Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Napos oldal - Film Café, 07:20 |
Kupák Lovagja - HBO3, 07:21 |
Bajkeverő majom - RTL, 07:25 |
Szinte karácsony - Paramount Network, 08:25 |
Vissza a jövőbe - RTL, 08:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jay Brazeau (71) |
Ralph Fiennes (62) |
Hector Elizondo (88) |
Guido de Angelis (80) |
Kamarás Iván (52) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Belfast - Vélemények |
Portugál - Vélemények |
A boszorkány (2015) - Vélemények |
Micimackó: Vér és méz 2. - Vélemények |
A 39-es dandár - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A hazugság művészete |
Alan Ritchson |
81. Mclane 2 (2020-12-27 21:22.33) |
Én most este szántam időt erre a klasszikusra eredeti nyelven felirattal vágatlan kópiával, és megérte a rá szánt időt simán mindenképp mert bár nem volt épp egy rövid és tömör darab az biztos, de mindenképpen jó és érdekes film volt annyit el kell ismerni. Nem is tudom simán mondva adta amit kellett jó is volt tetszett is és végig eléggé éberen tartott, és a története is működött végig. Szóval mindent egybevéve jó film ez érdemes rá időt áldozni szerintem, mert nem nyugati film és más a keleti meg a nyugati filmgyártás is de ettől függetlenül működik az összkép, és még most is megállja a helyét gond nélkül. |
80. Huistlik (2017-12-27 11:48.59) |
Azért a vágott szinkronos változat a maga 2,5 órájával is nagyszerű volt. Ezt legalább 50-szer néztem meg gyerekként. |
79. Iszonytató Huttyogány 2.0 (2017-02-23 18:28.56) |
Nem gondoltam volna, hogy ennyire fasza lesz! Igazi klasszikus a javából, nagyszerű történettel, szimpatikus főhősökkel. Utóbbi hatványozottan igaz Toshiro Mifunéra. Ő volt a kedvencem, amit leművel ez az ember, az valami óriási! Ez egy hibátlan film! |
78. Johnny Saiper (2016-10-24 21:53.16) |
Nagyon jó volt, egyike a legjobb japán filmeknek, amik valaha készültek. |
77. Orgona (2016-08-01 13:53.49) - (válasz Danyi 75. hozzászólására) |
Köszi a tippet. :))) |
76. Entersp (2016-07-31 18:57.39) - (válasz Panyolai 71. hozzászólására) |
Valahogy így voltam én is. Oké, hogy klasszikus, és fel kéne pontozni, de nem megy. Viszont fel tudom sorolni az összes mesterlövészt.:) |
75. Danyi (2016-07-31 18:39.33) - (válasz Orgona 73. hozzászólására) |
A Yojimbo - A testőrt is érdemesmegnézni, szintén Kurosawa/Mifune :) Az pedig Az egy maréknyi dollárért eredetije. |
74. Csabaga (2016-07-31 18:00.54) - (válasz Orgona 73. hozzászólására) |
Ötletnél talán kicsit többet...:) |
73. Orgona (2016-07-30 20:54.59) |
Realista film, lehet, hogy valós történelmi eseményen alapul? Ötletet adott a Hét mesterlövész alkotóinak. |
72. Arturo professzor (2016-07-30 14:27.07) |
Magyar tv-premier:1976.05.08.A szinkron 75-ös |
71. Panyolai (2015-12-06 00:24.55) |
Remek film, klasszikusnak mondható. Kiváló rendezés, karakterépítés, színészi játék (ázsiai mód némileg túljátszósan, de még épp a határon), és persze maga ez a nagyszerű történet.
Csak...nekem az amerikai hetes jobban tetszett. Miért? Nem tagadom, ez a szamuráj-világ minden erényével együtt mégiscsak idegenebb számomra, mint a vadnyugat, de a fő hiányosság a rosszfiúk jellegtelensége, nem foglalkoztak a negatív oldal felépítésével, eleve bemutatásával, míg ugye a nagy másolatban Tukó...izé Calvera remek ellenfél. Persze jöhetnek azzal, hogy ez nem feltétlen szükséges, csak ugye van az a mondás, hogy minden film olyan jó, mint a főgonosza...(oké, ez itt biztosan nem állja meg a helyét) A zenéről még annyit, hogy egy ilyen filmhez, ehhez a miliőhöz abszolút megy, de azért Elmer Bernstein legendás dallamaival nem veszi fel a versenyt. Összességében tényleg tetszett, de sose lesz olyan kedvencem, mint a Hét mesterlövész; ez van. |
70. Csabaga (2014-09-11 17:57.21) - (válasz Saint alexis 69. hozzászólására) |
Igen,már szinte 10 éve pályán volt. |
69. Saint alexis (2014-09-10 20:07.35) - (válasz Csabaga 67. hozzászólására) |
Nem volt totál ismeretlen, csak a pontosság kedvéért. |
68. Az utolso szamuráj (2014-09-09 17:34.22) |
az a gond,maga kuroszava john ford-tól nyúlt....sebaj. |
67. Csabaga (2014-09-09 17:22.50) - (válasz Langelus 65. hozzászólására) |
Úgy rémlik,ott van a film elején,a Hét szamuráj alapján.
Az igazi lopás az Egy maréknyi dollárért volt. 90%-ban megegyezik a Testőr c. japán filmmel, és ott semmi hivatkozás,sőt az alkotók nagy része álnéven szerepelt,még Leone és Morricone is. A szereplők közül Volonte is.A totál ismeretlen Eastwoodnak nem volt szüksége álnévre.:) |
66. Csabaga (2014-09-09 17:18.35) - (válasz Vbacs 64. hozzászólására) |
Igen a "hebrencs" lett szerelmes az amerikai változatban és ő maradt is a faluban.Mivel ő maga is paraszt volt,így elfogadták.
Igen,ment utánuk,majd ő csődítette össze a falusiakat a harangozással. Wallach szerepe(Calvera) tényleg nagyot dobott a filmen.Nélküle a felét sem érné az az alkotás. |
65. Langelus (2014-09-09 15:40.50) - (válasz Csabaga 63. hozzászólására) |
Nem lett bajuk az alkotóknak vagy a stúdiónak abból, hogy ilyen sok az átfedés a két alkotás között? |
64. Vbacs (2014-09-08 20:22.42) - (válasz Csabaga 63. hozzászólására) |
Itt is megvolt a fiatal szerelmesek kombója, de ha jól emlékszem az össze volt vonva az azzal a szamuráj alakkal, akit Mifune alakított, nem? Mármint az amerikai verzió szerint.
Nagyon rég láttam, de úgy rémlik, hogy ott a fiatal követte a csordát, akit később fogadtak el. Lehet rosszul emlékszem. Amiben lényegesen eltér a Mesterlövész, hogy ott volt egy megfogható főgonosz figura, ami a szamurájoknál nem volt jól kidolgozva. Ebben a relációs jel az amerikai felé mutat nálam, de más szempontokban nem. Wallach nagyon legendás volt. |
63. Csabaga (2014-09-08 17:24.11) - (válasz Vbacs 58. hozzászólására) |
Az amerikai változat szinte a szerepeket is teljesen átvette.
Csak a tanítvány maradt ki,és jött helyette a törvény elől menekülő figura. A többiek: -a vezér,Brynner -egy barát,ez lett McQueen -az alkalmi munkából élő,Bronson -a kedélyes,kalandor figura,Dexter -a hebrencs alak,Bucholz -a kard hallgatag mestere,Coburn,itt késsel. |
62. Vbacs (2014-09-07 21:05.12) - (válasz Lector 61. hozzászólására) |
Én is rá emlékeztem, de vártam a megerősítést. Emlékszem mikor azt láttam Coburnnel, akkor is ezt a karaktert szúrtam ki kedvencemnek. :D
Nemcsak a figurák, de a színészek is tökéletesek voltak mindkét esetben. |
61. Lector (2014-09-07 20:02.29) - (válasz Vbacs 58. hozzászólására) |
Bizony jól emléxel.James Coburn volt a megtisztelt.
