Ebben a filmben csak az idô múlàsa az érdekes. De ôszintén ilyen történetet lattunk már - egy fiu felnô, az apa egy életmûvész, az anya gonderhelt..önmegismerô út stb... ami a rendezést illeti, inkàbb kellene Alejandro(Birdman) hosszú bravuros snitt megoldàsàt dijazni.
golden globen-Carrel,Kaeton hajrà! Norton alap ;)

46. Törölt felhasználó (2015-01-09 20:20.29)

- (válasz Entersp 45. hozzászólására)

Várj, kisegítelek nyakatekertségem útvesztőiben.:) Azért nem ismerheted el, mert azt írtam, hogy számomra nem a forgatási idő ténye a lényeg, tehát személyes vélemény, ami nem Tőled származik.:) (vagy valami ilyesmi:):):))
Szerintem vigyázzon a csősz, azért fizetik, szerencsére fővesztés terhe még nem fenyegeti az "ecceri" jósgömbösöket.:):) (csak pozitívan, kérem:):))

45. Entersp (2015-01-09 20:03.41)

- (válasz Törölt felhasználó 43. hozzászólására)

És miért nem? Na, itt én elakadtam...
Igen, a Birdman lehet a befutó, de a nagy beharangozások több mint a fele eddig csalódás volt, úgyhogy csak óvatosan....

44. Törölt felhasználó (2015-01-09 19:39.15)

- (válasz Szedlee 42. hozzászólására)

Ami azt illeti, el is viszi a rendezője a díjat, legalábbis a jósgömb ezt mutatta.:):) (igaz, ez egy másik topik témája, amit írtam pedig nem gúnyból volt gondolva)

43. Törölt felhasználó (2015-01-09 19:34.12)

- (válasz Entersp 41. hozzászólására)

Azért azt ismerd el, hogy nem igazán a 12 év (rabszolgaság nélkül, bár erről meg lehetne kérdezni Linklater lányát, aki durván utálta a forgatást) teszi különlegessé a filmet. Legalábbis számomra biztos, hogy nem, de jut eszembe, ezt Te nem ismerheted el.:):):)
Jogos lenne az észrevételed, ha ez lenne a hivatkozási alap, és ha tényleg ez lesz az indoklás, akkor ne nyerjen. Méltatlan lenne mind Linklaterhez, mind az Oscarhoz.

42. Szedlee (2015-01-09 19:30.17)

Én megváltóként várom a Birdmant...:)

41. Entersp (2015-01-09 19:27.28)

Én nem bánom, ha a rendező viszi a szobrot, csak akkor ne a 12 év forgatási idő miatt! Ez csak egy érdekesség, ami jól jött a filmnek, de már komoly húzóerő. Indoklás hiányában minden szakértő ezt tudja előhúzni a cilinderből.
Hová vezet ez? Idén jönnek azok a rendezők, akik az egész forgatást kézenállásból zavarták le, illetve, akik egészen a vágóasztalig nem cseréltek alsóneműt.

40. Törölt felhasználó (2015-01-09 19:14.18)

- (válasz Misafeco 38. hozzászólására)

Szerintem fordítsuk meg: aki nem látta, nyilván nem tudhatja, hogy mi a "nagy durranás" benne - azokon a tényeken kívül, amivel minden filmes felület tele van - tehát sokak számára akkor válik majd vonzóvá a film, ha megkapta a díjat. De bárhogy is alakul, Linklaternek szerencsét fog hozni a film. Én pedig további sikeres munkákat kívánok neki ehhez a szerencséhez.:)

39. Törölt felhasználó (2015-01-09 19:09.43)

- (válasz Johnny kapitány 37. hozzászólására)

Nyilvánvalóan sokan drukkolnak ezért és persze, joggal várhatják is el, Linklater valóban érzékeny radarokkal rendelkező rendező. (de ezt a címet más viszi el az idén, le merném fogadni - viszont a legjobb film kategória már más kérdés - bár komolyabb összeget egyikre sem tennék fel :))

38. Misafeco (2015-01-06 11:36.49)

- (válasz Törölt felhasználó 36. hozzászólására)

Nagy valószínűséggel tarolni fog. Egy bizonyos szempontból tényleg hátrány, de így talán sokkal több emberhez fog eljutni. Akit érdekel az Oscar, azok közül már mindenki látta.

