Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
The Commuter - Nincs kiszállás - Filmbox Premium, 16:30 |
Bűntudat nélkül - Mozi+, 17:00 |
Jurassic World: Világuralom - HBO3, 17:35 |
Váltságdíj - Film Café, 17:40 |
Sorstalanság - Direct One, 17:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Thierry Lhermitte (72) |
Albert Wolsky (94) |
Shirley Henderson (59) |
Katherine Heigl (46) |
Garret Dillahunt (60) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Az utolsó őrszem |
Amber Sealey |
2017-07-08 18:03.49 |
"csak a kajáért dogoztak"
Miért, miért kellett volna? :) Amúgy az emberek (=színészek) meg pénzért csinálják, vagy ha ez így túl sarkos, akkor fogalmazzunk úgy hogy ők sem szeretnek ingyen színészkedni, sem filmben, sem színházban. Na és a pénzen mit vesznek többek közt, na mit? Hát kaját, nemde? Akkor meg mi a különbség? :) |
2017-07-08 17:53.20 |
Gyerekkorom egyik meghatározó darabja, amely még felnőttként újranézve a filmet is képes volt levenni a lábamról.
A kisbocs nyöszörgése mondjuk egy érdekes kérdés. Egy kicsit már olyan direkt hatásvadászatnak tűnik - vagy tényleg ilyen "hangosak"? :) |
2017-07-08 16:46.37 |
Ez is tipikusan egy olyan film ahol bár maga a film sem rossz (sőt), de mégis, a soundtrack-je az igazán értékes. Imádom a blues-t :) |
2017-07-08 16:38.47 |
A záró álló képsor mix nagyon hatásos, engem teljesen lesokkolt :S |
2017-07-08 16:18.49 |
Alternative ending:
http://www.youtube.com/watch?v=Eg7t9PE112o Hát ez sem lett volna egy rossz befejezés.......... |
2017-07-08 16:14.09 |
Jobbra, szórakoztatóbbra számítottam. Az epizódok szörnyen sablonosak, idővel eleve zavart hogy hihetetlen módon mindig ők csöppentek bele vmibe (előzetesen ill. az első részek után azt gondoltam hogy majd mindig Fulton bíró bízza meg őket ügyekkel, hát nem).
Persze néha akadt egy-egy jó poén, beszólás (term. rendszerint Sinclair és Wilde között), de kevés.... a pilotot leszámítva persze, az még nagyon jó volt, igaz ott még megy is rendesen a rivalizálás. Meg az a sok buziskodás, én még sosem láttam két férfi főszereplőt ennyit karonfogni egymást :D |
2017-07-08 15:49.19 |
Lenyűgöző, monumentális alkotás, egy még színésznőként is remek munkát végző Madonnával (néha azon kaptam magam hogy már nem is Madonnát latom magam előtt hanem tényleg Eva Peron-t). Aki csak ezért a produkcióért kapott tőlem még egy csillagot :)
Nekem ez a kedvenc dalom a filmből. Ebben Madonna hangja különösen tetszett, olyan szépen, tisztán csilingelt, mellesleg olyan a dal mintha egy legalább 100 éves klasszikus lenne (olyan volt mintha egyfajta audio dejavu-m lett volna általa, pedig ilyen jelenség nincs is igaz ? :D) Madonna, Jonathan Pryce - I'd Be Surprisingly Good For You [link] |
2017-07-08 14:09.16 |
És Sokdudu, ezt meg csak azért idézem ill. teszem be ide, mert ez az illető annyira jól körüljárja a "ribanctémát", annyira jól megfogalmazza és le is vezeti hogy mi is baszhatja vele kapcs. még az egyébként nem prűd emberek csőrét is, ahogy én sosem tudtam volna neked. Nekem nincs ilyen jó fogalmazókám. De ha elolvasod (eredetileg egy Serena Williams cikk alatt fogalmazódott meg, de ennek semmi jelentősége a mi beszélgetésünk szemszögéből, mert magáról a témáról abszolút általánosságban (is) ír), talán jobban megérted majd hogy mi is a bajom Rihannáékkal. Meg azt is, hogy nekem igazából magával ezzel a jelenséggel van bajom nem is Rihannával, meg Beyoncéval, stb., ők csak ennek kvázi a legmarkánsabb képviselői.
Egyetértened term. a lenti sorokkal sem kell, térítő szándék most is nuku. Tehát az idézet: "Sem Serenát, sem általában a nőket nem tartom ribancnak. Azt viszont nem lehet nem észrevenni, hogy a magamutogatás, a kelletés popkulturális jelenségei milyen mintákat szolgáltatnak, hogyha valóságosan nem is prostituálódnak, de kvázi a húspiac termékeivé teszik magukat, amikor a nőiség testi jegyeit hangsúlyozzák ki, miközben persze a duma az, hogy ez a női önmegvalósítás, a bennük lévő értékek felfedezése. Nagy frászt. Ez a Britney-Beyonce-Nicole Scherzinger vonal valójában semmiben sem különbözik a korai Playboy-metodikától, amikor látszólag értelmiségi mondanivalót szolgáltatunk, mellesleg árukapcsolásként kapsz meztelen lányokat is. Ki az, aki nem a meztelen lányokért vette meg valójában az újságot? Ki az, aki valójában nem a seggrázásért nézi ezeknek a popsztároknak a videoklipjét, megy el a koncertjükre? A testiség jegyei vannak kiemelve, és egyértelműen ez teszi őket eladhatóvá. Nem ribancok, de ribanckodnak. Inkább ezt az álszent hallgatást kellene elfelejtenünk, amivel a könnyebbség kedvéért elfeledkezünk erről a puszta tényről, és akárhogy is igyekszünk nem tudomást venni róla, de valójában a társadalmunkba van kódolva a női test kultusza." . . . "Demi Moore kezdte el a Vanity Fair címlapján ezt a meztelen/terhes fotózást, van annak is már vagy két, ha nem három évtizede. Akkor az tabudöntögető volt, akár még művészi nóvumként is fel lehetett fogni, mostanra viszont közhelyessé, tulajdonképpen közönségessé silányult egy-egy ilyen produkció. Magát a ribanckultúra kifejezést nem erre a képre értettem, inkább Serena popkulturális vonatkozásainak egészére, amiből egyébként egyenesen következik, hogy olyan sok képviselőjének hasonló fotózkodása után ő is meglépi ezt. Mondhatni kötelező kör, na persze nem mindenki akkora sztár, hogy címlapra kerüljön vele, van, aki csak saját instagramján tudja ellőni. Eredetileg is hordozott szexuális üzenetet, de a művészi tartalom prioritása ezt elnyomta. Ma már az ilyen fotóknak a művészi értéke gyakorlatilag zéró, ugyanakkor próbálunk valami értelmet találni a létezésüknek, csak baromi nehéz. ..." . . . "...Ilyen értelemben nem is annyira meglepő, hogy az általam ribanckultúrának csúfolt közegben találta meg az önigazolást, aminek van egy feminista ideológiája, meg egy testkultusz-pragmatizmusa. Ahogy nem ribancokról, hanem ribanckodásról beszélek, úgy nem is Serena ellen foglalok állást, inkább a jelenséggel kapcsolatban neheztelek. Ezt a fajta becsomagolt, képmutató, mégis erőszakosan direkt szexualitást ugyanis pont az eredményezi, hogy nem merünk szembenézni saját szexuális identitásunkkal, annak természetével, és a hétköznapi tevékenységünkre ható vonatkozásaival, azzal, hogy elszakíthatatlanul és állandóan velünk van, minden döntésünkre kihat. Mesterségesen próbálunk sterilizálni, és akkor így jönnek létre ilyen hihetetlen ellentmondásos, torz struktúrák, ahol a női önérvényesítés, amely elhatárolódik mindenféle nemi megkülönböztetéstől, valójában szinte teljes mértékben a szexuális vágykeltés manipulációjára épül." (innen: [link] ) Pont. :D Ill. nem pont, mert tőlem még egy aprócska észrevétel: ebbe a részbe „...Akkor az tabudöntögető volt, akár még művészi nóvumként is fel lehetett fogni, mostanra viszont közhelyessé, tulajdonképpen közönségessé silányult egy-egy ilyen produkció. ...” ill. képbe számomra Madonna és mai követői is tökéletesen behelyettesíthetőek, némi további magyarázattal szolgálva arra hogy ami annak idején még nekem is tetszett Madonnától, az most Rihannáéktól miért nem. Vége :) |
2017-07-08 13:31.45 |
Amire még akartam válaszolni, az az Alanis vs. Pink téma. Pink sztem a köv. okok miatt lett népszerűbb a 2000-es években mint Alanis:
1. Pink sokkal harsányabb, "műbalhézósabb" (na ezzel vaj' mit akartam mondani mi? :D hát pl. csak elég megnézni az albumborítóit a Try This-től kezdve, szinte grimaszmániás volt) előadó, mint Alanis, és ezáltal jobban meg tudta szólítani a 2000-es évek fiatalságát. 2. Alanisnak sztem Avril Lavigne feltűnése is betett valamelyest, aki még Alanis zenéitől is könnyebben fogyaszthatóbb, rádióbarát muzsikáival tört be a piacra 2002-ben, és aki ezáltal szintén kiharapott egy jó nagy szeletet a tortából. Aki a tetejébe szintén kanadai mint Alanis, tehát még otthon is megosztja a rajongókat. És mivel Alanis végig nagyon ügyesen manőverezett a pop-rock mezsgyéjén, Pink feltűnése a populárisabb vonaláról szívhatott el rajongókat, Avrilé meg rock oldalról (már amennyiben Avrilt inkább rock előadónak definiáljuk, ami egy darabig nagyjából tényleg mondható is volt rá, mondjuk a rózsaszínbe borult Girlfriend-ig/The Best Damn Thing-ig, onnantól ő is "elkurvult" egy kicsit mindenféle értelemben :D). 3. Pinknek amúgy is van kb. 5 év előnye, ennek jelentőségéről lásd Alanis topik 31. hsz 2. pont :D |
2017-07-07 16:50.49 |
Na igen, tulképpen alapjában véve mindketten mindenevők vagyunk, csak éppen a prioritások/súlypontok mások :D
Amúgy tessék, a wiki műfaji besorolása szerint ez is hip-hop volt (igaz, nem kísérleti, hanem idézem, "Conscious hip hop"), és mégis, a 2010-es évek egyik legnagyobb slágerének tartom. Egyenesen imádtam, sőt imádom, néha még mindig többször lejátszós ha ráakadok :D Miért? Mert ez aztán tényleg nagyon egyben van, baszottul eltaláltak benne mindent, nincs mese :D Jessie J - Price Tag http://www.youtube.com/watch?v=qMxX-QOV9tI Ilyet évtizedenként max. 1x lehet írni - és ebből világosan következik, hogy a többi dala Jessie J-nek se ér egy kalap sz..t se :D Persze ez is csak szigorúan magánvélemény, a többi zeneszáma meghallgatása/belehallgatása után megszületett saját, egyéni álláspont :D |
2017-07-07 16:11.57 |
Na én meg pont ezek miatt nem mennék Madonna koncertre (se) :D Még akkor se, ha teszeménazt egy komplett 90's edition-t nyomna. Mert ott és akkor is, őt is inkább hallani akarnám mint látni. Vagy esetleg elmennék, és pl. egy Something to remember-re, meg egy Power of goodbye-ra ott is ragadnék (bízván abban hogy azoknál nyugton marad + előtte kifújta magát mielőtt beléjük kezd :D), de a koncert további részét nagy valószínűséggel ellézengeném, pl. büfében tölteném :D (Tudom, javíthatatlan vagyok :D) |
2017-07-07 15:56.12 |
"En azt szeretem, ha ez a ketto kombinalva van."
Háde ez az, hogy sztem meg azt nem lehet, persze ezt már egy párszor megrágtuk tudom :D |
2017-07-07 12:15.00 |
Egy ilyen biztos hogy nekem is kell :D (de majd csak akkor ha már nem 200 EUR lesz)
10 másodperc alatt fogat moshatunk az új fogkefével [link] |
2017-06-29 22:50.10 |
"De peldaul Adelet vagy Amy Winehouset kivalo enekesnoknek tartom holott ok is egy helyben alltak, es mondjuk technikasak voltak, de nem csak arra mentek ra."
Adele nyilvánvalóan egy remek énekesnő, más kérdés hogy számomra eddig egyetlen dala sem volt amelyért tényleg igazán tudtam volna lelkesedni (nem, nekem még a Someone Like You sem volt ilyen, Alanis pl. kisujjból jobbakat rázott ki karrierje során, még B oldalas trackként is, és a Rolling in the Deep sem, ezt egy idő után kifejezetten utáltam). Winehouse már más tészta, ő nagyon "stílusos" előadó volt, és egy-két számával nagyon meg is fogott (először naná hogy a Rehab-bal, aztán ott volt a You Know I'm No Good - ebben különösen az a fúvósszekció a közepén, de a leginkább a Back To Black-kel, ezen a halála után még el is bőgtem magam, miközben néztem a klipjét), de annyira hogy aztán késztetést éreztem az 1., még közel sem akkora hype-ot generáló albumának, a Frank megismerésére is. És milyen jól tettem, mert azon is micsoda állatjó szerzemények voltak. Mint pl. az In My Bed: http://www.youtube.com/watch?v=xdi_yuSgQw8 Nagy kár hogy belépett a 27-es klubba, valaki szólhatott volna neki hogy az a klub a 2000-es években már egyáltalán nem volt menő :( Bár sztem Amynek annyira nem volt jó hangja, én inkább karakteresnek, egyedinek mondanám. És most nem arra gondolok hogy mekkora volt a hangtartománya, hanem szimplán a hangszínéről. Egyik-másik élő felvételen már szinte elviselhetetlen nekem, amikor épp nem volt jó formában, mondjuk mert épp keményen be volt rúgva és/vagy drogozva. "A hang tisztasaga nekem egy elo koncert eseten kb harmadlagos, a hang tosztasagat megkapom a cdn, eloben nekem kozvetitsen az eloado, adja at amirol a dal szol. Ha van vizualitas az plusu, ha nincs akkor azt ugy is meg lehet tenni (ld Alanis sokszor vagy Winehouse stb), de persze ha ezt adott esetben kombinalja a kreativ vizualis dolgokkal az a csucs nekem (Madonna:D)." Vizuális közvetítésre sztem ott van a videóklipp, oda olyan látványt varázsol az előadó amilyet akar. Csak a költségvetés szabhat neki határt, a technika biztosan nem (míg egy koncerten azért mindenképpen vannak bizonyos korlátok, amelyeket figyelembe kell venni, élőben pl. nincs CGI :D). Szóval jobb eszköz a klipnél ezekre úgy sincs én úgy gondolom, és ott plusz előny hogy a hang is príma marad hisz mindenki tudja hogy a klipekben csak tátogni kell, a többi a hangmérnökök és a vágók dolga :) A hang tisztasága meg azért olyan fontos számomra, mert zenéről, vagyis a szórakoztató oldalát tekintve alapvetően hang ill. audio irányultságú dologról lévén szó, ha az előadó túlzottan a show irányába viszi el a fellépést akkor annak pont ez, tehát számomra az egésznek a lényege szenved csorbát. Szóval lehet mozogni, de csak okosan, hogy a hang akkor is a helyén maradjon, különben megette a fene az egészet :) Én utálom a hamisságot. Én koncerten is elsősorban hallani, hallgatni akarom az énekest, hamár énekes, tehát énekel. Méghozzá a tiszta, nyers, "valódi" hangját, hisz olyankor - legalábbis szerencsés esetben - nem állnak rendelkezésére azok a fajta mondjuk úgy technikai segítségek, "mankók", mint egy stúdiófelvétel alkalmával. Az meg abban a "magárautaltságban" csak akkor lesz igazán élvezeti forrás ha a helyén is marad. Minden más csak púder. Amúgy ez az egész mozogjon/ne mozogjon az énekes egyébként is csak a gyorsabb, bulisabb, táncolhatóbb dalok esetén vehető kérdésnek nemde? hiszen egy balladát pl. sztem mindenki egy helyben állva vagy ülve ad elő, gondolom még Rihanna is. Ott vizualitásnak addig legfeljebb a kivetítő marad. |
2017-06-29 21:41.13 |
Szamomra ezerszer hitelesebb Cyrustol a country mint mondjuk a remesen unalmas es kozepszeru Taylor Swifttol"
Már ha az Swifttől tényleg country volna..... De amúgy ja, Taylor Swift nekem is nagy talány, hogy mit imádnak benne annyira az amcsik (vagy inkább mostmár az egész világ). Nagy baj nincs vele amúgy, szép nő ő egy egész vállalható hanggal, csak az ő zenéje már "annyira pop", annyira próbál populáris, fogyasztható, mindenki számára befogadható lenni hogy ezáltal tökéletesen semmilyen az egész, minden ami hozzákapcsolódik, tehát a dalok is, a klipek is, minden. Meg vhogy nem is tudom, egy-egy számát meg lehet hallgatni, rádióban pl. nem tekerném el vagy legalábbis nem pánikszerűen, de hogy úgy hallgassam mint mostanában Alanist, tehát hogy hetek óta ő legyen a lejátszóban, az Swiftnél úgy gondolom maradandó agykárosodással járna :D "Akkor mar inkabb Marina Diamandis vagy Florence Welch." Marinától az Oh No tetszett annak idején, emlékszem a Petőfi is nagyon játszotta :) http://www.youtube.com/watch?v=Cr-SqRWImmI |
2017-06-29 21:12.23 |
Alanis Morissette topikból áthozva.
"de persze slagereket tavaly is kellett csinalni" Mi ez hogy kellett? Ki kötelezte rá? :) Amúgy a Cold case love tényleg jó...... de a többinél én nem igazán látom a különbséget az előtti/utáni dolgaihoz képest, bocs.... (Itt a Rated R lemezről van szó, amit te hoztál fel.) "de ne jelentad ki kerlek tenykent. " Itt idézetre egy idézettel válaszolnék, további komment nélkül: "De hát ezek term. csak az én érzéseim, meglátásaim, ami olyan amilyen, és csak az enyém." "A Madonna meg tobb volt a ribanckodasnal is mindig is eleve az az Erotica lemez kofejezetten muveszi es nem a ribanckodasrol szol hanem annal sokkal melyebb dolgokrol (Aids, halal, haboruk, noi-ferfi ellentetek stb). " Nyilván, ill. elhiszem 0 angoltudás mellett ezt neked. Csak tudod Madonna is akkor ott baszta el ezt az egészet, hogy 1. az album címe Erotica, de a borítóról sem az jön le hogy Madonna a világ problémáival akarna foglalkozni rajta 2. Arról az egyik számának is, ami a tetejébe az első single is volt róla 3. És amelynek klipje, hát.... OK, ezt is lehet nagyon "figyelmesen" is nézni, hogy elcsípjünk a képsorok között néhány áttételes közlendőt is, de az érem másik oldalán - sokkal jobban láthatóan - viszont ott van egyből az, hogy Madonna már a 2. jelenetben félmeztelenül orális szexet nyújt. Amúgy jó klip, nem erről van szó, csakhát a művészi eszköztára meglehetősen behatárolt :) 4. Ha albumán valóban a világpolitikai nézeteit akarta volna kihangsúlyozni akkor talán a album mellett szinte párhuzamosan kiadott Sex c. könyv sem volt túlzottan erre vonatkozóan jó ötlet. De Madonnát amúgy mint mondtam, nem akarom bántani :) Ő annak idején nagyon jól kitalálta magát, ügyesen egyensúlyozva végig azon a határvonalon hogy határozottan egy önálló arculattal rendelkező, de közben mégis sikeres (sőt a lehető legsikeresebb) énekesnő legyen. Vagy legalábbis a Music-ig egész jól ment ez, még úgy is, hogy a 90-es években elég sokmindenbe, több stílusba is belekóstolt, egymás után (I'm Breathless - jazz, swing, Bedtime Stories - R&B, aztán jött a ballada válogatása, amin tőle aztán addig tényleg szokatlanul még "egyszálgitáros" dal is volt, az egyébként remek One More Chance, aztán Evita - musical, és végül a Ray Of Light, amit még bekategorizálni is nehéz, maradjunk annyiban hogy meg volt a Ray Of Light :) mert William Orbittal karöltve sikerült egy annyira karakteres albumot összehoznia, amit én majdhogynem máig nem értek. De nincs ezekkel a stílusváltásokkal semmi baj, mert úgy érzem hogy mindnek volt egy valódi, belső indíttatása (az Evita pl. különösen a szívügye volt, mint tudjuk). Amúgy ha ezen a vonalon marad Madonna akkor mostanra biztos hogy ő is az egyik kedvenc énekesnőm volna. Dehát nem maradt, inkább elkezdett másik után menni. "A masik meg a vonaglas, az hogy valalki tancol kivaloan az legalabb annyira elismeresre melto mint hogy valalki kivaloan enekel... " Igen, táncosként, de én végig énekesnőkről írtam, ill. akik meg otthon vannak mindkettőben, azoknál is csak az énekesi oldaluk felől közelítettem meg a kérdést. Merthogy engem a táncosi annyira nem érdekel. |
2017-06-29 18:36.09 |
A képminőség még csak hagyján, mert ami még nagyobb baj hogy a kép és a hang is el van csúszva rajta, így olyan mintha Alanis playbackelne :D Szóval akkor inkább itt van ez, itt legalább szinkron van:
[link] |
2017-06-29 18:09.39 |
Javaslom folytassuk ezeket az Énekesnők topikban, ezek itt már nagyon OFF.
ON Még egy zseniális újraértelmezés Alanis(ék)tól, itt is igazából nem is tudom hogy melyik a jobb verzió, az album vagy az élő. I Was Hoping, ahogy a Supposed Former Infatuation Junkie-ra felkerült: http://www.youtube.com/watch?v=4xDTXHo_ggM vs. I Was Hoping, MTV Unplugged, 1999 (rosszabb képminőségűt sajnos nem találtam belőle :D) : http://www.youtube.com/watch?v=iEYZm0yEJ1w |
2017-06-27 17:22.03 |
"
2017 nyarán talán már nem kell elmondani, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországa a kibertérben is vívja Nyugat-ellenes háborúját. Az álhíreket terjesztő trollhadseregektől kezdve az amerikai választás körüli kavarásokon át a Wikileaks orosz hadrendbe állításáig szinte minden hétvégére jut egy kisebb-nagyobb orosz akció." "...azt is tudjuk, elméletileg meddig tudnának elmenni az oroszok - és a velük hasonló erejű kiberhaderővel rendelkező nyugati hatalmak. Foghatnák minden korábbinál veszélyesebb fegyvereiket, és olyan csapást mérhetnének vele a világra, ami ha nem is jelentené az emberi civilizáció végét, de apokaliptikus rombolást előidézve a kőkorszakba juttatná vissza a túlélőket. Vagy legalábbis a digitális kőkorszakba." "Így a kiberfegyverek, akárcsak a hidegháborúban az atomfegyverek, elsősorban az elrettentést szolgálják, amivel a nagyhatalmak egymást sakkban tartva végső soron garantálták a világ biztonságát. A hidegháborúnak is voltak kisebb ütközetei Vietnamtól a Kubai rakétaválságig, de a rettegett nukleáris apokalipszis nem következett be. Talán így lesz a kiberháború korában is, és a világbékét a nagyhatalmak által egymás energiaszolgáltatóinak hálózataiba telepített, bármikor aktiválható vírusok garantálják." [link] Szóval itt tartunk... (?) |
2017-06-25 13:49.17 |
Nem feltétlen baj. Nem vagyok amúgy prűd. Madonnától a Justify My Love-t, az Erotica-t, és a Human Nature-t is imádom, ahogy pl. Kyle Minogue-tól is a Slow-t. Mert ezek tényleg stílusosak, már-már művésziek, szóval volt bennük vmi, egy bizonyos plusz ami meg tudott fogni.
