Az ilyen és ehhez hasonló filmek,(A misszió 1986) gyönyörű mementói, hogy ahol a fehér keresztény ember megjelenik, ott minden lesz, csak béke nem...
Isten nevében gyilkoltak és kultúrákat népcsoportokat irtottak ki.

Sajnos azóta nem sok minden változott.

Jól mondta Smith ügynök: vírus vagyunk a Földön.

231. somliv (2020-03-20 11:56.10)

„A szenvedélyt nem lehet kordában tartani”
Kolumbusz egyik szállóigéje. Itáliai tengerészünk keresztülment bátran mindenen, tömegekkel, matrózokkal, felsőbb erőkkel szemben, és kiállt az igazáért, mivel az áthatolhatatlan óceán, felfedezés volt egyetlen csillapíthatatlan szenvedélye. Sokan bemocskolták, nem hittek neki, hülyének, abnormálisnak tartották, ám nem foglalkozott ezzel, hanem elindult tervezett útján, valami inspirálhatta belül, fricskát mutatott a kérkedőknek. Nem adta fel vízióját, becsvággyal telítve elhajózott legénységével olyan messzire, melyeknek csak örök álom maradt, ám ő ezt az álmot valósággá váltotta. Évekig tervezte útját, Palos kikötőjéből indult útnak, a csillagokra támaszkodva lőtte be az útirányt, amit ő maga sem tudott valójában. Vangelis dallama a Santa Maria árbocainak felhúzására, elfeledteti az összes sérelmet bennem. Az 1984-es Bounty kalandfilmnek szintén ilyen jó a zenéje, hanem jobb. Ridley Scott géniuszi érzéke megmutatkozik. Fényképek mutatnak, mi több még a színészi játékoknál is talán erősebbek. Armand Assante efféle kalandfilmekben szokásához híven megvillan, itt szintén ezt teszi. Weaver színre lépései kiválóak, mint ahogy Michael Wincotté ugyancsak azok. Depardieu hengerel, megfelelőbb embert nem lehetett volna erre a szerepre választani, úgy érzem, hogy közel áll a valóságbeli Kolumbuszhoz. Városát felépítette a semmiből, de a természet erőivel dacolni nem szabad, ezt nehezen ismerte fel, nemeseket alantas munkára kényszerítette, próbált egyenlő rangon bánni majdnem mindenkivel, mégsem vezetőnek született, hanem FELFEDEZŐNEK. Beatrixének gyönyörét pedig a távolságban kezdi el igazán értékelni, abban az ölelésben újra minden megbecsülése fellelhető iránta.
Scott történelmi hihetőségét sokan froclizták, ám művét kihagyni semmiképp sem érdemes.

230. Halember (2019-01-06 16:35.23)

Ez a valóságban nem így volt. Az atlantisziak már 12 ezer éve feltérképezték a Földet.

229. Conflict (2019-01-05 16:16.37)

https://www.youtube.com/watch?v=Hebe0LEmwhE&t=370s

228. Conflict (2019-01-05 16:15.30)

- (válasz Nofarewell 225. hozzászólására)

https://www.youtube.com/watch?v=Hebe0LEmwhE

227. Jáspis (2015-10-06 14:48.32)

Többet vártam a filmtől, mint amit láttam, s abban is volt csalódás. Mindig belopódzik egy hátsó gondolat, hogy nem igazán a történelmi helyzeteket viszi filmre a rendező, hanem ahogyan ezt ő maga elképzeli: függetleníti magát még a tényleges történettől is. Persze szíve joga, hiszen filmet rendez, bár bizonyára nemcsak nekem vannak időnként kellemetlen, kesernyés érzéseim a látottak alapján.
Ettől függetlenül tudom értékelni, hiszen pazar kiállítású a film: maga a történet, a színészek, a helyszínek, a természet, s maga a zene is. Ezért 4,5 lenne, ha felet is lehetne adni, így marad a 4 csillag.

