Fórum - Túl a barátságon - Vélemények (84. oldal)

elejére ... 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 végére

184. Kisbreki (2007-01-24 21:42.32)

Gratulálok! -.-

183. Győzike (2007-01-24 21:41.27)

Köszi!!! én akkor 1 homofób vagyok!!!

182. Kisbreki (2007-01-24 21:37.28)

A homoszexualitás és a homoszexuális egyénekkel való kapcsolattartás egyes heteroszexuálisok számára problémát okoz. (Az idegenkedésnek, viszolygásnak ezt az érzését, illetve ezt mint cselekvési motívumot homofóbiának nevezik.) ..csak hogy tudd,mi az a homofóbia..

181. Kisbreki (2007-01-24 21:34.30) - (válasz Győzike 178. hozzászólására)

Én is 5 csillagot adtam a filmre,és nem vagyok "kancso"..egyszerűen csak nagyon jo film volt,ennyi.

180. Győzike (2007-01-24 21:16.51)

Nem tudom mi az a homofób ÉS mért lenék én szexuálisan frusztrált? talán mert nem vagyok kancsó?

179. Prominent (2007-01-24 21:06.17)

Győzike! Nem regényt írtam, kritikát. És nem kell feltétlenül melegnek lennie vkinek ahhoz, hogy értékeljen egy művészi alkotást. Mert feltélezem, hogy burkoltan lebuziztál. Nem baj, lényeg, hogy elolvastad a bejegyzésemet, vagy legalábbis felkeltette az érdeklődésedet. És a homofób megnyilvánulásodból arra következtetek, hogy szexuálisan frusztrált lehetsz.

178. Győzike (2007-01-24 21:01.40)

Akki 5 csillagot ad egy melleg filmre az vagy maga is kancsó vagy hajlamos hogy az legyen!!!

