Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Mosolyogj 2. *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
Háromezer év vágyakozás (Blu-ray) |
Életem fénye (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Az élet dicsérete - Epic Drama, 20:15 |
Egy befejezetlen élet - Story4, 21:00 |
A szomorúság háromszöge - Paramount Network, 21:00 |
Escobar - Az elveszett éden - Film Café, 21:35 |
Sherlock Holmes - RTL, 21:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jack McGee (76) |
Gemma Arterton (39) |
Blake Clark (79) |
Barbara Sukowa (75) |
Brent Spiner (76) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Hogyan tudnék élni nélküled? |
Will Poulter |
2008-11-03 13:04.49 |
Igen, az sokszor felér a csillagokkal:) |
2008-11-03 12:42.24 |
Az én útaimon
Nem nyílnak virágok, Sötétség vesz körül, Csillagot nem látok... /Ady Endre/ |
2008-11-02 23:16.41 |
Rémálom? Sajnos nem az. Gondolj bele, hogy bármelyik XX.századi háborúban a civil lakosság ugyanilyen borzalmakat élt át. A mozi azt a kiszolgáltatott helyzetet mutatja be, amit egy háború bekövetkeztekor a civil lakosság átél. Az a haditechnika amit egy háborúban bevetnek, az az egyszerű lakosság számára joggal tűnhet Földön-kívüli technológiának. Szóval ez a mozi rólunk szól, emberekről. Nem az idegen faj volt itt a lényeg, hanem a háború borzalma. Több utalás is van a párbeszédekben is erre. |
2008-11-02 21:00.11 |
Igen, ma:) |
2008-11-02 19:28.17 |
Erről egy Woody Allen idézet jut eszembe, az Annie Hall-ból: "Nézd, az egyik isten épp most jön ki a wc-ből" :D |
2008-11-02 19:25.59 |
Még nem késő, hosszú az éjszaka... :D |
2008-11-02 19:19.42 |
Akkor ez isten, pontosabban istennő-komplexus :D |
2008-11-02 19:12.00 |
Láthatóan nem kevés önkritikai érzékkel megáldva :D |
2008-11-02 19:05.44 |
Szép estét! :) |
2008-11-02 18:59.56 |
Szerintem borzalmas film. Eléggé igénytelen és sivár a történet. A mozi „megdöbbentő” fordulatokkal akar hatni, de annyira gyengék azok a fordulatok, és előre láthatóak, hogy egyáltalán nem működnek. Szerintem már-már unalmas az állandóan előbukkanó hulla esete. A mozi arra kíván építeni, hogy a kegyetlen és elviselhetetlen dolgokat hétköznapi ridegséggel, közönnyel ábrázolja. Lehet, hogy fricskának szánták, de szerintem nem talált célt. Talán az emberiség kegyetlen arcát akarta bemutatni, ami öncélú módon, hétköznapi közönnyel tekint az emberi életek feláldozhatóságára, de ettől a szándéktól még nem jó a mozi. Kifejezetten unalmasnak találtam, a film végi csavar pedig a nagy egymásra találás akart lenni. |
2008-11-02 18:20.50 |
Én vagyok az Alfa és az Omega, mondja az Úr, az Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő ;) |
2008-11-02 17:59.39 |
Köszi, akkor én tévedtem. Az tévesztett meg, hogy az önmaga ellen nyomozó tiszt figurája nagyon hasonlít a Costner mozira. :) |
2008-11-02 17:45.57 |
Ez a mozi nem sikerült olyan combosra, mint ahogyan azt Scorsese mestertől megszokhattuk, de azért nem rossz. Szerintem ez műfajilag sokkal inkább krimi-dráma, mint maffiafilm. A történet párhuzamban mutatja be két besúgó egymás elleni küzdelmét. Nagyon jól sikerült fokozni a feszültséget, szinte a végletekig. Ami számomra kellemes meglepetés volt, az nem más mint Leonardo DiCaprio mesteri játéka. Végre egy érett, igényes játékot láthattuk tőle, a teljes testbeszéde, mimikája, pillantásai száz százalékosan egyezkednek a figura követelményeivel. Jack Nicholsonnal már nem voltam annyira elégedett, igazából nem lehet azt mondani, hogy rosszul játszott, de szerintem túlságosan meghatározó volt a személye a moziban. Azt nem tudom, hogy ez Nicholson szabad akarata szerint, vagy a rendező kívánalmai szerint történt, mindenesetre nekem sok volt Nicholsonból. Matt Damon kifejezetten irritáló volt számomra, nehezen tudnám körülírni, hogy miért, de én nem találom jó színésznek, egy kissé rideg, élettelen személy benyomását kelti. Vera Farmiga meglepően jót alkotott, nem az a megszokott műnő, akiket általában vásznon láthatunk, életszerűen hozta a figurát. Mark Wahlberg okozott még meglepetést, szerintem kiválóan játszott, kár, hogy viszonylag keveset láthattuk. Leginkább a begurulós, balhézós jelentei tetszettek, szerintem egyszerre volt brutális és abszurd módon komikus. Amúgy ez a film nem véletlenül az 1987-es, Kevin Costner -féle, No Way Out remakje? Mindent összevetve a Tégla fordulatos, mind végig feszült, izgalmas mozi. Bár a zenék elmaradnak a korábbi Scorsese munkákban már megszokott színvonaltól, és talán a párbeszédek is gyengébbek egy kicsit, de ettől függetlenül egy erős, négy csillagot megérdemel. |
2008-11-02 16:11.45 |
Katasztrofális „vígjáték”. Nem hazudok, semmit nem nevettem ezen a filmen. Én azt várom el egy vígjátéktól, hogy sírva nevessek rajta, és már fájjon a nevetés. Ráadásul vissza tudjak emlékezni pár olyan mondatra, amivel a barátaim előtt előrukkolhatok, ha a helyzet úgy hozza. Egyszerűen kínszenvedés volt végignéznem, vannak olyan vígjátékok, amik olyan szinten rosszak, hogy az alkotók bénaságán lehet nevetni, tehát kiröhögjük a munkájukat. Itt, még ezt sem lehetett megtenni, egyszerűen unalmas, sivár, ötlettelen, üres mozi. Jean Reno valóban semmit sem csinál a filmben, bárki eljátszhatta volna a szerepét. Szerintem ha egy olyan ember kezébe adtak volna pénzt, és kamerát, aki filmnek a közelébe nem járt még, akkor még az is jobbat össze tudott volna hozni. A mozi alappillére Clouseau raccsoló kiejtése akart lenni, ennél már az is jobb lett volna, ha meg sem szólal. A film „poénjai” olyan szinten kiszámíthatóak voltak, hogy az már fájt. Nem sok ilyen filmet látok, aminél a fejemet fogom, és szenvedek. Ez a film egyvalamire alkalmas, vallatásra, bár lehet, hogy néhány humanista tiltakozna ilyen mérvű kegyetlenség miatt. Azt nem értem, hogy hogy a nyavajába lehet ennek a filmnek 4-es az átlaga. |
2008-11-01 17:23.01 |
Azt a "raktáros" mondatrészt poénnak szántam:) |
2008-11-01 17:10.28 |
Igazad lehet, de egy mozinak akkor is önállóan meg kell állnia a saját lábán. :) |
2008-11-01 17:05.43 |
Spoiler!
Nem kedvelem a horrort, és nem is igazán tud bennem kiváltani borzongást egy horrorfilm sem. Bár ez a film horrorisztikus elemeket is tartalmaz szerintem sokkal inkább lélektani dráma kategóriába sorolható. Úgy ültem a filmhez, hogy eléggé unalmas lesz hat nő kínlódását végignéznem egy barlangban. Azonban képes volt arra a történet, hogy folyamatosan lekösse a néző figyelmét, és folytonos kérdések ébredjenek a fejünkben. Igen, egy kissé valóban hamar lelepleződnek azok a denevér-szerű figurák, és tényleg lehetett volna sejtelmesebbé tenni a szerepüket. Mondjuk az ismeretlen faj kinézetre, egy az egyben a Gyűrűk ura Smeagol-jára hajazott, lehet, hogy sok maszk maradt raktáron, és fel kellett valahol használni őket. A film igen jól visszaadta a bezártság érzetét, bár én nem vagyok klausztrofóbiás, ennek ellenére szinte úgy éreztem, hogy nem kapok levegőt, mikor az egyik szereplő elakad egy járatban. Nekem egy kissé sötét volt a film, egy kissé idegesít, hogy alig látok valamit másfél órán keresztül, persze, tudom, hogy végtére egy barlangról van szó, és fontos elem a sötétség is, de akkor is zavaró. Szerintem a lányok kifejezetten jól játszottak, hiteles alakításokat nyújtottak, bár ehhez talán a sötét is hozzásegítette őket (na jó csak gonoszkodom). Azért az éjjeli kamerás részek valóban jó ötletnek bizonyultak, érdekesebbé tették a mozit. Furcsán vette ki magát, hogy hat embernél összesen két csákány van, és kés pedig senkinél sem volt. Én úgy tudom, hogy a mászó-felszerelés része egy jókora kés is, ha gyorsan kötelet kell vágni; jó lenne ha egy amatőr barlangász kifejtené erről a véleményét. Amúgy iránytűről nem hallottak még a barlangászok? No mindegy, ezek csak kötözködések, de azért erre odafigyelhettek volna. Nagyjából akkor tűnik fel az első ismeretlen lény, amikor a lányok között széthúzás kezdődik, ez ügyes fogás volt. Szerintem a lényeg a tudatalattinkban rejlő vadállat bemutatása volt, bármennyire is civilizált kultúrlénynek képzeljük magunkat, szélsőséges helyzetekben bizony csak a bőrünk mentésére és a legelemibb ösztöneinkre figyelünk. Azt tudjuk, ha egy sertést visszaengednek a vadonba, akkor az 1-2 hónap múlva tökéletes vaddisznóvá válik. Az embernél is hasonló lehet ez a helyzet. Szóval a tudatalattink sok mindent rejt, vadászó-harcoló ösztönt leginkább. Ami a filmet érdekessé teszi, az a film végi „megálmodott” kijutás. Én a következőképp értelmezem: szerintem az a bizonyos nő, valóban kijut a barlangból, azonban a barlang a tudatalattit is szimbolizálja. Ezért a záró kockák inkább azt az állati ént mutatják, aki továbbra is a „barlangban” azaz a tudatalattiban él tovább, ahogy a kislány emlékképe is. Valójában tehát egy összetett szimbolikával van dolgunk, a barlang igazából a tudatalatti, az ismeretlen lények pedig az elfojtott énünk tükörképei. Gondoljatok arra az egyik utolsó jelenetre, amikor egy hang miatt félre néz a mocsokban fürdő nő, és nem látszik a szembogara, csak a fehér rész a szeméből, ekkor már külsőre is szinte egyé válik a vadakkal. Szóval az én verzióm szerint a nő kijutása valóban, fizikálisan megtörténik, de a tudatalattiból nem menekülhetünk el, ezért az énünk egy része örökre odabent marad, onnan nincs kijutás. |
2008-11-01 15:47.28 |
Vegyes gondolatok kavarognak bennem a film kapcsán. Azt hiszem a mozi a végletek mozija lett. Ez az alkotás legalább annyira jó, mint amennyire rossz. Talán az utópisztikus sci-fi kategóriába sorolhatnánk be, a történettel és a mondanivalóval nincs is semmi gond, ez erősség és ha csak ezt vennénk számításba, akkor bizony 5 csillagot érdemelne. A vizuális hatások tekintetében elbillent az egyensúly, bár szépek a számítógéppel alkotott animációk, jók a díszletek. Nekem egy kicsit a fényhatásokkal volt bajom, nem tetszett, hogy minden arcot alulról vetülő fénnyel világítottak be, egy kissé erőltetett volt ez. A zene is igényes, a szimfonikus műtől egészen az egyszerű hangszeres szólóig terjed a felhasznált skála. Az első nagyobb gondom a karakterek egysíkúsága, nem látok jellemváltozást, szerettem volna több arcát megismerni egy-egy szereplőnek. Kivétel ez alól csupán Chiwetel Ejiofor, akinél láthattunk némi katarzist. Nem tetszett az sem, hogy a Serenity hajó csapata karikatúra-szerű figurákból állt, ezzel is meg akarták spórolni a készítők a jellemek részletes lefestését. Az sem tetszett, hogy nagyjából egyforma szerepet kap a csapat összes tagja, a vezető nem igazán emelkedik ki a legénység közül. A jelmezek kialakítása szerintem sok esetben eltúlzott volt, mese-szerűen hatott. Nézzük a film mondanivalóját: egy születő félben lévő „tökéletes” társadalom terjeszkedését láthatjuk, egy ambiciózus vezetővel az élen. Igen jó kritikai észrevétel a terjeszkedő szuperhatalom „Szövetség” és a magáncégek összefonódása, akik anyagi forrásokat juttatnak a hatalom felé. A hatalom ars poeticája visszaköszön a történelmünkből „Jobb világot építünk”. Aztán persze megjelenik a melléktermék, a fosztók csoportja, a szörnyetegek, akik kannibalizmusra vetemednek. Ez a kannibalizmus azonban egy jelkép, egyéneket falnak fel, azaz személyiséggel rendelkező embereket. Ez az egyéniség és az egyediség elsüllyedését hivatott érzékeltetni, csak úgy, mint a Szövetség által lerombolt kultúrák. Több motívum is utal arra, hogy bármi feláldozható a „szent” cél érdekében. A film elején színes kultúrák kerülnek bemutatásra, buddhizmus, India, kereszténység... idővel ezeket a színes kultúrákat elsöpri a Szövetség, mert menedéket nyújtanak Malcolm Reynolds kapitánynak. Ez is szimbolikus értékű, mindennek pusztulni a kell ami menedéket ad Reynoldsnak, azaz az egyéniségnek. Ezen kulturális különbségek az utolsó menedékei a világ sokszínűségének, nem csupán a lázadó Reynoldst rejtik el, hanem az egyediség utolsó foltjai is. Hangsúlyos, hogy a hatalom az emberi érzelmeket látja minden rossz forrásának, ezért mint az kiderül, bevetnek egy gázt, ami sterilizálja az érzelmeket. A gáz neve PAX, azaz béke, és pont ez a gáz hívja életre a fosztókat, a zombi-szerű érzéketlen lényeket. A film sok szempontból emlékeztet a Star Wars trilógiára. Véleményem szerint, nem sikerült megteremteni az egyensúlyt az akció-vizuális hatások-mondanivaló-történet között. Dicséretes a sztoriban rejlő kritika, azonban olyannyira tömény és eseménydús a mozi, hogy a néző nem kap kellő időt a mondanivaló befogadására, és könnyen elveszhet a képi részletekben. Indokolatlanul gyorsan pörögnek az események, és kevés a fordulat a sztoriban, maradhatott volna egy-két talány a történetben. A színészi játék a mozi achilles-sarka, nagyon gyengék voltak az alakítások, talán Chiwetel Ejiofor játéka volt a legelfogadhatóbb. Túl nagy falat volt ez a rendezőnek... |
2008-10-30 13:39.57 |
Én ugye nem azt mondtam, hogy nincs ilyen. De számomra ez akkor is furcsa. Csak szeretném megérteni az egyes motivációkat. |
2008-10-30 13:16.23 |
Egyeseknél ennyire különválasztható lenne a testiség az érzelmektől?
Kalandok egy párkapcsolat mellet? Biztosan van ilyen, csak az a kérdés, hogy ilyenkor meddig tud az illető a tükörbe nézni. És az állandó társában nem merülnek fel kétségek? Őt vajon nem bántja egy-egy kaland. Hiszen a kalandokból akár szerelem is lehet. |
2008-10-30 13:04.03 |
De vajon akkor kiben csalódunk? A másik emberben, vagy önmagunkban? |
2008-10-30 12:38.30 |
Mikorka Kálmán |
2008-10-30 12:37.53 |
Szerintem ha valaki félrelép, akkor nincs meg a megfelelő lelki kötelék a két fél között. De ha valakinek plusz kalandokra van szüksége, akkor azt nem nevezném stabil kapcsolatnak.
Ez a megcsaltak-visszacsalok dolog pedig csak bosszú, és akivel csalja a másikat, azt is átveri, hiszen csak a bosszú miatt van vele. |
2008-10-30 12:33.08 |
Ivánka Pál |
2008-10-30 12:32.07 |
Tőke Imre
Szifil Izi Hans Régenkurt Bevíz Elek |
2008-10-30 10:12.05 |
Szerintem sem a nemektől függő dolog a félrelépés, találunk rá példát mindkét nemnél, nem is keveset.
De vajon miért lép félre az egyik és a másik nem? Talán nem azonosak a mozgatórugók egy félrelépésnél? |
2008-10-30 09:17.54 |
Mostani témánkat A Szex és New York című filmhez fűzött vélemények ihlették. Szóval, az lenne a kérdés, hogy melyik nem hajlamosabb a hűtlenségre. Kik a hűségesebbek, a nők vagy a férfiak? Esetleg a hűség az nem függ a nemektől? |
2008-10-30 09:11.28 |
Szerintem ez a rész egy fokkal jobban sikeredett, mint az első rész. Egyrészt kidolgozottabbak voltak a grafikai elemek, másrészt igényesebbek voltak a filmzenék is. Ennek ellenére most sem kedveltem meg ezt a filmet, és nem hinném, hogy a többszöri megnézését is elviselném. Talán egy kissé több konfliktus és drámai elem került ebbe a részbe, de mégsem az igazi a mozi. Néhol túlságosan is nagy hangsúlyt fektetnek Pókember szerelmi életére. Nem volt annyira idétlen, mint az első rész, bár eléggé sok naivitás maradt így is a filmben. A látványelemek igazából nem rosszak, de azért voltak furcsaságok, pl.: a szétrobbanó betondarabok egyáltalán nem porzottak. És az a film elején lévő toronydaru úgy hatolt át a vasbeton födémeken, mint kés a vajon. Szóval azért akadtak hibák. És még mindig azt mondom, hogy igen gyenge a forgatókönyv, és ez a mozi is azon mozik egyike, melyek a technikai trükkökkel és nem a mondanivalóval kívánnak érvényesülni. Én nem szeretem az ilyen mozikat, túl vagyok már azon, hogy a felszínesség megragadjon. |
2008-10-29 12:30.56 |
Van már filmkereső topik egy pár....
Ha pedig egy film hiányzik a katalógusból, azt e-mailban elküldheted a szerkesztőknek. Ezért felesleges topikot nyitni. :) |