Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Az acélember - Film+, 16:55 |
Képeslapok a szakadékból - TV4, 17:00 |
Rejtőzködő fenevadak - Film Mánia, 17:15 |
A Sárkánypecsét rejtélye - Filmbox Extra HD, 17:30 |
Midway - Mozi+, 18:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
Milyen könyvet olvasol jelenleg ? |
Mire gondolsz most? |
Absolution - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Beépített öregúr |
Kerry O'Malley |
2009-11-28 11:16.08 |
Nem baj, hogy így vélekedsz erről a filmről, ezt mi hagyjuk... De egy napon, ami talán el sem jön soha, majd mi is kérünk tőled valamilyen szívességet. :oDDD |
2009-11-28 11:13.06 |
Igen! Tökéletes! |
2009-11-28 10:30.55 |
Szent kézigránát, Ni!, Boszorkány, Vérengző nyúl |
2009-11-28 10:19.14 |
Van ebben a mesében valami gyomorforgatóan idegesítő dolog. Már a zenéjétől is kiráz a hideg. Mondjuk nem én vagyok a célközönség, de sok mese még felnőtt fejjel is nézhető, ez a darab nem tartozik az imént említett csoportba. Hiányolom belőle az ötletességet, igen sok benne a felesleges képi elem, ami láthatóan csak időkitöltésre szolgált. Amolyan tipikus angol hidegvérűség jellemzi. |
2009-11-28 10:09.20 |
Kiváló színészi játékot láthatunk, leginkább Whitaker és Keitel tekintetéban. A filmben sajnos eléggé sok az üresjárat, azonban helyenként érezhető az a drámai hangulat, amit a forgatókönyv írója elénk akart festeni. Sajnos összességében nem kelt életre a film, nem éri el a kívánt érzelmi hatást. Néha kimondottan unalmassá válik, hiányzik belőle egyféle kohéziós erő. Talán egy másik rendezésben, igényesen kiválogatott zenei betétekkel érdemes lenne újraforgatni. Ebben a formában többször nem tudnám megnézni.
Értékelés: 50% |
2009-11-27 15:05.40 |
Kicsinálták Kenny-t! Szemetek! :D |
2009-11-27 13:28.59 |
Bizony! Gratula! :) |
2009-11-27 13:23.36 |
"Vessenek a mókusok elé!" |
2009-11-27 13:16.40 |
Jazz klub, ámokfutó, magány, kődarab, mentőautó |
2009-11-27 13:15.26 |
A boldogság nyomában |
2009-11-27 13:08.51 |
Filmek véleményezésével, értékelésével foglalkozó fórumon mire számítottál? Azon kívül, hogy valaki leírja, hogy rossz vagy jó film, illetve ezen jelzők rokonértelmű formái, nem nagyon lehet spoilerek nélkül véleményezni. Először tessék megnézni a filmet külső befolyásoktól mentesen, utána tessék véleményezni, meg olvasgatni :D |
2009-11-24 16:18.43 |
Ha még nem láttad a filmet, ne olvasd tovább!
