Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Mi kell a nőnek? - AMC, 18:25 |
Egy zseni, két haver, egy balek - Film Mánia, 18:35 |
Veszélyes vizeken - Film Café, 18:50 |
Érvek és életek - Filmbox Extra HD, 18:55 |
Főzőklub - Mozi Klub, 19:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Alfre Woodard (72) |
Gretchen Mol (51) |
Tara Reid (49) |
Matthew Rhys (50) |
Keir O'Donnell (46) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Aktuálpolitika azoknak, akik unják a trollt a választás topikban |
Valkűr - Vélemények |
Deák Bill Gyula - Vélemények |
Moonfall - Vélemények |
Tippjáték (Foci) |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Az utolsó ház balra |
Jason Statham |
61. Fefe121 (2015-02-22 22:43.23) - (válasz Chris Co 59. hozzászólására) |
Jól van, már azt hittem, hogy te is egyetértesz a kizsákmányoló USA céljaival. Szerencsére nem.
Ha ez egy valódi dokumentum film lenne, akkor a másik oldalt is megpróbálhatná valamennyire bemutatni. Nem elég ha csak egy villanásnyira látjuk a konkurens mesterlövészt a családjával. Szerintem sokkal nagyobb tragédiák történnek az által, hogy ők egy idegen földön saját érdekükből próbálnak meg "rendet" (ld.: még nagyobb káoszt, kilátástalanságot, nyomort) teremteni. Véleményem szerint, ha egy mozifilmet nézel, akkor valamilyen szinten a történetből, vagy a helyzetből fakadóan próbálsz belehelyezkedni, vagy kívülállóként szemlélve próbálsz meg valamilyen nézőpontot képviselni. Itt a film mondanivalója lehet hogy csak nekem sült el fordítva, mint ami a rendező célja lett volna. |
60. Chris Co (2015-02-22 22:37.24) |
Javításként, csak, hogy érthető legyek, a koreai háborúra céloztam (59. hsz. 2. bekezdés). Gondoltam, leírom, csak, hogy ne legyen félreérthető, amiről írok. Szerintem semmi keresnivalójuk nem volt az Egyesült Államoknak Irakban és azt is elfogadom, sokaknak ezért nem tetszett a film. Az viszont számomra tényleg meglepő, hogy egy életrajzi mű ilyen hatást vált ki, azaz senki nem emeli ki a film baromságait, hülyeségeit, a hibákat. Szinte mindenhol csak ezzel foglalkoznak, hogy amerikai háborús propaganda film. Nem vagyunk egyformák (szerencsére), de azt azért furának tartom, hogy amit tényleg jó vagy rossz a filmben, azzal szinte alig foglalkozik valaki, viszont mindenki faszán megideologizálja. |
59. Chris Co (2015-02-22 22:13.51) - (válasz Fefe121 58. hozzászólására) |
Én nem egy hőst láttam, hanem egy olyan tagot, aki hitt valamiben, amivel persze lehet egyetérteni vagy sem, szerintem másodlagos szempont.
Egyetértek, sőt, az észak-koreai bevonulásról sokaknak fogalmuk sincs, ott milyen népirtások voltak, de ennek sem sok köze van a filmhez. Nem állítottam, hogy nem lehet az, de érdekes számomra, hogy rögtön ez jön le (szinte) a többségnek. Egy életrajzi műnél nem feltétlen szükséges együtt érezni a "főhőssel". Sőt, egyáltalán nem fontos. Így van. Nem ugyanaz, mint Irak. Nyilvánvaló, miért voltak és vannak most is ott. Egyáltalán nem hajrá semmilyen kizsákmányoló világhatalomnak! Én csupán arra céloztam, lehet egy filmet úgy is nézni, mint mondjuk, ha dokumentum filmet néznél. Nem muszáj mindig a moziszékbe kapaszkodni és drukkolni. |
58. Fefe121 (2015-02-22 22:04.46) - (válasz Chris Co 57. hozzászólására) |
Valamit megpróbálsz eléggé félre értelmezni. A Rambo filmek nem életrajzi ihletésű mozik, csak egy torz politikai demonstráció fikciója, egy legyőzhetetlennek írt és kitalált katonáról. A film egy kitalált pop-corn mozi. Az már mellékes ugye, hogy a politikai oka ennek szintén erősen gyomorforgató. Egy hőst látsz, aki egy idegen világban, a hazájukban élőket gyilkolássza, hogy védje a sajátjait. Nemes cél.
