Szürke Sólyom hozzászólásai

Ugrás Szürke Sólyom adatlapjára
elejére ... 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 ... végére

A hosszútávfutó magányossága - Vélemények

2008-11-11 13:33.16

Spoiler! Tony Richardson drámai, társadalmi-válság mozija ez. Profetikus értékű filmet sikerült készítenie, felismerte, hogy Nagy-Britanniában felnő egy olyan nemzedék aki valójában elveszett. A család nem képes megfelelő támpontként szolgálni, mert a szülők szintén hasonló, értékek közvetítésére alkalmatlan családokban nőhetettek fel. Így valójában egy rideg, elhidegült család teljes szétesését láthatjuk, az apa halála az utolsó csepp, hiszen ő jelentette a végső kohéziós erőt. A fiú lassú kallódása sors szerűen magával hozza összeütközését a törvénnyel. De a társadalom nem képes egészséges mintát mutatni, a volt családhoz hasonlóan. A fiúban fellelhető a jóra törekvés, ezért még képes küzdeni egy célért, ami talán az utolsó célja lehet az életében, ez pedig a futás. Kezdetben úgy tűnik, hogy a nevelőintézet önzetlen partner ezen cél megvalósításához. A fiú keményen edz, és végre úgy érzi, hogy képes felmutatni egy olyan értéket, amit a saját erejéből ért el, kiharcolva ezzel a közösség elismerését. Az intézmény vezetői azonban fogadásokat kötnek a versenyzőkre, mintha egy lóversenyre készülnének. Nem az embert látják a versenyzőkben, csupán fogadásaik tárgyát. A fiú végigcsinálja a versenyt, ám a győzelem előtti pillanatban szándékosan leáll, jelezve teljes undorát, elutasítását a vezetőkkel szemben. A győzelem így sajátja marad, azt már nem veheti el tőle senki sem, azonban örökre elveszett a bizalma a közösségben. A mozi nem csupán egy bizonyos társadalmi osztály jellemző sorsát villantja fel, hanem az egyén és a közösség örök konfliktusát is érzékelteti. Örök dilemmát feszeget a film, mégpedig azt, hogy kinek és minek kellene megfelelnünk, mennyire kell feláldoznunk egyéniségünket a közösség oltárán. A mozi megvalósítása szerintem összességében jó, érdekes a cselekmény felvázolása, könnyen válhatott volna unalmassá, de szerencsére nem lett az. Talán volt egy-két gyenge képi jelenet, de ezt leszámítva értékes alkotás. Ismerve az 1962-ben meglévő technikai korlátokat, a mozi ilyen szempontból nem is kritizálható.

Harmadik tipusú találkozások - Vélemények

2008-11-11 12:15.24

A Függetlenség napja igen jó példa, az a film szerintem a nevetségesség kategóriájába tartozik. Még nem volt lehetőségem írni róla, hogy miért is tartom annak, de megteszem. :) Ha a két mozit összevetjük, akkor bizony tényleg a Harmadik típusú találkozások kerül ki győztesként, ezzel egyetértek.

2008-11-11 12:03.04

Valóban elgondolkodtató dolog az ami a Bermuda háromszögben történik, hiszen gyanúsan sok hajó/repülő tűnik el amott, ugyanakkor hallani olyasmiket is hogy néha fel-fel bukkan egy második világháborús német tengeralattjáró. A szellemhajók esete is eléggé érdekes, minden ok nélkül eltűnik a teljes legénység és a hajó teljesen sértetlen, kirablásnak nyoma sincs. Én úgy tudom, hogy még egy ilyen pont van, az Ördög-tenger nevű hely, ahol szintén ilyesmik történnek. A megmagyarázhatatlan emberrablások is valóban különösek. Ezeket nem is vonom kétségbe, azonban tény az, hogy az amerikai közvéleményben legendák szövődtek ezekről a dolgokról. Persze a történelem is hasonló, hiszen ha nem tudunk megmagyarázni egy történelmi eseményt akkor a tények közti űrt hajlandóak vagyunk kitölteni. Ez persze nem is baj, hiszen ilyen az ember, a Spielberg mozival sem ez volt a baj szerintem, a felhasznált események, ötletek igen jó alapok. Nekem inkább a megvalósítással van bajom, nem sikerült eléggé izgalmassá, érdekessé tenni a mozit. Bár lehet, hogy ezek csak számomra unalmas dolgok, mert amikor ezt a filmet láttam, már vagy 40-50 db UFO témával foglalkozó könyvön voltam túl. :)

2008-11-11 10:24.46

Érzem, hogy sokan meg fognak kövezni, de akkor sem adhatok mást, csak a torzítatlan benyomásaimat a filmről. 1977-et írtunk, Amerika épp kiszállt egy szörnyű háborúból, de mivel Vietnám ekkor még tátongó seb a nemzeti öntudaton, így nem szerencsés még ehhez a témához nyúlni. Spielberg ezért elkészített egy jó értelemben vett mesét, amely valamelyest újra reményt adhat egy kiábrándult nemzetnek. A filmben több utalás is található egyfajta világbéke iránti törekvésre, nemzetek feletti együttműködésre utaló motívumokat találhatunk: a francia tudósok, az amerikai kutatók, a Kodály-módszer felvillantása, az ősi énekek rögzítése mind-mind azt hivatott jelenteni, hogy csak együttműködve érthetjük meg egymást. Valójában az idegen lények szerepe nem egyéb, mint egy olyan közös cél felvillantása, amelyért újra összefoghat az emberiség. Spielberg felismerte, hogy a korábbi eszmék igen csak megkopottakká váltak, csalódtunk a tudományban, a vallásokban, a hatalmi rendszerekben, a technikában. Ezért úgy gondolta, hogy az urbánus legendákban és az amerikai pop kultúrában latens módon megbúvó földön kívüli lények mítoszát felhasználva áttörő alkotást készít. Sok minden játszott közre, melyet ügyesen használt fel Spielberg. Ekkor az űrkorszak javában élt az emberek fejében és szükségképp kitermelte rejtelmeit is. Nem mellékesek azok a megmagyarázhatatlan jelenségek, UFO észlelések melyek agyonhallgatása már önmagában gyanút keltett mindenkiben, aki egy kicsit is használta a fejét. Nem is beszélve a már gyerekesen nevetséges magyarázatokról, mint például „mindenki hülye aki ilyesmiket vél látni”, ha pedig többen látják akkor minden bizonnyal „meteorológiai ballonokról” lehet csak szó. Ezért Spielberg erős kritikát is megfogalmaz az állam agyonhallgató, eltussoló magatartásával szemben. A moziban a kedvenc jelenetem, amikor arról beszélgetnek a döntéshozók, hogy milyen konspirációt alkalmazzanak a lakosság kizárására. Magát a filmet ennek ellenére nem tartom jó mozinak, szerintem kifejezetten unalmas a történet elmesélésének módja. Pedig itt-ott már-már thriller-szerű elemek is megjelennek, de ezek önmagukban nem mozgatják meg a néző képzeletét. Szerintem ezzel a mozival minden idők egyik legszebben kivitelezett, ám legunalmasabb moziját sikerült megvalósítani. Merthogy a mozi képi világa első osztályú, gyönyörű képek alkotják a mozit, az idegen űrhajók megvalósítása igen részletgazdag. Nem igazán fedeztem fel képi, vagy trükktechnikai hibákat. Képi szempontból sokkal igényesebben kivitelezett film ez, mint az ugyancsak 1977-es Star Wars, ahol nem nehéz képi hibákat találni. A film hanghatásai is igen jók, a zene kellően borzongató, helyenként, már-már szándékoltan az ember agyára akar menni (a gyerek elrablásakor). Szóval technika szempontból első osztályú munka ez, még Dreyfuss játéka is igen jó. Azonban Spielberg a popularitás útját választotta, nincsenek mélyen szántó, összetett gondolatok, vagy magas röptű viták a moziban, a belső folyamatok ábrázolása pedig kimerül némi krumplipüré-szobrászkodásban, mindemellett érezhető a filmben egy nagyfokú naivitás is. Eléggé sok zavaró jelenet van a moziban, amely már-már a szájbarágás kategóriába tartozik. Viszont szimbolikus értékű Dreyfuss csatlakozása az egyenruhás csapathoz, utalva arra, hogy az „egyszerű” civil embernek is joga van a megismeréshez, és így a közvélemény sem zárható ki az új megismeréséből. Az általam felsorolt pozitívumok ellenére is csak közepes moziként tudom értékelni ezt a munkát, sajnos csak az egyszer nézhető kategóriába sorolom. Az is szomorú, hogy Spielberg eredeti szándéka, a nemzetek feletti összefogás eléggé elmosódik, és végtére amerikai melldöngetés válik belőle.

PANASZKÖNYV - Bolti érdekességek

2008-11-10 15:57.27

2. bosszantó dolog: hiánycikkek, avagy búvárkodás a magyar könyvpiacban Múlt héten egy teljes napom ment rá egy nyelvkönyv beszerzésére. A könyvet nem valami elhagyatott falucskában próbáltam beszerezni, hanem Budapesten. Nagyjából két óriás könyvlánc működik Magyarországon, neveket szándékosan nem írok. Elvileg mindkettőnek a kínálatában szerepelt az általam keresett nyelvkönyv. Előrelátó voltam és kinyomtattam az összes belvárosban lévő üzletük címét. És elkezdődött a könyvvadászat. Először Pestet jártam végig, majd Budán próbálkoztam. Sehol semmi. Megfigyeltem azonban, hogy melyek azok a könyvek, amelyek raklapszámra sorakoznak a boltokban. Szóval a „médiasztárjaink” könyvei képviselik az első kategóriát, ezekből kapható a legtöbb. A második kategória a külföldi „sztárok” könyvei, ezekben is el lehet botlani, annyi van belőlük. Ráadásul nem csak 1-2 darabot tartanak belőlük, hanem ugyanabból a könyvből 40-50 darab van kitéve. A harmadik kategória a ponyvák kategóriája, S.K. és D.S. nevek alatt futó futószalagkönyvek, 5-600 oldalas szösszenetek. A negyedik kategória a mesekönyv, ez talán nem is annyira baj, csakhogy ezek inkább képeskönyvek, mint mesés könyvek. Nagyjából ez jellemzi a magyar könyvpiacot. A szomorú az, hogy hiába járja végig az ember fia az összes fellelhető üzletet, mindegyikben ez a kínálat. Ha mondjuk egy 1-2 éve megjelent verses könyvet keresel, jobb ha egyből egy antikváriumban próbálkozol, mert a boltok már nem árulják. Szóval nem volt sikeres a múlt heti könyvvadászatom, a Múzeum körúton található 7-8 antikváriumot is végigjártam, természetesen ott sem jártam sikerrel. Ha valakinek van felesleges 10-20 millió forintja, akkor szerintem érdemes lenne nyitnia egy „igazi” könyvesboltot, ahol csak igazi könyveket árulnak.

2008-11-09 21:38.22

1. bosszantó dolog: A nyitva tartás Vannak olyan üzletek, amelyek spontán módon tartanak nyitva, nem igazán értem, hogy miből élnek meg. Egyrészt én számítanék arra, hogy ha egyszer 16 óráig van meghírdetve a nyitvatartásuk, akkor 14 óra 30 perckor még nyitva találom őket.

2008-11-09 21:32.04

Szerintem ez egy ötletes topik, és fogok is ide írni, mert elég sokminden aggaszt a kereskedelemmel kapcsolatban. Mivel én voltam kereskedő is, ezért ismerem az érme mindkét oldalát.

Filmek, amelyek végén elsírtad magad

2008-11-09 17:51.10

Austin Powers 2, végigsírtam a nevetéstől. :D

Mit szeretsz az életedben?

2008-11-09 17:44.11

Semmi gond. A Sitemap-on megtalálod az összes fórumot. Mielőtt nyitsz, érdemes átnézni. http://www.filmkatalogus.hu/sitemap_forumok

Melyik a legfeleslegesebb topik? :-)

2008-11-09 17:38.17

Utálom a focit, és az újabbnál újabb focis fórumokat. http://www.filmkatalogus.hu/forum-19489

Mit szeretsz az életedben?

2008-11-09 17:01.32

Van már ilyen topik, "Mi az, amiért élsz?" címmel. :)

Amerikai graffiti - Vélemények

2008-11-09 16:48.07

Jellegzetes éjszaka, a 60-as évek Amerikájából, hatalmas zenékkel, a kor klasszikus autóival. Ha fiatal férfi voltál, és volt egy jó autód, egy jó kis dumád és néhány üveg piád, akkor szinte bármelyik nőt megkaphattad. Végtére a függetlenség, és a nagybetűs élet kóstolgatása volt ez mindkét nem számára. Természetesen a kakasos viaskodás sem maradhat ki, mert ugye az a nagy arc, aki jól oda tud mondani valamit a másiknak. Ha volt egy Ford Zodiac-od, vagy egy Ford Zephyr-ed akkor már jó voltál, de ha egy Chrysler New Yorker-ed, vagy egy Chevrolet Bel Air-od, akkor te lehettél az isten, akivel minden nő együtt akart lenni. És persze mindenhová elkisér minket az autórádió, az autó kötelező tartozéka, amiből szakadatlanul dőlnek a slágerek. A mozi tökéletesen képes visszaadni azt az életérzést, ami mozgathatta ezeket a fiatalokat. És hogy miért olyan fontos nekik éjjel kint lenni az utcán, gyorsulási versenyeket játszani, egymást ugratni és inni? Talán azért mert ott, abban a helyzetben, közegben és pillanatban az jelentette számukra a szabadságot. De ahogyan a felnőtt élet elkerülhetetlenül közeleg, úgy közeleg a hajnal is, mely egyfelől az éjszaka végét, de egyben ennek az életérzésnek a végét is jelenti. Az egyik záró jelenetben felborult és kiégett autó utal arra, hogy mindennek véget kell érnie, az utcai jampiskodásnak, a nagy ivászatoknak, a gondtalan életnek. Érdekes jelenet Dreyfuss betévedése a rádióstúdióba és találkozása a legendás rádióssal, akikről a fiatalok már-már mítoszokat szőnek. Ez is egyfajta kiábrándulás, a valósággal való szembesülés. Mindenképp hasznos film, a felnőtté válásról, az álmokról, egy olyan korról amit egy jellegzetes hangulat járt át, és a humor sem hiányozhat belőle.

Csajozós film - Vélemények

2008-11-09 09:37.20

Humorérzék? No, ezen film alkotóinak láthatóan nem volt.

Nino Rota - Vélemények

2008-11-06 20:41.23

A XX. század egyik legnagyobb filmes zeneszerzője. Aki nem tudná, ő szerezte minden idők legjobb filmjének a Keresztapának a zenéjét is. Természetesen a Keresztapa nem lenne az, ami a zseniális filmzene nélkül. A másik jellemző szerzeménye a Franco Zeffirelli-féle Rómeó és Júlia moziból ismert jellegzetes dal. Ezeken kívül jó pár filmhez adta a utánozhatatlan munkáját, az olaszos temperamentum érződik az összes szerzeményén. Személy szerint nagyon kedvelem a zenéit.

Hofi Géza - Hofi Géza legnagyobb poénjai

2008-11-06 19:17.01

Azt hiszem a "seggnyaló kórus" kifejezés Hofi találmánya, a mai napig aktuális. :D

Zabolátlan tűz - Vélemények

2008-11-06 18:49.53

Filmipari hulladék, harmatgyenge szövegekkel, igénytelen képi megvalósítással. Mondjuk nem kellet sok minden a filmhez, 3-4 motorkerékpár, 20 benzineskanna, és egy helikopter. A film román, brit, kanadai együttműködésben készült. Most csak azt kérdezem, hogy miért kellett ehhez három nemzet filmkészítő apparátusa?

Melyik a legfeleslegesebb topik? :-)

2008-11-06 17:09.09

Hány TV műsorról lesz még topik? http://www.filmkatalogus.hu/forum-18368 http://www.filmkatalogus.hu/forum-18776 Utálom a focit, de ha szertném akkor is elég lenne egy topik... http://www.filmkatalogus.hu/forum-19412 Nem csípem a láncokat, szabadnak születtem:)) http://www.filmkatalogus.hu/forum-18040 Az embernek a saját gyereke a legszebb, de ez a gyerek nem sikerült, belátom :o) http://www.filmkatalogus.hu/forum-17754

1492 - A paradicsom meghódítása - Vélemények

2008-11-06 16:04.59

Michael Wincott igen erős volt a szerepében, és mivel ez a brutalitás volt annak a szerepnek a kívánalma, ezért mindenképpen pozitívan értem. :)) Nem titok, 30 vagyok, és úgy 10 éve láttam először ezt a filmet. Persze azóta már vagy megnéztem vagy 5-6 alkalommal. Nem, a foglalkozásomnak semmi köze sincs a filmekhez, de még a művészethez sem, műszaki területen dolgozom. De ugye „nem a munkád vagy”. :)) Én gyerekkorom óta eléggé kritikusan nézek mindent és mindenkit, ez persze sokszor legalább annyira hátrány, mint előny, de legalább a saját utamat járom.

Kígyók a fedélzeten - Vélemények

2008-11-06 11:48.49

Így már akkor egészen más fényben látom a mozit, nem véletlenül találtam benne nevetséges részeket. Mondjuk eddig nem sok trash filmmel volt dolgom. :))

2008-11-06 11:27.01

No de ennyire ütődött? :) Amúgy tényleg van igény az ilyesmikre, vagy csak jobb munka híján forgatnak ilyet?

2008-11-06 10:45.15

Amikor megláttam, hogy Samuel L. Jackson is szerepel ebben, akkor azt hittem, hogy egy jobb eresztésű filmről van szó. Gyakorlatilag a film címe mindent elmond, semmi egyébre ne számítsunk. Az mozi eleje kimondottan unalmas, semmi sem történik, aztán elszabadulnak a kígyók és nagyjából ennyi a sztori. Természetesen mind a két pilóta kifekszik, ahogy az ilyen filmeknél lenni szokott, és mindig akad valaki a fedélzeten, aki „ért” a repüléshez. A kígyók támadási jelenetei elég viccesek voltak, főleg az, amikor az egyik kígyó csak úgy beugrott valakinek a szemén keresztül a fejébe. Nem sok fantázia szorult az alkotókba. Amúgy a pisztolygolyó ütötte lyuk nem okoz dekompressziós robbanást, ezt már kísérletileg bebizonyították. A hasonló repülőszerencsétlenséges filmek szinte minden sablonját felhasználták a készítők. Nekem a filmről folyamatosan az Airplane poénjai jutottak eszembe. Lehet hogy a kígyók gépeltérítőket szimbolizálnak? Nem tudom, mindenesetre ha így van, eléggé béna párhuzam. Körmömet rágva várom a folytatást, Skorpiók a fedélzeten, Gyilkos pókok a fedélzeten címekkel. Nyugalommal kihagyható mozi.

Szikrázó vihar 2. - Tomboló égbolt - Vélemények

2008-11-05 10:18.14

Ha lehet azt mondani egy filmre, hogy gagyi, akkor ez a film bizony az. Szerintem pénzkidobás volt minden egyes cent, amit erre költöttek. Gyakorlatilag egy kipofozott raktárban játszódik az egész film. A történetet már vagy ötvenszer elsütötték, ez is egyfajta „de én ugye megmondtam előre, hogy ez lesz, de ti meg sem hallgattatok” alaphelyzetre támaszkodó mozi, nevetséges technikai megvalósítással, gyenge „színészi” játékkal. Senkinek sem ajánlom, hogy megnézze, szinte bármi jobb ennél. Még az egy csillag is túlértékelés. Már csak a hecc kedvéért is várom a Szikrázó vihar 3-at XD

Bőrnyakúak - Vélemények

2008-11-05 09:41.39

Spoiler! Eléggé egyedülálló háborús film, talán ez az első olyan igényes mozi, ami az Öbölháború lélektanával foglalkozik. Nem kívánt általános képet alkotni az egyszerű katonáról, érzékelteti, hogy sokféle ember megannyi tulajdonsággal kerül be a hadseregbe. Nem a katonai vezetés és nem a fegyveres konfliktusok kerülnek közvetlen bemutatásra, azonban mégis remekül érződik minden, ami a „futószalag” végén lejön. Hasonló hatásmechanizmusa van a filmnek, mint amit egy bőrnyakú is átélhet. Kezdetben úgy tűnik, hogy egy kemény és tisztességes kiképzést kapnak a katonák, egy fajta „mi vagyunk a Janik” hangulat ül mindenkin. Aztán a kiutazást követően folyamatosan elveszti mindenki a hitét, a film végére pedig szinte teljes a kiábrándultság. Jól látható az az olcsó propaganda, amivel ezekre az újoncokra próbáltak hatni, gondolok itt a tisztre, aki azzal az egy darab felnagyított fényképpel kíván sokkolni. Elég naturalista módon kerülnek bemutatásra azok a hétköznapok, melyeket ezek az emberek átélnek. A női társaság hiánya, az értelmetlen feladatok, csencselés a katonai készletekkel, az unalom, mely eluralkodik mindenkin. Aztán szépen lassan kezdenek megfogalmazódni a kétségeik, hogy miért nem harcolnak, miért kapnak hibás vagy hiányos felszerelést, miért kell még egy védőoltást elfogadni. Végtére ők is a háború áldozatává válnak, még az is, aki egy éles ütközetben sem vett részt. Mint ahogyan a film végén meg is fogalmazódik, teljesen mindegy, hogy a háborút követően hová kerülnek, énjük egy része örökre ott rekedt, a sivatagban. Bár igen sok a filmben a naturalista elem, mégsem a fröcsögő vér és az állandó lövöldözés elemeivel dolgozik a mozi. Ilyen tekintetben ez a film sokak számára „száraz” lehet, szerintem viszont remek módon sikerült megragadni a lényeget, és talán hatásosabb is, mint a műfaj megszokott elemeit felhasználó egyéb háborús filmek. A filmben van egy rész, amit külön ki kell emeljek, ez pedig nem más, mint az olajoshordóban, benzinnel leöntött és elégetett ürülék. Ismerve az olajért folyó harcot, nem kevés jelentéssel bír a benzinnel összekevert fekália. A film fényképezését kiválónak tartom, a lángoló olajkutak bemutatása döbbenetesen jól sikerült „vérzik a Föld”. A színészi munkák is jók, remekül hozta mindenki a tőle elvárhatót. Talán a filmzene lehetett volna egy kissé meghatározóbb, de végtére így sem volt hiányérzetem. A mozi egészét jó alkotásnak tartom, igényes megvalósítás, kritikus tartalom jellemzi. Az újszerű, vagy ritka megközelítés pedig mindenképp erőssége ennek a mozinak.

Pénz-Politika-Sport

2008-11-04 22:15.11

Mondjon valaki egy olyan dolgot, ami ma nincs összefüggésben a pénzzel! :))

1492 - A paradicsom meghódítása - Vélemények

2008-11-04 20:00.38

Spoiler! Ha azt írom a filmről, hogy monumentális alkotás, akkor ez a szó talán nem fedi az a zsenialitást, ami árad a munkából. Amikor a filmet először láttam, még azt sem tudtam, hogy ki az a Ridley Scott. Talán sokan bekategorizálják ezt a filmet, mondván ez is csak egy Kolombusz-mozi. Azonban ez a film sokkal többről regél, mint Amerika felfedezése. A történet bepillantást enged számunkra Kolombusz magánéletébe is, amire a többi hasonló mozi nem vállalkozott. Bemutatásra kerülnek azok a körülmények, nehézségek, kétségek amelyek felbukkantak a felfedezőúttal kapcsolatban. Azok a társadalmi helyzetek és hatalmi érdekek is előtérbe kerülnek, amelyek egy ilyen mérvű vállalkozást öveznek. Kolombusznak meg kell küzdenie az egyházzal, a királyi érdekekkel, származása miatti megkülönböztetéssel. Egy olyan férfit ismerhetünk meg a mozi segítségével, aki nem fél szembeszállni a külvilág egyetlen ellenállásával sem, mindenképp eléri a célját. Sikerült átérezhetővé tenni azt a harcot, amit mi is megvívunk napról napra. A mozi erőssége, hogy Kolombuszt emberi közelségből ismerhetjük meg, nem pedig úgy, ahogyan a rideg történelemkönyvekből megszokhattuk. Pontosan ezért, olyanok számára is befogadható ez a film akik nem érdeklődnek a történelem iránt, és csak hiányos ismeretekkel rendelkeznek. Igen meghatóan sikerült ábrázolni Kolombusz családi életét, felejthetetlen jelenet, amikor elbúcsúzik a kedvesétől. A film egyik nyitó képsora egy nyilvános kivégzés, Scott módra, naturalista módon ábrázolva. Ez a máglyás jelenet igen nagy szereppel bír, ez hivatott érzékeltetni velünk az inkvizíció korabeli hatalmát, és egyfelől kihangsúlyozza, hogy Kolombusz milyen kockázatot vállal az útjával, és az álláspontjával. A színészgárda egyszerűen kiváló, Gérard Depardieu tökéletes Kolombuszként, ez volt az egyik legjelentősebb alakítása. Az már csak a sors furcsa játéka, hogy még kinézetre is hasonlít a valódi hajósra. Sigourney Weaver sapanyol királynőként remekel, hozta a karakter minden egyes rezdülését. Érdemes megfigyelni Weavert, amikor először fogadja Kolombuszt, arisztokratikus távolságtartása kiválóan érezhető. Armand Assante valódi spanyol ízt ad a mozinak, remekül érti a dolgát, egyfajta számító intellektusként jelenik meg. Michael Wincott igen brutálisan hozta Moxica figuráját, hihetetlen ellenpontja Depardieu-nek. Ángela Molina pedig egy olyan gyönyörű latin nő, aki elbűvölő volt Kolombusz kedveseként. A díszletek lenyűgöztek a filmben, gyönyörűek, és korhűek a ruhák, a viseletek. A Scott rendezésekben azt figyeltem meg, hogy természetesen vannak felöltöztetve a szereplők. Sok filmben elkövetik azt a hibát, hogy az utolsó földműves is hófehér, vasalt inget visel. Scott mozijában a színészek nem félnek összepiszkítani, vagy elszakítani a ruhájukat, hozzájárulva ezzel az életszerűséghez. A film fényképezése lélegzetelállítóan gyönyörű, a gyertyafényes szobától kezdve a palota fogadótermén át, egészen az amerikai őserdőig. Minden fényhatás a helyén van, ahol hangsúlyoznia kell valamit, ott azt teszi, egyedülálló dinamika jellemzi. A filmzene egyszerűen egy mesés ajándék a mozi mellé, Vangelis mesteri munkája, érdemes megnézni azt a videoklipet, amelyben Vangelist láthatjuk munka közben, nem csupán zeneszerzőként, hanem előadóként is zseniális teljesítményt nyújt. Természetesen ez a zene önmagában is megállja a helyét, azonban a filmmel együtt tökéletes szinkronban követ minden eseményt. A filmet nézve és a zenét követve, futkos az ember hátán a hideg, és olyan feledhetetlen élményben lehet részünk, amilyet csak kevés mozi tud nyújtani. Egyszerre megdöbbentő és gyönyörű ez az alkotás, az emberi érzelmek szinte teljes skáláját átélhetjük. Nekem Ridley Scott-tól ez a kedvenc filmem, véleményem szerint sok szempontból felülmúlja a Gladiátort, már csak a jellemrajzok és a konfliktusok igényessége miatt is. Aki még nem látta, és megnézését tervezi, annak azt javaslom, hogy a lehető legjobb technikán keresztül nézze meg. Sok mindent megérthetünk az 1492 című film segítségével, a hatalmi érdekeket, az indiánok lemészárlásához vezető utat, a spanyol korona érdekeit, a gyarmatosítás alapjait. Az ember feláldozhatósága, az anyagi érdekek, a vallás terjeszkedése is jól megcsillan a filmben. Igen erősek a film dialógusai, szinte mindegyik párbeszéd vita értékű, és sokszor filozófiai tartalommal is bírnak. Kolombusz sorsának ábrázolása értelmezhető emberi létünk egyik alapállapotaként, az állandó küzdelmünk, céljaink, álmaink és olykor elbukásunk is felismerhető az ő sorsán keresztül. Igen tartalmas ez a mozi, rengeteg mondanivalóval, példa értékű megvalósítással. Szerény véleményem szerint, ez minden idők legjobb történelmi ihletésű filmje, bár igen sok műfaj keveredik benne, engem a drámaisága nyűgözött le leginkább. A film hangahatásai is profi munkára vallanak, a hajó és a kötélzet recsegő zörejei, az őserdő madárhangjai, a növényzet susogása mind-mind a helyén vannak és élethűek. Kiemelkedő képsor, annak a harangnak az elhelyezése, melyet a hajósok magukkal vittek, ez egyben a vallás megtelepedésének a jele is. Amerika, az Újvilág egy új lehetőség képét vetíti elénk, azonban az anyagi érdekek szükségszerű felbukkanása pokollá változtatja a Paradicsomot. A vihar, ami elsöpri az új kolóniát, egyben a szép remények és tervek megsemmisülésére is utal. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a film, pontosabban a filmzene összesen egyetlen jelölést kapott, ez csak azon hitemben erősített meg, miszerint a filmes díjak nem használhatók értékmérőként. További furcsaság, hogy a Filmkatalógus osztályzatai alapján ez a mozi kevesebb pontszámot ért el, mint a 2006-os Rózsaszín párduc. Az én értékelésem szerint ez a munka minden idők tíz legjobb filmje között foglal helyet, kihagyhatatlan mozi. Köszönjük Scott!

Star Wars kontra Star Trek

2008-11-04 16:21.23

A Star Trek sci-fi, a Star Wars pedig mese. Amúgy a Trek sorozatok sokkal jobbak, mint a mozifilmek, bár a legutolsó Trek sorozat óriásit bukott, és valóban borzalmasra sikeredett.

Melyik a legfeleslegesebb topik? :-)

2008-11-04 13:21.27

Van már olyan topik, hogy RTL Klub és TV2, azokban a topikokban simán elférnének ezek. Most minden tévéműsornak külön topikja lesz? http://www.filmkatalogus.hu/forum-19385 http://www.filmkatalogus.hu/forum-18776

Sörcsata - Vélemények

2008-11-04 13:14.52

3,7-es átlaggal fut? Na ne! Nagy mellek, nagy korsó sörök, és nagy büfögések. Nagyjából ez jellemzi a mozit, szellemességet és humort ne is keressünk benne. Ami még van benne, az öncélú gusztustalankodás. A történet lapos, a cselekmény unalmas. Sztereotípiákra és durva túlzásokra épít, nagyjából ez akart lenni a hatásmechanizmusa. Annak ellenére, hogy nem tinivígjáték, felismerhetők benne a szokásos amcsi tinivígjáték elemek. Igénytelen mozi, az igényesek nyugodt szívvel elkerülhetik. Az ausztrálok így akarnak betörni a filmpiacra? He-he.

susogós mackók a comedy central-on

2008-11-04 09:06.56

Azé' Fábry poénjai igen csak felismerhetők benne:)

Versek!

2008-11-03 13:11.43

Nem érhetek fel a csillagokig, csak csodálhatom őket. A sólymot lehúzza a nehéz szíve, csak a lelke röppen néha a magasba. :)

elejére ... 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 ... végére