 |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Dante pokla - Moziverzum, 16:55 |
| A piszkos tizenkettő - RTL Három, 17:50 |
| ZseniKém - Az ügynök haláli - AMC, 17:50 |
| Aquaman - Film+, 18:10 |
| Miután - Filmbox Premium, 18:15 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Bruce McGill (74) |
| Dan Aykroyd (72) |
| Jordi Mollá (56) |
| Geneviéve Bujold (82) |
| Tim Abell (66) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
The Expendables 2. - A feláldozhatók 2.   |
| Meg LeFauve |
Fórum - Szarvasbébi (sorozat) - Vélemények
Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!
| 7. Lifeisamovie (2024-07-01 14:09.13) |
| http://www.youtube.com/watch?v=lxYodFX-dsY
Szarvasbébi; Növekvő autóeladások; Évadzárás - Önkényes Mérvadó Jó 50 percben szétszedik a sorozatot...nyilván aki még nem látta, az inkább hagyja, nehogy előre lelőjenek valami poént, aztán menjen a hiszti.. |
| 6. Gyorkos (2024-06-29 13:28.53) |
| A megvalósítás színvonalas. Sikerült erős érzelmeket kiváltania belőlem és legtöbbször le is kötötte a figyelmemet. A nemi identitászavaros férfi tévelygéseinek feldolgozása idegesített, de a bomlott elméjű nő személyének bemutatása, története a főszereplővel lebilincselő volt. Kétségtelen, hogy a Netflix egyik Woke, Gender témájú sorozatát nézzük, ennek megfelelően kell távolságot tartani a filmtől, vagy befogadni azt. Kinek, milyen a világnézete. |
| 5. Norbii92 (2024-06-14 16:51.15) |
| Van abban valami nagyon félelmetes és durva amikor egy középkorú nő egy férfit zaklat. Hiszen mindegy ki kit zaklat, férfi nőt vagy nő férfit, a zaklatás az zaklatás. Nem tolerálandó dolog. A Szarvasbébi pedig erről szól, és akkor kezdődik amikor általában a true crime sorozatok véget érnek: egy harmincas férfit látunk, aki besétál a rendőrségre. Zavarban van, jelenteni akarja, hogy zaklatják. Elmondja, hogy az üldözője egy nő, akivel soha semmilyen kapcsolata nem volt. A vele szemben álló rendőr értetlen, de azért megkérdezi, hogy mióta tart ez. A férfi elmondja, hogy hat hónapja. Mi tartott ennyi ideig, kérdezi erre a rendőr. Ekkor a férfi fáradtan belenéz a kamerába, mély levegőt vesz, majd megjelenik a főcím, és a főszereplőnk narrálása mellett visszamegyünk az időben, hogy megtudjunk mindent. Például azt, hogy az egész a sajnálat érzésével, és egy egyszerű ingyen teával kezdődött egy bárban...
Nem könnyű írni erről a sorozatról, mert annyi érzést és gondolatot ébreszt az emberben amit nehéz szavakba önteni. Olyan mintha belelátnánk egy ember legtitkosabb gondolataiba – azokba, amiket még névtelenül sem biztos, hogy el merne mondani bárkinek. Arról, hogy milyen az, amikor megaláznak, amikor áldozat vagy, amikor tehetetlen vagy, amikor a saját frusztrációd miatt rosszabb az életed, amikor a környezeted nem akar, vagy nem tud semmit tenni érted, amikor pontosan tudod, hogy rossz az irány, amerre tartasz, te viszont semmiképpen sem akarsz változtatni és kezdődik minden elölről. A sorozatbeli Donny Dunn élete pontosan ilyen, ami pedig az őt játszó Richard Gadd-al történt valós eseményeket dolgozza fel. Donny (ahogy az életben is Gadd) egy komikus, aki jellemzően kisebb közönség előtt fellépve mutatja be kissé kaotikus és egyáltalán nem vicces produkcióit. Egy nap azonban váratlanul a közönségének mesélte el, hogy fiatalkorában egy ismertebb brit szórakoztatóipari dolgozó megerőszakolta őt. A sorozat központi témáját is ez adja, mely által választ kapunk Donny furcsa viselkedésére és a Martha-val való "kapcsolatára" is. Ugyanis ez az elszenvedett trauma az ami egy önutálatba hajló, nemi identitászavarral, súlyos félénkséggel és frusztrációk tömkelegével sújtott fiatal férfit eredményeztek. Aztán megjelenik Martha és főszereplőnk egy soha véget nem érő spirálba jut, ami azt eredményezi, hogy a nő nem kevesebb mint hat évig zaklatta őt és a családját, követte, és úgy általában pokollá tette az életét. És hogy fajulhatott el ez idáig? Azonkívül, hogy - mint kiderült - a nő egy "profi" zaklató, annak rajongása, pozitív megerősítései akaratlanul is hatottak Donny önbizalmára, amire egy idő után már szüksége van. Magyarán legitimálta a nő zaklatását, akinek a napi bárbéli látogatásai később rendszeres, napi százas mennyiségű e-mail üzenetekkel, majd váratlan személyes felbukkanásokkal egészültek ki. Martha minden lehetőséget megragadott, hogy közel kerüljön a férfihoz, helyesírási hibákkal és elütésekkel teli leveleit, kellemetlen becézgetéseit (innen a Szarvasbébi cím) megtapasztaljuk mi nézők is, a fejünkbe pedig garantáltan felgyullad az a bizonyos piros lámpa, mely jelzi, innen futni kell. Donny azonban mégse teszi. Martha egy notórius hazudozó, konstans ellentmondásokban, akinek otthona pont olyan rendezetlen, mint lelki világa. Vele szemben Donny bénázik, hazudik, elhallgat, rosszul kommunikál, titkon talán vonzódik - tehát rengeteg érzést, gondolatot, szempontot megismertet velünk Richard Gadd, hogy mi ment végbe benne abban az időben, amikor ezek az események megtörténtek vele. Nem könnyű sorozat a Szarvasbébi, brutálisan kínos jelenetekbe csap néhol, és ezalatt nemcsak a zaklatásokat és a stand-upos lebőgéseket kell érteni, hanem a nemi erőszakot és Donny szexualitásának feltárását is, amik garantáltan okoznak majd kellemetlen perceket. Már-már túl személyes és durva néhol a sorozat, de szerencsére Richard Gadd pontosan tisztában van azzal, mikor kell humort csempészni az alkotásba. Richard Gadd tanítani akar, és megmutatni, hogy a gyengeség felvállalásában mennyi erő lakozik. Ő így tette túl magát saját megpróbáltatásain, amelynek fontos része volt az önvizsgálat és a kritika. Martha bár tipikus antagonista, a szerző nem mond felette ítéletet: innen lehet tudni, hogy már tényleg nem ez határozza meg a mindennapjait, és nincsenek miatta álmatlan éjszakái. Már egy szabad emberként tud élni, aki a tragédiából komédiát formál. Összességében ritkán látni egy ennyire igényes és összetett sorozatot, sőt, amblokk ilyen alkotást, szóval nekem nagyon tetszett! Nagyon sokáig nem tudtam érdemben nyilatkozni róla - idő kellett, hogy leülepedjen az élmény és összeszedhessem a gondolataimat. Én abszolút ajánlom mindenkinek! 5* |
| 4. Semprini (2024-05-14 10:42.07) |
| Ezt a sorozatot látni kell, de néha azért elég kellemetlen nézni.
A hazai kritikákat átolvasva kizárólag pozitív véleményeket találtam, az IMDb-n pedig 7,9 az átlaga, ami igen magas. Tehát egyértelműen bejött a nézőknek és a kritikusoknak is. Ehhez képest itt a Filmkat-on mindössze 3,2-n áll, de ez is úgy jött ki, hogy vagy magas, vagy alacsony pontszámot kap, átlagosat alig, tehát azért egy elég megosztó darabról van szó. A sorozat igaz történetet dolgoz fel, bár a szereplők neveit és jópár egyéb momentumot megváltoztattak, átírtak, de azért amit látunk, az nagyjából tényleg megtörtént, méghozzá a főszerepet játszó és a sorozatot íróként is jegyző Richard Gadd-dal. A megvalósítás rendkívül színvonalasra sikerült. Az alakítások parádésak, Gadd tökéletesen "alakítja" önmagát, Jessica Gunning Marthajának pedig instant helye van minden idők leghideglelősebb női filmes karakterei között. Alacsony, rendkívül túlsúlyos, ugyanakkor kimondottan extrovertált, harsányan nevet, gátlástalanul káromkodik, és teljesen végletes érzelmek jellemzik. Sokszor eszünkbe juthat róla Kathy Bates Anne Wilkes-e a Tortúrából, bőven van hasonlóság a két karakter között. Ez a nő is elmebeteg, láthatóan teljesen szét van csúszva az élete, az se igaz, amit kérdez, egy saját maga által kitalált világban él, és azt, hogy meghívják egy ingyen teára, azonnal életre szóló kapcsolatnak veszi - és itt kezdődik a zaklatás. A férfi pedig sokáig nemhogy nem akarja lerázni, de egyenesen bátorító jeleket ad neki, kedves hozzá, viccesen flörtölget vele, elviszi egy kávézóba, és a nő első hisztérikus indulatkitörésénél kap csak először észbe, hogy itt valami nagyon nem stimmel. A rendőrségre viszont csak fél évvel(!) ezután megy el - no comment. A film persze igyekszik megmagyarázni ennek az okát, de erre szerintem nem igazán van racionális magyarázat. Látszólag a manus maga is elég vastagon tehet arról, hogy nem rázta le és/vagy nem jelentette fel sokkal előbb a zaklatóját, de a dolog azért mégsem ennyire egyszerű. Ennél többet azonban nem árulnék el. A mellékszereplőgárda is remekül lett összeválogatva, van pár emlékezetes figura köztük is. Hét epizód, egyenként 25-30 perces játékidővel, tehát elég hamar ledarálható, szinkronnal is elérhető, tényleg csak ajánlani tudom, persze amint az itteni átlagából kiderül: egyáltalán nem való mindenkinek... Részemről egy erős négyest simán megérdemel, mindenképp az utóbbi évek egyik legjobb, legigényesebb sorozatáról van szó. 8/10 |
| 3. Independence (2024-05-13 11:41.22) - (válasz Chris Co 1. hozzászólására) |
| Egyet értve Veled, a "sori" - mely pokoli tömény, agyállományt mozgató, s nehéz "látnivaló", rengeteg szekunder szégyenérzetet keltő pillanattal - arra is mikroszkopikus precizitással rámutat, hogy "zaklató, s zaklatott" között, hogy tud kialakulni olyan "függés", amitől elszakadni, rohadt nehéz. Sokan bírálnak nőket - is - , hisz könnyű mondani: miért nem hagyod ott - párod, férjed, élettársad...-, mikor folyvást bántalmaz, fizikalilag is akár, de nem feltétlenül, csak úgy! S néha egy-egy pofont könnyebb túlélni, mint a személyiség torzító uralkodást -, lelkileg, én s öntudatban, egyaránt. Mert a zaklató, a zaklatottban egyfajta "szükségletet" elégít ki: érzelmi hiány vákuumát tölti ki, teljes körű "rád figyelést" ad - sokszor mondom, higgyük már el, a negatív figyelem is figyelem! - rajongó szeretetet nyújt, melyet korábban nem kaptál meg, másoktól. Te vagy a központ. Az emberi szükségletek, nem kizárólag: pénz, munka, étel, ital, meleg szoba, s egyebek... Az ember, legbelül, ennél sokkal komplexebb lény. Gyűlölöd, hogy "pittyen a telefon", s mégis várod! Hihetetlen, ez az antagonisztikus ellentét, mennyire érdekes! Ezt ennyire nyiltan s őszintén felvállalni, saját személyiséggel, tiszteletet parancsoló bátorság. Egyben, egyfajta exhibicionizmus! Ugyanis a saját magát játszó főszereplő, a sorozat által is, figyelemre vágyik, ki ezt "elszenvedte", az én vagyok! A homoszexuális abúzus, ugyanez, csak pepitában! Bántalmaznak, elkábítanak, megerőszakolnak..., de azért visszamegyek. Richard Gadd beenged minket nézőket, lelke s elméje legsötétebb, legsebezhetőbb, legintimebb bugyraiba..., s ott nem egy "szent" látszódik, glóráivál a feje fölött, véletlenül sem! DE! Beenged, mert vágyik rá! Ez a tény, tán ennek a sorozatnak a legnagyobb tanulsága. Külön "érdekesség" a transznemű lánnyal való kapcsolata! A szexualitás labirintusa, olyan útvesztő, amiben végképp a legnagyobb hiba, az ítélkezés. Heteró pasik..., bizony..., van a világnak olyan pontja, ahol erre egy egész "iparág" épül. Nava Mau, tökéletes! Ő sem vágyik másra, mint "kapcsolatra". Mert az egy "dolog", hogy egy-egy e téren kíváncsi heteró pasi, alkalmanként megdugja, de ő is szeretetre, tartós viszonyra vágyik. Mint minden normális ember. S Londonban is gáz, ha meg kéne ölelni, ne adj isten megcsókolni a metrón, egy transznemű nőt. Ennyit a nyugatot uraló "genderről"! Karancslapujtő, s London, e szerint, mégsem különbözik annyira egymástól, mintsem azt gondolnánk! A begyöpösödött, elmaradott, maradi s mások - más - gondolkodását, épp úgy elitélik ott, mint kis hazánkban, ahol erre, még rá is játszanak.
Baromi jó sorozat, de - ismétlem magam, más filmek kapcsán - nagyon nem való mindenkinek. Ezt a sztorit, főhőseivel együtt, nem csak nézni, de látni is kell, kellő nyitottsággal! |
| 2. Bertó!!! (2024-05-13 07:02.08) |
| A főszereplő tag saját magát játszotta, ugyanis a való èletben, ő maga is szexuális bántalmazás áldozat volt. Nem semmi ilyen múlttal egy ilyen karaktert eljátszani. |
| 1. Chris Co (2024-05-12 20:39.04) |
| Megtörtént esemény alapján (tehát, az alap, mint téma). Kiszínezve is kínos, és gyötrő pozitív értelemben. Rámutat a gyengeségeinkre. Félelem, önbizalomhiány, határozatlanság, céltalanság, menekülés... f*szom! Kell ennél több? Véletlenek is segítenek, mert lehet, azok nélkül még mindig csak eveznénk a szárazföldön. A főszereplő (mint színész is) odavágott! Mennyire hülye, és miért nem áll a sarkára... Ja, ha meg visszagondolunk arra, mit csináltunk volna másképp korábban, nem biztos, lesajnálnánk a tagot. Az olyan, hogy zaklatás örök téma. Ez itt meg egy sztori a sokból, amit szerintem nagyon elkaptak. Remek forgatókönyv, meg a többi ilyen filmes izék. Elgondolkodtat, agyalásra sarkall, beleás a lelkünkbe (agyunkba - szépateistán), és még némi humor is akad. Egyszerű, de "padlóla" küld a "sokkolással"! Ajánlós! |
Kapcsolódó fórumok
| Vélemények | Lifeisamovie, 2024-07-01 14:09 | 7 hsz |
| Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
| Keresem téma megnyitása | 0 hsz | |
| Szarvasbébi adatlap |
| Eredeti cím: Baby Reindeer |
| Évszám: 2024 |
| Szereplők: Richard Gadd, Jessica Gunning, Danny Kirrane, Nava Mau, Jamie Michie... |
További információk |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu