Fórum - Amerikai história X - Vélemények (3. oldal)

elejére 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 ... végére

1655. John Ryder (2013-07-01 13:53.46)

Nem egy limonádé film ez; olyan darab, amit igen nehéz árnyaltan, elfogultság nélkül megítélni. Igencsak sarkosan mutatja be a különféle embercsoportok közötti problémákat, és az erre adott reakciókat. Ez a film nem ad választ arra, miként lehetne megoldani a fehér/nem fehér együttélés problémáit, azt viszont remekül bemutatja - egy család tragikus életén keresztül -, hogy miként NEM (vagyis az öncélú erőszakkal, bosszú szülte megtorlással, de ugyanígy tévút a csöpögős, "mindenkit a keblemre ölelek" típusú ultraliberális tolerancia is). És ami Amerikában a fehérek és színesbőrűek - e filmben konkrétan a feketék - közötti ellentét, az nálunk a cigány kisebbséggel együttélés problémájaként ugyanúgy megvan, ezért itthon is húsbavágóan aktuális a film mondanivalója. Persze nálunk, lehet mondani, csak a keleti megyékben igazán gond a "cigánykérdés", na de persze az USA-ban se mindenütt olyan kiélezettek a "faji ellentétek", csak bizonyos régiókban. Tehát a helyzet majdnem hogy ugyanaz ott is meg itt is, csak nálunk az a szerencse, hogy a fegyvertartás nem annyira liberális, mint az amcsiknál, így emiatt kevesebb a halállal végződő összetűzés. Gondoljunk bele, mi lenne itt egyes helyeken, ha ugyanolyan könnyű lenne fegyverhez jutni, mint az USA-ban... Az mindenesetre remekül lejön a filmből, hogy az erőszak, az indulat, revansvágy vezette gyilkos ösztönök gátlástalan kiélése nem vezet sehová. A kisebbség erőszakos fellépésére nem az a jó válasz, amit a szkinhedek csináltak, hogy akkor válaszul mi is szerveződjünk bandába és toroljuk meg a sérelmeket. (Lásd itthon a Magyar Gárda próbálkozásait.) Ebből csak állandó vagdalkozás, bosszú és amiatt újabb bosszú, a konfliktus állandósulása és elmélyülése következne, ezt pedig egyetlen józan, a hazáját szerető ember sem akarhatja. Lásd Derek Vinyard sztoriját a filmben: tűzoltó apja elvesztése miatti - jogos! - indulata eltúlzott reakcióként a szkinhed mozgalom felé tolja, ahol a bevándorlók - persze sokszor nem épp fair módon történő - térnyerésére olyasféle "megoldást" tud csak, mint pl. egy ázsiai tulajdonba került hipermarket szétveretése a banda tagjaival. Tehát egyéni sérelme miatt érzett dühét egy ideológia, a nácizmus kereteibe helyezve, a (mindegy, milyen, de főleg fekete) kisebbség iránti fellépéssel próbálja levezetni. Aminek, természetesen, mi lesz a vége? Két, a kocsiját elkötni kívánó néger kinyírása miatt sittre kerül, ahol viszont - miután összehaverkodik egy fekete sráccal, s kezdi felismerni, hogy a színes bőrű is lehet ember, ezen "elhajlása" miatt épp a fehér elítéltek erőszakolják meg s alázzák ezzel porig a zuhanyzóban - nézetei gyökeresen megváltoznak, felismeri, hogy a gyűlölködés nem vezet sehová. Csakhogy a múltat nem lehet meg nem történtté tenni, s régi bűnnek hosszú az árnyéka stb., ezért a sittről kijőve, épp mikor már új életet akarna kezdeni s a közben szintén - amúgy érthetően - a szkinhed mozgalom felé orientálódó öccsét visszatéríteni a normális útra, utóbbit az egyik megölt négernek a tesója megtorlásból lelövi. Ez a tragédia teszi fel a pontot az amúgy is végig drámai filmre, s a legfontosabb tanulság egyértelmű: a bosszú csak bosszút, az erőszak erőszakot szül - fehérnél, négernél, cigánynál többé-kevésbé egyformán, legfeljebb az egyik hamarabb, és brutálisabban, a másik talán csak hosszabb tűrés után, vagy neveltetésénél fogva enyhébb eszközökkel teszi meg, de általában megteszi -, így ez nem lehet járható út. Derek is felismeri ezt, igaz ehhez kellettek a börtönbeli elég durva tapasztalatok. És tényleg jó, hogy nem az a legendás kivágott jelenet lett végül a film befejezése, hogy megint leborotválja a haját és a bosszú jegyében újra a skinheadek közé áll. Mert azzal az egész film tanulsága az értelmét veszti, tényleg elég veszélyes lett volna azt beletenni. Na de azért, azon túlmenően hogy az erőszak, a náci/szkinhed eszmék nem vezetnek semmi jóra, azért attól még maradt egypár nyitott kérdés a "faji" együttélés terén, nemcsak az USA-ban, nálunk is. Mert ugye azt senki se gondolja, hogy azok a srácok, akik a filmben leborotválták a fejüket és a kisebbség elleni erőszakos fellépést hirdették, azok csak jókedvükben, poénból tették ezt? Ugye nem. Valós probléma volt, amire próbáltak a maguk módján reagálni? Naná. Itthon, nálunk a Magyar Gárda viccből jött csak létre, vagy kurvára nyomós oka volt rá, egy bizonyos régiókban - de a helyzet változatlansága esetén hosszabb távon az egész országra kiterjedően - már-már elviselhetetlen helyzetre válaszul? Még szép! Tehát mindenki tudja, hogy van egy kőkeményen húsbavágó társadalmi probléma, Amerikában a színesekkel, nálunk a cigányokkal kapcsolatban, hogy hogyan lehet normálisan és működőképesen együtt élni velük. Mindez csak a szkinhedeket, gárdistákat zavarja? Kurvára nem! Csak éppen utóbbiak olyan emberek, akik neveltetésükből (vagy annak hiányából), szociális helyzetükből, egyéni sérelmeikből - lásd Derek - fakadóan hamarabb "robbannak", s hajlamosabbak keményebben fellépni, kézbe venni a dolgokat és nem a hatóságra, az államra várni, különösen hogy az sokszor nem is csinál semmit. De ettől még a "csendes többséget", legalábbis aki olyan helyen él, éppúgy zavarja a legtöbb esetben a kisebbség életmódja, csak hát a társadalom nagy része konformista, inkább meghúzza magát, kussol, vagy csak magában morog, várja-várja, hogy majd az állam lép valamit. Csak hát, ugye tudjuk, hogy politikusaink, hacsak nagyon el nem fajul valami helyzet, legtöbbször nem lépnek semmit, csak ha már a szavazat kerül veszélybe, és mert megjelennek a Magyar gárda-féle önjelölt rendcsinálók, akkor meg átesnek a ló túlsó oldalára és 2 héten belüli rendcsinálást ígérnek... na mindegy. A lényeg az, hogy mindenki tudja, így nem mehetnek tovább a dolgok. Mert az a válasz, amit a politika adott a kisebbségi kérdésre évtizedeken keresztül, hogy pozitív diszkrimináció, meg hagyjuk a kisebbségeket úgy élni, ahogy nekik tetszik, adjunk nekik ombudsmant, meg plusz pontot az egyetemen, meg sok-sok milliárdot "felzárkóztatásra" (amit vezetőik persze úgy osztanak szét, mint afrikai diktátorok a nyugati élelmiszersegélyt, azaz maguk között, az egyszerű népnek meg alig vagy semmi se jut) - szóval ez a langyos, mindent engedő politika, ami dajkálgatja a kisebbségeket és mindent a seggük alá tol a kőkeményen gürcölő többségi adófizetők pénzéből, az, mindenki látja, befuccsolt. És az emberek is egyre kevésbé tűrik, totál érthető módon. Nagyon találó példa volt erre, amit Derek és Danny apja mondott a filmben az ebédlőasztalnál, hogy a tűzoltóságra két