Fórum - A máltai sólyom - Vélemények

1 2

43. VAL P (2023-02-13 01:37.59)

Hammett harmadik regénye in medias res nyit ránk, az izgalomhömpölybe egy San Francisco-i magánszimattal együtt kapcsolódunk be, annak ellenére, hogy a városba érkező, világlátott kalandorok már korábban is ügyeskedtek eleget, kötöttek és árultak el szövetséget, mesterkedve törték egymás fejét, hogy megkaparintsanak egy 400 éves tárgyat, a címszerepben tündöklő, legendás madarat. Samre bármelyik ablakból, dobozhegy vagy pisztoly mögül tekintünk, a hardboiled iskola, s annak mozgóképi fakultása, a film noir hősalakjának prototípusát látjuk. A modernitás bukott angyaláét, akit módszereiben és életvitelében gyakorta vékonyabb hajszál választ el a gengszterektől, mint a rend hivatalos őreitől. A detektívet, aki a minden hájjal megkent bűnözők, a gáncsoskodó, korrupt zsaruk és a szájukban aranykanállal született, befolyásos családok közt kifeszített kötélen egyensúlyoz nap, mint nap, azok észjárását és gyengéit egyaránt kiismerte rég, ezért mozog oly otthonosan minden közegben. Nem csak a férfiak világában, a női lélek is nyitott könyv előtte. Nincs az a femme fatale, aki az ujja köré csavarhatná a minden lényegesben szakértő félisteni attribútumaival rendelkező sármőrt; bár hogy hatnak rá, az elvitathatatlan. A szigetországi szárnyas hollétének felderítésére irányuló nyomozás a kacskaringók áthatolhatatlan szövevényének bizonyul. Ornitológusok hada bukkan fel Szent Ferenc városában, s mind a Bogart-arcú sziklát próbálja az oldalára állítani, s a segítségével kigolyózni a konkurenciát. Így aztán nem csoda, hogy a pákászi vénával is rendelkező hősünk mellkasig süpped az ügy érintettjei által generált kulimászba. Kvalitásai láttán már féltávnál kérhetjük torkunkhoz az életlen, rozsdás bökőt, amennyiben nem oldaná meg a gordiuszival rokon problémát, de ebben a miliőben bárki koponyáját átfúrhatja egy eltévedt lövedék. És anélkül, hogy vészmadárkodnék, csak megemlítem, hogy Hammett másik négy regényében nem szerepel Sam, csak egykori iskolatársai. Ennek is tudható be szerintem, hogy Spade neve sohasem vált olyan branddé, mint Holmes-é, Poirot-é vagy Maigret-é.

42. Mclane 2 (2022-01-08 19:39.12)

Én nem rég olvastam az eredeti könyvet: [link] , ma jutottam a végére délelőtt nem is volt olyan nagyon hosszú de ettől függetlenül, rendesen és alaposan lekötött szinte végig ahogy kellett. Aztán ma késő délután jött a film is és az is adta amit kellett bajok nélkül, persze itt ott kicsit lefaragtak az írott anyagból de a könyvbeli dolgok nagyobb százalékát eléggé rendesen visszaadták szinte ideálisan. Úgy hogy mindenképpen csak azt tudom mondani ezt a történetet érdemes megnézni is meg elolvasni is, mert mind a 2 élmény egyformán jól és rendesen kiszolgálja az embert és kicsit sem rosszabb, egyik a másiknál nagyon nagy szerencsére.

41. Iszonytató Huttyogány (2020-11-17 18:59.20)

Én is most néztem meg és nem csalódtam benne! A wikipédia szerint ez a film számít az első film noir-nak. Pár évvel később 1947-ben készült egy másik noir, a Sötét átjáró című remekmű, szintén Bogart főszereplésével, ami sokkal eseménydúsabb és látványosabb, mint ez. Ebben még nem alakultak ki igazán a műfaj jellegzetességei, de a Sötét átjáróban már csúcsra voltak járatva!