Ha a demokráciát akarják védeni vonuljanak be Észak-Koreába. Lehetne említeni szinte az összes közel keleti államot, ahol most is diktatúra van. A kérdés az, hogy miért próbálnak beavatkozni egy ország belügyeibe egyes estekben ? A választ mindeninek a képzeletére bízom. A filmre visszatérve, szerinted ha életrajzi ihletésű a film, akkor nem lehet propaganda ? Miért ne lehetne főleg ebben az esetben ? A lényeg nem változik, minden ugyanaz, mint már korábban leírtam. Egy buta gyilkos halomra gyilkolássza az otthonát védeni akaró embereket, közben "szegény" katona lelki vívódásainak, és harctéri tapasztalatainak lehetünk tanúi. Felemelő. Biztos mindenki sír és együtt érez a főhőssel. Szegény zsoldos... A ruandai népirtás alkalmával az USA vagy az ENSZ mit tett ? Semmit. Miért ? Nem volt érdekük tenni semmit, és nem volt igazán mire rátenni a kezüket, ellentétben ugye a közel-kelet kincseivel. Ahogy mondod, Hajrá USÁKIA, van még mit ellopni a világban. |
57. Chris Co (2015-02-22 21:17.20) - (válasz Fefe121 56. hozzászólására) |
A Levelek Ivo Dzsimáról számodra mit sugallt, sejtetett? Mi volt a film üzenete (ha láttad ugyanazon rendezőtől)? Egy film már nem is működik anélkül, hogy ne sugalljon valamit. Az, hogy bemutat, szemléltet és nem megmagyaráz, kiszínez, feldíszít, rögtön propaganda filmmé minősíti. Azon meg csak röhögni tudok, hogy egy életrajzi film nyilván propaganda, mert a főszereplője egy elvakult amcsi. Első, hirtelen felindulásból szerintem még a Rambo folytatások sem kaptak ilyen jellegű kritikákat e tekintetben. Én már azon sem lepődnék meg, hogy a ruandai népirtással kapcsolatos filmeken is kiakadnának sokan, zsidó propaganda, mert a négerek, no meg a tolerancia. Ott sem az fontos, hogy a demokráciát szerető nyugat leszarta és hagyta, hanem az, hogy azért készült ilyen film, mert pride mozgalom, meg, hogy divatos a fekákat védeni a célért, hogy asszimilálódjunk, meg a többi hülyeség. Hajrá! |
56. Fefe121 (2015-02-22 21:05.30) |
Elnyújtott propagandafilm, sajnos. Elárulná nekem valaki, hogy mi a hősies abban, ha egy ember a hazájától távol, egy kreált cél érdekében másokat a saját földjükön halomra gyilkol ? Semmi elismerésre méltó nincs a főhős cselekedetében, pusztán csak egy bugyuta gyilkos éhsége a halál után. Egyáltalán mit keresnek ott a magukat "világ rendőrei"-nek képzelő USA katonái ? Erre sajnos világos választ nem kap a kedves néző, csak egy értelmetlen hajsza mozaik darabjait mutatják meg, az indíték és a végcél nincs jelen.
