Fórum - Ne engedj el! - Vélemények (2. oldal)

1 2 3 4 5 6 7 8 9

216. Chris Co (2015-06-03 18:35.51) - (válasz Törölt felhasználó 214. hozzászólására)

Csak gyorsan végiggondolva, például a korábbi véleményem vagy mások kifogásait, esetleg azt, hogy miért nem kerülnek hozzánk közelebb a karakterek: Szerintem a válasz egyszerű. Másképp szocializálódtak, mint mi. Ebből kifolyólag hogyan találnánk olyan karaktert, mely közel állna hozzánk azokból, akik csupán klónok és rendeltetésük van. Nyilván nem lesz köztük olyan. Nem azért kell sajnálni őket vagy együtt érezni, mert jópofák vagy szerethetők, hanem, mert ugyanolyan érző lények, mint mi (szerintem), csak őket programozták, mint például minket az elit kiszolgálására, lásd.: fogyasztás és végtelen egyebek lista. Minket is sajnálna mondjuk egy valódi prémvadász a préri közepéről. A színészek szerintem zseniálisan hozták azt, amit kellett, ami szinte rá volt írva az arcukra, a bizonytalanság, tehetetlenség, a gyermeki ártatlanság, a beletörődés és még sorolhatnám. Korábbi véleményemet felülírja az is, hogy klónok közt is lehet különbséget tenni, de persze a legjobb példa maga az ember.:)

215. My name is.. (2015-06-03 18:26.46)   - (válasz Törölt felhasználó 214. hozzászólására)

Mi a baj a szereplőkkel?

214. Törölt felhasználó (2015-06-03 18:13.01)   - (válasz My name is.. 213. hozzászólására)

Ez tényleg elég ritka, de talán annyiból jobb a könyv, hogy közelebb engedi a karaktereket. Nem vagyok biztos benne, hogy feltétlen ezeket a szereplőket kellett volna kiválasztani a feladatra. (de mivel nem olvastam a könyvet, ez csak egy légből kapott feltételezés)

213. My name is.. (2015-06-03 18:09.10)   - (válasz Törölt felhasználó 212. hozzászólására)

Elég hasonló,szinte majdnem minden úgy zajlott ahogy le volt írva. Hát,kevés az ilyen...bár így duplán volt nyomasztó.

212. Törölt felhasználó (2015-06-03 18:07.01)   - (válasz My name is.. 211. hozzászólására)

Teljesen egyetértek Veled, undorító színjáték volt ez a "végrehajtók" részéről. Ha jól gondolom, Te olvastad a könyvet. Mennyire tér el a kettő egymástól?

211. My name is.. (2015-06-03 18:03.42)   - (válasz Törölt felhasználó 210. hozzászólására)

"És mi értelme volt a taníttatásuknak?" Valószínű,hogy ezzel csak "elütötték" az időt,még beérnek arra,hogy donorrá váljanak. Addig is próbálták emberként kezelni őket,holott ez csak egy megjátszott,lenéző és undorító színjáték volt. Itt ugye nem robotokról volt szó,hanem emberekről,független attól,hogy klónok vagy sem,azért ezt nem érdemelték volna. A rajzolást meg csak kitalálta az az idióta főnöknő,mert azt hitte,hogy abból bármi is megállapítható,erre szerintem nem is érdemes keresni a miérteket,mert ez egy jó nagy emberi butaság/primitívség jele.