37. Johnny kapitány (2015-01-05 22:31.14) - (válasz Törölt felhasználó 36. hozzászólására)

Szerintem pedig a rendező meg fogja kapni, ha mást nem is zsebel be.

36. Törölt felhasználó (2015-01-05 22:19.18)

- (válasz Entersp 35. hozzászólására)

Akkor sajnos megint melléfogtam az akkordot, vagy nem is, mert a saját szemszögemből néztem a dolgot. Nem vagyok szakértő a témában, de őszintén remélem, hogy a filmet nem fogják elhalmozni Oscar esővel. Ez egy annyira hétköznapi és hétköznapian szép történet, hogy kár lenne bekenni ezzel a csillogó presztízs-mázzal, mert nem biztos, hogy azok a nézők, akiknek a szemében csak az Oscar díjas alkotások érnek valamit, valóban értékelni is fogják.
De ez csak egy afféle mezei-filmsasoló véleménye, aminek a latban nyomott értéke abszolút nulla, csak érzésre és megérzésre hagyatkozva írtam.

35. Entersp (2015-01-05 03:39.22)

- (válasz Törölt felhasználó 12. hozzászólására)

Nem erről van szó, hanem arról a nyomásról, amit a népszerűsége indít. Döbbenetes mutatókkal bírt a bejegyzésem (8.) idején.

34. Izzi (2015-01-05 00:38.02)

- (válasz Misafeco 28. hozzászólására)

A leglibabőrösebb rész... most is ez a nóta szól :)

33. Izzi (2015-01-05 00:37.06)

Én a film előtt leborulók táborába tartozom. :)
Még nagyon frissen él bennem ez a Csoda.
Az elmúlt 3 óra úgy elrepült, mint Mason kis élete. Ezt a filmet, mintha a saját családomról mintázták volna, centiméterpontosan ráillesztve. Mint a való életben, ebben az emlékdózisban is bárkivel tökéletesen azonosulni tudtam. Ugyan nem vagyok fiú, de én is voltam gyerek, és én is leszek anya.
Vegyes érzelmek millióit éltem újra. Választás előtt állás, az ezernyi lehetőség, jó és rossz döntések, hibákból való tanulás, álmok, szerelmek, barátságok, családi viszályok elevenedtek fel. Régi apa, új apa, öröm, bánat, csalódás, remény, reménytelenség, düh, bánat, félelem, boldogság... felsorolhatatlanok azok az érzelmek, és a hatásaik, amikből kifejlődtünk, és eljutottunk oda, ahol most vagyunk.
Mikortól lesz egyáltalán valaki felnőtt? Észrevehetetlen és elmosódott az a határ (a családnak. Mert az apa barátjának persze nem.)

Olyan volt ez az egész, mintha az egész eddigi életem és emlékeim VHS kazettáját visszapörgettem volna a fejemben.
Természetesen nem bírtam ki pár méretes könnycsepp nélkül. A hideg össze-vissza rázott, minden második pillanatban, amikor a saját életeseményeim egy az egyben végignézhettem valaki máson. Még csak most állok a felnőttkorom kezdetén, mégis annyira réginek érzem ezeket az emlékeket. Félelmetes.
Hihetetlen, hogy milyen gyorsan eltelik egy csöpp élet. És Rusty ChroweM szavai engem is elgondolkodtattak:
"nem tudom eldönteni, hogy öröm-e vagy fájdalom, hogy ennek nem leszünk örökké a szemlélői, de még a résztvevői sem. "

Vannak filmek, amik tükröt állítanak elénk, vannak, amik rossz példát mutatnak, amik jó példát mutatnak, motiválnak, hosszú időre elgondolkodtatnak, megváltoztatnak,
de a Boyhood nem akar semmit elérni és ránk tukmálni, csak megmutatni azt a bizonyos ütött kopott kis kazettánkat, és segíteni újraélni.
Pont ettől lesz ilyen elmondhatatlanul őszinte, érzelemmel teli, kristálytiszta és tökéletes alkotás. Biztos, hogy elő fogom még venni, és visszatekerni párszor.

