Fórum - Amerikai mesterlövész - Vélemények (6. oldal)

1 2 3 4 5 6 7

31. Cthulhu6 (2015-02-20 11:45.43)   - (válasz Booksi1 30. hozzászólására)

"A ragadozók nem szórakozásból gyilkolásznak." - Ez sajnos nem igaz. Tessék utánanézni egyes ragadozók szokásainak. "A vércsirkék pl. nem fejezik le egymást csak mert másban hisznek." - Ez csakis azért van, mert a csirkék nem intellektuális lények. Ők nem moralizálnak. Ha rájönnének, hogy a gazdi csak húsként tartja őket, és egész életük egy nagy és irgalmatlan hazugság, meglehet, hogy ők is túszokat ejtenének és csirkejihádot hirdetnének a csirkeisten hite (és persze saját létük) megóvása érdekében. "Bár a macska is játszik az egérrel, de az emberi faj a kínzást iparszerűen űzi." - Az áldozatnak tökmindegy, hogy a kínzás egy iparághoz kapcsolódik, vagy egyedi eset. Mi, emberiség mindent iparszerűen csinálunk, amit fontosnak tartunk. Ez nem az erkölcsiségünket jellemzi, hanem a képességeinket. Nem a szándékaink a rosszabbak, hanem a képességeink jobbak. "Ezért sajnos ezt, így leegyszerűsítve, hogy ilyen a világ nem tudom elfogadni." - Ne érts félre, én nem felmentem a bűnöst, csak nem szeretem a dolgok túlmoralizálását. A természetben nincs egy erkölcsi etalon, és a mi fajunk is ezt tükrözi... éppen olyan mocskosak vagyunk, mint bárki vagy bármi má ebben az univerzumban... de nem mocskosabbak.

30. Booksi1 (2015-02-19 23:29.03) - (válasz Cthulhu6 29. hozzászólására)

Az ember sajnos túlmutat ezen. A vércsirkék pl. nem fejezik le egymást csak mert másban hisznek. A ragadozók nem szórakozásból gyilkolásznak. Ez ránk néha jellemző. Bár a macska is játszik az egérrel, de az emberi faj a kínzást iparszerűen űzi. Ezért sajnos ezt, így leegyszerűsítve, hogy ilyen a világ nem tudom elfogadni.

29. Cthulhu6 (2015-02-19 22:36.05)   - (válasz Booksi1 23. hozzászólására)

"Igazából csak elszomorító maga a tény, hogy ilyen faj vagyunk, hogy a gyilkosság (főnként ha tömegekkel történik) az érdemmé válhat." - Ez nem a fajunkat jellemzi, hanem a világot. Egyszerűen ilyen a világ. Vagy azt hiszed, hogy az intelligens csirkék vagy az oroszlánok másképpen viselkednének?

28. Cthulhu6 (2015-02-19 22:32.16)   - (válasz Booksi1 23. hozzászólására)

"Azonban ha lepucolunk mindent, akkor a nyers valóság után mégis csak egy gyilkost látunk, akit felmagasztalnak a tetteiért." - Szerinted egy rendőr is szimplán csak gyilkos, ha lelő egy túszejtőt, mielőtt az kivégzi a foglyait? Vagy a rendőr lehet hős, csak a katona nem? A katonák sohasem igaz ügyért harcolnak? Soha sincs olyan, hogy jogos háború? Még egy Hitler ellen sem jogos partra szállni és visszalőni?

27. Lector (2015-02-19 19:32.55) - (válasz Gabroca 25. hozzászólására)

Olyan szeptember mint máskor,csak véres és szörnyű!