Mi a film tanulsága ? A hatalom megszállottainak elkeseredett harca ez, hogy a világot a saját képükre, és igényük szerint formálhassák. Bebizonyítják nekünk, hogy a politikát bizony vérrel írják, bármit is próbálnak elhitetni. Az erőszak nem old meg semmit, mi ? Az erőszak erőszakot szül, igaz ? Csak gondoljon mindenki bele a következőbe. A hazádat egy távoli ország megtámadja, mert szerintük az országod rendje nem megfelelő nekik, az ok szinte bármi lehet, főleg ha a hazád erőforrásokban gazdag, vagy stratégiailag fontos. Te az életed árán is megpróbálod megvédeni a hazádat minden eszközzel, legyen az bármilyen jellegű. Ebben az esetben TE lennél ugye a csúnya, gonosz ellenség ha az otthonodba betörőket próbálnád kiűzni a szeretett hazádból. A film üzenete ez: Ha a "szent" USA megtámadja a hazádat, akkor ess térdre előttük, hiszen ők is csupán egyszerű katonákból álló emberek csoportja, hétköznapi gondokkal és problémákkal. Persze. Sajnáld is a zsoldosokat, akik saját akaratukból, a hazájuktól távol ontják vérüket, egy ismeretlen végcél érdekében. Hajrá ! A cél (?) szentesíti az eszközt, ugye ? |
55. Chris Co (2015-02-22 18:24.57) - (válasz Chris92 49. hozzászólására) |
Nagyon jól összefoglaltad a filmmel tapasztaltakat. Nekem annyi hozzáfűzni valóm mégis csak lenne, hogy nem véletlen a minimális szintű bemutatás, ugyanis a film inkább szemléltet, mintsem, hogy állást foglaljon, ami nem is volna igazán helyén való, sőt, még jobban rombolná a film hitelességét. Örülök, hogy másnak is szemet szúrt az, ha valamire rögtön kijelentik, propaganda (érdekes, a rendező egyik korábbi művével kapcsolatosan senkinek nem jutott volna eszébe, hogy mondjuk japán propaganda). Azzal nem értek egyet veled, hogy "minden képkockájában vérprofin elkészített alkotás". Szerintem koránt sem az. Vérprofi helyett inkább elvérzik a film a hibáktól, blődségektől (például a barom, aki addig ücsörög az autóban, míg minden ellenséges egység nem helyezkedik el pozíciójában, lövésre készen, hogy mikor kiszáll épp azon az oldalon a járműből, rögtön golyózápor fogadja és sok satöbbi). Amikor leültem megnézni a filmet, engem ezek a gondolatok már nem foglalkoztattak, mivel sejtettem, Chris Kyle sztorija nem fog olyasmivel kecsegtetni, ami megkérdőjelezné az USA létjogosultságát Irakban. Persze, megértem az ellenérzéseket, főleg azoknál, akik a filmmel kapcsolatosan hallottak először a tagról. Nekem elsősorban nem a történettel, Chris-szel:) volt gondom, hanem azzal a tálalással, körítéssel, amit nagyon nem jellemeznék "vérprofinak", azaz magával az "alkotással". |
54. Cthulhu6 (2015-02-21 16:00.01) - (válasz HMáté33 53. hozzászólására) |
Értem, szóval hazafias volt a koma. :) |
53. HMáté33 (2015-02-21 14:59.20) - (válasz Cthulhu6 52. hozzászólására) |
nem is szórakozásról van szó, hanem értékrendről, világnézetről. ha egyetért valaki a film vagy Kyle filozófiájával, ha nem, az biztos, hogy itt nem kényszerről, vagy adrenalinfüggőségről volt szó. |
52. Cthulhu6 (2015-02-21 14:31.24) - (válasz HMáté33 50. hozzászólására) |
Hasonló a krapek, mint a Bombák földjén főszereplője? Az is úgymond szórakozásból ment vissza. |
51. Cthulhu6 (2015-02-21 14:30.36) - (válasz Booksi1 48. hozzászólására) |
Ma lehet, hogy nem tudok elmenni rá, de amint megnéztem, mindenképpen írok róla ide egy pársorost. |
50. HMáté33 (2015-02-21 14:24.18) - (válasz Booksi1 39. hozzászólására) |
csak ugye már elsőre sem kényszerből ment oda, és ez a saját belátás vezette többedszerre is. |
49. Chris92 (2015-02-21 12:40.42) |
A háborús filmek témájukat tekintve nemcsak egy adott időben és térben lévő, valós vagy netán fikciós történelmi esemény bemutatására korlátozódnak le, hiszen szólhatnak magának a háborúnak az egzisztenciális miértjéről, az azt megélő egyénben végigmenő testi és lelki folyamatokról. Vagy akár az adott háborúban résztvevő nemzet morális válságára is reflektálhat narratívája által, ami általában a fenti két megközelítést is kombinálja és ezt általában úgy szokta végigvezetni, hogy egy fiatal, naiv, országa elveiben és saját kötelesességében vakon hívő katona szembesül az ember húsdaráló kijózanító eszetlenségével. Mindháromra találhatunk sok példát mind az amerikai, mind más nemzetek filmtörténelmében és elég hamar tisztázódik, hogy Clint Eastwood legújabb filmje az Amerikai mesterlövész is ebbe a kategóriába kíván beletartozni.
Maga a film főhőse Chris Kyle, az amerikai hadsereg leghalálosabb mesterlövészeként van bejegyezve, több mint 160 halálos találattal, négyszer járta meg Irakot és mind a négyszer vissza is tért. Személye és cselekedetei valósággal fürdenek a patriotizmus igencsak kétarcú és ellentmondásos tengerében, hiszen olyan ember volt ki mindig parancsra cselekedett, tudta mi a dolga és soha nem kérdőjelezte meg, hogy miért harcolt. Pedig tette ezt egy olyan konfliktusban, aminek legitimitása legalább volt annyira, ha nem volt még jobban megkérdőjelezhető mint bármelyik más háború az emberiség történelmében. Ez az oka annak az ádáz, heves érzelmekkel fűtött vitának a hátterében, amit Eastwood filmje saját hazájában kiváltott, de a kérdést mi is feltehetjük: Lehet-e hősként tekinteni Chris Kyle-ra? Ezt a kérdésnek az eldöntése vagy mérlegelése akkor lehetne a legkevésbé nehéz, ha a film a legenda mögötti embert vázolná fel, nemcsak az életútját, hanem a belső világát is, hogy megértsük mit miért tesz, mi motiválja a háború adrenalinján kívül, hogy családját hátrahagyva újra és újra visszatérjen a harcmezőkre egy olyan ellenségre lövöldözve, akik az emberi céltáblán kívül semmi mást nem jelentenek számára. Eastwood viszont minimális szinten kezeli hősének háború előtti és háborús túrák közötti életének bemutatását, a cselekmény gerincét Kyle bevetéseinek részletes bemutatása teszi ki. Az életét legjobban befolyásoló emberek mint apja, öccse vagy felesége mind vékonyan felskiccelt karakterek, akik csak arra szolgálnak, hogy biztosítsák vagy megpróbálják kitéríteni Kyle-t adott döntése medréből, ám a végső mindig az övé. A nyílegyenes, háborús filmek tekintetében szinte kötelező köröket (előélet, kiképzés, harcok, lezárás frontos vagy otthon) futó történetvezetés miatt, leginkább azon fog múlni a film befogadása a nézőnél, hogy mennyire lesz képes Chris Kyle-al azonosulni (már ha ez lehetséges) vagy mennyire lesz számára elfogadható számára az, ahogyan a film ábrázolja. Az én érzéseim nagyon ambivalensek és inkább a skála negatív értéke felé közelít. Hiszen egyrészt a film vérszomjas, elfogult, háborúpárti propagandának való bélyegzését szimpla térdreflexszerű túlzásnak tartom, ugyanakkor meg is tudom érteni az, akiben ez a konszenzus alakul ki a film megnézése után. Mert bár Eastwood ügyesen kikerüli azt a csapdát, hogy a főszereplőt túl pozitív fényben tüntesse fel, viszont Chris Kyle tényleg egy egyszerű, bizonyos képességei által kiemelkedni képes átlagemberként van bemutatva mintsem Amerika morális eltévelyedésének és megsebzett lelkiismeretének példája. Megtörése valamint a háború és az öldöklés ördögi köréből való kilépése megtörténik, de mi nézők nem érezzük át, hogy pontosan miért. Ha eltekintünk a témája által felvetett kérdésektől, akkor maga a film egyáltalán nincs rosszul megcsinálva. Sőt Clint Eastwood még 84 évesen is képes megmutatni mi fán terem a jó rendezés. Stílusa visszafogott, rögreális, a teátrális pillanatoktól mentes, a film tempója kényelmes, az akciók pedig szintén meglepően feszültek és működőképesek. A háború ábrázolása kellően naturalista, sőt van benne egy-két jelenet, ami kifejezetten sokkolhat is. Viszont az már nem igazán érzékelhető háborúellenes megoldásnak, hogy az ellenséget még egy percre se kívánja humanizálni a film, az akció orientált cselekmény pedig aláás az emberi dráma mélységeinek