Fejet kell hajtanom Linklater előtt, sőt mindenki előtt, aki segített összehozni ezt a remekművet (?) chh kis szó ez ide.
Rég szólt hozzám film ennyire. Az egyik kedvencemmé avanzsált, szóval nagyon szurkolok, hogy bezsebeljenek pár díjat a srácok. :)

32. Szedlee (2015-01-03 19:44.02)

- (válasz Vbacs 31. hozzászólására)

Tehát ezek szerint valójában a film készítésének a folyamatát lehet itt csodálni, ami a projekt méretét tekintve egyedülálló. Oké. (a Gravinál is láttuk, hogy az se feltétlen a sztoriról szólt, sokkal inkább a rendezési határról, annak ellenére, hogy ott még a súlyos lélektani elem is megvolt, ráadásul bravúrosan megkomponált űrbéli finomságokkal fűszerezve...)
De valahol gyermek hőseinket itt kiválasztották a szerepre, s onnantól a privát életük mellett filmszerepet játszanak, oké, hogy lutri, milyen képességeik lesznek, de miért nem lehetett valami fűszert, csavart is belevinni a filmbeli életükbe...jó, tudom, hogy "tiszta" maradjon...de valljuk meg őszintén, a költözködések, új iskolák, családi perpatvarok, és hogy apu kéthetente újra és újra elvisz bohóckodni stb. sótlanná teszik a filmet, ami hátrány, s ez szerintem nem a színészek hibája... ha meg is volt az elképzelés, én úgy érzem, valahol elveszett a 12 éves projekt során.
Nem azt várom, hogy úgy szórakoztasson, mint egy akciófilm, de kösse le úgy a figyelmemet, hogy kíváncsi legyek a következő 30 percre, majd az azt követőre, majd a végére, ami mind szép "tiszta" lett, de semmivel sem több. :)

31. Vbacs (2015-01-03 18:37.15)

- (válasz Szedlee 30. hozzászólására)

Amit ebben a filmben értékelni kell, az pont nem a "filmsége". Kifejtem.

A Sráckor nem egy olyan film, amit az alkotók a tervezés szakaszában szépen egybe láttak, ugyanis évről évre csak egy-két hetet, ha eltöltöttek a projekttel. Ebből következik, hogy ennyi év alatt bármi megváltozhat, a szereplőkkel idő közben történik valami, vagy a világgal történik valami, ami befolyással lehet a produkcióra (amit néha tényleg bele is építettek a sztoriba, gondolok itt a választásokra), így sokkal inkább magát az ötletet és a kivitelezést kell itt értékelni, mert ez bizony egy embertpróbáló feladat volt és valószínűleg más rendező nem is vállalkozott volna rá. Linklater tényleg l'art pout l'art rendező, szeret is kísérletezni a környezetével, csakhogy egyedi filmet formálhasson és saját határait is feszegesse.

Amikor olyan kisgyerekeket raksz a középpontba, akiknek semmi filmes tapasztalatuk nem volt még és eléjük állnak egy olyan tervvel, ami 12 évre szól, bizony bajban lehet a forgatókönyvíró (és/vagy rendező). A tehetség kialakulása nem garantált, így egy amatőr színészhez méltó amatőr vázlattal kell előállni és lehet te ezt érezted kifogásolandónak ebben a filmben. Mert igen, miért ne írhattak volna egy fokkal érdekesebb személyiségeket ezeknek a szereplőknek, vagy érdekesebb keretsztorit. Igen, lehetett volna, de akkor már elvesztette volna azt a báját, amitől az egész igaznak, valóságosnak tűnik. Egy átlagos srác felnő és minden évben átmegy egy teljesen elütő életszakaszon. Ez egy nagyon tiszta film, kevés cicomával.
Igen, bevallom, néha engem is zavart és szerintem többet nem is tudnám megnézni, mert valóban nem filmként, hanem egy életszakasz dokumentációjaként maradt meg inkább bennem. De így is jó, hogy elkészült és tapasztalhattunk egy ilyenféle újat is a moziteremben.

