Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Mr. Magorium meseboltja - Paramount Network, 14:55 |
A veréb is madár - Magyar Mozi TV, 15:55 |
Ott vagy istenem? Én vagyok az, Margaret - HBO3, 16:05 |
Ki nevel a végén? - Film4, 16:10 |
Wonka - HBO, 16:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Danny DeVito (80) |
Martin Scorsese (82) |
Stephen Root (73) |
William R. Moses (65) |
Sophie Marceau (58) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
A potyautas - Vélemények |
Orbán Viktor - Vélemények |
A hó társadalma - Vélemények |
Mit hallgatsz most? |
Danny DeVito - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
3000 év vágyakozás |
Mike Pniewski |
2015-11-05 20:29.14 |
Amint láthatod, ezzel nagyon ritka madár vagy itt. Nagyon-nagyon-nagyon ritka.
Ez az egyik legjobb filmje. |
2015-11-05 20:24.45 |
Az a párbeszéd az atombombáról és a háborúról...
Vagy mikor Hackman visszaveszi a parancsnokságot... - a tekintetek, ahogy farkasszemet néznek...szinte szikrázik a levegő oly szinten az ellentét, a feszültség. Vagy ahogy Denzel bátor, határozott tartással árulóira néz, köztük barátjára Veps-re (Mortensen)... És persze a lipicai mén-es kóstolgatós faji célzás... Szóval remek egy film ez. A vége úgy vélem, így volt korrekt: mindkettejüknek volt igazsága - s valahol a kapitány öntudatos zárómondata is nagyon érthető és szimpatikus: "-Nem, Önnek volt igaza- (pici szünet) -abban, hogy a lipicai tényleg Spanyolországból származik" - ezután pedig felerősödik Zimmer grandiózus főtémája:)) |
2015-11-05 20:05.33 |
HB - Még egyszer ennyit! És még mindig milyen jó milf...:) |
2015-10-18 01:41.28 |
„Hisz ön a Végzetben? Hogy még az Idő hatalma is megtörhető egyetlen cél érdekében?”
„A legszerencsésebb az, ki igaz szerelemre talál” Bram Stoker 1897-es regénye alapműnek számít a horrorirodalom terén. Drakula máig a világ leghíresebb vámpírja, s a vérszívó erdélyi gróf legendájának töretlen népszerűségét jól jelzi a számtalan filmes feldolgozás is (–alakja majdnem oly sokszor jelent meg a filmvásznon, mint Sherlock Holmes, Jézus vagy Robin Hood). Már a némafilm-korszakban elkészült az első filmváltozat; a német F. W. Murnau Nosferatu-ja. Ugyan jogi problémák miatt a neveket és a helyszíneket megváltoztatták, de ettől független ez az 1922-es feldolgozás tekintendő az első – és azóta is az egyik legerősebb – Drakula-filmnek. Kilenc évvel később készült el már Hollywoodban az első hangosfilm-változat, a legendás Lugosi Béla főszereplésével. Aztán ezt a két filmet még számtalan jobb-rosszabb folytatás és remake követte, melyek közül leginkább az 1958-as Christopher Lee-s Drakula, és a ’78-as Nosferatu emelhető ki. Közös jellemzője ezen filmeknek, hogy egyik sem hű feldolgozása Stoker regényének, mindegyik csak a főbb szereplőket és bizonyos sztorielemeket használt fel. Az első, az eredeti történetet valóban hűen követő filmváltozat 1992-ben készült el, méghozzá új-Hollywood egyik legnagyobb rendezőjének; Francis Ford Coppolának a keze alatt. ’Bram Stoker’s Dracula’ – már a címben azonnal kifejezésre jut az alkotók célja; ám az igazság az, hogy több ponton is úgy bővítettek az eredeti történeten, hogy egy csodálatosan érzelemdús, részleteit tekintve messzemenően kidolgozott romantikus-horrorfilm született belőle. Ugyanis a könyvben alig van szó Drakula középkori hátteréről; (vagyis Vlad Ţepeş-ről) valamint nincs semmilyen drámai körülmények között elvesztett feleség (Elizabeta), és szerelmi szál sem alakul ki a gróf és Mina között. Mégis…ezek a változtatások hihetetlen jót tettek a sztorinak. Így, hogy Vlad hercegnője elvesztése miatti fájdalmában és haragjában választja a kárhozatot, rögvest másképp tekintünk rá. S lényegében az egész filmen át a Mina személyében újjászületett szerelmét hajszolja, akiért az „idők tengerén” is átkelt. Tehát nagyszerű ötlet volt a romantika ilyen mértékű behozatala, ami azonban mégsem válik a horror kárára. Ugyanis a készítők hatalmas mennyiségű vért használtak fel, aminek persze sokszor jelképes jelentése van. Végig a vörös és a fekete szín dominál, de ezen nem is kell meglepődni. A Keresztapa rendezője már sráckorában nagy rajongója volt a vámpírfejedelemnek és korai filmjeinek, így érthető, hogy művében számos utalás van a régi klasszikusokra; legyen szó az önálló árnyékokról, a kastély kinézetéről, a fényhatásokról. Ez a tisztelgés is oka lehet annak, hogy az egész mű kifejezetten színpadiasra van megalkotva. Coppola szándékosan nem erőltette a modern kompjuteranimációt, inkább klasszikusnak számító képi megoldásokkal kívánta patinássá tenni moziját. E cél érdekében vették fel az összes jelenetet stúdióban, s ezért minden olyan direkte művi érzetű, művészi, álomszerű…engem mindig magával ragad ez a különös feeling. Ezenfelül dicséretes volt a regényből a prűd, viktoriánus kori Anglia elfojtott szexualitását is átmenteni a filmbe, tovább erősítve a korhűséget. Ám, hogy ne csak szuperlatívuszokban áradozzak egyik legnagyobb kedvencemről, tagadhatatlan, hogy a földrajzi pontatlanságok eléggé szembeszökők, bár ez a regényre ugyanúgy jellemző – Stoker jobban utána járhatott volna a dolgoknak (Habár e zavaró tévesztések a többségnek úgyse tűnnek fel…) Valamint, magyaros büszkeségemnek jól esett volna, ha megemlítik, hogy Vlad akárhogyan is tényleg szembeszállt a törökökkel, azt a térség egyetlen számottevő keresztény hatalma, az oszmánok régi balkáni riválisa, vagyis az erős Magyar Királyság vazallusaként tette. Mert az igazság az, hogy eme „erdélyi román hős” valódi állama: a kicsiny Havasalföld csak a két hatalom játékszere volt, bármily vitézül és kegyetlen mód harcolt az idegen vallású, kultúrájú hódítók ellen. (Amúgy, mára nagyon valószínű hogy rémtettei egy részét politikai ellenfelei találták ki, illetve nagyították fel – persze ettől még épp elég vér tapadt szadista kezeihez) |
2015-10-18 01:40.20 |
Aztán kényes kérdéseket vethet fel az is, hogy Mina Drakula bűneinek bevallása után, némi megdöbbent (Nem is sejtette?) kifakadást követően egy „Nemérdekel!”-lel tovább szereti „Vlad herceget”… hm, ez elsőre nem kicsit erős. Ám, ha megnézzük a film plakátjain látható ’Love never dies’-mottót, s ha jobban belegondolunk, Mina a lelke mélyén tudja, érzi, szerelme kíméleten tetteit arájának elvesztése miatti fájdalma, s ezért Isten iránti haragja generálták, melyeket láthatóan már bán, vagy kezd megbánni, akkor el lehet fogadni a lány elnéző viselkedését. A szerelem már csak ilyen, meg persze a mottó is egy nagy hazugság, mivel cinikusan rávághatjuk: - semmi sem tart örökké!, mégis…valahol talán mindenki hisz benne, van valaki, akivel egymásnak teremtettünk, akár még a halálon túl is…ez pedig nagyon hatásos tud lenni. Ezenfelül a lány szívhezszóló szavai, a gróf habozása, a zene…Minával együtt mi is megbocsátók leszünk, a rémtettek már-már feledésbe merülnek…
Node abbahagyva e lassacskán langelusi szőrszálhasogatást, inkább rátérek az operatőri munkára: Michael Ballhaus képi világa egyszerűen csodálatos; a mozi telis-tele van montázsokkal, melyek régimódinak tűnhetnek, de nagyon ügyesen és látványosan vannak alkalmazva. A nyitány lenyűgöző azzal a vörös égbolttal és a szürreális csatajelenettel. Azt pedig vérprofi rendezői megoldásnak tekinthetjük, ahogy összevágták Mina és Jonathan esküvőjét Lucy pusztulásával, – mégcsak a zenében is egybeolvad a romantika és a borzalom. A látványtervező teljesítményére nehéz szavakat találni, hihetetlenül eltalált minden. A gróf omladozó kastélya egy ülő alakra hasonlít, és igazi gótikus kriptahangulatot áraszt; a bolondok háza szintén telitalálat. Áhh, lényegében a teljes technikai gárdát végig kell dicsérnem…mert a maszkok, a jelmeztervezés is szó szerint zseniális. Drakula egyedi páncélzata hatalmas ötlet, elképesztően jól mutat – bár ha szigorúan vesszük, a korabeli kovácsmesterek ilyet sose tudtak volna kikalapálni:) Emellett én vagy 6-7 „megtestesülést” számoltam össze, de azok amilyen élethűre sikeredtek…hát, le a kalappal! (Számos elmaszkírozás hibája, hogy a szemek fiatalok maradnak, ám itt erre nagyon figyeltek) A hangeffektusok – hörgések, morgások, sátáni suttogások – roppant hatásosak, nagyon ügyesen lettek összeválogatva. Nem is kérdéses: minden Oscar maximálisan megérdemelt. Nem lehet elmenni szó nélkül a filmzene mellett, mely a mozi egyik legnagyobb erőssége. Coppola eleve egy Hollywoodban kevéssé ismert, lehetőleg kelet-európai komponistát keresett filmjéhez, és Wojciech Kilar személyében kiváló emberre akadt. Mert a lengyel zeneszerző munkájának minőségét a tökéletes-szóval is csak megkarcolni lehet. A modern hangzást tudatosan kerülő, ízig-vérig régimódi komolyzenéből építkezik, s pont ezért oly különleges. A kezdő zene rendkívül kemény, már-már brutális, de azonnal megfogja az embert. Minden jelenetnél nagyon ráérzett a szerző; nagyszerű, kellően sötét, gótikus dallamokkal van tele a score, míg a romantikus jelenetek aláfestése néhol valósággal szívfájdító... (Draki és Mina randija a legszebb jelenet…) A ’Vampire Hunters’-tételt azóta nem egy trailer-ben hallottam már, és akadnak lenyúlások is (pl a Csillagpor-ban) Megdöbbentő, hogy Kilar még csak egy Golden Globe-jelölést sem kapott erre a lenyűgöző munkára. Mondjuk az operatőrről és a színészi játékról is eléggé megfeledkeztek… Mert a film előrehaladtával az egyre emberibb, szánni való Drakula szerepében Gary Oldman az egyik legjobb vámpír-alakítást mutatja be. Igaz; sokszor van elmaszkírozva, ám az öreg vérszívó bőrében szó szerint brillírozik – a kiejtése, sátáni kacagása utánozhatatlan – és az érzelmes jelenetekben is roppant mód átéli szerepét. Ellenfele; Abraham van Helsing kb. a film felénél lép színre, és Anthony Hopkins a tőle megszokott profizmussal kelti életre. A professzor amúgy elég különös, rejtélyes figura; afféle ellenpólusa a grófnak. Szemfülesebb néző észreveheti, hogy az első jelenetben a főpap is ő, ez sem lehet véletlen… Az akkoriban még nagy ígéretnek számító 20 éves Winona Ryder nagyon jól adja a visszafogott, de belül mégis lángoló Minát. (Mellesleg eszméletlen gyönyörű ebben a filmben!) A többi színész is jó a szerepében, a Mr. Renfield-et játszó Tom Waits különösen. Ellenben Keanu srác eléggé egykedvűen, enerváltan van jelen mindvégig – mondjuk karaktere sem túl sok jón megy keresztül… Monica Bellucci pedig olyan szerepben bukkan fel, amilyen mindig is a legjobban állt neki:) Érdekes, hogy a film végére a néző nem csak hogy szánja, de kicsit meg is kedveli a grófot… Ez nyilvánvalóan az átírt, romantikával feldúsított történetnek; Drakula figuráját egy egyszerű szörnyetegnél jóval árnyaltabbnak, többnek; érző és szeretetre vágyó emberi lénynek mutató, nagyszerű forgatókönyv érdeme. Tehát szerintem ez azon ritka esetek egyike, mikor a filmfeldolgozás túlszárnyalja a könyvet. Ott a végső fejezetben a szíven szúrt Drakula teste egyszerűen porrá omlik. Természetesen – már csak a drámai hatás végett is – itt ugyanúgy vesznie kell, viszont Mina kitartó szerelme és saját megbánása által angyali kórus közepette nyer feloldozást a néző, sőt meghasonuló üldözői szemében egyaránt, és – ahogy a mennyezetfreskó is sugallja – egyesülhet Elizabetájával az Örökkévalóságban… Talán magának Bram Stoker-nek is tetszett volna ez a befejezés… Coppola mester utolsó igazán nagy filmjével egyértelműen a legszebb, legstílusosabb, leglátványosabb Drakula-filmet alkotta meg, minden téren példaértékű munkát végző alkotógárdával. S noha értékeit később kezdték csak felfedezni, mára már egyértelmű hogy bizonyos Tom ’Lestat’ Cruise legendás filmjével karöltve (vagy akár azt is megelőzve…) a Bram Stoker’s Dracula minden vámpírfilmek legjobbika. |
2015-10-17 22:49.39 |
Továbbra is tartom, hogy remek tv-film, melyet lehet méltatni elég erős történelmi hűségéért.
A cannae-i csata bemutatása különösen elnyerte tetszésemet, a kezdetleges cgi-jal és a kb 20-30 fős "lovassággal" együtt is. Bár volt benne pontatlanság, ahogy máshol is a filmben - de inkább a játékidő rövidsége miatt nem volt idő mindent kifejteni, talán egy két részes műben kellett volna gondolkodni... Mert Hannibálnak igenis logikus érvei voltak amiért hihetetlen győzelme után mégsem vonult Róma ellen, s ezekre nem tér ki a film, ahogy sok minden más fontosabb részletre sem. Úgy tűnik, leginkább Liviust vették alapul, ő pedig jónéhány saját költésű legendás részlettel színezte beszámolóját, míg a kor másik nagy krónikása, Polübiosz sokkal tárgyilagosabban írt, időben közelebb a második pun háborúhoz. Szóval e Bulgáriában forgatott BBC-tvfilm - az a láda arannyal lefizetett "törzsfő" szerintem e nyelven brekegett:) - egyetlen igazán zavaró hibája a túlzott zanzásítás, főleg a végén: Zama után Hannibál még 19 évig élt, s ezzel már egyáltalán nem foglalkoznak. (No meg a legendás hadvezért sosem egy Alexander Siddignek képzeltem el...vagy Scipiót sem pont ilyen brit pubinak..., ám a többiek egész hiteles arcok) S ugyan helyesen kerülték a love-vonalat, de legalább Imilce szerepére egy igen szemrevaló nénit találtak. Összességében, mint tv-film, valóban nem rossz, s úgy néz ki, jó időre be kell érnünk ennyivel...pedig minden idők egyik legnagyobb hadvezérének drámai története nagyvászonért kiált. |
2015-10-17 22:22.18 |
Igen...ez már nekem is első pillantásra bűzlött - pedig rég megfogadtam, hogy kerülöm ezeket az olcsó vackokat, de csak győzött a kíváncsiságom: igazi önkínzás volt másfél órában. Mivel ez egy hihetetlen silány megvalósítású, igazi "zs-kategóriás" rettenet film. Borzongás nulla, atmoszféra semmi, látványvilág zsér, színészi játék, rendezés a béka feneke alatt. Egy David Suchet-nek is megérte itt égetni magát?! Ugyan próbáltak némi új színt vinni a sztoriba Drakula Londonba kerülésének körülményeit illetően, de ezt leszámítva minden a régi úton - nehéz itt már újat mutatni - főleg ilyen Éjjel-Nappal Bukarestet alulmúló színvonalon... Ehhez képest egy Ismeretlen Drakula is filmes Csimborasszónak tűnhet, és ugye akkor még tényleg ott van Coppola zseniális filmje, melyről én sem tudom elképzelni, hogy lehetne túlszárnyalni, oly tökéletes mű. Megyek is oda áradozni, mert ide valóban elég a két alábbi vélemény harmadik szava minőségjelző gyanánt. |
2015-10-05 21:44.03 |
Costner még mindig rokonszenves figura, Connie Nielsen pedig csinos milf, ám ez az akciókban eléggé sovány "akciófilm" nálam sem tudta átlépni a középszerűség küszöbét. |
2015-10-05 21:23.43 |
Ehhez nincs nagyon mit hozzátenni. A sztori többszörösen lerágott csont, de a CGI valóban lenyűgöző, Gugino pedig még mindig irtó dögös. |
2015-09-02 22:36.02 |
Nos, ez a HBO-s műremek valóban rászolgált hírnevére. Különleges, egyedi világú hangulatos és fordulatos történet, vagy 8-10 cselekményszállal, kellemes szexualitással és velős egyben hiteles nyelvezettel. Zenéjét, komplett zenei világát imádom, ahogy a színészi játékra sem tudok rossz szót mondani. Két kedvesebb/kedvenc karakterem van, remélem egyikük/mindkettejük lesz a befutó. Nagyon megfogott világa, feelingje - azt kell mondjam, az egyik legjobb sorozat, amit valaha láttam. |
2015-09-02 22:19.28 |
Sokaknak az addig legyőzhetetlen szoborképű aikidómester-akcióhős korai és valóban kellemesen meglepő elpatkolása miatt emlékezetes e mozi - s valóban, annak idején az én állam is koppant: azt vártam, még valahogy visszajöhet...mentségemre: még általánosba jártam:)
Csakhogy ezt leszámítva még mindig van miért méltatni. Repülőgép-eltérítéses sztorija ugyan nem dúskál akciókban, viszont feszültséggel remekül van telítve és az ominózus kampec után az egyik legjobb Kurt Russell-mozi kerekedik belőle. David 'Poirot' Suchet okosan elszánt rosszfiúja ritka jó, metsző tekintete kiválóan érvényesül. H. Berry cuki, és a kommandós figurák + O. Platt karakterei sem rosszak. Nem hagyhatom ki nagy kedvencem, Jerry Goldsmith mester nevét, kinek zenéje megint nagyon feelingesre sikerült és nagyszerűen működik. A befejezés olyan amilyen, vannak ennél sokkal nagyobb túlzások. Ha nem is egy klasszikus, de simán többször megnézhető kellemes 90-es évekbeli akciófilm. |
2015-06-16 23:31.37 |
Szokatlanul igényes szórakoztató mozi. Egész kellemes előzménytörténetet kerekítettek a régi legendás filmnek, melynek főhőse, a majom "ősatya" Caesar egy hihetetlenül életteli és kedvelnivaló, "emberi" karakter. A humán szereplőgárda sem rossz, valamint Patrick Doyle (Thor) ismét jó zenét szerzett. Szerethető, többször is nézhető, az átlagnál jóval értelmesebb közönségfilm. |
2015-06-16 23:08.49 |
Ez a legjobb rész. Gibsonnak ritka jól áll ez a kiégett, elidegenedett kőkemény magányos figura. A látványvilág és a feeling ma sem vesztett erejéből. A nagyszerű végső traileres üldözés pedig...felejthetetlen! |
2015-06-15 00:50.31 |
Fantasztikus ez a film! Nagyon jól elkapták a feelinget, a nagy idők szellemiségét, a versenyzés, az igazi Forma-1-es versenyzés esszenciáját.
A két eltérő habitusú, stílusú és életfelfogású - szóval totál más, ám mégis nagyon tehetséges legendás versenyző közti feszültség, elképesztő párviadaluk a pályán - és amellett is, magával ragadja a nézőt. A két rivális főszereplő játéka nagyon meggyőző, Zimmer zenéje elképesztően megfogta a lényeget, a fotózás hatására szinte érezni a benzinszagot, a kipufogógázt...Ron Howard mozija valami ritka telitalálatos szórakozás, mely a Nascar és IndyCar imádó amcsik érdektelensége ellenére is betonerős imdb-átlagot mondhat magáénak - ez szintén önmagáért beszél! Jó lenne egy hasonlóan ütős mozi Senna és Prost rivalizálásáról is. |
2015-06-15 00:09.01 |
A maga műfajában majdhogynem alapműnek titulálható tvfilm a történelem egyik legkegyetlenebb alakjáról. Mert áldozatainak több tízmilliós száma alapján simán versenybe szállhat Hitlerrel a 'minden idők legnagyobb gyilkosa'- gyalázatos címéért...
Erről az emberről és a hatalmi köréhez tartozókról olvasva inkább egy gengszterbanda juthat eszünkbe, semmint politizáló államférfiak. A nép elnyomása, rettegés, állandó letartóztatások, gyilkosságok...valaki minél közelebb került a hatalomhoz, vagyis Sztálinhoz, annál nagyobb veszélyben volt - mert a "grúz macska" még régi barátait, családtagjait sem kímélte ha vetélytársat látott bennük. A film nagyon jól adja vissza ezt a létbizonytalansággal átitatott légkört, hogy a félelem miatt mindenki mindenkit besúgott, bemártott. Emellett remekül emeli ki a Gazda pályafutásának fontos történéseit, úgy vélem szinte minden lényeges pillanat bemutatásra került. A II. vh. történéseit hiányolóknak pedig annyit, hogy ott a legfontosabb momentum az volt, amit a film is bemutat: a német támadás első napjaiban átvitt értelemben és szó szerint is padlóra került (annyit ivott), de aztán összeszedte magát, elmondta hazafias rádióbeszédét és nem hagyta el Moszkvát. Talán a konferenciákat érinthették volna még - ahol a szívélyes mosoly és viccelődés mögött azért a nyugatiak is észrevették a könyörtelen ravaszságot - de az összképhez ezek már nem sokat tettek volna. Mivel a mű igencsak kielégitően ábrázolja ennek a szörnyetegnek a jellemét. (Mondjuk egy elképesztően okos és olvasott szörnyeteg volt, amit talán jobban érzékeltethettek volna, de ez sem lényeg) Nagyon elgondolkodtató végignézni felemelkedését: ahogy háttérbe szorítja a beteg Lenint, aztán Kamenyevvel és Zinovjevvel összefogva száműzeti Trockijt, majd megöleti a túl népszerű Kirovot, amit Kamenyevre és Zinovjevre ken, s végül Buharint és a túl együttérző Szergot is a halálba küldi... Vagy hogy aki egyik nap még kegyelt volt, az másnapra mehetett a többiek után (Jagoda, Jezsov, stb) S talán a zsidófóbiájával, -gyűlöletével sincsenek sokan tisztában... Sztálin ahogy öregedett, úgy lett egyre zárkózottabb, bizalmatlanabb és kegyetlenebb, s mindez átjön a filmből. Undorító nézni Berija és a Vörös Cár többi talpnyalójának viselkedését is, valamint ahogy a családjához viszonyult, az se volt semmi... Mindehhez persze elengedhetetlen volt egy olyan fantasztikus színész, mint Robert Duvall. Kíméletlen, kegyetlen és félelmetes - ő maga Sztálin, zseniális alakításával uralja a filmet! A zene nagyon tetszett, vele együtt igen erősek a kezdő képsorok, de később is kiváló aláfestésként erősíti a mű hangulatát és minőségét. Nem igazán tudom miért elmarasztalni Ivan Passer munkáját, pl a látványvilágát nézve lehet mondani, hogy "tvfilmes", de azért ezen kemény évtizedek sötét világát jól visszaadja. Nem, ez mindmáig az egyik legjobb tv-film (doku-dráma), amit valaha láttam. Kötelező megnézni. |
2015-06-14 23:19.09 |
Tetszett. Egész hangulatos látványvilágot hoztak össze a filmhez - a banyák és környezetük nagyon ütős, kellemesen darkos volt. Vér is volt dögivel, valamint Gemma, Famke és a fehér boszit játszó csajszi megjelenése nagyon rendben volt...:) Tehát amit el lehet várni egy ilyen műfajú laza szórakoztató fantasytól, azt számomra hozta a mozi. |
2015-06-12 00:22.24 |
Nekem is csak most volt hozzá szerencsém, és tényleg jó volt újra látni ezeket az arcokat - kellemes nosztalgiázás volt. Ám a lényeg, hogy ezen felül baromi jól szórakoztam, néhol szakadtam a nevetéstől, és ennél nem kell több! Szerintem mindenkit ügyesen "poroltak le", azaz hoztak vissza az alkotók - Sörminátorunk mondata a T2-ről nagyon igaz! - Jim apja behalás - Jim és egykori "bébiszitteltje" számos vicces kalamajkát okoz, és hát ugye Stifler...Sean William Scott valósággal ellopja a showt - már a puszta felbukkanása nevetésre késztető:) Szóval nagyon jó volt visszatérni kicsit a szereplőkkel azokba az időkbe, és rég röhögtem ennyit vígjátékon - nagyon élveztem, és ez a lényeg. |
2015-06-11 23:45.17 |
Ez sincs olyan/nem lehet olyan, mint az első, de egész jópofa. Ez a két remekbeszabott figura már a régiben is nagyon szerethető volt, s bár én kissé meglepődtem rajta, hogy a sztori nagyrészt "csak" Az oroszlánkirály újranézése a két barát szemszögéből, de azért tetszett - és a hiéna-triót is jó volt viszontlátni...:) |
2015-06-11 23:39.09 |
Untam: bizony ez közel sincs olyan jó, mint a legendás első rész. Talán ha gyerekkoromban látom ezt is, akkor...áh, nem tudja úgy magával ragadni az embert. Nincs - nem lehet...olyan drámai mélysége, már nincs benne Szív - érezni, hogy ez itt már csak a várva várt folytatással bezsákolható lóvéról szólt. Azért meg lehet nézni, én is kíváncsi voltam merre, hogyan vitték tovább Simba történetét, de ez egyszer doszt elég. |
2015-06-11 23:27.38 |
Az utolsó légió zenéjével eléggé mellényúlt - mondjuk a komplett film rém gyenge, de egyébként valóban remek filmzeneszerző. A '94-es Frankenstein zenéje nagyon együtt él a filmmel, az újabb munkái közül pedig A majmok bolygója-Lázadás és különösen a Thor zenéje tetszett. |
2015-05-30 00:00.55 |
Igényes alkotás az utolsó cárról, aki bár uralkodóként gyengekezűnek, befolyásolhatónak és tehetségtelennek bizonyult, de mint szerető családapa az övéiért bármire képes volt, s minden hibájával együtt azért úgy vélem, ilyen sorsot nem érdemelt, főleg gyerekei... Tetszett, hogy az eseményeket 1904-től végigvezetve jól kiemelték a lényeges részeket, olyan szempontból is, hogy milyen volt e történelmi figurák jelleme - Leninről is sok mindent elárul egy rettentő mondata. A díszleteket és jelmezeket szemlélve nem lehet meglepő a két Oscar-díj, a zene szintén eltalált. A színészgárda pedig...pazar. Franklin J. Schaffner (A majmok bolygója, Patton, Pillangó) ezzel a filmmel sem vallott szégyent. Nagyon nem. |
2015-05-29 23:45.47 |
Az amerikai filmeket túlzott patriotizmusért támadó emberkéknek melegen ajánlom ezt az orosz alkotást. Bevallom, nem olvastam Gogol művét, de kétlem, hogy minden kozák ilyen, a "Szent Oroszországot" áldó szavakkal esett volna el...annyira erőltetett ez a vonal, hogy több mint irritáló. Ám ezen túlmenően a film egy tűrhető középszer, egy béna románccal és "elmegy"-csatajelenetekkel - melyekből legalább nem sajnálták a vért. A zene egész egyedi, de néhol a Tűzzel-vassal hatását éreztem - bár ez a film több más részletére is igaz - nemhiába, az a mozi a maga műfajában egy nagyon feelinges remekmű. Ez az orosz hazafisággal túllocsolt próbálkozás nem lett az... |
2015-05-24 00:53.50 |
Legendás szobor-arcjátéka okán színésznek nevezni barokkos túlzás lenne, de kétségkívül egyéniség, akinek van jelenléte. De sose tartozott kedvenceim közé, s az utóbbi húsz évben nem sok értékelhető fűződik nevéhez, azóta csak hulladék hegyre-halomra. Vannak azért nézhető filmjei régről, én az Úszó erődöt nevezném legjobbjának, bár ugye az is Die Hard hajón. Viszont az utóbbi kb 10 év termése...unalmas, lerágott klisés szemétkupac. |
2015-05-24 00:33.18 |
De nem is a keménysége, hanem az egyénisége miatt akkora király milliók szemében:) |
2015-05-24 00:30.35 |
Értem. Pont ezért is furcsálltam, mert ugye azok a Fox filmjei. Azt hittem, az egy teljesen más univerzum... |
2015-05-24 00:27.11 |
Ha szíve választottja mást szeret, az emberek többsége ilyen féltékenységből eredő kicsinyes bosszúkkal reagál - emberi dolog. DE Heyward mégis a saját életét adta a szeretett nőért - ezzel eloszlatott minden kétséget jellemét illetően, s jóvátett minden korábbi hibáját. Ez látszik mind Cora, mind Sólyomszem arcán, mikor megadja neki a kegyelemlövést. A bölcs huron törzsfőnök is láthatta őszinte elszántságát, s ezért bólinthatott rá felajánlkozására.
Innentől pedig Magua haláláig a filmtörténet egyik képileg leggyönyörűbben megkomponált és legszebb zenével kísért jelenetét csodálhatjuk meg...tipikusan azon pillanatok egyike, melyek az ember lelkébe égve örökre megmaradnak, s jó őket megízlelni újra és újra, és újra.... |
2015-05-24 00:03.48 |
A figurája nagyon nagyot dob azon a filmen. Ultron a néhány cinikusabb dumájával együtt sem érhet fel hozzá. |
2015-05-24 00:01.52 |
Nem? Mutánsoknak nevezik őket a filmben, s a szőke bubi pl nagyon Higanyszálra hajazott... Akkor legyen x-men-féle. |
2015-05-23 23:29.09 |
Nem rossz, de az első rész színvonalát nem sikerült elérnie. A látványvilág a néhány túlzás ellenére meggyőző, vannak jó dumák/poénok, ám a sztorit még sem éreztem olyan ütősnek, grandiózusnak, mint az elsőnél. Két zavaró tényező volt benne számomra: a nem kicsit x-men-gyanús ikerpár, és maga a főgonosz - vagyis az, hogy nincs. Mert mondjon bárki-bármit, az M.I. Ultron mint karakter bizony a kanyarba sem lehet Lokival szemben. Oké, kellett valaki/valami új, én sem akartam ugyanazt, de mégis néhol azt vártam, hogy egyszercsak előlép valahonnan a sanda vigyorával...sorry:)) |
2015-05-23 23:03.22 |
Charlton Heston egyik kevésbé ismert filmje. Pályafutása nagy csúcspontjai ugye a Ben Hur, A majmok bolygója, Tízparancsolat meg mondjuk az El Cid (+Agónia és Eksztázis?)....és vannak nézhető másodvonalbeli filmjei, mint a Hadúr, Khartoum, vagy ez a darab. Mely magán hordozza elkészülte korának minden tipikus jegyét, s bár egyszer el lehet nézegetni, de az egyik legközépszerűbb Heston-mozinak éreztem. Nem rossz a történet, de illik megjegyezni, hogy a valóban történelmi unikumnak számító nagyhatalmi szövetség nem állt meg a bevonulásnál, hanem bosszúból ki is fosztották Pekinget és a Tiltott Várost, majd a "boxerjegyzőkönyvben" igen kemény feltételeket szabtak a roskadozó Mennyei Birodalomnak...ezt szépen kihagyták az alkotók:) A környezetet igyekeztek hitelessé varázsolni, ám azért mindenen érezni a díszletes-jelleget. Jó a színészi játék, de itt meg az ál-kínai szereplők a zavaróak...a finom jelenség Ava Gardner azért nagyon bájos volt. A harcjelenetek a film korát is szem előtt tartva egész kellemesek. Tehát nem rossz, de messze nem is a legjobb Heston-film. |