Panyolai hozzászólásai

Ugrás Panyolai adatlapjára
elejére ... 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 ... végére

A sötét lovag - Felemelkedés - Kedvenc idézetek

2012-12-18 01:10.04

"Elvitte a cica a nyelved?" :)) - Ezzel amúgy Michelle Pfeiffer macskanője előtt tisztelegnek. Amúgy az előző filmekhez hasonlóan itt is számos remek mondat van, de ami talán a legjobban tetszett: "Akárki lehet hős. Még az is, aki csupán annyit tesz, hogy ráteríti a kabátját egy gyerek vállára hogy érezze, nincs minden veszve" "Mostmár tudom milyen érzés."

Egri csillagok (1968) - Vélemények

2012-12-18 00:55.29

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” „Várkonyi Zoltán örök filmeket alkotott” – nem olyan régen olvastam ezt a legendás rendezőről, és teljesen egyet is értek vele: regényadaptációi mindmáig megállják a helyüket; nagyszerű színészi gárdával és nagyfokú odaadással készültek, s valahogy mindet átjárja egy kellemes nosztalgikus íz, büszkén nézem őket: lám, régen ilyen filmeket csináltunk, ilyen színvonalas alkotásokat. De számomra az Egri csillagok még ebből az erős mezőnyből is toronymagasan kiemelkedik, bár látom, ezzel nem vagyok egyedül. Gárdonyi Géza örökbecsű művét senkinek sem kell bemutatni (legalábbis a címét biztosan nem…remélem…) – egyik legjobb történelmi regényünk, melynek értékét eleve jelzi kötelező olvasmány mivolta, népszerűségét pedig a Nagy Könyv c. versenyben elért első helyezése. Legelső kiadása 1901-re datálható, az író 1533-ba, a török hódítás kezdeti időszakába helyezte el a cselekményt, mely aztán Eger várának hősies megvédelmezésében csúcsosodik ki. A valós történelmi személyiségek (pl Dobó, Bornemissza, Mekcsey) mellett természetesen felbukkannak kitaláltak is, van egy remek főgonosz (Jumurdzsák), kellemes, nem eltúlzott szerelmi szál, érdekes kalandok, pazar korfelvázolás, és a magyar hősi erények csillogása nem elhanyagolva az ellenség alapos bemutatását sem. Számos más regényadaptációhoz hasonlóan az Egri csillagok 1968-as filmváltozatába sem kerülhetett át minden, sokszor jókora részek maradnak ki, de ez egyáltalán nem válik a film kárára, a cselekmény abszolút követhető, feszes megvalósítású, és a karakterekre is elég idő jut. Kiválóan megalapozza a hangulatot a film nyitánya, mely Tinódi Lantos Sebestyén korabeli históriás énekével indul, majd a filmzenéből hangzanak fel szebbnél-szebb tételek. Ám a regénnyel ellentétben, mely ugye a gyerekek fürdőzésével kezdődik, a film első jelenete egy pazar kosztüm és díszletmunkát felvonultató „török-prológus”, mely tökéletesen érzékelteti az oszmánok jelenlétét az országban. Major Tamás Szulejmánját érzésem szerint aki látta, nem felejti, - „Megengedem, hogy szóljatok!” – ez annyira tekintélyt sugárzó… (Amúgy a valóságban a szultán ekkortájt – vagyis Bécs sikertelen ostroma idején, 1529-ben – kb. 35 éves volt, nem pedig 50 körüli) A vágtázó török lovasokról készített felvételek az alávágott zenével párosulva pedig még ma is rendkívül feelingesek és szemet gyönyörködtetőek. A film első részében Buda elfoglalásától a szerelmesek egybekelésén át eljutunk a sikertelen szöktetési kísérletig „Sztambulba”, ahol ugye Török Bálint raboskodott a Héttoronyban. Ezek a felvételek egyébként Bulgáriában készültek. A második rész már lényegében teljesen Eger ostromára összpontosít. S most akkor lassítsunk, mert főleg itt vannak azok a pillanatok, melyek miatt sráckoromban milliószor megnéztem a művet, s amiért máig kedvenc magyar filmem. Az egri várat „játszó” díszletvárat Pilisvörösvár közelében építették fel – maradványai amúgy még ma is megtekinthetők. A valóságban – és ugye a regényben is – a város körülfogta a várat, itt viszont egy nagy mező terül előtte. De ezt a kis csalást el lehet nézni, végül is így a török felvonulás és rohamozás sokkal de sokkal hatásosabban mutat. Az ostrom jelentős epizódjai, - vagyis az ókapu felőli török cseltámadás, Hegedűsék árulása, valamint a lőporraktár felrobbanása még mai szemmel is nagyon látványosan és hitelesen kerülnek bemutatásra, hogy a török rohamokról ne is beszéljünk…mert ahogy a várbeliek készülődését összevágták a felvonuló oszmán sokasággal…arra az utánozhatatlan zenére, mely igazi janicsár-katonai zene…lenyűgöző pillanatok! Az egri nők helytállása – aminek ugye Székely Bertalan egy gyönyörű festményen is emléket állított – természetesen a filmből sem maradhatott ki. A törökök végül már valóban bevetették a lovasságot is, ahogy a tüzes kerék sem csak Gárdonyi agyának szüleménye. A díszletesek még csak a püspöki palota gótikus árkádsorát is felépítették a hitelesség kedvéért, a jelmeztervezők munkája pedig szintén csillagos ötösre osztályozható végig a film folyamán – talán csak a koszt hiányolom némileg, de ez már Ridley Scott mostani kalandfilmjeinek hatása lehet nálam. Ugyan legendák keringenek olyan bakikról, mint „karórás” vagy „bakancsos” török katona, de én eddig még nyomukat nem láttam, pedig rengetegszer megnéztem már a filmet. Csodálatos a fényképezés, a hatalmas oszmán seregről készített nagytotálok még ma is nagyon hatásosak. Farkas Ferenc filmzenéje jobbnál-jobb tételekből tevődik össze, korhű, reneszánsz hangzásvilággal, melynek legszebb darabja talán az első rész végén hallható, szomorúan gyönyörű tétel. A színészekről pedig sok szót nem érdemes ejteni, elég csak végigtekinteni a stáblistán… Node mégis: Sinkovits Imrét felejthetetlen alakítása és orgánuma igazi vezérré avatja. Mikor beszédet intéz a várnéphez az ostrom elején…ott nem egy színész áll, hanem maga Dobó István! Venczel Vera nagyon helyes volt mint Cecey Vicuska, Bárdi György Jumurdzsákja szerintem simán az utánozhatatlan-kategória, és a töméntelen neves mellékszereplő alakítása szintén parádés, pl Latinovits: „Alig tudtam élve elfogatni magam”  A vár megvédésének hatalmas lélektani hatása volt; kiderült, hogy a török nem legyőzhetetlen, kb. 70000-es seregüknek legalább harmada a vár alatt veszett, s az ország és egész Európa Eger hős védőit ünnepelte. (Hm, hatalmas diadalt arattunk, de még jobb lett volna, ha erre 31 évvel korábban, Nándorfehérvárnál kerül sor, s akkor talán nem lett volna török hódoltság, és ma ki tudja, hol tartanánk, kik lehetnénk… Node hagyjuk is, „Ha”-val kezdődő mondatoknak ugyebár nem sok értelmük van, és a történészek szerint a mohácsi vész és a török hódítás hosszabb távon mindenképp elkerülhetetlen volt az ellenség óriási katonai és adóbevételi fölénye, valamint a külső segítség elmaradása miatt.) Összességében el lehet mondani, hogy Várkonyi Zoltán és csapata nagyszerű érzékkel vitte filmre Eger várának hősies védelmét. A maga nemében lenyűgöző alkotás ez még mindig olyan MAGYAR emberekről, olyan MAGYAR HŐSÖKről, akik azokban a nehéz időkben az egész országnak örök időkre szóló példát mutattak helytállásból és hősiességből. Mert mára sajnos a ’haza’-szó elavulttá, ódivatúvá vált, lassan teljesen kikopik a használatból; ma már sokan fel se fogják, hogy egykoron mennyien áldozták életüket érte. Mikor egy Zrínyi kirohant a várból a biztos halálba, de meg nem adta magát, ahogy Szondi György és maroknyi őrsége is mindhalálig védte Drégelyt. Erre esküdtek fel Eger védői is, és ezért olyan csodálatos Dobó beszéde, és ezen mondata: „A haza nem eladó semmi pénzért!” Ezen értékek miatt imádom a mai napig ezt a művet. Rólunk szól, hogy bizony nekünk is voltak hőseink, nem is akármilyenek, akik örök példát mutattak. Bátran kijelenthetjük; hogy Gárdonyi Géza örök regényéből valóban egy örök film született, mely ’A legjobb magyar történelmi kalandfilm’-titulust is megérdemelné.

1492 - A paradicsom meghódítása - Vélemények

2012-12-18 00:47.51

1992-ben Amerika felfedezésének 500. évfordulóját ünnepelték, s ez remek apropót szolgáltatott a filmeseknek: a jubileumra két Kolumbusz-mozi is készült. A John Glen által jegyzett darab a kötelező tudnivalókat mondja el az eseményekről és a felfedezőről, eléggé tv-filmes stílusban, egy hiteltelenül jóképű és jellegtelen főszereplővel. Unalmas, élettelen munka. A másik feldolgozás viszont – melynek topikjában vagyunk – egy minden tekintetben kimagasló, örök értékű és felülmúlhatatlan mestermű lett. A történelem egyik legnagyobb vállalkozását bemutató film megrendezésére Francis Ford Coppola, Roland Joffé (A misszió) és Oliver Stone neve is felmerült, ám végül Ridley Scott került a direktori székbe. Neki már egyébként is régi terve volt egy Kolumbusz-film, de a projektet csak azzal a feltétellel vállalta, ha a főszerepet Gérard Depardieu kapja, aki „maga Kolumbusz”. Belementek, és a franciák színésznagysága is elvállalta a feladatot. A forgatókönyv egyáltalán nem idealizálja a főhőst; jellemének árnyoldalai sem maradnak rejtve előlünk, ami emberivé s talán még rokonszenvesebbé teszi. Ehhez persze kellett Depardieu profi játéka, mely hibátlanul adja vissza a tetterős, becsvágyó, ugyanakkor makacs, kapzsi, de álmai megvalósításáért bármire képes férfit, majd a megtört és megalázott, de még mindig méltósággal teli idős felfedezőt. A további szerepekre ugyancsak neves színészeket szerződtettek. A legérdekesebb talán az Alien-filmek miatt a női-akcióhős szerepkörbe akkoriban kissé beskatulyázódott Sigourney Weaver, aki itt Izabella királynőként látható, s noha közben Anjelica Houston neve is szóba került e szerepre, „Ripley” kellemesen oldotta meg a feladatot, ráadásul főhősünkkel közös jeleneteit nagyszerű párbeszédek és kölcsönös rokonszenv jellemzi. A pragmatikus szürke eminenciást, s egyben a büszke és kimért spanyol főnemes archetípusát játszó Armand Assante alakítása szintén komoly erénye a filmnek. Hiába Kolumbusszal való ellentéte, némileg ő is bírja a szimpátiánkat. Végül szánni való figura lesz belőle, mikor egy zseniális szóváltásban a főhős ráébreszti történelmi jelentéktelenségére. De aztán felülemelkedve önmagán a zárómondatában korrekt módon elismeri a felfedező érdemeit, s ezért respect jár neki. Aztán ott van még a Kolumbusz egyfajta ellenpólusaként megjelenő Moxica – Michael Wincott elképesztő megjelenéssel és orgánummal égeti magát az ember retinájába. A kisebb szerepekben szintén remek alakításokat láthatunk: a kecskeszakállas Arojaz, Marchena atya, Pinzón kapitány, vagy Kolumbusz felesége, aki egy igazán bájos, melegszívű és életteli latin nő. S ezek a kimagasló karakterek egy olyan forgatókönyvben, egy olyan történetben mozognak, amely minden dicséretet megérdemel. Egy összetett, mély tartalmú pazar korrajz, telis-tele nagyszerű, elgondolkodtató mondatokkal és párbeszédekkel. (Ezekből gyűjtögettem már korábban ide egy csokorral) A színészek hibátlanul adják elő ezeket, némelyik meg szó szerint zseniális: a királynő: „-Az Újvilág katasztrófa”, mire Kolumbusz: „-És a régi, csupa siker?” A legnagyszerűbb rész pedig Kolumbusz és Sánchez óriási párbeszéde a film végén az ablaknál („…Ezeket mind olyan emberek építették mint én…”) A vallás szerepe igen erőteljes a történetben, de ez a korszak és különösen az ország ismeretében teljességgel elfogadható. A valóságtartalmat illetően azért akad néhány pontatlanság, pl. Kolumbusz nem 1502-ben tett utoljára felfedezőutat az Újvilágba, mert még volt egy utazása 1504-ben, valamint mikor visszaindul az első útról, akkor mindhárom hajó látható, ám valójában a Santa Maria zátonyra futott, és pont annak darabjaiból szándékozott erődöt építeni az ottmaradó 39 ember – tehát csak két hajóval; a Pintával és Ninával térhetett haza. Scott-nak és az alkotógárdának minden részletet tökéletesen sikerült filmre álmodnia. Teljesen élet- és korhűek a helyszínek és díszletek, a jelmezek, mind a spanyolok, mind az amerikai bennszülöttek világa. A fényképezés csodálatos, a játékidő alatt mindvégig gyönyörű színvilággal, képekkel és beállításokkal találkozhatunk. A középkori épületek látványa éppúgy lenyűgöző, mint az újvilág buja zöldje, a templomi ünnepély pedig hihetetlen pompát és dicsőséget sugároz. A partot érés remek érzékkel van bemutatva; ahogy lassítva horgonyt vet a hajó, majd elsőként Kolumbusz kigázol a vízből az Újvilág földjére. Az is gyönyörű, ahogy a ködből előbukkan az őserdő, mint valami földi Paradicsom… Sokszor álomszerű hatás árad a filmből…de végül is egy nagyra törő álom valóra válásának lehetünk szemtanúi. Ami pedig nálam végképp pajzsra emeli a mozit, teljessé és tökéletessé teszi az élményt, az a Vangelis által írt zene, mely minden túlzás nélkül a világ egyik legragyogóbb, legjobb filmzenei aláfestése – értve ezt minden egyes részletére. A görög származású zeneszerző minden jelenethez nagyon eltalált, szép és érzékeny zenét szerzett. A komorabb főcímzene a vöröslő metszetekkel a háttérben még a korszak kegyetlenségét, a konkvisztádorok gátlástalanságát érezteti, míg ezzel ellentétben a vége főcím – a csodálatos ’Conquest of Paradise’ – már igazi dicshimnusza Kolumbusz nagyra törő vállalkozásának. (Sőt, korszakalkotó vállalkozásának, mivel a történészek nagy része az 1492-es esztendőt tekinti a középkor végpontjának, s a kora-újkor kezdetének) A Conquest of Paradise, ez az önmagában is lehengerlő „öröm-induló” egyszerre ámulatba ejtő, felemelő és tiszteletet parancsoló, gyönyörű dicsőítése az emberi akaraterőnek és bátorságnak. Díjak tekintetében való mellőzése igencsak meglepő… Mindenesetre a 90-es években rekordokat döntögetően népszerű volt: a rádiók rojtosra játszották, és még ma is hallható néha. Talán még a Tűzszekereknél is jobb… Nekem természetesen egyik kedvenc filmzeném – emlékszem már kiskoromban megtetszett, tudtam, éreztem; valami különlegesnek, valami csodálatosnak lehetek fültanúja. Mindezen értékei ellenére sajnos ez a grandiózus történelmi tabló a mozikban hatalmasat bukott, s noha semmiképp sem tekinthető popcornmozinak – hanem egy komoly történelmi kalandfilm – de azért a mélyebb tartalomra immunis néző is találhat benne szórakoztatót (képek, zene, hangulat, sokszor kendőzetlen, de a bemutatott korra abszolút jellemző brutalitás). Tehát az itt és az imdb-n úgyszint meglehetősen alacsony átlaga miatt mindenképp egy alulértékelt műnek kell tekinteni Ridley Scott monumentális alkotását. Ez volt az első nagy történelmi témájú filmje, amelyet azóta csak a Gladiátorral tudott felülmúlni – persze az is másabb kategória; az 1492-ben több a mélyebb gondolat. Én mindkettőt imádom. „A valóság túlszárnyalja az álmot” – szól a végső idézet, s valóban: A középkor végének Európájában, az Inkvizíciótól rettegő Spanyolországban ennek az embernek sikerült keresztülvinnie tervét, és abban a korban, amikor a nyugati Óceánt még áthatolhatatlannak hitték, amikor mindenki Afrika megkerülésével akart Ázsiába hajózni, Kolumbusz elindult nyugat felé az ismeretlenbe, és valóra váltotta az álmát. (Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a távolságot alaposan alábecsülte, és egészen haláláig azt hitte Indiába jutott el, de ez utóbbiról a filmben nem tesznek említést) S még ha később hibás döntései és befolyásos, irigykedő ellenfelei ármánykodása folytán le is hanyatlott csillaga, – szomorú a jelenet, mikor az új kormányzó közli vele, hogy „a szárazföldet már egy másik olasz /Amerigo Vespucci/ találta meg”: ahogy az öccse néz a letört Kolumbuszra…, vagy mikor Arojaz a film vége felé nem őt, hanem Vespucci-t nevezi meg az Újvilág felfedezőjének – ám végül szerető fiának hála csak tisztázódott és fennmaradt neve. Olyannyira, hogy nem csak mint felfedező, hanem mint történelmi személy is az egyik legismertebb; még az utca embere is rávágja nevének hallatán: „Kolumbusz? Ő fedezte fel Amerikát!” Ez aztán az elégtétel, s ezért oly igaz Sánchez utolsó mondata a filmben, amivel lényegében elismeri az „álmodozó” örök érdemeit: „Ha bármelyikünk nevére emlékezni fognak, az csak Neki lesz köszönhető!” Lehet vádolni elfogultsággal, de én bárhonnan nézem, ez a film akkor is egy rendkívül igényesen elkészített, látványos és tanulságos alkotás a történelem egyik legjelentősebb eseményéről és az emberről, aki mindezt megálmodta és véghezvitte. Szerintem a maga műfajában tökéletes film.

Ridley Scott - Legjobb filmjei (Top3)

2012-12-18 00:34.15

Nem, ez nem igaz. Miért ne lehetne kiemelni? Sorrendje mindenkinek kell hogy legyen. Én pl a 3 kedvencemet írtam, de ha objektíven próbálom szemlélni a kérdést, akkor is úgy vélem, az Alien, Szárnyas fejvadász, Gladiátor –trió mindenképp kiemelkedik nagyívű pályafutásából.

Krzesimir Debski - Vélemények

2012-12-18 00:29.53

Lenyűgöző amit a Tűzzel-vassal c. lengyel filmremekhez írt.

A Gyűrűk Ura - A gyűrű szövetsége - Vélemények

2012-05-13 23:49.51

Már itt is a Langyi-Show... Nem lehetne addig bannolni innen, míg fantáziát növeszt? Egyáltalán szemet és agyat az értékekre. Szóval míg piros hó nem esik kiskedden...

Az elveszett frigyláda fosztogatói - Vélemények

2012-05-13 23:15.09

Nem volt benne reklám?? A teve2-n?? Viccelsz:) Pedig egy ilyen 2 órás filmbe vasárnap legalább 4 db tízperces blokkot szoktak pakolni. Fura...

Forma 1

2012-05-13 18:22.09

Hú, ha lett volna még 2 kör... De igazából az utolsó csere előtti középső etapban ment el a lehetőség a győzelemre, ha ott nem marad annyira le Kimi, csak 4-5 mp-cel kevesebbel, akkor még elkapta volna lehet még mindkettőt. Szépen jön felfelé, nagyon érik az a győzelem; meg is érdemelné már!!

A múmia visszatér - Bakik - A múmia visszatérben

2012-05-13 00:01.52

És azokkal a múmiákkal mi lett, akik a múzeum vitrinjeiben támadták fel mialatt Imhotepet "ébresztgetik"? Visszaaludtak maguktól?:))

A múmia visszatér - A legjobb jelenet

2012-05-12 23:58.57

Hát van egy pár... pl rögvest a film nyitánya. A finálé meg egyszerűen pazar, még úgy is hogy a Skorpikirály élethű kinézetét finoman szólva nem sikerült megoldani. Imhotep szánnivaló figurává válik mikor szerelme elárulja - tipikusan egy olyan főgenya, akit mégis valamiért kedvel az ember. Valamint a két nő párharca a flashback-ben szintén nagyon látványos. A humor szintje pedig az első résszel vetekszik.

Forma 1

2012-05-12 23:00.30

Egyáltalán nem csípem Hamiltont, de ezt a büntetést soknak érzem - nem hiszem, hogy azon az 1-2 literen múlott az 5 tized előny... Szerintem egy öthelyes bünti elég lett volna. Mondjuk az is igaz, hogy először még próbálták titkolni...a nyilvánvalót...ciki. Kimi meg ha nem hibázik az utolsó szektorban, akkor 2., és most ő örökli a pole-t...ehh, kár. Na, de holnap biztos jól fog menni, nagyon jónak tűnik alatta a járgány:))

A nyelvtanárnő - Vélemények

2012-05-08 23:33.52

Asszem ezt a fajta oktatási módszert sokan elfogadnánk, főleg Tőle...:) Ám ettől még ez a mű nem több mint egy középszerű romantikus film, érdekes helyszínen. Érettebb filmnézők joggal titulálhatják sablonosnak, laposnak - valóban nem tud az átlag fölé magasodni, pedig a történet annyira nem rossz. Színészileg a rutinos Bob Hoskins nyújtja a legtöbbet. Jessica Alba itt sem túl meggyőző, de...de mint vizuális élmény...páratlanul gyönyörűséges!

A múmia (1999) - Bakik, hibák a filmben

2012-05-08 23:14.56

A múmiák csont szárazra aszalódott holttestek. Tehát szinte hajlíthatatlanok, inkább törnek. Szóval ha tényleg feltámadoznának, elég nehézkes lenne megmozdulni is, nemhogy összevissza lófrálni:)) (Na jó, Imhotep más tészta; ő még "szaftos" volt:))

A múmia (1999) - Vélemények

2012-05-08 22:52.20

MI?? Háát...nem lennék a helyükben; ez a film hihetetlen magasra tette a lécet.

Megacápa az óriáskrokodil ellen - Vélemények

2012-05-08 22:43.30

"Crocosaurus":D Már alig várom...:))

Stephen Sommers - Legjobb filmjei

2012-05-08 22:40.11

1: A múmia /mellyel minden idők egyik legjobb kalandfilmjét alkotta meg/ 2: A múmia visszatér /abszolút méltó folytatás/ 3: Maugli, a dzsungel fia /egy alig ismert korai munkája, ám igencsak szinvonalas kalandfilm/ De ezeket leszámítva csak agyatlan látványparádékat rendezett.

Godzilla (1998) - Vélemények

2012-05-06 17:53.08

Ha kissé nehezen is indul be, és fárasztó a Godzit csak a new york-i esős éjszakában "szerepeltető" sztori, de a humor jó, és a még ma is rohadt látványos finálé pedig végképp bebiztosítja neki a 4-est. Nem rossz szórakozás. (És lassan már ez is 15 éves...hm, hogy telik az idő)

Megapiranha - Gyilkos a mélyből - Vélemények

2012-05-06 17:45.45

Hát igen...nagy volt!:)) De nem a balga sztori és ócska megvalósítás volt a legdurvább. Nem is a nemlétező színészi játék, látvány, humor, ötlet, CGI. Hanem az a legdurvább, hogy az rtl ezt is el tudta/tudja adni! Mer tutira milliós nézettsége volt...

Gettó milliomos - Vélemények

2012-05-06 17:37.35

Csak most láttam először... Emlékszem mennyire meglepett annak idején a 8 Oscar - "egy ilyen sztori annyit kapott mint az Amadeus??" - hitetlenkedtem. Ezt a hatalmas ovációt látva kezdeti szkepticizmusom érdeklődésbe fordult át, de végül is csak most volt hozzá szerencsém. De még mekkora szerencsém! Mert a Gettómilliomos valóban lenyűgöző alkotás - nem is hittem hogy ennyire megfog. A némileg meseszerű történet dinamikája, bája magával ragadó, míg a töméntelen szeméthegy és mocsok közt élő emberek látványa eléggé mellbevágó - ezt látva az ember átértékeli a 'szegénység'-fogalmát... A vágások és a dalok fantasztikus tempót és hangulatot teremtenek; A. R. Rahman score-ja tökéletes - a legszebb tétel a Latika feltűnéseinél hallható dallam. Szóval ezen Oscarokat nehéz vitatni. Danny Boyle hibátlanul, érdekfeszítően és izgalommal telítve mondja el a három fiatal történetét, és a szereplők is helyesek - legfőképp persze Freida Pinto:) Ám amiért nekem nagyon tetszett a film, az a sok megpróbáltatás, nehézség, és súlyos mélyszegénység dacára is jelen lévő emberi értékek; az anyagi dolgokat totál figyelmen kívül hagyó önzetlen szerelem, a nézeteltérések ellenére is győzedelmeskedő testvéri szeretet és önfeláldozás, a hit, a kitartás. Végül is az egész egy nagy mese habbal - "koldusból király" - de nagyon szerethető és szívmelengető történet. Vannak persze giccs-gyanús részek - pl: "És miből élnénk? -Szerelemből" - de a sztori magávaló ragadó jellege, az ügyes rendezés és színészi játék miatt egyiket sem éreztem annak. Az utolsó kérdés nevetséges egyszerűségébe bele lehet kötni, de a történetből kifolyólag annak ott nagyon is helye és jelentősége van. A végső táncos-fieszta meg kissé kilóg szerintem, de maga a 'Jai Ho'-dal roppant hangulatos. Lehet sokallni az Oscar-név előtt azt a 8-as számot, de ez a film bizony méltó erre a nagy elismerésre; csodálatos, érzelmes, tanulságos, megható alkotás.

A Vasálarcos (1998) - Vélemények

2012-04-30 19:33.17

Talán bosszúnak szánták a Titanic-ért...:)

Veszedelmes viszonyok (1988) - Vélemények

2012-04-30 19:23.22

Igaz, bocs. Bár úgyse írtam nevet:)

2012-04-30 19:12.15

A vége hatalmas, ahogy kiutálják. Megfordul, próbál emelt fővel távozni, de megbotlik. Majd ahogy a tükörben nézi magát összetörten, és törli le a púdert...többet mond mindennél. Ő onnantól "halott" ember.

Norah Jones - Vélemények

2012-04-30 18:59.18

Őt is kedvelem, de abban a filmben Rachel és Norah szépsége túltesz mindenen és mindenkin:)

Alatriste kapitány - Vélemények

2012-04-30 18:55.09

Tegnap újra megnéztem, és sajnos továbbra sem tudok osztozni az alant írók lelkesedésében. Nagy rajongója vagyok az ilyen filmeknek, de itt - bármily tökéletes is Viggo játéka, a fényképezés, a kormegidézés - vannak azért hiányosságok. Számomra túl száraz, érzelemmentes, össze se lehet hasonlítani ilyen téren a Rettenthetetlennel, Gladiátorral. Ezekben a klasszikusokban számos jelenet valóságos érzelmi katarzis! De folytathatnám tovább; Ben Hur, Spartacus, Trója... Tudom, sokan nem szeretik az amcsi herokat, de akkor is úgy az igazi, ha van egy hős-antihős felállás, kellő érzelmi töltettel (és sokkal jobb zenével...) S ha szigorú akarok lenni; sok az üresjárat, lehetne több a harcjelenet, és a kaland ízt is csak néhány régimódi kardozósdi hozza. (bár legalább nincs "vérszegénység") A végén pedig csak egy terciót látni, pár tucat támadó franciával...azér Rocroi-nál többen harcoltak, és rengeteg spanyol esett el. Szóval ez a rész ordítana a CGI-ért... Mivel ezen fórumon William Wallace vagy Maximus történetére csak 5 pontot lehet adni, így viszonyítva ez továbbra is csak 3, talán halvány 4 - mert azért igényes, nézhető, vállalható alkotás a spanyoloktól. Csak...számomra kevés.

Véres gyémánt - Vélemények

2012-04-30 18:31.50

Te honnan írsz? Csak mert ismerek egy gyereket, akit így hívnak.

Puzsér Róbert - Vélemények

2012-04-30 18:29.01

Korábbit én nem láttam vele/róla, bár valami Batman-kritikáért sokan támadták. Megosztó, de értelmes, kedvelhető egyéniség a faszi, aki sokat ad és hoz a műsornak.

A távolság íze - Vélemények

2012-04-30 18:25.29

Rachel Weisz-től még sose láttam ilyen kisugárzást. Csodálatos volt, akárcsak Norah Jones. Már miattuk megéri egyszer megnézni, de egyébként is egy kellemes film.

Norah Jones - Vélemények

2012-04-30 18:18.11

Gyönyörűséges volt az Áfonyatortás filmben. Szeme, az ajkai...abszolút bejön.

Puzsér Róbert - Vélemények

2012-04-30 18:13.05

Hatalmas volt a Szálkában ahogy kiparodizálták!:)) Amúgy nem egy átlagos figura annyi szent:)) Okos húzás volt az rtl-től hogy berakta a zsűribe, így még én is belenéztem a műsorba. Megmondja amit kell, keményen, stílusosan. Bár szerintem rá is játszik valamennyire.

Ace Ventura - Hív a természet - Vélemények

2012-04-30 18:03.10

Van olyan jó mint az első rész. Mondhatni; "Jim Carrey-klasszikus" - csúcsformában nyomja itt is a grimaszokat és a hülyeséget. Az orrszarvúból való "megszületés" pedig csupa ikszdé még mindig:)

elejére ... 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 ... végére