Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Pókember 2. - Viasat Film, 18:20 |
A pusztító - AMC, 18:45 |
Különben dühbe jövünk - RTL Három, 18:50 |
Colombiana - Moziverzum, 19:00 |
A berni követ - Filmbox Family, 19:40 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Anthony LaPaglia (66) |
Jonathan Banks (78) |
Minnie Driver (55) |
Kerry Washington (48) |
Kelly Lynch (66) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Száz év magány |
Ian Puleston-Davies |
2012-03-24 20:09.04 |
A Milan nyert.Félő(nekem),hogy a Juventus holnap megverheti az Intert.Jajj:) |
2012-03-24 19:52.57 |
+1 |
2012-03-24 17:06.58 |
GEORGE ORWELL 1984 CÍMŰ REGÉNYÉNEK ÚJABB FILMADAPTÁCIÓJA KÉSZÜLHET HOLLYWOODBAN
Az 1984 című Orwell-regény filmes adaptációját tervezi a Brian Grazer és Ron Howard vezetette Imagine Entertainment, valamint az LBI Entertainment, élén Julie Yorn producerrel. Michael Radford: 1984 A szatirikus politikai regény 1949-ben jelent meg. A történet egy disztópia, amelyben a felügyelő állam tökéletes alkalmazkodást diktál a polgároknak, hazugságokkal, félelemkeltéssel és kegyetlen büntetésekkel manipulálja őket. Az agykontroll és a személyi kultusz megjelenítése a náci Németországra és a sztálini Szovjetunióra emlékezteti az olvasót. Az 1949-ben kiadott regény Orwell legnépszerűbb munkája, számos nyelvre lefordították. A két hollywoodi gyártó egyidőben folyamodott az Orwell-mű jogdíjaiért, és amikor erről tudomást szereztek, közös produkcióban kezdtek el gondolkodni – írja a hollywoodreporter.com. Jelenleg forgatókönyvírót keresnek, aki filmre adaptálná a regényt. Az 1984-ből készült már néhány televíziós és moziadaptáció, a legutóbbit éppen 1984-ben rendezte Michael Radford, a főszerepeket John Hurt, Richard Burton és Suzanna Hamilton alakította. |
2012-03-24 15:54.20 |
Köszi:) |
2012-03-24 15:49.52 |
Bunuel filmjeinél a pszichoanalízist, a
vallásellenességet és a társadalomkritikát szokás hívószavaknak tartani. Hiba volna azonban Az öldöklő angyalt marxista szemléletű burzsoáziakritikának tekinteni – ez csak egy verem, amelyet a rendező ásott az óvatlan nézőnek, hogy belesétáljon. A film utolsó jelenetében ugyanis a templomban rekedtek között arisztokrata és közember egyaránt van. Bunuel ugyanakkor nemcsak ezt az egy csapdát állította fel, hanem vallási szimbólumokkal is töménytelen mennyiségben megszórta a filmet. Ha a fölösleges címkéktől megszabadulunk, ott marad az ember, akinek ki kell józanodnia a felvilágosodás önteltségéből, és rá kell döbbennie, hogy az ész napvilágával nem képes bevilágítani minden sötét sarkot, minden homályos sikátort, vagyis nem képes uralni létét. Nem csak isten útjai kifürkészhetetlenek, az ember dolgai is. Az ember saját maga számára is rejtély. |
2012-03-24 15:38.34 |
Akkor nagyjából most egyetértés van köztünk:) |
2012-03-24 15:31.55 |
Film-Színház-Muzsika,jó lenne pár régi évfolyam belőle.Az antikvarium.hu-n érdemes megpróbálni?
Azt vennék. |
2012-03-24 14:58.49 |
Nem hinném,hogy "hülyülnél",inkább asszociációra gyanakszom.:D |
2012-03-24 14:57.05 |
Köszi a linket,nekem vissza kell vinnem majd egy könyvtárba sajnos a könyvet.Amúgy 160-170 oldalért és sérült példányért biztos nem adok ki ennyit.
Ennyit maximum egy spéci filmenciklopédiáért fizetnék(ha szépséghibás) :D |
2012-03-24 14:52.26 |
Kettő Sabata-ban játszott Lee van Cleef,a Sabata filmek mégsem tetszettek nekem igazán.Ahogyan a Keoma sem:(10/5)Franco Nero ide vagy oda:) |
2012-03-24 14:04.56 |
Christopher W. Morrison(direkt mink) |
2012-03-24 14:00.47 |
Derek Jarman
Áttetszőség Sabrinám, szépem, Halld szavam, ott, ahol ülsz, Üveges, hûs, áttetszõ víz alatt, Ahol hajad dús szövetében Borostyánt és liliomot fésülsz; Halld, régi hõsök éltetõje Ezüst tónak istennõje, Halld szavamat. Halld és jelenj meg itt e körben Nagy Ókeánosznak nevében, A földrengetõ Neptún szigonyára... (John Milton: Comus, vagyis a Ludlow-i kastélyban elõadott maszkajáték) “Azért hagytam föl az üveges munkáimmal, mert beláttam, hogy a fénytörõ távcsövek tökéletességének igenis megvan a határa. És nem elsõsorban azért, amit eddig mindenki gondolt, vagyis hogy nem léteznek a fénytani szerzõk elõírásai szerint pontosan megmunkált üveglencsék, hanem azért, mert maga a fény különbözõ törésû sugarak vegyes keveréke.” (Isaac Newton: Optika) Az idõ átcsúszik az óraüvegen, és homok méri. “Egy homokszemben meglátni a világot.” Homok és szóda vagy kálium, az üveg receptje. Az üveggömbben skarlátvörös hóvihar, széttörik a kezemben, vörösre festi a lepedõt. Az üveg a kulcs, amellyel világunkat feltárjuk. Üvegen át tárta fel Galilei a naprendszert; üvegprizma adta Newtonnak a színképet. Ahogy az üveggyártás fejlõdött a tizenhetedik században, úgy gyarapodtak a felfedezések. Lencsecsiszolás. Nagyítóüveg. Szemüveg. Átfénylõ, kemény és törékeny. Ha ránézel az üvegre, Ott megállhat szemed; vagy átlépsz rajta kedvedre, s a mennyet kémleled. (George Herbert: The Elixir) Színek “hiányában” – színtelenségben – mértük meg a csillagokat, alkottuk meg a színképet. Aztán jött a mikroszkóp, hogy fölfedje odabenn a láthatatlant. A festõk fej fej mellett haladtak a tudósokkal. A camera obscurában megragadták a világot. Vajon ez Vermeer titka? A világot üvegnegatívokon ezüstbe rögzítették. Az üveg életfontosságú, akár az oxigén. A Hubble teleszkóp olyan pontosságúra van csiszolva, amit Galilei el se tudott képzelni. Az üveg az értelem sója – áttekintés, melynek átlátszósága behatol a sötét sarkokba. Van a British Múzeum középkori részlegében egy kis ezüst doboz: a teteje apró gyöngyökkel van borítva, amiket kristálylencse nagyít fel. Ámulattal megyek megnézni ezt a dobozt. 1972-ben egy csupaüveg házban aludtam a Bankside-on – üvegezett édenkert, könnyen fûthetõ a fagyos télben, praktikus megoldás. Hol jelent meg az üveg a filmjeimben? Eltorzult arcok, az üveghez nyomódnak. Bolond a Jubileumban, meg Ariel a Viharban. Van-e még robot. A metszett gyémántüveg táblák az Angyali párbeszédben. Üvegek és kék kréta. A prizmák A nap árnyéka és a Tükörmûvészet középpontjában. A Wittgensteinban Zöld úr, a Báj és Idegenség Kvarkja fényglóriát villant hátrafelé a kamerába. A fény kitörli a képet. Sok évvel ezelõtt teáztam Philip Johnsonnal az õ üvegbõl épült házában. Az üveg modern dolog volt. Üvegen keletkezik a szférák idõtlen zenéje. Egy jelenés foszforeszkál Áttetszõen kísérteti szememben Villódzik a csillagfényes egekben Átsütnek rajta a csillagok Fényesen, mint a csillagszóró. A kísértet, Átlátszó Úr Valahol nagyon régrõl Rozmárokon tipegve Úszik a folyosó-végrõl Hideg lehelet-buborék Kísértetet még sose láttam. Átlátszó Úr oly áttetszõ Kristályos vízi rák, Átfénylõ üveg verõér Nyílik és zárul Átderengõ Medúza A mély esernyõje. A kísértetek, úgy hallom Menekülnek A hajnali félvilágban Mikor a fekete madár szól Kibontják szárnyukat jól És verdesve mint denevér A padlásra röpülnek De Átlátszó elkápráztat Még napsütésben is Táncol a júniusi forróság Levegõ-fodrain Csillámló kísértet. Várja a nap lementét Aztán lejön a folyosón Ma megváltoztatta nemét Nõ, aki habselyem ruhát visel Oly finomat, hogy a menyasszony Áthúzhatná jegygyûrûjén Szitakötõ ibolyántúli szárnyakkal Lányruhája zizeg Ahogy eltûnik a gyémánt Ablaktábla mögött A falak tükreiben Nem látszik semmi sem. Ez a nõ lesz Átlátszó Uram? Ha megint erre úszik Mint Della egyik hölgye Átlép idõn és nemen Szakálla üvegfonadék Ujjaim közé csúszik Lányos kacagással. Azt hittem a kísértetek némák Mint a szentjánosbogár Opálos derengõ lények Kikre csak árnyék vár Ó, hogy fecsegnek Elsõbálosok a kristálylépcsõn állva Irizáló anyagból Üveges csillárokat lengetve flitteres foxtrottot táncolnak Gépzongorás szellemek Himbálódzó hínárok Hármastánca. Ahogy eltûnik elõlem Iszom az iszonyra Életvíz-pálinkát Fényes jelenléte Volt és nincs. |
2012-03-24 13:49.32 |
Bár Léger sohasem volt dadaista, filmje száz százalékig az, sőt a maga nemében az egyik legszellemesebb dadaista film. Léger egész egyszerűen a közönségesben rejlő kétértelműséget ragadta meg és fejezte ki: a komoly szépség nevetség tárgyává válik, a nevetés pedig absztrakt szépséggé, anélkül, hogy a kettő közül bármelyik veszítene értelméből és jelentéséből. |
2012-03-24 13:48.32 |
. |
2012-03-24 13:18.37 |
Ó,nagy tévedés! |
2012-03-24 13:11.26 |
Dehogy van!Hacsak nem hülyülsz:) |
2012-03-24 13:08.00 |
Fura,hogy nem tetszett neked. |
2012-03-24 13:01.48 |
A szerelmek városa nem Marcel Carné filmje? |
2012-03-24 12:43.41 |
Köszönöm:) |
2012-03-24 12:34.26 |
OFF:Angelika,honnan rendelted meg a könyvet?OFF vége |
2012-03-24 12:26.30 |
"… hisz mi mások vagyunk mi, mindannyian, mint tapasztalatok,ismeretek, olvasmányok, képzeletvilágok kombinatorikája? Minden egyes élet egy enciklopédia, könyvtár, tárgylajstrom, stílusmintatár, amelyben állandóan és minden lehető módon keveredhet és újrarendeződhet minden."
Italo Calvino |
2012-03-24 11:44.52 |
A Marketát rendezte Vlacil! |
2012-03-24 11:41.54 |
A Marketa Lazarová lemaradt például.
Rövid tartalom:A XIII.századi Csehország erdős-hegyes vidékén egy büszke pogány harcos elrabolja és brutálisan megerőszakolja egy nagyúr zárdai élethez kötödő,szépséges leányát,Marketat. Lázadás és bosszú ;a kereszténység és a pogányság összecsapása egy minden tárgyi és lélektani részletében hiteles ,érzéki történetben. A rendező Vladislav vancura regényét dolgozta át. |
2012-03-24 11:35.26 |
. |
2012-03-24 11:31.59 |
:) |
2012-03-24 11:29.13 |
Trágár,bomlasztó provokáció?Ilyesmi? |
2012-03-24 11:27.51 |
Mi az a trollkodás? |
2012-03-24 11:27.19 |
Isten nyugosztalja a rajzfilmmester-páros egyikét! |
2012-03-24 11:20.20 |
Komcsik,nácik egyremegy:szemetek |
2012-03-24 11:17.28 |
R.I.P.
Frank Capra is foglalkoztatta a régi időkben.Többek között. |