Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
Fehér éjszakák (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Mama pici fia - TLC, 06:00 |
A vílágítótorony őrei - Filmbox Extra HD, 06:10 |
Könyvek és szerelem 2. - Mozi Klub, 06:45 |
Tökéletes hang 3. - RTL Három, 06:50 |
Érvek és életek - Filmbox Family, 07:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Steven Spielberg (78) |
Brad Pitt (61) |
Casper Van Dien (56) |
Rachel Griffiths (56) |
Katie Holmes (46) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Gladiátor 2. |
Lauren Graham |
2015-01-23 15:42.32 |
Mindenképpen korszakalkotó film, egyrészt az új technikai megoldások miatt, másrészt ez mutatta meg, hogy hogyan kell közönségfilmet készíteni. Történetvezetésének alapjául ugyebár Joseph Campbell - Az ezerarcú hős című könyve szolgál, amelyet azóta a forgatókönyvírók bibliájaként emlegetnek. Megjelenésekor egyértelműen a legjobb film volt, azóta viszont sok filmnek sikerült sokkal jobban alkalmaznia ugyanezeket az alapelveket, és a technika adta lehetőségek is jóval szélesebbek napjainkban, így az újabb filmek között vannak, amik messze felülmúlják. |
2015-01-23 14:05.35 |
Hol és hogyan lehet ezekre rátalálni? Engem érdekelnének, de eddig mindössze egyetlen egyszer sikerült ilyennel találkoznom. |
2015-01-23 12:31.06 |
Mondanál egy olyan filmet, ami legalább olyan jól megszólít minden korosztályt, mint ez, viszont kiemelkedő alkotásnak gondolod? Kíváncsi lennék rá, mert ha létezik ennél jobb, széles közönséget megszólító film, akkor sürgősen át kell értékelnem a filmművészetről alkotott képemet. |
2015-01-23 12:26.36 |
Először magyar szinkronnal néztem meg a filmet, annak a végén spanyolul hallható a mű. (Az volt az egyik legfőbb érvem, hogy mindenhol azt írják, hogy a magyar változat végén eredeti nyelven van.) Aztán kíváncsi voltam, hogy más szinkronnál is spanyol-e, ezért meghallgattam a lemezen fellelhető összes szinkronnal a stáblistát. Az angol, a görög és az arab végén angolul megy, az orosz végén oroszul, az összes többi nyelvnél spanyolul. |
2015-01-23 10:04.44 |
"a tényen ez mit sem változtat néhány év múlva alig-alig emlékeznek majd rá" Szubjektív vélemény? Ez kétségtelen, a probléma csak az, hogy ténynek állítod be.
Tulajdonképpen ez a film is - mint minden családi film - recept alapján készült: vegyünk egy egyszerű, letisztult (ha úgy tetszik gyerekes) történetet. Legyen ez a cselekmény, hogy a legkisebbek számára is érthető, szórakoztató legyen. Ezután a cselekménnyel párhuzamosan (annak megszakítása, vagy elnyújtása nélkül) helyezzünk bele olyan plusz információkat, amik kapcsolhatók a történethez, de felismerésük nem szükséges a cselekmény megértéséhez, viszont leköti az idősebb korosztályba tartozó nézőket is. Itt erre egy olyan megoldást látok, hogy a film minden képkockáját telerakták szimbólumokkal. Ezek a szimbólumok (legalábbis amiket eddig megtaláltam) elsősorban nem új tartalmat adnak a filmhez, hanem a cselekményt erősítik. Tulajdonképpen egy játékot kínál a felnőtt nézők számára: keressük meg, hogy hányféleképpen mondja el ugyanazt a film. Egyrészt játszani mindenki szeret, vagy ha valaki mégsem, az szinte biztos, hogy bele se kezd egy családi film megnézésébe, másrészt pedig amikor tucatnyi különböző eszközzel egyszerre sugározza ugyanazt az érzést, hangulatot a film, az igencsak nagy hatással tud lenni a nézőre (már ha felismeri azt a tucatnyi eszközt). Egy filmnek pedig az első és legfontosabb célja minden esetben az, hogy minél nagyobb hatással legyen a nézőkre. Röviden, egyszerűen, általánosan összefoglalva ez az, ami miatt kiemelkedő alkotásnak gondolom ezt a filmet. |
2015-01-22 21:42.00 |
Apropó, jut eszembe: a film Andersen - A hókirálynő című meséje alapján készült, ahol ugyan nem varázserőről van szó, hanem átokról, de azt is a szeretet oldja fel. (Na jó, persze erre azt tudom mondani, hogy valamiben hasonlítania is kellett a filmnek a mesére, ha már elvileg az alapján készült. :P ) |
2015-01-22 20:46.20 |