40. Norbii92 (2020-11-17 18:52.39)

A máltai sólyom a film noirok ("fekete filmek") alapja, egy igazi klasszikus! Napokkal ezelőtt olvastam róla egy oldalon és akkor elhatároztam, hogy megnézem. Amúgy is szeretem a régi és noir filmeket egyaránt. Na de mik is azok? Egy az Egyesült Államokban született, a bűnügyi filmek családjába tartozó filmműfaj – vagy más vélekedések szerint: stílusirányzat. Az ilyen filmek jellemzően egy bűntől és korrupciótól sújtott nagyvárosban játszódnak, egy kőkemény ámde cinikus és magányos férfival a főszerepben, aki az igazság keresése során sötét ügyekbe és zűrős szerelmi viszonyba keveredik az ún. végzet asszonyával. Emellett e filmek szinte kivétel nélkül fekete-fehér nyersanyagra készültek, így bennük a fény-árnyék hatásoknak, illetve a világításnak rendkívüli dramaturgiai szerepük van. A történet kezdetén Sam Spadet, a San Franciscó-i magándetektívet egy gyönyörű nő bízza meg: arra kéri, keresse meg a húgát, akit egy Thursby nevű erőszakos férfi csábított el. A magándetektív társa, Archer magára vállalja, hogy személyesen jár utána a dolognak, másnap azonban váratlanul Archert és Thursbyt is meggyilkolják. A nyomozást ezek után Spade folytatja, a megbízójáról pedig hamar kiderül, hogy hazug, s egy bűnszövetkezet tagja, aki magának akarja megszerezni a zsákmányt. Ez pedig nem más, mint a XVI. századból származó drágakövekkel díszített arany sólyom, amelyet a Máltai Lovagrend adományozott V. Károly spanyol királynak 1539-ben. A film cselekménye nem csak nagyon izgalmasnak hangzik, hanem valóban az is! Senkit ne tévesszen meg a kora! De John Huston értő rendezése és a tökéletes szereposztás együtt az ami valódi élettel telíti a mozit! Humphrey Bogart a tőle szokásos magabiztossággal formálja meg a szerepét. Ő már nem is színész, hanem egy IKON volt! A másik akit nagyon kedvelek és szerepel a filmben, az Peter Lorre és szintén jó volt. Igaz az Ő karakterén sokszor már nem igazán igazodtam ki. Összességében A máltai sólyom az a film amin még az idő vasfoga sem tudott fogni! Fojtogató atmoszférájával, csavaros cselekményével, kiváló színészeivel és a megdöbbentő végkifejletével még ma is hengerel és erősen ajánlott minden noir és filmkedvelőnek egyaránt! 5*

39. Iszonytató Huttyogány (2020-10-26 16:00.04)

A spoileres leírás ismét elengedhetetlen!

38. somliv (2020-10-26 14:25.38)

Klasszikus noir mozi, Joseph Ebert filmkritikus véleménye alapján a legjobb. Személy szerint is úgy vélem, hogy igencsak említésére méltó darab. Humphrey DeForest Bogartban eszméletlen magabiztosság volt, és bizonyos fokú gőg, három bolygója állt a nyilasban, ám változékony, csapongó természete miatt folyton ivott, erősen dohányzott, ezek voltak a gyengéi, később ebbe betegedett bele, nemcsak a filmekben tette ezt szokássá, hanem a való életében egyaránt. Vannak erről sztorik is, például 1950-ben New Yorkban, egy kocsmában a fiának vett plüss pandamackóval ment be a bárba, és elkezdte csinálni a hepajt, egy nő pedig el akarta csenni az egyik plüssmackót, ezt Deforest azonban nem hagyta, jött a kidobóember, aztán úgy dobták ki őt. Utána soha többet nem ment arra a helyre (fent van neten a sztori, nem sebészi pontossággal meséltem el). Sokszor szivarozott is whisky kíséretében, egyedülálló stílussal rendelkezett- ott szerepel az aranykori Hollywoodi ikonok között, külön piedesztálon ékesedik személye. A Máltai Sólyom Dashiell Hammett azonos című regénye alapján készült. Misztikus, bűnügyi történet, a gyilkosság, és a rejtélyes fekete madár körül forog a hercehurca, amit a rendkívüli értékkel bíró máltai sólyomnak hívnak. Vannak csavarok, helyenként már túlságosan összekuszálják a történéseket, ám fekete-fehér STÍLUSA, misztikuma, és nem utolsó sorban a színészek kvalitása felemeli ezt a bő másfél órát egy más szintre. Az események zöme beltérben zajlik, a párbeszédeket hozzák előtérbe, ezzel a színészek tudása kap létfontosságú szerepet. Bogartnak a fókuszban lévő alakítására van kihegyezve minden, ahogy belemosolyog beszélgetés közben, azt tanítani kellene- mekkora arca, fölényessége volt ennek a palinak, ám istenemre mondva bődületesen jól állt neki a vásznon. Meg amikor a titkárnőjére rámutat, figyeld meg, hogy milyen fellengzősen mondja oda neki: Nagy vagy Drágám!- kimagaslóan működtette azt, amiben igazán jónak bizonyult. Néhol majdnem ráfázik a magabiztosságára, gondolok ezzel, amikor ráfogják a fegyvert, és utána naivan azt hiszi, hogy mégegyszer ez már nem történhet meg vele, de mégis megtörténik, ám valahogy ezek a tulajdongások mentsvárai is egyben, mivelhogy kivágja önmagát ennek köszönhetően a kényes szituációkból. Megjelenik a főszereplőnő, aki mostan nem Lauren Bacall, hanem Mary Astor, bár alakítása valahogy Bogart mellett szürkésebb árnyalatot vesz, de összességében ő sem rossz. Humphrey mint egy megmentő, segít mindenkinek, még annak is, akinek nem kellene, ha meg valaki nem úgy viselkedik, nem olyan udvariasan, azt kicsit megregulázza- ő ezekben a szerepekben volt mindig is tökéletes. Casablancát csak azért hozom fel, mivelhogy azt jobban ismerhetitek: Ingrid Bergmannak meséli, hogy nem tudod mit éltem át, mikor otthagytál engemet- jó volt beleérezi abba egy kicsit, mégha Bogart talán nem akkora mélységekkel, érzelmekkel tálalta ezt. Őneki készségszinten mentek a filmbéli alakítások, nem kellett halálra dolgoznia magát, ennél fogva a tehetségéből és személyiségének a pozitívabb használatából élt. John Huston első rendezése az ősidőkből való, ám a noir mozik alapja, ezért a mestermű titulus minden gond nélkül illik a Maltese Falconra.

37. Emmersson (2018-12-31 20:17.07)

Picit mintha spoileres volna a tartalom :(

36. Melkesjokolade (2017-04-30 16:47.40)

Ma lesz az ATVn.

35. Csabaga (2016-08-08 15:03.17)

DVD megjelenés 1999,felirattal,Bogie saját hangjával Mécs Károly helyett.

34. Arturo professzor (2016-08-08 14:25.44)

Magyar tv-premier:1981 karácsony második napja Kitörölhetetlen emlék

33. KongFan (2014-03-13 18:43.18)

Valószínűleg túl későn láttam a filmet. Valahogy a stílusához vagyok már túl fiatal. És mivel láttam már pár krimit, nem igazán ütött szíven semmi a filmben. Értem én, hogy ez egy alap film, meg sok mindent innen "emeltek át" a későbbi, hasonló filmek, de ez engem nem vigasztalt. Nem igazán tudott lekötni. Ellenben nagyon erős hangulata volt, ami viszont a film előtt tartott. A zene mondjuk egyáltalán nem tetszett. Itt van ez a kőkemény noir és olyan zene van benne, mint valami családi kalandfilmben xD Bogart nagyon penge volt! Jól hozta ezt a figurát és jó dumái voltak. Nem volt rossz, de úgy tűnik túl fiatal vagyok a 30-as és 40-es évek filmjeinek stílusához. Ez van.

32. Vbacs (2012-10-15 14:16.48) - (válasz VAL P 31. hozzászólására)

Nem azt mondtam, hogy minden ebből gyökeredzett ki, csak azt, hogy ezek iszonyú egyformák. Ilyen régi noirt ugyan még nem láttam, de moderneket igen és ugyanaz az élmény. Nekem nem adják meg azt a szükséges pluszt, ami miatt emlékezetessé válnak.

31. VAL P (2012-10-15 10:08.13) - (válasz Vbacs 29. hozzászólására)

Egyáltalán nem probléma, ha nem tetszik sem a film, sem a műfaj. Azt viszont Hammett hibájának róni fel, hogy az 1930-ban megírt, gyökeresen új karakterekkel, társadalomfestéssel és fogalmazásmóddal bíró történetének több ezer leképezése, kopija, (több-kevesebb tehetséggel megáldott) másolója született, nem elegáns - és akkor még finom voltam és nőies! ;) Nem ebből az irányból tanácsos megközelíteni az alkotás értelmezési tartományát! Vagy Krisztusra is csak úgy gondolsz, mint aki nem tud semmi újat, kreatívat felhozni a papok szájából már kismilliószor hallott, dogmatikus szövegeknél...? Ui.: Bogartot nézd meg a 'Nem vagyunk angylok'-ban vagy a 'Dr. X visszatér'-ben, ha valami teljesen mást szeretnél látni tőle. (Az előbbi ráadásul remek Kertész Mihály-picture. Az utóbbi mint műalkotás már kevésbé értékelhető.) Ja, lentebb említettem hármat, az első kettőt szívesen ajánlom figyelmedbe, egyik sem noir!!) 8)