210. Törölt felhasználó (2015-06-03 12:54.35)

-spoilerkés-villa-kanál-stb, de erről tényleg nem lehet tartalommegjelenítés nélkül írni, bocsika - Időnként talán tanulságos lenne statisztikát készíteni arról, hogy mi alapján választanak az emberek /megtekintésre/ filmeket. (bár lehet, hogy készül ilyesmi, ez esetben megint le vagyok maradva néhány körrel, sebaj, a marathóni csata kimeneteléről legalább időben értesültek az érintettek - és természetesen nem tőlem) Írom ezt mindazért, mert engem pl. egy könyves magazin ajánlója tett le ennél a filmmegállónál, amit ugyan meg nem bántam, legfeljebb annyi hiba csúszott a számításba, hogy a várt hegycsúcs elérése helyett ippeghogy egy apró dombocska teteje jutott katarzisként. Előre is elnézést kell kérnem azoktól, akik egekig magasztalták a filmet - a könyvhöz sajnos még nem volt szerencsém, de ha hinni lehet az állításoknak, a Time kritikusai felvették "Minden idők 100 legjobb regényének" listájára - ugyanis én is azon a csapáson indultam el, hogy egy olyan író tollából, aki megírta a "Napok romjait", egy hasonlóképpen megkapó és zseniális történetet adaptálnak majd vászonra, mint az előbb említett alkotás. Ám nem így történt. Lehet, hogy velem van a baj, de számomra az egész valami borzasztó mód sántított, és ezen még az a tény sem tudott enyhíteni, hogy Ishiguronak olyan jó tíz évébe és egy tudományos rádióműsor meghallgatásába került, amíg tető alá tudta hozni regényét. (az alaphelyzet a különleges fiatalokkal, akik idő előtt hagyják el az árnyékvilágot, adott volt, a hogyanra érkezett válasz a műsoron keresztül) Az író tehát várt tíz évet, míg végül a könyv 2005-ben megjelent, vagyis szinte egyidőben azzal, amikor a kísértetiesen hasonló témára épülő "Sziget" a mozikba került, és csupán négy évet késett Spielberg "AI, mesterséges intelligencia" című alkotásához képest. Nem akarok ezzel semmit sugallni, a témaválasztás -mindhárom esetben - valószínűleg a véletlen műve, aki nem hiszi, keressen bizonyítékot az ellenkezőjére.:) Az, hogy a film nem hozta el a várt "hű meg ha" élményt nálam , azon alapult, hogy nem tudtam igazán hihető magyarázatot találni néhány dologra. (Aztán az is igaz, hogy sem Keira K., sem Andrew G. nem voltak képesek belelopni magukat a szívembe, ellenben Carey M. igazán pazar alakítást nyújtott.) ------------------------------- Például, hogy mit is neveztek léleknek a filmben? Vagy normális az, hogy a rajztudása alapján döntessék el valakiről, hogy van-e lelke, miközben meg ugyanúgy érez szerelmet, szeretetet egy másik élőlény iránt, mint egy teljesen hétköznapi ember? Ha így vesszük, nézhettük volna ezeket a fiatalokat egyfajta fogyatékossággal élőknek is, csakhogy az ő "hátrányuk" a "származásukból" adódott, és nem a genetika volt érte felelős. És mi értelme volt a taníttatásuknak? Megfelelő ingerek és emléklenyomatok nélkül esetleg kevésbé lettek volna használhatóak a szerveik? ------------------------------------ De nem is kell ezeken a kérdéseken túllépni, mert a mai, agyongénkezelésektől és klónozásoktól hangos világban az erről való elmélkedés nagyon is időszerű. A könyvmagazin cikkírója szerint Ishiguro ismét egy olyan egyetemes kérdésre kereste a választ, mely arról szól, hogy "ha biztos vagy benne, hogy rövid lesz az életed, és a napjaid meg vannak számlálva ezen a világon, milyen szerepe van a szerelemnek, a barátságnak, a karriernek vagy az erkölcsnek az életben?" Nos én vitatkoznék ezzel a kérdésfelvetéssel, nálam ugyanis az erkölcsi megközelítés felé billen el a mérleg nyelve, méghozzá azért,mert itt elsődlegesen nem a donorok, hanem sokkal inkább a tudomány és társadalom felelősségének szempontjából illene megvizslatni a felvetést: vajon meddig mehet el az emberi faj saját maga fenntartása és megőrzése érdekében? Ezt végiggondolva elmondható, hogy tulajdonképpen ezek a fiatalok sem lettek különb életre szánva, mint a vágóhídra küldött állatok, akik úgy általában véve a pillanatnyi igények kielégítését hivatottak szolgálni. Mert ugye a szervátültetett embernek sem garantálnak örök életet, ebben az esetben pedig teljesen más a lányzó fekvése ha olyan donortól érkezik az "anyag", aki már nem veszi hasznát (....), mint akkor, ha külön ebből a célból "tenyésztenek" emberszabású egyedeket. Adódik hát a kérdés: ha valakinek -látszólag - nincs lelke, amit néhány rajz és festmény lenne hivatott alátámasztani, akkor azt tehetünk vele, amit akarunk? Ebben az esetben már értem, hogy miért nem készítettünk műalkotásokat a haszonállatainkkal...

