Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Gyógymód: karácsony - Film4, 06:25 |
Karácsonyi fények - Izaura TV, 06:35 |
A nagy kékség - AMC, 06:45 |
Tizenkét karácsonyi ajándék - TV4, 07:00 |
Kapj el, ha tudsz - SuperTV2, 07:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Sissy Spacek (75) |
CCH Pounder (72) |
Hanna Schygulla (81) |
Jeremy Strong (46) |
Jasmin Gerat (46) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Mit hallgatsz most? |
Donald Trump - Vélemények |
Szólánc igékkel |
Nem vagyunk angyalok (1955) - Vélemények |
Mufasa: Az oroszlánkirály - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Mufasa: Az oroszlánkirály |
Sean Penn |
2012-01-09 17:01.08 |
Emlékszik még valaki Susannah Yorkra a hazáján kívül? Hiszen ő volt a hatvanas-hetvenes évek "angol rózsája", porcelán bőrével, kék szemével, szőke hajával, szexbálvány és szende szépség együtt.
Pedig , ha másból nem, A lovakat lelövik, ugye? c. kultfimből emlékeznünk kéne.Vagy az Egy ember az örökkévalóságnak-ből, a Tom Jonesból és még annyi, de annyi másból. Hiszen mindenki láthatta, hogy milyen volt Mrs. Cratchitnak a valaha csak volt legjobb Karácsonyi ének-feldolgozásban, két éven keresztül ismételte az egyik tévécsatorna a filmet. Nagy színésznőnek és erős jellemű, harcolni képes embernek tartották. Nagy tisztelet övezte a még idősebb korában is szépséges angol rózsát. Egész Nagy-Britannia gyászolt, amikor tavaly, hat nappal 72-ik születésnapja után elhunyt. |
2012-01-09 16:43.24 |
Az ötletre, a fene egye meg. :)) |
2012-01-09 16:40.10 |
Imelda Staunton az egyik legelismertebb brit színésznő, számtalan díj és kitüntetés jutalmazottja.
Már az középiskolában feltűnt a Koldusopera Pollyjának nagyon nehéz szerepében.A színiakadémia után ( ahol együtt tanult Alan Rickmannal) azonnal nagy sikert aratott Shaw Szent Johannájának szerepében. Ezután a Royal Shakespeare Company hívta tagjai közé. Szinte rögtön feltűnt a filmen is.Mindenki emlékszik rá az 1995-ös Értelem és érzelemből vagy akár a Szerelmes Shakespeare-ből. De az igazi nagy elismerést a Vera Drake címszerepe hozta meg. A bohócos mosolyú , kedves színésznő ezúttal egy illegális abortuszokat sorozatban végző tompa és tudatlan nőt formál meg, elképesztő erővel és drámaisággal.Aki látta a filmet, tudja, Imelda Staunton kiérdemelte érte a velencei nagydíjat. Felsorolhatatlan filmjeinek száma, a Kisvárosi gyilkosságoktól a Doctor Who-ig vagy akár a Cranford imádnivaló pletykás vénkisasszonyáig.De mindenki emlékszik A családom és egyéb állatfajták Durrell-mamájára.Ez a szerep olyan lett, hogy aki szereti Gerald Durrellt, a mamát csak Imelda Staunton arcával képzeli maga elé. Nagy méltánytalanság, ha egyetlen sikerfilm jelentéktelen szerepéhez kötnénk csak ezt az ezerarcú színésznőt. Mert sikerfilmek jönnek-mennek, de Vera Drake halhatatlan marad. |
2012-01-09 16:09.56 |
Az elején még kedveltem is ezt a filmet a szenzációs alapötlet miatt, annak ellenére, hogy az kibontatlanul maradt.Hiszen ki nem gondolkodott már el azon, hányfelé irányulhatott volna a sorsa, ha valami nem úgy történik, ahogy történt? (Én magam életem legnagyobb fordulatát egy olyan munkahelyi büfének köszönhetem, ahol minden ragadt a zsírtól.Így tehát nap nem oda mentem már enni, hanem kekszet rágtam.És pont akkor csörgött a telefon...)
Mi történhetne azokban a virtuális valóságokban, amelyek elmulasztott vagy megtett picurka cselekedeteink vagy lényegtelennek látszó tények folytán elméletileg akár létezhetnének is? Az ötletből azért nem lett jó film, mert az egészet egyetlen soványka szerelmi szálra összpontosították. Mindkét virtuális valóságban a főszereplő élete problémája az épp benneadódó férfi körül forog.Minden más ennek a következménye, még a szakmai siker is (emlékezzünk, Helen még sikeres vállalkozást is a barátja tanácsára indít). Ebből tehát az jön ki, hogy még két lehetséges valóságban is a férfi határozza meg a nő sorsát. Akkor is, ha az egyik férfi egy igazi tőrülmetszett teszetosza lúzer, a másik meg (akárhogy is nézzük) egy hazug disznó. (Egyébként tessék mondani, miért is nem lehet megmondani, hogy beteg anyukánk miatt vagyunk csak még színleg házasok?Ha csak azért nem, mert akkor nem lenne min összeveszni és nem lenne hepiend.) Persze, a film vége arra a következtetésre jut, hogy minden úgy jó, ahogy van és minden meglesz, aminek meg kell lenni. Ami nem lesz meg, annak meg nem is kell meglenni. De akkor meg minek is a két párhuzamos valóságban történő vekengés két totál alkalmatlan pasi miatt? Hozzájárult a megvalósítás sikertelenségéhez Gwyneth Paltrow, aki olyan kétségbeejtően unalmas és jelentéktelen volt mindkét valóságban, hogy már fájt.Az első valóságban annyira szürke,hogy az ember arra gondol: ha valaki hagyja, hogy ennyire felmossák vele a padlót, meg is érdemli... A másik valóságban csak a haja változik, de báva pillantása arra utal, hogy a buta tyúknak most szerencséje van,mert jó tanácsot kapott egy bájgörénytől. A színésznő még halvány különbséget sem érzékeltet abból, a két valóság két különböző jellem által bejárt út is lehetne. Az a baj, hogy a film se. Kár érte. |
2012-01-09 15:42.07 |
Ezt a verset először Latinovits Zoltán előadásában hallottam, saját bevallása szerint egyik legkedvesebb verse volt.
(Most, hogy megkerestem, megint elgondolkodtam azon, hogy egy költő, aki ilyen teljesítményre képes, miért mocskolja magát be a politikával...) Csoóri Sándor: Rejtsétek el a csodát Olyan meztelen minden s olyan kiszámított. Rejtsétek el a csodát, hogy megszeressem. Mint háromszög-fejű sáskák, idegesen fölzabálják a világot a magyarázatok. Nem kapok szívdobogást már semmitől sem. Úgy nézem meg az égbontó csodákat, mint zsákruhás nőt, labdázó elefántot, türelmetlenül s ideiglenesen. És egy őrültet keresek magamban folyton, gépeknek, földrészeknek beszélő szentferencet: gyógyíthatatlan szájú rajongót, ki szenved, ha nincs veszélyes titka s kivédhetetlen álma, mert így reménye sincs. Zuhog csak rá a nap, mint lenyűgözött fűre, ijesztő kőpofákra. |
2012-01-09 15:36.25 |
1954-ben ezen a napon halt meg Vízvári Mariska, a híres komika, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül halhatatlan Zsani nénije.
De nem erről volt igazából nevezetes, hanem szakácskönyvéről.Vízvári Mariska szakácskönyve nemzedékeken át oktatta a jó magyaros főzés rejtelmeire a háziasszonyokat.Hálistennek ismét divatba jött, több kiadásban megvásárolható a könyv. Nagyon ajánlom azoknak, akik szeretnek és tudnak főzni, szenzációs receptek vannak benne. |
2012-01-08 16:09.53 |
Mikor megláttam, hogy írtál a filmhez, meg se lepődtem, amikor olvastam, hogy mit. Nagyon a "te filmed" ez, az biztos. Kiváncsi is vagyok a véleményedre, addig nem írok, nem pontozok. :)) |
2012-01-08 15:49.40 |
Itt a párja, abból a szebb világból.
Verdi, Lacrimosa http://www.youtube.com/watch?v=7UENK70U6Lk |
2012-01-08 14:53.27 |
Néha, amikor elolvasom itt a filmek tartalmát, eltöprengek rajta, vajon az összefoglaló írója ugyanazt a filmet látta, amit én?
Mert az általam látottban a főhősnőnek nincs álom-élete. Sőt, semmi sincs az életében rendben. Öntelt és irányításmániás apja lovardájában dolgozik adminisztrátorként, annak ellenére, hogy állatorvos akart lenni.Férjével olyan nagyon nem is szeretik egymást,összeházasodtak, mert jött a gyerek és olyankor azt úgy illik. A gyereket egyébként rendszeresen ott is felejti valahol, mint egy felesleges csomagot. A férj akkor is hajkurászta a nőket, amikor megismerkedtek. Vajon miért is lepődik meg annyira hősnőnk, amikor kiderül,a pöcsvezérelt kamaszlelkületű senki e kellemes tevékenységet később sem hagyta abba? Grace barátnői üresfejű libák, anyukája pedig még az éjszakai szellentésrohamokat is elviseli a bunkó papától. Mert úgy gondolja büszkén , a jó déli feleségnek ez elemi kötelessége. Hát ha ezt valaki áloméletnek gondolja, vigye. Én mindenesetre azt reméltem, Grace nemcsak átmenetileg hisztizik , hanem valóban kezébe veszi sorsát.De attól, hogy mégis folytatja az egyetemet, vajon mi változik meg? Semmi az égvilágon, öntelt apuci legközelebb sánta lovon is indulni fog a versenyen,anyuci nemcsak a szellentést, de egyéb bűneit is megbocsátja neki.A kislány pedig, aki talán vihetné valamire, épp úgy el fog sikkadni a déli "erkölcs" nyomasztó normái között, mint a család egyéb nőtagjai. De a felszínen hősnőnknek ismét álomélete lesz, hiszen lám, még önmegvalósíthat is.Hiszen megengedik neki, hogy tanuljon.Neki, a felnőtt embernek, ezt megengedik, jaj, de jó . Julia Roberts (akit imádok) unalmas és sablonos, de hát ezzel a klisével ugyan mit is lehetett volna kezdeni? Aki meglepett, az Kyra Sedgwick (akit utálok), kenterbe verte az egész társaságot, az egyetlen élő jellemet formálva meg. Shirley MacLaine pedig...., ja , ő benne sem volt.Pedig az ilyen déli sztorikban ott a helye az undok,vén, ám szerethető banyának,akit ezekben az esetekben elő szokott vezetni. A filmnek, még ha klisék is, az övéi legalább a hasznára váltak volna... |
2012-01-08 14:26.15 |
Azér a kettő közt van értelmezhető átmenet.Nem kell több száz soros verseket kívülről tudni, minek? Aki akarja, megtanulja úgyis.
De egyet, kettőt, a legnagyobbaktól a legnagyobbakat,az talán csak megvalósítható lenne... Bár, amióta a jogi egyetemeken eltörölték a szóbeli felvételit, már nem lepődöm meg semmin. A diploma meg már rég nem jelent műveltséget vagy akár csak szellemi igényességet is.Azt biztos nem az egyetemeken, főiskolákon osztják.És szerintem nem az a baj, hogy nem követelik meg a nyelvvizsgát. Az a baj,hogy a nyelvtudást sem. Nem olyan rég egy hatóság hat vezető emberénél ücsörögtem egy külföldi illető kíséretében. Aki előzékenyen megkérdezte angolul, mi legyen a tárgyalási nyelv, angol, francia vagy német. Mire a jelen levő legmagasabb beosztású vezetőtől azt a választ kapta magyarul: nekik ugyan mindegy, ők egyiken sem tudnak. A legidősebb közülük sem volt negyven éves, ezek elméletileg már nyelvvizsgával jöttek ki az egyetemről! Elméletileg. |
2012-01-08 13:54.20 |
Köszönetképpen a szívemcsücske Elvis, Buddy, Ritchie, egymás után.
Blue Moon http://www.youtube.com/watch?v=yLfTjTLnVIo Raining In My Heart http://www.youtube.com/watch?v=94sJYhfoPC0 Dana (itt még az eredeti Donna-címen) http://www.youtube.com/watch?v=HMcHbh6HBDk |
2012-01-08 13:45.59 |
Szia, de jó,hogy összefutunk! Ugyan munka mellett pislogok ide, de már az is jólesik.
A Versek!-ben felmerült, hogy mostanában van-e kívülről tanulandó vers az iskolában.És ha igen , mik azok, meg általában mennyi. Nálatok ez hogy van? |
2012-01-08 13:44.05 |
Úgy tudom, már nem kell verset kívülről tudni. Legalábbis nem kötelező vagy nem olyan mértékben, ahogyan nekünk kellett.
Pedig hát nem ártana, legalább az alapműveket. A Szózatban hibázni, nekem ez nem értelmezhető dolog.Mert olyan nincs. Ugyanakkor nemigen vagyok meglepve. Két éve egy teljes, 120-as létszámú főiskolai évfolyam nem tudta nekem összerakni a Himnusz első két versszakát. Nem az egész verset, csak az első két versszakot! |
2012-01-08 13:37.43 |
Nagyon, nagyon köszönöm, szerintem Emmerich is örül a hírnek! Az meg, hogy dvd-n is van, hát, nem is reméltem. :)) |
2012-01-08 13:09.39 |
1959. február 3-án Buddy J.R Richardsonnal és Ritchie Valenssel elindult Moorhead-ba.A repülőgép lezuhant.Akkor már Ritchie Valens is nagy sztár volt, mindenki ismerte a La Bamba-t vagy a Dana-t.
A koncertsorozat folytatódott.A sors megint fintorgott egyet, mert az eltávozott sztárokat "pótolandó" léptettek föl egy kezdőt. Úgy hívták: Paul Anka... Ritchie Valensről készült egy nagyon jó film is. Esetleg tudja valaki, mi volt a címe és fellelhető-e egyáltalán? Jó lenne megnézni nagyon. |
2012-01-08 12:59.55 |
A kicsik az az ötödikesek. A hsz.-om végén ott van, hogy a nyolcadikosoknak legalább két mű között lehetne választani. Ebből lehetne az egyik a legmagasabb művészi szintű mű, a második is jó, de nem annyira elvont gondolkodást igénylő dolog.
Sőt, lehetne egy harmadik is, urambocsá, egy jó "közönségfilm".Így a három csoport nem zavarná egymást és mindenki jól járna. Tehát lehetne választani mondjuk: Schindler, Egy becsületbeli ügy, Drágán add az életed. Vagy: Országúton,Esőember,A suttogó. A sor folytatható a végtelenségig. |
2012-01-08 12:24.05 |
Te magad mondtad, hogy reagált a kortársaid nagy része a Schindlerre. Nem az átlagon felüli intellektusú, előnyös otthoni hátterű, kiemelkedően érdeklődő gyerekekre kéne gondolni, amikor a filmek kiválasztódnak.Mert ők otthon megkapják a szükséges hátteret, támogatást, indíttatást.
Hanem azokra, akik átlagosak vagy még inkább kicsit még az átlag alattiak.Mert ezeket kellene igazi filmnézővé nevelni.És erre nem biztos, hogy a legmagasabb filozófiai-művészeti szintű filmek a legalkalmasabbak. Azok már elvont gondolkodást követelnek, amit először meg kell tanítani egyszerűbben értelmezhető, jó művekkel. A kicsiknek biztos olyanokat mutatnék, mint az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, a 101 kiskutya, a Pál utcai fiúk, vagy akár a Tenkes kapitánya, a Titkos kert stb. Aztán egyre előrébb jutni. És nyolcadikban két film között kínálnék választást.Mindkettő jó lenne, de az egyik már komoly és filmes ismereteket igénylő mű lehet, akár az Országúton vagy a Schindler is. |
2012-01-08 11:59.18 |
Mind a négy évfolyamnak egyszerre gondolod? Mert úgy nehéz lesz a választás. A tízéves és a tizennégy éves ismeretszintje, érzelmi reakciói , tapasztalatai egészen mások.
A két korosztály között nem négy év , hanem hatalmas távolság van. A tízéves még kisgyerek, a tizennégy éves a lassan felnőttkori fejlődését kezdő igazi kamasz. A tízéves az Amadeust még háttérmagyarázattal sem értené.És én pl. elég rossz néven vettem volna, ha a saját tízévesemnek valaki az Országútonnal kívánt volna kedveskedni. |
2012-01-08 11:46.54 |
Tolsztoj regényét filmre vinni körülbelül akkora feladat, mintha valaki egy szál baltával doboznyi gyufát akarna faragni mamutfenyőből.
A regényt három hatalmas szál fogja össze: a Rosztov család története, Pierre Bezuhov "magántörténelme", végül Kutuzov Napóleon elleni offenzívája .Szergej Bondarcsuk már az első részben is a lehető legjobban választott, amikor Andrej Bolkonszkijt tette meg főszereplővé. Ő az, akinek élete mindhárom szállal összefonódik, hiszen ő lesz Natasa Rosztova első vőlegénye, ő Pierre legjobb barátja és tisztként a háború részese. Vjacseszlav Tyihonov olyan, mintha maga Tolsztoj írta volna, azonosulása a szereppel a tökéletes, legmagasabbrendű művészet. Így hát a mamutfenyő felszeletelése (már az első rész után látszik ez ) Bondarcsuknak lélegzetelállító tökéletességgel sikerült. Még a regény monumentalitása miatt kihagyhatatlan narrátor is szervesen illeszkedik a történetbe. Csak akkor szólal meg,amikor nélküle a történet folyamatosságában szakadás állhatna be. (A narrátor magyarul is tökéletes,Pálos György csodás dikciója, érzelmeket tükröző, a történetbe mégsem beavatkozó stílusa külön elismerést igényel.) A tökéletes jelenetválasztás a gigászi műből Liza szülésének és halálának ábrázolásában jut a legmagasabbra. Andrej herceg felesége a regényben is éppen csak átsuhan a színen. De azt a betölthetetlen űrt, amit hagy maga után Andrej jellemfejlődésében, Bondarcsuk olyan pontosan érzékelteti a nézővel, mintha abból a mamutfenyőből már nem gyufát, hanem csipkefinomságú díszt faragna. A tömegjelenetek tökéletes pontossága, a szovjet színművészet hihetelen tudású színe-java, a fényképezés szépsége , a gazdag elegancia ezt a filmet oda emeli a filmművészetben, ahol az irodalomban Tolsztoj regénye áll. Gyermekkorom egyik legnagyobb filmélménye volt a Háború és béke és bár azóta is többször láttam, az élmény nem fakul. A Duna Worldön hosszú évek után ismét megnézhettem az első részt és remélem, lesz a többi is. Megunhatatlan, zseniális műremek. Ám tisztelettel kérem, a Filmkatalógust, hogy az adatlapon szereplő leírást változtassa meg.Annak ugyanis körülbelül annyi köze van a filmhez, mint egy gagyi műanyag vásári gyöngysornak az igazgyöngyhöz. |
2012-01-07 09:30.51 |
Nahát, de jó, hogy itt vagy!Én ugyan majd csak délutántól tudok visszanézni, de ezt muszáj elmondani!Új Major-területre akadtam!!
Eszembe jutott két mesejáték, amelyben főszereplő.Az egyik Szabó Magda Tündér Lala c., felnőtteknek is nagyon jó műve.A másik Móra Ferenc Csalavári Csalavér c. meséje.Mindkettőben ő a főgonosz és isteni jó! (Ezek rádiójátékok, a Csalavér hangoskönyvben is megjelent.) És valahol meg kell lenniük, tudom, hogy megvannak,onnan jutott az eszembe. |
2012-01-06 22:55.34 |
Ha nagyon keresnénk, csak találnánk valami évfordulót,mert itt mindenki ott van,aki csak számít.Ilyen érdekeset se minden nap látni.
Ha csak ezt hozta a Schrödinger cicája,már megérte!:)) |
2012-01-06 22:52.13 |
Kéne hozzá filmes vonatkozás is,mert abba maradtunk,hogy az is kell. A másodikhoz volna bőven,az első... Azon gondolkozni kéne.
Áttételesen lehetne a Luther-film vagy az Exodus. Ha csak nincs jobb ötleted! |
2012-01-06 22:47.58 |
Marxot olvasni kötelező volt.Mondanám,hogy hálistennek,de éppen az nem működött közre benne...Nekem mindenesetre nagy előny, hogy közgazdasági alapfogalmakat nem kellett pótolnom.Megvoltak szépen, még az egyetemről, a kötelezőkből. És volt annyi mázlim, hogy be is szereztem ezeket a könyveket,most már elég nehezen menne, azt hiszem.
(Az élhetetlenségben sem különbözünk nagyon...):)) |
2012-01-06 22:42.58 |
Hát csak azt a kis muskátlis ablakú, vadszőlővel benőtt, fűzfánfütyülő ripityomos tűzrőlpattant kvantummechanikai alaptételt a Schrödinger macsekjáról.Mert aztat tudni köll ám, ha nem tod, majd fox te pattogatott kukoricán térbetyűni!
Nézzenek mán oda, hát ijjen kéccerkettőt csak megért mán, akinek van spúriusz a kontya alatt!!!Vagy ha nem ,tessék kvantummechanikai oskolát járni,hát micsodafalubécs, ijjen érdektelenséget!! Én meg itten csak nyúzom magamot a miveltség érdekibe,mint egy pusztába kiáltott Sziszi Fuszi! |
2012-01-06 18:47.39 |
Egyetértek minden szavaddal.Azt is, hogy jó volna újra látni a Cliff Robertson-alakította Charly-t.(A filmnek azért volt ez a címe, mert Charlie így írja a saját nevét..)
A történethez csak egy kis pontosítás: először egy novella volt 1959-ben, ami már komoly irodalmi díjat is kapott. Abból lett a regény 1966-ban, majd az első film 1968-ban. Ennek a főszerepéért Cliff Robertsont Oscarral jutalmazták. Döbbenetes alakítás volt, nem lehet elfelejteni... |
2012-01-06 18:34.56 |
Érdekes,tudom, hogy rengetegszer láttam színházban is és filmen is. És mégis alig tudtam felidézni konkrét műveket, mert hát kicsi szerepek nagy szakértője volt ő is. A kismester.
Aztán belenéztem a wikipédiába és rögtön életre keltek az emlékek. Mert azonnal bevillant, mennyire tudott például lakáj lenni.Meg rendőr. Vagy az Ahogy tetszikben a bölcs bolond.Vagy a Büdösvíz c. nagyon jó vígjátékban. Irinának pedig köszönet jár. Hiszen a Csehov-paródia az, ami miatt Körmendi János halhatatlan lett. Kiérdemelte sok mással is, de legalább egy alkotása volt, ami a halhatatlanság picike szeletét megadta neki. Az pedig a kismestereknek is jár. |
2012-01-06 18:26.49 |
(Közben elszólított a munka.)Máté Gábor nagyon büszke Major-tanítvány, hiszen a Katona József Színház eredetileg a Nemzeti kamaraszínháza volt.Ő meg még ott szopogatta a pelenkáját is (kis túlzással). :)) |
2012-01-06 18:23.50 |
Meg ezt. :))
http://www.youtube.com/watch?v=Q1VGoKBKR3I |
2012-01-06 18:22.25 |
Tőled mikor lehet olvasni valamit itt? Már régen ígéred... :)) |
2012-01-06 17:21.11 |
A Szemüvegesek nagyon érdekes volt, a fiatal Bujtor különösen. Olyan Falak-szerű, de konkrétabb konfliktussal, nem annyira elvont.
Az Ereszd el a szakállamat, azt hiszem, rettentő rossz, mintha végig se tudtam volna nézni. A Különös házasság az nagyon régen volt, de nagyon jó is volt, ahogy emlékszem. |