A filmekkel én úgy vagyok, mint a vadnyugat aranymosói az arannyal, több tucatot meg kell ahhoz néznem, hogy egy-egy komolyabb, maradandóbb darab beégesse magát a tudatomba. Legtöbbször, az első szemlén átesett darabok csupán értéktelen, aranyként csillogó kvarcdarabok, a komoly értéket képviselő rögök gyakran több réteg márga által körülölelt formában kerülnek az ember elé, elsősorban idő és türelem kell a földréteg lefejtéséhez. Hogyan ültem le ez elé a film elé? A DVD borítója semmit sem mondott, a rendezőt meg sem néztem, nem szokásom ez alapján filmet választani, a férfi főszereplő arca ismerős volt, de a neve nem ugrott be. Dafoe neve csillant meg ismerősen, de ez sem jelentett még semmit, nem kedvelem különösebben. Átfutottam a fülszöveget, ami alapján egy érdekes szerelmi történetre számítottam, gondoltam kikapcsolódásnak jó lesz, indult tehát a mozizás. A nyitás meglehetősen közhelyesnek tűnt, tipikus jazz-klub, a tipikus arcokkal, középszerű jazz zenével. No, gondoltam innen szép nyerni, ha már megy a film, nem állítom le. Az első néhány percet nem volt könnyű figyelemmel kísérni, aztán a filmbéli, rejtélyes doboz megtalálásakor mint ha felébresztettek volna, onnantól kezdve már éreztem, hogy nem egy szokványos filmmel lesz dolgom. A történet igen érdekfeszítő, mert csak a film vége felé, Dr. Van Horn (Dafoe) megjelenésétől kezd összeállni a kép, gyakorlatilag a közte és Izzy (Keitel) közötti párbeszéd a kulcs a mozi értelmezéséhez. A filmet szilánkokból kell összeállítanunk, a lényeg annyira el van rejtve, mint az Izzy lelkét szimbolizáló kődarab, amelyet több réteg dobozba csomagoltak. Valójában az egész cselekmény nem más mint egy álom, egy vízió, melyet Izzy élete „filmjeként” lát a halála előtti pillanatban. Az álom szereplői Izzy énjének rétegeit testesítik meg, a szereplők mondatai az Izzy lelkében végbemenő dilemmák, igazságkeresések, vívódások kivetülései, tehát végeredményben minden egyes szereplő maga Izzy. Ebből a szempontból a forgatókönyv felépítése tökéletesen megfelel a Jung-féle álomértelmezésnek, mi szerint az álom szereplői mindig az álmodó más-más személyiségjegyeit szimbolizálják. A „halál angyalaként” feltűnő Dr. Van Horn minősége nem egyértelműen negatív, ő az, aki szembesíti Izzyt az élete legfontosabb, legsúlyosabb terheivel, valójában Horn személye nem más, mint Izzy lelkének legmélyebb rétege. Filmes szempontból külön érdekesség a realitás beleszövése az álomvilágba, a fimben visszatérő motívumként, erős vizuális hatásként jelenik meg a kék szín, legyen az takaró, ing, függöny az ablakon, vagy a kék lámpák az életutat szimbolizáló hídon. Ezt a kék színt látta minden este Izzy, amikor a jazz-klubban zenélt, ez a kék szín vette körül a halála előtti pillanatban is, hasonlóan Celiához akinek a fényképe ott függött a férfi vizelde falán, rögtön a film elején. A filmben szinte minden egyes mondat, „párbeszéd” többszörös jelentéstartalommal bír, még a háttérben, videoszalagról bevágott filmrészletek is utalások. Ilyen szintű dráma ritkán kerül a filmkedvelők elé, az akciókra, vizuális ingerekre és hanghatásokra kiéhezett filmrajongók valószínű lehúzzák majd eme különlegességet a vécén, aki viszont kedveli az egyéniséggel, lélekkel bíró alkotásokat, azok számára valódi kincs lehet. Számomra meghatározó élményt nyújtott, én ezeket a filmes munkákat tartom a legtöbbre, hiszen sokkal többet képesek adni, mint másfél órányi retinatorna. Mindezt minimális technikai eszközzel, egy kiváló forgatókönyvvel. Harvey Keitel (Izzy) eddig észrevétlen