209. Viktora (2015-05-05 21:37.25)   - (válasz MeTaSonic 189. hozzászólására)

Sajnos szó szerint nekem is ez a véleményem.Biztos ,hogy még egyszer nem nézném meg. De nem is ajánlom senkinek.

208. Cantri (2014-12-27 02:46.01)

SPOILER!!!!!!!! . . . . . Klónozás.... egyre inkább korunk nagy dilemmája lesz. Ma már csak etikai akadályai vannak, hogy véghez vigyék, így ne is legyen bárkinek is kétsége, hogy valahol valamilyen – nem is feltétlenül titkos – laborban már megtörtént. Az a jövő, amit ez a film is felvázol nem is biztos, hogy oly távoli, lassan itt kopogtathat majd a küszöbön. A kérdés csak az, vajon képesek leszünk-e meghozni a helyes döntést? Vajon visszautasítjuk majd a hosszabb életet? Lesz-e elég erő és gerinc az emberiségben, hogy ne zsákmányolja ki önmagát? A múltra tekintve nem látom túlságosan derűlátóan a helyzetet, de bízok benne, hogy mégiscsak megmutatja majd ez a generáció vagy a következő, hogy vannak dolgok, melyeket nem lehet, nem szabad beáldozni, mert életet elvenni, hogy te kaphass, az azt jelentené, hogy megszűnnénk embernek lenni.................. Ezt a szörnyű jövőképet tárja elénk a rendező kompromisszumoktól mentes formába öntve. Semmi hollywoodi elkapatás, kényszerített drámai fordulatok, szépen lassan ásunk le főszereplőnk lelki világába súlyos morális kérdések után kutatva. Hol húzódnak a határok ember és nem emberi lény között? Vajon egy genetikai másolatnak vannak-e álmai, érzései? És ha igen, akkor azok különböznek-e az „eredetiétől”?.............. Válaszokat nemigen kapunk, inkább csak sejtelmeket, megbúvó gondolatokat, de a legjobb az lenne, ha soha nem is lenne szükségünk rájuk. Összességében súlyos film, belemar az emberbe és napokra maga alá temeti, miközben képsorai, gondolatai folyamatosan peregnek a szürke állományban. Valószínűleg nehezebben befogadható, mint a popcorn verziója A sziget, de ha beengedjük, garantáltan nem ereszt egy könnyen.

207. Whyteangel (2014-07-08 17:53.09)

Na ez volt az a filmélmény, ami maga alá gyűrt. Az itt olvasható tartalom elég silány, de jobb, hogy nem lőtték el a film lényegét. A három főszereplő szépen teljesített. Carey Mulligan a furcsa fiatalok között is tudott még furcsábbat alkotni. Álmodozó, vágyakozó, mégis racionális. Keira Knightley szerepe is elgondolkodtató volt, valahol benne rejlett a gonosz, mégis emberi volt, és együtt lehetett vele érezni. Andrew Garfield hiteles volt a gyámoltalan, áldozat szerepben. Egy borzasztó elképzelést vizualizáltak, de a színészi alakítások csak a film alapjaként szolgáltak. Rám sokkal nagyobb hatással volt a film vége, amikor már nem láttam semmit, csak a stáblistát, mert ekkor kerültem igazán a film hatása alá. Szörnyű lenne egy ilyen világban élni, nagyon nehéz lehetett Kate helyzete.....a reménytelenség, a kilátástalanság. A film zenéi és képi világa még inkább segített, hogy beszippantson ez a fantáziavilág. Zseniális film. SPOILER!!!!!!!!! Ruth halála engem is nagyon megrázott. Először meg sem ismertem. Utána rögtön az jutott eszembe, hogy talán jobb is neki már így, hiszen az életének nem sok értelme volt. (Azon kívül, amiért létrehozták). Csak meredtem a képernyőre, és nem akartam elhinni, hogy ennyi volt. Teljesítette, amit elvártak tőle, és kész. Le sem takarták, nem is kezelték emberként, csak eszköz volt....egyszerűen szörnyű. SPOILER VÉGE!!!!!!!!

