Fórum - Major Tamás - Vélemények (57. oldal)

elejére ... 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 ... végére

2911. Angelika58 (2012-03-26 15:16.36) - (válasz Menrot 2910. hozzászólására)

Én is pesti vagyok. Vbacs, a másik "kávéház-alapító"(aki a sorrendben az első) , százhalombattai. (Azért merem leírni, mert ő maga is többször közölte ezt a fórumon.)

2910. Menrot (2012-03-26 15:01.54) - (válasz Angelika58 2909. hozzászólására)

Pesti vagy?Vagy ez túl indiszkrét kérdés? Én Budapesten lakom.

2909. Angelika58 (2012-03-26 14:30.39) - (válasz Menrot 2908. hozzászólására)

Elég baj, hogy már csak egy ilyen üzlet van. Voltak nagyon jó otthonos antikváriumok is.De mivel már nincs is nagyon ilyen , meg nem is lakunk egy helyen, ezért fejlesztettük ezt a topikot ebben a kávéházas irányban. Major elég megosztó személyiség, meg lehet tanulni az értelmes vitastílust vele kapcsolatban. Jönnek ide olyanok is, akik nagyon nem kedvelik.De beszélgetni a 60-as, 70-es évek színházáról , filmjeiről azért lehet.

2908. Menrot (2012-03-26 14:04.04) - (válasz Angelika58 2907. hozzászólására)

Az Írók Boltja próbál hangulatos lenni.Hasonlatos egy jó kis irodalmi kávéházhoz.De nem sikerül mert túl sok a bámuló ember,nagy a nyüzsgés,az eladók is rámszállnak előbb-utóbb,ha nem veszek semmit.

2907. Angelika58 (2012-03-26 13:51.51) - (válasz Menrot 2906. hozzászólására)

Arra azért (mármint a régire) még én sem emlékszem. :)) De a Hungáriára igen, amikor még tényleg "irodalmi kávéház" volt. Mivel mostanában nincs ilyen, muszáj volt alapítani egyet , legalább virtuálisan.

2906. Menrot (2012-03-26 13:48.33) - (válasz Angelika58 2905. hozzászólására)

A Pilvax lehetett a legjobb kávéház:)

2905. Angelika58 (2012-03-26 13:46.48) - (válasz Menrot 2903. hozzászólására)

Ha visszaolvasol, kiderül.:)) De a lényeg az, hogy Vbacs beleszeretett Major művészetébe és elhatározta, hogy felderít róla mindent.Miután én is nagyon, de nagyon szerettem Majort és sok mindenben láttam is, a saját emlékeimmel segítettem Vbacs kutatását. Aztán ez a topik kicsit offolódott is, beszélgetések zajlottak-zajlanak rajta mindenféle dolgokról. Ezért egy ideje elneveztük Major Kávéháznak, ahol már mindenféle dologról is eshet szó, ami filmmel-színházzal kapcsolatos.Ugyan Majorról már sok mindent tudunk, mégis ő foglalja keretbe a Kávéházat.Mert mindig van valami apróság, ami kiegészíti a képet. Hogy Major "mekkora szám" volt? Nem kicsi, az biztos. És színházi rendezőnek pedig a legnagyobbak közül való. (A Latinovits-topikot én magam élesztettem fel, tekintve , hogy róla tudom a legtöbbet a magyar színészek közül. Ő volt a legnagyobb élményem.)

2904. Angelika58 (2012-03-26 13:39.55) - (válasz Angelika58 2900. hozzászólására)

Na, már a virtuális szemem se jó. Esküdözök itt mindenre, azt' én nyúlom le a kerek számot.Magamat kellett volna ellenőriznem!!! :)) De azt biztos, hogy a 3000 tájékán elhallgatok a biztonság kedvért. :))

2903. Menrot (2012-03-26 13:38.09)

MI EZ A SOK HOZZÁSZÓLÁS ITT? Latinovits vagy Sinkovits topic-ja érdemelne ennyi hozzászólást.Major azért nem volt olyan nagy szám.

2902. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-26 13:35.36) - (válasz Vbacs 2882. hozzászólására)

De még az idén, csak off!, mert mindjárt kerek szám.

2901. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-26 13:34.01) - (válasz Limpi Sisak 2892. hozzászólására)

Én nem kicsinek, de így valék.

2900. Angelika58 (2012-03-25 14:17.29) - (válasz Vbacs 2899. hozzászólására)

Nem , az neked jár és kész. :)) Mögmondtam, úgy lösz, mondta a nagymamám. :)) (Semmi köze nem volt Szegedhez, nem is ő-zött, csak akkor, amikor ezt mondta.)

2899. Vbacs (2012-03-25 14:06.31) - (válasz Angelika58 2898. hozzászólására)

Ugyan már, ez nem fontos. A lényeg, hogy akkor együtt legyünk itt, hogy kié lesz a kerek szám, az engem hidegen hagy!

2898. Angelika58 (2012-03-25 14:05.22) - (válasz Vbacs 2897. hozzászólására)

Meg bizony és árgus szemmel fogok őrködni, hogy a tiéd legyen!!!!

2897. Vbacs (2012-03-25 13:56.01) - (válasz Angelika58 2896. hozzászólására)

Szerintem meglesz itt a 3000 hozzászólás is:)

2896. Angelika58 (2012-03-25 13:50.51) - (válasz Menrot 2894. hozzászólására)

MGP még valamikor tavaly nyáron halt meg. Van neki adatlapja, azt hiszem, az volt az első komment, amit ezen a fórumon írtam. De amit oda leírtam, azt ma is úgy gondolom.

2895. Menrot (2012-03-25 13:45.00)

"@abraxas Sajnos, Bujtor is meghalt már. Ő nyilatkozott töbször erről, és arról is, hogy MGP-nek köze volt , áttételesen Latinovits halálához, szinte üldözte a kritikáival. Még tán, vmi pereskedés is szóba került e miatt, már nem emlékszem pontosan. Latinovits, meg már abban az időben elég labilis lehetett, hogy nem tudta esetleg feldolgozni. De mondjuk Latimovitsot az akkori csinovnyik apparátus is csipkedte, rugdosta, hol így, hol úgy."

2894. Menrot (2012-03-25 13:43.39)

75 éves korában elhunyt Molnár Gál Péter színikritikus, újságíró, dramaturg. A művész 1961 és 1978 között a Népszabadság kulturális rovatvezetőjeként dolgozott, de dolgozott dramaturgként megyei színházakban és a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársaként is. MGP 2004-ben elismerte ügynökmúltját, majd 2009-ben megjelent Coming Out című könyve is, melyben leírja: azért lépett be a BM III/III-as főcsoportfőnökség rendszerébe, mivel megfenyegették homoszexualitása miatt. A kritikus Luzsnyánszky Róbert fedőnéven írt jelentéseket 1963 és 1978 között.

2893. Vbacs (2012-03-25 13:41.07) - (válasz Limpi Sisak 2892. hozzászólására)

XDXD Ez jó!

2892. Limpi Sisak (2012-03-25 13:38.39) - (válasz Vbacs 2890. hozzászólására)

Amikor kicsi voltam és egy apróhirdetést láttam, akár lakásról, akármi eladó dologról és ez volt a végén: Érd.:, akkor azt hittem, hogy az a helyet jelöli, hogy ott eladó minden. :))

2891. Vbacs (2012-03-25 13:37.08) - (válasz Menrot 2889. hozzászólására)

Igen, ezt már olvastuk:)) Molnár Gál bátyó!

2890. Vbacs (2012-03-25 13:36.37) - (válasz Limpi Sisak 2887. hozzászólására)

:)) Érdi az egész világ, nem színház! :))

