Fórum - A hullám - Vélemények

1 2 3 4 5

127. Gyorkos (2019-11-25 18:36.55)

A náci párt felemelkedése. A németek jól ismerik már ezt a történetet.

126. Tigrisharcos (2019-01-31 21:10.55)

Igaz történet alapján van ugyan,de néhány elem nem annyira.Például ahogy tudom,a végén az a srác a valódi történetben nem lett öngyilkos.A tanár a filmesekkel eggyütt írta a forgatókönyvet.Az igazi ,,Hullám" végeztével visszavonult a tanári pályáról,helyette intézményben foglalkozik gyerekekkel.Ahogy tudom. A rendezés kiváló,a színészek jól játszották a szerepüket,látszik,hogy jól megszerveztek mindent.A zenei és a drámai hatás is sokatmondó.A film végén,amikor a srác öngyilkos lesz és a rendőrök elviszik a tanárt,az a talán leghatásosabb rész. Drámailag a leghatásosabb. Érdekes,hogy ahogy az autokrácia volt a téma az órán,egy idő után a tanár ezt jobban akarta megismertetni a gyerekekkel,amit ők a filmben túl komolyan vettek.Saját jelképet csináltak,és a terjesztés érdekében már sajnos a vandalizmustól sem íjedtek meg. Ha nagyon belegondolok,egy tanárnak jól meg kell választania,hogy egy dolgot hogyan ismertet meg a diákjaival,nehogy messze menjen,legyen az akár akart,akár nem.De nem kell félniük ettől,mert nyílvánvalóan tudják,hogy hol van az a bizonyos határ.Mindenesetre le kell szögeznem,hogy tanulságos film.:))

125. Dexter Sitzky (2018-11-20 18:37.46)

Nagyon jó film:))) És az egész igaz történet alapján... Jól megcsinálták.Néhol szórakoztató,néhol hatásos,néhol pedig döbbenetes. 5 csillagos alkotás