226. Satol (2015-01-26 10:52.09)

Egy akármilyen kalandfilmnek ez kiváló lenne. Csak az a baj, hogy ez egy történelmi film akar lenni, és mint ilyen, sokkal de sokkal nagyobb hitelességet várnék tőle. Szerintem a legpontatlanabb, amivel valaha találkoztam.

225. Nofarewell (2014-08-19 00:33.18)

Emberek, egyszerűen már nem tudok hova fordulni. A google szégyenben maradt, vagy csak én nem tudok rendesen keresni. Nagyon kéne nekem egy zenei betét: Az eretnek-égetés alatt, a szerzetesekkel való verekedés közben, és a végén, az óriási vihar alatt is ez megy. Harangszóval vegyes papi énekkel kezdődik, és elég félelmetes, kórusés nagy zenekari kiteljesedéssel fejeződik be. Könyörgöm, enyhítsetek a szenvedésemen és segítsetek, mi lehet ez...
nofarewell@gmail.com
A filmet gyerekkoromban láttam először, elfogult vagyok. Személyes kedvenc, de tisztában vagyok a hibáival. Helyei szinkronhangja zseniális...

224. Conflict (2014-04-28 22:17.04)

- (válasz Panyolai 221. hozzászólására)

Minden gondolat elmondatott, szerintem is jár neki az öt csillag.

223. Misafeco (2013-11-07 13:21.06)

Az eleje unalmas. Fél óra, mire megkapja azt a nyomorult engedélyt, és még fél, amíg elérik Amerikát. Eddig nem történik semmi érdemleges. A film legjobb jelenete a partraszállás. Az indiánokkal való találkozáskor már beindul a cselekmény. Helyenként túl brutális, nem az én gyomromnak való. A zenéje viszont szenzációs, ezért megkapja a 3 csillagot. Ha összehúzták volna másfél-két órára, és visszafogottabb öldökléssel tálalják, megkapta volna a 4*-ot, így nem igazán tetszett. Viszont sok fontos kérdést vetett fel, jók a párbeszédek, elgondolkoztató.

222. Bobo 888 (2013-01-10 18:14.03)

A két ZSENI, Scott és Depardieu összehozta...no meg Vangelis. Hogy mennyi köze van a történelemhez, mindenki döntse el maga, de mikor pl Depardieu leugrik a hajóról, lassítva mutatják lábát, mi szép lassan a szárazföldet tapossa...és remek példa ez vakmerő emberek sorsáról, kik hajlandóak kockáztatni, nem elégszenek meg a szürke valósággal, mindent kockára tesznek, néha győznek, néha belebuknak, de egy biztos...még emberiség a Föld földjét tapossa, nevük fennmarad, beszélnek róluk, tanítják őket, elneveznek róluk egy s mást...magyarán az emberiség történelmében halhatatlanná válnak...csodálom az ilyen embereket, igazán csodálom. A filmet ilyen gárdával nagyon nem lehetett elszúrni, nem akarok most ódákat zengeni róla, aki eddig nem látta és szereti a történelmet, pótolja be, kihagyhatatlan...

221. Panyolai (2012-12-18 00:47.51)

1992-ben Amerika felfedezésének 500. évfordulóját ünnepelték, s ez remek apropót szolgáltatott a filmeseknek: a jubileumra két Kolumbusz-mozi is készült. A John Glen által jegyzett darab a kötelező tudnivalókat mondja el az eseményekről és a felfedezőről, eléggé tv-filmes stílusban, egy hiteltelenül jóképű és jellegtelen főszereplővel. Unalmas, élettelen munka. A másik feldolgozás viszont – melynek topikjában vagyunk – egy minden tekintetben kimagasló, örök értékű és felülmúlhatatlan mestermű lett.
A történelem egyik legnagyobb vállalkozását bemutató film megrendezésére Francis Ford Coppola, Roland Joffé (A misszió) és Oliver Stone neve is felmerült, ám végül Ridley Scott került a direktori székbe. Neki már egyébként is régi terve volt egy Kolumbusz-film, de a projektet csak azzal a feltétellel vállalta, ha a főszerepet Gérard Depardieu kapja, aki „maga Kolumbusz”. Belementek, és a franciák színésznagysága is elvállalta a feladatot.
A forgatókönyv egyáltalán nem idealizálja a főhőst; jellemének árnyoldalai sem maradnak rejtve előlünk, ami emberivé s talán még rokonszenvesebbé teszi. Ehhez persze kellett Depardieu profi játéka, mely hibátlanul adja vissza a tetterős, becsvágyó, ugyanakkor makacs, kapzsi, de álmai megvalósításáért bármire képes férfit, majd a megtört és megalázott, de még mindig méltósággal teli idős felfedezőt.
A további szerepekre ugyancsak neves színészeket szerződtettek. A legérdekesebb talán az Alien-filmek miatt a női-akcióhős szerepkörbe akkoriban kissé beskatulyázódott Sigourney Weaver, aki itt Izabella királynőként látható, s noha közben Anjelica Houston neve is szóba került e szerepre, „Ripley” kellemesen oldotta meg a feladatot, ráadásul főhősünkkel közös jeleneteit nagyszerű párbeszédek és kölcsönös rokonszenv jellemzi.
A pragmatikus szürke eminenciást, s egyben a büszke és kimért spanyol főnemes archetípusát játszó Armand Assante alakítása szintén komoly erénye a filmnek. Hiába Kolumbusszal való ellentéte, némileg ő is bírja a szimpátiánkat. Végül szánni való figura lesz belőle, mikor egy zseniális szóváltásban a főhős ráébreszti történelmi jelentéktelenségére. De aztán felülemelkedve önmagán a zárómondatában korrekt módon elismeri a felfedező érdemeit, s ezért respect jár neki.
Aztán ott van még a Kolumbusz egyfajta ellenpólusaként megjelenő Moxica – Michael Wincott elképesztő megjelenéssel és orgánummal égeti magát az ember retinájába. A kisebb szerepekben szintén remek alakításokat láthatunk: a kecskeszakállas Arojaz, Marchena atya, Pinzón kapitány, vagy Kolumbusz felesége, aki egy igazán bájos, melegszívű és életteli latin nő.
S ezek a kimagasló karakterek egy olyan forgatókönyvben, egy olyan történetben mozognak, amely minden dicséretet megérdemel. Egy összetett, mély tartalmú pazar korrajz, telis-tele nagyszerű, elgondolkodtató mondatokkal és párbeszédekkel. (Ezekből gyűjtögettem már korábban ide egy csokorral) A színészek hibátlanul adják elő ezeket, némelyik meg szó szerint zseniális: a királynő: „-Az Újvilág katasztrófa”, mire Kolumbusz: „-És a régi, csupa siker?” A legnagyszerűbb rész pedig Kolumbusz és Sánchez óriási párbeszéde a film végén az ablaknál („…Ezeket mind olyan emberek építették mint én…”)
A vallás szerepe igen erőteljes a történetben, de ez a korszak és különösen az ország ismeretében teljességgel elfogadható. A valóságtartalmat illetően azért akad néhány pontatlanság, pl. Kolumbusz nem 1502-ben tett utoljára felfedezőutat az Újvilágba, mert még volt egy utazása 1504-ben, valamint mikor visszaindul az első útról, akkor mindhárom hajó látható, ám valójában a Santa Maria zátonyra futott, és pont annak darabjaiból szándékozott erődöt építeni az ottmaradó 39 ember – tehát csak két hajóval; a Pintával és Ninával térhetett haza.