"Aki versenyre kelt önmagával"...is. Számomra is Ő volt a titokzatos és szimpatikus személyiség. Tettszett amit a 7 szamurájról kiragadtál. Minden ami a lényeg szerintem "ott volt"! |
60. Vbacs (2014-09-07 19:21.34) - (válasz Csabaga 59. hozzászólására) |
Köszönöm :)
Meglehet, hogy így van. Most hirtelen nem emlékeztem, hogy mikor készült, csak arra, hogy valamikor a 60-as években. Csak így mai szemmel túl nagyok már ezek a színészek :) |
59. Csabaga (2014-09-07 17:45.36) - (válasz Vbacs 58. hozzászólására) |
Nagyon jó írás!
Csak egy dologgal nem értek egyet.A Hét mesterlövészben csak egy sztár volt,Yul Brynner. Bronson,McQueen,Wallach csak később lettek azok. Bronson kis szerepekben volt rosszfiú,McQueen egy tévésorozatból volt ismert,Wallach meg a Broadway-n játszott. |
58. Vbacs (2014-09-07 15:50.49) |
Való, ami igaz, hogy Akira Kurosawa frappánsan harcolta ki magának, hogy a 20. századi nyugat kedvenc külföldi filmese legyen. Ami lássuk be az 50-es években igen nehezen mehetett egy japánnak. A világ nem ocsúdott fel a világháborúból és a szigetország lakóira még mindig csúnya szemmel néztek. De filmjei A vihar kapujában-tól kezdve egészen karrierje végéig olyan remek ötvözetekkel gazdagították a világunkat, hogy egyből sikerült megbocsátani származását és rákapni a japán hagyományból építkező alkotásaira és így vele egyetemben más japán rendezőknek is teret adni. Ma már a kelet-ázsiai piac reneszánszát éli. Szinte minden évben készítenek ott el modern klasszikusnak számító műveket, amiket aztán serényen remake-elnek is Hollywoodban. No de térjünk vissza a szamuráj urakhoz és Kurosawa mesterhez.
Nem titkoltan ötvözte a western stílust a japán filmes hagyományokkal, így alkotva egy befogadhatóbb narratívát minden filmkészítő nagy nemzet számára. De hogy nem kis erőfeszítést feccölt bele, az nem vitás. Állítólag ő és írótársai annyira belemerültek a munkába, hogy bele is betegedtek, ez ám az elszántság. Az is nagyon dicséretes, hogy hónapokat töltött a szamurájok tanulmányozásával. Gyűjtötte a szokásaikat, a beszédstílusukat, összeírt sok családfát, stb. Így lett aztán, hogy a bűvös 7 szamurájunkból 6-nak történelmi vonatkozásai is vannak + 1, aki inkább egy forgatókönyvi fogás volt, ő volt a sültbolondunk, Kikuchiyo. Az persze más kérdés, hogy ezt milyen mértékben formálta a tengerentúli piac elérése érdekében. Szellemiségük valóban több nyugati karakterisztikát tükröz, mint echte szamurájt. Ők alkudoznak, fizetségért vállalják az ütközetet, nincs meg bennük a feltétel nélküli testvériség és az összefogás elengedhetetlen harci szabályokon kívül elég kevés feltételnek felelnek meg. Az igazi szamurájoknak merevebb kiállásuk van, kötöttebb szabályaik. Építettek a sztoriba laza szerelmi szálat is egy kis családi drámával, igaz ez még lehet akár hazai hagyomány is. Igen kevés rálátásom van a korabeli japán társadalmi osztályok közti viszonyra, de ha valaki úgy érvel, hogy ebben is van egy kis szépítés a film javára, elfogadom, igaza lehet. És az alapötlet is gyanúsan sokkal inkább western, mint japán történelmi kalandfilm. A falu szegény parasztjai felfogadnak 7 szamurájt, hogy védjék meg falujukat a gonosz, fosztogató banditáktól. Egyértelműen illeszkedik vadnyugati környezetbe is az ötlet, amit aztán jól vissza is hoztak a remake-ben, a Hét mesterlövészben. De atmoszférájában