177. Győzike (2007-01-24 20:58.17)

Mi van te regényt írsz erről a nagyon szép filmről?,

176. Prominent (2007-01-24 11:54.38)

Brokeback Mountain Túl a barátságon Közel s távol Egy nem szokványos szerelmi történet nem szokványos megközelítésből „Ha nem tudod rendbehozni, ki kell bírnod” Ennis del Mar (Heath Ledger) és Jack Twist (Jake Gyllenhaal) 1963 nyarán munkára jelentkeznek a Wyoming melletti Signal-ban egy helyi farmernél. Joe Aguirre (Randy Quaid) birkapásztoroknak alkalmazza őket a csodálatos Brokeback-hegyre. A vadnyugati környezetben aztán az életük szép lassan megváltozik. A nehezen induló barátságból szerelem szövődik, mely valami mást, valami megfoghatatlan és kifejezhetetlen vágyat ébreszt bennük. A lassan induló, ám annál nagyobb intenzitással életükbe gyűrűző szexualitásból, mély és színtiszta érzelmek születnek. Ennis és Jack az életről alkotott nézete és jövőbeli elképzelései a románc hatására teljesen felborul. Ennis nincs tisztában sem önmagával, sem a történtekkel. Egyik éjjel nemcsak lelkileg kerülnek közel egymáshoz. Másnap tisztázzák egymás előtt, hogy egyikük sem meleg. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy az éjszaka olyan csodával és eddig nem ismert élménnyel gazdagította mindkettejüket, melyből nincs kiút. Ezután mint két pajkos kisgyerek élvezik egymást és a természet adta szabadságot. Ám a felszabadult, izgalmas, szédületesen örvénylő szerelmi kaland munkájuk végeztével megtörni látszik. A búcsú keserű és fájdalmas. Ennis Wyoming-ban marad, feleségül veszi élete szerelmét, Alma-t (Michelle Williams), két lányuk születik. Jack Texasban megnyeri egy rodeo-bajnoknő Lureen Newsome (Anne Hathaway) kegyeit, és Lureen apjának üzleti vállalkozását. Az egyszeri testi kapcsolatból fiuk születik. Látszólag Ennis és Jack is megkapják azt, amire vágytak: biztos állás, házasság és az utódok nevelése. A szerelmen nem fog az idő Egy nap képeslap érkezik Ennisnek. Jack küldte. Jelzi, hamarosan Wyoming-ban lesz. Ennis türelmetlenül várja a találkozást barátjával, s ahogy meglátják egymást, az eltelt évek mit sem változtattak érzéseiken, beléjük nyilal az elnyomott, megfogalmazhatatlan vágy. Forró, szenvedélyes csókokkal üdvözlik egymást. Ezután a két férfi megpróbálja a lehetetlent, és egyre gyakrabban találkoznak. Egészen addig, amíg az egymás iránti szerelmük kizárólagossá nem válik. Ennis és Alma eltávolodik egymástól, Jack és Lureen kapcsolata inkább barátságként értelmezhető. A két férfi vissza-visszatér a szerelmük bölcsőjeként szolgáló hegyre, ám zsigeri késztetésük összeegyeztethetetlen a társadalom elvárásaival, így számtalan fájdalmas időszakon kell szó szerint átverekedniük magukat. Kettejük közül Jack az, akit vágyai hajtanak, szinte megőrjítik és annak kielégítéséért alkalmi kalandokba keveredik. Ennis bizonytalan és fél, de a szerelem mindent elsöprő ereje győzedelmeskedik. A tragédia azonban elkerülhetetlen. Jacket halálra verik. A szerelem a természet egyik ereje A film fontos társadalmi kérdéseket boncolgat. Az el nem fogadott szerelemről szól. Ang Lee rendező vadnyugati környezetbe helyezte a két férfi szerelméről szóló történetet, és az amerikai gyökerekhez és hagyományokhoz hű mozit készített. Az emberi érzelmek összetettségén, zavartságán túl egyfajta nyílt és igazmondó vonal húzódik végig a filmen, mely Annie Proulx novellájából készült. Mélyre szántóan mutatja be két ember lelki vívódásait, gyötrelmeit. A saját nemükhöz vonzódó emberek megtalálják magukat benne, hiszen a film a téma velejébe vág. Tisztán és fájdalmasan őszintén. A film szédítő utazásra hívja a nézőket, hogy feltárhassa a két férfi szerelmének titkos világát. Nehéz alkotás, tolerancia szükséges hozzá, mert a film bátor, merész. Borzolja a kedélyeket és megosztja a nézőket. Nincs mese, egyszerűen beleivódik az emberbe, kérdéseket vet fel, és gondolkodásra késztet. Minden pillanatában velőtrázóan hiteles. Az alkotás képi gazdagsága mellett az igazi, színtiszta érzelmekre helyezi a hangsúlyt, ám ábrázolása nem elcsépelt elemekből áll. A szerelmi jelenetek zene nélküli intenzitása, a verekedések határtalan és brutális szenvedélye érzékelteti a valóságot. Ugyanakkor ott van a másik oldal: a romantikus, már-már édeni táj, a csobogó kristálytiszta hegyi patak, az erdő és a hegyek végtelen határa, a bárányka ölbe kapása. Az egymásrautaltságon túl a két férfi nemcsak barátként szerepel, s ez már az első pillanattól látszik, ahogy találkoznak. Vibrál körülöttük a levegő, van köztük valami megfoghatatlan vonzódás, a férfibarátságon és szexuson túli lelki kapcsolat. Erős és időtálló. A két ellentétes személyiség megtalálja az egymás szívéhez vezető utat. Míg Ennis a zárkózott, magába forduló ember addig Jack nyitott és élénk, kettejük közül ő az aktívabb. Beszélgetéseik során azonban kerülik a másság témáját, mindketten normális életet szeretnének. Mintha egyfajta bizonyítási módot választanának. A természet adta lehetőségek és az emberektől való távollét csupán egy nyárra korlátozódik és mindketten tisztában vannak azzal, hogy nem tarthat örökké ez az állapot. Ahogy a folyamatos változás a két női szereplőn is látszik. Mindketten gyötrődnek. Alma amint meglátja férjét egy más férfival csókolózni, összeomlik, ám belső tartása szinte a végletekig kitart. Lureen meg a kielégítetlenségéért a munkába temetkezve, megkeseredve és magányosan keresi a gyógyírt. Nincs már kaland az életében. Csak az egyhangúság és a közöny. Az örök nyár illúziója A fizikai eltávolodás, a normális élethez való ragaszkodás azonban nem jelent lelki eltávolodást. Azt bizonyítja, hogy az ember legmélyebb és legelemibb ösztöneit az idő inkább felerősíti, semmint lelohasztaná. Nem számít mennyi idő telik el, vagy milyen tapasztalásokon kell keresztülmenniük. A folyamatos változások, a társadalom előítéletes szemlélete sem irtja ki az ennyire tiszta, mély és őszinte szerelmet. Felhőtlen boldogságukat azonban megakadályozza a társadalmi konvencióknak való megfelelés. Bújkálni kényszerülnek, az évenkénti horgászás a Brokeback-hegynél. Ott, ahol minden elkezdődöt. A bölcső, melyet kényszeredetten, de el kell hagyniuk. Nem ültethetik át kapcsolatukat a normális életbe. Nincs menekvés. A fojtott izgalom és vágyakozás azonban elképzelhetetlen dolgokra készteti őket. Visszafogottságukban, leplezettségükben van valami ádáz harc és megérteni akarás. Taszít és vonz. A film legmeghatóbb jelenete amikor Ennis meglátogatja Jack szüleit. Szinte tapintható a feszültség. A néma önmarcangolás, az ócska parasztház padlócsikorgásai csak erőteljesebben érzékeltetik a felgyülemlett fájdalmat, és a rusztikum világába csomagolt érzelmi labilitás rávilágít az igazságra: a múlt annak minden tökéletességével, mindazzal, mi volt, örökre elvész. Csupán az emlékek maradnak. A film tanulságokat osztogat. De nem harsányan, figyelemelterelő megnyilvánulásokkal, hanem tiszta érzelmeket ábrázoló képi és szövegi eszközeivel kalauzolja a nézőt. A szerelem destruktív erejéről szól. A kovbojok zárt világa, látszólagos keménysége most megdől. A vadnyugati fickóknak is vannak érzéseik. A Túl a barátságon című film megindító és megrendítő. Szavak nélkül is értelmezhető, hiszen a szereplők minden megnyilvánulása a legmélyebb bennsőjükből fakad. Erőteljes és szívbemarkoló. Minden giccs és klisémentes. S bár a két férfi egymás iránti szerelmének kinyilvánítása folytonos, mégsem mondja egyikük sem: szeretlek. Mert amit éreznek, az szavak és fogalmak nélküli. Mert mindketten ugyanazt érzik. És csak a kettejüké. Ennek kinyilvánításaként: Ennis szerelméért vezekel remetei magányában egy lakókocsiban a város szélén. Emlékeibe temetkezve. Távol mindenkitől. Mert a végén úgyis mindenki egyedül marad. Borka Roland

175. Legisfalk (2007-01-23 12:34.57) - (válasz Nyulci 174. hozzászólására)

"A filmet egyébként (még) nem láttam, ezért (egyelőre) véleményezni sem fogom, de ez nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem fogom ideírni reakcióimat, amik mások meggondolatlan, vagy szándékosan provokatív megnyilvánulásai váltanak ki belőlem." -Legisfalk, 165. hsz.

174. Nyulci (2007-01-23 12:31.19) - (válasz Legisfalk 173. hozzászólására)

Szerintem most már ideje lenne leállni. De nyugodtan nekem is nekem eshetsz, mert abban azért te sem vagy utolsó.

173. Legisfalk (2007-01-23 11:48.56) - (válasz Open 170. hozzászólására)

Nahát Open, hogy te micsoda önleleplező figura vagy! Ha önálló véleményt kell alkotnod valamiről, akkor bizony megmaradsz a négy-öt szavas tagmondatok szintjén, például: Nem volt ez rossz film. Tegnap néztem meg: baromi jó!. Ellenben ha másokat próbálsz mocskolni, egyből megszaporodnak mondataid, és csak úgy ömleszted a képernyőre sületlenségeidet. S bár efféle csúszómászó hízelgésben, mint amit te produkáltál szerény személyemnek, ritkán van részem, azért mégis arra kérlek, húzd ki a nyelvedet alfelemből, mert veled ellentétben én nem vagyok híve az efféle beteges perverzióknak.

172. Nyulci (2007-01-23 10:46.08) - (válasz Semprini 111. hozzászólására)

Próbálok válaszolni arra, amit itt kifejtetzél és szerinted válasz nélkül maradt. Hogy egyetértesz-e majd vele, az más kérdés. Nekem személy szerint nem ez jött le, mint neked. Egyfelől ha most azt írom, hogy ha a sztori annyi, egy férfi megcsalja feleségét egy másik nővel, szeretik egymást, a másik nő is házas, de valami miatt nem szeretnék megbántani házastársukat, avagy nem válhatnak el, számtalan elfogadható oka lehet, és ezért titokban szeretik egymást nos, ebből akár egy gyönyörű, általad is elfogadott film születhet. Van is ilyen rengeteg, amit milliók könnyeztek meg. De ez a film más. Én úgy láttam, itt két ember közösen fölfedez valamit együtt, amit szerelemnek neveznek és ami abban a világban(ebben is) elítélendő, erkölcstelen, tilos, bűn. S nem csupán a világ, a saját maguk által (neveltetés, előítéletekstb.) létrehozott előítéletekkel is meg kell küzdeniünk. Azzal, amit mindenkibe belenevelnek. Hogy ez rossz, ez beteges. Ezen lehet vitázni, én lehetőleg mindenféle másság elfogadása mellett állok. Valószínűleg minden saját neméhez vonzódó ember életében eljön az a pillanat, amikor saját magával kell szembenéznie. S sokan már ezen a próbán elbuknak. És ez gyakran sokkal nehezebb, mint a mások előítéleteivel megközdeni. S emiatt menekülnek bele az elfogadottabb normákba, vagyis a heteró házasságba. Bár mindketten tudják, ez hazugság. De hány ember tesz ugyanígy? S ezzel örökre boldogtalanná teszi magát és a házastársát is, akinek ezzel hazudik. De miért hazudik? Miért menekül egy hazugságba bele? mert a világ, amiben él, nem fogadja el ezt a fajta szerelmet. (S bár pozitív jelek már vannak arra, hogy picit lazult ez a merev előítélet, de azért még egyáltalán nem ez a jellemző. ) A film azt is megmutatja, hogy egyikük házassága sem boldog, s az igazi boldogságot titkolt szerelmük jelenti számukra. A film egész egyszerűen arról szól, hogy két ember, aki szereti egymást, nem szeretheti, mert a világ, amiben élnek, elítéli ezt a fajta szerelmet. S a film nem reklámot akar csinálni a másságnak, csak próbálja ezt ugyanolyan két ember közti szerelmnek bemutatni, mint két ellenkező nemű közt. A lényeg nem a nem, hanem az érzelem. S a filmben az a szép, hogy nem két férfi szerelmét, hanem két EMBER szerelmét, mint természetes dolgot ábrázolja egy olyan világban, amiben ez nem lehet természetes, elfogadott, mert ez a világ előítéletektől terhes, semmiféle másságot nem fogad el, és éppen ezért igenis változtatásra szorul. Ezért fontos ez a film, s remélem, sok hasonló követi majd, bármilyen másságról is legyen szó.

171. Open (2007-01-23 09:47.03)

További jó acsarkodást, kedves Legisfalk!

170. Open (2007-01-23 09:46.03)   - (válasz Legisfalk 153. hozzászólására)

Édes-kedves-imádott, összesküvés-elméleteket gyártó, legeslegokosabb és legügyesebb, nem primitív és igen olvasott Legisfalk! Mindezt csak azért írom neked, mert ismerlek(tényleg, miért is ne?), hisz - legalábbi kiváló elgondolásod alapján - csakis azokra reagálok, akiket ismerek személyesen is, illetve azokat védem, de ezt akkor továbbviszem és azt mondom, naná, szóval ezek szerint téged is, de ezek szerint nem tetszik az arcod, emiatt vagyok ilyen undok veled, te szegény. Vitába nem is mernék veled szállni, hisz mint említetted, primitív vagyok, ezt is köszönöm, mindig ellenállhatatlan tudsz lenni, éde én ezt is megbocsájtom neked, mivel ismerlek, bár a stílusod miatt nem igazán szeretlek. S nem is vitázom fényes intellektusoddal: lejáratod te magad sűrű önnyalogatásoddal az én segítségem nélkül is. Néha azért élj némi valós magánéletet is és próbáld magad megszerettetni a környezeteddel, valós emberekkel, mert elég szomorú, hogy egész nap itt osztod az észt a fórumon ahelyett, hogy a valós életedben gyűjtenéd be az ezek szerint hiányzó elismeréseket.

169. Kisbreki (2007-01-22 20:21.25) - (válasz Semprini 168. hozzászólására)

Na igen..kinek miről szól..mindenkinek mást jelent,ez igaz.

168. Semprini (2007-01-22 19:36.31) - (válasz Kisbreki 167. hozzászólására)

Hát akkor fogalmazzunk egyértelműen: nekem egyáltalán nem arról szólt a film, hogy két szegény meleg srác, sajnáljuk őket, brühühü, hanem két gané házasságtörő szemét, úgy kell nekik!

167. Kisbreki (2007-01-22 19:21.35) - (válasz Semprini 166. hozzászólására)

Na jó,de valljuk be,sajnos manapság a házasságtörés mindennapos dolog..és legtöbbjük ki sem derül..ezért már szinte fel sem tűnik a dolog. Nekem legalábbis.(sajnos tapasztalatból mondom)

166. Semprini (2007-01-22 18:03.57)

Viszont jellemző, hogy én ugyan láttam a filmet, sőt véleményeztem is (111. hsz., mégsem reagált rá asenki, pedig negatív véleményt fogalmaztam meg, olyasmikre mutattam rá, amiket úgy látszik, egyedül én vettem észre! Mindenki más vagy általánosságban fogalmaz és vitázik, vagy épp ellenkezőleg: úgy áradozik a filmről, mintha az két makulátlan erkölcsű grállovagról szólna nem pedig két házasságtötörőről!

165. Legisfalk (2007-01-22 17:58.46) - (válasz Panyikistvan 162. hozzászólására)

Köszönöm a javaslatot, de véleményemet e témában saját tapasztalataim, valamint tanulmányaim alakították ki, és felettébb valószínűtlen, hogy egy film bármit is változtathat rajta, hacsak nem egy dokumentumfilm az. Már számtalanszor leírtam, hogy engem nem érdekelnek a homoszexuálisok, nincs velük különösebb bajom. Amit egymás örömére és egymás között művelnek, az a magánügyük, amihez semmi közöm. Véleményem szerint a homoszexualitás olyan betegség, amivel együtt lehet élni, és ami ellen nem igazán lehet, és nem is igazán kell harcolni. Személy szerint gusztustalan dolognak tartom, de ez nem vélemény, hanem ízlés kérdése. A homoszexualitás reklámozását, erőltetését, mutogatását ítélem el. Úgy gondolom, igenis harcolni kell a szexualitás közönségessé és nyilvánossá tétele ellen, függetlenül attól, hogy ezt ki követeli. A filmet egyébként (még) nem láttam, ezért (egyelőre) véleményezni sem fogom, de ez nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem fogom ideírni reakcióimat, amik mások meggondolatlan, vagy szándékosan provokatív megnyilvánulásai váltanak ki belőlem.

164. Kisbreki (2007-01-22 16:09.50) - (válasz Panyikistvan 163. hozzászólására)

Ok, igyekszem..ha megnéztem,írok!

163. Panyikistvan (2007-01-22 03:23.35)

'Kisbreki', te is nézd meg a filmet, mit ajánlok (ha teheted) a Te véleményedre is számítok!!!

162. Panyikistvan (2007-01-22 03:13.33)

....Mindenesetre a film elérte a célját, igencsak megosztja nézőit, elgondolkodtat: 'Vadállat'-kissé közönséges hozzászólása, 'Legisfalk' tudományos megfontolásaira, megoldásaira csak egy ajánlatom van: Fiúk, nézzétek meg a 'Tudatlan tündérek'-et (Le fate ignoranti, 2001. Ferzan Ozpetek ) Viszlát annak a filmnek a fórumán.

161. Kisbreki (2007-01-21 23:02.20) - (válasz Kisbreki 160. hozzászólására)

Ez Legisfalk-nak szolt.

160. Kisbreki (2007-01-21 22:34.44)

Igen azt is jelenti,meg hogy nem tudod őket elfogadni és utálod őket és a halálukat kívánod..ez is beletartozik a homofóbiába..igaz,te ilyeket soha nem írtál legalábbis nem láttam hogy ilyeket írtál volna,de sajnos találkoztam már ilyennel is:S

159. Roberto (2007-01-21 22:34.24) - (válasz Legisfalk 158. hozzászólására)

Ezt mondjuk én sem tudom, h mit is jelent ez a homofóbia szavunk.

158. Legisfalk (2007-01-21 22:31.09) - (válasz Roberto 157. hozzászólására)

Elárulhatom, a Bakos-féle Idegen szavak szótárában kerestem a szó jelentését, de nem találtam. Úgyhogy az arachnophobia (pókiszony) szó után gondoltam, hogy azt jelentheti.

157. Roberto (2007-01-21 22:26.38) - (válasz Legisfalk 156. hozzászólására)

Még hogy félni a homoktól. Homofóbok, azok, akik elitélik ezeket, szerintem. (nem őket, hanem ezeket, mert még ez sem illeti meg ezeket)

156. Legisfalk (2007-01-21 22:16.44)

Nekem egyébiránt még a sértegetéssel sincs gondom (Bár ezzel lehet, hogy egyedül vagyok.), ha annak van alapja, és olyan szavakkal történne, amelyek jelentését ismeri monitorra vetőjük. Ha például nekem valaki azt írja, hogy egy nyakatekert, kötözködő és cinikus alak vagyok, akkor el kell ismernem, hogy szavaiban van némi igazság. Az viszont, hogy tudálékos és nagyképű lennék, nagy baromság! Egy rakat topikban leírtam már, hogy nincs olyan dolog, amit én mindenkinél jobban tudnék, és hogy semmiben sem vagyok szaktekintély. És arra sem emlékszem, hogy bárhol sztároltam, fényeztem, dicsőítettem volna magamat. A homofób szó, amennyire én tudom, azt jelenti, hogy homoszexuálisoktól betegesen félő, rettegő. Na, ez megint egy baromság, nem félek a homokosoktól, és azt nem hiszem, hogy van olyan hozzászólásom, aminek hangneméből bármiféle rettegést lehetne kiolvasni.

155. Kisbreki (2007-01-21 21:58.08)

Jajj bocsánat..megint sértegettem..akkor ugy mondom,hogy nem ide illő szavakkal szolt a forumhoz...ezek után én sem ide illö szavakkal szoltam a témához..szoval asszem befejezem a mocskolodást..de ezt elvárom mástol is:)

elejére ... 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 végére

Kapcsolódó fórumok

A legjobb jelenet	Lifeisamovie, 2024-07-13 10:46	142 hsz
Vélemények	Lifeisamovie, 2024-07-13 10:37	2674 hsz
Keresem	Valaha, 2011-05-25 12:58	15 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz

Túl a barátságon adatlap

Eredeti cím: Brokeback Mountain

Évszám: 2005

Rendezte: Ang Lee

Szereplők: Heath Ledger, Jake Gyllenhaal, Randy Quaid, Anne Hathaway, Michelle Williams...

További információk

Szereplők fórumai

- Ang Lee - Vélemények

- Jake Gyllenhaal - Vélemények

- Heath Ledger - Vélemények

- Anne Hathaway - Vélemények

- David Harbour - Vélemények

- Anne Hathaway - a legjobb filmjei

- Kate Mara - Vélemények

- Anna Faris - Vélemények

- Michelle Williams - Vélemények

- Heath Ledger - megérdemelte Joker szerepéért az Oscart?