124. Bede István (2017-01-26 21:30.34)

qrva jó film

123. Vbacs (2015-09-27 21:01.56)

Van egy kiváló kifejezés az angol nyelvben, ami a fejemben tökéletesen leírta Dennis Gansel 2008-as filmjét, A hullámot, és ez a „pretencious” lenne. Magyarban nem igazán szoktuk ezt használni. Tükörfordítása a „tettető, vagy tettetett”, de legérthetőbben úgy lehetne átültetni, hogy túlreagált, vagy túlművelt. Innentől SPOILER ALERT! Hallottam már Todd Strasser 81-es regényéről, a korábbi filmverzióról, de még az eredeti osztálykísérletről is, mely a náci Németországot akarta felidézni burokban. De tudjuk, hogy az „igaz történet alapján” kifejezés mit jelent, azt hogy „olyasmi”. Mindenki elsőként a német változattal szeret példálózni. Meg is értem. Gyönyörűen kivitelezett, jól érthető, szép rendezői és színészi munka minden tekintetben. És pontosan azért ez a legjobb verzió, mert német. Mit tudunk a mai Németországról azon kívül, hogy jelenleg mi vagyunk szemükben a Sátán? Hát azt, hogy az elmúlt 70 évben a Falon innen és túl egy oly mértékű paranoia és önvád alakult ki népének lelkében a diktatúra fogalmával kapcsolatban, ami egyfelől szerintem marha röhejes, másfelől eléggé összekuszálja a társadalom lelki világát (és most nem értem ide a kommunizmus által keménnyé faragott keletieket, akiket kifejezetten a jobb oldal ellenében agymostak, és szerintem velem együtt ők is röhögnek ezen az egészen). Erre maga a mű is utalt, sőt, szinte ennek jegyében zajlott a film eleje egészen a bonyodalomig. Megvitatásra kerültek az értékek, a diktatúrák ismertetőjegyei, a társadalom problémái, és ezt kiválóan bemutatták a diákok szemével. Itt elkezdtem erős hitet táplálni a történettel kapcsolatban, mert remekül építkezett és abszolút igaza volt. És mit kezdett ezzel a nyugati kényelemben nevelkedett direktor úr a film hátralévő részében? Fogta, és kivágta a kukába. Azt akarta nekem bemesélni a Hullám, hogy egyetlen hét alatt ki tud nevelődni egy náci bagázs anélkül, hogy annak a csapatnak vezéralakja vagy ami a legfőbb, ideológiája legyen? Akkor kérdem én, hogy mit követett ez a csapat? Vagy ami a legfőbb, MI VOLT a Hullám? Nem tudjuk meg. Sok fehér inget viselő kisdiák, akik összefújják a falakat és szép emléket állítottak az 56-os sydneyi olimpia legemlékezetesebb momentumának. Oké, tudom, hogy Rainert nevezték ki vezérüknek, de az első két nap után már saját utat vettek a kiskáderek, és igazából a tanár is háttérbe szorult. Kicsúszott a keze közül az irányítás 4-5 nap alatt, pedig csak nagyjából azt vázolta fel, hogy 1. segítsék a közösség tagjai egymást 2. mindenki hordjon fehér ruhát 3. legyen fegyelem. Hát ez igen gyenge lábakra helyezi azt a miniautokráciát, amit alkotott. De mintha erre ráeszmélt volna a sztori és a film végén egy kísérletet láthattunk a kísérletben és próbálta a tanár fanatizálni a már jól kialakított tömegét. Igen, de ez általában fordítva történik. A tömeg a szavakat követi, és tömeget szavak nélkül nem alkothatunk. Dolfi sem hívta össze a barátait a lakására, hogy miután felöltöztette őket barna ruhákba, elmenjenek vele kocsmába, és csak azután fejezze ki aggályait a zsidókkal kapcsolatban. Szép dolog, ha felismerjük egy diktatórikus rendszer alapjait, de ennek folyamata lineáris és elemei egymásból következnek. A másik problémám pedig az, ami úgy látom alattam másnak is szemet szúrt, az eltúlzás. Sok-sok túlzás van ebben a filmben, de értem én a célját. Gyorsan le akarja zavarni a kezdetektől az összeomlásig a fanatizmus folyamatát, csakhogy ez mégiscsak vicces, ha egyetlen hét alatt zajlik le. A Hitlerjugend képzés – ami Gansel számára sem ismeretlen, hiszen ő alkotta a Napolát - évekbe telik, de az úttörő nevelde sem két napig tart. Ez alatt az idő alatt szegény gyerekek szívják magukba az adagolt propagandát, elemzésszerűen tudják és bemagolják az ideológiát és lepusztítják a maradék agyukat. Nem tudom elhinni, hogy ebben az osztályban mindenki olyan mentális zavarokkal küzd, ami miatt már a második nap minden szót törvénynek vesznek. Még ha kísérletről is van szó, azért időbe telik átnevelni saját magad. És a gyerekek viselkedése is erősen túl van dramatizálva. És nem csak az utolsó incidens értem, ahol szegény legény az életét adja az előző 6 nap tapasztalataiért, de úgy végig ez a karjelzés, a gangbe verődés, a lelki terror és az árulók kezelése…hát….én nem vettem be. Ezek minimum 15-16 éves kölykök voltak, akik már biztos tapasztalták a civilizáció előnyeit és nem teszem azt Kongóban nevelkedtek, ahol farkastörvények uralkodtak. Legalább csinálták volna nácisabbra, de a török vendégmunkás gyerekkel a mellékszerepben ez nem lett megfelelően kivitelezve. A kommunista közösségelvre épült? Akkor mi az a kézlendítés, és hol van a gazdasági alap? de legfőképpen MI VEZÉREL? Túl felnőtt és komoly akart lenni a film, illetve túl drámai és naiv. A Legyek ura hihető, az észt Osztály hihető, a Das Experiment hihető, de a Hullám nekem túl van művelve. Pedig az ötlet kiváló, a diktatúra anatómiájának vizsgálata az egyik favorit terepem történelem szakon, így ha rendező lennék, valószínűleg része lenne egy ilyen témakör a karrieremnek, de ez a film már az alapjaiban is megremeg. 4* az ötlet miatt, de minden más nem kúszik 3* fölé.

122. Rudicus (2015-04-29 10:06.27)

Nem rossz film, bár elég nehéz elhinni, hogy a változás, amit okoznak a filmben, ilyen rövid idő alatt bekövetkezett. Kicsit olyan nekem, mintha szándékosan felgyorsították volna, hogy beleférjen a film szükös időtartamába... egy kicsit kihangsúlyozzák, felerősítik ... Szerintem ez nem ment volna ilyen gyorsan! A tanárt egyáltalán nem tartom hibásnak, sőt, nagyon jó dolgot csinált volna, ha 1 hét múlva, amikor megtette, leállította volna a dolgot és rámutatott volna a történtekre... csakhogy a dologok kicsúsztak a kezéből, az irányítása alól, és önálló életet kezdtek élni! A gyerekek saját magukat lovalták bele a dolgokba, nem a tanár bíztatására! És különben is, ha nekem a munkahelyemen azt mondja a főnököm, hogy menjek haza és irtsam ki a szüleimet, nekem meg kell tennem???? NEM! Az is furcsa, hogy a "benne" levők össze tudtak állni, össze tudtak kovácsolódni, míg akiknek ez nem tetszett nem tudtak egységesen és eléggé határozottan fellépni. miért? Szóval a befejezését hülyeségnek tartom, nem tudom, miért viszik el a tanárt a rendőrök, nem ő tanácsolta, hogy lőjjenek le valakit, vagy saját magát, arról sem ő tehet, hogy a srác hozzá tudott jutni egy fegyverhez, az sem az ő hibája volt... szóval sokkal de sokkal több felelőse volt a történteknek, mint ahogy ezt a végén sugallják....

121. Vigil (2014-09-06 01:36.00)

"- A Hullám jelent valamit. - És mit? - Közösséget... Neked ez ismerős, te családban élsz. Én nem..." . Előttem már annyi mindent leírtatok erről a filmről, hogy én a fenti pár mondatos idézettel foglalom össze az egész lényegét. Kötelező darab. (Az ugyancsak a közösséghez tartozni akarás témáját feldolgozó Holt költők társasága és az Öngyilkosok szobája filmekkel együtt.)

120. Geah (2014-02-11 14:57.04)

elég elgondolkodtató film.persze azért voltak benne unalmas részek ahol kicsit izgalmasabbá,lendületesebbé kellett volna tenni.egyszer mindenkinek látnia kéne.

119. Kocsis97 (2013-07-20 16:50.04)

Elég jó volt, bár kár, hogy a vége eltért az eredeti regényétől :)

118. Formula1 (2012-10-03 20:25.29)

Tényleg remek alkotás.Döbbenetes hogy igaz történet alapján készült.

117. Riddick312 (2012-06-14 23:20.29)

Érdekes film.

116. Trashfan (2012-06-14 23:12.07) - (válasz Felhőlány 115. hozzászólására)

Hm, látod, nekem ez a megoldás például eszembe sem jutott. Nekem a srác valahogy végig olyan valakinek tűnt, akinek az útja nem mások ártalmára, hanem a maga ártalma felé mutatott.

115. Felhőlány (2012-06-14 23:10.21) - (válasz Trashfan 114. hozzászólására)

Nekem inkább csak a bemegy a suliba és elkezd lövöldözni dolog jutott eszembe közben. Bár a valóságban is általában öngyilkosok lesznek...

114. Trashfan (2012-06-14 23:05.36) - (válasz Felhőlány 113. hozzászólására)

Szerintem a srác halála nagyon várható volt. Vagy is én biztos voltam benne, hogy valami ilyesmi lesz a végén.

113. Felhőlány (2012-06-14 23:01.44)

SPOILERT is tartalmaz. Szeretem az olyan filmeket, ahol meg lehet figyelni, hogy az emberek viselkedése hogyan változik meg bizonyos hatásokra, mit hoz ki belőlük bizonyos szituáció. Itt is lehetett látni, hogy a közösségnek, a közösséghez tartozásnak mekkora ereje van. Kezdetben még jó bulinak tartották a diákok, utána viszont ez annyira elfajult, hogy tragédia lett a vége. Lehetett látni a különböző szerepeket a közösségen belül. A magányos farkas típus, a nagyszájú, a párocska. És, ahogyan megváltoztatta őket ez a kísérlet. Pl. mikor a magányos srácba belekötnek, és azok védik meg, akik addig le se szarták. Csak, mert egy csoportba tartoznak. Később ez már nem csak egy iskolai közösség lett, hanem egy banda vandálkodással, erőszakkal. Nagyon tetszett a végén, a teremben a tanár beszéde, a diákok leírt véleménye és a cselekmények. Szerintem az adja meg a film lényegét. Egyébként arra nem számítottam, hogy az a magányos srác öngyilkos lesz, bár esélyes volt. Ő volt az a tipikus iskolai lövöldöző, jellemző családi háttérrel. Az ő karaktere és a tanáré fogott meg a leginkább. Én ezt a filmet tuti leadnám a középiskolákban, mert olyan témát ad, amelyet órákig lehetne kivesézni. Ami nem mindig tetszett, az a kamera mozgás. A hullámzás zavaró volt nekem. Kezdem felfedezni és megszeretni a német filmeket és színészeket. A kísérlet és A mások élete után nálam ez is 5*.

112. Vikgez (2012-05-27 22:29.11) - (válasz 666KRITIKUS666 106. hozzászólására)

Nagyon lényegre látó a véleménye

111. Vikgez (2012-05-27 22:23.36)

Nagyon tetszett. Döbbenetes, elgondolkodtató, tanulságos. Kicsit döcögősen kezdődik, fokozatosan lesz egyre veszélyesebb a hangulat. Apró jelek előrevetítik a végső drámát, személyek is folyamatosan hívják fel rá a figyelmet - mindhiába... Ez a film is azt bizonyítja, hogy nagyon óvatosan kell bánni a lélekkel, és az emberek alap beállítottságával, mert 1 AZONOS szer vagy mód az egyik embernél méreggé, a másiknál éltető elemmé válik. Vajon hol volt az a pont, amelynél félresiklott a remek kezdeményezés? ISKOLÁKBAN tananyagnak javaslom! Üdvözlettel: Vik Géza vikgez@gmail.com

110. Dandelion (2012-05-19 21:55.22)

Le az összes kalapokkal: ez a film nagyon jól lett összehozva minden tekintetben.

109. Atr0303 (2012-04-27 13:42.26)

Attól jó ez a film, hogy a néző úgy is érintve érezheti magát , ha éppen nem tanár vagy diák. A történet jóval túlmutat az iskolai kereteken, azt a folyamatot ábrázolja, hogy hogyan alakul ki a diktatúra. Nem kell hozzá más, mint néhány jól elhelyezett kulcsmondat... A történelmi párhuzam kimondása azért ügyes húzás,mert így látjuk, hogy a tapasztalat ellenére mennyire képtelen a "tömeg" ellenállni bizonyos törvényszerűségeknek. Még az internet világában sem, egy nagyon liberális iskola falai között sem. Igen, ezt a kérdést sokan körbejárták már Orwell-től (sőt, Macchiavelli-től) kezdve Chaplinen át, de nem árt ezt időről időre átismételni... Jürgen Vogel sokféle arcát láthattuk már a filmjeiben, itt sem okozott csalódást.

108. Adálka (2012-03-14 14:43.59)

Suliban láttam a filmet, és meg kell mondjam, hogy nagyon tetszett. Egyre jobban átjött a projekthét hangulata, és a feladat megoldása. Komolyan vették a diákok, és olyan valóságos volt, hogy még saját magam is oda tudtam volna képzelni. Nagyon durva volt, ami a végén történt, mégha valamennyire számítottam is rá. Egyébként nekem nagyon lezáratlan maradt a történet. Lehet róla beszélni, de úgy se áll teljesen össze a film jövőképe. Rossz, hogy nem megy tovább, és ad választ a "Mi lesz ezután"-ra.

107. Whyteangel (2012-01-30 14:09.01)

Nehéz véleményt mondani, kb.5 perce fejeztem be a filmet. Általában a nagy hatású filmek után van pár nap hatás szünet, amíg leülepszik a mondanivaló, de most talán képes vagyok azonnal véleményt alkotni, bár kavarognak bennem a gondolatok. Először is, az első 10 perc számomra unalmas volt, majdnem kikapcsoltam, de gondoltam adok neki egy kis időt még, hátha beindul a történet. Ez így is történt. Az első és talán legfontosabb dolog, hogy a diákok (kikből akadt pár) nagyon természetesen játszottak. Az amerikai filmekben nagyon sok a rájátszás, túlzás, a külsőség, ez itt elmaradt és ezáltal a néző jobban tudott a lényegre koncentrálni. A film sztorija számomra nagyon érdekes volt, nem a történelmi és politikai háttér miatt, sokkal inkább a pszichológiai rész érdekelt. A történelem órák szerintem vagy nagyon jók és tényleg jól adja át a tanár az anyagot, vagy nagyon rosszul. Ez a tantárgy nagyon ritkán szokott a semleges kategóriában mozogni. Ma egy ilyen film levetítésével érdekesebbé tehető egy középiskolai óra, ha a diákok megfelelő érettséggel rendelkeznek, mert ez a darab megkívánja azt, hogy utána beszélgessenek róla. A filmben az alapötlet igazán érdekes, ne csak elméletben gondolkodjanak a diákok, hanem gyakorlatban nézzük meg, hogy mi az ami létrejöhet és mi az ami nem. Én úgy gondolom, hogy hazai viszonylatban a 18 éves korosztály nem ennyire nyitott erre a témára, mint a filmben. Szépen bemutatták, hogy a tanulók hogyan vették egyre komolyabban a hét témáját és az amit az iskolában tanultak, nem maradt az iskola falai között, hanem kihatással lett szépen-lassan a mindennapjaikra. Az elején az elméleti felépítés nagyon érdekes volt. Sosem gondolkodtam el azon, hogy milyen feltételei vannak annak, hogy valahol kialakulhasson az egyeduralom. Jürgen Vogel neve előttem eddig nem volt ismert, de lehengerlő volt, amit előadott. Nekem leginkább a végén tetszett a játéka: egyik pillanatban tényleg elhiszi, hogy ő a vezér vagy legalábbis hitelesen eljátssza, másik pillanatban pedig visszatér a tanár szerepébe, engem teljesen lenyűgözött. A végén lévő fordulat annyira meghökkentő volt, hogy tátva maradt a szám. Nagyon sok szereplője volt a filmnek, a legfontosabb diákok családi hátterébe bele is láttunk csekély szinten és ez a magatartásukra is magyarázatot adott. Spoiler! Az, hogy a fiú lelőtte egy társát, majd magával is végzett, úgy érzem, hogy nem csak a tanár hibája. Természetesen az, hogy a tanárt vonták felelősségre, nagyon is élethű, mert a végkifejlet az ő ötlete miatt jött létre, de szerintem nem elhanyagolható körülmény, hogy a fiúnak a családi háttere sem volt éppen irigylésre méltó és ez is közrejátszott abban, hogy ennyire labilis érzelmi beállítottságú volt. Spoiler vége! Mindenképp érdemes megnézni, de szerintem ehhez kell egy bizonyos hangulat, én 1 hónapot vártam, mire rászántam magamat. De megérte!

106. 666KRITIKUS666 (2012-01-23 15:29.34)

Dennis Gansel filmje, tulajdonképp a "The Third Wave" kísérlet megfilmesítése, TV film is készült már a témából, így nem ő az egyedüli aki foglalkozik ezzel (és itt meg is mutatkozik a nagy hibája a mozinak: a téma viszi előre az egészet, félek, hogy ettől gyengébb adaptációt nem lehet csinálni) Itt egy kicsit modernebb köntösben kapjuk vissza a lényeget: vagyis teremtsünk diktatúrát öt napon át egy átlagos gimiben. Persze egyértelmű, a gyerekek befolyásolhatóak, -Hitler mondta anno hogy a nép buta és befolyásolható- mindig talál az eszme, vagy az eszme vezére egy-egy fanatikus tagot. Itt sincs másképp, persze a többiek is kellőképp lelkesednek az ügyért: be kell vallani, hogy nem is nehéz megfelelő tömegbázist szerezni. A diákok szépen ki is fejtették, hogy mik az autokrácia kialakulásának okai, ezt a jelenetsort fel is foghatjuk egy kis történelemleckének, amelyben saját történelmükbe fordulnak. De mint ahogy lenni szokott persze, túl messzire mennek, a fanatizmus eluralkodik rajtuk: jön a kiközösítés... ez egyfajta kikacsintás az antiszemitizmus felé. Azt is mondhatnánk egy kis túlzással, hogy megszűnnek emberek lenni. Összegezve maga az eszme, a hajnala, az alkonya, mind-mind hasonlóképp működik mint anno domini: és erről más nép nem is tud úgy beszélni mint a német.

