)

Farmerica Nálad szebben, nem öl senki. Le is esik tőled állam. Irigylem bölcs, tudós néped, itt a Balkán kapujában.

10186. Emylio (2010-11-04 12:28.17)   - (válasz K.V.János 10185. hozzászólására)

Akár komolyan gondoltad, akár nem, már az említés is megtisztel.

10185. K.V.János (2010-11-04 11:42.50)   - (válasz Birka78 10184. hozzászólására)

Nekem Emylio a kedvencem; persze csak Radnóti meg József Attila után:) Na ki tudja, Radnóti melyik versében említi meg ekképpen: "nem menekült el a drága Atilla se, csak nemet intett folyton e rendre"?

10184. Birka78 (2010-11-03 21:52.14)   - (válasz Kimikem 10183. hozzászólására)

Lehet, hogy nem a közhelyes a legjobb szó rá, de szerintem értitek, mire gondolok. Divat szinte ismeretlen költőket kedvencként kikiáltani, akár egy vers ismeretével...

10183. Kimikem (2010-11-03 18:40.16)   - (válasz Birka78 10180. hozzászólására)

Közhelyes ? :)) Akkor én csupa közhely vagyok! Mert Ő az első számú kedvencem. Azt még milyen közhelyes lehet, hogy Petőfit is szeretem! :))

10182. Margaréta (2010-11-03 18:36.04)   - (válasz Birka78 10180. hozzászólására)

Csatlakozom hozzád, ha közhelyes, ha nem. Én csak Attilának hívom, olyan, mintha a barátom lenne. Minden hangulatomra találok tőle megfelelő verset, és ha belegondolok, hogy mennyit élhetett és alkothatott volna még, elfog a szomorúság.

10181. Mütyürke (2010-11-03 17:40.01)   - (válasz Birka78 10180. hozzászólására)

A legzseniálisabb-szerintem-az :Eszmélet

10180. Birka78 (2010-11-03 14:04.11)   - (válasz Mütyürke 10179. hozzászólására)

Ezt a versét is nagyon szeretem. Még főiskolás koromban beszélgettem az egyik tanárommal arról, hogy lehet, hogy kissé közhelyes azt mondani, József Attila a kedvenc költőm,de akkor is Ő az. Erre azt válaszolta, neki is. :)

10179. Mütyürke (2010-11-03 10:35.58)   - (válasz Birka78 10178. hozzászólására)

Amit szívedbe rejtesz Amit szívedbe rejtesz, szemednek tárd ki azt; amit szemeddel sejtesz, szíveddel várd ki azt. A szerelembe -- mondják -- belehal, aki él. De úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér. S aki él, mind-mind gyermek és anyaölbe vágy. Ölnek, ha nem ölelnek -- a harctér nászi ágy. Légy, mint a Nyolcvan Éves, akit pusztítanak a növekvők s míg vérez, nemz millió fiat. Már nincs benned a régen talpadba tört tövis. És most szívedből szépen kihull halálod is. Amit szemeddel sejtesz, kezeddel fogd meg azt. Akit szívedbe rejtesz, öld, vagy csókold meg azt! /József Attila/

10178. Birka78 (2010-11-03 10:26.49)

József Attila / Hobó: Nagyon fáj http://www.youtube.com/watch?v=D4CljbGbyZo&feature=related "Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell. Ki szeret s párra nem találhat, oly hontalan, mint amilyen gyámoltalan a szükségét végző vadállat."

10177. Birka78 (2010-11-03 09:49.51)

Mióta megszülettek a gyerekeim, esténként leggyakrabban ezt éneklem nekik. Még 2. osztályos voltam, 7 éves, amikor az iskolában Ági néni felírta a verset a táblára, és elénekelte (a dallam más volt), akkor még nem tudtam, mit jelent zsidónak lenni, de azok a sorok a táblán máig előttem vannak. Lovasit meg mindig is bírtam. http://www.youtube.com/watch?v=T8-8U3PtiPw

10176. Birka78 (2010-11-03 09:29.21)

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van, nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallatószobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában, ott zsarnokság van nemcsak a füst-sötéten gomolygó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal-morse-jében, nemcsak a bíró hűvös ítéletében: bűnös! – ott zsarnokság van, nemcsak a katonásan pattogtatott “vigyázz!”-ban, “tűz”-ben, a dobolásban s abban, ahogy a hullát gödörbe húzzák, nemcsak a titkon félig nyílt ajtón ijedten besuttogott hírekben, a száj elé kapott ujj “pszt”-jében, hogy ne mozdulj, hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak a rács-szilárdan fölrakott arcvonásban s e rácsban már szótlan vergődő jajsikolyban, a csöndet növelő néma könnyek zuhatagában, táguló szembogárban, az van az éjben halkan sikló gépkocsizajban meg abban, megállt a kapulajban; abban, ahogy a “halló” közben – érzed – a kagyló csöndjén keresztül figyel egy idegen fül; nemcsak a telefondrót közt vergődő Laokoon-mód: vonat, repülő, sínpár, gúzsbog, kötélszár, mert zsarnokság van, nemcsak a talpra álltan harsogott éljenekben, hurrákban, énekekben, az ernyedetlen tapsoló tenyerekben, az operában, a trombitában, ott van az utca sarkán az éppoly harsány – vígan vagy kongó zordan feszülő kőszoborban, az van a derűtelen tarkálló képteremben, külön minden keretben, már az ecsetben; mert zsarnokság ott van jelenvalóan mindenekben, ahogy a régi istened sem; mert zsarnokság van az óvodákban, az apai tanácsban, az anya mosolyában, abban, ahogy a gyermek dadog az idegennek, ahogy, mielőtt súgtál, hátrafordultál, nemcsak a szögesdrótban, nemcsak a könyvsorokban szögesdrótnál is jobban bénító szólamokban; az ott van a búcsúcsókban, ahogy így szól a hitves: mikor jössz haza, kedves, az utcán oly szokottan ismételt hogy-vagy-okban, a hirtelen puhábban szorított kézfogásban, ahogy egyszercsak szerelmed arca megfagy, mert ott van a légyottban, nemcsak a vallatásban, ott van a vallomásban, az édes szómámorban, mint légydög a borodban, mert álmaidban sem vagy magadban, ott van a nászi ágyban, előtte már a vágyban, mert szépnek csak azt véled, mi egyszer már övé lett; vele hevertél, ha azt hitted, szerettél, tányérban és pohárban, az van az orrba-szájban, világban és homályban, szabadban és szobádban, mintha nyitva az ablak s bedől a dögszag, mintha a házban valahol gázfolyás van, ha magadban beszélgetsz, ő, a zsarnokság kérdez, képzeletedben se vagy független, fönt a tejút is már más, határsáv, hol fény pásztáz, aknamező; a csillag: kémlelő ablak, a nyüzsgő égi sátor egyetlen munkatábor; mert zsarnokság szól lázból, harangozásból, a papból, kinek gyónol, a prédikációkból, templom, parlament, kínpad, megannyi színpad; hunyod-nyitod a pillád, mind az tekint rád; mint a betegség, veled megy, mint az emlék, vonat kereke, hallod, rab vagy, erre kattog; hegyen és tavak mellett be ezt lehelled; cikáz a villám, az van minden váratlan zörejben, fényben, szív-hökkenésben; a nyugalomban, a bilincs-unalomban, a záporzuhogásban, az égig érő rácsban, a cellafal-fehéren bezáró hóesésben; az néz rád kutyád szemén át, s mert minden célban ott van, ott van a holnapodban, gondolatodban, minden mozdulatodban; mint víz a medret, követed és teremted; kémlelődsz ki e körből, ő néz rád a tükörből, ő les, hiába futnál, fogoly vagy, s egyben foglár; dohányod zamatába, ruháid anyagába beivódik, evődik velődig; töprengenél, de eszmét tőle fogan csak elméd, néznél, de csak azt látod, amit ő eléd varázsolt, s már körben lángol erdőtűz gyufaszálból, mert mikor ledobtad; el nem tapodtad; így rád is ő vigyáz már gyárban, mezőn, a háznál; s nem érzed már, mi élni, hús és kenyér mi, mi szeretni, kívánni, karod kitárni, bilincseit a szolga maga így gyártja s hordja; ha eszel, őt növeszted, fiad neki nemzed, hol zsarnokság van: mindenki szem a láncban; belőled bűzlik, árad, magad is zsarnokság vagy; mert már miattad dermed dacba a gyermek, s lesz az öledben ringó feleség ringyó; vakondként napsütésben így járunk vaksötétben s feszengünk kamarában futva bár Szaharában; mert ahol zsarnokság van, minden hiában, e dal is, az ilyen hű, akármilyen mű, mert ott áll eleve sírodnál, ő mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál.

10175. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-11-03 05:45.45)   - (válasz Emylio 10174. hozzászólására)

Köszönöm, most már tudom, milyen vagyok.

10174. Emylio (2010-11-03 05:43.36)

Álmos szemem alig nyílik, s nem lát mást csak csillagot, kóvájogva indul léptem, pont ilyen egy agyhalott.

10173. Margaréta (2010-11-01 17:58.53)   - (válasz Margaréta 10172. hozzászólására)

Akkor most rendesen: Arany János: Juliska sírkövére Midőn a roncsolt anyagon Diadalmas lelked megállt; S megnézve bátran a halált, Hittel, reménnyel gazdagon Indult nem földi útakon, Egy volt közös, szent vigaszunk A LÉLEK ÉL: találkozunk!

10172. Margaréta (2010-11-01 17:57.32)

Midőn a roncsolt anyagon Arany János: Juliska sírkövére Diadalmas lelked megállt; S megnézve bátran a halált, Hittel, reménnyel gazdagon Indult nem földi útakon, Egy volt közös, szent vigaszunk A LÉLEK ÉL: találkozunk!

10171. Margaréta (2010-11-01 17:37.48)   - (válasz Margaréta 10170. hozzászólására)

A szerző: Ady Endre

10170. Margaréta (2010-11-01 17:36.37)

HALOTTAK NAPJÁN Halottja van mindannyiunknak, Hisz percről-percre temetünk, Vesztett remény mindenik percünk És gyászmenet az életünk. Sírhantolunk, gyászolunk mindig, Temetkező szolgák vagyunk! -- Dobjuk el a tettető álcát: Ma gyásznap van, ma sírhatunk! Annyi nyomor, annyi szenny, vétek Undorít meg e sárgolyón... Hulló levélt hányszor feledtet A megváltó, a gyilkos ón!... Óh, hányszor kell a sírra néznünk, Hogy vigasztaljuk önmagunk -- -- Dobjuk el a tettető álcát: Ma ünnep van, ma sírhatunk!... 1899 november 1

10169. Mütyürke (2010-10-31 19:44.57)

Bolero Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk, a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk, olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép, végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain, tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy, hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán ajtó mellet, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk, ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán, ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk. /Weöres Sándor/

10168. Emylio (2010-10-30 10:35.17)

Gyilkos bánat Könnyes sarkából lesi a bánat, üres szívet hol találhat. Egy komor lélek, melyet végre, elboríthat sötétsége. Hol az öröm régen nem úr, ő majd tombol, vígan, vadúl. Gátat nem szab semmi néki, amit talál, mind feléli. Ha befalta már, mit a kedv szül, étvágya majd lassan enyhül. Hátrahagyva maradékát, jólakottan les új prédát. Ezer szívben vert már sátrat, befogadják, bárhol járhat, s a szív, mi többet nem tud adni, képes lesz majd belehalni.

10167. Zsoka47 (2010-10-30 09:09.08)

Mámor, reménység, vágy, tavasz, Szerelem, álom, ez meg az, Név, pénz, siker, hit, csókja nőnek, Zsákmánya mind a gonosztevőnek. Az élet is: hó, hamar olvad, Ami ma minden, semmi holnap. Jules Jouy

10166. Törölt felhasználó (2010-10-30 00:05.08)   - (válasz K.V.János 10162. hozzászólására)

Igen, ez így igaz. Ez a szabó egy csupa okos tag volt, aki mindenre tudott valami idézetet a saját munkaköréből merítve! Örülök, hogy ilyen diszkrét vagy, de mindezzel együtt nem gondolom, hogy túl sok emlékkönyvet láttál volna...:) A lélekvándorlás kiindulásáról pedig tudok, olvastam Emylio versét. Mindenesetre én nem szerettem volna Hasfelmetszővel találkozni... :) (Különben pedig ezúton is ajánlom Emylio figyelmébe Patricia Cornwell Jackről írt könyvét, lehet, hogy még ő is meg tudna valami újat a fickóról...)

10165. Emylio (2010-10-29 16:42.20)   - (válasz Pindurlányka 10164. hozzászólására)

Szívesen máskor is!:)

10164. Pindurlányka (2010-10-29 14:46.01)   - (válasz Emylio 10133. hozzászólására)

*ezt bóknak veszi és köszöni* <3

10163. K.V.János (2010-10-29 11:09.16)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 10161. hozzászólására)

Igen, azt hiszem, nincs annál szomorúbb, mintha az ember a saját gyermekét temeti el.

10162. K.V.János (2010-10-29 09:56.43)   - (válasz Törölt felhasználó 10158. hozzászólására)

Ha jól emlékszem "Ciklon" Evelyn bácsikája mondta, aki szabó volt. Én nem tartom ezt a versikét nyálasnak, de nem is ismertem, mert mindig is tiszteletben tartottam a lányok naplóit, mások leveleit, titkait. Egyébként ez a lélekvándorlás onnan indult, h Emylio már 1888-ban járt Londonban, és még Hasfelmetsző Jackkel is találkozott:)

10161. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-10-29 07:42.47)   - (válasz K.V.János 10151. hozzászólására)

Így ilyen "ünnepnapok" környékén, és konstans az élettől már csak 1 haláli kívánságom van, hogy előbb haljak meg, mint gyermekem, unokáimról nem is szólva.

elejére ... 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 ... végére