Megint magad ellen írsz. Akkor idézek egy picit hosszabban: "de ez az elcsépelt "a szeretet a kulcs" rizsa kiverte nálam a biztosítékot, mivel a legtöbb korábbi mesében ezt szinte nem is lehet hallani ergo már akkor is röhejesnek számított" Na ez alapján nehéz elcsépeltnek nevezni, ha egyszer korábban szinte nem is lehetett hallani. Az a következtetés pedig, hogy azért nem lehetett vele korábban találkozni, mert röhejesnek számított, alaptalan. Én például rögtön tudok mondani egy másik lehetőséget: senkinek nem jutott eszébe. Szeretném megérteni a véleményedet, de egyelőre azt látom, hogy neked ez a szeretet dolog valamiért - magad sem tudod pontosan miért - nem tetszik, mégis úgy gondolod, hogy mindenki másnak is ugyanolyan unszimpatikus kéne, hogy legyen. ("Ez valahogy elkerülte a figyelmeteket.") Mintha csak azért lehetne, hogy mások ezt nem említik negatívumként, mert elkerülte a figyelmüket, az szóba se jöhetne, hogy ezt mindenki észrevette, csak egyszerűen mások nem gondolják azt, hogy ez rossz. |
2015-01-22 17:47.38 |
Igazad van. Amikor a stáblistánál meghallottam spanyol szöveggel a dalt, akkor kezdtem ennek utánajárni, mert nem értettem az okát. Elég sok egymásnak ellentmondó információt találtam, amiből végül arra a következtetésre jutottam, hogy a spanyol az eredeti szöveg, a most olvasottak viszont tisztázták, hogy mi a helyzet, és kiderült számomra belőle, hogy a korábban talált információk csak látszólag voltak ellentmondóak, valójából csak hiányosak, ezért félreérthetők. Köszönöm! (Azért ez vicces, mert azt továbbra is fenntartom, hogy az angol szövegben értelmetlen részlet is található, míg a spanyolban nem. Akkor tehát nem az angol fordítás siklott félre, hanem az eredeti szöveg, amit a spanyol fordításban kijavítottak.) |
2015-01-22 11:49.23 |
Bocsánat, tévedtem. Nem a tőled idézetteknek mondtál ellent, hanem azt más szövegkörnyezetbe helyezve egész másról írtál. Ez azon nem változtat, hogy a kérdésre nem válaszoltál, de ügyesen sikerült mellébeszélni. Vagy lehet, hogy az elcsépelt szó jelentését kéne tisztázni. Értelmező szótárban nem találtam meg, így saját véleményemet tudom leírni: unalomig ismételt, túl sokat szerepeltetett, sokszor emlegetett. Mindenképpen többszöri előfordulás szükséges ahhoz, hogy valami elcsépelt legyen, ezért semmi esetre sem látom indokoltnak használatát, ha egyszeri esetről van szó. |
2015-01-22 11:29.06 |
A kérdésre nem válaszoltál, ellenben ellentmondtál annak, amit tőled idéztem. |
2015-01-22 11:19.02 |
Én a főszereplő változását hiányoltam a filmből. A film kb 97%-ban azt látom, hogy görcsösen küzd eredeti külseje visszaszerzéséért, így a maradék 3%-ban mutatott önzetlenségét egyértelműen képmutatásnak éreztem főleg, hogy azok a boszorkánnyal ill. Lindával való találkozásaira korlátozódnak. Ezek után egyedül azt tartottam volna elfogadható befejezésnek, ha nem törik meg az átok, és azzal az arcával próbál boldogulni. (A happy endhez amúgy se tesz semmit hozzá, hogy visszakapja eredeti arcát, hiszen ha valóban megváltozott, akkor ez már nem számít.) |
2015-01-22 08:32.45 |
Ezt hogy sikerült vígjáték kategóriába sorolni? Egy pillanatig nem tudtam nevetni rajta, inkább drámának mondanám, méghozzá nem is rossznak, sőt... Vicces talán akkor lehetne, hogyha csak egy-egy pillanatot kiragadnánk az egészből, és a többi ismerete nélkül nézzük. Az események hátterének ismeretében viszont inkább kétségbeejtőek a szituációk, mintsem viccesek. Ez elgondolkodtat arról, hogy vajon a való életben is hányszor döngölünk még jobban földbe embereket azzal, hogy a háttér ismerete nélkül reagálunk arra, amit látunk. |
2015-01-22 01:24.36 |