Scott-nak és az alkotógárdának minden részletet tökéletesen sikerült filmre álmodnia. Teljesen élet- és korhűek a helyszínek és díszletek, a jelmezek, mind a spanyolok, mind az amerikai bennszülöttek világa. A fényképezés csodálatos, a játékidő alatt mindvégig gyönyörű színvilággal, képekkel és beállításokkal találkozhatunk. A középkori épületek látványa éppúgy lenyűgöző, mint az újvilág buja zöldje, a templomi ünnepély pedig hihetetlen pompát és dicsőséget sugároz. A partot érés remek érzékkel van bemutatva; ahogy lassítva horgonyt vet a hajó, majd elsőként Kolumbusz kigázol a vízből az Újvilág földjére. Az is gyönyörű, ahogy a ködből előbukkan az őserdő, mint valami földi Paradicsom… Sokszor álomszerű hatás árad a filmből…de végül is egy nagyra törő álom valóra válásának lehetünk szemtanúi.
Ami pedig nálam végképp pajzsra emeli a mozit, teljessé és tökéletessé teszi az élményt, az a Vangelis által írt zene, mely minden túlzás nélkül a világ egyik legragyogóbb, legjobb filmzenei aláfestése – értve ezt minden egyes részletére. A görög származású zeneszerző minden jelenethez nagyon eltalált, szép és érzékeny zenét szerzett.
A komorabb főcímzene a vöröslő metszetekkel a háttérben még a korszak kegyetlenségét, a konkvisztádorok gátlástalanságát érezteti, míg ezzel ellentétben a vége főcím – a csodálatos ’Conquest of Paradise’ – már igazi dicshimnusza Kolumbusz nagyra törő vállalkozásának. (Sőt, korszakalkotó vállalkozásának, mivel a történészek nagy része az 1492-es esztendőt tekinti a középkor végpontjának, s a kora-újkor kezdetének)
A Conquest of Paradise, ez az önmagában is lehengerlő „öröm-induló” egyszerre ámulatba ejtő, felemelő és tiszteletet parancsoló, gyönyörű dicsőítése az emberi akaraterőnek és bátorságnak. Díjak tekintetében való mellőzése igencsak meglepő… Mindenesetre a 90-es években rekordokat döntögetően népszerű volt: a rádiók rojtosra játszották, és még ma is hallható néha. Talán még a Tűzszekereknél is jobb… Nekem természetesen egyik kedvenc filmzeném – emlékszem már kiskoromban megtetszett, tudtam, éreztem; valami különlegesnek, valami csodálatosnak lehetek fültanúja.
Mindezen értékei ellenére sajnos ez a grandiózus történelmi tabló a mozikban hatalmasat bukott, s noha semmiképp sem tekinthető popcornmozinak – hanem egy komoly történelmi kalandfilm – de azért a mélyebb tartalomra immunis néző is találhat benne szórakoztatót (képek, zene, hangulat, sokszor kendőzetlen, de a bemutatott korra abszolút jellemző brutalitás). Tehát az itt és az imdb-n úgyszint meglehetősen alacsony átlaga miatt mindenképp egy alulértékelt műnek kell tekinteni Ridley Scott monumentális alkotását. Ez volt az első nagy történelmi témájú filmje, amelyet azóta csak a Gladiátorral tudott felülmúlni – persze az is másabb kategória; az 1492-ben több a mélyebb gondolat. Én mindkettőt imádom.
„A valóság túlszárnyalja az álmot” – szól a végső idézet, s valóban:
A középkor végének Európájában, az Inkvizíciótól rettegő Spanyolországban ennek az embernek sikerült keresztülvinnie tervét, és abban a korban, amikor a nyugati Óceánt még áthatolhatatlannak hitték, amikor mindenki Afrika megkerülésével akart Ázsiába hajózni, Kolumbusz elindult nyugat felé az ismeretlenbe, és valóra váltotta az álmát. (Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a távolságot alaposan alábecsülte, és egészen haláláig azt hitte Indiába jutott el, de ez utóbbiról a filmben nem tesznek említést)
S még ha később hibás döntései és befolyásos, irigykedő ellenfelei ármánykodása folytán le is hanyatlott csillaga, – szomorú a jelenet, mikor az új kormányzó közli vele, hogy „a szárazföldet már egy másik olasz /Amerigo Vespucci/ találta meg”: ahogy az öccse néz a letört Kolumbuszra…, vagy mikor Arojaz a film vége felé nem őt, hanem Vespucci-t nevezi meg az Újvilág felfedezőjének – ám végül szerető fiának hála csak tisztázódott és fennmaradt neve. Olyannyira, hogy nem csak mint felfedező, hanem mint történelmi személy is az egyik legismertebb; még az utca embere is rávágja nevének hallatán: „Kolumbusz? Ő fedezte fel Amerikát!” Ez aztán az elégtétel, s ezért oly igaz Sánchez utolsó mondata a filmben, amivel lényegében elismeri az „álmodozó” örök érdemeit: „Ha bármelyikünk nevére emlékezni fognak, az csak Neki lesz köszönhető!”
Lehet vádolni elfogultsággal, de én bárhonnan nézem, ez a film akkor is egy rendkívül igényesen elkészített, látványos és tanulságos alkotás a történelem egyik legjelentősebb eseményéről és az emberről, aki mindezt megálmodta és véghezvitte. Szerintem a maga műfajában tökéletes film.

220. Marko76 (2012-10-01 19:50.16) - (válasz Eliza24 219. hozzászólására)

Csak miattuk?

219. Eliza24 (2011-09-29 14:38.36)

Két kedvenc - Sigourney Weaver és Michael Wincott -
miattuk néztem csak meg.

218. Anren (2011-08-06 05:47.12)

Nem így történt. 100%. De mégis így lehetett, a végeredényt tekintve, és a jelenet 5*, vagy 6* ha lehetne :D Moxica: ,He's lying. Tell him... to put his hand on the table... like this.' Moxica kegyetlen, de amit képvisel, igaz, s valós. http://www.youtube.com/watch?v=rB1prcMlJOc
Mélyen igaza van valahol, de talán még sincs... Nézőpont kérdése.
De amit mond, s ahogy, retinára égős, örökre fülbe mászós, legalábbis nekem.
Számomra nem giccses, nem fülbemászós szintén, hanem egy életre elgondolkodtató s valahol feldolgozhatlan. Értem s érzem, de nem s nem tudom hova tenni. Annak ellenére, h megértem Moxican halálát (s egyben meg nem alkuvó választását is)
Jó ez a film, nagyon, de soha nem lesz a kedvencem hiába 3 olyan színész, akit egyébként imádok (Weaver, Depardieu és főleg Wincott) s a rendező

217. Vbacs (2011-07-26 15:31.05)

- (válasz Vbacs 216. hozzászólására)

Még annyit, hogy szerintem méltó film az 500-adik évfordulóra:)
És nagyon sok üzenetet és mondanivalót tartalmaz és a szöveg is nagyon hatásos, egyszer sem éreztem giccsesnek és elcsépeltnek, fú, jó film volt:))

216. Vbacs (2011-07-26 15:13.03)

Elgondolkodtató film volt, sok szépséggel és sok szörnyűséggel, de úgy vélem, hogy egy Kolombuszról szóló filmben mindezeknek helye van.
Nem is tudom, hogy hol kezdjem, de talán megpróbálom azzal, ami miatt nem tudtam rá ötöst adni: Nekem volt egy enyhe hiányérzetem végig a film közben.Nem tudom pontosan, hogy mi volt az, de egyet le tudok írni: Hiányoltam Kolombusznak azt a gondolatmenetét, amikor ő azt hitte, hogy végülis India partjaira érkezett el és emiatt kezdte el az ott élő törzseket indiánoknak nevezni. Ez a folyamat kimaradt a filmből, pedig az egyik legjellemzőbb tette volt, természetesen a felfedezés után.
De amiben biztos, hogy nem szenvedett hiányt a film, az a remek rendezés, elsőosztályú szereplők, egy percig sem unalmas történet és végül de nem utolsó sorban a mára már legendássá vált zene, ami végigkíséri az egész filmet és nagyon jól tükrözi a film hangulatát és témáját. Sikerült Vangelisnek olyan nagy szabású munkát végeznie, mint maga a film is, egy rossz szót nem lehetne mondani róla.
Depardieu is megmutatta, hogy milyen sokoldalú színész is ő, egy történelmi filmben is épp úgy megállja a helyét, mint egy vígjátékban.
És számomra bizony a rendező úr is megmutatta ugyanezt, a sci-fiktől kezdve az akciókon át a történelmi filmekig mindenben jártas és ki tudja hozni belőle a maximumot ez a remek rendező.
A mellékszereplők sem voltak rosszak, különösen jó volt Assante és Weaver, de senkivel sem volt gond.

Nem volt hibátlan ugyan, de egy erős négyest bőven ér.

215. Starsineye (2011-01-11 14:26.39) - (válasz Birka78 214. hozzászólására)

Nem is kell a különbséget kiemelned, érzékelem!:) Én reggelire is kávét ettem/ittam. Most ebédre is. Uncsi az életem.:(((((
Melyik topicot is offoljuk épp? francba, tényleg kell a cavington!:)

214. Birka78 (2011-01-11 14:23.37)

- (válasz Starsineye 213. hozzászólására)

Én nutellás kenyeret ebédeltem. Nekem fontos a változatosság. Tegnap nutellás PALACSINTA, ma nutellás KENYÉR...

213. Starsineye (2011-01-11 14:23.00) - (válasz Birka78 212. hozzászólására)

Hallottam, csak mivel nálunk nem működik ugyebár, feltételeztem, hogy.....Na jó. Van még? Indulok!Ma ebéd helyett kávé van.:)

212. Birka78 (2011-01-11 14:21.09)

- (válasz Starsineye 211. hozzászólására)

Hallottál már a csengőről?

[link]

Ne a piros harangocskát nézd!

211. Starsineye (2011-01-11 14:09.39) - (válasz Birka78 209. hozzászólására)

Francokat nem!!! Ott vacogtam előttetek fél10-ig! A Fornettis utcán kanyarodtam le, ahogy mondtad! :)

210. Lector (2011-01-11 13:30.36) - (válasz Vajó Peti 205. hozzászólására)

Az orvos ismerőseim mondták:Készül az agy Viagra.Vény nélkül is kapható.Állitólag a TÜZÉP telepeken is árusítható lesz.Ennyi.

209. Birka78 (2011-01-11 13:24.24)

- (válasz Starsineye 207. hozzászólására)

Már tegnap megsütöttem... De nem jöttél érte. Elfelejtetted? Szenilitás? Alzheimer? :O

208. Cthulhu6 (2011-01-11 13:04.57)

szeretem a történelmi filmeket, és ez valamellyest szórakoztatónak is kéne, hogy legyen, ám mégsem szeretem. Talán a szinészek miatt van, mert sem Gerard Deparieu-t, sem Sigourney Weaver-t sem bírom. Beleértve több mellékszerepelőt sem ebbe a sorba. Csak Armand Assante-t bírom..... de egy madár nem csinál nyarat.

207. Starsineye (2011-01-11 12:34.16) - (válasz Birka78 206. hozzászólására)

Még mindig sehol a palacsintám!!!!! Éhen halok!!!!Hahóóóóóóóóóóóóó!!!!:DDDD

206. Birka78 (2011-01-11 11:36.28)

- (válasz Vajó Peti 205. hozzászólására)

Kifejtenéd, a 4 betűs minőségjelzőként funkcionáló szócskára pontosan miért volt szükség kérdő mondatodban? :) Milyen jelentéssel gazdagította már enélkül is tartalmas mondandódat? :O

205. Vajó Peti (2011-01-11 10:53.30)

- (válasz Panyolai 204. hozzászólására)

Már nem vagyok súlyos depressziós.

Neked miért 5 csillagos ez a geci film?...

204. Panyolai (2011-01-10 18:43.14)

- (válasz Vajó Peti 200. hozzászólására)

Jaj...
Petikém; Téged nagyon indokolatlan volt kiengedni az elmeosztályról! Javaslom, hogy feküdj vissza még pár hónapra...>:)

1 2 3 4 5 6 7 8

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Evile-Elvis-, 2023-01-01 18:30	233 hsz
Legjobb mondatok/párbeszédek	Conflict, 2014-10-04 14:22	2 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz