![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Gyerekjáték (2019) (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
A panamai szabó - Film Mánia, 15:35 |
Külvárosi mulató - Filmbox, 15:45 |
Igazából szerelem - Prime, 15:45 |
Kérem a következőt! - M2, 15:50 |
Harry és Sally - Paramount Network, 15:55 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Ron Howard (71) |
Javier Bardem (56) |
Timothy Daly (69) |
Cara Buono (51) |
Szerv?t Tibor (67) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
A kis gurmék ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Natacha Karam ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
2011-10-25 17:00.27 |
Hát olyanok kellenének, mint az első részben is... |
2011-10-25 16:25.03 |
Milyen kár, hogy Optimus csak abban az egy bizonyos szomorkás jelenetben áll szóba Sam-mel az egész film alatt, ahhoz képest, hogy ők ketten a főszereplők, nem? xDDD |
2011-10-25 15:58.29 |
http://www.youtube.com/watch?v=QwYcB-fjuCk&feature=related |
2011-10-25 15:39.11 |
Na, mindegy, azért én is nyilvánítok véleményt, addig sem unatkozok...
A Gyűrű Szövetsége egy páratlanul jól megcsinált, megunhatatlan hangulatú, csodás kaland volt, míg A Két Torony szintén, bár az (a forgatókönyv némely buta húzása végett) egy hajszálnyival elmaradt mögötte. A Király Visszatér pedig jön, lát és ugrik egy nagyot, maga után rántva az első két részt, és lényegében átugrik a mércén, ezzel az egész trilógiát feljuttatva a tökéletesség ormára...vagy valami ilyesmi. Amikor elkezdődik a film, nevezetesen Szméagol megszerzi a Gyűrűt, egy zseniálisan sokkoló és durva jelenet során, már tudhatjuk, hogy itt már TÉNYLEG a Gyűrűre megy ki a játék, ellentétben A Két Torony-nyal, ahol inkább a Helm-szurdoki csata volt kihangsúlyozva, valamint Aragorn és bagázsa csatározásai. Ott is jelen volt a Gyűrű fenyegetése, de itt ez már messze nagyobb szerepet kap, mint korábban. Jellemző volt az eddigi részekre, hogy volt bennük valami moralitás, a legnagyobb reménytelenségbe lökött, hogy aztán felrántson a bátorság hegyére (nem tudom, minek írogatok ilyeneket xDDD), de itt ez már sokkal nagyobb hatásfokkal jelentkezik, mert a legelveszettebb helyzetben is képes fellelkesíteni az embert, mint például a Gladiátor, amely ilyen szempontból eddig a filmig páratlan alkotás volt. Alap a reménytelen küldetés, meg a reménytelen ellenállás az emberfeletti túlerővel szemben, de mindig akad valami, ami erőt ad a szereplőknek arra, hogy folytassák azt, amit csinálnak, és mivel ritka átélhető egy film, ezért nekünk is jut ebből az erőből. A Király Visszatér lényegében az egyik legnagyobb film, olyan, mint amilyen a Ryan Közlegény Megmentése vagy a Titanic (nem a csaták miatt, vagy azért, mert tizenegy Oscar-díjat nyert xDDD), mert olyan hatalmas erejű jelenség, amely mellett egyszerűen nem lehet szó nélkül elmenni. A történetet Jackson-bátyám ugyanolyan tökéletességgel göngyölgeti fel, mint eddig, és ezúttal nem kapunk olyan kis butaságokat, mint A Két Torony esetében. Vannak elütések a könyvbeli eseményektől, de ez, csak úgy, mint az első részben, egy cseppet sem zavaró (itt most a Pelennor-mezei csatára gondolok, amely, hát nem egészen úgy zajlott le a filmben, mint ahogy a könyvben). A csatajelenetek már önmagukban egy hihetetlen filmmé teszik A Király Visszatér-t, mert azok (a film egyedi morális átélhetősége, valamint a tényleg zseniális effektek és zenék