boncolgatásába. Minden képkockájában vérprofin elkészített alkotás az Amerikai mesterlövész, amit szinte egymaga elvisz a hátán rendezője és a főszereplőt alakító Bradley Cooper magabiztos színészi alakítása, ám a figyelmesebb szemeknek hamar kiszúrják, hogy a csinos külsőségek mögött egy tűpontosra kimért, a súlyos morális kérdések mögül hol ellavírozgató, hol azokat csak a legóvatosabban megközelítő szórakoztató termék rejtőzik. A téma és a megközelítés annyira erősen kötődik magához Amerikához, hogy mi itt Európában nem értékelhetjük ugyanolyan szemmel, viszont a rekordokat döntögető kinti bevételek inkább azoknak adhat további muníciót, akik szerint a csillagos-sávos nemzet még mindig nem képes önmagával elszámolni. |
48. Booksi1 (2015-02-21 12:13.24) - (válasz Cthulhu6 44. hozzászólására) |
Kíváncsi leszek, tetszeni fog-e neked? |
47. Bobo 888 (2015-02-21 10:02.53) |
Hagyd rám,én is rád a már jól megszokott orbitális marhaságokat. |
46. Cthulhu6 (2015-02-21 08:14.35) - (válasz Bobo 888 43. hozzászólására) |
"Tehetetlenségi erő pl a gravitáció...szal azért van ilyen beteg világ,mert hat ránk a gravitáció..."
- Ez igen pocsék logika volt, de inkább rád hagyom. :) |
45. Cthulhu6 (2015-02-21 08:12.57) - (válasz Misafeco 41. hozzászólására) |
Nem. Édesanyám még időben lebeszélt a bölcsészkarról, mert abból nem lehet megélni (legalábbis keveseknek sikerül). |
44. Cthulhu6 (2015-02-21 08:10.52) - (válasz Booksi1 39. hozzászólására) |
Értelek, nyilván igazad is van, de ettől talán érdekesebb is a karakter, nem? Na akkor egy próbára meggyőztél. Megyek is. :) |
43. Bobo 888 (2015-02-21 08:07.21) - (válasz Cthulhu6 38. hozzászólására) |
Tehetetlenségi erő pl a gravitáció...szal azért van ilyen beteg világ,mert hat ránk a gravitáció... ilyen komoly érveléssel akár a jóisten is irányíthat,egen.Nincs több kérdésem,meghajlok fenomén logikád előtt. |
42. Gonzó410 (2015-02-21 06:13.34) |
mi történt 2011 szeptemberében? :D |
41. Misafeco (2015-02-20 19:58.59) - (válasz Cthulhu6 37. hozzászólására) |
Nem filozófus vagy véletlenül? :D |
40. Booksi1 (2015-02-20 18:47.38) - (válasz Cthulhu6 38. hozzászólására) |
Nem vagyok vallásos, nem igazán hiszek istenben (bár állítólag zuhanó repülőn nincs ateista) de egyelőre még nem bizonyították be, hogy nincs. Mondjuk azt se, hogy van. :)
Tehát, akár irányíthat is mindent... |
39. Booksi1 (2015-02-20 18:43.40) - (válasz Cthulhu6 35. hozzászólására) |
Szerintem egy mozijegy árát megkockáztathatod. :)
Egy évben - legalábbis szerintem - viszonylag kevés olyan film jelenik meg a mozikban, amit érdemes megnézni. Nálam ez azok közé tartozik. A filmről egy kicsit, remélem Spoiler nélkül. Nem értem, hogy embereket mi vonz vissza a pokolba. Mi lehet az az erő, ami valakit többször is visszaránt egy harctérre amit túl élt. Tulajdonképpen itt veszti el hősi mivoltát számomra Chris Kyle. Mert az, hogy valakit egyszer odavezényelnek valahova, és küzd a saját és társai életéért még megmagyarázható, de, hogy oda akár többször is visszatérjen, az már nem normális állapot. Itt már igazából önös (adrenalin függő) embervadászatról van szó. |
38. Cthulhu6 (2015-02-20 17:12.48) - (válasz Bobo 888 36. hozzászólására) |
Az emberi világot is ugyanolyan tehetetlenségi erők formálják, mint az állatokét, vagy az élettelen fizikait. Csak a mi világunk komplexebb, ezért nem tűnik fel, hogy nem mi, emberek irányítunk.
Az atya istent pedig kihagyhatod ebből a témából, mert ő sem irányít semmit... minthogy nem létezik. |
37. Cthulhu6 (2015-02-20 17:10.36) - (válasz Oliwaw 34. hozzászólására) |
"Nem tudhatod a csirkék mivé fejlődnének, tehát ez a kijelentés csak egyéni fantázia."
- Ott a pont. Igaz. :) Sajnos azonban nem kell az intelligens csirkék hipotéziséig elmenni, hogy találjunk az érveimre igazolást. De tényleg messzire mentünk a film témától, úgyhogy szerintem hanyagoljuk ezt most. :) |
36. Bobo 888 (2015-02-20 17:09.36) - (válasz Cthulhu6 29. hozzászólására) |
Ez már megint mi,hogy ez nem a fajunkat jellemzi,ilyen a világ...szerinted az EMBERI világot kik formálják,a csirkék?!?!Atya isten. |
35. Cthulhu6 (2015-02-20 17:00.26) - (válasz Booksi1 33. hozzászólására) |
A véleményed morális megközelítésben teljesen helyénvaló. Azt hiszem én is azon az oldalon állok, ahol te.
A filmet én még nem láttam, egyenlőre csak kerülgetem az ötletet, hogy elmenjek-e rá. Értem én, hogy nem rossz film, de megéri akár egy mozijegy árát? |
34. Oliwaw (2015-02-20 16:08.11) - (válasz Cthulhu6 31. hozzászólására) |
De igaz, ne az elnyésző részből általánosíts, mert csak perifériás látásod lesz.
Nem tudhatod a csirkék mivé fejlődnének, tehát ez a kijelentés csak egyéni fantázia. Az előbb megállapítottad, hogy a csirkék nem intellektuális lények, most meg felruházod őket vele ? (valahogy dönteni kéne) |
33. Booksi1 (2015-02-20 15:47.42) - (válasz Cthulhu6 31. hozzászólására) |
Egy valamiben mindenképp egyet értünk. Én sem szeretem túl moralizálni a dolgokat. Mindössze leírtam a véleményemet erről.
Kicsit messze kanyarodtunk a filmtől. Az élet a földön rendkívül színes, bármire lehet találni példát és ellen példát is. Visszatérve a filmben lévő lövészre, a behatolók számára hős, a hazájukat védők szemében orvgyilkos. A médiák meg majd "megmutatják" a világnak, hogy hogyan kell értelmezni. Így lettek pl. a korábbi hős mudzsahedekből a gonosz tengelyén elburjánzó alkaidás terroristák. Nem tisztem védeni senkit, és pálcát törni sem mások felett. Nem is tudom megtenni, mert nem vagyok a pontos információk birtokában. Csak azt akartam mondani, hogy a szelek és a politika változása kiszámíthatatlan. Ui: A film szerintem jó, érdemes megnézni, és aki akarja tovább gondolhatja magában a morális részét is. |
32. Cthulhu6 (2015-02-20 11:53.39) - (válasz Cthulhu6 31. hozzászólására) |
A 160 embert lelőtt mesterlövész nem gonoszabb, mint a 9 emberrel végző társa... egyszerűen csak jobb abban, amit csinál. Az emberek ezt ünneplik, nem a gyilkosságot. |
Vélemények | Chris Co, 2021-10-30 18:51 | 181 hsz |
Kérdések | Eurodog, 2015-03-01 15:52 | 3 hsz |
Keresem téma megnyitása | 0 hsz |
Amerikai mesterlövész adatlap |
Eredeti cím: American Sniper |
Évszám: 2014 |
Rendezte: Clint Eastwood |
Szereplők: Bradley Cooper, Sienna Miller, Jake McDorman, Kyle Gallner, Luke Grimes... |
További információk |