105. Zsozsizseni (2012-01-08 21:54.22)

Nagyon jó film, suliban néztük, és az egyik legmaradandóbb élményem marad. Olvastam a könyvet is, de az valahogy nem működött igazán, a film sokkal jobban ledöbbentett. Én minden végzősnek levetíteném a középiskolákban, lehet róla beszélgetni, meg vitázni.

104. Filmman (2012-01-02 16:30.58)

A film központi témája: az autokrácia és az, hogy kialakulhat-e diktatúra egy demokratikus rendszerben. Az autokrácia görög eredetű szó (magyarul: egyeduralom, önkényuralom), jelentése: olyan kormányzati forma ahol a politikai hatalom egy ember, vagy több személy kis zárt csoportjának a kezében van. A hatalom birtoklását az autokrata többek közt a hagyománnyal, a kritikus erőforrások ellenőrzésével, vagy személyes karizmájával igazolhatja. A filmnek az autokráciát kéne velősen boncolgatnia, de sokkal inkább egy fasiszta csoport működésébe ad nekünk betekintést, és a film tetőpontján bontakozik ki előttünk a csoport vezéralakja, a diktátor. A film elején találkozhatunk Rainer Wenger tanár úrral, aki kívülálló a tanárok között: tegeződik a diákokkal, érettségiét esti iskolában szerezte, fiatal korában anarchista lehetett és legfőképp megmaradt lázadó fiatalnak annak ellenére, hogy tanár lett és a diákok is sokkal jobban tisztelik és szeretik, mint akármelyik másik pedagógust. Az iskolában a projekt-hét keretében az anarchizmust akarja megkapni, mert arról akar előadásokat tartani, de egy másik tanár megelőzi, így ő az autokráciát kapja. Ez után folyamatosan kibontakozik előttünk a diákok élete: az iskolai színdarab nagyon mélyponton van, mert a rendező nem tud fegyelmezni és a főszereplő kénye kedve szerint átírja a szövegét, a főszereplőnő pedig nem képes eljátszani a szerepét. A vízilabda csapat (amelynek Rainer az edzője) több meccset veszít el, mint nyer meg, az egyik játékos, Marco, pedig roppantul önző, így nem is tudja rendesen befejezni a támadásokat. Valószínűleg azért viselkedik így, mert a barátnője, Karo, hihetetlenül „én központú” és teljesen hidegen hagyja, hogy mit akar a barátja, őt csak az érdekli, hogy az teljesüljön amit ő akar. Utána egy szórakozóhelyen járunk, ahol elhangzik néhány mondat, melyek így szólnak: „ - Figyelj már, mond már meg nekem, hogy manapság mi ellen lehet lázadni. Semminek sincs értéke. Mindenkinek a saját gesztenyéjén jár a feje. A generációnk fő baja, hogy nincs közös cél ami összetartana. - Ez a korszellem, nézz csak körül.” A feketeleves viszont most kezdődik, jön a hétfő és egyben az első tanóra az autokráciáról. Az egyeduralom kapcsán felvetődik a Harmadik Birodalom és a diákok azt állítják, hogy Németországban nem alakulhat ki újra diktatórikus rendszer és Rainer kinyilvánítja ezt a hát legfőbb kérdésének: „Kialakulhat-e diktatúra működő demokráciában?” Ezek után a diákok megvizsgálják a diktatúra feltételeit: közös ideológia, kontroll, felügyelet, fegyelem, de legfőképpen egy vezéralak. A diákok úgy gondolják, hogy ebben a közegben a tanár a legalkalmasabb erre a posztra. Rainer szerint a gyerekek csak akkor értik meg és érzik át a diktatúrát, ha maguk is megtapasztalják, ezért a diákok csak akkor beszélhetnek ha ő megadja nekik a szót és amikor beszélnek fel kell állniuk, később egyenruhájuk lesz, és elnevezik magukat a „Hullámnak” készítenek maguknak logót, weboldalt. Közösséggé formálódnak. Ehhez a közösséghez bárki csatlakozhat és bármikor el is mehet és itt üti fel a fejét az, ami minden diákban és emberben megvan: tagja akar lenni egy csoportnak, ahol nem csak „havernak” nevezik egymást, hanem azt mondják „barátom”, mert lényeges különbség van haver és barát között. Ez olyan közösség, ahol nincsenek etnikai, szociális és vallási megkülönböztetések, így hiába lesz egyre jobban árja felfogásuk a diákoknak, csak azokat nézik le akiknek más a politikai felfogásuk, vagy a világnézetük. A rasszizmus nincs jelen körükben ezért nincs teljes fasizmus, és teljes diktatúra sincs, mert a diákok önmaguktól cselekednek, de diktatórikus rendszerben egy személy utasítja az embereket, esetünkben viszont Rainer egyszer sem parancsolt nekik semmit, teljesen önszántukból cselekedték azt amit. Így amikor a végén bilincsben viszik el a tanár urat, akkor valójában egy tragikus hőst visznek el hiszen egyáltalán nem szolgált rá, nem akarta, hogy a diákok összefessék a várost a logójukkal, nem akarta, hogy durva összetűzésekbe keveredjenek a punkokkal, nem akarta, hogy Tim önnön zavarodottsága öngyilkosságba torkolljon, egyszerűen kellett egy bűnbak és ő lett az. (Én személy szerint tovább néztem volna a filmet, hogy megtudjam a bírósági tárgyaláson a diákok hogy viselkedtek volna.) A filmnek az autokráciáról kellene szólnia és Rainer is azért teremt egy „szerepjátékot” a diákok között, mert azt akarja, hogy saját bőrükön tapasztalják a diktatúrát, de ez a két dolog aminek a filmet kéne mozgatnia nincs jelen, csak a tetőpontban, Rainer indulatos szónoklatában a film végén. Viszont a tanár úr ott is gyorsan rájön, hogy ez a dolog átesett a ló túloldalára és ki is javítja a hibát, viszont csak a sajátját tudja, a gyerekeknek maguknak kell kijavítani a hibáikat. Itt már érzi a néző, hogy lesz még bonyodalom és be is következik a sejtése: Tim fegyvert ránt és amolyan „ámokfutásba” kezd, amelynek végén öngyilkos lesz. Nem szolgált rá a halálra, de egyes egyedül ő tehet róla, Rainert még a felelősség sem terheli. Nem Rainer a hibás a dolgokban. Ő csak egy szerepjátékot akart, amiben a diákok megtapasztalják a diktatúrát, de ez a szerepjáték kinőtt magából és ezzel együtt a diktatúra is megszűnt. Leginkább a közösségről szól ez a film. Arról, hogy a közösségben mindenki egyenjogú, legyen az fehér vagy fekete, szegény vagy gazdag, okos vagy buta, helyi vagány vagy osztály szerencsétlenje. Ez a közösség 99%-ban pozitív dolog volt, 1%-ban negatív, az pedig az, hogy Tim nem bírta feldolgozni, hogy a csoport megszűnik, ezért öngyilkos lett. Bár elég súlyos ez a haláleset, sem a közösség, sem Rainer nem felelős érte és ennek ellenére a Hullám egy pozitív dolog volt, mint ahogy azt a diákok élménybeszámolóiból is megtudhatjuk: „Tulajdonképpen mindenem megvolt: ruhák, pénz meg ilyesmi. De valamiért mindig unatkoztam. De az utóbbi napokat élveztem, mert már nem arról van szó ki a legszebb, a legjobb vagy a legsikeresebb. A Hullám egyenlővé tett minket.” „A vallás, a származás, a szociális háttér már nem számít. Mind egy mozgalomhoz tartozunk. A Hullám új értelmet ad nekünk. Ideálokat amelyekért érdemes küzdeni.” „Ha mindenki megbízik a másikban sokkal messzebb jutunk. Én is visszaveszek az önzésemből.” Tim öngyilkossága egy szomorú dolog, de ha nem borul el az agya és nem zavarodik meg, akkor nem lett volna semmi baja. És a film fő kérdésére, hogy „Kialakulhat-e diktatúra működő demokráciában?” a válasz az, hogy nem teljesen. A Hullám azt bizonyította be, hogy amíg egy légteret szívnak a vezérükkel akkor azt teszik amit mond, de amint elhagyják a környezetét saját akciókba kezdenek. Ez olyan, mintha Hitler tábornokai az eligazításon a Führer minden szavára helyeseltek volna és amikor elhagyják a szobát teljesen máshogy csinálnak mindent, mint ahogy arra Hitler utasította őket. De a Hullám igazi érdeme az, hogy emberségesebbé, kultúráltabbá és jobbá tette a diákokat. A Hullám hiába oszlott fel, ezeket a gyerekeket valami továbbra is összekovácsolta: az élmény ami abban az egy hétben történt velük és a drámai végkifejlet, amelyet soha életükben nem felejtenek el.