volt számomra, az itteni alakítása után fel kell vennem kedvenc színészeim közé, mint ahogyan Paul Auster irományai után sem árt körülnéznem. A film egy különös hangulatot árasztott, inkább az „európai” mozikra jellemző vonásokkal bírt, nem tudtam megmagyarázni, hogy miért, aztán láttam az író életrajzában, hogy nem kevés időt töltött Európában, csak úgy falta az öreg kontinens íróinak műveit. Mindenesetre ritkán adatik meg egy írónak, hogy saját műveit rendezhesse, ez esetben az eredmény magáért beszél. Paul Auster egy zseni, akinek a létezéséről csak egy hete tudok, és ezt kicsit röstellem. Mivel a filmben sem hepiend, sem szájba rágott jelentéstartalom nincsen, ezért a szélesebb közönség előtt valószínűleg örökre ismeretlen marad. Megható film ez a magányról, mély emberi érzelmekről, az örök elbukásról, önmarcangolásról, mély fájdalmakról mindenféle giccs nélkül. Értékelés: 100% |
2009-09-24 12:22.15 |
Azért a nemzetközi mezőnyhöz még nem nőttünk fel, szerintem ez a líra zenitje, a németül nem beszélőknek ott az angol változat is XD
Modo: Eins Zwei Polizei Eins Zwei Polizei Drei Vier Grenadier Funf Sechs Alte Hex Sieben Acht Gute Nacht Ja Ja Ja Was ist los? Was ist das? (repeat) --------------------------- in English: Modo: One Two Police One Two Police Three Four Grenadier Five Six Old Witch Seven Eight Good Night Yes Yes Yes What is happening? What is this? |
2009-09-24 12:07.13 |
Most látom, hogy Gyuri szereti rövidre zárni a kérdéseket, nem lacafacázik:
"Ha szerelemre vágysz, ölelj át nyomban Ha szerelemre vágysz, hát szeressél jobban" Egyszerű a képlet XD |
2009-09-24 12:04.04 |
Az utolsó versszak már szinte fenyegetőzés :D
Korda György: Mamma Maria Most arra kérlek, hogy hallgass meg végre Most arra kérlek, hogy ne szakits félbe Most arra kérlek, hogy adj nekem sanszot, Ha megszólitlak, ne forditsd el az arcod Csak annyit mondj, hogy mit akarsz tőlem Csak annyit mondj nekem, de ne nagyon bőven Csak annyit mondj, hogy tudsz-e nevetni S ha megszeretlek, hűséges lenni Mammama Mamma… Ha szerelemre vágysz, ölelj át nyomban Ha szerelemre vágysz, hát szeressél jobban Ha szerelemre vársz, ne félj a csóktól Most itt az alkalom, meríts a jóból. Esküszöm neked, a felhőtlen égre Esküszöm neked, hogy sose lesz vége Esküszöm neked, már nem kell, hogy féljünk Ha hűséges leszel, boldogan élünk… Mammama Mamma… Ha nem hiszel nekem, majd megbánod végül Ha nem hiszel nekem, a te fejed szédül Ha nem hiszel nekem ,nos akármit tettem Elhiszed ugye, hogy a férjed lettem Mammama Mamma… |
2009-09-24 11:29.36 |
Dehogynem! :))
Tibi bácsi: Én a lemezlovas 1. Megszólal a zene, gyere pattanj mint a kő A jó muzsika felüdít, mint a levegő Már nyergelem a korongokat, hogy te jól mulass: Én, a lemezlovas. 2. Vágtatunk majd nappalokon s éjszakákon át, Kapaszkodj a partneredbe, fogd a derekát, Táncolni fog mindenki, ha kicsi, ha magas, Még én is, a lemezlovas. R. Gyerekek a diszkó mindig nyitva áll, Mindenki bejöhet, nincsen korhatár! -Aki bátor kezdje már! Dübörög a zene-bona cikázik a fény S mindennapra akad új slágerköltemény Már nyergelem a korongokat, hogy te jól mulass -Én a lemezlovas -Én a lemezlovas |
2009-09-24 11:24.41 |
Hobo Blues Band : Rózsadomb blues
Volt egyszer egy mese, igaz akart lenni. Kilépett a könyvből, indult csodát tenni. Meglátta egy ember, és visszazavarta. Mert semmilyen mese nem segíthet rajta. Volt egyszer egy fiú, kertész akart lenni. Szeretett volna libasültet enni. Ülök fenn a dombon, könyvét böngészgetem. Oh, Igen Közben teli szájjal libasültet eszem. Mint ruhánkon a gomb, az vagy Rózsadomb! Mint ruhánkon a gomb, az vagy Rózsadomb! Volt egyszer egy fiú, kertész akart lenni. Szeretett volna libasültet enni. Ülök fenn a dombon, könyvét böngészgetem. Oh, Igen Közben teli szájjal libasültet eszem. Volt egyszer egy mese, igaz akart lenni. Kilépett a könyvből, indult csodát tenni. Meglátta egy ember, és visszazavarta. Mert semmilyen mese nem segíthet rajta. Mint ruhánkon a gomb, az vagy Rózsadomb! Mint ruhánkon a gomb, az vagy Rózsadomb! Mint ruhánkon a gomb, az vagy Rózsadomb! |
2009-09-24 11:18.18 |
Deák Bill Gyula: Rossz vér
1. Anyám nem kapott virágot, Apám keze odavágott, Aztán elhagyta a családot, Rossz vér, rossz vér. 2. Felfedezte a világot, Pénzt nem küldött, nem is látott, Vére vitte, nehéz átok, Rossz vér, rossz vér. 3. Anyám tudta, így is jól járt, Békésen viselte sorsát, Miattam félt, értem szolgált, Rossz vér, rossz vér. 4. Éppen csak, hogy tíz elmúltam, Cigaretta füstjét fújtam, Már a szoknyák alá nyúltam, Rossz vér, rossz vér. 5. Ahogy lehet, fel is nőttem, Sokat vertek, sosem bőgtem, Senki sem várt semmit tőlem, Rossz vér, rossz vér. 6. Nem kérek és nem ígérek, Nehezen, de csak megélek, Elszórom az örökséget, Rossz vér, rossz vér. Rossz vér , rossz vér... |
2009-09-24 11:01.37 |
1.Volt egyszer egy vadnyugat: A zárójlenet, párbaj Fonda és Bronson között. (a hideg kiráz tőle, már a zenéjétől is)
2.Annie Hall: Allen és Keaton sorban áll a moziban és a hátuk mögött egy agytröszt osztani kezdi a filmet, mire Allen előráncigálja az írót egy plakát mögül aki kiosztja az agytrösztöt. 3.A profi: Belmondo sétája a helikopterig 4.Született gyilkosok: A börtönlázadás, és a börtönigazgató kiborulása 5.Star Wars: Palpatine uralkodó megérkezése a Halálcsillagra (bár nem tartom sokra a Star Wars-t, ez a jelenet fantasztikus) Jaj, nem lehet öt legjobbat választani... |
2009-09-24 10:39.05 |
A.E. Bizottság: Békásmegyer (részlet)
Az ágyból gyorsan kikelek A mosdóba kiszédelegek Borotválkozok és fogat mosok Addig se nagyon gondolkodok Mert tipikus mai munkaerő vagyok A békásmegyeri rabszolgatelepen lakok. Nagyon nyugodt az idegrendszerem A hétvégéket kiheverem A tévé be van kapcsolva Azt nézi minden rabszolga Tipikus mai munkaerő vagyok A békásmegyeri rabszolgatelepen lakok. Ó de jó, ó de jó Van lakásom és munkahelyem A metró, a busz, a villamos Odáig elvisz és visszahoz Tipikus mai munkaerő vagyok A békásmegyeri rabszolgatelepen lakok. |
2009-09-13 18:19.49 |
Spoilerek!
Általában nem szoktam egy filmhez kétszer vélemény írni -egyeseknek az is sok, ha egyszer írok-, néha egy-egy összetett film újbóli megtekintésénél újabb és újabb gondolatok születnek meg bennem, ahogyan a film képének fotonjai meghalnak a szemembe való becsapódáskor, elmúlásuk pillanatában megszületik belőlük valamilyen új-szerű, ám mégsem teljesen új dolog. A film három különböző létsíkja tulajdonképpen egyszerre mutatja be a múltat a jelent és a jövőt, összekeverésük, egybeolvasztásuk leginkább a lét ismétlődését, örök körforgását hivatott szimbolizálni. Az időben eltérő és mégis azonos lényegű létsíkok csak formailag különböznek egymástól, lényegükben nem térnek el. Az eltérő idősíkok közötti váltások, azok megélése Ádámként és Évaként sokban emlékeztethet minket Madách Tragédiájára. A létsíkok közötti párhuzamokra több utalás is van a párbeszédekben, a kutatóorvos kollégája a telefonbeszélgetésnél „kapitánynak” szólítja Tomot, Izzi pedig „konkvisztátornak” szólítja kedvesét a kórházi ágyon. A daganatos agyról készült röntgenfelvételek és a főinkvizítor által fekete tintával leöntött Spanyolország-térkép is párhuzamot mutat. A moziban, visszatérő motívumként fel-feltűnik a kör, ami egyben az örök körforgás végtelenségét hivatott érzékeltetni. A kör, elsőként aranygyűrűként tűnik fel, aztán találkozhatunk vele a maja térképen, később a múzeumi látogatásnál, amikor Izzi rosszul lesz, akkor is egy körben áll, ez a rosszullétes jelenet más szempontból is érdekes, erős fény vetül a halál küszöbén álló lányra, utalva a közelgő halálra ami egyben újjászületése is, ahogyan a királynő szájából korábban elhangzott: „A legsötétebb árnyakat is legyőzi a reggeli napfény.”. A kör, mint szimbólum felhasználása itt nem ér véget, maga az űrhajó is kör(gömb) alakú, közepén a fával, mint az élet szimbólumával nem egyebet jelent, mint az élet örök körforgását, a tulajdonképpeni halált, mely nem egyenlő a véggel. Kiváló megoldás a csillagokba tartó űrhajós jelenet átültetése a királyi trónterembe, ahol a férfi közeledik a trónhoz az oszlopok között csillag-szerűen elhelyezett lámpások világítanak. A film első megtekintésekor azt gondoltam, hogy számítógépes filmtrükköket (CGI) látok, de mint később megtudtam köze sem volt a képeknek a számítástechnikához. A filmtrükkökkel több évig kísérletezett Aronofsky, például olajat csepegtetett vízbe és különböző perspektívákból fotózta őket. Ezt csak azért említem meg, mert érdekes, önbeteljesítő módon a rendező a mikroszkopikus világot használta fel a kozmosz bemutatására. A mikroszkopikus felvételek és a világegyetem összefüggéseire egy kis utalás is van, a kutatólaborban a mikroszkópba néző Tom és utána a távcsővel figyelt Shibalba csillagköd közeli bevágása nem véletlen. Ez a mikro-világ és a világmindenség közötti hasonlat csodálatosan, témába vágóan működik, olyan, mint egy isteni összefüggés, a lét fraktál-szerű szerkezetére, végtelenségére utal, amiben a pici részek képezik az egységet. Ettől az egységtől való, öncélú elszakadás nem szolgál mást csak az önpusztítást, mint a főinkvizítor esetében is látható, önkorbácsoló, mindent felemésztő, akár csak a ráksejt. A ráksejt megbontja a természetes egységet, csak önmaga érdekli, csak önmagáért él, kiszakad a körforgásból, mert megfeledkezik az önzetlenségről, megfeledkezik arról, hogy valamikor egy egész részeként működött. A film ilyen szempontból kísérteties hasonlóságot mutat a Mátrix első részével, nevezetesen Smith ügynök szavaival: „Minden emlős ezen a bolygón ösztönösen természetes egyensúlyra törekszik a környezetével, kivéve Magukat Embereket. Letelepednek valahová és addig szaporodnak míg fel nem élik mind a természeti erőforrásokat, és azután csak úgy képesek fennmaradni, ha új területeket foglalnak el. Van egy másik organizmus is ezen a bolygón, mely ugyanígy viselkedik. Tudja melyik? A vírus. Az emberi faj egy betegség, a bolygó rákosodása.” Nos ez az, amiért a Forrás túl mutat két ember közötti lelki kötődés bemutatásán, itt lép be a képbe a társadalmi összefüggés, amely mai világunkra értelmezhető, a „nyugati” értékrendeket valló ember nem képes elfogadni a halált, számára a halál egyenlő a tökéletes megsemmisüléssel, valaminek az elvesztésével. Ahogyan a filmbéli kutató sem képes elfogadni a halált, pedig a halál el nem fogadása az élet törvénye ellen való. Itt meg kell említenem Izzi gondolatait: „Egy nap szétrobban, meghal és új csillagok születnek belőle...Erről szól a könyvem, ott kezdődik és ott végződik.”. A film segítségével tökéletesen érthető a „kezdet” és „vég” látszólagossága, valójában nincsen sem kezdet sem vég, csak örök körforgás. Visszatérve mai társadalmunkhoz, a nyugati típusú civilizáció ezért küzd általános társadalmi válsággal, mert nem egységben gondolkozik, nem tartja magát egynek a bolygóval, és a világmindenséggel. Tehát az emberiség is elvesztette a „gyűrűt”, kiesve ezzel a lét természetes körforgásából, az emberiség mára „inkvizítorrá” vált ezen a bolygón, mely inkvizítor minden és mindenki felett uralkodni akar, önző uralkodása azonban nem szolgálja az egységet. Számomra azok a legjobb filmek, melyekkel érzelmi viszonyba tudok kerülni, talán egy kissé túlzásként hangzik, de beleszerettem ebbe a moziba. Talán a „film” meghatározással nem is írható le az alkotás. Ez a szó nemes értelmében vett mestermunka, mely az utóbbi tíz év filmjei közül egyedülállóan magaslik ki, egyhamar nem lesz könnyű a nyomába lépni. Nem szívesen dobálózom azzal a szóval, hogy „alapfilm” de az a hat éves munka, melyet Aronofsky és munkatársai fektettek ebbe az alkotásba kétségtelenül azzá teszi, ezt mindenkinek látnia kell. Ahogyan a westernek császára, Sergio Leone mondotta egyszer „A film hetven százaléka a zene”, nos ez erre a munkára is igaz. Filmrajongók, keltsétek életre ezt a mozit, éljenek bennetek tovább Aronofsky mester gondolatai, osztozzatok azon az egységen, melyet a rendező elénk varázsolt! A világűrben játszódó szín, az „üveggömbös” utazás értelmezhető egyféle letisztult létsíkként, ahol a külvilág jelentősége elenyésző, a gömb itt Tom lelkét is szimbolizálja, a haldokló fa, azaz Izzi lényege ebbe a gömbbe, azaz Tom lelkébe záródott, és Tom lelkét is ez tartja életben, annak ellenére, hogy a fa haldoklik. Az utazás Shibalba, azaz a halál és a születés együttes helye felé magának a léleknek az életútja, a megérkezés pedig a halál ami egyben egy új kezdet is. A két ember közötti lelki kapcsolat, és ezeknek az érzelmeknek a megélése, hasonló helyzetek többszöri átélése, eltávolodás majd újbóli közeledés hullámszerűsége rokonértelmű kifejezést találhatunk a 2002-es Solarisban is. Nemrégiben találkoztam Puzsér Róbert írásaival, mely lényegében sok helyen érinti a filmet: „A születés előtt álló magzat semmilyen más módon nem élheti meg a világrajövetelt mint halált, hiszen az ő addigi világának -az anyaméhnek- a végleges feladásával és teljes ismeretlenbe való hatolással jár, ennél többet pedig senki sem tud a halálról.” /Puzsér Róbert – A kapu, részlet/ Könyvajánló: Minden filmrajongónak, aki szeret olvasni is egy-egy film hatására, azoknak figyelmébe ajánlom Puzsér Róbert hasonló címmel megjelent könyvét, mely könyv alkalmas a filmbéli gondolatok továbbvitelére: Puzsér Róber – Magyar Dávid – Forrás, Scolar Kiadó, 2008. A könyv könyvtárból is kölcsönözhető. Értékelés: Tökéletes Film |
2009-08-28 22:53.25 |
Független hozzászólás? Na ne már!
Kedves kolléga, csöppet se zavarjon, hogy te nem bírtad szó nélkül elviselni, hogy egy film topikjában beszélgetés folyik a topik címében szereplő filmről. (megjegyzem, hogy erre való a fórum) "Látom itt megy a show közben. Mondjuk nem értem, hogy mi célt szolgál az elvek kivesézése, meg a valóságszerűség kétségbe vonása." Ez nekem szólt, még ha aposztrofálás nélkül is írtad, a többi meg rizsa. Felőlem írogathatsz ilyesmiket, a Te dolgod, de akkor ezek után ne bizonygasd, hogy milyen udvarias voltál. |
2009-08-28 21:11.32 |
Bocsáss meg, hogy a tiedétől eltérő véleményt mertem megfogalmazni, és mást látok a filmben mint te. Öreg hibám, hogy nem kajolok be mindent amit elém tesznek, ez van, bocs. Sokan utálnak is engem ezért, de én teszek rá.
De majd előfizetek valami jó kis alter folyóiratra, hogy elolvassam mit is mondjak, amikor a véleményemet kérdezik, hogy szalonképes legyek neked meg DMJ-nek. Meg elszaladok pezsgőért megünneplem Chris sikerét, ahogy írod, meg a több milló ilyen sikertörténetet. Amúgy teljesen olyanok az itteni beírásaid mint a Hatalmas Aphrodité című filmben a görög szavalókórus kommentjei. (Bocsi, az rossz kritikusi énem, már megint) |
2009-08-27 19:06.32 |
Válaszoltam volna érdemben a hozzászólásodra, hogy ha nem kezdesz el személyeskedni. Nem látsz rá az életemre, nagyképű pökhendiséggel, látatlanban leszóltad az életemet, bár engem nem sértettél meg ezzel, csak azt bizonyítottad be, hogy valódi vizsgálódás, ismeretek nélkül mondasz ítéletet dolgokról. Nem fogom érvként felhasználni azt, hogy milyen munkákat csináltam, mert nem ide való. Nem tudom, hogy miért kell szakmai kompetenciákat számon kérned egy film véleményezésénél. Ha azt mondanám, hogy 10 évet húztam le a tőzsdén, akkor hitelesebb lenne amit mondok? Szerintem nem. Ez egy film, és én kifejtettem róla a nézeteimet, mint egyszerű néző.
Egyszer tipikusan magyarnak bélyegzed a nézeteimet, egyszer meg tipikusan amerikainak, most akkor döntsd már el legalább, hogy melyik bélyeget sütöd rám. A film 7.8-as, IMDB-s osztályzata és kb 160 milliós bevétele nem éppen téged igazol, mert ez azt jelenti, hogy az amcsiknak bizony tetszik, ennyit a „szemüvegről”. Ha ilyen giccsek mellet akarsz kiállni, mint ez a film, felőlem tedd azt, én a részemről lezártam a témát. |
2009-08-27 15:25.47 |
Szerintem azok a legjobb életrajzi filmek, amikor a nimbuszt lerombolva a mozi emberként, hozzád hasonlóként mutat be valakit. Szerintem ez az azonosulás előfeltétele. És habár nem vagyok sem Messiás, sem vallásos, a testemen éreztem a korbácsok csapását, mikor a Passiót néztem. A Tőzsdecápáknál azt gondoltam, hogy én is kiszállnék. Pacifista meggyőződésem ellenére a 300-ban ott harcoltam Leonidas mellett a perzsák ellen. És habár nem vagyok afroamerikai, a hideg futkos a hátamon, mikor Martin Luther Kinget beszélni hallom, és arra vágyom, hogy bennem is legyen ennyi tartás. Az 1492-ben, Kolombusz harcában ott van mindannyiunk harca, összeütközés a hatalommal, a pénzzel, a többséggel, társadalommal, a munkánk, melyért sokszor feláldozzuk magánéletünk. Szerintem csak az a jó életrajzi film, amiben azt látod, hogy hasonló lelki folyamatok zajlódnak a főhősökben, mint benned. Nekem legalábbis ez kell egy jó filmhez. A „soha ne add fel” mottóval nincsen bajom, ha a „légy hű önmagadhoz” is hozzá társul. Szerintem te is azonosultál valamennyire ezzel a fickóval, akit Smith -amúgy zseniálisan- alakított , hiszen leírtad, hogy tetszett a küzdelme és akkor osztod ezt az értékszemléletet, annak ellenére, hogy sem bróker, sem afro nem vagy. Tehát akkor nem zárható ki az azonosulás esetedben sem. :o)
Én sosem nézek rendezői változatot, most sem néztem, de a film végén elhangzik, hogy "önálló brókercéget indított". Igen, harmadszor írod, én elsőre is elfogadtam, hogy „valós”, de hiába valóságos, ha nem valószerű. |
2009-08-27 13:58.17 |
A film hitelesen bemutat, lefest egyféle sorsot, a teljes egzisztencia elvesztését és az ezzel járó dolgokat. Ebből a szempontból kifogástalan a mozi. Aztán ezeket az értékeket lerombolja egy mese szerű befejezéssel. Valóban a különleges sorsokról szoktak filmet készíteni, de ezek a sorsok csak akkor érdekesek nekünk ha analógiát találunk bennük a saját életünkre vonatkozóan. És mint írtam, együtt is lehet érezni a főhőssel addig a pontig, amíg nem válik milliárdos brókerré. Számomra itt a film lerombolta a korábban felépített értékeit.
No, itt van az a pont, ahol pl. a Tőzsdecápákban az ifjabb Sheen azt mondja, hogy: kiszállok, az elveim fontosabbak. |
2009-08-27 13:15.52 |
Miért? Abban szerinted nem volt szépség, hogy kiáll, harcol a fiáért, önmagáért és a végsőkig megküzd érte, akár a mocsokban is fetrengve ha kell? Szerintem ezek szép dolgok, ha nem is vidámak. Szerintem akkor mi mást értünk "szép" alatt. Nekem nem is ezzel a résszel volt bajom a filmben.
Nekem a karrierépítéssel és a siker tálalásával van bajom, mert így senki nem áll talpra. Magyarul: semmire sem viszed a tőzsdén, ha nem vagy képes félretenni az elveidet. Ezekről a dolgokról hallgat az író. |
2009-08-27 12:51.26 |
Tudom, hogy állítólag valós sztoriból készült, de láthatóan az írója csak a szépre hajlamos emlékezni. Ez a világ inkább olyan, mint amit a Tőzsdecápák bemutat, ott azért megcsillant az elvtelenség, míg itt csak egy idealizált karriert látsz. |
2009-08-27 12:43.58 |
Nekem volt szerencsém valódi, szocreál lakótelepen élnem pár évet, ezek alapján mondhatom, hogy a Szomszédok köszönőviszonyban sem volt a büdös valósággal.
26. gyalogezrednek: Azt kétlem, hogy a sorozat harminc év elteltével egzisztencialista drámává avanzsálódna, pontosan a realitás hiánya miatt. A valóság sajnos nem olyan, mint amelyet a Szomszédok bemutatott! Sok orvos továbbra sem ráncolja úgy a homlokát, mint Magenheim doki, mikor valaki egy kibélelt borítékkal közelít. A legtöbb munkanélküli évekig nem talál munkát, majd elveszti a lakását és hajléktalanná válik, nem úgy mint Vágási Feri, aki mindig úgy esik a földre, mint a macska. Nincsen milliomos nagyi, akitől autót kapna a család, mert az ő nyugdíját is ki kell pótolni, negyvenöt év munka után. Meg olyan közös képviselő sincsen, aki leperkálja helyetted a közös költséget, ellenben van olyan aki jól üvöltözik veled a közgyűlésen, amikor nem szavazod meg a tiszteletdíját. A zöldséges még mindig ferde szemmel néz rám, amikor nem kérek a rohadt barackból vagy a "lébanánból". És azóta sem végződik minden magyar családnál hepienddel az óév, mert van ahol még egy olcsó tankpezsgőre sem futja. A nyugdíjas közértes nénit meg nem várják vissza a munkahelyére, mert inkább felvesznek helyette hetente bárkit. Ha valaki olyan hangnemet ütne meg a főnökével szemben, mint Juli, akkor három másodpercen belül kint lenne az utcán. A szomszédaim pedig kirobbanó örömmel fogadták költözésem, miután felszabadult az általam elfoglalt 2,5 négyzetméteres pincerész, de ez a kirobbanó öröm nem tartott sokáig, mert össze is kaptak, hogy kié is legyen az a lyuk a pincében. Szóval van a Szomszédok, ami egy hamis korrajz, célja leginkább a súlyos problémák elfedése volt. Magyarán ez a sorozat volt a méz a madzagon, vagy ha úgy tetszik az ópium. Ha valakit a 80-as, 90-es évek társadalmi válsága érdekel, az nézze meg a Falfúró című, zseniális filmet! |
2009-08-27 12:24.37 |
Egyetértek, valóban vontatott. |