30. Szedlee (2015-01-03 18:04.44)

Az első fél órában a kiscsaj, a másodikban a szülők idegesítettek, aztán nem jött semmi, ami kizökkentené a filmet a szürkeségből... ismétlődések sorozata, balek pótpapák, nem tanuló gyerek stb...politikai zöngésekből, filmekből, zenékből, könyvcímekből látjuk az idő múlását, na nem mintha szükség volna rájuk, mert a fiatalok növekednek, szülők öregszenek...aztán átment kamaszos tinifilmbe, állandóan "nemtudomozó" unott kamaszsráccal...a csúcspont a mélypontban az anya kiborulása volt, amikor elkötözik a fia is...nem vártam volna pár perccel, azután, hogy szó szerint kidobta a gyermekeit az új lakásából, hogy önállósodjanak...oké életszerű, vannak szép képei, de semmi több...Csalódás volt...Félreértés ne essék, imádom a jó hosszú drámákat, de erre még 3 csillagot sem vagyok hajlandó adni.

29. HMáté33 (2015-01-02 20:30.12)

- (válasz Misafeco 28. hozzászólására)

zene és kép tökéletes egysége:)

28. Misafeco (2015-01-02 16:41.59)

Megnéztem még egyszer, nagyszerű film. Az év legjobbja.
http://www.youtube.com/watch?v=1r-XxC0mba8
Na, ki tudja melyik jelenetnél megy ez a zene?

27. Pedro23 (2015-01-01 21:54.09)

Az ötlet és a megvalósítás tényleg kiváló, de maga a film nem tudott semmi extrát nyújtani. Ettől eltekintve jó kis mozi. :)

26. FTC Béla (2014-12-28 10:34.35)

Nem annyira tetszett. Szerintem kicsit vontatott volt.

25. Tjunior (2014-12-23 19:20.52)

A Sráckor több mint 160 perce alatt annyi történik, hogy egy kis srác felnő, és ennyi. Aki ebből, mindenféle felesleges bravúroskodás nélkül egyszerűen összehoz egy majd 3 órás filmet anélkül, hogy egy pillanatra is érdektelenné válna arra oda kell figyelni. A stáblista alatt gondolkoztam mi a titok. Sok filmre milyen realista, de a Sráckorból áradó, nincs jobb szó életszag, magával ragadó, ezáltal teljesen azonosulni lehet a főszereplővel...és ennyi, semmi bonyolult semmi extra. Az év egyik legjobb filmje, ha nem a legjobb.

24. Misafeco (2014-12-18 12:46.47)

Egyedi filmélmény volt. Az alapötlet nem új (végignézni, ahogy felnő valaki), de a megvalósítás nagyon is. Mason nagyjából az én korosztályom, pár évvel fiatalabb csak, így könnyedén bele tudtam élni magam a történetbe. Talán ezért is jött be annyira.

Bár a film elég hosszú, egy évre 15 perc játékidő se jut, mintha a Harry Pottert 10x-es sebességgel néznénk végig. Így az idő múlásán nagy hangsúly van, és az ezzel való játék a film legnagyobb erőssége. Vegyük például az apát. Szépen nyomon követhető az a változás, ami végbemegy rajta függetlenül attól, hogy csak epizódszereplő. Láthatjuk, ahogy forrófejű huszonévesből bölcs és megfontolt apa lesz, a jellemfejlődés, ami sok-sok filmben hiteltelenül gyorsan, szinte egyik pillanatról a másikra történik, most értelmet kap, az élet mindenkit megváltoztat. Nem feketéről fehérre, itt tényleg árnyalt karakterekről van szó. Azt hiszem, sokan magukra ismerhettek benne. Vagy itt van az anya, aki a válás után visszamegy tanulni, mellette dolgozik, hogy eltartsa a családját, és számon se tudjuk tartani, hogy hányadik kapcsolatán van túl. Aki a végén a nézővel együtt realizálja, hogy mennyi idő telt el már az életéből, miközben próbálta a céljait megvalósítani. Ez a jelenet talán a legfontosabb az összes közül, számomra a film érzelmi csúcspontja. Rávett arra, hogy a vége után kicsit gondolkodjak magamról.

És ezek még csak a mellékszereplők voltak, mert ugye Mason a lényeg. Talán nem volt annyira érdekes karakter, mint vártam, különösen a 13-15 éves korban. De annyi közös vonást találtam, különösen az elején és a végén, hogy egyszerűen beszippantott a története. Már nagyjából másfél hónapja láttam, sokat felejtettem, de az biztos, hogy utána napokig foglalkoztatott. Jó volt kicsit újra átélni a gyerekkorom, és most pedig nagyjából ugyanazok a kérdések foglalkoztatnak, mint a felnőtt Masont. Lényeg a lényeg, egyedi ötlet, egyedi (de még is hétköznapi) történet, remek színészek, zene, végeredménynek pedig megkaptuk az év talán legemlékezetesebb filmjét, ami remélhetőleg (teljes joggal) végigtarolja majd a jövő évi díjszezont. Egyszer mindenkinek látnia kell.

23. Életrevaló (2014-12-13 15:13.54)

12 évig forgatni egy fimet igazán nagy feladat és eredeti ötlet, talán ezért sem merek négyesnél rosszabbat adni, mivel a többéves forgatás kiemeli a filmet az átlagos kategóriából.
Azonkívül, viszont ha megnézem a történetet - egysíkú- a szereplőket -senkinek sincs karaktere -. A gyerekek személyiségfejlődéséből és a családi kapcsolatok változásából nem tudom mit akartak kihozni, nekem ezen a téren hiányérzetem van.
Főként az apa-fia kapcsolatot nem értettem, nekem kicsit úgy tűnt mintha a faterből egy pozitív szereplőt akarnának kihozni, holott ellentmond az ideális apamintának.
Arra is gondoltam lehet pont így jó ez a film, mert életszagúan nem történnek benne regényes dolgok és talán ez teszi a keveset többé.
A film végén a pillanat megragadásáról beszélnek a fiatalok, ami szerintük fordítva létezik: a pillanat ragadja meg az embert igazából. Lehet ezt akarták érzékeltetni a film készítői a nézővel, ami szerintem sikerült.

22. Pinceajtó (2014-12-10 16:40.11)

Elég jó film lenne ez,annak ellenére hogy történetről nem beszélhetünk,a film stílusa és hangulata viszont elviszi az embert.Viszont a főszereplő gyerekből egy hihetetlen unszimpatikus okoskodó hülyegyerek lett,röhejes arcszőrzettel,és egyébként is,a legtöbb karakter nem váltott ki semmilyen érzést az emberből.Egyet leszámítva,amelyik negatívat.

21. Chris Co (2014-12-05 19:37.33)

- (válasz Entersp 20. hozzászólására)

:))))

20. Entersp (2014-12-05 19:30.45)

- (válasz Stickfa 19. hozzászólására)

:)))

19. Stickfa (2014-12-05 18:01.10)

- (válasz Mütyürke 18. hozzászólására)

Érdekes egy stílus ez a b. k-zós xd

18. Mütyürke (2014-12-03 18:47.30)

- (válasz Stickfa 17. hozzászólására)

Nem állítottam ,hogy nem részei az életnek.Csupán nem hiányoltam többet belőle,nekem így is tetszett ,ha többet szerettem volna, akkor "b.szós kardozósat" nézek :)

1 2 3 4

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Lénaaa, 2016-01-25 21:17	107 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Sráckor adatlap

Eredeti cím: Boyhood

Évszám: 2014

Rendezte: Richard Linklater

Szereplők: Patricia Arquette, Ellar Coltrane, Ethan Hawke, Lorelei Linklater, Tamara Jolaine...

További információk

Szereplők fórumai

- Ethan Hawke - Vélemények

- Patricia Arquette - Vélemények

- Richard Linklater - Vélemények

- Patricia Arquette - Kérdések

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk