Fórum - A filmművészet felfedezése (5. oldal)

1 2 3 4 5 6 7 8 9

128. Valentino (2009-07-20 22:39.58)   - (válasz Csernakakos 127. hozzászólására)

Nem kizárt. Na és ez a plussz kalssz dolog a filmben, ugyebár a család története. Mitch és az anyja, valahogy nem horrorsztori, de még is érdekes. Ebben a látványfilmben megvan az, ami manapság nincs. Hogy van egy értelmes sztori, mely átivel egy másikba, és a két szál motiváltsága összeforrik. Most ezt úgy értelmezném, hogy a gyanakvó, kissé hideg anya véleményét a támadás, a pánikhelyzet változtatja meg, és megkedveli a lányt. És a Melanie és Mitch szerelme is akkor, annak hatására bontakozik ki, mint a sors által diktált szükségszerűség, mintha igy kellett volna lennie. Hiszen azelött a flört, egy oda-vissza játék volt csupán.

127. Csernakakos (2009-07-20 22:35.47)   - (válasz Valentino 125. hozzászólására)

Igen, az Arbogastos dolog engem is kiütött, bevallom, nekem jobban működött, mint a zuhanyzós jelenet. Sokkal jobban. Tényleg, arra elfelejtettem reagálni, de mikor összegyűlnek a játszótéren mögötte a madarak, háát az tényleg valami fenomenális! Sok emlékezetes jelenet van benne, tényleg. Ráadásul az anyuka - mérget veszek rá -, hogy Norman Bates anyjának feleltethető meg. :) Na jó, egy fokkal értelmesebb alteregó.

126. Valentino (2009-07-20 22:34.29)   - (válasz Csernakakos 124. hozzászólására)

Lehet benne valami. Hitch szélsőséges volt, és ha önimádat nem is, de azért a büszkeségből nem keveset mutatott meg.

125. Valentino (2009-07-20 22:33.09)   - (válasz Csernakakos 122. hozzászólására)

Igen, a Cujo is nagyszerű. Pl itt a Madaraknál különösebben nem féltem, főleg az elején könnyen vettem, de az iskolai jelenetnél, amikor a vajak gyülekeztek... Na ott izgultam. Nem féltem, de izgultam. Talán itt a nagy felkiáltójel, hogy Hitch filmjei az erős idegzetűeket is megmozgatja. Ritka az a horror, ami megijeszt, vagy megrémit, de a Psycho-nál Arbogast lépcsős hirtelenhalála miatt egy pillanatra megállt a vér bennem. Ennél a Madarak jelenetnél pedig rendesen izgatott lettem, hgy hogyan tovább. Főleg tudva azt, hogy Hitch komolyan rugódja a szabályokat, és a főszereplőt akármikor ki meri nyirni. :D Lásd Psycho. .DDD

124. Csernakakos (2009-07-20 22:31.55)   - (válasz Valentino 123. hozzászólására)

Aaaz valóban remek volt, bennem is megmaradt. Talán nem is láttam még ahhoz fogható vágást, épp ezért ilyen emlékezetes. Olvastam, hogy a tűzesetkor az egyik kameraállás - fentről, az égből - azt akarja jelképezni, hogy Hitchcock a világában Isten szerepébe helyezte magát, mint egy ítész, jelezve, hogy az ő világa úgy táncol, ahogy ő fütyül. Szerintem ez kicsit belemagyarázás, de mondjuk az ismételten remek végkifejlet után hihető. :)

123. Valentino (2009-07-20 22:29.28)   - (válasz Csernakakos 121. hozzászólására)

Igen, a rávágások nem adják meg a madarak mozgásának kellő dinamikáját, de szerencsére azt a módszert Hitch nem alkalmazta túlzóan. Egy másik dolog, ami nagyon tetszett, az az, amikor a benzinkút berobban. A benzin ugye keresztbe folyik az úton, és a láng pedig átfut a benzinsávon. A kamera felváltva követi a lángot, és Melanie tekintetét, és egy ritmikus vágással ide-oda adogatja a képeket. A tűz közben halad, Melanie tekintete, pedug fokozatosan követi a láng haladtát. Ezt sehogy sem tudom elmagyarázni, de láttad, és hát az nekem nagyon tetszett. Egyensesen észveszejtő kis durr volt, ahogy a kamerával, és a beállitással játszodtak.

122. Csernakakos (2009-07-20 22:26.50)   - (válasz Valentino 118. hozzászólására)

Kiskoromban tök féltem tőle, most már nem. A film után eszembe jutott, hogy állatos filmek közül talán a Cujo az, ami után szörnyet tudnék halni. Az valami őrületes. Amúgy is félek a kutyáktól. :D A zene nélküliség tényleg remek húzás volt! Mondjuk a film első felében szinte alig történik valami (na persze), szóval olyasmi, ami a horrorhoz köthető. De nagyon érdekes, hogy minden fontosabb jelenetet a két főszereplő között megszakít egy-egy madár (a csónakból való kiszállás). Aztán persze ez fokozatosan átvált tudjuk, mibe. :)

121. Csernakakos (2009-07-20 22:24.44)

Nekem nagyon kiemelkedő volt Tippi Hedren széttépése az egyik utolsó jelenetben. Legalább olyan emlékezetes, mint a zuhanyzós, borzasztó sok munkát őrölhetett fel. A kocsmás jelenetekben két dolog is felsejlett, egyrészt a Twin Peaksből a Log Lady. :) Másfelől pedig a 2007-es Köd is (főleg Marcia Gay Harden játéka) bevillant a jelenetben. A hullás jelenet, az a három vágás zseniális húzás volt, ugyanolyan, mint amikor Marion felsikolt a zuhanyrózsa alatt, az is 3 lépéses volt. Hát a madarak megvalósítása, eléggé eljárt felette az idő, de ez itt persze 1963.

120. Valentino (2009-07-20 22:21.10)   - (válasz Csernakakos 119. hozzászólására)

Ok. ha reagálsz látom. :D

119. Csernakakos (2009-07-20 22:20.01)

Ha gondolod megbeszélhetjük, nemrég kezdtem el olvasni az írásod, félúton járok. :)

118. Valentino (2009-07-20 22:19.57)   - (válasz Csernakakos 117. hozzászólására)

Na az nagyszerű. Én is tegnap sasoltam meg (azelőtt kisebb koromban sunyiban megnéztem), és lenyűgözött. Nekem nagyon tetszett. A suspense adagolásának eljárásai, valamint a zenétlenség volt az ami felkeltette a figyelmemet.

117. Csernakakos (2009-07-20 22:18.11)   - (válasz Valentino 116. hozzászólására)

Tegnap megnéztem. :)

116. Valentino (2009-07-20 22:17.46)

Csernakakos, ha lesz rá lehetőséged nézd meg a Madarak-at, Hitch-től, és dumáljuk meg. Én újranéztem, és ajánlom. Nagyszerű film, nagyszerű rendezői fogásokkal, amik nagyon érdekesek, főleg tekintettel a modern látványfilmekre. Értem itt a technikát, és a történetvezetést. irtam kritikát a vélemények topicjában, de javarészt spoileres.

115. MrMojoRisin1 (2009-07-19 11:30.07)   - (válasz Supiman 101. hozzászólására)

Gratu a kisfilmhez, jópofa:)) Én a magam részéről úgy vagyok a Gatto nero-val, hogy gyerekként tv-ben láttam. Amikor a bungalóban habzó szájjal meghal a két fiatal, az úgy beleégett az agyamba, hogy akkoriban nehezen ment az alvás, illetve később semmire nem emlékeztem a filmből, még a címére sem, de ez a jelenet mindig elkísért. Aztán mikor Fulci filmeket kezdtem nézni, és ez is a kezembe került, kegyetlenül megörültem neki. Ezt a filmet kerestem gyerekkorom óta. Mára számomra azért kicsit megkopott, de valóban emlékezetes munka. A korai filmjei közül, nekem még a Perversion story tetszett. Maga a történet, nem sokkal több, mint egy Columbo epizód, de a korhoz képest nyílt szexualitása, Riz Ortolani zenéje és a hangulat említésre méltó.

114. Valentino (2009-07-18 21:21.57)

Anúgy meg egyéb anyagok is hozzáférhetőek. Böngészve találni érdekes anyagokat. [link]

113. Valentino (2009-07-18 21:20.14)

Itt van egy érdekes összefoglaló a moder filmről, Sapientia Filmművészeti Egyetem segédanyaga. [link]

112. Valentino (2009-07-18 21:12.45)   - (válasz Csernakakos 111. hozzászólására)

Hmmm, Ez érdekes ugyanis Kubrick volt az, aki modern sci-fit, meg az antiutópisztikus filmeket útjára inditotta, nem beszélve a modernkori szandálos filmeket.

111. Csernakakos (2009-07-18 21:05.50)

Na most már nem sok kell, hogy kettémenjen a fejem az időjárástól, de sebaj. :) Akkor eddig már jó sok cím és név előkerült. Amit az Istennek sem vagyok képes megtalálni, az az, hogy Hitchcock munkássága melyik filmtörténeti korszakhoz tartozik. De pl. ugyanígy nem tudom, hogy Kubrick melyikhez tartozik, stb. Van nálam egy könyv, Kovács András Bálint írta, a címe: A modern film. Még csak fel sem merül benne Kubrick neve!

110. Csernakakos (2009-07-18 20:47.42)   - (válasz Valentino 109. hozzászólására)

Hm, érdekes, amit írsz. Már tényleg várom a Truffaut-féle könyvet.

109. Valentino (2009-07-18 15:14.19)   - (válasz Csernakakos 108. hozzászólására)

Igen, Hitchcock esetében bevett szokás volt, hogy ha a moziba járókat annyira nem is, de a kritikusokat mélyen megosztották a filmjei. Általában a kihivóan innovativ megoldásai, bravúros technikái miatt. Talán a konzervativ és a progressziv felfogás megütközése miatt. Pl annak idején a Szédülést is nagyon lehúzták, ostoba fogásnak vették a kisértethistória és a pszichológia keverését a filmben, mint műfajokat, sokan esztelen, önfejű erőltetésnek vélték. De lásd később egy roppant elismert lélektani dráma lett, mely sok hasonló pszichológiai töltetű film alapja lett. Hitchcock merész volt, és mint úttörő meredek, és utolérhetetlen. Szerintem az embereknek, és szakmabelieknek be kellett érniük a megfelelő korszakba, hogy elismerjék a munkáit. Egyedül a Manderley ház asszonya ami első kapásból is tarolt, és Oscar-t is nyert, de magát Hitch-et nem dijazták. A többi filmje megelőzte a korát, és csak később vált azzá ami most - legalábbis saját következtetéseim szerint.

108. Csernakakos (2009-07-18 15:07.52)   - (válasz Valentino 107. hozzászólására)

Igen, ezeket még éjjel elolvastam, nagyon érdekesek. Megnéztem a filmográfiáját, valóban, a Psycho már az utolsó művei közé sorolható. Sajna a könyvet nem tudtam ma kikölcsönözni. :( Emlékszel rá esetleg, hogy szóba került az is, hogy milyen úton-módon vált kulttá a film? Olvastam, hogy kezdetben nem is kapott kitüntető kritikákat, de a közönség csak úgy tódult a moziba, stb. Ma megnézem a Madarakat és a Londoni randevút, ha szerencsém lesz, talán a Hátsó ablak is belefér majd.

107. Valentino (2009-07-18 15:04.05)

És két érdekes vonatkozásokkal tűzdelt kritika is. [link]

106. Valentino (2009-07-18 14:54.21)

Csernakakos itt van Hitchcock filmográfiája. Amint láthatod a legtöbb filmje javarészt a Psycho előtt készült, tehát - mondhatni - az volt a csúcspont pályafutása során. [link]

105. Csernakakos (2009-07-18 14:44.11)

"Hali!" Ha természetfelettivel kapcsolatos ötletetek van, akkor nyilván a cím megválasztásához is megvan a kellő fantáziátok. :) Ismeretlen emberek helyett inkább magatokban bízzatok, és magatokra bízzátok. Ennyit tudtam tenni, ha ez segítség.

103. Csernakakos (2009-07-18 13:33.59)

Na írtam egy kiadós véleményt ehhez a döbbenetes filmhez. Lehengerlő volt. Kétszer is meg kellett néznem. Sajnos a könyvtár nyári átállás miatt hétvégén zárva tart. Príma. Valentino, kösz az oldalakat, ezekre mindenképp kíváncsi leszek, csak ha már így bekebelezett Hitchcock, akkor egy időre még maradok a bűvkörében. :) Ehhez a sok linkhez még mindenképp visszafogok térni. Supiman, kösz az írást, bevallom, Fulciról talán még nem is hallottam. De felkeltette az érdeklődésem, pláne ez a Pokol hét kapuja.. Utána is járok. A filmed remek lett, asszem írtam is hozzá a blogban, nagyon stílusos és hangulatos!

102. Csernakakos (2009-07-18 09:53.30)

Most sajnos nincs időm visszaolvasni benneteket, de pár órán belül ez is meg fog történni. Jelentem, tegnap tanúja volt Marion Crane meggyilkolásának. Sajna a csillagjaim közel sem fejezik ki azt az élményt, amit kaptam a filmtől. Ezt meg is kell néznem még egyszer. Viszont! Ha már itt van ez a topik, akkor inkább azt beszéljük meg, hogy a Psycho mitől vált klasszikussá? Sok zseniális filmet ismerünk, ami sajnos nem lépett ilyen kultstátuszba. Biztos, hogy a körülmények, a jókor jó helyen-elv is besegített. Sajnos azzal nem vagyok képben, hogy milyen thriller/horror próbálkozások születtek Hitchock műve előtt. De mégis, hosszútávon mi tette olyan naggyá, ami lett? Remélem, nem túl reménytelen kérdés. Majd én is leírom a "tippjeimet", de ezt előbb mindenképp meg kell nézni még egyszer. Ja, meg persze elolvasni a megfelelő vonatkozásokat Truffaut könyvében. :)

101. Supiman (2009-07-18 04:53.42)

Na, én meg akkor bedobnám Lucio Fulci-t mint rendező! Leginkább mert hozzá kapcsoldik az új kisfilmem A Fekete Macska. Kedvenc filmem tőle a Pokol hét kapuja és a Zombik városa. Azt birom a stílusában, hogy pl amit Sergio Leone csinált a westernben, azt Fulci horrorban csinálta. Közelik a szemekről, és az a zene! Őrület, hogy milyen zene megy abban a két filmjében. Fabio Frizzi szinte Morricone szintű muzsikát rak le az asztalra! Kb, ennyit akartam. Itt megnézhető a sajátos kis Fulci tisztelgésem: [link] Meg wikipedia-ról linkelve, itt egy kis ismertető Fulci-ról: A "horror keresztapja" becenevet viselő Fulci eredetileg orvosnak készült. (Ezt a tudását jól kamatoztatta horrorfilmjeinél). Első filmjét 1959-ben rendezte, de már 1953-ban Steno rendezésében készült egy film, melynek forgatókönyvét ő írta. (Érdekesség, hogy mindkét filmben Totò játszotta a főszerepet). 1966-ig nagyrészt vígjátékokat készített, majd stílust váltott és a spagettiwestern műfajában készített néhány filmet. 1969-ben változást figyelhetünk meg munkásságában. A Beatrice Cenci bár még nem horror, de a giallo (jellegzetesen olasz, erotikus-erőszakos thriller[1]) mestere a későbbi alkotásaiban gyakran nyúl vissza ehhez a filmjéhez. Első horrorfilmjét 1971-ben készíti. Ezek után forgat még pár westernt: Fehér Agyar visszatér (1974), Az Apokalipszis négy lovasa (1975), Ezüstnyereg (1978). 1979-ben forgatja első zombis filmjét, a Zombie 2-t (főszereplői: Tisa Farrow és Ian McCulloch). Ez a film volt első giallója, melyet ugyanebben a stílusban követ az Élőhalottak városa 1980-ban. Ezúttal a főszerepeket Christopher George, Catriona MacColl és Carlo De Mejo alakítja. A Zombi által hozott hírnév azonban igencsak kétes értékű. A horrorfilm szcénái, mint ahogy egy fiatal nőnek kiszurja egy szálka a szemét, vagy ahogy a zombik a nő holttestéből lakmároznak, azonkívül az élőholtak borzalmas kinézete, férgekkel teli, oszló testük, ahogy az emberbe beleharapnak, közben vészesen ropognak csontjaik és fogaik. Ezek mellett a borzalmas hangulatot a zene is fokozza, mind-mind annyira undorítóak, amelyet azelőtt egy horrorfilm sem produkált. Kritikusok szerint egyáltalán nem illik filmvászonra ez a téma. Ugyanakkor nagy hatást is gyakorolt a Zombi, nemcsak a filmekre, hanem az irodalmi műveken, képi ábrázolásokon, sőt videojátékokon is megmutatkozik nyoma. Egy évvel később készül el az Edgar Allan Poe regényéből készített misztikus thriller, a Fekete macska, mely az író művének napjainkba adaptált változata. A főbb szerepekben itt Patrick Magee, Mimsy Farmer és David Warbeck látható. A film brutális jelenetei nem tagadják meg az előző és az utána következő filmek stílusát. 1981-ben ugyanis Fulci megalkotja élete főművét, mely a Pokol hét kapuja címet viseli. Egy nyilatkozatában elárulja, hogy ezzel a filmmel akarta megcsinálni a tökéletes filmet, melyben nincs logika, csak képek sorozata, de olyan képeké, melyek mindent elárulnak. Ugyan kétséges, hogy sikerült-e elérnie célját, mindenesetre a Catriona MacColl, David Warbeck, Cinzia Monreale főszereplésével készült alkotás a rendező leghíresebb filmje lett. Ez a film volt Fulci életében az utolsó zombis kultuszfilm. További giallóiban (A temetőre épűlt ház – 1981, New York-i mészárlás – 1982, Manhattan Baby – 1982, Diszkós gyilkosságok – 1984) megpróbált a realitások talaján maradni (már amennyiben ez horrorfilmnél lehetséges). 1987-ben visszatért a misztikus témákhoz. Az Aenigma egy földöntúli lény által okozott rémségekről szól, a Démonia pedig démonokról (1990). Az 1991-ben készült Hangok a túlról pedig saját önéletrajzi műve, melyre azonban már kihatott egyre súlyosbodó betegsége, a cukorbetegség, ami 1996-ban halálát okozta

100. Valentino (2009-07-18 00:27.19)

Összegyűjtöttem néhány oldalt Stanley Kubrick-al kapcsolatban. Ez egy site, ahol angol nyelvű esszéket és cikkeket lehet olvasni a rendezővel kapcsolatban [link] Itt egy könyv a filmográfiájáról, szintén angol nyelven [link] Újabb összegző jellegű irás a mesterről: [link] Könyv terjedelmű interjú a rendezővel, és kronológiai életrajz [link] Egy blogger irása a rendezőről magyarúl [link] A kritikus tömeg adatlapján. Itt érdemes a sajátosságait tanulmányozni: [link] Ha eleget tudsz róla, akár kviz játékot is játszhatsz csakis kizárólag az ő munkásságával kapcsolatban (magyarul) [link] Egyelőre ennyi, majd még más rendezőkkel kapcsolatban is hasonlómód szedhetünk csokorba linkeket.

99. Csernakakos (2009-07-17 22:42.54)

Ezennel én is eltávoztam borzongni. :) Köszönöm még egyszer a segítséget mindenkinek! Remélem, holnap is összefutunk+ Jó éjt!

1 2 3 4 5 6 7 8 9