Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Inferno - RTL Három, 18:30 |
A viskó - Moziverzum, 18:30 |
Kong: Koponya-sziget - Film+, 18:40 |
Kísérleti gyilkosság - Film Café, 18:40 |
A lekoptathatatlan - Paramount Network, 18:40 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jess Harnell (61) |
Piros Ildikó (77) |
Nick Moran (55) |
Peter Medak (87) |
Joan Severance (66) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
A nagy szépség: A Vatikán |
Liza Minnelli |
2015-05-27 23:03.44 |
Kökényessy Ági hangja olyan, hogy még mikrofon mellé sem szabad lenne állítani! Borzalmas, ilyen hangszínnel szinkronszínészként szerepeltetni BŰN! Még ez a bugyuta, Ghost utánérzéses film is különb magyar hangot érdemelt volna. |
2015-05-16 15:55.51 |
Át kellene fogalmazni a film ismertetését, mert iszonyatosan spoileres!!! Egy ilyen remek filmnél ez megbocsáthatatlan. |
2015-03-06 11:22.21 |
Jules Dassin szuperrealista noirja New York helyszínnel. Meglehetősen idegesítő a szinte állandó narráció, de a korabeli képek, amelyeket a valódi helyszíneken, nem pedig műteremben vettek fel, valósággal dokumentumfilm jellegűvé tették a gyilkossági ügyben történt nyomozást. |
2015-03-02 21:13.10 |
A hidegháború idején aktuális politikai szatírává degradált Molnár-átirat, amely egy fergeteges komédiát alakított át erősen maró, mindenkit fricskázó vígjátékká. Wilder rendezéseinek nem a legtökéletesebb darabja, mert nem éri el a Legénylakás, vagy a Van aki forrón szereti fantasztikus színvonalát, mégis, ha hozzávesszük a film elkészítésének korát, egy szinte minden percében valamelyik félnek jól „odamondogató” pamflet került ki a keze alól. Az ostor elsősorban az oroszokon csattan, de megkapja a magáét az NDK és az NSZK is, ugyanakkor jut belőle Amerikának is. James Cagney, a noirok gengszterfigurája szereposztási bravúr, ez volt az utolsó „nagy” filmje, bár az emlékezetemben nem homályosítja el Márkus László színházi alakítását. Maros Gábor szinkronja viszont telitalálat. |
2014-12-31 10:12.30 |
Egy Hemingway novella alapján készült remek noir, amit azóta többször is feldolgoztak. A fiatal és jóképű Burt Lancaster egy lúzert játszik, akit rögtön az elején hidegvérűen szitává lő egy disznóképű bérgyilkos és társa. A femme fatale alakítója a káprázatos szépségű Ava Gardner, aki szerepéhez illően a velejéig romlott. Az ügy szálait egy biztosítási nyomozó bogozza ki. Van benne kalapgyári rablás és ennek kapcsán átverések sorozata, a mai akciófilmeket megszégyenítő fordulatokkal. Annak aki kedveli a film-noir műfaját kötelező darab. A Filmkatalógus ismertetője több súlyos tárgyi tévedést tartalmaz, ideje lenne teljesen átdolgozni! |
2014-12-25 23:58.21 |
Rém lassan hömpölygő (póriasan: unalmas) szerelmi és kémtörténet, aminek egyetlen érdekessége, hogy Isabella Rossellini (Ingrid Bergman lánya) szerepelt a Casablanca befejező jelenetéhez nagyon hasonló beállításban. Szépségben és mesterségbeli tudásban meg sem közelíti az édesanyját, ahogy ez a jelenet is csak halvány utánérzete volt a kultikussá vált Kertész Mihály filmnek. |
2014-12-03 15:47.29 |
Remek casting, hűség az eredeti műhöz – nem is értem, hogy tudott ilyen remekművet írni az emberileg mélységesen aljas molnár (kisbetűvel, mert ő tényleg megérdemli a kisbetűs említést, nem úgy, mint Nemecsek!) – Fábri ragyogó rendezése, mindez együtt a film. Fábri Zoltán az irodalmi művek filmre adaptálásának nagymestere, gondoljunk csak a „Hannibál tanár úr”. a „Körhinta”, az „Édes Anna”, vagy „Az ötödik pecsét” című filmekre, de hosszan lehetne még sorolni, hiszen majdnem minden regény, amelynek megfilmesítését megvalósította, kiváló alkotássá vált. Úgy gondolom, hogy ő a legnagyobb magyar filmrendezők egyike. |
2014-11-25 10:57.40 |
2002-es lengyel film, de akár nálunk is játszódhatna. Egy 49 éves, a körülményektől neurotikussá vált tanárember élete egy napba sűrítve. Fantasztikusan ötletes, maró szatíra a sivár lakótelepi életről, a 80-as évek depressziós hangulatáról, az élet értelmetlenségéről. Külön ki kell emelni Tordy Géza remek szinkronját és még egy kicsit hasonlított is a lengyel színészhez, akinek a neve: Marek Kondrat. |
2014-10-13 17:13.32 |
Mo Hayder sikeres brit krimiíró regénye nyomán készített adaptáció. Pedofil gyilkos saját otthonukból sorozatban rabolja el az áldozatait. Az ügyben Nick Cafmeyer (Geert Van Rampelberg kitűnő alakításában) nyomoz megszállottan. Ő különösen érdekelt a nyomozás eredményességében, mivel húsz éve kisöccsét, Björnt is elrabolták. Szövevényes nyomozás után a végső csavar felkavaró.
Durván kemény film, a gyengébb idegzetűek jó, ha elkerülik, de a maga műfajában nagyszerű. |
2014-07-22 00:42.08 |
Kissé megkésett válasz:
Plan9 és szinkronos! |
2014-07-07 14:51.16 |
Valódi és ritka filmtörténeti érték a „Bálnák augusztusban” című 1987-es Lindsay Anderson film, elsősorban két színésznő együttes szereplése miatt. Lillian Gish (1893-1993), minden idők legnagyobb színésznői közül 93 éves korában ebben a filmben játszott utoljára főszerepet. Bette Davis (1908-1989) munkái közül szintén az utolsók közé tartozik. Mindkét színésznő alakítása a színjátszás csúcsa. David Berry színdarabjának filmes adaptációjához sokat adott Mike Fash operatőr ragyogó munkája, elsősorban a tengerparti táj képeslapba illő fényképezésével. A film nem az egyszerű történet bonyolításával, hanem a főszereplők játékának előtérbe helyezésével érdemli ki a néző kiemelkedő figyelmét. |
2014-05-11 14:54.28 |
Az osztrák Conchita/Thomas egy rettenetes kinézetű szakállas, nagyestélyibe öltözött, a blaszfémiát megközelítő transzvesztita nyerte meg. .Mindennek van határa, és ez mérföldekkel túllépett minden határon! Szerepeljen buziklubokban, de ne többszáz millió TV-néző előtt! BOTRÁNY, amely Európa erkölcsi színvonalának mérhetetlenül alacsony szintjére utal. Beszélhetnek nekem a másság elfogadásának szükségességéről, de nem hiszem, hogy a szóbanforgó hímringyó követendő minta lenne, sőt...! |
2014-05-08 23:46.02 |
Ilyen eszméletlenül ronda nőt filmen szerepeltetni több mint bűn! Hátborzongatóan csúnya, vörös nőszemély, akármilyen alakot játszik, 3 vagy 4 csillagot levon a film értékéből. |
2014-05-05 18:28.00 |
Vígjáték akart lenni, de én nem tudtam nevetni rajta. A főszereplő (Larry David) rettenetesen ellenszenves volt, és ez alapjában meghatározta a film befogadását. Ugyanakkor bővelkedett altesti humorban is, pl. többször is a Chicago együttest hozták hírbe az orális szex eltűrésében. Első alkalommal még esetleg vicces is lehet, de amikor sokadszor hozakodnak vele elő, sőt a végső geg is ez, akkor már undorítóvá válik. |
2014-04-09 23:23.59 |
Az első olyan általam látott Françios Ozon film, amelyik nagyon tetszett. Igaz, hogy hozott anyag alapján készült, egy spanyol dráma adaptációja, de rengeteg rendezői ötlet és mesterségbeli tudás alakította remek munkává. Egy rezignált francia irodalomtanár és egy tehetséges, írói vénával megáldott diák történetén keresztül kitűnő körképet kapunk két család életéről, és ezen túl sok egyéb fontos mai jelenségről, mint például a posztmodern írásművészet szakmai fogásairól, a modern művészet kísérleteiről.Thriller kategóriába besorolni nagy tévedés! |
2014-04-01 22:56.23 |
Remake ez a film, az eredetiben, 1947-ben Danny Kaye játszotta a főszerepet, de csak abban hasonlít az elődhöz, hogy ebben is álmodozik Walter, azaz Ben Stiller, aki rendezőként is jegyzi. Ugyanakkor meg is valósítja az álmodozásait, hiszen eljut Grönlandra, Izlandra, helikopterről leugrik egy hajóra, hadakozik egy cápával, majd tovább egy negatív nyomában eljut a Himalájára is. Mindezek ellenére elég felejtős film, bár néhány jelenete, szépen fényképezett tájképei és a zenéi elég tetszetősek. |
2014-03-10 11:09.56 |
Ritkán szoktam egyetérteni az Oscar-díj Bizottság döntéseivel, de azt, hogy a „Nagy füzet” című filmnek nem volt helye a legjobb idegen nyelvű film kategóriájának jelöltjei között, teljes mértékben helyeslem. Nem tudom, hogy Karlovy Vary-ban mit értékeltek benne, de abban biztos vagyok, hogy döntésük téves volt. A tévedés elsődleges oka az irodalmi anyag minősíthetetlen volta. A Svájcban élő, francia nyelven alkotó magyar(?), 2011-től Kossuth-díjas írónő regénye minden elismertsége mellett – szerintem – olyan elegye a II. világháború szörnyűségeit, borzalmait bemutató szikár stílusú műnek, amely alapból a fantasy irodalmilag kevéssé értékelt műfajába sorolható. Természetesen szubjektív a véleményem: a film alapján eszembe se jutna elolvasni a művet! Elismerem, hogy az események mindegyike számtalan esetben előfordult a történelemben, hitelességükhöz néhány kivételtől eltekintve nem férhet kétség, azonban az, hogy mindez egy történetben koncentrálva, együttesen jelenjen meg erősen túlmegy a realitáson, a történelmi hűségen. Innentől kezdve erősen spoileres és csak a film megnézése alapján!
Nehezen elképzelhető, hogy az ikrek anyjának az jut az eszébe, hogy a gyerekeit annak az asszonynak a gondjaira bízza, akivel húsz éve már nem tartotta a kapcsolatot. A „boszorkány” nagyanya ördögi alakja olyan mértékben eltúlzott, hogy a Jancsi és Juliska boszorkánya hozzá képest a megtestesült jótündér. Arról nem is szólva, hogy fizikai megjelenése lehetetlenné teszi azt, hogy egymaga, minden segítség nélkül nemcsak saját magát, a két gyereket, de a gazdaságát is ellássa, hiszen még a mozgásában is magatehetetlennek látszik. Molnár Piroska színészi alakítása ugyan bravúr, de olyan, amelyik viszolygást és legyőzhetetlen undort kelt a nézőben, gondoljunk csak a sültcsirke zabálás képsoraira. Értem én a jelenet miértjét és tartalmát, de ez már egy másik filmes műfajt, a slashert idézi. Egyébként a sokkolás, mint gyakori eszköz sűrűn előfordul a filmben;; a gyerekek kínzásos, véres vallatása, a megfagyott katona fegyvereinek és gránátjainak megszerzése, az apja holttestét pallónak való felhasználása, hogy úgy jusson el a „szabadság” felé. Itt tartva, ugyan miért válnak el egymástól a testvérek? Szörnyűséges képsorokat még borzalmasabb jelenetek követnek, amilyenek – ismétlem – valóban számtalanszor előfordultak, de így egybe zsúfolva az ellentétes hatást keltik, kioltják egymást. Elborzasztó alakok jelennek meg a filmben; a parázna plébános, akit a fiúk sikeresen zsarolnak (Andorai Péter alakításában), a plébános szolgálólánya, aki gyomorforgató szexuális aktusra kényszeríti a fiúkat, majd egy másik jelenetben embertelen módon a deportált zsidók előtt falja az ételt, bár az ikrek sajátos módon elégtételt is vesznek rajta. Egy alakról külön is kell írnom, a nyilas uralomban békésen dolgozó zsidó cipészről, akinek a szerepeltetése enyhén szólva is anakronisztikus, történelmileg elképzelhetetlen. Szerepelnek még benne klisészerű, százszor látott alakok is; a meleg német tiszt (fizikailag Von Rauffenstein-hez hasonlít a „Nagy ábránd”-ból, bár érthetetlen, hogy miért?), a nyúlszájú halálát okozó erőszakoló szovjetek, és még lehetne a végtelenségig sorolni, de nem érdemes, mert a végső következtetés; kevesebb sokkal több lett volna! Ez a megállapítás a könyv ismerete nélkül is a mű hibája! Talán a háború borzalmainak teljes enciklopédiáját akarta nyújtani? Ez a törekvés azonban az ellenkezőjét érte el. Olyan hatást ér el, amelytől a néző önkéntelenül is elfordul, és legyintve igyekszik agyából kiradírozni a látott borzalmakat, mert így egyben emészthetetlen. 2/10 |
2014-02-11 10:24.04 |
Már az előző Almodóvar-film (A bőr, amelyben élek) is elég gyenge volt, de ez majdnem kiverte a biztosítékok nálam. Nem is elsősorban a téma miatt, hanem azért, mert nem szólt semmiről, illetve amiről szólt, az orbitális baromság, még a legelvetemültebb meleg képzeletben sem fordulhat elő. A három buzi steward, meg a sok félresikerült karakter szinte elviselhetetlen volt. Egyetlen jelenet volt vicces; a szinte videóklipként működő betét, amit az utazók szórakoztatására adtak elő. Az ízléstelenség magas foka, és az erőltetett ötletek tárháza volt a film többi része. |
2013-12-24 15:44.15 |
A Dallas című sorozat „előélete” 1956-ból. Irdatlanul ócska film, akkor is, ha a korabeli filmekkel hasonlítjuk össze. A szupergazdagok aljas, mocskos figurák, a férfiak masszív alkoholisták, a nők pedig ringyók. Az eredeti könyvet, amiből az adaptáció készült nem ismerem ugyan, de a filmből ítélve erősen limonádé-ízű. A filmen nem segített a szereplőgárda sem; Lauren Bacall mintha önmaga árnyéka lenne, az első filmje (Martinique, 1944) óta jócskán megöregedett, és a játéka enyhén szólva is harmatkönnyű. Mentségére szól, hogy a forgatás alatt rákban haldoklott akkori férje H. Bogart, így valószínűleg nem volt ereje „odatenni” magát. Rock Hudson a kor egyik ügyeletes szépfiúja olyan amilyen, nem nagy durranás. A leginkább feltűnő Dorothy Malone (milyen közismert név!) rettenetes ripacskodása, amiért a legjobb női mellékszereplő Oscar szobrocskáját kapta! A többi jelölt mindegyike – látatlanban is – jobban megérdemelte volna a díjat. A femme fatale vidéki változatát alakítja hihetetlenül maníros módon. Ahogy hiába epekedik Rock Hudson kegyeiért, az egyszerűen egy burleszkben menne el. Némileg értékelhető teljesítményt nyújt Robert Stack, nála a színjátszás alapelemeivel is lehet találkozni. Elismerem, hogy nem lehet mindig csúcsteljesítményre törekedni, de ez szégyentelenül kisszerű és kevés. Jóindulattal senkinek sem ajánlanám, éppen elég volt nekem végigszenvedni, bár az igazat megvallva D. Malone alakítása élénk nevetésre ösztönzött. |
2013-12-20 22:22.24 |
Meg kell állapítanom, hogy Danny Kaye fantasztikus színész volt! Ahogy a különböző ponyvahősöket (kormányos a tengeri viharban, angol repülőtiszt, aki németekre vadászik, kártyaspiler, a világ leghíresebb sebésze, aki a műtét alatt a bevásárolandó dolgokat kéri az operációhoz, stb.) alakította, hitelesen és mégis volt benne paródia-jelleg, fenomenális színészi teljesítmény. A komédiában nem a sztori a lényeg, hanem D: K. számtalan átalakulása. ML-ben a helye, bár a „Kopogd le fán” zárójelenetét nem tudta felülmúlni (nem is lehet, az a csúcs!). |
2013-12-08 18:11.15 |
Ben Tyler megtudja, hogy a rákja miatt max. 1-2 éve van hátra. Ez az alapszituáció, ezért csapot-papot otthagyva felpattan egy motorra és elindul Nyugat felé. Kanada a filmből ítélve csodálatos ország, olyan tájakkal amitől eláll az ember szeme szája. Élvezten is, csakhogy állandóan szólt a zene, olyan country-szerű, egy gitárt cincogtató, fejhangon dörmögő, vagy nyivákoló hanggal. Lehet, hogy a „dalok” szövege illett a képekhez, vagy a cselekményhez, ezt eldönteni nem tudom, csak azt, hogy szinte hidegrázást kaptam tőlük! Rengeteget rontott ez a zenei aláfestés az egyébként érdekes filmen. |
2013-10-30 21:13.41 |
Most az amerikai lehallgatási botrány kellős közepén látszódik, hogy mennyire aktuális volt már akkor is ez a film, amely a titkosszolgálatok aljas, a magánéletet miszlikre aprító aknamunkáját veszi célkeresztbe, ugyanakkor pedig az egyik legszórakoztatóbb filmvígjáték született belőle. Minden kockája poénos, mégpedig a legszínvonalasabb fajtából. Pierre Richard hegedűshöz méltón viszi a prímet, de a többi szereplő is felejthetetlen, például a végén zombivá váló szerencsétlen Maurice, vagy Mireille Darc és az emlékezetes dekoltázsa. A magyar szinkron rengeteget hozzátesz a film humorához, gondoljunk csak a film főcímére. Akárhányszor meg lehet nézni, az ismert mulatságos jelenetek mellett mindig felfedez a néző valamilyen új momentumot. Elévülhetetlen vígjáték!!! |
2013-10-14 10:14.40 |
Ilyen minősíthetetlen ócskaság joggal pályázhat az általam látott legrosszabb filmek top 10-es listájába, méghozzá elég előkelő helyezéssel! Már a címből is következtethető volt az altesti humor dominanciája, ugyanakkor az utolsó harmadban hallható trágárságok tömkelege nálam kiverte a biztosítékot. Bárgyúságok halmaza, a humor leghalványabb nyoma nélkül. Csak sajnálni tudom azokat, akik nevetni tudnak az ilyen undorító és ízléstelen förmedvényeken. |
2013-10-09 22:43.15 |
Nem vagy egyedül! Ezt a filmet még B-kategóriásnak is csak nagy-nagy jóindulattal lehet jellemezni. Sablon sablon hátán és ráadásul roppant unalmas. |
2013-08-30 19:15.35 |