2889. Menrot (2012-03-25 13:36.33)

Major Tamás(első rész) Major Tamás száz éve Újpesten született. Abban a földszintes, vidékies házban (Toldi Miklós utca 10.), ahol nagyanyja maga dagasztotta a kenyeret. Apja: tasnádi maróti Major Gyula György. A dzsentri család neve eredetileg Meisler. Újpestiek. „Apám tisztviselő volt a Szénbányászatnál (…) Keresztény középosztálybeli számvevőségi hivatalnok az akkori VI. fizetési osztályban, ma alighanem osztályvezető lenne a besorolása” – ezt nem Major Tamás vallja, hanem legidősebb bátyja, Ákos, aki nemesi előnevét és a családi címeres pecsétgyűrűt megtartva hadbíró; a háború után a Népbírósági tárgyalások ügyésze, a Budapesti Néptörvényszék első elnöke, utóbb a NOT elnöke. Tamás a három fiú közül a középső. A legkevesebb szó a legkisebbről esik: Major M. Gáborról, a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség tagjáról. Jogi doktorátussal bányamérnök a Bányászati Kutató Intézetnél. 1956-ban kiszökik az országból. Családja útlevéllel követi. 67 évesen elhal Kanadában. A családi kulissza más hátteret ad Major ötvenes évekbeli működéséhez. Rövid pórázon zsarolhatták káderlapjával. Személyi anyagát családja erősen befeketítette adataival. 1979-ben írott visszaemlékezésében csak a nála két évvel idősebb bátyjáról beszél. A harmadik Major fiút még akkor is elkonspirálja. Újpesten a keresztényszocialista párt helyi szervezetének vezetője a mama. A város társadalmi egyesületei a nemzeti hadsereg tiszteletére nagy irredenta ünnepséget rendeztek az újpesti színházban. 1921-ben a Nemzeti Színház későbbi igazgatója, aki a színház történetének leghuzamosabb ideig –1945-től 1962-ig, 17 évig – vezetője, majd főrendezője (1962–1978), 11 évesen lép először közönség elé az édesanyja írta Egyedül című irredenta egyfelvonásosban. Gyerekszerepeket alakít a Városi Színház ifjúsági előadásain. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium elvégzése után hátat fordít az apai háznak, de nem az anyai becsvágyaknak: beiratkozik a Színiakadémiára. Elköltözése előtt apja ebéd közben úri módon, minden indulat nélkül zsidózott. Major felállt. Lerántotta abrosszal együtt a teljes terítéket. Kivonult az apai házból. 1931-ben elvégzi osztálytársával, Apáthi Imrével az Akadémiát. A Nemzetihez szerződik ösztöndíjasnak Juhász József és Perényi (Predics) László (1910–1993) mellett. A költségvetési zavarban lévő Nemzeti ösztöndíjasainak évi nyolcvan pengőjét a Corvin áruház állta. Albérletbe költözött a Kisdiófa utca 3. első emeletére Juhász József és Bérczi Béla iskolatársaival. Mellőzöttnek érzi magát. Mellőzött is. Statisztál abban a színházban, ahol másfél évtized múlva igazgatni fog. A régiek mindvégig gyanakodva méregették őt az igazgatói irodában. Major nem vesztegette idejét sértettségre. Visszatérő mondása volt később is: aki megsértődik, annak nincs igaza. Alaposan kihasználta az időt, ameddig nem esett rá a reflektorfény. Beiratkozik a bölcsészet magyar–francia szakára. Horváth János és Eckhardt Sándor tanítványa. Várkonyival Molière-t fordítanak a Városi Színház ifjúsági előadásainak. Posztgraduális képzést kap a Népszínház utca sarkán álló Simplon Kávéházban. Az előadások után a színésznép összeült az írókkal, újságírókkal. Részint a Budapesti Hírlap konzervatívjaival, még inkább a Conti utcai Népszava szociáldemokratáival. Így kerül kapcsolatba Bánóczi Lászlóval, a hajdani Thália Társaság egyik alapítójával, a Szociáldemokrata Párt művelődéspolitikai korifeusával, akinek nevelt lányával, Olty Magdával jó ideig együtt lakik a Bánócziékkal szomszédos, összenyitott lakásban a Tisza Kálmán téren. Megismerkedik, összebarátkozik a Népszava külpolitikusával, Kasztel Andrással, az ő révén kerül kapcsolatba Losonczy Gézával, Ujhelyi Szilárddal, Kállai Gyulával. Sokáig gyanútlan. Nem tudja, hogy Kállai tanácsai mögött az illegális párt súg. Kállai kérésére megy el 1939-ben a Vasasokhoz. Két József Attila-verssel szerepelt Major. Először itt mondta el a Város peremént – „méghozzá nagyon rosszul”. Az épületből kimenet ifjúmunkások várták a folyosón. Nem gratulálni akartak. Elmondták neki, nem így kell szavalni. A szöveget jobban meg kell tanulni. Ez nem színház. Itt nem játszani kell. „Először tanuljon meg verset mondani, aztán jöjjön vissza hozzánk.” Nagy szerepe lett Major nevelésében Reinitz Béla zeneszerzőnek, az Ady-versek első megzenésítőjének, aki az Apolló meg a Modern Színpad deszkáira magyar költők általa megzenésített dalaival kulturális hittérítést végzett a hazai költészet javára. Reinitz a Népszava, a Világ zenekritikusa. Bartók és Kodály jelentőségének fölismerője és lelkes igehirdetője. A Tanácsköztársaság idején a zenei ügyek vezetésével lett megbízva, Bécsbe emigrált (1931-ig). Dalait ezalatt Erbé (értsd: R. B.) Viktor néven énekelték az Apolló Kabaréban. Reinitz rossz alvó volt, maga köré gyűjtötte a fiatalokat a Simplonból kiindulva a Kulacs vendéglőben, és a Rákóczi úti Keszey vendéglőben vagy a Gyulai Pál utca sarki szobányi ivóban, a Rókus proszektúrájáról elnevesült Hullamosóban éjszakáztak. Reinitz asztal mellett szavaltatta a fiatalokat. A magyar prozódia törvényeit oktatta bömbölő hangon, goromba szavakkal. Nemcsak Petőfi és Ady szerepelt az étlapon, hanem a jó időben fölfedezett József Attila is. Egy újságíró kérdésére, hogy amikor Kemény báró Kolozsvárra hívta a Nemzeti igazgatójának, miért nem vállalta, ezt feleli: „Ugyan kérem. Ehhez az álláshoz még fiatal vagyok. Tájékozatlan. Nem elég művelt. Nem elég gyakorlott. Nemzeti színházi rendezéseim, az ifjúsági előadások, színházi és pódium-szerepléseim, Molière-fordításaim mind csak tapogatódzások bámulatosan öszszetett művészetünk testén, semmi esetre sem jogcím arra, hogy önfeledt pozícióvágyból hirtelen fegyverbe ugorjak a magyar színművészet talán legértékesebb őrhelyének tornyába. Majd 10–15–20 év múlva. Majd ha Isten segítségével szellemi határaim megfeszülnek, ha – mint nadály az emberi testen – teleszívtam magam művészetünk különböző csoportozatú vérével, és elégedetten, megdagadtan gurulni kezdek, akkor… Akkor majd leülök egy székbe, és mindazt, amit megtanulhattam, apró hajszálerecskéken átadom a magyar színpadi kultúra ápolásának, egy csoport magyar színésznek, de nem olyanoknak, akiket az időszerű készletből gondjaimra bíznak, hanem akiket gondosan, szeretettel, tehetségem szerinti értékítélettel én válogatok össze. Et quasi cursores vitae lampada tradunt!”

2888. Vbacs (2012-03-25 13:36.03) - (válasz Menrot 2885. hozzászólására)

Jó kis összefoglalás nem mondom. Ezt ilyen formában nem olvastam, pontosabban nem emlékszem rá. Én erről sokkal bővebben olvastam, de ez is nagyon jó.

2887. Limpi Sisak (2012-03-25 13:34.15) - (válasz Vbacs 2884. hozzászólására)

Bece-nicknevem eredője Limperger Zsolt is érdi.

2886. Angelika58 (2012-03-25 13:33.15) - (válasz Menrot 2885. hozzászólására)

Hát, nem sok olyan van, amit ne tudnánk róla. Én nagyon sok mindenre emlékszem személyesen is. Vbacs meg teljesen felderítette a hátteret hozzá. De az ilyen összefoglalás mindig jó, főleg annak, aki először jön ide, esetleg éppen forrást keresni. De pl. lejjebb megvan az a lista, amely a youtube-on látható filmjeit tartalmazza. Ha esetleg érdekelne valami tőle, vele!

2885. Menrot (2012-03-25 13:28.55)

Major Tamás(ezt is olvastátok?):D Újpest, 1910. január 26. – Budapest, 1986. április 20. Édesapja állami tisztviselő volt. Szülőhelyén, a Toldi utcai iskolában járt elemibe. A Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett 1927-ben. Itt megkezdett tudatos irodalmi és nyelvi tanulmányait Pestre költözve az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián folytatta. Színinövendék társaival statisztált a Nemzeti Színházban. 1930-ban kapott oklevelet a Színiakadémián, ezt követően előbb ösztöndíjasa, majd 1931-ben Hevesi Sándor, később Márkus László igazgatósága alatt rendes tagja lett a Nemzeti Színháznak. Emellett beiratkozott a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, magyar–francia szakra. Időnként a jelmeztervezésben is segédkezett a színházban. 1934-ben kiutazott Párizsba, s a színházi élményei mellett ott szövődött kapcsolatai hatására került visszatérése után kapcsolatba a hazai baloldali szervezetekkel. Részt vett a Történelmi Emlékbizottság szervezésében, valamint Pátzay Pál Petőfi-jelvényének tervezésében. Bejárt a Népszava szerkesztőségébe. Többek között Radnóti Miklós és József Attila tartoztak baráti köréhez. 1939-ben ismerte meg Losonczy Gézát, majd Kállai Gyulát, aki elvitte őt több baloldali rendezvényre. A harmincas évektől legális, féllegális és illegális irodalmi esteken vett részt. A vasasszakszervezet irodalmi matinéin, a Vigadó nagytermében klasszikus magyar költők estjein lépett fel, és bekapcsolódott a Hont Ferenc vezette baloldali színházi mozgalomba. Ennek keretében Gábor Miklóssal, Gobbi Hildával, Várkonyi Zoltánnal együtt lépett fel a Független Színpad előadásain (a Zeneakadémia kistermében), és József Attila, Petőfi Sándor, Ady Endre, Csokonai Vitéz Mihály, valamint Vörösmarty Mihály verseit szavalta. 1942 folyamán – a Független Színpad betiltása után újabb, legális lehetőséget keresve – a Népligetben folyamatosan játszották Molière Dandin Györgyét (a magyarra átültetett Duda Gyurit), amíg az előadásokat a rendőrség – kommunista propagandára hivatkozva – be nem tiltotta. 1944. március 19. után feleségével együtt illegalitásba kényszerültek. 1945 januárjában színésztársaival a pesti oldalon a Magyar – később Nemzeti – Színházban már matinét tartottak, majd Hont Ferenccel, Szendrő Ferenccel és Barcs Sándorral együtt szavalóesteket szerveztek a Vigadóban és a Zeneakadémián. 1944 júniusában vették fel a Magyar Kommunista Pártba. 1945 után első ténykedései közé tartozott, hogy a párton belül létrehozott, művészeti kollégiumokkal foglalkozó bizottságban a színészeket képviselte. Nagy erőfeszítéseket tett a színházi élet megindítása érdekében. 1945. április 2-án delegálták az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, később 1949. május 15-én a Magyar Függetlenségi Népfront listáján, illetve 1958. november 16. és 1971. február 10. között a Hazafias Népfront budapesti listáján volt országgyűlési képviselő, 1967. március 19-én Budapest 21. számú egyéni választókerületében szerzett mandátumot. 1957. február 26-ától 1966. december 3-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. 1945-ben a Nemzeti Színház igazgatója lett, Paulay Ede, Hevesi Sándor után a leghosszabb ideig – tizennyolc éven keresztül – volt a színház rendezője, igazgatója és színésze. 1962-től 1978-ig a Nemzeti főrendezője volt. 1947-tôl haláláig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1982-ben a Nemzeti Színházat elhagyva egyik alapító tagja volt a Katona József Színház társulatának.

2884. Vbacs (2012-03-25 13:20.32) - (válasz Angelika58 2883. hozzászólására)

:)) Mindenki érdi? :)) Akkor mindenki a jószomszédom:) Bár Érd sem a kedvenc városom, de inkább az, mint a déli szomszédunk :D

2883. Angelika58 (2012-03-25 13:19.14) - (válasz Vbacs 2882. hozzászólására)

Nekem meg az egyik legkedvesebb barátom lakik Érden.:))

2882. Vbacs (2012-03-25 13:14.14) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 2880. hozzászólására)

Nofene, jól van, majd megbeszéljük! Hallod Angelika, kiderült, hogy Gyermeklakkal szomszédok vagyunk! :))

elejére ... 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 ... végére

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	GyermeklakĂłbizo.., 2025-01-30 16:10	4591 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz

Major Tamás adatlap

Született: 1910. január 16.

Elhunyt: 1986. április 13.

Utolsó filmjei: - A nagy generáció (1986) - Csak egy mozi (1985) - Redl ezredes (1985) - Az első kétszáz évem (1985) - Hanyatt-homlok (1984)

További információk

Filmes fórumok

- A Lúdláb királynő - Vélemények

- Ripacsok - Vélemények

- Teketória - Vélemények

- Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? - Vélemények

- Mephisto - Vélemények

- Minden kezdet nehéz - Vélemények

- Merénylet (1960) - Vélemények

- A Pendragon-legenda - Vélemények

- Egy szerelem három éjszakája (1967) - Vélemények

- Szabad, mint a madár - Vélemények