De jó, hogy feltetted ezt a kérdést. A rá adott válaszom kapcsán felmerült gondolataimból rájöttem, hogy Shessomaru egy másik kérdésére is választ tudok adni. A filmből ugyanis kiderül, hogy honnan ered Elsa varázsereje. A palást szimbólumából indultam el. Elsa palástja a varázsereje gátját szimbolizálja. Egyrészt lila (az önmegtartóztatás, az értelem érzelmek feletti uralmának színe), másrészt mint uralkodói jelkép, a vele járó felelősségen keresztül úgyszintén tekinthető varázserejét gátló tényezőnek, harmadrészt közvetlenül, fizikailag gátolja a varázslásban: amikor az említett dal alatt elkezd varázsolni, egyszer jobbra varázsol fénylő, kavargó porhavat, majd balra fordul, és beleütközik a palástjába. Először félre kell löknie, csak utána tud abba az irányba is varázsolni, pár másodperccel később pedig úgy dönt, hogy megszabadul a palásttól (nem sokkal azután, hogy úgy döntött, szabadjára engedi varázserejét). Itt jön az, amire gondoltam, mikor azt írtam, hogy az angol fordítás elrontja a jól felépített szimbólumot. Amikor ugyanis Elsa megszabadul a palásttól, akkor az angol szövegben az hallható, hogy "The cold never bothered me anyway." azaz "Amúgy sem zavart soha a hideg." ezzel azt az érzést keltve a nézőben, hogy azért dobja el a palástot, mert nem zavarja a hideg, így nincs rá szüksége, holott ehhez semmi köze, valójából azért dobja el, mert úgy döntött, hogy szabadjára engedi varázserejét, tehát megszabadul mindentől, ami ebben gátolja, így a palásttól is, ami maga a szimbóluma ennek a gátnak. Ezzel szemben az eredeti szöveg így hangzik: "El frío es parte también de mí." azaz "A hideg is egy rész belőlem." ez egyértelműen a varázserejére utal, és azt is elárulja, hogy miért tud varázsolni: azért, mert a részét képzi a hideg. Belőle fakad, és jégkristályok formájában testesül meg. Persze ezután jöhet a kérdés, hogy miért és hogyan képzi Elsa részét a hideg, de erre én csak visszakérdezni tudok: lehet-e egy kérdést úgy megválaszolni, hogy az ne vessen fel újabb kérdés(eke)t? |
2015-01-22 00:17.34 |
Hogy lehet elcsépelt valami, amit "szinte nem is lehet hallani"? |
2015-01-22 00:15.24 |
A dal eredeti szövege latin-amerikai spanyol, a Disney az angol fordítást tette a filmbe. (Persze így felvetődhet a kérdés, hogyha a film tartalmával foglalkozunk, akkor melyiket érdemes figyelembe venni. Mivel azonban az angol fordításban olyan hibák vannak, amik értelmetlenné tesznek egy-egy részletet, ill. tönkreteszi a palást egyébként jól felépített szimbólumát, ezért én amikor a film tartalmával foglalkozom, akkor is az eredeti szöveget nézem.) |
2015-01-21 23:56.52 |
Mivel az Olsen filmek fórumain sokszor találkoztam "minek nézel Olsen filmeket, ha nem szereted" jellegű hozzászólásokkal, mindenekelőtt megjegyezném, hogy nagyon sok oka lehet annak, hogy valaki megnéz egy filmet. Én például mint hivatásos vágó, ill. egy hamarosan forgatandó low budget film botcsinálta (sosem tanult) VFX-ese, azért kezdtem el mind egy színész által, mind iker színészek által játszott ikerszereplős filmeket nézni, hogy megfigyeljem, milyen különbségek vannak a kompozíciókban, tanulmányozzam a trükköket, és hogy mik azok, amiket még a profik is csak valódi ikrekkel vállalnak be, az egy színész által játszott ikerszereplős filmekben nem fordulnak elő. Mindezt azért, mert ebben a bizonyos filmben, amibe VFX-esnek kértek, lesz egy ikerpár, akiket egy színész fog alakítani. Igyekeztem különböző gyártók különböző korszakból való filmjeit összegyűjteni, de amikor megnéztem egy Olsen filmet, arra jutottam, hogy már csak szakmai okokból is muszáj lerombolnom a gyerekkoromból emlékeimben őrzött Olsen képet (ugyanis átlagos, tizenkettő egy tucat, de azért szórakoztató filmekként emlékeztem ezekre, márpedig ha ezt a véleményt kollégák előtt kimondom, akkor garantáltan kétségbe vonják a hozzáértésemet). Eldöntöttem hát, hogy időrendben végignézem az összes filmjüket, bármekkora szenvedés is legyen. Ezzel éppen most végeztem, és az újonnan kialakult véleményem az, hogy a kisgyerekkori filmjeik nézhetőek. Nem azért, mert olyan jól játszottak volna, egyszerűen az, hogy egy aranyos gyerek ikerpár mindenféle korukhoz mérten igen nagy volumenű dolgot tesz, de abból a szempontból a realitás talaján maradva, hogy tényleg gyerekek számára rendelkezésre álló eszközkészlettel teszi (tipikusan a rendkívül nagy határozottságuknak köszönhetik sikereiket), egyszerűen önmagában édes, megmosolyogtató. Azonban ahogy nőttek, úgy veszett el a gyerek lét varázsa, ráadásul a forgatókönyvek is szétestek (nagyjából akkortól, amikor producerként is elkezdtek dolgozni a filmjeikben, talán van összefüggés). Az utolsó valamiféle