![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Gyerekjáték (2019) (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Kérem a következőt! - M2, 15:50 |
Csatahajó - Mozi+, 16:00 |
Beugró a Paradicsomba - HBO2, 16:05 |
Hart háborúja - Film Café, 16:05 |
Életrevalók - Prime, 16:25 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
James Hong (96) |
Drew Barrymore (50) |
Kyle MacLachlan (66) |
Thomas Jane (56) |
Julie Walters (75) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Lefkovicsék gyászolnak ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Ondrej Vetchy ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
2014-06-02 23:01.03 |
1993-94, a Magyar Televízió 1-es csatornája, szombat délután: egy poros sivatagi tájon a figyelmet rögtön magára vonó, majd cefet fülbemászóvá épülő főcímzenére éjfekete Pontiac sportkocsi közeledik, elején vörösen villogó sáv…majd kiíródik a cím, amit Bozai József hanggá változtat nekünk: Knight Rider.
Azt hiszem, ezek a képek máig élnek rengeteg mai huszonéves srácban, de talán idősebbekben is. A jelenleg a tv2-n ismét műsorra tűzött kultikus sorozatba a minap belebotlottam, s jelen sorok íródásának oka mi más is lehetne, mint a nosztalgia szelének régi emlékeket, érzéseket előhívó jóleső érintése… Mert annak idején én is egy voltam a rengeteg kissrác közül, akik rendszeres nézői voltak és rajongtak ezért a legendás sorozatért. Emlékszem, minden korombéli fiú nézte. Már az oviban beszédtémánk volt, még midőn először leadta az m1, aztán mikor 97-98-ban az rtl-en ment, a suliban is népes volt a rajongótábor (mennyit beszéltünk a csuklónkhoz...:) Szóval, a mai napig kedves emlékeim vannak erről az időszakról, erről a sorozatról, de azért igyekszem most objektíven megítélni. Elsőre megállapítható, hogy egy tipikusan a 80-as évek divatját, feelingjét árasztó szériáról van szó: a Szupercsapat-hoz, Magnum-hoz vagy akár a Miami Vice-hoz, MacGyver-hez hasonlóan a Knight Rider sem tagadhatja le készítésének évtizedét, de ez egyáltalán nem hátrány. Sőt, számos mai agyonrealizált utódjukat nézve ezekben a sorozatokban olyan remek karakterek, hangulat, ízvilág volt, melyek miatt – az azért szembetűnő dramaturgiai-, technikai-, vagy pl séró-elavultság ellenére is – a mai napig nézhetőek és szerethetők maradtak (oké, némelyik csak egy darabig…) Michael Knight és beszélő csodaautója, K.I.T.T. kalandjait 1982-86 között forgatták, és hatalmas sikernek bizonyult mindenütt, ahol csak vetítették. Nálunk az elmúlt húsz évben a köztévé után a kereskedelmi adók szintén leadták, nem is egyszer, s még ma is emlegetik olykor: előforduló poén még mindig az órához beszélés. Címe közismert fogalommá vált, s ez önmagáért beszél. Persze mint minden tv-sorozatnál úgy itt is hullámzó volt a színvonal, voltak jobb-rosszabb részek: én mindenképp kiemelném a Góliátos, a K.A.R.R.-os epizódokat, valamint mikor a savas medencébe esik. Furcsa, de még mindig emlékeszem rá, hogy anno hogy megrázott az a rész… A főszerepet alakító David Hasselhoff egy csapásra világsztárrá vált, aki ugyan színészileg sosem volt egy Robert De Niro és egy-két b-filmet leszámítva (Lavina) nem is sikerült sosem betörnie Hollywood-ba, de ezzel a szereppel, majd a 90-es évek elején a Baywatch-al mégis örökre beírta nevét a filmtörténetbe. Igaz, a divatból azóta kegyetlen mértékben kiment sérója és szerkója azért külön kritikát érdemelne, vagy a kínos vizen szaladás Mitch Buchanan-ként a szintén kultikus vizimentős sorozata főcímében…vagy hogy hősünk azóta hova süllyedt (drog)…de ájcsi! – nem lenne elegáns nevét pont itt sárral dobálni, mert Michael-ként valóban kedvelhető volt, Forgács Péter hangja pedig olyan szinten összeforrt vele, mint Dörner Györgyé Bruce Willisszel, vagy Kránitz Lajosé a Dallas Jockey-jával. Kocsijának, s egyben társának, barátjának K.I.T.T.