Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Botrány - Moziverzum, 00:50 |
A nagy visszatérők - Prime, 01:10 |
A jövő gyilkosa - RTL Három, 01:30 |
Amerikai botrány - Film4, 01:40 |
Bocsánatos bűn - HBO2, 01:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Julian Sands (67) |
Matt Frewer (67) |
August Diehl (49) |
Julia Ormond (60) |
Yvan Attal (60) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
A varázsfuvola |
Jamie Lee Curtis |
2021-06-15 23:10.41 |
Bocsánat, ezt az elemzést Hegedűs Henrik követte el... a véleményem nem változott. |
2021-06-15 22:10.18 |
A Bognár Györgyöt ki hívta megint a stúdióba? Véletletlenül hallottam, a francia-német meccs első félidejének elemzését. Elég is volt. |
2021-06-15 16:04.15 |
A Vígszínház Darvas Iván születésnapja alkalmából egy különös emléket osztott meg a Facebook oldalán.
Várkonyi Zoltán a Film Színház Muzsikában naplóbejegyzéses formában köszönti a friss Kossuth-díjas színészt 1978-ban. Várkonyi Zoltán: Személyes jegyzetek Darvas Ivánról 1946. Határozottan vonzó. Szőke, vékonycsontú. nyurga fiú, személyiség, personality, ahogy az angolok mondják. Érdekes. Próbáljuk meg. Ügyetlen. De rendelkezik a „presence”, a jelenlét tudományával. Szívesebben nézem zavart kezeit, összeakadó lábát, mint valamely „szürke” biztos és megvesztegető technikáját. Vagy százszor ültem vele szemben Anouilh Eurydikéjében, mint „Esőkabátos”, fekete puha kalapomban, némán figyeltem, hogy rohan a végzetes halálos szerelem felé. Néznem kellett szerepem szerint. Hosszan. Könnyű dolgom volt. Ezzel a fiatalemberrel pillanatok alatt születik meg a legjobb színpadi kapcsolat. 1965 A sínek újra találkoznak, mint párhuzamosok a végtelenben. Horvai rendezésében ülünk a Közjáték Vichy-ben pokoli kínpadján. Van két fényképem. Az Eurydikében profilban egymással szemben. A Vichyben ugyanúgy. De furcsa. Iván halántéka őszül. No, az én dús hajam se a régi. Csak a színház iránt érzett szerelmünk az. És most is értjük egymást ott a színpadon, mint húsz év előtt. Aztán néha veszekszünk és gyilkoljuk egymást. Ahogy illik. A színházat két érzelem élteti: a szerelem és a gyűlölet. Gyilkosa — a közöny. 1966. Rendezői találkozásaink legszerencsésebb éve ez. A Testőr és a Szerelem, ó! éve. Micsoda „színész” volt minden ízében a Testőrben. Fess és roggyant, ripacs és ember, szerelmes, hiú, szerencsétlen és diadalmas. (...) A Szerelem Ó!-ban a gyámoltalanság és tehetetlenség végesete, az életből ki- és visszalépő senki és valaki. Darvas egyik remeklése volt. De jó lenne újra megnézni televízión. Ó bocsánat! Nem lehet. Nem vették fel. 1967. Nyílik a Pesti Színház. Tizenegy éve. Nyitás az őrült naplója. Zárás 11 év múlva 450 előadás után. Zárás, de csak pillanatnyilag. Darvas Iván újra egészséges. Az Őrült naplóját 1979-ben megint fellapozzuk. Popriscsin füle mellé tűzi a lúdtollat, újra festi őrült tassista képeit és folytatja a példátlan szériát. És most már csak sikeres évszámok és adatok: 68. a Vörös postakocsi, 70. Asztrov, 71. Vendégség, 72. Három nővér, 73. Holtak hallgatása, A nők iskolája, 74. Cseresznyéskert, és a többi és a többi. Milyen gazdag élet! Erről jut eszembe, Iván, Kossuth- díjjal tüntettek ki. Most jóban is vagyunk. A béke állapotában. Gratulálok. Az ezrek és tízezrek, akik láttak, ugyancsak. Nem tudnád most elintézni, hogy újra együtt játsszunk? De valami igazán jót. Szeretettel ölel tizennégy évvel idősebb, fiatal szívű mestered. |
2021-06-11 22:53.37 |
Gyerekkorom hőse, aki miatt House-függő lettem. Két epizóddal lemerítettem a havi internet keretünket, képes voltam órákat várni, hogy betöltsön egy rész.
Egy kis Fry & Lauriet legalább annyira szerettem mint Mr. Beant. Láttam még B-kategóriás filmekben és nagyon szerettem volna eljutni a magyarországi koncertjére. A Balekot viszont olvastam. Remélem lát még jobb napokat és még sok boldog évet! :) |
2021-06-11 20:51.30 |
Ma este vetítik a Házszentelő c. művéből készített Gyertek el a névnapomra c. filmet.
Nem olvastam, csak a filmet láttam, ami nem lett rossz. Fábri Zoltán utolsó filmje. |
2021-06-06 12:57.34 |
Ungvári Tamás Drámaírók műhelyében c. műsorában interjúzott Karinthy Ferenccel és szóba került a Domján-Mensáros páros.
Domjánról mint csoda nőről beszélt, aki nagyon hiányzik a "mai" (1985-ös a műsor) színjátszásból. Mensárosról is mesélt, hogy próbálta előjátszani a Dunakanyar önostorozó pasasát és énekelni áriát, akkor kiderült, hogy Mensáros ezt nála sokkal jobban tudja. |
2021-06-03 15:48.05 |
Bárcsak láthattam volna!
Nem is tudom, azóta vállalkozott-e valaki a színpadra vitelében. |
2021-05-31 14:44.19 |
Bronson miatt rákapcsoltam, de az volt az érzésem, hogy egy amatőr filmet nézek. Valahogy nem állt össze a hang- és képjáték. A szinkron is csak rontott rajta. Végül tovább is léptem rajta 20 perc után. |
2021-05-30 02:03.30 |
Szeretném bemutatni ezt a méltatlanul elfeledett filmet. Legalábbis a film néptelen adatlapja és az a tény, hogy alig létezik adatbázisokban (csoda, hogy itt fent van), arra enged következtetni, hogy elfeledett. Özvegye, Élthess Eszter (legalábbis a felhasználóneve alapján) megosztotta a legnagyobb videómegosztón.
A Láz Bessenyei egyik korai filmje, azonban akkor már tapasztalt filmszínész – túl volt pl. a Várkonyi-féle Keserű igazságon. Külön témát nyitott Petya8, akinek ezúton is nagy köszönet, hogy kezdeményezte a filmadatlap bővítését. Sajnos azóta sem történt meg, pedig mennyivel vonzóbb lenne a film, ha látnánk a stáblistát az adatlapon. Gertler Viktor a rendező, könnyű vígjátkokról ismert számomra. Azonban rendezett néhány komolyabb filmet is, pl. Gázolás, Vörös tinta. Ezekhez hasonlítható a Láz is, de lényeges különbség, hogy míg az előbbiekben a jelent ábrázolja, a Láz cselekménye évtizedeket ölel fel, méghozzá a zivataros-félékből, ami hatással van a szereplők életére. Kezdésnek 18-ban találjuk magunkat, a háború veszteségeit látjuk és ebben a nyomorúságban Bessenyei játsszik egy életrevaló embert. A legnagyobb szegénységben is feltalálta magát és kiharcolt magának egy munkát. A főnöke (Somló István) azért tartotta meg, mert ahogy mondta: "nekem aranyat ér egy ilyen erőszakos fráter". Különleges párbeszédek hangzanak el, a kor szocialista realista filmjeihez képest szokatlan jelenetekben. Bárdy György pl. úgy tűnt fel a színen, hogy akár James Bondot is játszhatta volna. Nagyon passzolt hozzá a szmoking és jól is pozícionálta magát, a gazdag milliomos lányánál - akit Gordon Zsuzsa alakít. De ez a film nem egy sármőr kalandjairól szól, hanem Bessenyei által megformált Szabó Barna mérnökről, így ő is ringbe száll a lány kegyeiért. A zenei betétek végigkísérik a filmet, ezeknek közös pontja, hogy Szabó mérnök ezekbe a nők iránti vonzódása miatt belekeveredik, továbbá a különböző táncok szimbolikus jelentőségűek pl keringőzés. Bár nem olyan tiszta és kifejező képek ezek, mint a Körhintában. És hát a szerelmesek sem olyan tiszta lelkűek, mint a vidéki fiatalok, hiszen egy háborút megjárt mérnök és egy dúsgazdag bányatulajdonos elkényeztett kislányáról van szó. Érdekesség, hogy ebben a filmben merül fel először a bauxit, mint nemzeti nyersanyag. Csákányi László Glatz Ervinje döbbentett meg a legjobban. Egy jelentéktelen kisemberként kezdi, azt hisszük, csak egy kis mellékszerep, látjuk később, hogy tele van vágyakkal, álmokkal. Szabó végül is őrajta keresztül lépve jutott helyzetbe, aminek aztán később ára lesz. Egy kikandikáló mondat a filmből "rég volt ilyen szép októberünk" – jelzi, hogy már az őszirózsás forradalomnál tartunk időben. Szabó Szentgyörgyfalván kutat és találkozik a gyöngyörű fiatal tanítóval, akit Bara Margit személyesít meg. Ha hihetünk nekik, akkor (Iszka)szentgyöről van szó. Hogy a nőket tovább fényezzem, Kiss Manyi is fantasztikus a mellékszerepében. Közben szokatlan, magasröptű párbeszédek hangzanak el (Bessenyei kedveli az apósa ószövetségi neuraszténiáját), mindezt egy zakatoló vonat exkluzív kocsijában, ahol lemezjátszó szól és táncra is van lehetőség. Sajnos nem vagyok táncművészetileg elég művelt, hogy megállapítsam melyik jazzes tánc stílus (charleston?) passzol a vonat kerekeinek zakatolásához, de érdekesen lett összekomponálva az alumínium üzlet megálmodása a vonati táncos murival. Szabó mérnök milliomos lett - a könyvelésben. De üres, kongó lett a magánélete, ő pedig újra megkereste a tiszta tanárnőt, az egyetlent, amit, vagy akit még nem kapott meg. Mindeközben a németek Mitteleuropának tekintik Magyarországot. Ha már földrajz, akkor itt jegyezném meg, hogy a díszlet is kifejezetten tetszett. Egy tágas irodában világtérképet látunk a korabeli politikai határokkal és kicsit sem túlozzák el, hogy burzsoának tűnjön. Eddig minden fantasztikus, de azért vannak gyengeségei is. Például a fordulat és ami utána következik: a mesébe illően alakult a hazai bauxittermelés, de amikor Magyarország is feldolgozója akart lenni, akkor az eddigi felvásárló, a radikalizálódó németek megakasztották a fejlődést. Ezzel megakadt a film dinamikája is. A magánéleti dráma pátoszos lett. Közben a színészek látványosan öregednek, ahogy közeledik a második világháború, amelynek végén aztán a Szabó féle üzletembereknek is vége lett. Összességében kiemelendő, hogy bár az 50-es években készült a film, nem a sematizmus szemszögéből mutatja be a milliomos bauxitkirályokat. De hogy miről is akar szólni a film? Ha volt a cél, hogy emléket állítsanak az akkoriban nemzetközi szinten nagy értéket képező hazai bauxitnak, akkor ez sikerült. A második, hogy bemutassanak egy embertípust, akit úgy hívnak: vállalkozó, akkor ez is. Mert ezek az emberek pont olyan lehengerlőek, ellenállhatatlanok, mint Szabó mérnök. Folyton a gyönyört és a szenvedélyt keresik, szociálisan érzéketlenek és ha nincs egy két lábbal a földön járó társuk, akkor könnyen kicsúszhat a lábuk alól a talaj. Azonban a bauxit sztori és a személyes dráma összemosása nem sikerült maradéktalanul. Ettől még ajánlom a magyar film kedvelőinek figyelmébe, mert nincsenek nagy hibái és nagyon jó alakításokat láthatunk a színészektől. |
2021-05-29 17:30.53 |
Egyik nézhetetlen Darvas-Makk filmnek gondoltam, de most nem kapcsoltam el. A zenék, kórus énekek kifejezetten tetszettek. Azért továbbra sem került a kedvencek közé.
A stílus elég egyedi, főleg a 60-as évek többi magyar filmjéhez képest. Az is meglepő, hogy színes és szélesvásznú. "Őfelsége úgy van a követekkel, mint a kolozsvári töltöttkáposztával. Hagyja, hogy megpuhuljanak." Nem olvastam a film alapjául szolgáló Mikszáth: Szelistyei asszonyok c. kisregényt, de a fenti idézet a filmből tényleg mikszáthos. Színészek közül Psota, és a kevesett látott Dévay Kamilla tetszett. A férfiak (Darvas és Bárdi) nagyon sablonosak voltak. Pedig Mátyás király szerintem elég összetett jellemű uralkodónk volt. Nem tudok elnéző lenni velük, hiába egy könnyed kis vígjáték. Ellenben Szilágyi István játéka tetszett. |
2021-05-29 00:16.10 |
Azt hiszem, Barsi Béla nagykövete lehetnél, több helyen is akadtam kommentedbe, amiben méltatod :) Jó érzékkel fedezted fel és örülök, hogy népszerűsíted. Megérdemli.
Nekem emlékezetes a Körhintában, Oldás és kötésben, Húsz órában. |
2021-05-28 23:58.48 |
Jövő hétvégén vetítik.
Nekem az egyik kedvenc Jancsó-filmem és ebben nagy szerepe van Barsi Bélának, aki olyan természetesen művelte a földet, mintha mindig is ezt csinálta volna. Nagyon kontrasztos volt a lelki állapota a zaklatott fiáéhoz képest. |
2021-05-27 21:43.04 |
Ha valaki Puzsér Sznobjektívjét látta, akkor tényleg ez lehet róla a véleménye. |
2021-05-27 21:38.29 |
Most ismételtem a Falfúrót. Nagyon jó volt Andorai Péterrel, Szirtes Ágival együtt. |
2021-05-27 10:15.33 |
Igen, a Hideg napok! De jó, hogy említetted. Régen láttam, nem jutott eszembe, de valóban, Szirtes ott is egy árnyaltabb szerepet játszik. A film hatására olvastam el a könyvet.
Köszi a Szirtes-Soós háttér történetet is. Sajnos beillik a képbe. Az ügyeletes férfi parasztikon valóban nem hangzik olyan jól, de ennél pontosabban nem lehetne megfogalmazni. |
2021-05-23 01:08.31 |
Szép összegzés és már nagyon megérdemelte!
Nekem nincs a kedvencek között, de csak egy hajszállal van lemaradva. Pont azért, amit Te is felvetettél, hogy az egyszerűségében zseniális színésznek mintha mindig csak egy oldalát láttuk volna. Ezért nem tartottam olyan izgalmasnak őt. Talán egyszer láttam intrikusnak, (bár az is határeset) az Egy őrült éjszakában. Az egyik kedvenc karakterem a filmből. De nagyon szerettem a Megszállottakban, ami egy meghatározó film számomra és ebben nagy szerepe van az embereiért tűzbe menő TSZ elnöknek. Gyermeklakó említette az Egymásra nézve rendőrét. Az az arckifejezés évek múltán is előttem van. Van egy elfeledett film az 50-es évek sematizmusából, a Nyugati övezet, amit azért néztem meg, mert a szakmámhoz kötődik. Hát abban sztáresős a szereposztás. Azonban a fiatal Szirtes maradt meg, mert ő volt a legőszintébb karakter. Eszembe jut még a gondolat, hogy ha Soós Imrének nem ér véget ilyen tragikusan az élete, akkor ők mire mentek volna egymással? Lett volna lehetősége/ük) így kilépni a tiszta szívű és erkölcsös szerepekből? Szirtesnek van a Hintónjáró szerelem c. filmje, ami a Körhintát egy évvel előzte meg. Elég más műfaj, de a fiatalok szerelme és annak gátat szabó szülők konfliktusa ebben is benne van. |
2021-05-18 00:55.20 |
Köszi szépen!
Téged is jó látni, hogy aktivizáltad magad. Feldob, ha látok egy-két magyar filmcímet, vagy színészt az aktív fórumok listáján :) Már többször bosszankodtunk, hogy nem elérhetők ezek a régi kincsek, most elhatároztam, hogy írni fogok nekik. Egyetértek, Spiró tényleg nagyon érti, hogyan mutassa meg a századfordulós hangulatot (meg sok minden mást). Egy ilyen előadás többet érhet, mint egy történelem óra. Addig is, itt a dráma szövege. [link] |
2021-05-17 18:21.42 |
A hétvégén vetítette a Vígstreamház a Honderű c. darabját. A címmel úgy voltam, hogy már hallottam, de nem tudom azonosítani. Gondoltam, biztos valami különleges békebeli kifejezés, talán valami eszmét fejezhet ki.
Meglepődtem, amikor olvastam, hogy ez egy név javaslat volt Széchenyitől az akkor még alakulóban lévő fővárosra. A darab idős színészek jutalomjátéka, eredetileg is Tolnay Klárinak szánták Annamari szerepét. Azt rebesgetik, hogy azért nem fogadta végül el, mert nem volt a társulatnak méltó férfipartnerei. Mensáros, Ajtay, Márkus akkor már nem éltek. Tolnay végül hangjátékban eljátszotta a szerepet. Nem tudom, hogy az elérhető-e valahol. Most a Vígszínház 2019-ben bemutatott előadását láttam Valló Péter rendezésében. Egy végrehajtási üggyel kezdődik, miközben kezd kibontakozni az öreg hölgy értékrendje. Van időnk szemrevételezni egy belvárosi bérház nagy belmagasságú asszimetrikus szobáját, nagy ablakaival, amelyeken már nem süt be a nap. Nem verődik vissza fény a szemben lévő leesett vakolatú falról. A kötelező zongorát, antik bútorokat, vaskos könyvespolcokat a világirodalom és alapműveltség egykor kötelező darabjaival, a levelek olvasására alkalmas fésülködő asztalt és egy tárcsás telefont. Aztán jönnek a többiek, hogy bemutassák a békebeli keresztény értelmiség legjobbjait. Egy dráma alapja a konfliktus, de itt nem olyan egyértelmű, hogy mi is az a konfliktus. Mégsem unatkozunk, szépen adogatnak egymásnak, mint egy jó nyugdíjas teniszmeccsen. Orosz Ákos által játszott kisemberrel szégyelhetjük el kicsit magunkat a nyuggerek nyelvtudásán, műveltségén, tisztességességén. Élesen elkülönül a becsüs/vigéc és az idősek értékrendje. A párbajról is örültem, hogy tanulhattam, a végén a fordulat pedig katartikus volt. Heute rot, morgen tot - összegzi Frídhof. A színészi gárdából számomra a kevésbé ismert Márton András harsány Zoltánffyja tetszett a legjobban. Lukács Sándor és Kern csak hozta a kötelezőt. Börcsök Enikő is benne van a szereposztásban, sajnos már csak fekete kerettel. Azonban Igó Éva szerintem tökéletes választás volt. Eddigi legjobb alakítás, amit láttam tőle. Összeségében szerintem Valló Péter rendezése egy élvezetes elődás, ami játszva állít emléket egy leűnt kor embereinek, akiktől talán van mit tanulni. |
2021-05-15 17:12.18 |
Újranézve sok év távlatából még mindig a legjobb bondfilmek közé tartozik. Azonban nálam vesztett kicsit a nimbuszából a nevetséges akciójelenetek miatt. Connery így is nagyon meggyőző, de lehetett volna élethűbb verekedéseket is produkálni, ahogy láttuk már párszor, talán az Őfelsége titkosszolgálatában volt ilyen szempontból a legélethűbb - Craig-féle filmeket nem számítva. A leggyengébb azonban az autós és hajós üldözések voltak.
A zene nagy kedvenc, a film jó hangulatához nagymértékben hozzájárul, ahogy a gyönyörű helyszínek is. A tenger alatti felvételek most is lenyűgöztek, ezt utána is többször sikeresen becsempészték (pl. Kém, aki szeretett engem). Adolfo Celi jó gonosz volt, bár a bondfilmeknek nem erőssége az árnyalt jellem. |
2021-05-15 16:56.45 |
Esztergályos Károly egyik első, Ajtay Andor egyik utolsó munkája.
Nem nagyon vetíthették, mert nincs róla még vélemény. Én is csak félig láttam, most vetítette az M5. Érdekesnek tűnt a szerelmi dráma, egy idős férj, az ex és egy fiatal szerelem között a Szovjetunióban. A férfiak jók is voltak, Mensáros karaktere volt a legizgalmasabb, Ruttkait viszont kicsit sablonosnak láttam. |
2021-05-14 20:19.20 |
Érdekes téma. De a japánok elég fegyelmezettek, szerintem fontosabb nekik, hogy véghez vigyék, amit elkezdtek, mint hogy visszakozzanak és így kudarcot valljanak.
a 126 milliós lakosságából a 300 ezer egyelőre inkább azt mutatja, hogy milyen kevesen utasítják el. |
2021-05-14 13:46.18 |
Othelloban láttam, Othelloként a József Attila Színházban. Elég csalódást keltő előadás volt. A migrációs válság idején ment, próbálták meglovagolni az ellenséges hangulatot, de ez sem jött össze. Szalma Tamásra játszotta Jágóra emlékszem, aki valami életet vitt az előadásba és Ujréti László hangjára. |
2021-05-10 14:01.22 |
Egyetérték előttem szólóval, de van ami a megnézése mellett szól, mégpedig az, hogy Erdélyben valódi tájakon játszódik, ami igazán ritka az akkor filmekben. Általában jól bejáratott díszletek között vették fel a jeleneteket sorozatgyártásban. Ennél a filmnél el kellett utazni Erdélybe a stábbal és kint a "mezzőn" kellett forgatni. Ennek tudnám be az operatőri hibákat.
De sajnos nem csak azzal van probléma, hanem a forgatókönyv sem az igazi. Kicsit túltolták a fordulatok számát. Tolnay Klári - a rendező felesége - jól játsza az eltökélt szerelmes lányt, Raffay Blanka viszont elég gyengén megírt szerepében nem sok köszönet van. Kölcsön adott feleséget játszik. Hajmássy Miklós karaktere sem következetes. Ha mást nem is, szép erdélyi tájakat köszönhetünk Ráthonyi Ákos munkájának. |
2021-05-08 19:55.52 |
Fiatalkori szerepében néztem legutóbb Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelemben. Furcsa volt eleinte a filmhez képest (azt előbb láttam), de aztán magával ragadott az előadás és helyesnek tartom a kifejezést az leírásánál, miszerint HDG megrendítő alakítást nyújtott. |
2021-05-08 19:40.11 |
Valóban kevés, napi egy előadás egy hétig nem elég a Víg sokszínű múltjának bemutatására. Csehov-drámákról szó sem esett, ahogy Darvas, Latinovits, Somogyvári,legjobb alakításairól sem.
A NAVA pontok még akkor értek valamit, amikor nem volt mindenkinek otthon számítógépe, kultúrházba, könyvtárba jártak az emberek. De most már elavult, érthetetlen, hogy miért nem teszik elérhetővé az anyagokat. |
2021-05-08 19:27.09 |
Mai napon, 101 évvel ezelőtt született Pálos György.
Homlokráncolása, cigarettafüsttől érdes hangja jut eszembe, ahogy a Kiskunságon gondolkozik, hogyan tudna kutat fúrni a főnöke tiltása ellenére. Az uniform öltöny fehér ing, nyakkendőben feszítő tehetetlen férj, akinek legnagyobb félelme igazolódik be, amikor felesége elhagyja a Kertes házak utcájában. A bűnös múltú orvos, aki kiutat keres egy tiszta fiatal lány szerelmében, de a paradicsomból már száműzetett. Az egyik legmegrázóbb, elfojtott indulatokat hordozó tekintet, amit valaha filmen láttam. Kár, hogy nem láttam színházban, kár, hogy a Víg nem bocsájt szabadon néhány Pálos-szerepet a kincstárából. De talán majd egyszer. Ahogy talán majd egyszer rendbe hozzák itt is az adatlapját. |
2021-05-04 23:21.48 |
Tegnap estétől ma estéig volt elérhető a Vígszínház honlapján a Macskajáték felvétele. Az előadás mellett nagyon tetszett, hogy a szünetben készítettek egy riportot az alkotókkal, Örkény Istvánnal és Székely Gáborral. Nem tudom, akkoriban (70-es évek) hogyan hatott, de szegény riporternő annyira bugyuta kérdéseket tett fel, hogy szinte csodáltam Örkényt ahogy fegyelmezetten válaszolt a kérdésekre. A kérdésekből kiderült, hogy a riporter nem érti a darabot, vagy legalábbis nem sikerült összhangba kerülni az íróval. Ezzel szemben Örkény és Székely között látszólag nagy harmónia volt.
Örkény elmondta, hogy korábban, a Tóték Székely-féle rendezése után tett egy olyan felelőtlen kijelentést, hogy a következő művét Székelynek fogja adni. És így is lett, a Macskajáték ősbemutatóját Székely Gábor rendezte Szolnokon. |
2021-05-04 20:45.54 |
Megint ebéd közben kaptam el a tv-ben.
Jól berendezett kisvárosi jólétben szenvedő feleség Bara Margit. Sokalltam, hogy a felfedezett ősz hajszálán kesergett. Gábor Miklós kifejezetten tetszett a csábító szerepében, egyik legjobb alakítása mai szememmel. Pálos György is jó az elkényelmesedett férj szerepében, akinek fogalma sincs, mit kéne kezdeni a feleségével. A szerelem csatát nyert de a háborúban mindenki vesztes lett. Ez egy átlagos, vagy rosszabb film, ami kérdéseket vet fel, de választ nem nagyon kínál. A fényképezés, Hildebrandt István munkája, ezúttal is tetszett. |
2021-05-04 16:08.16 |
Az előadás szünetében Kepes András kérdezte Kornist és Horvait az előadás születésének körülményeiről. Kornis csak beugrott írónak, mert eredetileg más "magyarosította" volna Arthur Schnitzler Körtáncát - de a nevére nem emlékszem.
A szóhasználatról is beszéltek. Kornis saját bevallása szerint nem tartja túl trágárnak a szöveget, visszafogta magát, viszont szlengekben nem volt hiány. Spiró akkoriban már trágárabb volt és elfogadták. Nekem tetszett az egymásba kapaszkodó történetek láncolata, amely körbeér. A jelenetek többsége is tetszett, Főleg Pap Vera - Seress - Eszenyi - Szombathy félkör volt ütős. Volt egy sanda gyanúm, hogy Rudolf Péter szerepében egy kicsit önmagát is beleírta, de pont az ő jelenetei voltak gyengék. Kern András meg úgy látszik, hogy ügyeletes "Amerikából jöttem" - színész. A Kvartettben is nagyon hasonló szerepet játszott. |
2021-05-04 15:44.07 |
Azóta meg is néztem a felvételt. Érdekes volt, hogy Kepes András egy miniinterjúval kezdte az öltözőben Pap Verával és Seress Zoltánnal, majd szünetben folytatta Horvai Istvánnal és Kornis Mihállyal.
Horvairól sokat hallottam/olvastam, de még nem sikerült interjút találnom vele, ezért különösen örültem, hogy egy ilyen részlet is belekerült. Megerősítette a feltételezésem, hogy egy rendkívül értelmes, művelt ember, aki egy darabot talán a szerzőjénél is jobban ismert. |