206. Chris Co (2014-01-16 16:09.44) - (válasz Missz Bambina 205. hozzászólására)

Véleményem szerint nagyszerűen összefoglaltad a filmben tapasztaltakat és a leírtakkal egyet is értek. Ami nem feltétlen a film hibája, hanem inkább sajátos nézőpont, amit akár visszavezethetek arra is, hogy a drámai megközelítés helyett inkább a science fiction felől közelítek, az a klónok szokatlan viselkedésével ellentétes nagyon is emberi vonások a filmben, amit természetesen nem a klón szerep miatt kérdőjelezek meg, hanem az intellektusuk az, amit egy kicsit többnek értékelek, legalább is a filmbeli ábrázolás után. Ahogy fogalmaztál, ők valóban nem "rendes emberek", bár a viselkedésük alapján azonkívül, hogy engedelmesek és tudatlanok, mégis annyira emberiek. A filmet nemrég láttam és csak egyszer, ezért elképzelhető, hogy van, amit esetleg nem jól értelmezek. Spoiler! Ruthnak már gyermekként voltak céljai. Egyedül érezte magát és emiatt képes volt úgymond "legjobb barátnője", Kathy és párja, Tommy közé állni, elválasztani őket. Ami még emberibb, hogy ezért még bocsánatot is kért tőlük. Magányos volt és féltékeny, ezért tett valamit ez ellen vagyis a tudatlan és engedelmes klón jellem háttérbe szorult az egyén szintjén annak ellenére is, hogy a későbbiekben ez nem bontakozott ki semmiféle összeütközés során mondjuk a társadalmi rendszerben elfoglalt szerepével a későbbiekben. A magányon és féltékenységen túl bűntudatot is érzett. Ezért sem értem, hogy ő például miért nem ismerte fel legalább egy gondolat erejéig azt, amit a műben egyetlen klón sem, hogy megkérdőjelezzék a létezésük jogosságát, igazságát, hiszen tapasztalhatták, még ha csak rövid időre is a külvilágban élő emberekkel való kontaktus során, hogy ők sem különböznek, legfeljebb annyiban, hogy az ő életüknek bizonyos célja, rendeltetése van. Lehet, felismerték, de erre a történetben nem találtam utalást. Ha te most kötelezettségednek eleget teszel és elmész iskolába vagy dolgozni feltételezem, hogy olykor-olykor eszedbe jut, ha most otthon maradnék, akkor pihennék, fórumoznék, tennék-vennék. Az ő jellemábrázolásuk sem tér el a normális emberétől még a neveltetésükből adódóan sem érzelmi téren. Ez lehet, hogy mégis a történet, a film hibája. Én a meghallgatás pillanatától számítottam volna valamiféle ellenállásra. Ezalatt nem hirtelen fordulatra vagy valamiféle katarzisra vártam, hanem arra a kevésbé elfojtott elégedetlenségre, gyötrődésre, szenvedésre mondjuk egy üvöltözésen túl még, melyet mondjuk a szerelem képes kiváltani egy emberből és itt visszatérek arra, hogy ez inkább sci-fi, mint drámai megközelítés. Talán ez az emberi klónoknál sem működik másképp, legalább is ebben az esetben. Azonban a másik megközelítéssel is egyetértek, amit a film mondanivalója sugall, hogy az érzelmek nem képesek felülírni bizonyos berögződéseket vagyis a létük eleve elrendelését érdemben befolyásolni. A film végén volt egy nagyon szép gondolat. Kathy számomra itt már túlságosan is emberi volt annak ellenére is, hogy ők, ahogyan fogalmaztál, nem voltak „rendes” emberek. Egy embertől is csodálatos és romantikus, hát, még egy klóntól az, amire gondolt. Annak ellenére, hogy Ruth eleinte számomra unszimpatikus volt, mégis annyira emberi Kathy-vel ellentétben a film végéig, leszámítva azt az érzést, amit hosszú évek során sem veszített el, a szerelmet, amit Tommy iránt érzett. Emiatt és a hasonló érzelmi megnyilvánulásokból kiindulva vártam kicsit erősebb ellenreakciót tőlük is, nem csak Ruthtól, természetesen a szerelem mindent legyőz-féle sokszor ismételt csöpögések mellőzésével és inkább az emberi tapasztalatok előtérbe helyezésével. Nemrég láttam a filmet és meglepett, ugyanis amiket olvastam róla a klónozással kapcsolatos kritikáktól kezdve a logikai magyarázatoktól a hatásvadász megvalósításig, én ezeknek a negatív kritikák mondandójának pont az ellenkezőjét éreztem. A műnek talán ez volt az egyik legnagyobb erőssége, hogy a már megszokott sablonokat félreteszi és nem a lázadó klónokat látjuk, hanem a valóban engedelmesek tragédiáját. Ami viszont érzelmi síkon zavaró lehet sokaknak, hogy a történet az emberi vonások, érzelmek által annyira közel hozza a nézőhöz a szereplőket, hogy olykor azok már inkább idegesítőek, legalább is a tétlenség és a sorsukba való beletörődés miatt. Talán ez is oka annak, hogy sokan nem tudnak érzelmileg azonosulni a szereplőkkel. Számomra ez is a film erőssége, ugyanis ilyen és ehhez hasonló szituációkat többségében inkább háborús drámákban láttam, bár azokban inkább a megtört ember szerepében. Végezetül annyit, hogy amit írtál, az közelebb áll ehhez az alkotáshoz, mint amit én írtam, csak én elvonatkoztattam kicsit, aminek az is oka lehet, hogy ilyenkor elképzelem magam előtt azt, hogy akik gondolkodó és érző lényeket kizárólag donorként tenyésztenek és tudják, hogy az alanyok tudatukban vannak annak, hogy ők csak eszközök, tárgyak, azoknak olyat leb*sznék, hogy még az ezredik klónuknak is fájna.:) és természetesen a donorokat is felpofoznám, hogy ébresztő, ne tégy már úgy, mintha hülye lennél...

205. Missz Bambina (2014-01-16 08:32.07)   - (válasz Chris Co 204. hozzászólására)

A külvilágtól való elrekesztés miatt sem mertek lázadni semmi ellen,mert hisz nem is ismerték,nem voltak minden emberi joggal tisztában,hogy mit tehetnek és mit nem.Ott éltek abban az istenverte házban,elszigetelve,és az,hogy néha-néha kimehettek,már mikor idősebbek voltak,az is csak azért volt,mert tudták az ottaniak,hogy nem fognak megszökni ill. ellenszegülni soha sem. Erre nevelték őket,senki nem mondta meg nekik,hogy donorok,csak később jöttek rá,de azt is a maguk tinglitangli kis szerencsétlen módján kezelték,nem láttam felháborodást,valahogy ez természetes volt,nem úgy kezelték mint mi "rendes" emberek tettük volna. Cél nem is igazán volt életükben,kivéve azt amikor halasztást szerettek volna kérni,én legalább is ezt vettem észre,addig a rövid ideig volt cél,még ha talán nem is tartott volna örökre,de akkor is volt. Elmenekülni nem hiszem,hogy lett volna értelme ez az egész,számukra kiszabott élet elől,talán nem is tudtak volna hová,nem voltak elég bátrak és eléggé okosak,és felvilágosultak sem. Én úgy vettem észre ,hogy az alap emberi érzéseket sem tudták igazából rendesen kezelni,kapcsolatukban én nem láttam a nagyon-nagy érzelmeket sem,bár próbálkoztak. Talán akkor kellett volna fellázadni,mikor tudtukra került,hogy nincs halasztás,és a szerelmük s életük is megmaradhatott volna,talán örökre. De mivel nem voltak "rendes emberek" így ez számukra sosem volt lehetséges.

204. Chris Co (2014-01-02 00:19.31)

Igényes film szinte minden tekintetben. A történet sem rossz, csak sajnos amiért nem tudtam teljes mértékben azonosulni a szereplők érzéseivel azok a klónok furcsa viselkedése, hiszen ha van "lelkük" és ennyire képesek szeretni is, szinte teljes mértékig megegyező módon működnek, mint mi, akkor miért nem kérdőjelezik meg legalább egy pillanat erejéig az általuk kiszolgált rendszert? Ilyen mértékű beletörődéssel persze találkozhatunk más művekben is és nem csak klónokkal kapcsolatosan, hiszen ha a többségi társadalmakat nézzük és nem egy-egy szereplő viszonyát a világhoz, akkor bizony rajtuk sem csodálkozhatunk, ugyanis a birkalét más berkekben sem ismeretlen. Nem tartom hibának, hogy nem olyan regényhősök, akik szembenéznek a rendszer igazságtalanságával. Menekülős, hajtóvadászatos jelenetek sem feltétlen hiányoztak, egyedül csak az a kis szikra, ami több egy halasztásnál legalább gondolati szinten, még ha tettekben nem is nyilvánul meg, ugyanis egy haszonállatnál azért lényegesen több érzelmet és értelmet kiváltó élőlényekről van szó, legalább is feltételezhető, ha már a szerelem sem idegen számukra (Elnézést a bociktól és pipiktől!). Ami vastapsot érdemel tőlem, az a film zseniális atmoszférája. A filmzene is meggyőző volt. A szerelmi szál alatt nem kellett tányér a monitor alá. Digitális vizualitás nélkül is gyönyörű képeket láthattunk. Engem ami igazán megfogott ebben a darabban a hangulaton kívül még, az nem a történetben, hanem inkább egy-egy jelenetben bontakozott ki (Spoiler! Pl.: amikor megtudják, hogy nincs halasztás és soha nem is volt, talán az egész film legfeszültebb pillanata. Itt azt reméltem, Tommy ismét dührohamot kap és lezúzza a bútorzatot majd megfojtogatja kicsit a szatyrokat. A kapuban a poor creatures, bárcsak segíthetnék jelenet illetve Ruth halála, vagy a gyermekek, akik még szinte fel sem fogják, amit hallottak, mert addig csak arra kaptak választ, amit sosem kérdeztek és még van néhány...). A "hírek" alapján rosszabbra számítottam, talán ezért is ért meglepetésként ez a film. A mondandó és a körítés számomra elég volt ahhoz, hogy a bő másfél órát ne érezzem elvesztegetett időnek.

203. Limpi Sisak (2013-07-31 18:06.57)

Nagyon régóta meg akartam nézni ezt a filmet, ma pótoltam ezt a régi restanciám. Nos, elementáris erejű, lelkileg megrázó alkotás. Feltörölte velem a padlót, letaglózott teljesen. Nagyon intenzív érzelmi injekció. Hihetetlen magasfokú lélektani mélység, érzelmi feszültség van benne. Az embert szorítja belülről. Szinte fáj. És olyan darab ez, ami még órákig, sőt napokig gondolkodtat, benned van, uralja a hangulatod, ül benned. Nem enged el. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem díjazták. De hát a díjkiosztók sokszor nem minőségi fokmérők már.

202. Mary21 (2013-05-29 08:58.46)

Akkor el is fogom olvasni,kivancsiva tettel :) koszi a valaszod!

201. Csernakakos (2013-05-28 22:12.07) - (válasz Mary21 200. hozzászólására)

Igen, erről sokat vitáztunk már a korábbi hozzászólásokban, volt aki kifogástolta, volt aki nem. Esetleg olvasd el őket, na meg írd le, Te mit gondolsz. :)

200. Mary21 (2013-05-28 20:06.58)

En ma néztem meg ezt a filmet,nagyon tetszett,főleg Carey Mulligan,nagyon szimpatikus a csajszi.Viszont amit abszolut nem értek,és lehet volt már róla szó,és lehet,hogy butaság,de miért nem szöktek el???hagyták ott az egészet a fenébe?én azthittem ez lesz a végén.nem megbántás képpen irom ezt a szervdonoros dolgot,de értitek mire gondolok?

199. Mütyürke (2013-04-15 19:51.46)   - (válasz Törölt felhasználó 17. hozzászólására)

Teljesen egyetértek . Nem is osztályozom :) Az említett jeleneten kívül én sem ,tudok kiemelni többet.Nagyon szeretem a drámákat ,de nálam ez a film nem működött.Pedig nagyon várós volt ,sokáig halogattam is ,attól félve ,hogy nagyon megrázó lesz ,de nem .

198. Törölt felhasználó (2013-04-08 18:24.23) - (válasz Törölt felhasználó 197. hozzászólására)

*eleve

197. Törölt felhasználó (2013-04-08 18:23.47) - (válasz Afrodita 196. hozzászólására)

vájkálok? ne haragudj, nem nyomozok én utánad meg semmi ilyesmi, de szerintem a fórumozók nagy része ha olvasta már a neved, az valószínűleg az alkonyat topikban volt. vagy csak én láttalak többször ott. viszont, elve, a vájkálás szó igen erős, lévén az információid nincsenek lekódolva és ez egy nyilvános oldal vagy micsoda.

196. Afrodita (2013-04-08 12:17.15) - (válasz Törölt felhasználó 194. hozzászólására)

Jó pár filmet osztályoztam 5*-ra egyébként, de én sem vájkálok a te etalonjaid között, szóval megtisztelhetnél azzal, hogy nem vájkálsz a dolgaim között. Köszönöm!

195. KicsiRéka (2013-04-08 10:20.43) - (válasz Szubjeltiv 181. hozzászólására)

Oké, kedves Főprovokátor uraság:) Biztosan hitetlenkedve fogod fogadni azt a tényt, hogy mind Orwell mind Huxley említett munkáján túl vagyok. Annak fényében, hogy mindhárom mű különböző szerzők 1-1 utópiája, fikciója, nem tudom miért kéne az egyiket a másik ellenében elfogadni mint felsőbb igazságot. Szerintem mindhárom könyv a maga módján értékes, részemről tartózkodnék ezen összehasonlításoktól. Arról már többet lehetne beszélgetni, melyik utópiával lehetne leginkább párhuzamot vonni világunk alakulását tekintve, de mint ötlet, mindhárom külön kezelendő szerintem. Itt pediglen alapvetően klónokról van szó, amely tény máris más megvilágításba helyezi a problémát, ki tudja, vajon a klónok száz százalékra olyanok-e mint az ember, ugyanúgy működnek-e. Amúgy is én egy Isten-teremtés-ember hármas aspektusából néztem az egészet, nem úgy ahogy Te.

194. Törölt felhasználó (2013-04-07 22:09.37) - (válasz Afrodita 193. hozzászólására)

romantikus dráma volna mind a kettő, nem? az, hogy abban vannak "vámpírok", nem igazán befolyásolja a történet központi motívumát, ami bella vergődése a 2 lény között.

193. Afrodita (2013-04-07 21:09.56) - (válasz Törölt felhasználó 192. hozzászólására)

Nem is szándékoztam összehasonlítani, te meg hogy minek hozod fel, érthetetlen, tekintve, hogy más a műfaja.

192. Törölt felhasználó (2013-04-07 20:46.02) - (válasz Afrodita 191. hozzászólására)

pedig 1 percébe több érzelem szorult, mint az egész twilight szériába együttesen. cselekménye pedig minden filmnek van. ami a drámaiságot illeti, tényleg, szinte már bűn volna összehasonlítani az etalon alkonyatoddal.

191. Afrodita (2013-04-07 17:22.20) - (válasz MeTaSonic 189. hozzászólására)

Félig-meddig egyetértek. Bár nem tudom, milyen a film eredeti nyelven, de a magyar szinkron mentes mindenféle érzelmektől és ez elcseszte az egészet. Bár sok cselekmény amúgy sem volt benne, izgalom meg pláne nem. Szeretem a drámákat, de ez nagyon színvonalon aluli volt szerintem.

190. Miss bambi (2013-03-10 09:02.02)   - (válasz MeTaSonic 189. hozzászólására)

Mégis mit vártál egy drámától,hogy a hasadat fogva vered magad a földhöz a nevetéstől? Igen,nyomasztó volt,ez volt a film egyik célja. Én viszont ripacskodást nem láttam,az mégis hol volt írd már le,mert most felcsigáztál vele. Nem hinném,hogy annyi filmet láttál életed során,ráadásul nem drámát,ha ez Rád ilyen hatással bírt,hogy a legrosszabb filmes élményben volt általa részed.

189. MeTaSonic (2013-03-09 22:35.40)

Én a legrosszabb osztályzattal illetném a filmet...az alapötlet zseniális, viszont a rettenetes nyomasztáson kívül SEMMIT nem ad a film. én így látom: - botrányosan rossz szöveg és forgatókönyv(az elején azt hittem, csak a szinkron rossz,de hamar kiderült, hogy nem erről van szó...) - alapvetően rettenetes a film ritmusa és dramaturgiája - gyenge, ripacskodó, színészi játék - "mondanivaló" szájbarágása az utolsó monológban Ez a film kiváló példa arra, hogy attól még, hogy valami lesújtó, és hatással van ránk, még nem feltétlenül hordoz magában bármilyen hozzáadott értéket. Sőt, szerintem ebben az esetben kimondottan kártékony a nyomasztás...Életem egyik legrosszabb filmes élménye, senkinek nem ajánlom...

188. RVIN73 (2013-02-10 10:30.09)

Nagyon kemény! :-(

187. Diablo24 (2012-11-18 20:58.54)

Ritka erős alkotás! Már önmagába a történet is hihetetlen, de ahogy a színészek eljátszották, meg az az aláfestő zene hát az vitt mindent. Engem valami feszültség járt át egész film alatt, szorongós volt számomra SPOILER Ruth halálától totál padlóra kerültem, tényleg az volt a film mélypontja. Kellett az az ordibálás, valamilyen szinten így a néző is kiengedte magából a feszültséget. Spoiler vége Sok mident tudnék még írni, de ha ezt most én itt elkezdnemém akk lenne vagy kétoldalnyi cikk legalább. Kevés film gondolkodtatott még el ennyire. Viszont nagyon depressziós film, nagyon rossz hangulattal semmiképpen nem érdemes megnézni, engem legalább is nagyon lehúzottt....

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Lifeisamovie, 2022-01-01 15:25	246 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Ne engedj el! adatlap

Eredeti cím: Never Let Me Go

Évszám: 2010

Rendezte: Mark Romanek

Szereplők: Andrew Garfield, Keira Knightley, Carey Mulligan, Charlotte Rampling, Sally Hawkins...

További információk

Szereplők fórumai

- Keira Knightley - Kérdések

- Keira Knightley - Vélemények

- Andrew Garfield - Vélemények

- Charlotte Rampling - Vélemények

- Rachel Portman - Vélemények

- Domhnall Gleeson - Vélemények

- Keira Knightley - vegyes mix

- Keira Knightley - Azoknak, akik szeretik

- Keira Knightley - Legjobb filmje

- Andrea Riseborough - Vélemények