-nek remek karaktert teremtettek az alkotók. Jó szövegei voltak, emberivé tették számunkra jellemét. Ugyan számos képessége, mutatványa lehetetlenség, és sokszor talán túlságosan emberi, de az előbb említettek miatt lehetett szeretni, izgulni érte. Mellesleg gyönyörű egy járgány, az én szememben mindmáig az egyik legszebb dizájnú, kinézetű autó, amit valaha láttam. Amit még mindenképp ki kell emelni (már a csinos szerelő csajok, April és Bonnie mellett), az a zene. Mert egy jó filmhez hasonlóan egy jó sorozat sem működhet igényes zenei aláfestés nélkül, értve ezt legfőképpen a főcímzenére. Ez megvan a fentebb említett sorozatoknál, és nem hiányzik a Knight Ridernél sem. Don Peake művét minden ízében tökéletesnek érzem. Az évtizedben divatos szintetizátor-hangzásvilág jellemzi; nagyon hangulatos, fülbemászó, akár dúdolható – egyedisége révén nagyon sokan felismerik és azonosítják a sorozattal, s ennél semmi sem jelezheti jobban egy filmzene minőségét. Én mindig nagyon kedveltem, egyik kedvenc sorozat-zeném. Meg kell jegyezni azért, hogy az idő vasfoga műszaki téren a Knight Rider-t is jócskán kikezdte már; mai szemmel néhol kifejezetten megmosolyogtatóak a 80-as évek nagyon modernnek tűnni akaró technikai megoldásai, és nagyjából ugyanez a helyzet a korszak frizura és ruhadivatjával is. Mégis, a Michael és K.I.T.T. között fennálló, a tv-n átsugárzó baráti kötelék, valamint a fekete autócsoda még mindig látványos trükkjei és megoldásai továbbra is szórakoztatóvá és kedvelhetővé teszik a mára már kultikusnak számító sorozatot, mely abszolút méltó a mai fiatal srácok figyelmére. Egyszerűen van feelingje, lelke, egyedisége...egyfajta bája – de lehet csupán a magamfajta régi rajongó érzi ezt így, ám valahol csak ilyesmi okokból lett kult-klasszikus. Sőt, legenda... |
2014-01-08 20:07.41 |
Élvezetes, néhol egész izgalmas kis trancsír-mozi, jó cickókkal az elején. Agyatlan kikapcsolódásnak számomra abszolút megfelelt. |
2014-01-08 20:03.19 |
Nem mondhatnám, hogy egy "parázós" típus vagyok, de James Wan legújabb filmje bizony meglepett. Egyedül néztem, éjszaka, talán ez volt az egyik ok, nomeg ez az "igaz történetes" felvezetés - bármi is legyen az igazság - érdekes azért. Tetszett nagyon, régen tudott horror így megrémíteni. Pl a nő gyufával a sötét pincében, vagy mikor a szekrény tetején vicsorog... szóval ütős volt, s nálam jár neki az 5ös. |
2014-01-08 19:53.29 |
Zseniális film. Persze azért nem veszem készpénznek mindazt, amit Stone felvázol benne a lehetséges összeesküvésről, de elképesztően alapos, logikus, hiteles és meggyőző a verziója (és némileg rémisztő is...) A profi kivitelezés - a fényképezés, vágás, zene, a nagynevű színészgárda - már csak hab a tortán. Nagyon igényes, elgondolkodtató mozi. |
2013-12-06 18:53.08 |
Az első mondatom mehet a kukába: ez egy nagyszerű romantikus film! |
2013-12-06 18:28.10 |
A megunhatatlan háborús kalandfilmek táborába tartozó műben minden megvan, ami a tökéletes szórakozáshoz szükségeltetik; érdekes, könnyed sztori, hatalmas karakterek, jó humor, nagy dumák egy király szinkronnal, és Lalo Schifrin remek, fülbemászó zenéje. A T-34-esből átalakított kamu- Tigriseket leszámítva a háttérrel sincs különösebb gond. Bármikor nézhető, felüdítő klasszikus. |
2013-12-06 18:07.08 |
Sosem jött be ez a film. A gengszterfilmekért amúgy sem vagyok oda túlzottan, itt pedig a humor sem jött át. Nálam ez semmivel sem jobb, mint Sly másik vígjáték-próbálkozása, az 'Állj, vagy lő a mamám!'
Az akció-ikonjaiból van egy rahedli kedvencem, de ez...nem tetszik. |
2013-12-06 17:47.19 |
Andynknek és társának, Mario Kassarnak nagyon kellett a pénz, így semmi sem tűnhetett biztosabb vállalkozásnak, mint legnagyobb sikerük rajongók milliói által várva-várt folytatása.
Ki ne lett volna kíváncsi minden idők egyik legjobb akciófilmjének újabb részére, így a bevételi oldalon nem is lehetett ok panaszra. Ám a film minőségét tekintve...bizony a közelében sem vagyunk a legendás T-2nek! Jonathan Mostow egyébként nem rossz rendező (A félelem országútján), de itt túl magasan volt a léc, J. Cameronnal nehéz felvenni a versenyt. A daruskocsis üldözés az egyetlen emlékezetes momentum a filmből, meg talán Loken kinézete, de mint gyilkos robot...hiteltelen, a T-1000 sokkal keményebb volt. Arnold azért továbbra is maga a Terminátor, nem rajta múlt a film középszerűsége ellenben Nick Stahl és Claire Danes szintén kilóg innen. Az pedig, hogy a filmben egy másodpercre sem csendül fel a klasszikussá vált, a korábbi két résszel egybeforrt Terminátor-theme, Brad Fiedel legendás zenéje...érthetetlen, ezzel tényleg majdhogynem a nullához közelít a régi feeling szintje. A második részt bármikor meg lehet nézni, míg ezt 10 év alatt jó ha 3szor láttam. Ennyi van benne. |
2013-10-26 19:34.20 |
„Nézz a csillagokra! A múlt idők nagy királyai a csillagok szemével néznek le ránk.
Tényleg? Bizony. Ha majd nagyon egyedül érzed magad, emlékezz rá, hogy a nagy királyok odafentről figyelnek téged, s köztük leszek én is.” „Simba, elfeledtél engem. Dehogy! Sosem tudnálak… Elfelejtetted, hogy ki vagy, tehát elfeledtél engem is. Nézz mélyen önmagadba: sokkal több vagy, mint ami lett belőled! Foglald el a téged megillető helyet! De hogy mehetnék vissza? Nem az vagyok aki voltam. Emlékezz arra hogy ki vagy! Te az én fiam vagy, tehát vérbeli király. Emlékezz rá, hogy ki vagy! Emlékezz! Emlékezz! Emlékezz!” A napokban kezembe került a régi videókazi. A borítót szemlélve kellemes nosztalgikus érzések törtek fel bennem, s kedvet kaptam hogy újra megnézzem… és bizony számomra továbbra is minden idők legszebb mesefilmje Az oroszlánkirály. A kis Simba királlyá válásának megható története rajzfilmen talán sosem látott drámai mélységekkel rendelkezik. A Jó Mufasa király halála s az utána következő képek, ahogy Simba próbálja felébreszteni apját…a mozitörténet legszomorúbb jelenetei közé tartozik azt hiszem, s mindez nagyban köszönhető a nagyszerűen „életre rajzolt” szereplőknek: rendkívül kifejezőre sikeredett arcjátékuk – habár ez az alkotás minden kockájáról elmondható. (Néhol meg mintha egyenesen élő lenne a kép…(pl mikor megindul a csorda) A már-már Shakespeare királydrámáit idéző komoly alaphelyzetet remekbe szabott dalok és kellemes poénok színesítik, pl olyan telitalálatos mellékkarakterekkel, mint Timon és Pumba. S akkor itt hadd térjek ki a magyar fordításra, mert az valami parádés! S nem csak a párbeszédek szövege, hanem a betétdalok átültetése és előadása is remekül sikerült. Persze az angol hangok sem akárkiktől származnak (pl Jeremy Irons, Matthew Broderick vagy Whoopi Goldberg), de a magyar szinkronnak sikerült túlszárnyalni az eredetit. Talán elég lenne csak ennyivel jellemeznem: ’Mufasa - Sinkovits Imre’… Legendás színészünk méltósággal teli nemes orgánuma, érzékletes hangsúlyai roppant szerethető és tiszteletre méltó egyéniséggé teszik a király-apát. A többiektől sem lehet megvonni a dicséretet: Zordon cinikusan gonosz jellemét bravúrosan adja vissza Kristóf Tibor, a kis Simonyi Balázs majd Stohl Bucink teljesítményére szintén elismerő bólintás jár, Timon és Pumba behalás, és a hiéna trió, Zazu vagy Rafiki, a bolondos sámán-majom szintén vibrálóan életteli szinkronmunka. Óhh, annyit tudnék idézni…de inkább áttérek e páratlan mesefilm-élmény egyik legfontosabb összetevőjére, a zenére… A hihetetlen eltalált és sokszor csodálatosan szép zenére! Elton John és Tim Rice betétdalai maximálisan megérdemelték az Oscart. Legyen játékos, legyen romantikus; nem tudok olyat mondani közülük, amely ne lenne szerethető és eszméletlenül fülbemászó, ennél pedig nem is kell több. Aki pedig ismételten csak tökéleteset volt képes alkotni, nem más mint a szintén Oscart bezsákoló Hans Zimmer. Munkájában zseniálisan használt fel afrikai törzsi elemeket, lüktető akciómuzsikát (a csorda+szurdok jelenetnél), és szívfacsaró kórust (a kis Simba apja teteménél). Háttérdallamai valami olyan mélyről jövő mesei szépséget, drámaiságot és pátoszt képesek átadni, ami több mint lenyűgöző és szívhez szólóan felemelő. Amikor a végén Simba megindul felfelé a Trónszirten… – úgy vélem itt nem csak Zazu táthatja el száját… olyan óriási magasságokba visz bennünket a fenséges zene, majd az új király üvöltésével és a kividuló tájjal párhuzamban átvált egy fenomenális örömmuzsikába, afrikai módra… csodálatos befejezés. Nem meglepő hát, ha ilyen tetszetős értékekkel és nagy emóciókkal megtöltve a mű azonnali közönségkedvenc lett és hatalmas bevételeket hozott a Disney-nek. Jómagam is emlékszem, mekkora nagy jelenség volt ez a mese 94-ben (hm, milyen régen volt…), szinte kötelező volt látni. A régi vhs-t azóta is nagy becsben őrzöm. S ahogy ismét végignéztem, úgy idéződött fel bennem sráckorom, ahogy bámultam Simba szívet melengető, mély érzelmekkel teli történetét a családi kötelékek fontosságáról, igaz barátságról, szerelemről, a helyes út megtalálásáról és a Jó győzelméről a Gonosz felett. Több ez, mint szimpla gyerekmese, szélesebb rétegeket érintett meg, ezt sikere is világosan mutatja. Nagyon előkelő helyen áll itt a filmkaton is, de akinek ez nem elég, annak ott az imdb 8.4-es (!) átlaga. Én máig őrizgetem és nagy örömmel idézem fel újra és újra ezt a páratlan Élményt, s az évek során egyre jobban megértve/átérezve a történet mélységeit, e pozitív érzéseim egyre csak erősödtek. Nyilvánvalóan ezért abszolút kedvenceim egyike ma is ez a méltán klasszikussá avanzsált Disney-mese. Egyébként majd’ minden rajzfilmjüket kedvelem valamilyen szinten – van egy utánozhatatlan feelingjük – ám Az oroszlánkirály számomra mindig több marad, mindig ki fog emelkedni közülük. Persze nézhetném kritikusabb szemmel, taglalhatnám – az összképet tekintve egyébként jelentéktelen – hibáit is, de ehhez sose lenne szívem, mert: Csodás élmény és hatalmas kedvenc marad mindörökre. |
2013-10-26 19:23.42 |
Meglepődtem magamon...mert bizony lekötött. A korával és minden gyermetegségével együtt egy kellemes, nosztalgikul ifjúsági kalandfilm(ecske), jó színészi játékkal, bár ugye ilyen nevektől mit is lehet várni:) Szerencsi Éva pedig nagyon bájos, szép...mit szép?! - gyönyörű! volt benne. |
2013-10-26 19:17.58 |
Szergej Bondarcsuk 1970-es Waterloo c. mozija - A komplett film! Látványos, hiteles, alapos, egyszerűen...zseniális. |
2013-10-26 19:13.24 |
Rob Cohen (Bruce Lee élete, Sárkányszív, xXx, Múmia 3) 1996-os mozija Stallone utolsó nagyobb sikere volt a '90es években. Ám még ma is egy igencsak látványos és élvezetes katasztrófafilm.
Nem akármilyen díszletet építettek fel a film kedvéért a római Cinecittá-stúdióban; a díszletesek remek munkája nagyban erősíti a katasztrófa hitelességét. Sly egész jól hozza szerepét és látványos, izgalmakban bővelkedő fordulatok közepette igyekszik megmenteni a bennrekedt embereket. Maga a baleset, az alagút berobbanása nagyon hatásosra sikerült, a ventilátorok közötti mászóka pedig sokadszorra is izgi tud lenni. A történet persze vonultat fel szép számmal kliséket is, de asszem ezen műfajnál ez nem meglepő. Kellemes színfolt még Randy Edelman hangulatos zenéje, valamint a mindvégig tapinthatóan magas feszültségi szint, mely ugye eleve adott a kialakult helyzet miatt, ám ezt azért érzékeltetni is tudni kell. Summa summarum; nem véletlen megy sürven a tv-ben is: a maga szintjén egy nagyon is jó, többszörnézős film a Daylight. |
2013-10-26 18:43.45 |
Mint lentebb látható, nagy lelkesedés és kíváncsiság volt bennem a film iránt. Nos, ez hamar szertefoszlott...
Először akkor kezdem kapizsgálni, mire számítsak, mikor megtudtam, hogy ez valójában egy két epizódból álló 2009-es koprodukciós tv-film, csak nálunk -késve- moziban is bemutatták. Ettől persze még lehet élvezetes egy film, de a IV.Henrik sajnos nem lett az. Miért? Mert egy teljesen átlagos, tipikus történelmi tv-filmet láthatunk, mely szinte minden izgalmat nélkülöz. Ne tévesszen meg senkit Ridley Scott vagy Hans Zimmer neve sem a borítón: előbbinek semmi köze az egészhez, Zimmer mestertől pedig átvettek egy-két Batman-dallamot, és ennyi - e nagy nevek az eladási számok növelése érdekében vannak csak feltüntetve. A történetbe nem mennék bele, hasonlít a Margó királyné c. '95-ös francia mozihoz, csak itt Navarrai Henrik köré épül a sztori. A történelmi események bemutatása hitelesnek mondható, és a szereplők közt vannak kiemelkedő alakítások is, csak sajna egyeseken nagyon látszik a "németség" (IX.Károly, III.Henrik, Medici Mária) - ez számomra zavaró volt, kereshettek volna franciásabb arcokat is... A Margit hercegnőt játszó Armelle Deutsch-ot viszont nem bántanám; fantasztikusan jó kisugárzása volt - kár hogy csak az első részben van jelen:) A film igyekszik hűen végigkövetni Henrik életét, de az unalmasan csordogáló eseményekbe leginkább csak a szép számmal előforduló pikáns jelenet visz némi színt, az egynéhány csatajelenetről ordít a tv-s feeling, de legalább a helyszínek és kosztümök egész jók. Átlagos, nagyrészt unalmasnak és érdektelennek nevezhető tv-film, mely nem állja ki az összevetést az igényesebb és jóval hangulatosabb Margó királynéval. |
2013-08-17 19:38.24 |
Valami elképesztően jól megkoreografált a két hős párbajjelenete. Ahogy suhognak a pengék... A rendezőiben pedig sokkal ütősebb zene hallható alatta - James Horner zeneszerző bizonyára tanult a moziváltozat lagymatag muzsikáját ért kritikákból. A női vokálhang ott pl meg sem jelenik, inkább a pattogóbb, ütősebb dallamok dominálnak.
Az pedig nagyon szép jelenet, mikor az öreg Priamosz fia holttestét kéri Achilleusztól: "-Ha visszaadom neked őt, az nem változtat semmin, reggel újra az ellenségem leszel! -Most is az ellenséged vagyok, de az ellenségek is tisztelhetik egymást!" Tudom, vannak jobbak ebben a műfajban, de ez számomra akkor is egy pazar történelmi kalandfilm. |
2013-08-17 19:38.10 |
Mint legnagyobb név kétségtelen. De a szenzációs alakítás sokkal inkább Eric Bana neve mellé írandó! |
2013-06-26 18:52.07 |
1988 nagybetűs év az akciófilmek szerelmeseinek: A John McTiernan rendezésében készült Die Hard hatalmas sikert aratott mind a közönség, mind a kritikusok körében, az akkor még csak szárnyait bontogató, leginkább a Simlis és a Szende főszereplőjeként ismert Bruce Willist pedig szupersztárrá avatta.
A mozi azóta az imdb-n sem akármilyen helyen domborít; John McClane igazi akció-kultfigura lett, amit a szintén remekül sikerült második és harmadik rész csak még tovább erősített. A hat éve mozikba került negyedik rész már sokkal kevesebbet tartalmazott a régi die hard-feelingből; az "analóg hős digitális világba" került. Ám ezt Len Wisemen rendezőnek (Underworld) és alkotótársainak igencsak élvezetesen, látványos és szórakoztató módon sikerült filmre vinni; a maga módján tetszik a Die Hard 4 is. Megfigyelhető egyébként, mikor Bruce karrierje kissé megfeneklett, mindig jött egy Die Hard-epizód, mely ismét "bebikázta". Valószínűleg ezért is vállalta az újabb filmet...de itt már nem jött össze az újabb nagy dobás, sőt... A nagy csinnadrattával beharangozott 'Drágább, mint az életed' nem jó film! A történet sajnos rettenetesen összecsapott, egysíkú - hová lettek a korábbi részek összetettebb, agyafúrtabb sztorijai?? Nem tetszett az orosz háttér, lerágott csontnak érzem ezeket a posztkomcsi helyszíneket, melyeket inkább c-kat. filmecskékben látni... Az a tény, hogy mi is részt vettünk ebben, szintén inkább csak lefelé húzza nálam a színvonalat (Ivánunk és döglegyünk azér igen komoly szerepekben "domborítottak"...:)) Az akciók éppen úgy ahogy látványosnak mondhatók, de valahogy nem tudtam egyáltalán izgulni az öregért. S mintha Bruce papa is unta volna az egészet... A két akció közötti lassabb részek, ez az agyonkoptatott "apa és fia megpróbálja rendbe hozni kapcsolatát"-séma nagyon nem működik - számomra ez a Jai gyerek kimondottan unszimpatik volt. Sajnos ütős főgonoszt is nélkülöznünk kell; Sebastian Kochot azért nem ilyen mozikban szoktuk látni. Talán a "táncoslábú" genyó mutatott fel csak valamit - egyébként az összes karakter full kibontatlan. Marco Beltrami score-ja igyekszik tisztelegni Michael Kamen halhatatlan zenéje előtt, legalább ennek lehet örülni. Nomeg hogy rendezőnk, John Moore - aki az Ellenséges terület és a Főnix útja óta nem sok jót tud felmutatni filmek terén - annyira pörgette a sztorit, hogy a film mindössze másfél órásra sikeredett - elég is volt ennyi ebből a totál felejthető, összedobott vacakból. Bruce azért persze továbbra is kedvenc, sajnálom, hogy - nagy valószínűséggel - így kell búcsúznia oly sok sikert hozó kultfigurájától. |
2013-06-20 17:25.39 |
Én rajta szórakoztam a legjobban. Hiddleston remek volt, és tucatnyi jó szöveg jutott neki:
A 'csizma-hangya'-hasonlat :) -Azzal az örömhírrel érkeztem, hogy megszabadítom az emberiséget! -Ugyan mitől? -A szabadságtól. A szabadság az élet nagy hazugsága! :)) Nos akkor? - jelezve blazírt arccal Barton ügynöknek, hogy lője le az őket hátráltató Fury-t:) Thor: -Különbnek tartod magad? (az embereknél) Loki full meggyőződéssel: -Még szép! :)) A stuttgart-i jelenetben szintén jól nyomja: a letérdelő tömegnek: -Látjátok, hát nem ez az ösztönös magatartásotok?! :) És az a sunyi pofa, mikor megadja magát...:D Fury-nak az üvegketrecből, önmagára utalva: -...de aztán találkozott az igazi erővel! Fury: Hm, majd szóljon, ha az "Igazi Erő" olvasnivalóra vágyik, vagy ilyesmi. :D Az a vigyor, mikor elfogása után integet Banner-nek, majd midőn meghallja Hulk üvöltését...utánozhatatlan! Thornak, miután a szokásos hologramos trükkjével cellájába zárja: "Mi lenne ha egyszer nem dőlnél be nekem??" :D Majd ezután: "Azt hiszik, halhatatlanok vagyunk. Kipróbáljuk?" - és kidobja Thort. :)) Stark-nak, miután levette páncélját: Remélem nem az emberségemre próbál hatni? :)) De a csúcs az valóban a Hulk-kal való "ismerkedés": Ahogy kikel magából, hogy hiába támadják, ő egy isten...de Hulk végig se hallgatja; beledöngöli a betonba, és odaveti: "Nyikhaj istenke!" - majd az a nyögés...óriási!:) Tipikus szerethető rosszfiú-karakter. |
2013-06-11 18:44.12 |
Napjaink (nem csak film...)világára nézve igencsak megszépül ez az évtized. Rengeteg nagyszerű film korszaka; kapásból vagy kéttucatnyi kedvenc évei ezek.
Csak ha '91-et nézem, olyan elnyűhetetlen filmek mint: Terminátor 2, Robin Hood, A bárányok hallgatnak, A rettegés foka, Lánglovagok, Addams Family, JFK, Rocketeer, Az utolsó cserkész, Thelma és Louise, vagy akár Van Damme egyik örök klasszikusa; az Oroszlánszív. És ezek az örökzöldek mind ebben az egy évben!! Aztán '92-ben: Az utolsó mohikán, Drakula, 1492, Nincs bocsánat, Elemi ösztön, Batman visszatér, Alien 3, Egy asszony illata, Túl az óperencián... Áh, minden évre jut egy rakat jó film! Az utóbbi 10 évről ez már annyira nem mondható el, még ha a '90-es éveket meg is szépíti suhanckorom. |
2013-06-05 19:15.38 |
El kell ismerni, Joss Whedon rendező egy remekül sikerült képregényfilmet alkotott. Jó szövegek, poénok, kiváló látvány egy érdekes és rendkívül akciódús történetben, ahol egyik hős sem nő a többi fölé. Nincs bajom senkivel sem a csapatból, de a film legnagyobb ásza nálam Loki: Tom Hiddleston nagyszerű volt! |
2013-06-04 19:27.20 |
A minap jutott eszembe ez a régi kedvenc. Tíz éve, mikor az mtv leadta, mindig néztem, értelmes, igényes kalandsorozat volt a nagy felfedezőről. Persze be kell ismernem, oly sok mindenre már nem emlékszem belőle, de jó érzés volt, mikor eszembe jutott, s ez azért jelent valamit. Ma már alig készítenek ilyesmit, s annak a kevésnek sincs színvonala - közhely, de ez az igazság. |
2013-06-04 18:21.30 |
A legvégén, mikor megmozdul a sakkbábu:))
Az alkotók jól ráéreztek, hogy a zseniális Sir Ian McKellen Magneto-ját - a sorozat Farkas mellett egyértelműen legnagyobb figuráját - nem hagyhatják veszni. Telitalálatos befejezés! |
2013-05-23 18:15.42 |
A minap láttam a tv-ben, és meg kell mondjam, nem akármilyen pozitív meglepetés volt számomra a film. Érdekfeszítő, izgalmas sztori egy nagyon ritka gyilkos karakterrel. Persze számos mozit láthattunk már, ahol a gyilkos a "főhős", és valahol fura azért, hogy az ember szurkol ilyennek, de ez így működik. DE ha egyszer ilyen nagyszerűen alakítják a killert, mint Kevin Costner?! Hihetetlen jó és megint szimpatikus, jól áll neki a szerep. Nemkülönben a sötét énjét játszó William Hurt-nek: az az ördögi mosoly... Demi Moore most sem rukkol elő túl veretes teljesítménnyel, de ezt leszámítva amondó vagyok; ez egy remek, többszörnézhető thriller, két szerepében lubickoló nagy öreggel. |
2013-05-16 17:35.55 |
Nem rossz?:) Arnie egyik legjobbja, a műfajában etalon alapfilm, mely bármikor nézhető. |
2013-05-14 19:08.48 |
Egy kis érdekesség:
Jack Ryan szerepét Kevin Costnernek szánták, de nem vállalta. Nem lett volna rossz - Connery-vel az 'Aki legyőzte Al Caponét' c. filmben is jó párost alkottak. |
2013-05-14 19:03.54 |
Nemrég olvastam, hogy annak idején felajánlották neki Jack Ryan szerepét a Vadászat a Vörös Októberre c. filmben, de nem vállalta, így került végül Sean Connery mellé Alec Baldwin.
Az elnök különgépe főszerepét pedig kimondottan neki írták, de A jövő hírnöke miatt visszadobta. Kár volt... |
2013-05-14 18:40.23 |
Kellemes kis régiség, kissé Halálos fegyver-ízű buddy-mozi. Madeline Stowe pedig...fantasztikus nő volt! |
2013-05-14 18:32.03 |
Azért Baldwin sem volt rossz. Csak itt épp egy nagyszerű Sean Connery volt a partnere, aki teljes mértékben uralja a filmet. Ha valaki ismeri a művet, annak szerintem Ramius kapitány figurája ugrik be rögtön.
Alap darab, így van. Amúgy sokszor leadták már, de ez nem véletlen: egy nagyon jó, sokszor nézős film, nálam kedvenc. |
2013-05-10 18:15.40 |
A Gyűrűk Urából nem győzném sorolni a dallamait, miket imádok. Elképesztően rátapintott a megfelelő tételekre, mindegyik nagyon egyedi, nagyon eltalált, nagyon...szép. Szívvel írt a mester, s ez véleményem szerint nem keveset ad a fantasy-filmek királyainak csodálatos feelingjéhez. |
2013-05-10 18:09.06 |
Hans Zimmer itt is nagyon ráérzett annak idején. Telitalálat e remek mozi zenéje...néhol meg szívbemarkolóan csodálatos tud lenni (pl mikor Conklin/Douglas/ megölt barátját gyászolja) |
2013-05-10 17:26.10 |
A kosztümök és díszletek valóban mesések, bár észre lehet venni, hogy India egzotikus helyszínein zajlott a forgatás. Ám maga a sztori eléggé lapos, a cselekmény, az intrikák vázolása tvfilm-es módon folydogál, és ugye ismét a szegény üldözött zsidók...csatajelenet meg nulla...szóval nem fogok mindent tűvé tenni a dvd-ért... |