felépítéssel rendelkező a csapatcsere volt, a későbbi filmek már egyértelműen a nézhetetlen kategóriába tartoznak. Elkezdődik valami nyaralás, buli, haverok, pasik jellegű de jól élünk történet, több mint egy óra múlva nyoma mutatkozik valami bonyodalomnak, ami valami akció és/vagy krimi szerű szálat behoz, amit aztán negyed óra alatt megoldanak, és jöhet a happy end. Ezt hívják úgy, hogy zsáner váltás (szigorúan kerülendő dramaturgia!), talán legszebb példája az egy szót se, ahol bár az elején megemlítik a bűnügyi vonalat, de azonnal el is felejtik, mintha csak az alapszituáció felvázolásához kellene. A film arról szól, hogy a lányok hogyan illeszkednek be az új környezetbe, majd mikor már szinte el is felejtjük, hogy hogyan is kerültek oda, akkor újra előhozzák a maffiát. Minimális, nagyon gyatrán kivitelezett akció után pedig gyorsan le is zárják a filmet. Értelem? Logikai felépítés? Sehol!
Viszont ez a New York-i bújócska fóruma, szóval az igen hosszú (de szükséges - na én is alkalmatlan lennék forgatókönyv írónak :P ) bevezető után rátérek végre erre a filmre. Először is meglepődtem, amikor a Warner Bros logót megláttam az elején. Egy ilyen hírű filmstúdió komolyan a nevét adja egy olyan filmhez, amiben az Olsen ikrek a főszereplők? Viszont miután megnéztem, azon kezdtem el gondolkodni, hogy miért is emelkedik ki ez a film az összes többi Olsen film közül. Valamivel ugyan jobban játszanak az ikrek, mint más filmekben (sokszor érdemeltek volna Arany Málnát, itt pont kevésbé indokolt a jelölés, talán a Warner Bros-nak köszönhető, az ő nevük alatt kijött filmekre jobban odafigyelhetnek az ilyen díjaknál, mint mindenféle no name stúdió alkotásaira), meg ugye kaptunk egy kitűnő vígjátékos színészt Eugene Levy személyében, de a legfőbb oka annak, hogy ez a film messze meghaladja az összes többi Olsen filmet, az a normálisan összerakott történet. A film egyetlen dologról szól (ahogy annak egy filmnél lennie kell), arról, hogy sikerül-e az ikreknek a buktatók ellenére elérni a céljukat. Ezek a buktatók pedig változatosak, mégis következetesek (mindegyik a két testvér kapcsolatára vezethető vissza), saját maguk vezetik az útjukat, csak az egymáshoz való viszonyulásukból eredő hibáik miatt nem éppen arra, amerre szeretnék, ezáltal a történet tart valahonnan valahova, nem csak úgy lóg a semmiben, mint a korábbi filmjeik. Egy-egy problémát viszonylag gyorsan megoldanak, de a megoldás mindig új problémát szül, ezzel fenntartva a film dinamikáját, valamint így nem lehet tudni, hogy melyik probléma lesz az utolsó. A poénok számottevő része igazi poén, nem erőltetett, sokkal inkább nevetséges, mintsem vicces próbálkozás. Valódi képi ábrázolásokkal találkozhatunk, korábbi filmjeikre ez nem jellemző (pl. mindig erősen különböző karakterük volt, de ez korábban a képi ábrázolásban max. annyiban mutatkozott meg, hogy másképp öltöztek, itt meg... mindenről ami csak a környezetükben fellelhető szembetűnik ez a különbség), ha pedig nincs (rendes) képi ábrázolás, akkor készítsenek rádiójátékot, ne filmet! Szóval Olsenékhez mérten kiemelkedő alkotásról van szó, de azért messze nem egy filmművészeti remekmű. 3*-ot megérdemel. |
2015-01-21 22:45.25 |
Kurva? Kizárt! Még egy intimebb jelenetet sem vállalt soha, pedig csupa szirupos romantikus filmben szerepel, szóval feltehetőleg a mentalitása miatt nem találkozni ilyennel. Kétségtelenül gyenge színészek az Olsen ikrek (már ha egyáltalán színésznek lehet őket nevezni), de az is kétségtelen, hogy a legnormálisabb emberek közé tartoznak azok közül, akik az elmúlt 20 évben megfordultak a Hollywood-i filmiparban. |
2015-01-21 17:03.19 |
Nézzük csak, mi is a vita: "A vita érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának van tárgya, szerkezete, legalább két résztvevője eltérő állásponttal." Következésképpen kizárólag eltérő állásponttal rendelkező személyek között lehetséges a vita, te mégis arra hivatkozva állítod, hogy nem érdemes vitázni, hogy különböző az álláspontotok. Az érveknek meg az a lényege, hogy felhívjuk olyasmire a figyelmet, amit a vitapartner nem vett észre. Pont ezért kéne érvelni, hogy ne legyen az hogy "amit eddig nem vettél észre azt eztán se fogod". Mellesleg nem tudom, hogy mit nem vett észre a fórumtárs. Azt hogy nem magyarázzák meg Elsa varázserejét? Nem hiszem. Csak olyan dolgokat említettél, amit mindenki észrevett, csak veled ellenben nem tartják problémának. Olyan dolgokat tartasz problémának, amelyek felmerülnek más mesékben is (ezt te magad is elismerted), de nem magyaráztad meg, hogy ha máshol nem probléma, akkor itt miért az. Erről mindössze annyit írtál, hogy máshol működik, itt viszont nem. Azonban amíg nem írod le, hogy miért működik máshol, és itt miért nem, addig ez pusztán egy - vita szempontjából értékelhetetlen - szubjektív vélemény. Tehát első körben erre várnék valami indoklást, hogy az elmúlt napokban személyeskedéssé fajult párbeszédet visszatereljük az értelmes vita medrébe. Én pedig első körben egy kérdésedre válaszolnék. "Viszont nem igazán értem minek kellet, egy olyan hatalmas jégpalotát felhúzni?" Pár részletet idéznék a filmből: "sosem tudtam, hogy mire vagyok képes" "itt önmagam lehetek" Ha ezt összeveted annak a bizonyos dalnak a mondanivalójával, amit te is a legjobbnak tartasz, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy itt nem arról van szó, hogy egy világvégi remetelakot teremt magának, ahol eltengetheti életét, hanem arról, hogy egy olyan helyre ment, ahol úgy gondolja, hogy szabadon kiélheti varázserejét. (A részletes verselemzéstől eltekintenék, már csak azért is, mert ha a magyar szövegre alapoznám, akkor itt sokan megköveznének, akik - velem ellentétben - túlságosan is szabad fordításnak tartják, ha meg az eredetit, azaz a spanyolt venném alapul, az még nyelvi nehézségeket is előhozna.) A hatalmas jégpalotát nem a szükség szüli, hanem az alkotás vágya. Azért akkora, mert megteheti, és élvezi, hogy megteszi, nem teher a számára, hanem örömforrás. Amikor felépül, akkor nem véletlenül pompázik kék-rózsaszín színekben (a természetfelettinek és a szellem szabadságának a színe), ez is egyértelműen ezt szimbolizálja. |
2015-01-21 15:39.35 |
Hát, elég undorító egy film. Elmennek Párizsba, de nem ám azért, hogy a francia kultúrával ismerkedjenek (vagy bármivel, ami francia), hanem magukkal visznek egy darab Amerikát, hogy azzal vegyék körül magukat az egész út alatt, majd otthagyják a franciáknak, merthogy minden ami amerikai, az szuper, ami francia az pedig szar. Persze amerikaiaktól ez nem lenne elég hiteles, ezért aztán minden velük kapcsolatba kerülő francia is erre a megállapításra jut, és átveszi az amerikai szokásokat. Pfff... Ráadásul az egészet iszonyatosan alattomos módon ültetik be a néző tudatalattijába azzal, hogy elfedik egy mézes-mázos szerelmes történettel. |
2015-01-21 08:35.32 |
Mennyit írtok itt a gyenge poénokról. Hát tényleg nagyon gyengék lehetnek, mert nekem nem tűnt fel, hogy van benne bármi, ami poén akar lenni. A történet értelmetlen, következetlen katyvasz, minden akciójelenet legfőbb alapeleme a fizikai képtelenség, ami persze nem lenne negatívum, hogyha a látvány indokolná az irrealitást, de semmi igazán látványos nincs benne. Egyszerűen képtelen vagyok bármi pozitívumot találni benne. |
2014-12-07 19:12.37 |
Az első rész folytatásaként értelmezhetetlen, különálló filmként pedig értelmetlen. Én leginkább az első rész paródiájának mondanám, de annak is elég gyenge. |
2014-11-27 13:51.05 |
Persze, hogy van mondanivalója. Minden filmnek van, hiszen csak az készít filmet, aki el akar mondani valamit. Csakhogy ez a film olyan mondanivalóval bír, amit az elmúlt pár évtizedben az unalomig ismételgettek különböző - többnyire középszerű - alkotásokban, és mivel a tálalás sem volt kiemelkedő sőt, kifejezetten gyenge, ezért nem érdemel dicséretet. |
2014-11-27 10:07.35 |
Vannak olyan emberek, akik egy film értékelésénél gyakorlatilag csak a mondanivalót nézik, és ha az hasonlít sok másik filmére, akkor be lehet skatulyázni, és egy tizenkettő egy tucat filmmé minősítik, függetlenül a mondandó tálalásának módjától. Valami ilyesmit vélek felfedezni Mozsika véleményében is. |
2014-11-25 23:59.13 |
Spoiler veszély!