30. Az utolso szamuráj (2012-10-14 13:56.34)

Ja:))

29. Vbacs (2012-10-14 13:39.06)

Nem az én műfajom a noir, de mivel média órán erről van szó, az volt a feladat, hogy ezt megnézzük. Nem mondhatnám, hogy elnyerte a tetszésem. Egyszerűen nem tartott ébren a történet. Agyon volt csavarva, nem voltak elég ütősek az amúgy rendesen elnyújtott párbeszédek, a színészeket sem lehet kiemelni. Humphrey Bogart megint Humphrey Bogart volt.....jóképű ember volt és elismerem, hogy műfaján belül legendás, de én sosem barátkoztam meg vele, itt sem. Egyszerűen nem láttam még tőle semmi újat, számomra nem egy sokoldalú színész. Én nagyon nem szeretem a femme fatale karaktereket sem, mert úgyis tudjuk, hogy ők mi végre vannak a filmben. Nem okoznak meglepetéseket, ahogy itt sem és az ezeket játszó színésznők alakításai is távol állnak tőlem. Ebben a filmben egy karakter volt a biztos pont és az a hájas. Greenstreet remekül is hozta és örültem, mikor megláttam, mert tudtam, hogy akkor legalább történni fog valami, ha felbukkan. Lorre is nagyon jó volt, bár neki volt a legfurcsább karaktere, képtelen voltam eligazodni rajta. Ezek a "fekete filmek" számomra nagyon nehezen ülhetők végig, nem kedvelem az olyan filmeket, amiknek már van egy receptjük, mert tudom, hogy mire számítsak, és emiatt semmilyen pozitív élmény nem ér. Oké, John Hustont elismerem, láttam már jobb filmet is tőle, a színészeket is elismerem. Biztos én vagyok ehhez túl fiatal, rossz az ízlésem, utolsó éretlen mocsok vagyok, de nekem ez akkor sem tetszett.

28. Angelika58 (2011-10-02 18:47.22)   - (válasz Kovbojka 27. hozzászólására)

Nagggyon jó szórakozás és hát Bogart egyik leghíresebb alakítása .A másik a Casablanca, ha azt nem láttad, alapmű, kihagyhatatlan.

27. Kovbojka (2011-10-02 14:40.52)   - (válasz Chris92 26. hozzászólására)

:)))

26. Chris92 (2011-10-02 14:21.45) - (válasz Kovbojka 25. hozzászólására)

Keríts is, mert ha valami ez a film megéri! Olyan gyorsan elrepült az a 100 perc amiből áll, mintha bespeedeztek volna.

25. Kovbojka (2011-10-02 14:18.52)   - (válasz Chris92 24. hozzászólására)

Valamikor én is sort kerítek rá.:))

24. Chris92 (2011-10-02 14:17.15)

A mai kor gyermekeként kissé félve ültem le megtekinteni, hisz az ember nehezen tud egy olyan filmhez elfogultság nélkül viszonyulni, ami a film noir az egyetemes filmtörténelem megkerülhetetlen alapjaként van számontartva. Hát kérem szépen aggodalmam felesleges volt, John Huston mozija ugyanis már az első percekben lehengerelt, szememet a képernyőre tapasztotta és sodrása a vége címszóig nem engedett. A történet jól megírt, elképesztően pörgős és eseménydús, soha nem ül le. A lebilincselő cinikussággal és humorral teli párbeszédek egy automata gépfegyver gyorsaságával zúdulnak az emberre (jó angoltudás birtokában kötelező eredeti nyelven nézni), a stílus árad minden képkockából és a színészek...na róluk szinte nem se merek mukkanni Bogart, Astor, Peter Lorre kell többet mondani a minőség hitelesítésére? Zseniálisan megkomponált krimi, azon filmek egyike melyen nem fogott az idő vasfoga, elég csak a befejezésre gondolni: "Mi az ott? Amiből az álmaink vannak." ütőereje örök érvényű, filmrajongóknak a lehető legmagasabb fokon ajánlott!