Nem szeretem a valóságtól ennyire elrugaszkodott filmeket, különösen akkor, ha a valóság még a kitaláltnál is egészen biztos, hogy érdekesebb, különösebb. Diane (ejtsd: „dien”) Arbus valósághű biopicje sokkal lebilincselőbb lenne, mint ez a fantasy jellegű képzelgés. Számos megválaszolásra váró kérdésre felelhetne a tényekhez kapcsolódó életrajzi film; miért nem kezeltették már fiatalon az enyhén szólva is különc viselkedésű lányt, miért olyan bizarr a fotóművészete, mi vezette az öngyilkossággal végződő depresszióhoz, stb. Nicole Kidman jó volt a szerepében, de Downey jr. gyáva oroszlánként az Oz a csodák csodájából illúzióromboló, eddig nagyon kedveltem őt, most pedig azon csodálkozom, hogyan tudta elvállalni ezt a szörnyűséges szerepet. |
2013-08-27 21:47.55 |
Bródy Sándor „Kaál Samu” c. novellájának feldolgozása, fantasztikus körkép a Monarchia hadseregének egyes embereiről, valamint a korszak társadalmi viszonyairól Engem Szirtes Ádám játéka kapott meg, alakítása fantasztikus. Tetszett a film színdramaturgiája is, amikor a szemkápráztatóam színes világ monokrommá válik, szerencsétlen Samu tárgyalása és kivégzése alatt. Sokat mond a zárókép is, szavakkal nem is érdemes leírni, annyira kifejező a látvány. |
2013-06-14 11:03.41 |
Egy igazán megrázó film! Rachel Seiffert: Dark room, magyarul Lore című kisregénye alapján készítette Cate Shortland, akinek ez a második játékfilmje, és az idei Titanic Filmfesztivál díjnyertes filmje, amit neveztek az Oscar-díj legjobb idegennyelvű film kategóriájában is. A háború okozta szenvedéseket, a németek háború utáni sorsát idézte fel a történet, de közben annyi más téma is megjelent; szembesülés az igazsággal, a hazugságokban eltelt gyermekkor.után, személyes megtapasztalása a létért való mindennapi küzdelemnek az anyagi jólét után, kibontakozó szexuális vonzalom az addig gyűlölt faj képviselője iránt, egy szeretett családtag elvesztésének tragédiája, és még hosszan lehetne sorolni az előforduló súlyos gondolatokat. Egy a fasiszta népirtásban tevékenyen résztvevő apa és anya nélkül maradt család öt gyerekének a vándorlása a Fekete erdőtől a nagymama hamburgi körzetben fekvő házáig. A főszereplő: Siskia Rosendahl profi színésznőket megszégyenítő módon alakítja a tizenéves Lorét, akinek napok alatt kell felnőnie a családfő szerepébe, gondoskodni egy csecsemőről és másik három kisebb testvéréről. Külön érdeme a filmnek a csodálatos természeti képek megjelenítése Adam Arpakaw kamerája által, amelyek hangsúlyozzák a háború következményeként apokaliptikussá vált körülmények és a természet ellentétét. A kísérőzene alkotója egyenrangú társa az operatőrnek, a hegedű és a zongora hangjai felerősítik a mesteri fényképezés hatását.
Érdekességként még két mozzanat: a nagymamát játszó színésznő a punk énekesnő Nina Hagen édesanyja. A filmben a zsidó Thomas tárcájában lévő családi fotók a rendezőnő családjáról készített eredeti fényképek. |
2013-06-12 21:51.07 |
Az ismertetőben szereplő "Joona Linna nyomozónő "nagy tévedés, hiszen ő férfi! |
2013-06-09 23:03.07 |
Agatha Christie és Billy Wilder virtuális találkozása egy fantasztikusan jó és évtizedekkel az elkészülte után is nagyszerű filmet eredményezett. A csavaros történet, a zseniális színészek és a remek rendezés jóvoltából ez a film felveszi a versenyt a mai krimik többségével, úgy, hogy a nyertes a „Vád tanúja” lesz! |
2013-05-27 11:13.38 |
Erős utánérzés, vagy durva plágium! Egyik kedvenc rendezőm, Hallström teljesen az „Egy ágyban az ellenséggel” cselekményvázlatát filmesítette meg. Önmagában jó film lenne, de ismerve azt, nagyon vegyesre tudom értékelni. |