"Ez nem tévhit, hanem az esetek 90%-ban így van"
Ezt hogyan mérted le?
JA!Hiszed ,ha látod ??Attól ,hogy nem látszik rajta ,még izgulhat ,sokkal jobban ,mint az "látható".

100. Az utolso szamuráj (2012-09-17 13:47.45)

mert valami nem látható,kivülről!!az nincs belül??
pár példát ráhuzni valamire..ez megy kontra is,az én ismerőseimnél,ahol meg az apa volt az,aki bőgött,mert bárányhímlős a kölyök.

mindazonáltal,az ember azért izgul szereteiért,mert szereti.nomost,amiről én beszéltem,hogy miért ne szeretné legalább ugyanúgy,mint egy anya,innentől következik,miért ne izgulna érte ugyanúgy,mint egy anya???

a te gondolkodásod épp az,amiről mütyürkével beszéltünk

99. SzaboKri81 (2012-09-17 13:44.38)

Én ezt arra a mondatodra írtam, hogy hánysz attól, ha az hallod, hogy egy apa nem szeretheti a gyerekét. Nyilván ez nem igaz de akkor sem érezheti ugyanazt, mint egy anya. Ami a betegséges példát illeti, azt pedig mind saját tapasztalat, mind pedig jó néhány ismeretségi példa is alátámasztja. Egy apa is izgul ugyanúgy de mégsem láthatóak rajta azok a jelek, mint egy anyán.

Ami a filmet illeti kiváló alkotás. Nemrég láttam, hogy színházban is fogják adni (illetve már megy is). Szeretném ott is megnézni, mert biztos ott is jó lesz.

98. Az utolso szamuráj (2012-09-17 13:34.10)

nyílvánvaló dolgokról fogunk fecserészni??
de,tévhit,egy apa miért ne izgulna????legfeljebb hidegfejűbb,nyugisabb,de ettől nem izgul kevésbé

97. SzaboKri81 (2012-09-17 13:28.39)

Nyilvánvaló, hogy egy apa is ugyanúgy szereti a gyerekét, mit egy anya. Azonban egy apró különbség mégis van a kettő között. Nem az apa hordja kilenc hónapig a szíve alatt a magzatot. Nem Ő táplálja újszülött korában. Nem Ő szüli meg... Talán ezért is van benne, hogy egy anya jobban szereti a gyerekét, hiszen Ő adott neki életet. Mindettől függetlenül egy apa is ugyanannyira szereti és ragaszkodik hozzá, viszont az anyai ösztönt nem hiszem, hogy fel tudja venni.
Például, ha a gyermek beteg, akkor az anya általában sokkal jobban izgul érte, mint az apa. Ez nem tévhit, hanem az esetek 90%-ban így van. Persze tisztelet a kivételnek, mert adódhat másképp is.

96. Az utolso szamuráj (2012-09-17 13:18.11)

Persze,tévhit.De olyan markánsan be vannak vésődve a társadalomba,kirobbanthatatlan.Érthetetlen.

95. Mütyürke (2012-09-17 13:11.50)

- (válasz Az utolso szamuráj 94. hozzászólására)

Mert mindjárt rosszat feltételezel te is !Biztosan arra gondol ,aki ezt mondja ,hogy úgy nem ,hanem sokkal jobban:)Nyilván ,nem így érti ,de ez is csak egy tévhit.A többi sok mellett .

94. Az utolso szamuráj (2012-09-17 13:06.21)

Valami...ilyenre gondoltam.
Pl attól is hányok,mikor ilyeneket mondanak,egy apa úgy nem szeretheti a gyermekét,mint egy anya.Miért???Amúgy meg...lehet ezt mérni???

93. Mütyürke (2012-09-17 13:04.14)

- (válasz Az utolso szamuráj 92. hozzászólására)

De lehet ,csak a társadalmilag elfogadott ,"megszokott" norma ,hogy ezt nem teheti ,ha mégis ,akkor "milyen nő az olyan??".Ha ezt az apa teszi ,az rendben van .Ítélkezni mindig könnyebb.

92. Az utolso szamuráj (2012-09-17 12:45.57)

az-független a filmtől..-sose lehet,hogy mondjuk egy nő magát nézi leginkább,és mikor látja,hogy kölyke jó helyen van,nem lesz baja,inkább a saját életét éli??
mondom,filmtől független,én meg faszi vagyok

91. VikiFanily (2012-09-17 12:23.36)

- (válasz Mütyürke 90. hozzászólására)

Sajnos ő sem így döntött.

90. Mütyürke (2012-09-16 20:19.27)

".. Rendben van, de akkor a hátára kellett volna kötnie a gyereket, - ha arról van szó - és elvinnie magával akárhova."
Így kellene lennie ,de van ,amikor nem így van.

89. VikiFanily (2012-09-16 19:57.38)

Valamelyik nap újra megnéztem ezt a filmet, és annyira sajnáltam a kisfiút... (!Spoilert is tartalmaz innentől...) Amikor felszínre tört belőle a "fagyis-vacsi" után az érzés, hogy az édesanyja nincs ott vele, és csakis őt szeretné maga mellett tudni... Persze az apjának sem lehetett könnyű, bár őt okolta a nő, amiért elment tőlük, mert nem törődött vele kellően a férfi, csak a munkájának élt.

De az anya tette akkor is megbocsáthatatlan volt, hogy elhagyta a fiát! Ha elhagyja a férjét, az egy dolog, de a fiát sosem szabadott volna elhagynia. Akármennyire is elnyomva érezte magát, és úgy érezte, dolgoznia kell, élnie kell, mert különben megbolondul a négy fal között... Rendben van, de akkor a hátára kellett volna kötnie a gyereket, - ha arról van szó - és elvinnie magával akárhova.
Ha pedig nem tudja eltartani, akkor helyes, hogy az apánál hagyja egy időre és nem veszi magához, mivel nem akarja, hogy mellőznie kelljen a gyereknek, de attól még látogathatta volna naponta, míg nem talál állást és míg nem tudja magához venni! Nem pedig hetekre, hónapokra eltűnni, aztán hazaállítani, hogy van állása, elviszi a gyereket, majd végigszenvedtet egy tárgyalást az elhelyezés kapcsán, amit végül megnyer, nekiítélik a gyereket, majd a legvégén meggondolja, hogy jobb, ha az apánál marad, hiszen az az otthona, nem szakítja ki a környezetéből a kicsit...

Ahogy az apa küzdött a kicsiért, és megpróbált mindent, hogy nála maradhasson... szívszorító. Végül olyan dolgokkal hozakodtak elő, hogy "a gyerek összetörte magát a játszótéren, ezért alkalmatlan a nevelésre..." Az egy szerencsétlen baleset volt, egy anyánál is megeshetett volna. Durva volt ezt felhoznia a feleség ügyvédjének... kár volt elmondania neki csak azért, hogy megszerezhesse a kicsit...

Az apán látni, hogy mennyire ragaszkodik a kisfiához és fel akarja nevelni, ha kell akár egyedül... (pedig eleinte el sem tudta volna képzelni, hogy ő reggeliztesse, suliba vigye, játsszon vele, meséljen neki, lefektesse aludni...) Megindító és szomorú volt látni a csalódottságát, amikor kiderült: veszített, végül az örömét, amikor az anya meggondolja és nála hagyja a kicsit...

A kisfiú is hogy megváltozott - először csak az anyját akarta, de aztán látta a kialakult a helyzetet, és végül jobban kezdett ragaszkodni az apjához, az apjával való élethez, ezért csak vele akart maradni... olyan édes volt!

Nagyszerű színészi alakításokat láthattunk! Le a kalappal előttük! Mindketten a színészóriások közé tartoznak - ez nem kétség.

88. KareszFaszi (2012-08-09 15:35.43) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 86. hozzászólására)

Látod, ezért(is) írogatok néha neked. Ugyanis a "jól hangzó" mondatok, nem mindig állják meg a helyüket, ha valaki "normálisan" értelmezni próbálja őket, és/vagy nem ugyanazt jelentik, amit valójában mondani akarsz.

87. Menrot (2012-08-07 01:08.00)

Elég jó filmnek tartom még mindig.
Ebben a filmben jól észrevehető,hogy Meryl Streep nem tud "felnőni" Dustin Hoffmanhoz,nem egyenrangúak.
Ez elmondható a Szarvasvadásznál(De Niro-hoz képest vicc ez a nő,vagy a Francia hadnagy szeretője című mozinál-ott Jeremy Irons-hoz nem "illik" Meryl.A Kísértetházban már egyenrangúak.Később Merly Streep egyre jobban belejött a színjátszásba.Kedvenc színésznőim között van már.

86. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-08-06 23:23.20)

- (válasz KareszFaszi 85. hozzászólására)

Ezt úgy értem, hogy részletesen el kellene mesélnem életemet, és akkor kiderülne talán, hogy vállalásaim jóformán vállalhatatlanok.
Angelikának az Ő helyzetében(amik itt kiderültek életéről) teljesen igaza van.

85. KareszFaszi (2012-08-01 12:49.23) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 82. hozzászólására)

Én annál többet teszek meg, mint amennyire képes vagyok. - hát ezt meg hogy csinálod?

Az anyai szerepkör kapcsán Angelikáénak teljesen igaza van. AZ anyai ösztön önmagában kevés. Felelősségtudat, intelligencia, áldozathozatal..és sok-sok minden kell még hozzá(igen, tudom:é n nem vagyok/leszek anya), sok minden, ami nem jön "magától". Bevált szokás volt sokáig peres/vitás ügyekben, hogy az anya max. csak akkor nem 2kapta meg" a gyermeket, ha pl egy kábszeres tű lógott ki éppen a vénájából.

Láttam egy hasonló témájú filmet, talán Apai ösztön volt a címe, tetszett.

84. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-30 12:54.40)

- (válasz Angelika58 83. hozzászólására)

Elnézést, hogy a csapos közbeszólt..

83. Angelika58 (2012-07-30 12:53.46)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 82. hozzászólására)

Ez csak úgy filozofikusan volt neked címezve, nem személyeskedve. :))

82. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-30 12:29.09)

- (válasz Angelika58 81. hozzászólására)

Gondolom, hogy hozzám lett címezve. Én annál többet teszek meg, mint amennyire képes vagyok.(anyagi, erkölcsi stb...)Ezt nem olvastam, úgy hogy lehet, hogy ok nélkül számomra.

81. Angelika58 (2012-07-30 12:22.26)

Létezik sok világ még a te világodon kívül és azokban egyre gyakoribb, hogy az anya másra bízza a gyermekét.Szerencsésebb esetekben és fejlettebb gondolkodású országokban ez az apa. De lehet nevelőszülő is.Vagy éppen az árvaház küszöbe. Még mindig jobb, mint egy szemetes konténer egy nájlonszatyorral...

Ebben a filmben sem apropó nélkül ment el a főhősnő a családjától. Épp elég ok erre az, ha az embert felmosórongynak nézik folyamatosan, hasznos ugyan , de nem kell törődni vele.

Ha volt érdeme ennek a filmnek (és gyanítom, emiatt az Oscar-eső is), az az, hogy alaposan nekiment az Önfeláldozó Anya című hazug mítosznak. Mert az anyaság egyrészt biológiai lehetőség, másrészt kemény és felelősségteljes munka. Amiben éppúgy el lehet fáradni, sőt kiégni is, mint más hasonló munkákban.

A sajtóból nemcsak a csontsovány modellek képe árad, de az Ideális Anya mítoszának sulykolása is.És nagyon sokan roppannak bele abba, hogy azt hiszik, ehhez a képhez képest rossz anyák.(Az USA-ban életre-halálra megy a "beoltassam a kisbabám vagy ne?" című csata, több anyai depressziót okozva, mint egy háború.)

Anyai ösztön csak az állatvilágban létezik, az embernek meg kell tanulnia szeretni még a saját gyermekét is. És bizony sokan vannak, akiknek ez nem sikerül,aztán a sikertelenséget éppen a gyereken torolják meg.

Egy nagyon bölcs asszony mondta nekem, amikor vártam a gyerekem, hogy "Annyit tegyél meg, amennyit képes vagy. Mert többet úgysem tudsz."

Nem ok nélkül lett világsiker a "Hogyan ne legyünk tökéletes anyák?" c. könyv.

80. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-30 10:03.28)

- (válasz Angelika58 78. hozzászólására)

Mostanában több szó esett erről a"drámáról", mert színházban is előadják. Kovács Patrícia, a főszereplő, nem tudott nyilatkozni az anya karakteréről, kitérő nem válaszokat adott. Azt írod, hogy ezek a konfliktusok mindig lesznek- az, hogy az anya elhagyja a gyermekét minden különösebb apropo nélkül- az nem általános- enyhén szólva az én "világomban".Erőltetettnek érzem a "konfliktust" , a boldog véget- avégett nálam is csak 3 alá, még a színészi játék sem ájulás számomra. Első 2 mondatoddal mély egyetértés, ezt feszegettem előzőekben. Nem tudom, hogy mi a titok, de a hipporondtól még most is "elájulok."

79. Mozsika (2012-07-30 09:41.33)

Örülök, hogy nem csak én adok hármast eme öt nemes díjjal kitüntetett vacakra.

78. Angelika58 (2012-07-29 18:19.37)

Egyre inkább azt hiszem, nem jó régi filmélményeket újranézni. Nem mindegyiknek használ az élettapasztalat, ami a kihagyás alatt összegyűlik...

Ilyen volt ez is. Emlékszem, micsoda indulattal volt meg a véleményem a Meryl-játszotta karakterről, mert micsoda anya az, aki elhagyja a gyerekét??? Most inkább úgy gondoltam, miféle ember az, aki a saját otthonát szállodának használja, full szervizzel? És akiről később kiderül, hogy még azt sem tudja,hányadikos a saját fia.

Két éretlen ember éretlen kapcsolata ez a házasság, az anya éretlen az életre, az apa éretlen a családra. Mindkettejüknek kemény utat kell megjárniuk ahhoz, hogy a saját kis szaros életük elé helyezzék végre annak az embernek az érdekeit, akit ők szólítottak a világra.

Nem tudom már elítélni az asszonyt és a férfit sem. De nem merem végiggondolni, milyen felnőtt lesz abból a kisfiúból, aki szülei életében jó ideig csak a pingponglabda szerepét játszotta.

Ami nem fakult, a két óriási alakítás, ez száz év múlva is nézhetővé teszi a filmet. Mert attól tartok,ezek a konfliktusok addig fognak ismétlődni, amíg ember él a földön.

77. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-13 07:09.50)

És megvalósította önmagát?! A megszökésnél erősebb a megszokás. A történet talán több, mint curts mahleri,(mert elolvasása kb. annyi időbe tellett), de a mély emberi kapcsolatok konfliktus- komplexusokkal hemzsegő paramétereinek fecsegő felszín szintű , -talán még annyi sem- kibontásának hiánya számomra.Előzőekben már írtam az anya csak egy van, és a római jog ((ma már kevésbé érvényes)) EQ- járól, ami ebben a filmben még nem is brechti,Kaukázusi krétakör, elidegenítést árasztott felém, igazi apropo nélkül. Virgo szemmel nézve elképzelhető (az hányéves ma)szájtátva figyelni, empiriákkal sok(hosszú), ill. nagyon kevés a bonyolult életprobléma kifejtése szempontjából énfelém.Csak semmi meglepi gondolkodás.

76. City225 (2012-07-13 05:27.02)

Az a borzalmas sok díj, ami miatt kétszer annyit kell gördíteni az egér görgőjéhez a véleményrovat eléréséhez elég ordas túlzás. A főszereplőket leszámítva, mert ők fenomenálisak (atyaég Streep csodaszép...) de némi fenntartásai azért vannak magával a sztorival kapcsolatban is. Tavaly az iráni szekció kidobott a piacra egy ennél némileg komplexebb, és emiatt jóval emlékezetesebb produkciót Nader és Simin címen, legalább ennyire erős színészi jelenléttel, és olyan befejezéssel, hogy... na azt is látni kéne mindenkinek...
Ez a film is remek, egy perc üresjárat nincsen, de a történet nem érdemel(t) ilyen szintű felszentelést...

75. Tampa Bay Lightning (2012-01-17 15:55.02)

- (válasz Jerryco 61. hozzászólására)

Ez szóról szóra igaz természetesen, de Ted ezen mindvégig változtatni akart, meg akarta menteni a dolgot és felelősen belátta, hogy a munka miatt nem fordított kellő figyelmet családjára, bár lehet, hogy ez az önmarcangolás már késő, sőt biztos.
Az anya "tette" minden szempontból vizsgálva érthetetlen, egy angolos távozással nem lesznek ripsz-ropsz megoldva a problémák.

74. Tampa Bay Lightning (2012-01-17 15:49.11)

Annak ellenére, hogy egy meglehetősen egyszerű (ugyanakkor érdekes) alapkonfliktust vázol fel és egy picikét rövidke , nagyon sok mögöttes tartalmat rejt ez a megindító és fantasztikus mozitörténeti remek. Habár megpróbál illúziót kelteni a karakterek valamilyen szintű árnyalásával, de onnantól kezdve, hogy Joanne az az elején lelép, nincs miről beszélni, jól tudjuk, hogy (inkább) kinek az oldalára álljunk. Ehhez az érzéshez még rásegít a két nagy ász játéka, bizony mindketten brillíroznak, ezt a kapott díjak is igazolják. Igaz, ez a mozi is azok közé tartozik, amelyet inkább eredeti hanggal, felirattal érdemes nézni, de végül is szinkronosan sem volt rossz.
A végkifejlet viszont szerintem túl hamar rövidre lett zárva, mintha azt a jelenetet félbehagyták volna, csak éppen később meg elfelejtették volna leforgatni.

Mindenesetre nekem tetszett a mű, mondanivalója pedig több mint aktuális: a munka mindenek felett, az emberi kapcsolatok csak sokadlagosak - senki sem tudja a másiktól, hogy igazából mit akar és mindig az szívja meg, aki becsületes ( a happy end-től függetlenül).

Kár a rövidségéért, néztem volna még :)

73. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-12-20 14:10.27)

- (válasz Mozsika 72. hozzászólására)

Én már régen is átlagosnak "mondtam". (tök nélkül)

1 2 3 4 5 6 7 8