És akkor erről a bizonyos pluszról. Rihannáéknál az a baj, hogy az ő vonaglásaik mögött nem érzek semmiféle hogyúgymondjam alkotói szándékot, olyasfajta motivációt hogy az egy őszinte kinyilatkozás legyen. Úgy érzem hogy az egész brand körülöttük színtisztán üzleti alapon működik. Így hát értéktelen, műanyag szemeteknek tartom őket (mármint a zenéiket), amelyek semmi mások, mint egyfajta tökéletesen profitorintált kereskedelmi termékek egy bizonyos tuti recepttel, amelyet már jóideje kifőztek a tinilány hadak számára. Madonnától annak idején elhittem (mármint hogy ő egy ribanc, és hogy ezt ő meg is akarja mutatni, tehát rendben), Rihannától, Beyoncétól, Britnitől nem. De hát ezek term. csak az én érzéseim, meglátásaim, ami olyan amilyen, és csak az enyém. Amúgy lehet hogy ezek után meg fog lepni mert ellentmondásosnak hathat, de Rihannától is volt ami tetszett (pl. a Don’t Stop The Music vagy a Disturbia, Britnitől meg az I’m A Slave 4 U), sajnos nálam is van az amikor a józan ész csődöt mond :)))))))) |
2017-06-25 13:05.55 |
Sztem két oka is van, de mind2 egyszerű:
1. úgy nehéz a köztudatban, és így a mainstreamben maradni hogy 10 év alatt kiadsz 1 albumot, mint Alanis. (Rihanna ezt pl. nagyon jól tudja.) Persze nem mintha nem lehetne megérteni aktivitásának csökkenését: felnőtt, megházasodott, sőt már 2x-es anya, érthető hogy megváltoztak a prioritásai az életben, és már nem a karrier az első. Sokan futnak be hasonló életpályát. Ez a természetes. 2. Alanis amúgy is abba a brancsba tartozik amelybe kb. 10 előadóművészből 9: tehát hogy a sikeres bemutatkozó klip/kislemez/album után fokozatosan csökken körülötte a hype (hisz az újdonság varázsa csak 1x lehet), egyre inkább csak a törzsrajongói bázis marad. Nagyon keveseknek sikerül ezt elkerülni (ők azok akiknek idővel szinte csak no1. státuszt tud elérni a lemezük, tehát bármit csinálnak arannyá válik, ilyen pl. a RHCP, vagy hát igen, pl. Rihanna és Beyonce is), de akiknek sikerül azok is olykor komoly árat fizetnek érte. Szóval nincs ebben semmi különös. Nyilván fog még lemezt kiadni Alanis, ha úgy érzi megint van mondanivalója és azt sikerült dalokba is önteni, de legyen akármilyen (jó) is majd, biztos hogy olyan, vagy akárcsak hasonló eladási statisztikákat kár is majd tőle várni mint amit annak idején a Jagged Little Pill produkált. Arra az esély, az a korszaka nagyjából a Hands Clean-ig tartott. (Ill. a lemezpiac maga amúgy is gyökeresen megváltozott a 90-es évekhez képest, de ez megint egy másik történet ill. ezt is úgyis tudod te is.) |
2017-06-25 12:12.55 |
"En ezt igy gondolom. "
Én is. Tehát akkor mégiscsak rendben van az én véleményem, jelzőim is? :) Amúgy vigyázz ezzel a sznobságellenességgel, mert ha túlzásba viszed azzal könnyedén áteshetsz a ló túloldalára, amely pontosan uolyannak láttathat bizonyos aspektusokból, mint akiktől annyira különbözni akarsz ;) Személyiségek: na nekem pont ez hiányzik Rihannáékból, legalábbis azalapján amit láttatnak magukból. Mert attól nekem még nem lesz vki "személyiség", hogy próbál minél szexisebben kinézni. És igen, nekem meg inkább Koncz :) Zalatnay mára szörnyen leírta nálam magát, amelytől immár nem tudok eltekinteni a 70-es évekbeli slágerei kapcsán sem. |
2017-06-25 11:18.22 |
"Miley Cyrus meg lenyugodott, az uj dalai a country iranyaba mennek el, ami jol all neki"
Wáo, milyen hiteles tőle. (Merthogy egy Chris Rea csinál egy színtiszta blues albumot az oké, de ez... :D) "Mi az hogy ENEKELNI? Ha mar nagy bravuros enekhangokrol beszelunk akkor Norah Jones nem tartozik oda (persze Rihanna sem es sztem Alanis sem)." ÉNEKELNI = énekelni. Mármint normálisan, tisztán énekelni. Egy kis mozgás nem mondom hogy nem fér bele (ezt énekese ill. annak tüdője válogatja), de azért azt te is tudod hogy ha sok az ugrabugra akkor az mindenképp az énekhang tisztaságára megy. Kezd el-elcsúszni, hamissá, "lihegőssé", "fújtatóssá" válik a hang. Britniék sztem márcsak azért is szarok élőben, persze a koreográfia látványos lehet, de hogy maga az éneklésének minősége a közelében sem lesz az albumon hallottaknak, az tutifix. OK, az is igaz, hogy nem mindenki uazt várja el egy koncerttől, egy élő előadástól. Én alapjában véve azt várom hogy az énekes ELÉNEKELJE a dalt, te meg (ha jól vettem ki a szavaidból) ill. úgy ált. a Britni, Rihanna, Madonna rajongók meg azt hogy ELŐADJA. Amihez a látvány is szervesen hozzátartozik, mégha az a hang minőségére is mehet egy picit (vagy nagyon). Ezt én minden további nélkül el tudom fogadni, de nekem biztos, hogy inkább az a fontos hogy tiszta legyen az a hang, és ha ahhoz az előadóművésznek állnia kell akkor csak álldogáljon ott nyugodtan, mint egy karó. Bravúros énekhangok: nem tudom mi alapján ítélted meg őket. Ha az alapján hogy kinek mekkora a hangterjedelme (mert nekem mintha ezt sugallnák a szavaid), akkor ebben megint más az értékrendünk. A te értékrended alapján uis a legjobbak közé olyanok tartoznak, mint Christina Aguilera, Mariah Carey, ill. az összes opera/operetténekesnő. Nekem viszont - legalábbis hosszabb távon - megfájdul tőlük a fejem, arról nem beszélve hogy a kristálypoharaimat is féltem. Sztem nem baj ha nem nagy az a hangoktáv, a lényeg hogy azon belül stabilan menjen a dolog. És az se baj ha kifejezetten karakteres az a hang. Ebből a szempontból pl. nálam az örök etalon Dani Klein a Vaya Con Dios-ból. Na belőle aztán tényleg egy volt. Szóval sztem meg Norah Jonesnak igenis nagyon jó hangja van, legalábbis én imádom :) Persze Alanisét nem különben. És a már szintén általam emlegetett Katie Meluáét, aki olyan szép hanggal rendelkezik mintha szószerint emberbőrbe bújt dalospacsirta lenne :) Belehallgathatnál, nem kell hogy tetszen (főleg merthogy végig egy helyben áll :) ), csakhogy képben légy :) (Bár asszem volt már az énekesnők topikban, kérdés akkor belefutottál-e.) http://www.youtube.com/watch?v=sQUOXncX5ZY 2:15-2:42 között hasonló karriercsúccsal mint Alanis a Mary Jane-ben :) ("Mary Jane. És ezt is inkább élőben, mert ez is tipikus koncertkedvenc szerzemény, 2:49-3:05 között Alanis pályafutásának legnagyobb pillanataival: http://www.youtube.com/watch?v=iZARf9Ptttw ) |
2017-06-24 14:33.15 |
Napicuki:
[link] :D |
2017-06-22 15:27.41 |
Egyik-másik hatalmas! :DDD Hogy tudnak ennyire megalázott fejet vágni, főleg a macsekok :D
[link] Amúgy aki már fürdetett macskát azt tudja hogy ez mind igaz. A kutya még csak-csak, sőt egyik-másik még szeret is úszni, de a macskák kizárt :D Szó szerint belekapaszkodnának még egy utolsó szalmaszálba is csak hogy vhogy megússza :D Kész tortúra őket fürdetni, nem csak nekik hanem nekünk is. Ezért meg rohadjanak meg a felelősök: [link] És nekem ne jöjjön senki azzal hogy ugye ma is már ettem húst, mert ennek semmi köze ahhoz. Ez csupán egy totál értelmetlen és felesleges állatkínzás. ( Persze a Kfc-s csirkék mindennapjai is megérnének pl. egy misét, ahogy úgy általában a nagyüzemi állattartás is, ebben nekem az Earthlings komoly vizválasztó volt. De ez már végképp egy másik történet.) |
2017-06-22 11:17.14 |
"ahol uvoltoznek "
"Barbra Streisand fele jokislanyok" "nyakig begombolkozott egy helyben allos-ulos enekelgetes" És a csúcs: "ezek a karot nyelt szornyedvenyek" És ezek nem tőlem származnak :) |
2017-06-22 11:11.53 |
Igazad van. Kurváknak áll a világ.
Amúgy OK, a "tucatpop"-ot visszavonom. Legyen akkor inkább "ribancpop", jó? :) (Ezekre inkább ne is válaszolj, inkább számolj el tízig és hagyd a francba ;) mivelhogy a fentiekben azért egy jókora adag cinizmus is van. Bár talán éppen ezért esett olyan jól :) ) |
2017-06-22 10:45.14 |
"Rihannanak es Beyoncenak a zeneje marhara nem csak a seggrol szol"
Még szerencse hogy odatetted azt a "csak"-ot is :) "foleg az utobbi idoben csinalnak kifejezetten innovativ popzenet" Mint pl. ezt? https://www.youtube.com/watch?v=QxsmWxxouIM Mert ha ez is közéjük tartozik akkor inkább maradjon a seggriszánál. "neha Rihanna megrazza a segget " Néha???? :) "van mogotte produktum" Őőőőő... ja persze, végülis vmi mindig szól hozzá... "Miley Cyrus sem az a kategoria, amit leirtal" Tényleg? Mert én mást se hallok róla ha hallok csak hogy már megint csöcsöt/muffot villantott (esetleg mind2t 1xre), meg hogy épp hogy mutogatta magát megint a legújabb szelfijén. "egy helyben allos-ulos enekelgetestol" Márpedig ÉNEKELNI csak úgy lehet......... "hogy lattal toluk ket vagy harom slagert" Sokkal többet, talán túl sokat is. Lefogadom hogy jobban ismerem Rihanna diszkográfiáját mint te Norah Jones-ét. "Aki sikeres akar lenni, penzt akar keresni netan ikonna akar avanzsalni annak kell slagereket gyartania es egyaltalan nem biztos hogy az a slager nem szol semmirol." Ezzel alapjában véve egyetértek. Nyilván Alanis-nak is voltak/vannak olyan ötletei amikről tudja hogy soha nem jelenhetnek meg, 1xűen azért mert nem eladhatóak, vagy esetleg egyáltalán nem befogadhatóak lennének még saját rajongói körében sem. Bár ez a "gyártania" így is kissé szúrja a szemem, nem lehetett volna inkább "slágereket szereznie" ? Igaz, Rihannánál pl. tényleg futószalag van. "te (ti) viszont hallotok egy slagert ami nepszeru az mar csak szar es igenytelen lehet" Hadd ne kezdjem már felsorolni kedvenc amcsi vagy brit toplistás slágereimet, mert estére se végeznék ezzel a hsz-szel. Szóval ezzel megint mellélőttél. "esetleg eszetekbe se jut hogy egy eloado nem csak a slagereibol all" De, eszembe jut, viszont: szted mégis mi képvisel a legnyilvánvalóbban egy előadót egy új albuma kapcsán, mi az igazán meghatározó az aktuális arculat tekintetében: az albumról elsőként kimásolt kislemez és/vagy videóklip, amelyet az egész világnak meg akar mutatni, vagy a nagylemez "B oldala", amelyet csak a rajongóinak, ill. azoknak akiknek tetszett a kislemez? Hisz egy "kívülálló" (mint én is) mégis mi más alapján szerezhetne benyomást az éppen aktuális stílusról, ha nem arról a dalról amely elsőnek felkerül a Rihanna/Beyonce/BritneySpears/stb.VEVO-re? Amúgy figyi, nem baj hogy bizonyos dolgokat másképp látunk. A lényeg (legalábbis itt, ebben a topikban) hogy Alanis zenéjét mindketten szeretjük. Az, hogy Rihanna ill.- Norah Jones már kívül van ezen az unión hát istenem, fura is volna ha mind egy szálig megegyezne a kedvenc előadóink listája, vagy bárkié a világon bárkiével. Amire viszont vigyázhatnál jobban is hogy kevesebb feltételezést, főleg hibásat, mert látod, a te mondandódat is konkrétan ízekre lehet szedni. |
2017-06-19 16:07.54 |
[link] |
2017-06-18 21:45.29 |
Sikerült elszabni ezt is, az utolsó link még1x, tehát
Utopia http://www.youtube.com/watch?v=Dx3ZVvod9Nw |