nagyon egyedit teremtett nekünk a szamuráj verzió. A történet igazi gyomorszorító hangulatához közrejátszik, hogy épp polgárháború zajlik Japánban, az élet minden téren kiszámíthatatlanná vált és a banditák is ugyanúgy éheznek, mint a felfogadott szamurájok, vagy éppen a falu lakói. Ez az, ami egy határt húz a feldolgozás és Kurosawa filmremeke között egyrészről, másrészről (és számomra ez hangsúlyosabb) maguk a harcosok és a színészek. De itt inkább arra gondolok, hogy ha a karaktereket kéne így együtt és akár külön-külön is értékelnem, az 1954-es alkotás nyerne nálam. Szerintem a japán színészek között jobban megvolt a kémia és talán a karakterek között is. A Hét mesterlövésszel az volt a problémám, hogy ismét fennállt annak a veszélye - és be is jött - ami egyébként számos sztárparádés filmnél fenn szokott, hogy a sok legendás név nem kap elég teret, hogy egyik-másik kiemelkedjen, így sokszor csak elvegetálnak egymás árnyékában és egyik sem nyújt túl emlékezetes alakítást. Nem azt mondom, hogy a szamurájok mindegyike csillagos ötös karakter volt, akik könyörögnek sequel-ért, csak valahogy az a csapat nekem jobban működött. Sokkal jobban lubickoltak a saját karakterükben a színészek, jobban elkülöníthető szerepeket kaptak és több időt is kaptak külön-külön a kibontakozásra. És nem is ismertünk közülünk sok embert. Persze Kurosawa hozta a két kedvenckéjét, berakta őket a főbb posztokba és kihozta belőlük a maximumot. Mifune és Shimura nemzetközi elismerésekben is részesült. Nagyon jó volt látni, hogy mennyire elkülönül még a játékstílusuk is. A bölcs öreg vezér és a bolond, gyors, de érzelemdús hetedik harcos. Nem csodálom, hogy megtartotta őket a direktor munkássága nagy részében, ikonikus trióvá váltak. Még inkább párossá, mert Mifune és Kurosawa a kiemelendőbb. Nem gondoltam volna, hogy ilyen simán elmegy majd a több, mint 3 óra és ilyen jól fogok szórakozni. Pedig nem áll hozzám közel a régies japán iskola, a hörgő-üvöltő-pörgő dramaturgia, ennek még a finomodottabb, későbbi generációs változatait sem szeretem túlságosan, de sikerült számomra is maximálisan eladni ezt a művet. Lehet, hogy engem is a trükkjeivel győzött meg, ahogyan a filmtörténelem későbbi nagyságait is, az a trükkje nem más volt, mint a tökéletes aranyközépút felfedezése Kelet és Nyugat filmkultúrája között. Lucastól kezdve Tarantinoig, mindenki elemelt apróságokat a Kurosawa univerzumból, amibe nagyon örülök, hogy én is beleszagolhattam. U.I. Sokaknak a 3 fő szamuráj (a vezér, a az őrült és a kölyök) egyike a kedvence, meg is értem, mert mind a három színész nagyon jól hozta, nekem mégis az a csöndes keménygyerek volt a favorit, a borotvált, beesett arcú. (Fun fact: ez előtt még sosem fogott kardot a kezében az actor, és így adta el magát egy amolyan Yoda mesternek) Ha jól tudom, az ő személyiségét így egy az egyben átemelték a Hét mesterlövészbe. |
57. Csabaga (2014-03-03 17:29.11) - (válasz Az utolso szamuráj 56. hozzászólására) |
Az atombomba ledobása ara is "jó volt",többet ilyet senki se tegyen...
Sajnálom az áldozatokat,de a II.világháborúban,ha 1937-től számoljuk,majdnem 100 millió ember halt meg. |
56. Az utolso szamuráj (2014-03-03 17:05.03) |
uh... |
55. Csabaga (2014-03-03 17:01.16) - (válasz Az utolso szamuráj 54. hozzászólására) |
Nem tudták,mi lesz velük?Japánt figyelmeztették előtte.
A bombázások sokkal több embert öltek meg. Akárcsak a japán biológiai kísérletek Kínában. |
54. Az utolso szamuráj (2014-03-03 16:34.31) |
értsd:oda ledobták,hogy megnézzék,mi lesz néhány tízezer emberrel.gúnyos fogalmazás |
53. Csabaga (2014-03-03 16:32.02) - (válasz Az utolso szamuráj 52. hozzászólására) |
Összeszedett kritika.:)
Az atomkísérleti telep nem időrendi tévedés? Volt két bomba,mivel Japán meg nem adta volna magát,még így is csak a császár közbelépésére,akitől még megpróbálták megszerezni a megadás hangfelvételét,mielőtt leadták volna. Az USA saját országából csinált ilyen telepet. Még színészek is haltak meg állítólag emiatt. |
52. Az utolso szamuráj (2014-03-03 14:23.12) |
Csak,hogy TELJES egészében tisztában legyünk a valósággal.
Akira Kurosawa méltán legendás filmje és mára már ősklasszikusa nem születhetett volna meg egy bizonyos John Ford nevű álomgyári rendezőóriás hatása,ihlető munkája nélkül:a japán rendező bizony az ő westernjeire alapozta meg a Hét szamuráj-t.Ki másolt volna kit hát először??? Kurosawa legendás mozija tett egy olyan lépést,amivel igen sok japánnak kiváltotta ellenszenvét:a Hét szamuráj ugyanis szakított az ebben az időben megszokott szamuráj-ábrázolásmóddal,mi több,leginkább munkája egy kalandmozira hasonlít,nem egy un.dzsidai-geki-re.Hősei -pont John Ford miatt-csak azért nem cowboyok,mert történetesen Japánban ebben az időszakban azok feltűnési rátája a nullával volt egyenlő,a 16 században járunk ugyebár.Hogy pedig megértsük,mi volt ennek a film megszületésének története,meg is kell érteni a japán gondolkodásmódot-úgy az 1950-es éveket,mint a mait. Japán elvesztette a háborút és atomkísérleti teleppé silányította az USA :olyan erkölcs,szociális,morális válság volt az országban,ami elképesztő.Ennek lenyomata ma is érzékelhető Japánban,hisz egyszerre ott van a népben a hatalmas hagyománytisztelet és tiszta erkölcs,másrészt olyan észveszejtő ,abnormális egyedek is trappolják utcáikat,amiktől még a nyugatibb,több mindenhez szokott emberek is kiguvadt szemekkel tudnak csak hozzáállni.Még Ridley Scott Fekete Eső című filmje is vádirat az USA megszállása és a nyugati értékek a japán társadalomba való belepumpálása ellen több jelenetben-pl mikor Douglas találkozik a maffiafönökkel-és igen,ez a társadalom kitermel bizony olyasmiket,amit a neten csak úgy kommentálnak,örültek ezek a japánok-élő polip felhelyezése nőbe,telegecizett tv bemondónő,metrón fiatal lányok dugása csúcsforgalomban,megalázások szeméttelepen,stb.Kuroszava az 50-es években érezte azt,hogy Japánnak más utat kell bejárnia,meg kell újulnia,-mint arra szükség volt a XVI. században szintúgy az értékek megtartásával.A rendező amúgy is igen mélyen ellene volt mindenfajta osztálykülönbségnek-érdemes utánajárni,a szamurájok a maguk idejében mit tartottak a parasztokról!!!-és a Hét szamuráj egyik legfontosabb gondolata,mi több,üzenete éppen az,hogy igenis együtt lehet működni ennek a két csoportnak,sőt a filmbéli Kikuchiyo személye arról regél,egy parasztból is lehet szamuráj(Újabb igen kényes téma Japánban...) Kurosawa úgy rendez egy nagyszabású történelmi akciófilmet,hogy abba belepakolja az akkori és a magakorabeli Japán gondjait hát,próbálva valami megoldásfélével szolgálni.Filmje dramaturgiája magán viseli persze a szigetországbéli jellemzőket is,azonban a történet végtelen egyszerű,sok helyen tényleg egy álomgyári mozira hasonlít. Pont ezek miatt jó tudni:innentől saját hazájában a rendezőzseni igen kevés pénzügyi támogatást kap filmjeire,hisz szamurájait ő nem félisteni magasságokban repkedő alakoknak ábrázolja,hanem majdhogynem egyszerűen:embereknek.(Mint ahogy azok is,csak értenek a harchoz)A mű hosszú ideig a karakterek bemutatásával foglalkozik,Kambei összeszedi a harcosokat,majd bemutatja a falusiak és a szamurájok kapcsolatát,ami naná hogy újra csak szembe megy az eddigi ábrázolásmóddal.Van itt szerelem egy alsóbb kasztbéli felé,de a szamurájok megtanulják azt is tisztelni,aki a családjáért,életéért,földjéért a vezetésükkel fegyvert fog.Ami meglepő,hogy mennyire könnyed,mi több,sokszor humoros a film,pedig van benne dráma jócskán,az utolsó csaták intenzitása pedig a mai napig lenyűgöző-ahogy a képi világa is.(telefotó technika).Kedvencem,mikor egy-egy bandita földre esik,mint a sakálok vetik rájuk magukat a parasztok,a "sok lúd disznót győz" szellemében.Hatalmas különbség van persze az európai és a japán vívás,harcmodor közt is,ez is igen élesen kitűnik,vagy ahogy egy szamuráj szinte teátrálisan,nagy gonddal feszíti meg az íját. Ám amellett se mehetünk el,hogy az alkotók mennyire reálisan mérik fel annak a győzelmi esélyét,amiért harcolnak-ami a film gondolati magva,a lényege."Megint mi vesztettünk" mondja az életbe maradottak vezére társai sírjánál-akik közül többet a modern harcászat előszele,puskagolyó ölt meg,ami igen fontos!-hisz a parasztok visszatérnek "kicsinyes" életükhöz,ganajoznak,vetnek,aratnak,boldogan énekelnek-nekik van jövőjük. A szamurájoknak,ennek a csodálatos világnak nincs:elsöpri őket a történelem,a változás,elsöpri őket a muskéta,aztán a komolyabb fegyverek majd legvégül szellemiségük nagyrészét a 2 atombomba.Katsushiro és Shino szerelme is csak ideig-óráig működhet,még ezeket a gyönyörű emberi érzéseket is tönkreteheti a változás,egyszerűen maga az élet.Ha innen nézzük,ők miért is áldozták fel életüket,a semmiért,vagy hogy ezt a folyamatot akár fel is gyorsítsák??? Gondolatok a szélben esőről,halálról,életről:ezek az emberek megharcoltak azért,amiben hittek.Amiért éltek.Úgy buknak el,csatában,hogy annak talán van lenyomata,értéke. Néhány szó a Hét mesterlövészről:semmiben sem jobb,avagy rosszabb.Mint mondottam,Akira Kurosawa-ra amúgy is egy amerikai hatott a leginkább,John Sturges szintén klasszikusa történetben tér el néhány ponton a Hét szamuráj-tól.Amit viszont többen keresnek benne,LEHETETLEN,hogy benne legyen,hisz a western környezetben teljesen más kultúra van,nincs ilyen érdes,komor osztálykülönbség,ha olyasmit akartak volna ábrázolni,nevetséges lett volna.A karakterek ugyanúgy működtek,sőt a negatívabb oldal az álomgyári dramaturgia miatt még ki is dolgozottabb. Épp ezért ugyanolyan értékes mű. |
Vélemények | Mclane 2, 2020-12-27 21:22 | 81 hsz |
A film szinkronnal | Arturo professzor, 2016-07-30 14:28 | 14 hsz |
Keresem | Gabroca, 2013-05-10 21:26 | 13 hsz |
Kérdések | Saba1, 2009-12-14 23:07 | 2 hsz |
A hét szamuráj adatlap |
Eredeti cím: Shichi-Nin No Samurai |
Évszám: 1954 |
Rendezte: Akira Kuroszava |
Szereplők: Mifune Tosiro, Simura Takasi, Yoshio Inaba, Ko Kimura, Seiji Miyaguchi... |
További információk |