103. Ozir (2011-12-08 07:56.30)

Nagyon jó film. Bár a nácizmust emlegetik, ugyanezek a viselkedésminták jellemezték a sztálinizmust, maoizmust, stb. Az emberre jellemző a csoporthoz tartozási vágy, de az egyéni szabadságra törekvés is. Ez a kettősség evolúciós örökségünk, és nagyon bevált, hiszen itt vagyunk és civilizációt építettünk. Mindkettő elvetése káros, de bármelyik túlzott hangsúlyozása is az. Itt éppen a csoport jelentőségének túlhangsúlyozása volt az egyén szabadságával szemben, és a film nagyon szépen építkezve mutatta be a folyamatot. Rég láttam ilyen jó filmet.

102. Fusilli (2011-09-19 20:18.27)

Nagyon jó film. Egy pár napja néztük meg a suliban, és nagyon tetszett. A könyvet nem olvastam, így nem tudom összehasonlítani...

101. Fannycsekk (2011-08-16 16:58.15)

Jó a film, és sajnos azt sem tudom mondani hogy a könyv felülmúlja. Mindkettőtől többet vártam,ráadásul szinkronban sincsenek.

100. Don Bucó (2011-08-09 02:20.33)

Hát érdekes film volt. Én egyetértek abban, hogy valóban tudatosan "náciellenes" volt. (persze nem csak a nácizmus autokrácia). Idegesítő volt, hogy a végére direkt úgy hozták ki a dolgokat, hogy az autokrácia egy olyan dolog ami mindenképpen rossz. (Pedig az egyik srác felszólalt a film vége felé, és igaza is volt, hogy az autokráciában is van egy csomó jó dolog) Például az is jó, hogy rend van. Amúgy meg minden közösségben van egy őrült, a demokráciában szerintem még több is. Ettől függetlenül pazar film volt és még fordulatos is!!

99. DInnyetimi (2011-07-09 17:17.16) - (válasz Trashfan 98. hozzászólására)

A könyvhöz hasonlította a filmet, de azt hiszem igazad van.

98. Trashfan (2011-07-09 16:57.23) - (válasz DInnyetimi 97. hozzászólására)

"Úgy jellemzi a filmet, mint "náciellenes tucatfilm, ócska hollywoodi befejezéssel" Aki ezt írta, annak alighanem nem sokat sikerült a filmből felfognia.

1 2 3 4 5

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Gyorkos, 2019-11-25 18:36	127 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

A hullám adatlap

Eredeti cím: Die Welle

Évszám: 2008

Rendezte: Dennis Gansel

Szereplők: Jürgen Vogel, Frederick Lau, Max Riemelt, Jennifer Ulrich, Christiane Paul...

További információk

Szereplők fórumai

- Max Riemelt - Vélemények

- Elyas M'Barek - Vélemények

- Jürgen Vogel - Vélemények