23. Golyalab (2011-06-28 14:14.08)

Én könyvben olvastam most tavasszal, a filmet utána néztem meg.Könyvben is remek volt,Sam Spade talán legérdekesebb figura,akihez könyvben szerencsém volt,és végig azt éreztem,mintha eleve arra irták volna meg a karaterét,hogy majd Bogart fogja eljátszani. Egy kicsit a vége volt csalódás a könyvnek,mert nem volt annyira ütős a befejezés,mint gondoltam volna. A filmet nem tudnám osztályozni,mert igy semmilyen hatást nem gyakorolt rám a könyv után,

22. VAL P (2011-05-19 15:19.57) - (válasz A tisztelendő 21. hozzászólására)

Van benne némi igazság, de nem egyforma hitelességgel. Pl. a 'Zsákutcá'-ban, az 'Ördögi kör'-ben vagy a 'Sötét átjáró'-ban erőltetettebb volt ez a, nevezzük így: "Humphrey Bogart-figura", míg más filmekben: pl. a 'Key Largo'-ban, a 'Sierra Madre kincsé'-ben vagy a tárgyalt műben életképesebb. Másrészt azért forgatókönyvírótól és rendezőtől is függött a dolog, a tőle megszokott alakítás lényegesen árnyaltabb pl. a 'Fekete légió', az 'Afrika Királynője' vagy az 'Egy magányos helyen' c. alkotásokban. Amúgy Brando sem a széles repertoárjáról vált híressé. Gyakorlatilag (ahol szerintem igazán nagyot játszott): 'A rakparton', 'A vágy villamosa' vagy az 'Oroszlánkölykök' c. filmekben ugyanazt a karaktert látjuk, csak az előbbiekben ügyesebben kibontva, az utóbbiban kevesebbet teret kapva.

21. A tisztelendő (2011-02-03 13:42.41)

"Humphrey Bogart minden filmjében ugyanazt játszotta: Humphrey Bogart-ot" - idézet Marlon Brando-tól.

20. Bordal (2010-03-23 12:03.25)

Fura érzések kerítettek hatalmukba. Jó, hogy korábbi filmje Bogartnak a többi legendásnál, de a karizmatikus figurát nem véltem még felfedezni alakjában. Ráadásul mintha itt lenne öregebb. Viszont felüdülés volt látni későbbi Casablancabéli "játszótársait" Cairo és a Kövér szerepében. Amúgy a történetet egy kissé vontatottnak találtam.Mindezektől függetlenül jó mozi.

19. Mir1989 (2009-01-17 19:56.58) - (válasz Jerryco 16. hozzászólására)

Igen ez pl. nagyon jó!:) A film egyébként remek!Már többször is láttam és a könyv is jó persze!

18. Cziki (2008-11-18 14:22.03) - (válasz Barzsol 17. hozzászólására)

Köszönöm kiigazításod! Így van!

17. Barzsol (2008-10-03 10:41.07) - (válasz Cziki 15. hozzászólására)

Ez a meghatározás úgy pontos, ahogy van, de azt se felejtsük el, hogy a noir eredetileg nem műfaj volt, hanem egy filmes eszköz, melynek a lényege a fény-árnyék hatás volt.

16. Jerryco (2008-09-14 19:47.26)

Néhány beköpés a filmben nagyon tetszett. - Remek iskolák mellé jártam.

15. Cziki (2008-04-25 21:34.41)

Az amerikai film noir kezdetét John Huston Máltai sólyom című filmje jelentette, ez lett az alapja, a későbbi "fekete film" stílusban készített filmeknek. Film noirnak nevezi a filmtörténet azokat az alkotásokat, melyek a nézőt egy sötét, korrupciókkal teli világba vezetik, és olyan hősökkel ismertetik meg, akik cinikusan, illúzióktól mentesen szemlélik a körülöttük zajló történéseket. Fojtogató hangulat, erkölcsi züllöttség, perifériára sodródott életek jelennek meg a vásznon.

14. Orgona (2007-05-23 16:50.30)

A korát megelőzően jó, fordulatos krimi. DVD változatról tud valaki?

1 2

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	VAL P, 2023-02-13 01:37	43 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

A máltai sólyom adatlap

Eredeti cím: The Maltese Falcon

Évszám: 1941

Rendezte: John Huston

Szereplők: Humphrey Bogart, Mary Astor, Gladys George, Peter Lorre, Sydney Greenstreet...

További információk

Szereplők fórumai

- Peter Lorre - Vélemények

- Elisha Cook jr. - Vélemények

- Humphrey Bogart - Vélemények

- John Huston - Vélemények

- Dashiell Hammett - Vélemények