Kifejezetten nem szeretem a musical-eket. Rendszeres, hogy úgy ülök le egy filmet megnézni, hogy nagyjából semmit nem tudok róla, ennek köszönhetem, hogy ezt megnéztem, és milyen jól tettem (vagy éppen rosszul, most nem tudok szabadulni a bűvöletéből). Csak azt sajnálom, hogy egy ilyen sablon történetre "pazarolták" mindazt, ami ebben a filmben van. Igaz, hogy vannak benne bőven eredeti ötletek, de az alapja akkor is egy ezerszer lerágott csont, és el se tudom képzelni, mi lehetett volna, ha egy egyedi alapötlettel párosul ez a kivitelezés. A karakterek egyszerűek, de nagyszerűek (Elsa attól még nem lesz összetett karakter, hogy ellentmondásba kerül saját magával), Olaf akár az egész filmet elvinné a hátán, de jobb alkotásról van szó, mintsem hogy erre szükség legyen. A vége viszont túl gyors volt: egy dolog, hogy elméletben megvilágosodik, na de gyerekkora óta űzött ki magából minden érzelmet. Ennyi idő után nem lehetne ennyire egyértelmű, hogy mit is takar egyáltalán az a szó, hogy szeretet. Amit gyerekkorunkban eldobunk (vagy elvesznek tőlünk), azt - akármilyen alapvető, átlag ember számára triviális dolog is legyen - felnőtt korban rettentően nehéz küzdelem, hosszas gyakorlás árán lehet csak visszaszerezni (sajnos saját tapasztalatból mondom), és nem abból áll, hogy rájövök, hogy elméletben mi nem stimmelt, aztán a probléma meg is oldódik. Persze ilyen szintű dolgokat nem szabad várni egy mesétől, de akkor is, úgy néztem volna még tovább. :-D Szóval nem szeretem a musical-eket, bennem a betétdalok általában pont hogy szétverik a hangulatot azzal, hogy a párbeszédek természetes ritmusát és hanglejtését nem teszik lehetővé, jelen esetben viszont - ne kérdezzétek miért, mert nem tudom - valahogy egyáltalán nem zavartak, sőt... Persze amikor meghallottam az első éneklő beszédet, akkor rögtön előjött a "jaj, ne" érzés, de hamar arra a megállapításra jutottam, hogy ez így jó. Ami zavart, az inkább a két testvér arca. Na nem a gyerekkori, de a felnőtt arcuk számomra kifejezetten ijesztő volt, kb. az utolsó 20-30 percre sikerült hozzászoknom (lehet, hogy túl rég néztem utoljára Disney animációt). Ettől az apróságtól eltekintve viszont tényleg lenyűgöző a látványvilág, egyértelműen a film legerősebb eleme (az első, online megtekintés után rögtön következett is a 3D FullHD beszerzése és azonnali megnézése), tényleg minden képkocka alaposan átgondolt tervezés eredménye (ha már itt tartunk, azon ritka filmek egyike, ahol a 3D nagyon sokat hozzátesz a látványhoz). A film, mint művészet adta lehetőségeket maximálisan kihasználja, tökéletes a kép és hang egymásra hatása, ill. a néző gondolatainak irányítása (legszebb példája Olaf esete a tócsával - aki csak angolul nézte, nézze meg magyarul is, mert többek között ez is csak akkor üt, ha olyan nyelven hallja az ember, amit anyanyelvi szinten beszél). Másik kedvencem, amikor a híd megépítését már agyon vágják (amire rávezet egy folyamatosan gyorsuló vágás, ill. kameramozgások), hogy aztán jöjjön az ellenpont: az egyetlen snittben felépülő jégpalota. De tényleg felsorolhatnám itt az összes jelenetét a filmnek, úgyhogy hagyjuk is, röviden a lényeg: na ez az igazi filmművészet. Végül sokáig gondolkoztam, megérdemli-e az 5 csillagot, merthogy egy eredeti ötletből hasonló kivitelezéssel még jobb film születhetett volna, vagy ha összetettebb karakterek vannak, rendesen kidolgozott jellemfejlődés. (Márpedig nálam az Eredet óta csak nagyon kiemelkedő alkotások kaphatják meg a max. pontot - konkrétan akkor minden korábban 5 csillagra osztályozott filmet leminősítettem). De egyrészről alaposan átgondolva mindent belezsúfoltak, ami EGY filmbe belefér (az külön csodálatom tárgya, ahogy az alaphelyzet felvázolását képesek voltak kevesebb, mint negyed órába tömöríteni úgy, hogy ráadásul nem is lett túlpörgetett), persze ki lehetett volna tolni a játékidőt két óra fölé, na de gyerekeknek... szóval nem is lett volna szabad ebbe megpróbálni több mindent beletenni, másrészről pedig lassan két hete, hogy először láttam, és még mindig nem tudok szabadulni tőle. Annyira magával ragadt, hogy most már egyszerűen kevés a valóság. Ahogy azt mondani szokták: "Az élet egy sz@r játék, de a grafikája kitűnő." Hát nem. Még a grafikája is elég gyenge. Ehhez a filmhez képest mindenképpen. |
2014-10-27 22:07.07 |
Már az elején, amikor a japán férfi mondta, hogy mit lát, közben mi pedig az ablakon fehéren csillogó ég miatt csak szakaszosan láttuk felvillanni őt, tudtam, hogy ez egy nagyon jó film lesz. A könyvet nem olvastam, de mindenhol azt olvasom, hogy tartalmilag hű hozzá a film. És van, aki ezért kritizálja, hogy a regényt másolja? Könyörgöm, hát ez az adaptáció lényege! Az eredeti művet megtartja, a művészeti ág sajátosságainak megfelelő elemeket pedig kihangsúlyozza. A filmművészetnél ez ugye elsősorban a képet, másodsorban a hangot jelenti, és itt mindkettőt gyönyörűen kidolgozták. Személyes kedvencem, amikor csak abban a pillanatban jelenik meg az asztal, amikor a gyerek nekimegy. Ott meg is akadtam egy pillanatra (jó pár pillanatra), mire felfogtam, hogy mi történt, de pont ettől zseniális. Az utolsó szamuráj fórumtárssal tudok a leginkább egyetérteni. Nagyon sokan nem azt nézik, hogy miről szól a film, hanem panaszkodnak, hogy miért nem arról szól, amiről ők szeretnék, hogy szóljon. Minek az ilyen abszolút lényegtelen dolgokkal foglalkozni, mint hogy mi okozta a járványt, vagy miért nem foglalkozik a külvilág a karanténban lévőkkel, stb.? Ha minden oldalról meg akarták volta mutatni a helyzetet, és megmagyarázni mindent, na akkor lett volna csak igazán nagy katyvasz az egész, és veszett volna el minden tartalom belőle. (Vagy lett volna film helyett több tíz részes sorozat.) De tény, hogy rengeteg potenciál van még a szituációban, csak éppen azt nem szabad egy filmbe sűríteni, szóval ha valaki mást emelne ki, nosza rajta, írja meg, forgassa le! |
2014-07-01 01:08.24 |
Azért nem érti, hogy mit írtak neki, mert nem írtak semmit. Tucatnyian reagáltak a hozzászólására, de senki nem írt egyetlen konkrétumot sem, csak kilométereken keresztül ment a mellébeszélés. Ha esetleg az, aki úgy gondolja, hogy nem érti a filmet, elmagyarázná neki, akkor nem hosszú, információmentes hozzászólásokkal lenne tele a fórum. Ugye magyarázatot nem kapott, merthogy amit magyarázat címen kapott, az nem az. Csak hogy szemléltessem: "Szép lassan, párbeszédről párbeszédre mondja mondatait, amiből simán "leesik" bármi, inkább minden: a főhős célja, elvei, motivációja, értékrendje, a környezetéhez és a lehetséges végkimenetel(ek)hez való viszonya és a miértek is." Ennek kb. annyi az információtartalma, mintha azt mondanám, hogy holnap is lesznek jellemzői az időjárásnak. Először is melyek azok a mondatok, amelyekből le kéne esnie? Aztán jön a felsorolás, hogy melyek azok az információk amik megosztása és magyarázata elengedhetetlen lenne az értelmes párbeszédhez, és amelyek leírására mégsem kerül sor a hozzászólás folyamán. Egy tanács (a lehető legértelmetlenebb) azért megjelenik: "Nézd újra!" Ha az ember nem érti a filmet és tisztában van vele, hogy nem érti, akkor nyilvánvalóan megnézi újra és újra, mielőtt véleményt nyilvánítana mindaddig, amíg meg nem érti, vagy úgy nem gondolja, hogy magától nem lesz képes megérteni; ha pedig nem érti, de azt hiszi, hogy érti, akkor ha újra megnézi, akkor is ugyan úgy fogja értelmezni, mint előzőleg, hiszen ha már társított a filmhez egy értelmet, akkor elsősorban az azt alátámasztó részleteket fogja észrevenni újranézéskor, az annak ellentmondóak fölött meg elsiklik. Akármelyik eset is áll fenn, egyikben sem visz előrébb az (újabb) újranézés.
(Igen, én sem írtam le azokat a bizonyos információkat, de én azért nem tettem, mert nem vagyok azok birtokában. Nem tudom, hogy Mr Htvds hogyan értelmezte a filmet - hisz azt nem árulja el -, de tekintettel eltérő véleményére minden bizonnyal másképpen, mint ahogy én, viszont ha szerinte a néző szájába rágják, akkor nyilván le tudná írni, hogy mit is rágnak a néző szájába, és hogy mik azok a momentumok, amiken keresztül ez megtörténik. A többi hozzászólást meg azért nem említettem, mert azokban még csak az sem szerepel, hogy mi az, amit nem hajlandóak közölni íróik. Itt mindenki röhög a markába, hogy "van itt egy hülye, aki nem érti a filmet", és azt várja, hogy ettől majd megváltozik az illető véleménye.) |
2014-06-26 08:02.30 |
Bocsánat, hülyeséget számoltam (gyanúsan kicsi is volt a kapott érték), tehát 27,5 kN erővel kell gyorsítani a követ (ezt számoltam ki a teljesítmény helyett), ehhez viszont kb. 750 kW, azaz fejenként 150 kW teljesítményre van szükség. Ez már reális érték, és így már érdekesebb az összehasonlítás is: ha öt olyan ember hajtja azt a katapultot akiknek mindegyike pótolni tudná a Bzmot motorvonat motorját ( [link] ), akkor lehetséges, hogy így hajigálja azokat a köveket. |
2014-06-24 22:15.53 |
Megnéztem, egészen pontosan öt ember tekeri kézzel azt a kart, ami forgatja a katapultot. Jó erős emberek lehetnek. Kb. 2 másodpercenként lövik a tonnás (vagy legalábbis sok mázsás) köveket több 100 méterre. Ilyen lőtávolsághoz legalább 200 km/h-ra kell gyorsítani a lövedéket, ez egytonnás kővel számítva fejenként 5,5 kW-os teljesítményt feltételez (összehasonlításképpen napjaink élsportolói nagyon rövidtávon is max. 1,2-1,5 kW-ot bírnak).
Szerintem egy történeti baki van a film végén. Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény részben 15 évet töltöttek Narniában, tehát Lucy 23 éves volt, mielőtt visszatértek (Peter meg is említi a Caspian herceg elején, hogy nem mindig voltak gyerekek). A rész végén, mikor Susan megcsókolja a herceget, akkor Lucy azt mondja, hogy "később majd egész biztos megértem", Edmund pedig, hogy "én ezt egyáltalán nem akarom megérteni". Ne mondja senki, hogy miután voltak már huszonéves felnőttek (amire nyilvánvalóan emlékeznek is), ezt nem értik meg. |
2014-05-29 20:36.22 |
Hát igen. Nolantól nem megszokott az ilyen iszonyatosan szájbarágós film. Ez bizony az egyszer nézős kategória. :/ Igen, a visszafelé haladó idő a főhős amnéziáját hivatott szimulálni, ami tulajdonképpen jó ötletnek tűnik, de sajnos nem igazán működik. |
2012-09-30 02:13.52 |
Na Michael halála, az aztán nagyon sántít. Először is a biztosíték nem csökkenti az áramerősséget, hanem korlátozza, tehát attól, hogy a biztosíték nélkül köti össze a vezetékeket, még nem lesz túlterhelés, vagyis a túláramot csak egy rossz módon bekötött tartalék rendszer okozhatta a normál betáplálással együtt, szóval elég lett volna visszatenni a biztosítékot. Másodszor meg szigetelt vezetékeket kötött össze, és közvetlenül, nem pedig a saját testén keresztül, így teljesen kizárt, hogy bármi baja legyen tőle. |