feketét vettek fel, pedig nem ők voltak a legjobbak, és mégis rájuk bízzák emberek életét. Ez is mutatja, hogy az embereknek a pozitív diszkriminációval mennyire tele van a tökük. Azért teljesen értelmetlen ez, hogy toljuk bele a kisebbségiekbe a tenger sok pénzt, meg toleráljuk őket maximálisan, hogy hátha majd pár év alatt felzárkóznak a mi szintünkre, mert az igazság az, hogy - belátható időn belül - NEM FOGNAK. Ez sehol se működik. Nézzük meg a németeket, kurva sok pénzt pumpáltak a volt NDK régiókba, mégis 20 év után is, ha arra jár az ember, még mindig baromi nagy a különbség a nyugati részhez képest. Vagy: hol vagyunk mi az osztrákoktól, és nem csak a 40 év kommunizmus miatt. Ez az egész "utolérni és meghaladni" mítosz, ez már a kommunistáknak se jött be, hiszen amíg mi próbáljuk beérni az osztrákokat, addig ők se állnak meg, ezt még a hülye is látja. És ez ugyanígy van nemcsak országok, hanem népcsoportok, rasszok között is. Hagyjuk már ezt a "minden ember egyforma" dumát. Ez nem igaz, éppen úgy, mint egy iskolai osztályban is van jó meg rossz tanuló diák, mégse kap mindenki ugyanolyan jegyet. Szép is lenne. Csak meg kell nézni a történelmet. Az európai népek technológiai, kulturális szinten hová jutottak, adott földrajzi-erőforrás elérhetőségi szint mellett, és ehhez képest hol tartottak mondjuk az 1500-as években az amerikai indiánok, vagy akár 1900-ban az afrikai bennszülöttek. Az európait messze túlszárnyaló erőforrás, ásványkincs, termőföld stb. készletek mellett, ez főleg Amerikára igaz. Tehát baromira nem lehet itt általánosítani. Akkor se, ha kicsiben Magyarországot nézzük: IV. Béla a tatárjárás után behozta a svábokat, tótokat, kunokat, majd jöttek nemsokára a cigányok is. Hol vannak most a kunok, svábok? Max. a nevükről mondod meg ma már a származásukat. Miközben a cigányok...? Nem ragozom tovább, evidencia hogy az egyes népcsoportok teljesítménye, képességeik NAGY ÁTLAGBAN nem egyenlők. Persze kivétel mindig van, mert cigányban is van dolgos, szorgalmas, sőt még diplomás is nem egy, többségi magyarban meg ennek az ellentéte, ez ordító közhely. Csak éppen... meg kell nézni az arányokat. És évszázadok teltek el, szóval nem pár évről beszélünk, amit még ki lehet magyarázni. Vagy, India és Európa gazdasági-társadalmi fejlettsége hogy is viszonyul most egymáshoz? Na ugye. És, hogy az alapproblémához visszakanyarodjak: elmaradottabb, kulturálatlanabb embercsoportok előbb folyamodnak erőszakhoz, mert nem tudják felvenni a felgyorsult világ ritmusát, és nem boldogulnak, ezért frusztráltak és hajlamosabbak a bűnözés útjára lépni, stb. Miért? Mert ez a langyos liberális, az emberi jogokat és egyenlőséget istenítő liberális társadalom azt is képzeli, azt is várja tőlük, hogy hipp-hopp zárkózzanak fel, éljenek úgy mint a többség. De ez lehetetlen, a lépcsőfokokat lehet kettesével-hármasával szedni de tizesével azért már nem. Pár kiemelkedőbb képességűnek sikerül, de a nagy átlagnak nem, pozitív diszkrimináció ide vagy oda. Ha ezt az elfuserált kísérletet még tovább folytatják, hogy a menthetetlenül leszakadt, lemaradt kisebbségnek mindent odaadnak, mindent nyújtanak, hogy felhúzzák a többség átlagára, abba mi, adófizető, dolgozó emberek előbb-utóbb beledöglünk, inkább előbb. Egy Amerika még csak-csak megengedhette, hogy egy rahedli pénzt öl a feketék felzárkóztatásába, no de mi magyarok?!

1654. Ostobatuk (2013-04-20 12:04.22) - (válasz SzaboKri81 1653. hozzászólására)

Nem hinném, hogy a szükségesnél több sztereotípiát gyúrtak volna a moziba, a lényeg pontosan az lenne ugye, hogy az ostoba előítéleteket valahogy hátrébb szorítsuk végre. Amellett egy ilyen film esetében szükség van a szélsőségekre, bizonyos nézőpontok, karakterek bemutatására, hisz erős mondanivalót egyfajta sarkítás nélkül igen nehéz átadni.

1653. SzaboKri81 (2013-04-20 04:13.07)

Kicsit érdekesnek tartom a Filmkatalóguson elfoglalt helyezését ennek a filmnek. Félreértések elkerülése véget nem azért mert nem tartanám jó filmnek. Szerintem remek alkotás, bár azért van egy-két hibája neki. Inkább azért mert a film anyagilag totális bukás volt. Amerikában mindösszesen 6 millió dollárt sikerült termelnie és, hogy legalább ne legyen veszteséges a nemzetközi piacon sikerült még 17-et. A 20 milliós büdzséhez viszonyítva ez viszont roppant vérszegény. Úgy látszik itthon nálunk viszont nagyon is sikeres. Amit olyan szempontból nem csodálok, hogy tényleg remek film. A színészi játék zseniális, a film hangulata nagyon nyomasztó. Pont olyan, mint amilyennek lennie kell. A színes és fekete-fehér jelenetek váltakozása nagyon jól eltalált. A vége pedig egyszerűen megindító és még azon se csodálkoznék, ha megríkatja az embert. Akkor miért nem öt csillag? Sajnos a filmnek van egy durva hibája az én szemembe. Mégpedig az, hogy borzasztóan sztereotíp. És itt most spoileres leszek. Szóval vannak a tudatlan, manipulálható és gonosz fehérek. A másik oldalon pedig az szegény elnyomott feketék. És ezen még az sem segít, hogy a végén a fekete srác megöli szegény Furlongot. Ez a leginkább a börtönös jelenetre értendő. Szóval Derek hármas gyilkosság miatt ül. Bár széttrancsirozta egy másik ember fejét az útpadkán, mégis önvédelemnek minősítették. Ezzel szemben a szegény elnyomott fekete ember, amiért eltörte egy fehér rendőr lábát rögtön ennek a dupláját kapta. Aztán odabent az egész világ totálisan megfordul. A fehérek megerőszakolják, mert szeret kosarazni, a feketék nem bántják, mert Derek a mosodában összebarátkozott az előbb említett szerencsétlen tévé tolvajjal. Aki ezek szerint nagyon nagy ember lehet, ha így hallgatnak rá a többiek. Összességében azonban egy remek film. Mindenkinek szívesen ajánlom, mert tényleg nagyon megindító. Mondom nálam ez az egy hibája van, hogy rendkívül sztereotíp (hozzáteszem ezzel nincs egyedül, hiszen a legtöbb rasszizmusról szóló film az). Ez viszont még nem ok arra, hogy ne legyen jó. Maximum nálam arra igen, hogy ne kapja meg az öt csillagot.

1652. Bean (2013-03-19 18:23.00) - (válasz Hunarin 1651. hozzászólására)

Örülök, hogy előkerültél.:D Amit írsz az rendben is van, hogy Amerikában nem viccelnek egy két helyen és ehhez nem kell a híradót nézni, azt viszont már nem biztos, hogy mindennapos ha egy négert náci eszméket követő ember napi szinten öldöklőik a négert.Nyilván ilyen is van és jelen is van, de nem hiszem, hogy olyan mindennapos dolog, mint a hétvégi bevásárlás.Megy ott a bandaleszámolás vagy a latinok, négerek stb etnikumú emberkék mészárlása, de nem hiszem, hogy az etnikai dolog lenne inkább csak banda, hatalom, pénz, drog stb.Amerika egy más világ ilyen téren ezt aláírom, de azt gondolom a nyílt fasiszta gyilkolást nem igazán tudna kibontakozni olyan szintre, hogy az mindennapos legyen...Hangsúlyozom, hogy a dolog jelen van és biztos, hogy vannak fasiszta inditatású emberölések nem is egy a világban, de nem mindennapos.

1651. Hunarin (2013-03-19 16:23.38) - (válasz Bean 1648. hozzászólására)

Amerikában számtalan embert ölnek meg naponta azért mert néger vagy azért mert fehér.Attól hogy a híradások csak a töredékéről számol be azért a jelenség szinte mindennapos.Ez a film kiragadt ebből egy "szeletet" és előadta drámai köntösben.(A lesittelt bátyó megvilágosodik,hogy ezt nem szabad és akkor az öcsit jó útra tereljük,ne bántsd a négert,ne légy náci stb...)Ezzel még nem is lenne baj de a kivitelezés nem tetszett főleg a színészi teljesítmény Nortont kivéve ,meg ez a meseszerű előadásmód.Sajnálom de nem fogott meg.

1650. Bean (2013-03-18 19:39.06) - (válasz Menrot 1649. hozzászólására)

Engem ez érdekel semmi személyeskedés nem vagyok híve...:D

1649. Menrot (2013-03-18 19:14.37) - (válasz Bean 1648. hozzászólására)

Persze.Bocsánat:)

1648. Bean (2013-03-18 18:51.00) - (válasz Menrot 1647. hozzászólására)

Azt azért remélem megengeded, hogy a "mindennapos" kifejezést kifejtse nekem bővebben, mert nem igazán értek vele egyet.Persze ha csak megengeded...

1647. Menrot (2013-03-18 16:00.06)

Szerintem Hunarint békén kellene hagyni.Újabb szemetelés lesz....

1646. Evile-Elvis- (2013-03-18 15:56.17) - (válasz Bean 1645. hozzászólására)

Hunarin speciális kategória. Írt már ide mélyenszántót (fos, szar, túlértékelt...) nem egy kiváló filmhez.

1645. Bean (2013-03-18 15:53.07) - (válasz Evile-Elvis- 1644. hozzászólására)

"Hunarin" is csatlakozhatna és kifejthetné ezt a mindennapos dolgot, mert egy nagyon picit erős meglátás, aztán lehet, hogy én élek szatyorban.Csak nekem nehogy azt írja, hogy az erőszak mindennapos, mert eret vágok, mert nyilvánvaló dolgokat ne írjon...

1644. Evile-Elvis- (2013-03-18 15:49.42) - (válasz Bean 1643. hozzászólására)

A reggeli toalett kész rituálé, ahhoz képest, hogy roppannak a Rangers alatt a koponyák - én inkább a levegővételhez hasonlítanám. :D

1643. Bean (2013-03-18 15:44.57) - (válasz Evile-Elvis- 1642. hozzászólására)

Korrekt, bár azt gondolom nem megerőltető az ilyen hozzáállás egy mindennapos témához, csak napi rutinként éled meg, mint a reggeli wc.Nem kell ezt túlgondolni.:D

1642. Evile-Elvis- (2013-03-18 15:43.02) - (válasz Bean 1641. hozzászólására)

Én liberálisan tolom. Nemtől, vallástól és faji hovatartozástól függetlenül szétlapítom bárki koponyáját...:D

1641. Bean (2013-03-18 15:40.04) - (válasz Evile-Elvis- 1640. hozzászólására)

Néger fejet ezt kihagytad...:D

1640. Evile-Elvis- (2013-03-18 15:28.07)

Ez egy mindennapos sztori na...ma is széttoltam pár fejet a járdaszegélyen, holnap is szétfogok.

1639. Hunarin (2013-03-18 15:20.50)

Sajna egy csalódás volt számomra ez a film.Egy mindennapos történet ami túl lett dramatizálva ennyi és kész!Norton játéka viszont kiemelkedő volt. Emiatt 3

1638. FarewellToEx!stence (2013-03-17 22:46.40)

Amerikai História X - gondolatok egy film után - Milyen színes a világ! Mondja az ember, aztán mintha megharagudna a színekre, kilépve az ajtón húszméteres távolságra kerüli a cigányokat, összeráncolt homlokkal lépi át a csövest és orra elé teszi a kezét, ha annak bűze csapja meg, a jóbarátokkal mocskos zsidózik, ha politikáról van szó, ha pénzügyről van szó, ha csak egy módosabb emberről van szó, vagy ha csak irigy valamire, köpköd, ha túl sok a feka, nigger, füstös a képernyőn, hányinger kerülgeti ha végigsétál egy üzletsoron és meglátja a sárgák kínai üzletét, képes szabadidejében kivonulni a térre és köveket hajigálni a homárokra, szemen köpi a retardált embert, kiröhögi a más vallásút, vagy egyáltalán a vallásost, legyávázza azt, ki nem szavaz, de ellenségnek tekinti azt, aki másra szavaz… …felszeleteli a világ apróbb részeit még apróbb cikkekre, ellenségfajták eloszlása szerint. Mennyi szín és én mindet utálom! – mondja. Legyen minden fehér. Vagy fekete. Értjük a filmet, nagyon jól tudjuk miről szól, de nagyon bátran mutatja be azt, amiben mindannyian élünk, mégsem szeretünk, vagy akarunk, vagy tudunk úgy beszélni róla sokszor, ahogy ez a film megteszi. Mert megteszi. Bejár egy olyan utat, melyen a főhősök ide oda sodródnak egy igencsak kényes kérdésben, vajon mit határoznak meg a bőrszínek? Vajon valóban ennyi határozza meg azt, kiben bízhatunk, ki lehet a barátunk, kibe való golyó, ki lehet a szomszédom és kit kell elföldelnem? A társadalmak legsúlyosabb betegsége rasszizmus, kezelése globálisan gyakorlatilag lehetetlen. Valahol úgy érzem, az orvosságot ez a film sem tudja szállítani, a gondolatok amiket megfogalmaz, kivétel nélkül igencsak használhatóak, igencsak elgondolkodtatóak, de a kétely, a kétely ott ül mindvégig a forgatókönyvben, vajon mi is hát a megoldás? Kinek kell hát toleránsabbnak lenni? De hát melyik oldal engedjen? Ki veszít, ha te leengeded a fegyvert? Kik vagyunk mi egyáltalán, hogy eldöntsük, melyikünk a feljebbvaló? Vérprofi rendezés egy maximális alakítását nyújtó Edward Nortonnal és egy hasonlóan muzsikáló Furlongal, s egy olyan forgatókönyvvel, mely minden zegéz-zugát bejárja ennek a halálos kórnak, keresve a gyógyírt, de a végsőgben mégis a realitás talaján maradva ad egy igencsak zsibbasztó pofont a nézőnek, hogy hé, ébredj fel pajtás! Nem ilyen egyszerű! Ami mélyen beléd lett plántálva, melynek mérgét születésed óta társadalmak dühös üvöltözése csepegtette vénáidba, attól megszabadulni nem lehet oly könnyen, hogy egyszerűen odébbállsz. Mi van, ha nem engedik? A rasszizmus fullánkjával már akkor megmarják a fiatal gyermekeket, amikor még jóformán negatív tapasztalataik sem lehetnek azzal a bizonyos „színnel”, legyen szó bármilyen rasszról, vallásról, szokásról és társadalmi elhelyezkedésről. A fullánk már benned van, belédrakták, nem kérted, de azzal nősz fel, s nem csak te, de az egész generációd. Észrevétlenül kialakított az előző nemzedék egy ellentétet, melyet a nagyapáink érleltek, melyet az ő apáik vigyáztak, melyek az üknagyapák hordoztak, s azok apjai melengettek. Nem mai méreg ez, nagyon régi, nagyon gondosan megőrzött, nagyon mélyen elrejtett aprócska tüske… nem téped ki magadból egykönnyen. De ha meg is teszed, ha megvívod a harcod, ha leveted az előítéletek láncát, ha pozitívan állsz hozzá a ahhoz a bizonyos másik színhez, vajon ő megteszi e ugyanezt? Vajon ő megpróbálja e? S ha ő is megteszi, már ketten vagytok. De mi van a másik tízezerrel, mi van a másik egymillióval, a másik 2 milliárddal, akikben ott van a méreg? Amit vetünk azt aratjuk, minden felnövő generáció gyűlölni fogja azt, amit mi gyűlöltünk, mindaddig, amíg el nem feledkezünk beléjük plántálni ezt, mert ha egyik fél sem tenné meg, ha a születéstől együtt, tüskementesen indulna az élet, akkor talán több idő, erő maradna arra, hogy saját színeinkből szakítsuk ki a sötét foltokat, hogy kicsit magunkra koncentráljunk, hogy észrevegyük, mennyire nem vagyunk senkik ezen a büdös nagy világon, hogy ítélkezzünk mások felett, hogy mennyi mindent kéne rendberakni pont ott, ahol másnál is rosszallóan nézzük a kupacot… Annyira egyszerű lenne az egész, hogy az már lehetetlen. Tudja ezt a film is. 10/10 ------------------ farewelltoex!stence

1637. Brigi fcb (2013-03-06 09:08.09) - (válasz V laszlo 1636. hozzászólására)

Azért vannak csoportok ahol bizony jogosan vannak előítéletei az embernek, mert a többség lop, hazudik, csal, élősködik. Nem mindegyik olyan persze, de sajnos túlnyomó többség olyan és akk ember legyen a talpán aki a sok rossz tapasztalata után is azt mondja amit te.

1636. V laszlo (2013-03-05 22:32.46) - (válasz Johnny kapitány 1635. hozzászólására)

az az igazság hogy nem faji vagy bőrszin határoza meg hogy egy ember milyen hanem a cselekedetei.erre jó példa ez a film.bőrtőnős jelenet.

1635. Johnny kapitány (2013-03-05 03:31.13)

Spoileres lesz. Ez egy tipikusan olyan film, ami nem tud, de nem is akar igazságot tenni. Egyszerűen csak felmondja a kötelező leckét, de nem foglal állást. Nem menti fel a főhőseit a fajgyűlölet bűne alól (még akkor sem, ha a végén leszedik a náci szimbólumokat a falról), és nem ragad le a "jaj szegény feketék" féle siránkozásnál sem (ahogy Spielberg teszi Schindler esetében, ahol 5 percenként emlékeztet minket arra, hogy jaj szegény zsidók), hiszen a végén pontosan egy fekete lövi le a srácot, azaz pontosan megmutatja, hogy a fajgyűlölet, mint eszme, bárki fejében szárba szökkenhet, maximum a kiváltó ok lehet emberenként különböző. Mert ugye senki nem születik rasszistának, hanem az ilyesmit bizony az élettapasztalat hozza elő az emberből, vagy egyszerűen a környezet teszi vele, amiben felnő. Az előítélet alól sem mentes senki, hiszen a zsidó tanár is kereken kimondja a rosszul sikerült ebéd végén, hogy "menthetetlen", pedig mint láttuk, mindenki változhat, legfeljebb radikális dolgok szükségesek hozzá.

1634. Mozsika (2012-12-16 20:21.31) - (válasz Zsibró 1633. hozzászólására)

Költői túlzás, mely szerint A jó a rossz és a csúfot és A keresztapát is megfosztanád a tróntól :D

1633. Zsibró (2012-12-16 20:12.04) - (válasz Mozsika 1632. hozzászólására)

Nem mert másodiknak kellene lennie ,a Szemtől szemben után

1632. Mozsika (2012-11-16 22:43.24)

Ez is aztán minden, csak nem minden idők 10. legjobb filmje.

1631. Chris Co (2012-10-22 12:01.10) - (válasz London123 1629. hozzászólására)

"sokan rosszul vonják le a konklúziót, és éppen egy rasszizmust támogató filmnek hiszik" Sokan pont az ellenkezőjére hivatkoznak, hogy ellenpropaganda, elfogult stb...Szerintem egyáltalán nem az. Akik így gondolják, azoknak vatta van a fülükben olyankor is, amikor épp a munkanélküliséget, a bevándorlást és más társadalmi problémákat említenek a filmben. Az, hogy ezekre a problémákra nem a fasizmus a megfelelő társadalmi reakció, nem véletlen, mert általában pont azok nem értik meg, vagy nem akarják megérteni, akik (divatból) ezeket az elveket vallják. Egyik oldalról sem elfogult a film. Nagyon kiegyensúlyozott. :)

1630. Chris Co (2012-10-22 11:48.53) - (válasz Trashfan 1628. hozzászólására)

"+1, nagyon egyetértek,jól megfogalmaztad. Végre egy jó reakció!" :))

1629. London123 (2012-10-22 11:08.34)

Sokszor elég rasszista tudok lenni (elég rossz környéken lakom), de ettől függetlenül a filmben van igazság. A gyűlölet tényleg nem megoldás, és általánosítani sem lenne szabad. Viszont, ha én is átéltem volna azt, mint Edward Norton a filmben, én is hasonlóképp viselkedtem volna. Azonban,az általánosítás is rossz dolog. Ott van pl. Sweeney, vagy Lamont, akik emberileg tiszteletreméltó egyének, őket nem venném egy kalap alá azokkal, akik gyilkolnak (más kérdés, hogy kevés van ebből a fajtából, de ettől függetlenül vannak ilyenek). A film vége pedig valóban a nézőre bízza a megoldást. Hallottam, hogy az eredeti változatban a végén Norton áll a tükör előtt, és borotválja a fejét, ezt a jelenetet azonban sosem forgatták le. Nem csodálom, mert ez felrúgná az egész film tanulságát. Szerintem Derek magát hibáztatta az öccse haláláért, és úgy gondolta, az ő bűnei miatt kell meghalnia az öccsének, aki éppen készült ott hagyni ezt az életmódot. A filmmel egy bajom van: hiába kiváló alkotás, sokan rosszul vonják le a konklúziót, és éppen egy rasszizmust támogató filmnek hiszik. Pedig épp, hogy az egész ellen szól.

1628. Trashfan (2012-10-14 19:39.34) - (válasz Liqvorx 1579. hozzászólására)

Másra most nem reagálnék, csak erre, mert ez a történelem tudatos elferdítése: "Én meg kérdezlek téged tisztelt vegetáló élősködő áll magyar testvérem, hogy egy 15 milliós lakosú nemzet ugyan mi mást tehetett volna egy akkori 70 milliós lélekszámú nemzet ellen akik minket akkor tiszteltek és becsültek, és vissza adták nekünk felvidék és Erdély nagy részét!? " Nos, Hitler annyira becsülte a magyar nemzetet, hogy többször kijelentette, hogy kispolgári, szánalmas népség, akik semmire sem valók, csak arra, hogy élelmiszerszállítóként és katonai töltelékként szolgálják az ő birodalmát. Erről igen "szép" dolgokat olvashatunk Göebbels teljes naplójában, többek között. El kéne már felejteni ezt az ostoba kényszerképzetet, hogy Hitler és társai nagy barátai és tisztelői voltak a magyar népnek. Nem mellesleg a magyar népet másodrendű népnek sorolták be, akiknek a feladata a német birodalom kiszolgálása, mint csatlós nemzet. A másik, Erdély visszaadása. Hitler nem azért adta vissza Erdély egy részét, mert olyan nagyon szerette kis hazánkat, hanem mert a tervezett SzU elleni háborúhoz számára nyugalomra volt szükség a térségre, ugyan akkor az is, hogy se a magyarok se a románok ne legyenek elégedettek a döntéssel, és ő maradhasson a mérleg nyelve, akinek ezáltal mindkét ország egyfelől lekötelezettje, másfelől meg kénytelenek az ő "barátságát" keresni. Ráadásul mindkét nép vezetőinek hazudott, mert miközben a magyaroknak azt mondta, hogy később visszaadja a teljes elszakított részeket, a román vezetőknek meg azt, hogy ezek a döntések nem véglegesek, majd visszavesznek később még a magyaroktól.....Ennyit erről, hogy mennyire is tisztelték és becsülték a magyarokat. Szóval hülyeségeket ne írj már...

1627. Wynona (2012-10-14 13:18.04) - (válasz Independence 1583. hozzászólására)

+1, nagyon egyetértek,jól megfogalmaztad. Végre egy jó reakció!

1626. Brigi fcb (2012-10-07 16:40.47) - (válasz Törölt felhasználó 1625. hozzászólására)

írtam neked szép levelet... nem tom mennyire használod ezt az email címed...

elejére 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 ... végére

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Evile-Elvis-, 2023-11-01 22:11	1715 hsz
A legjobb jelenet	Chris Co, 2020-03-03 17:26	172 hsz
Kérdések	Katicca23, 2020-02-27 06:16	68 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Amerikai história X adatlap

Eredeti cím: American History X

Évszám: 1998

Rendezte: Tony Kaye

Szereplők: Edward Furlong, Edward Norton, Beverly D'Angelo, Fairuza Balk, Avery Brooks...

További információk

Szereplők fórumai

- Elliott Gould - Vélemények

- Edward Norton - Vélemények

- Beverly D'Angelo - Kérdések

- Edward Furlong - Vélemények

- Fairuza Balk - Vélemények

- Beverly D'Angelo - Vélemények

- Stacy Keach - Vélemények

- Edward Furlong - Kérdések

- Ethan Suplee - Vélemények

- Edward Norton - Kérdések