26. Chris Co (2015-02-19 19:27.34) - (válasz Oliwaw 22. hozzászólására)

Egyetértek (Buksival is pusztítás, gyilkolás, hősiesség kérdésében). Akik viszont nem látták a filmet, feltételezem, nem is érthették, mivel kapcsolatban írtam az amúgy közhelyes szöveget. A film egyik pozitívumára utaltam, azaz meggyőzően érzékelteti néhány pillanatban, mit jelent, amikor nem egy tipikusan hős karakter jelenik meg a filmvásznon, aki erkölcsi, morális értelemben is istenség, hanem egy egyszerű katona, akinek gyorsan kell dönteni, majd cselekedni. Háborús témájú filmek közül vannak nagyszerű háborúellenes filmek, de ez életrajzi film, mely Chris Kyle történetét dolgozza fel, nem pedig a háború borzalmairól, értelmetlenségéről és civil áldozatokról mesél.

25. Gabroca (2015-02-18 21:32.55)

Nem tudom mi volt 2011 szeptemberében...hihi

24. Lector (2015-02-18 18:18.54) - (válasz Booksi1 23. hozzászólására)

"Ha megölsz egy embert:-Gyilkos vagy.Ha milliókat ölsz,...hős!"

23. Booksi1 (2015-02-18 17:29.56)

Továbbra is nehéz kérdés az egész. A pusztítás számomra mindkét részről elítélendő. A katonának egyrészről nehezebb a dolga, mert a parancsot végre kell hajtania (ezzel mondjuk sokan takarózgatnak is) míg a civilnek van választási lehetősége, hogy harcoljon-e. Azonban ha lepucolunk mindent, akkor a nyers valóság után mégis csak egy gyilkost látunk, akit felmagasztalnak a tetteiért. Hangsúlyozom, hogy személy szerint nem tudom teljesen elítélni, mert háborúban - vagy te halsz meg, vagy én - elv érvényesül, és ez ott és abban a pillanatban felülír minden etikát. Igazából csak elszomorító maga a tény, hogy ilyen faj vagyunk, hogy a gyilkosság (főnként ha tömegekkel történik) az érdemmé válhat. A film egyébként ettől (és a propaganda jellegétől függetlenül) tetszett, vszínűleg ismét megnézem valamikor.

22. Oliwaw (2015-02-17 15:48.00)   - (válasz Chris Co 20. hozzászólására)

A civilt háborúban a katonától az különbözteti meg, hogy könnyebben pusztul.

21. Misafeco (2015-02-17 14:51.28) - (válasz Booksi1 19. hozzászólására)

Ez azért merész összehasonlítás.

20. Chris Co (2015-02-16 22:55.27) - (válasz Booksi1 19. hozzászólására)

A civilt a katonától az különbözteti meg egy háborúban, hogy nincs fegyvere. Onnantól kezdve, hogy gránátot cipel magával, célponttá válik. A mesterlövész nem forradalmárokra lőtt, hanem potenciális ellenségre, akire ha nem lő, akkor őt vagy őket lövi le az ellenfél.

19. Booksi1 (2015-02-16 22:32.24)

Alapvetően tetszett. Kár, hogy valós alapokon nyugszik. Szomorú, hogy 160 ember megölése hőssé tehet valakit. Nagyon nézőpont kérdése az egész, de általában a világra nézve szomorú ez a helyzet. Az amcsiknak hős, az irakiaknak tömeggyilkos. Csak képzeljük el, ha 56-ban egy ruszki kipitykéz 160 forradalmárt, mi miként gondolnánk rá. Persze tudom, ott Irakban mindenki terrorista, és nem hagyják hogy a derék amerikaik jót tegyenek az országuknak.

18. Chris Co (2015-02-14 21:09.51) - (válasz Ezrrl 17. hozzászólására)

Elnézem és megértem.:) Azt mondjuk azért egy életrajzi ihletésű filmtől nem lehet elvárni, hogy kiszínezze a főszereplő gondolkodásmódját olyan mód, hogy az mindenki számára szimpatikus legyen, mert úgy könnyebb azonosulni a filmbéli karakterrel, annak világnézetével. Szerintem ennél fontosabb, hogy hitelesen mutassa be a személyt, az eseményeket, mint az, hogy politizáljon.

17. Ezrrl (2015-02-14 13:09.39) - (válasz Chris Co 14. hozzászólására)

Bocs már,hogy "néztem",és nekem ez jött le!Elnézést kérek,de nekem nem élvezhető!

16. -OJ- (2015-02-14 11:45.35) - (válasz Jlaci63 9. hozzászólására)

Szerintem érezhetően nem akart nagyot alkotni. Csak gyorsan összecsapott egy, a nyakába sózott propaganda filmet, és már el is felejtette az egészet.

15. -OJ- (2015-02-14 11:42.58)

Katonás/háborús életrajzi film, tisztességes iparosmunka, de Clint Eastwoodtól ettől többet vártam. Adva vagyon Chris Klein, a maga 160 találatával az USA legeredményesebb mesterlövésze, aki ezzel már életében kiérdemelte a Legenda becenevet. Emellett egy vérbeli ámerikái hős, aki azért harcol, hogy védje a hazáját és a katonatársait, bosszút álljon a tornyokért a gonosz vadakon, bla, bla. A gond csak az, hogy a két órás játékidő alatt ettől többet nem is tudunk meg róla, csak egy két lábon járó katonai propaganda a fickó arról, milyen a mintakatona. Magáról talán két mondatot mond az egész film alatt, néha elejt egy-két érdekes megjegyzést arról tanúskodván hogy nagyban vívódik valamin, de ez egyáltalán nem látszik rajta és Bradley Cooper sem tudja hihetőbbé tenni ezt a semmilyen szuperkatona sablonkaraktert. Mivel Irakban vannak, lövöldözés és akció van bőven a filmben, amiknek a fényképezése szuper, de ettől még nem kimondottan izgalmasak a bevetések, hiszen hősünknek plotarmorja van, a társairól pedig semmit nem tudunk meg ahhoz, hogy aggódjunk értünk. Eastwood ettől sokkal jobb karakterdrámákat szokott mutatni nekünk. Ha ez (az akaratlanul) a következő iraki háborút népszerűsítő propagandafilm bármi díjat nyer, az csak az USA dicsőítése témakör miatt lesz, mint az Argó-akció esetében.

14. Chris Co (2015-02-14 00:16.26) - (válasz Ezrrl 13. hozzászólására)

Figyu! Ezt nem lenyelni kell, hanem nézni. Nem kellenek ide ideológiák, meg ilyen másik oldalról bebeszélt dolgok. Anélkül is láthatók a butaságok. Miért kellene még hozzá többet gyártani. Attól még élvezhető lenne a film, ugyanis nem sugallatról van szó, hanem egy tagról, aki mesterlövészként tevékenykedett az amerikai hadseregben.

13. Ezrrl (2015-02-13 18:03.08)

Nem.Nálam nem talált be a film!Úgy is fogalmazhatok,hogy én ezt nem nyelem le,nem eszem meg.Lehet az amerikaiak igen!Maga a történet,sem a sugallandó ideológia sem az enyém! A rendezés sem nyerte el tetszésem...először érzem úgy Clint Eastwood nagyon mellényúlt.Egyetlen pozitívum Bradley Cooper,mostanra igazi színésszé érett.

12. Chris Co (2015-01-27 00:20.41) - (válasz Sniper1978 11. hozzászólására)

Szia! Nem tudom, a többiek hol. Én türelmetlen voltam (kickass), azaz netről.

11. Sniper1978 (2015-01-26 23:38.43)

Sziasztok! hol láttátok urak?olvastam eredetiben az életmű könyvet, nagyon szeretném megnézi.

10. Jason13 (2015-01-26 21:38.08)

Tény, hogy nem ez Eastwood legjobb filmje, de nekem személy szerint nagyon tetszett. Mondjuk az élményhez az is hozzátett, hogy eddig hírből sem ismertem Chris Kyle életútját, emiatt a történet számomra tudott újat mutatni. De erre majd még később visszatérek. A helyzet az, hogy eleinte én is csak egy újabb Bombák földjén klónnak könyveltem el a mozit, hiszen felépítésében eléggé hasonlít hozzá. Adott egy igazi patrióta férfi, aki kikerül a frontra és miután onnan hazatér, elhidegül a családjától. Sőt, már nem is érzi magát fontosnak, a mindennapokban sem találja a helyét, ezért visszatér a harcmezőre, mert ott legalább számít, ott Valaki. Legalábbis ezt gondolja. Mit ne mondjak, nagyon érdekes téma ez, viszont Bigelow alkotása anno zseniálisan körbejárta és az öreg Clint sok újdonsággal nem tudta megfűszerezni. Viszont jellegzetes stílusát mégis sikerült belevinnie ebbe a háborús drámába és nálam pont emiatt lett kiváló az Amerikai mesterlövész. Az elképesztően feszült és brutális harctéri felvételek és a karakterek közötti kapcsolatok nagyszerűen lettek felosztva, egyik oldal sem nyomja el a másikat. És ugye Bradley Cooper alakítása! Pár évvel ezelőtt ha nekem valaki azt mondja, hogy ez a fickó Oscar-jelölést fog egyszer elérni, beleröhögök az arcába. Erre tessék, már túl vagyunk a Napos oldalon, az Amerikai botrányon és most itt ez a darab, amiben eddigi legjobb alakítását nyújtja. Minden arcrezdülését öröm nézni, nagyszerűen belebújt a főszereplő "Legenda" bőrébe. És amire már utaltam korábban, az a történet. A játékidő nagy részében az járt a fejemben, ezt a munkáját is hasonló "nesze neked semmi, fogd meg jól" befejezéssel fogja lezárni Eastwood, mint az Azután-t és a J. Edgar-t, ehelyett egy hatalmas gyomrossal értek fel az utolsó képsorok. De ahogy már említettem, semmi előismeretem nem volt a főszereplőről, így eshetett meg az, hogy még a stáblistát is döbbenten néztem végig. Ez a katarzis és az előtte látható feszült, néhol brutális és drámai hangulat a színészi játékkal együttvéve számomra emlékezetes élményt nyújtott. Tény, hogy vannak tőle sokkal jobb háborús mozik és Eastwood is tett már le komolyabb darabokat az asztalra, de legutóbbi rendezéseihez mérve ez egy bitang erős alkotás.

9. Jlaci63 (2015-01-26 11:00.47)

Egyetértek az előttem szólókkal, Nekem sem volt teljesen kerek a film. Ráadásul két részletben néztem meg, SPOILER ON mert az első hazautazás, nekem nagyon elvágta az eseményeket. Utána a többi már nem volt vészes. A a rendező nagyot akart alkotni, a kevesebb jobb lett volna SPOILER OFF Nekem végig a Bombák földje kattant be, ami egy klasszissal jobb film volt.

8. Chris Co (2015-01-23 13:11.45)

Közepesen jó film. Chris Kyle története megért volna egy jó filmet. Ez majdnem, hogy sikerült is. Véleményem szerint csak majdnem. Számomra attól jó film, hogy szinte mindvégig szórakoztatott, kikapcsolt illetve el tudtam magam vonatkoztatni attól, hogy épp itt vagyok és nem ott. A film alatt szinte mindvégig ott voltam, ami már nekem megérte a kikapcsolódásra szánt időt. Amiért viszont nem tartom jó filmnek, hogy az alkotásban szinte minden szintén ott volt, mely által eladható egy valóságos háború. Szerintem ez egy annyira felületes mellényúlása volt egy ilyen sztorinak, alapanyagnak a feldolgozása, hogy azt külön díjazni kellene. Szinte mindent felsorakoztatott a mű, amivel ne lettünk volna eddig is ellátva. Klisék, filmes hibák, bakik, történet, történelemhűség hiánya, valóság és fantázia határának átugrása. Egyszerre mindent ránk zúdított a film, ami nem lett volna rossz annak ellenére sem, hogy folyamatosan kizökkentette a nézőt abból a valóságból, amit látott egy másik, szintén valóságos helyzetbe, csak a gond az volt vele, hogy szájbarágósan buta és egyszerű módon tette az amúgy már háborús filmek terén tehetségét bizonyító rendező. Bradley Cooper Kyle szerepében jó választás, legalább is én körülbelül így képzeltem el a fazont. A feleség, Sienna Miller gyenge alakítása mellett a vallásos nevelésű farmer, republikánus, demokráciáért harcoló matador sniper karaktere felüdülést jelentett. Sokakból ellenérzéseket váltanak ki a filmben látottak, de néha érdemes félretenni bizonyos ellenérzéseket. Félretéve politikát, egyebeket, hogy mondjuk mit keres Irakban az amerikai tank satöbbi, inkább arra érdemes koncentrálni, mi az, amit a film is láttat. Én nem olajat, édesvízkészletet néztem, amit meg kell szerezni vagy nagyhatalmi előretolt állásokat, bár nem tagadom, bennem is kialakult ilyesféle gondolat a látottak közben is olykor-olykor, de itt inkább pillanatnyi fellángolásként, amikor épp valami nagyon hollywoodit láttam. A film olykor nagyon amerikai, azaz még a nyolcvanas évek hidegháborús feszültségekkel teli alkotások jellemzőihez is visszakanyarodhatunk. A rendező olykor átlépi a valóság és a fantázia világának határát. Eastwood már bizonyított háborús filmek terén. Én mégis úgy érzem, hogy ezzel a filmmel mellényúlt annak ellenére is, hogy a megítélése alapján nem épp ez látszik. Innentől egy kis spoiler (!) : Hősünk dühödten szuszog a tv képernyő előtt, majd a következő jelenetben feliratkozik a hadseregbe, mert ő mérges. Az előzmény amatőr ledarálása felületes és nem kevésbé giccses. Lőállásban a mesterlövész, miközben mobiltelefonon beszél kedvesével, de a célkeresztben követi a motorost, a CNN-en épp akkor mutatják az iraki katonai veszteségeket, a védelmi minisztérium Irakban harcoló amerikai elesett katonák számának statisztikáját, hogy jobban átérezzük, mitől lesz még szomorúbb a férjét hazaváró feleség. A következő véletlenszerű, de akár miért ne-féle valóságos történés, hogy éppen akkor beszélnek telefonon, amikor támadás éri az alakulatot. Természetesen az utolsó ütközetben is beszélgetnek, hogy még hatásosabbá, szájbarágósabbá váljon, mi az, amit meg akar mutatni a film. Van még jó néhány baki is, de azokról felesleges lenne említést tenni, mert érdemben igazán nem befolyásolják a filmet. A cselekményről azért mégis csak tennék említést, például a marhát, aki okés, hogy nem kapott olyan kiképzést, mint az ellen, de azért az mégis csak meglepő, hogy hezitál, mert megvárja, míg társa a gépjármű fedezékében kiszáll, majd elrohan, ő meg megkésve ott hagyja el a járművet, ahol egyértelmű a mennybe jutás lehetősége, mert tényleg hülye, amit képzetlenségre sem lehet fogni, legfeljebb filmes ostobaságra. Persze volt mátrix lövedék is és az antihős is hatalmasat ugrott két háztömb közt, hogy megtalálja a megfelelő pozíciót és puskájával érvényesítse alattomos szándékát. Nyilván a tapasztaltabb mozi néző nem vár pontos és élethű ábrázolást, de azért annyit néhányan mégis csak jogosan elvárhatnának, hogy legalább afelé törekedjenek azok, akik valóságos eseményekhez nyúlnak, főleg olyanok, akik talán még át is éltek ezt és azt korábban. Itt nem a drón sportrepülő hangjára gondolok, hanem konkrétan a háborús cselekményekre és a háttértörténésekre. Hollywoodi szappan és szirup nélkül is érti a nézők bizonyos hányada, hogy nem arról szól a történet, kinek mi a megítélése a világban zajló eseményekről, hanem arról, hogy vannak szituációk az életben, melyekről érdemes említést tenni, melyeket érdemes bemutatni szimpátiától függetlenül is, hogy lássák, átérezzék azt, amiben nekik szerencséjükre sosem volt részük. A film persze részben tiszteletadás is talán annak a személynek az emlékére, akit lehet így és úgy megítélni, a lényeg, ő résztvevője volt az eseményeknek és képességeinek megfelelően helytállt. Erről is lehetne külön vitát nyitni, történelmünk során hogyan nagyították fel a háborús győzelmi eredmények statisztikáit. Mindezektől függetlenül szerintem ez egy figyelemre méltó alkotás számtalan hibája ellenére is, mely bemutatja egy, a háborúban eredményesen harcoló katona életének bizonyos mozzanatait és az ahhoz fűződő viszonyát illetve az azokból adódó magánéleti konfliktusok miértjét. Sokakat valószínű, nem hat meg a történet, mert Chris Kyle nem az igazság bajnoka volt és nem békeharcos. Ez egyáltalán nem baj. Chris Kyle egy egyszerű amerikai állampolgár volt, aki úgy érezte, mennie kell, harcolni valamiért, amiben hisz. Eredményesen harcolt és eleget tett nem csak meggyőződésének, hanem feladatainak is. A film nem kevés hibája ellenére is elgondolkodtat. Kár lenne kihagyni.

7. Johnny kapitány (2015-01-20 18:44.36) - (válasz Sütemény78 6. hozzászólására)

'99-ben

6. Sütemény78 (2015-01-20 18:39.44)

Már ne hari de nem 2001.09.11. után vonult be katonának..?????? 2011. csak három éve volt!!! :D

5. Anitabagwell (2015-01-19 16:04.43)

"If you think that this war isn't changing you you're wrong. You can only circle the flames so long." Na ez a film olyan, hogyha egy kezdő rendező rendezte volna akkor el lennék tőle ájulva és valószínűleg egész élete során figyelemmel követném azt, aki elsőre ilyet rendez… csak hogy a rendezői székben Clint Eastwood ül. Csinált azért már sokkal jobbat és hatásosabbat a Mester. Nem rossz a film, de a rendező nagy nevéhez képest, annyira nem is jó. Nem feltétlenül éreztem jó ötletnek, az ugrándozást, hogy „na most akkor terepen vagyok, de a következő percben már a családommal töltöm az időmet”. Kicsit nagy korszakot ölelt fel a film és emiatt szerintem nem sikerült 100%-osan kibontani az emberi drámát. Ami nyilván nagy volt, hiszen a legtöbb ember nem arra születik, hogy más embereket (akár gyerekeket) öljön valahol a világ végén. De a Haza Szolgálata sok fiatalt arra sarkall, hogy álljon be katonának és tegyen valami fontosat a Hazájáért. Hát szerintem a „hazát” akár nyugodtan ki lehet a „pénz” szóra cserélni. Nyilván biztosan vannak kivételek, akik azért mennek el gyilkolni harcolni a világ végére, mert a Hazájukat védik, vagy legalábbis ezt hiszik…. de szerintem a legtöbbjük szeme előtt a dollár jel lebeg és kész. End of story. Egy amerikai háborús filmtől egyébként nevetséges és abszurd lenne elvárni, hogy ne nyomja le a torkodon a rószaszín amerikai maszlagot, mi szerint minden amerikai katona a Haza Szolgálatában, Védelmében vesz részt a háborúkban, azért, hogy jobbá tegyék a világot, hogy Nekem, Neked, Nekünk, Nektek…. jobb legyen! Az már teljesen más kérdés, hogy a másik oldalról is amerikai gyártmányú fegyverekkel lőnek le amerikai katonákat… érdekes dolog ám ez. Van egy elég sarkított elméletem a fegyverkereskedelemről, mi szerint – amíg Amerikának megéri, addig lesznek fegyveres konfliktusok a nagyvilágban. End of story szintén. Én már nem tudok azon meghatódni, hogy „jaj csóri csávó megint kiment a háborúba, szerencsétlen” – senki sem tartott fegyvert a fejéhez, hogy menjen. Szerető családot, feleséget és gyerekeket hagyott magára, hogy elmehessen a francba harcolni, ahonnan vagy visszatér vagy nem. De ha visszatért is minél több halált lát a környezetében annál durvábban roncsolódik ő is (már aki nem terminátor és nem gyilkolásra született). Éppen ezért, hogy én egy pillanatig is meghatódjak Chris Kyle sztoriján az teljesen lehetetlen, nonszensz volt. Ami tetszett viszont, hogy ember központúra faragta Eastwood a filmet. Nem próbálta annyira nagyon lenyomni a torkunkon, hogy mennyi mindent kell a hős amerikai katonáknak köszönnünk, hanem az EMBER, Chris Kyle fontosabb volt, mint maga a fegyveres harcok és ez egy hatalmas jó pont. Azok ellenére, hogy ismétlem: oda lehetett volna ezt sokkal jobban tenni. Jobban ki lehetett volna bontogatni, hogy tényleg mennyire bekattant a fickó az átélt szörnyűségektől. Ahelyett, hogy össze vissza ugráltak fegyverek és család között inkább a lélektani oldalt kellett volna erősíteni. Amikor Chris egyedül van a gondolataival. Meg lett volna az alapanyag, most már ott tartunk, hogy Bradley Cooper-re tulajdonképpen az ég világon bármit rá lehet bízni. Több SZEMÉLYES drámát elbírt volna a film, az alapanyag ismétlem tökéletes volt hozzá. Nem tudom mi volt a baj, nem tudom miért fogta vissza magát ennyire az öreg Clint. Lehet Chris Kyle életrajzi könyve miatt volt megkötve a keze? Nem tudom... Mindenesetre szerettem azért a filmet, de jóval jobb is lehetett volna… "egy gyenge 4*" azért még így is jár neki. Csak Clint Eastwood munkásságát ismerve mondom azt, hogy nem az igazi…

4. Misafeco (2015-01-19 15:56.59)

Nagyon várós.

3. MagamraHallgatok (2014-11-20 00:55.50)

Az öreg Clint és Bradley is nagy kedvencem. Parádé! :-)

2. Johnny kapitány (2014-10-08 01:39.46)

Szintén, a történet alapján, és az előzetes is jó. Eastwood pedig a top5 rendezők egyike.

1 2 3 4 5 6 7

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Chris Co, 2021-10-30 18:51	181 hsz
Kérdések	Eurodog, 2015-03-01 15:52	3 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Amerikai mesterlövész adatlap

Eredeti cím: American Sniper

Évszám: 2014

Rendezte: Clint Eastwood

Szereplők: Bradley Cooper, Sienna Miller, Jake McDorman, Kyle Gallner, Luke Grimes...

További információk

Szereplők fórumai

- Clint Eastwood - Vélemények

- Clint Eastwood - Legjobb filmjei, idézetei

- Bradley Cooper - Vélemények

- Sienna Miller - Vélemények

- Clint Eastwood - Szinkronhangjai

- Clint Eastwood - Szerepei, amelyekért megérdemelte volna az Oscart.

- Owain Yeoman - Vélemények

- Eric Close - Vélemények

- Clint Eastwood - Kérdések

- Brian Hallisay - Vélemények