Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
A nagy visszatérők - Prime, 01:10 |
A jövő gyilkosa - RTL Három, 01:30 |
Amerikai botrány - Film4, 01:40 |
Bocsánatos bűn - HBO2, 01:45 |
Öt csillagos karácsony - Izaura TV, 02:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Julian Sands (67) |
Matt Frewer (67) |
August Diehl (49) |
Julia Ormond (60) |
Yvan Attal (60) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
A varázsfuvola |
Kristin Holby |
2020-04-18 11:39.47 |
Nagyon jó film, ami megőrizte az értékét. Régi és új sztár színészek mind kiválóan alakítottak.
Az emberi vonalat képviselő Holden, akivel még úgy is együttérzünk, hogy tönkretette a családját. Faye Dunaway fantasztikusan gátlástalan és okos nőt alakított. Peter Finch őrületével együtt lesz egyre szürreálisabb a filmbéli világ is. Igen komoly kritika volt ez az USA-ra nézve. Végiggondolva a mai állapotokat az USA-ban, fohászkodom, hogy készüljön egy legalább ilyen ütős film. |
2020-04-18 11:24.18 |
Nagyon szép film.
Régóta szemeztem Mészáros Márta napló-filmjeivel és végre sikerült megnéznem ezt a részt. Már az első képkockák megfogtak: a repülőből mutatott kilátás szokatlan szemszögből mutatta meg Budapestet. Zolnay Pál nagyapája már ott bemutatkozott. De tulajdonképpen mindenkire igaz, hogy az első megjelenésültől kezdve nagy benyomást tettek rám. Magda a félelmetes ábrázatával, éles szemöldökével, merev tekintetével erőltetett mosolyaival folyamatosan nyomasztó hangulatot teremtett a környezetében. A "nagypapa" belső vívódása időnként felszínre tör. Szőrmellényét mindig az egykori lakástulaj polgári ruhája fölé veszi. Még a mellékszereplő "nagymama" Szemes Mari is tökéletes a meghunyászkodó, aggódó asszony szerepében. A sok harcot megvívottak egy másik alakja János, aki vajon véletlen, hogy nyugatra került emigrációba? Érdekes szembesíteni Magdát és Jánost, akik együtt kezdték a harcot, együtt szenvedtek a börtönben, János majdnem elvette feleségül akkoriban, ám '49-re viszont már alapvető kérdésekben nem értenek egyet. Mindezt Juli kíséretében éljük meg nézőként, aki egyfajta mozgatóerőként folyamatosan idézi elő a konfliktusokat. Az ártatlan árva lány előtt még ott van az élet. Hamar akadályokba ütközik. Míg a nagypapa fél Magdától addig Juli egyre dühösebb lesz rá és lázad. Egyetlen kiutat Jánosban talál, aki egyenesen beszél, aki apja, ideálja lesz és akit tud szeretni. Magdáék lakásán történő találkozások leképezik a fokozatos átmentet a közhangulatban. A kezdeti együgyű bőrcserzőből diplomata lesz, a közkedvelt, tisztelt János pedig ellenséggé válik, mert nem csatlakozik a hatalomszerző áramlatba. Végül Julit semmi sem köti a nevelőanyjához és kivetődik a fullasztó közegből, de belekerül egy másik, de legalább olyan nehéz életbe. |
2020-04-13 16:21.54 |
Elég amcsi ízű film, amilyeneket magamtól biztosan nem ülnék le megnézni, de a vírus kényszerítő ereje miatt megnéztem :)
A történet a hős ifjúról nem nyűgözött le, bár nem is volt nagyon unalmas. Ami viszont megragadott benne, az a versenyt követő újságírók, befektetők, kedvtelő tehetős emberek gyülekezete. Ez a történet 1917-ben játszódott, amikor még messze nem volt a médiának vilgászinten kiterjedt hálózata. De a nyüzsgés, a szenzációhajhászás már akkor is létezett és akkor is tudták már a Kevin Spacey fajta újságírók, hogy mitől döglik a légy. Nekem a vonaton ülő brigádról a száguldó cirkusz jutott eszembe, azaz a Forma1, ahol talán a legélesebben nyilvánul meg ez a fajta nyüzsgés. |
2020-04-13 12:42.41 |
Előttem szólónál erősebb hangot ütve; ez a történet elég hihetetlen és kicsit szórakoztató. A kedves de rossz poénok nem voltak ínyemre.
Pest - Pápa közti útvonalon játszódik a történet. Csortos Gyula a bölcs komornyikot megint hozza. Jávort bepalizta Szeleczky. Talán az lehet a tanulság. hogy még a legmagabiztosabb férfit is képes egy jó pillanatban érkező nő az ujja köré csavarni. A rendező, Szlatinay Sándor tudtommal zeneszerző is volt egyben. |
2020-04-12 16:03.25 |
Elvárások és előismeret nélkül néztem meg a filmet.
A színészek nagyon jól játszottak. WD-t eddig is tudtam, hogy jó, RP-t kevésbé(nem láttam egy nyálas filmjét sem) ismerem. Itt egy elég összetett karaktert kellett megformálnia, akit számomra teljesen hitelesen hozott. Első hozzászólással egyetértve egyedi erős képi világ, a ff. színtelenség hangsúlyozta a nyomasztó légkört. Lovecraftot csak hírből ismerem, mert nem az esetem. Éppen ezért ez a film sem nyűgözött le. A látványos képek, atmoszférateremtő zene, kitűnő színészi alakítás mind elismerendő, azonban az ijesztő, visszataszító képek, bevillanások nálam rontottak az élményen. Ez az én hibám :) A mitológiai áthallás, mint ötlet nagyon jó, de én másképp csináltam volna. A Puszta formalitás jut eszembe, ahol egy rejtély kibontakozása közben szembesülünk bibliai áthallással. Ha kevesebb undorító dolog lett volna a filmben, akkor telitalálat lenne, de így csak jó. |
2020-04-08 11:57.36 |
A koronavírus áldozata lett Eddie Davis világhírű jazz zenész, banjos.
Zenélt együtt több magyar zenésszel is, én a Benkó Dixieland Banddel közös produkcióit hallgatom a tiszteletére. https://www.youtube.com/watch?v=ax4iDy91U14 |
2020-04-06 15:18.29 |
Szokatlan hangulatú film. Természetellenes megjelenésű emberek, természetes reakciókkal.
Jelenetek sorozata, lazán összekapcsolódva. Tragikus események viccesen, vagy éppen derűs hangulatban történő bemutatása. Némi reflexió a svédek történelmére. Egyszer érdekes volt végignézni. |
2020-04-05 16:56.24 |
Egyetértek.
Az első 10 percről lemaradtam, de egész izgalmasnak tűnt, amikor bekapcsolódtam. A konfliktus az anya és gyereke között számomra nagyon is érthető volt. Törőcsik egy ritka kiállhatatlan nőt formált meg. Szégyenében eltávolodott a gyerekétől, de kívülre meg azt mutatja, hogy ő büszke özvegye szegény megboldogult férjének. A lakására rendezett estély számomra izgalmasnak ígérkezett, de ellaposodott, ahogy szinte minden ebben a filmben. A számos férfi közül, akik a férj kollégái voltak, Somogyvári Rudolf vitt egy kiemelkedő karaktert, de az özveggyel a párosuk is egy elvarratlan szál maradt. Balázsovits Lajos örlődött, mellette Kovács Kati a nyers erő. Az egyik pillanat, ami még megérintett, amikor a lány rájött, hogy olyan sors várhat rá, mint az anyósjelöltjére. Aztán jöttek még a muzsikus cigányok, meg a vidéki élet sok borral, de ez sem illet bele a képbe. Volt pár jó gondolat a filmben, de összességében se íve, se bűze. |
2020-04-04 21:59.27 |
Az új Peugeot reklám régi zenéjét.
Vitalic - Waiting for the stars https://www.youtube.com/watch?v=q8Z674GX45I |
2020-04-04 20:10.44 |
Ha határhoz ér az ember, akkor kivált belőle valamilyen érzelmet.
Furcsa, hogy még nem írtak ehhez a filmhez. Én most átlépem ezt a csendet :) A Angelopoulos "határ trilógiájának" első filmje. Szeretem a görög rendező stílusát, ahogy ezekben a filmekben jelentést ad a határoknak. Nekem, mezei nézőként azért is tetszett, mert több szempontot is mutatott. Egyrészt egy kicsit a görögök és környezetük (Albánia) akkori, 90-es évek beli helyzetét láthattuk. Amikor a határon innen és túl a menekültek reménytelenül vártak menedékjogért, egy szebb és jobb életért. Egyébként a szituáció most is aktuális. Másrészt a főszereplő az állásának határait feszegeti, amikor olyan riportot akar csinálni, ami nincs ínyére a főnölnek. Harmadrészt a főszereplő viszonya a menekült lánnyal rengeteg feszültséget hordoz, mert bár fizikailag nem, de sorsuk miatt határvonal húzódik köztük. Érdekes szál volt a politikus esete, aki a közszerepléstől elvonult a menkültek közé. Neki az az élet jobban bejött, mint a politikusi, ahol kirakatban minden szép és jó. Nekem az Odüsszeusz tekintete jobban tetszett, de összességében megérte végighömpölyögni, mint a határmenti folyó, ezzel a filmmel. |
2020-04-04 19:24.58 |
Meglepően jó film Móricz alapanyagából.
Nem ezt vártam a diktatúra legvadabb éveiből. Elfogult vagyok a Rokonokkal, mert Móricztól az egyik kedvencem, ezért nem is ezért dicsérném az alkotókat, hogy milyen jól sikerült ezt filmre vinni. Inkább a karakterek megformálása és az atmoszféra teremtést tudom elismerni. Ungváry László kiválóan alakítja a tiszta, majd bemocskolódott Kopjásst, akinek sok harcot meg kell vívnia feleségével, a hivatallal és nem utolsó sorban önmagával. A régi idők "letűnt" színészeinek ez egy kiváló alkalom volt, hogy megmutassák magukat, hogy hatalomváltás ide vagy oda, 10 évvel a fénykoruk után is oda tudják tenni magukat. Rajnay Gábor, Uray Tivadar hozták a békebeli dörzsölt urakat. Pécsi Sándor szintén fantasztikusan taszító volt számomra. Talán Tolnay Klári nem "ütötte meg" a könyvben általam elképzelt Lina szintjét. A film hangulata is magávalragadott. Fekete-fehérként még nyomasztóbb (mint a Szabó István féle új), egyenesen félelmetes a sertéstenyésző malac-szobros kapuja. Az estélyeken divatos ruhák, divatos táncok adták meg a hangulatot, amiből aztán egy-egy fagyos magánbeszélgetésre tértünk át, ezzel követve Kopjáss érzelmi hullámvasútját. Egyszóval szerintem ez egy tiszességes iparosmunkánál egy fokkal jobb alkotás lett. Örülök, hogy láttam. |
2020-03-31 23:31.40 |
Csodálatos film, az alapanyaggal együtt.
Merész képi világ, szerelem és megalkuvás, társadalmi átrendeződés, műrégies, vagy művészies(?) párbeszédek, emlékezetes ruhák. |
2020-03-31 23:18.07 |
Második filmem a görög mestertől. Kár, hogy nem ezzel kezdtem, mert az Örökkévalóság... nem tetszett.
Ez a film viszont nagyon is. Engem sikerült elvinnie Odüsszeusz hajójának és végigjárni a nehéz utat a főszereplővel. A különböző megállókban felidéződik a múlt ami a jelennel hol összefonódik hol ellenpontozzák egymást. A zene is nagy szerepet játszik a "hajón vitelben". Mindemellet egy drámai korképet kapunk a háború sújtotta Balkánról. Ide másolom az idézetet, aminek egy csodálatos megnyilvánulása ez a film: "Ha a lélek meg akarja ismerni önmagát, egy másik lélekbe kell tekintenie" - Platón Szóval nem bánom, hogy adtam még egy esélyt a jó görögnek :) |
2020-03-31 23:01.39 |
jó volt újranézni annak apropóján, hogy a Filmarchívum közzé tett számos alkotást, amiket a magyar irodalom ihletett.
Nagyon szellemes történet, jó színészekkel. |
2020-03-26 13:51.39 |
A gyermekkor meghatározó a felnőtt életünkre nézve. Szerencsére rossz emlékek ellenére is lehet boldog a felnőtt életünk. De személyiségünk, gondolkodásmódunk kialakulásában mindenképp nagyon fontos időszak.
Cyril kiskamasz, aki megdöbbentően önálló, életrevaló és semmi nem akadályozza meg, hogy visszataláljon a nézők számára sem túl szimpatikus apjához. Szívszorító a ragaszkodása az apjához. Félelmetes a szenvtelensége másokhoz, a külvilághoz. Amikor már kezdene feloldódni, akkor csöppen bele a rossz társaságba. Szerencsésen kivetődött ebből a közegből és elindult egy szebb felnőttkor felé. Szép történet egy nehéz sorsú gyerekről és felfedezőjéről. |
2020-03-23 15:18.48 |
[Spoilert tartalmaz]
Nem tudom, ki írta a film leírását itt a filmkaton és lehet én tévedtem el, de szerintem nem arról szólt a film, hogy Langford eltaposná a konkurens komikusokat. Pupkin (amely nevet a film végére nagy nehezen ki tudtak mondani) egyszerűen tehetségtelen volt a komédiában, azonban a túlélésre, élősködésre nagyon is volt képessége. Én a média hatalmával foglalkozó drámák közé sorolnám, így a Network és a Joker jut még eszembe. De Niro itt is nagyon jól játszott és a partnerei is kiválóak voltak. Jerry Lewis alakítása különösen tetszett. |
2020-03-21 16:54.44 |
"Ti Pattantyúsok mindig drámát játsztok!" - Barta István használta ezt a kifejezést divatosan, ahogy a Csiki előnevet is ilyen megfontolással illesztette nevéhez.a
Sinkó László hatásosan formálta meg a látszólag átlagos, "jó fiút", akinek könnyen hajlik a gerince. |
2020-03-21 16:16.59 |
Nem túlzottan reklámozott film, pedig megérdemelné!
A korábbi hozzászólásokban említett, illetve általam is olvasott kritikákkal ellentétben azt gondolom, nincs semmiféle koppintás, ez a film nagyon jól megállja a helyét. Örülök, hogy nem ment át akciófilmbe. |
2020-03-14 15:12.50 |
Jó, hogy közrebocsájtja a Filmarchívum az ünnep alkalmából. Most tényleg otthon van mindenki.
Nagyon szuggesztív, hiperrészletes, színes, fantáziadús, izgalmas! Nagyon jó hangokkal :) |
2020-02-29 23:08.05 |
Emlékeim szerint ezt vetítette ma le a Duna TV.
Számomra érdektelen unalmas film, amiben a mellékszereplők is hatalmas színészek. Kozák András egy kulcsszereplő, de igen gyatra gyilkost formál. A szenvedő alany Drahota Andrea is csak némán szenved. A zene egy nagy lopás at least John Barrytől, a James Bond sorozat első, emblematikus főcímének és még jópár részének zeneszerzőjétől. Az itt hallatott leginkább a Goldfinger lebutított verziójának tűnt. Inke László harsányságban lenyomta Bessenyeit, ami ritka eset. Ezt találom említésre méltónak, közben mindenki csak gépiesen mondogatja a szövegeit, amik számomra nem is túl összefüggőek. Röviden ez egy rosszul sikerült krimi próbálkozás. |
2020-02-29 19:23.28 |
Eddig ez a film rejtőzködött előlem :)
De milyen jó, hogy a Duna levetítette! Kicsit a Macskajaj idéződött még fel bennem, Kusturica is olyan atmoszférát teremtett, ami rögtön beszippantott. A kezdettől valami gyerekkori hangulat lett urrá rajtam (pedig nekem a 90-es évek a gyerekkorom). De számos gesztust, viselkedési formát bizonyára mindenki felismer a saját családjából. Különösen a vidéki rokonságban. Pásztor Erzsit többször is láttam nagyot játszani, most sincs ez másképp, sőt megkockáztatom, hogy ebben a filmben sziporkázik. Pécsi Ildikóval kapcsolatban vegyes tapasztalataim vannak, de nagyon jó ellenpontot alakított Jolán szerepében. Szabó Lajost nem ismertem eddig, de alakításával ő sem marad el a filmcsillagainktól. A történetben semmi különös sincs. Egy vidéken élő családot meglátogat a Pesti rokon és hoz magával pár "nagy embert". Elénk tárul a vidéki gazdagság, amit nyomorként kommunikálnak le és a városi, karhatalmi fényűzés, amiről viszont úgy tűnik, csak beszélni lehet róla, tapasztalni nem. Pontosabban ez az elvtárs nem tartozik bele a kizsákmányoló hazug vezetők csoportjába. Inkább a lelkiismeretfurdalásos, önmarcangoló gyomorfekélyesek közé. A vidékiek is csak a nézők szemszögéből tűnnek olyan vagyonosnak, amivel már akár elégedettek is lehetnek. De ha már Vetró elvtárs (román színész alakítja, valószínűleg volt miből ihletet merítenie neki is a karakter megformálásához) nem használja ki a szegény dolgozó embereket, akkor kizsákmányolják ők önmagukat. Bizony sokan estek (és esnek ma is) ebbe a hibába. Ennél szemléletesebb filmet nem láttam még erről a problémakörről. Mindezt sok nevetéssel kísérhetjük végig, Balaton-felvidéki szőlész-borász környezetben. |
2020-02-29 18:00.12 |
[spoilert is tartalmaz]
Ha azzal harangozzák be a filmet, hogy nőkről szól és az ő ügyes-bajos dolgaikról, akkor biztosan nem nézem meg. Nem kedvelem Büszkeség és Balítélet és hasonló sztorikat, de most elfogultság nélkül ültem be a moziba és kellemeset csalódtam. A film úgy tudott jó lenni, hogy nem volt benne erőszak, erotikus rész és züllött emberek. Egyszerű történet, ami mégis le tudja kötni az ember figyelmét. Kicsit elnyújtott a történet, néha elvonták figyelmem a moziban ülő popcorn ropogtatók. Nem tudom kire haragudjak? Gyenge a film, vagy bunkók a nézők? Meryl Streep volt számomra egyg húzónév, de a főszereplő lány vívta ki az elismerésem. Ellenben a főszereplő fiú, Chalamet nem nyűgözött le. Ettől még működött a film, szép ruhákkal, hosszan elidőző kameraképekkel, lányos nevetésekkel. |
2020-01-31 01:14.05 |
Nagyon jó kis film, mondhatni üde színfolt napjaink felhozatalában. Tarantinoval tudnék párhuzamot vonni a stílusban, de ezt nem rosszallásból mondom, nincs szégyenkezni valója a rendezőnek. A filmnek jó a tempója, a forgatókönyve, a színészei, egyszóval patent lett. Megérdemelte az eddigi elismeréseket. |
2020-01-31 01:09.45 |
Szembejött a hírekben a születésnapja, nagyon meglepődtem, hogy már 90-et tapossa. Sok emlékezetes alakítása van. Általában kedvelem a játékát.
A színes hírekbe is beleolvasva meglepődtem, hogy Hackman idős korában is milyen aktív (pl. verekedésbe keveredés). |
2020-01-13 11:32.19 |
Köszi a felvilágosítást! FM-mel nem nagyon voltam képben. |
2020-01-11 00:04.24 |
Valahogy elrontották ezt a filmet. A történet igen szomorú és feszültség is van benne bőven, mégsem jön át a képkockákról. Nem hinném, hogy azért, mert az orvosnak szinte végig fapofája van, hanem mert rossz volt a rendezés.
Az akciójelenetek is elég valószínűtlenre sikerültek és túl sok volt a "ne kérdezze honnét" kezdetű mondat. |
2020-01-09 14:51.54 |
Hogy kinek feleltethetőek meg a valóságban? Bástya elég egyértelmű, hogy Rákosi, Virágról pedig az ÁVH elnök Péter Gáborra asszociálnék. |
2020-01-08 15:02.53 |
Elkezdtem nézni elvárások nélkül. Sőt, talán kis ódzkodással, az előzeteséből elkapott néhány mondat alapján. Ideológiai átnevelés, politikai karrirer. Ehhez nem volt annyira kedvem, de Pap Vera iránti rajongásom miatt belekezdtem. Továbbá, Gábor Pál rendező megismerése is hajtott.
Aztán az első jelenettől kezdve beszippantot a film. Az érzékeny közeli képek, a különböző feszült helyzetek, amelyektől elszorult a gyomrom, belémégtek. Döbbenetes, hogy a kezdetben ártatlanul és igazságérzetétől vezérelt Vera milyen belső fejlődésen megy keresztül. Ráday Imre orvosa a letűnt kor maradványa, akit még az tart pozícióban, hogy ideológiailag is megfelelő orvosokat még nem sikerült kitermelni. Dunai Tamás a kedvencem André elvtárs szerepében. A fiatal meggyőződéses, ám de jó szándékú kommunista, akinek megmaradtak emberi vonásai: képes szeretni, vannak érzelmei. Vera pedig a társai közt csöndben de fokozatosan átformálódik. Megtanulja a saját érzelmeit megtagadni, amivel a pártiskola legjobb tanítványává vált ezzel együtt egy ember - a szerelme - gyilkosává is. Gyönyörű film a lélek megnyomorodásáról, egy szerelem tragédiájáról, egy szörnyű korszakról... |
2020-01-08 14:43.24 |
Kubrick szokatlan ábrázolásmódját választotta a világégésnek. Bár tőle nem szokatlan a szokatlan.
A 22-es csapdája rémlett fel a film nézése közben. Eljátszott a gondolattal, hogy mi van, ha olyan idióták az emberek, mint amennyire gondoljuk és bekövetkezik az, amitől rettegünk. Mindehez teremtett egy feszült légkört, fantasztikus díszletekkel, képi világgal, kiváló zenével. A színészek Sellers triplájával fantasztikusak. Maga Strangelove pedig aligha nem az egyik legfurcsább karakter a filmtörténelemben. |
2020-01-08 14:23.58 |
Egyetértek az előttem szólókkal, akik a legjobb magyar filmek közé sorolják. Számomra az a bizonyíték a kultikusságára, hogy újranézve sem untam meg, sőt új gondolatokat nyitott meg bennem.
Nekem, aki egy percig sem élt a kommunizmusban, máshogy "jön le" minden. Mégis ezt a filmet az ifjabb korosztály is felfedezi magának és nem hagyta magát kisajátítani az idősebb nosztalgiázóknak. Talán sokakban nem is tudatosul, hogy a köznyelvbe beépült szállóigék - ennek a filmnek köszönhetik a bebetonozott helyüket. Virág szavajárása egy komikus túlzása az 50-es évek kádereinek. Bacsó bátor volt, amivel nem volt egyedül: 1956-ban Várkonyi Zoltán Keserű igazság c. filmjét is sokáig letiltották, vagy ugyanabban az évben készült Banovich Tamás Eltüsszentett birodalomja is dobozban maradt, továbbá Kósa Ferenc Tízezer napját is 2 évig pihentették. A Tanú első nézésre egy kellemes kiparodizálása a kemény kommunista rendszernek. Rávilágított a lehetetlen döntésekre, abszurd helyzetekre. A Tanú második nézésre egy jól megkomponált mű az elejétől a végéig. Részleteiben kidolgozva a dramaturgiától kezdve a díszleteken át az opertaőri munkáig minden. Az elkaszált miniszter elvtárs koncepciós perének kibontása lehetőséget ad különböző korhű karakterek bemutatására. Dániel elvtárs a nép egyszerű gyermekéből indult küzdelmes úton a miniszteri székig. Nagy igazságérzetében nem kivételez, ha barátjáról van szó, akkor sem. Pelinkán a szintén küzdelmes múltú gátőr, aki békeszerető és éli a szegény emberek vidéki életét. Talán nem lepődünk meg, hogy a felesége kiugrott ebből a kilátástalan életből. Virág elvtárs, akinek a szíve és az agya is hideg. Egy ártalmas középszerű ember, aki viszont egy valamihez nagyon ért: visszaélni a hatalmával és az ideológiai frázisokat mesterien alkalmazza bármilyen szituációban. Pelikán rabtársa, a fasiszta pribék is típusos volt: velük tele voltak a börtönök és tele volt a belügyminisztérium is. Bástya elvtárs köré emelt kultusz nem is volt túlozva. Valóban szerették volna narancsfákkal elárasztani a Balaton-felvidéket. Sokszor érezte úgy, hogy már sz..t sem ér. A szellemíró és a drámapedagógus joggal szerepelt a filmben. Szerepük pengeéles kritika a kommunista gépezetről. Tetszett, hogy a véletlennek nem volt főszerepe a filmben, amivel általában leplezik a dramaturgia és a forgatókönyv hiányosságait. Szerencsétlen Dániel elvtárs (aki talán szerencsésen meg is menekült) kálváriája akár igaz történet is lehetett. A színészi alakításokra szintént nincs panasz. Kállai Ferenc most is, ahogy általában is, kiváló volt (Nekem Ivicz István szerepében játszott a legjobban). Őze Lajos is fantasztikusan pontosan formálta meg az ideológiai frázisokba temetkezett lélektelen gyomorbajos elvtársat. Both Béla pedig elég erős bástya lett. Szerintem a mai napig Bástya elvtársként emlegetik. Ahogy eszi a citromot... |