miatt) ULTRA SZUPEREK!!! Ugyanez pedig elmondható Frodó és Samu harcáról is, melyet a Banyapók ellen vívnak, ott is valami zseniálisan izgalmas megvalósításnak lehettünk tanúi! Persze úgy egyébként is kiváló jeleneteket kapunk (ez egyébként minden nagy filmnek jellemző tulajdonsága, elég csak a Heat-re vagy A Keresztapára gondolnunk). Megint kitérnék a színészi alakításokra, de felesleges, mert eddig is hibátlan volt, most is az. A Király Visszatér mindenképpen egy NAGY film, és A Gyűrűk Ura-trilógia mindenképpen a Hollywood által megalkotott egyik legjobb trilógia, a Vissza A Jövőbe és a Jurassic Park mellett. |
2011-10-25 15:01.33 |
A francba, ez tényleg szép teljesítmény. Én mindig valami ilyesmit akarok összehozni, de nem igazán szokik sikerülni. Lényegében leírtad ugyanazt, amit én is akartam, csak jobban...xDDD Mi a titkod, Limpi? Nincs valami recept remek véleménynyilvánításokhoz? |
2011-10-25 08:25.54 |
A Gyűrű Szövetsége (mármint a film xD) egy hihetetlen nagy élmény volt, és szerintem vitathatatlan, hogy A Két Torony is az. De mégis...nehéz megmondani mi, de valami mégiscsak hiányzott belőle...vagy csak más volt benne, mint ami kellett volna?
A film megint egy parádés kezdést mutat be, amely bár rövidebb, mint A Gyűrű Szövetsége hasonlóan epikus jelenete, de mégiscsak megéri a pénzét, mert látványos, eszméletlenül izgalmas, és Gandalf tiszta macsós szuperhős figuraként viselkedik (ez nekem kifejezetten tetszett), és valami kemény sokkhatásként hat az emberre. Peter Jackson tehát nem nyugodott bele az első rész sikerébe, hanem keményen nyomta a második részt is, hogy ne okozzon csalódást, és ez látszik a filmen. Kicsit aggódtam a Szövetség felszakadása miatt, mert Frodó és Samu már Aragorn-éktól külön mászkálnak nagy, epikus kalandjuk végcélja felé, és én eddig egyébként sem nagyon voltam oda a kis hobbitkák kolbászolásától. A Gyűrű Szövetsége könyvben (de csak ott, a másik kettő könyvben már nem) ezeket néha kicsit (tényleg csak kicsit) untam, és az első filmet sem ezek miatt kedveltem meg. Féltem, hogy esetleg A Két Torony könyvvel ellentétben csak unalmas bandukolást kapunk, de szerencsére nem, a Gyűrű-hordozó és társa történet-vonal izgalmas, és ennyi. És a helyzet az, hogy kicsit még hátrányba is került Aragorn, Legolas és Gimli viszontagságaihoz képest, amely a film közben nem is igazán zavaró, de így visszagondolva egy kicsit (tényleg csak egy kicsit) bosszantó volt. Viszont az ilyesmi engem mégsem hatott meg, tehát nem vagyok képes hibaként számon tartani, mert a hatás...a film még mindig egy csodás kaland csodásan kidolgozott története, csodás hangulattal, fenomenális zenével, és egyszerűen képtelenség megunni. Jackson a történetet ezúttal is páratlan érzékkel mutatja be, és még inkább megmásította az első filméhez képest (amely nem igazán más, mint inkább hiányos volt a könyvhöz viszonyítva). De kérdés, hogy ez jó ötlet volt e. És itt van az egyetlen hiba, amely engem, mivel rajongok a könyvért is, nagyon zavart. Nevezetesen Theoden király döntése, mely szerint nem megütközik az ellenséggel, amely Rohan földjét akarja elpusztítani, hanem bebújik a Helm-szurdokba. E döntése mögött semmi különösebb logika vagy ésszerűség nincs, és emiatt az egész film nagy csatajelenete egy kis hollywood-ias színezetet is kap, amely, tekintve, hogy az első rész mentes volt az ilyesmitől, elég idegesítő volt. Ettől függetlenül viszont a csatajelenet abszolút telitalálat, látványos, izgalmas, igazi, reménytelen küzdelem az emberfeletti túlerővel szemben, amelyben Aragorn, Legolas és Gimli igazi macsó gyilkológépekké változnak, csakúgy, mint az első rész csatajeleneteiben is, és egy laza kaszabolás keretében könnyen elviszik a hátukon az egész filmet. Frodó és Samu kalandjai már egy egész más kategóriát képeznek, de így is rendkívül hatásos és izgalmas jeleneteket alkotnak, és nincsenek is annyira előtérben a kardos-íjas-fejszés mészárláshoz képest, de könnyű őket élvezni. Trufa és Pippin nagy akciózásai pedig apró, de nagyon kellemes színezetet adnak az egész filmnek. A színészek pedig továbbra is tökéletesek... Összességében A Két Torony is hatalmas filmélmény, egy megunhatatlan alkotás, és mint ilyen, nem nehéz feledtetnie azt a kis hollywood-ias beütést ott a közepe táján, a béna szurdokba bújással, de ha eszembe jut az első rész, akkor mégis...egy cseppet szomorkodom, mert ez mégis csak azt jelenti, hogy A Két Torony (egy hajszálnyival) alulmúlta A Gyűrű Szövetségét... |
2011-10-25 07:52.45 |
A Gyűrűk Ura könyvekről alapból elmondható, hogy egy tökéletesen kidolgozott tündérmesét alkotnak, amelyet nem igazán lehet megunni.
A filmről körül-belül az mondható el, hogy egy hatalmas filmélmény, amit aligha érdemes bárkinek is kihagyni. A Gyűrű Szövetsége (tehát a film) már alapból egy, a jó ás a rossz között zajló brutális csatával, valamint a hatalom gyűrűinek mutogatásával indít, kiváló zenei aláfestéssel, nagyon nagy odafigyeléssel, és jó kis bevezető szöveggel...nagyon hangulatos és lendületes kezdés. Ez a hangulat és lendület pedig az ember nem kis ámulatára (elvégre egy majd' három órás filmről van szó) a film legvégéig, tehát a stáblista utolsó soraiig kitart. A látvány és a zene hihetetlenül jól van összerakva, az ember csak ül, bámulja az eseményeket és csak ilyeneket mond, már ha merészel megszólalni, hogy: "Úúúú!!! Aztaaa!!!". Peter Jackson egy igencsak remek rendező, aki lényegében minden részletre odafigyelt. Sikerült neki egy olyan filmet létrehoznia, amely hű marad a könyvekhez, de közben mint különálló film is páratlan, valamint tökéletesen érthető. A történetet Jackson egy cseppet a saját (vagy a forgatókönyvíró, tök mindegy) szája íze szerint alakítgatta, tehát a könyvhöz sok esetben nem egyezik, ráadásul néhány fontosabb hangulati elemet is kihagyott, például az Öreg Erdőt, Bombadil Tomát, a buckamanót, de nekem ezért nem volt különösebben nagy hiányérzetem, mert el tudtam vonatkoztatni a filmet a könyvtől, meg hát engem már a könyvben sem nagyon izgatott a négy kis hobbit vesződése xDDD. Az enyhén szólva is tökéletes hangulat, zene és látvány mellett még a parádés csatajelenetek és más, kalandos szituációk dobják fel a filmet, melyek egyszerűen fenomenálisak, én borultam mindenfelé az izgalomtól az összes ilyen jelenetnél (amikor meg nem ilyen jelenetek voltak, simán csöndben voltam és élveztem a párbeszédeket meg más apróbb dolgokat, melyekből sok minden kiderül xDDD). Amivel a film képtelen mellélőni, az a színészek kavalkádja, mert ők tényleg eszméletlen egy bagázs. Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy hibátlan az alakításuk, mint az, hogy tökéletesen visszaadták a könyvbeli karaktereket. (Látszik, hogy sokszor olvasták a könyvet xDDD). Szerintem a legjobb karakter az Ian McKellen-típusú Gandalf volt, akiben volt valami külön egyediség, a könyvtől függetlenül, bár még így is tökéletesen illett a könyvbeli csávóhoz, mint ahogy mindenki más is...talán csak Frodó nem. Egyetlen kritikai észrevételként csak azt bírom megemlíteni, hogy itt Frodó valahogy nem volt annyira tökös legény, mint a könyvben (illetve helyesebben: még annyira sem volt az xDDD), és ez nem egy jó húzás szerintem egy alapból nem túl tökös karakternél. A könyvbeli Frodó az pont elég szerény, szelíd és bátor volt ahhoz, hogy megkedveljem, de ez a filmbeli már inkább volt simán szerény és szelíd... Mint film, A Gyűrűk Ura tökéletesen megállja a helyét, és szerintem ennél jobban már nem is illeszkedhetne a könyvhöz. Egy abszolút nagy kedvenc! xDDD |
2011-10-24 20:24.54 |
Az alkoholmentes sörnek annyi értelme van, mint az autónak kerék nélkül. xDDD |
2011-10-24 20:20.42 |
:D
Naná!:) |
2011-10-24 17:31.53 |
Hehh...hát jóhogy... |
2011-10-24 17:31.13 |
Meg senkihez se hasonlítgassák, mert ő egy egyéniség, akinek egyszerűen nincs párja. |
2011-10-24 17:27.40 |
Mit kér? Csak nem TRANSFORMERS FIGURÁT???!!! XDDDD Én kicsesznék vele és könyvet vennék neki. Mondjuk a Monte Cristo Grófját. xDDD |
2011-10-24 17:25.18 |
Hehh...na ne szórakozzunk! Persze hogy Emma Stone egy istennő! Ez már az alap filmes műveltésghez tartozik, Delpi! xDDD |
2011-10-24 17:14.55 |
Ez érdekel valakit??? |
2011-10-24 17:14.23 |
Tiszta kemény csávó vagy, Welli. xDDD |
2011-10-24 16:20.18 |
A háborús film műfaját lehet keverni mondjuk romantikus műfajjal, de nem lehet akciófilmessel (előbbiből a csak sok limonádéval és remek csatajelenettel elviselhető Pearl Harbor lett, utóbbiból pedig a borzalmas A Fegyverek Szava). Ha keverjük a horrorral, akkor lesz belőle A Bunker...
Az alapsztori nem is rossz: visszavonuló, rongyosra vert fritzek bebújnak egy bunkerba, amiben valami horrorisztikus fog történni. Ahha! Ez izgalmasan hangzik. Az ember arra számít, hogy a bunker alatti járatokban valami vérszomjas fenevad elkapja és szétszaggatja a katonákat, és közben gyötör majd minket a klausztrofóbia meg más kellemetlenségek...ehelyett másfél órán át nézhetjük azt, hogy szó szerint nem történik semmi!!! Bemennek a bunkerbe, és vagy fél órán át csak beszélnek a bunker alatti járatokról, és valamilyen homályos ok miatt még felderítőt sem küldenek le, hogy megnézzék, mi is van ott. Csak akkor mennek le, mikor egyikük (egy hülye a sok közül) lemegy a parancs ellenére, szintén valami homályos okból. Közben vannak próbálkozások, amelyekkel a filmet igyekeztek hangulatossá. sejtelmessé és félelmetessé varázsolni, de ezek gyenge próbálkozások, és itt ki is fulladnak. Egy öreg fószer mesél valami pestises történetet, aminek a végén szétvernek pár szerencsétlent, de ez nem horror, ez inkább olyan, mintha csak a közeli falu egyik régi históriája lenne, és csak röhögni lehet rajta (vagy sírni, mert olyan béna). Ugyanúgy nem horror az sem, hogy az egyik bekattant katona leszúrja a saját társát...meg hogy egy másik bekattant katona valami felfoghatatlan, béna régi ügy miatt vadászni kezd a többi társára...és mindez úgy történik, hogy semmi nincs, ami izgalmassá, vagy minimálisan élvezhetővé tenné az egészet. Mászkálnak lent az alagutakban, keresik az ellenséget, de nem találják, helyette egymást lövik szitává, és bemesélik maguknak, hogy rajtuk kívül van odalent más is...de nincs semmi, csak a sötétség, meg egy barlang, amiben van több tucat elaszalódott, rothadó holttest. Semmi gonosz ellenfél, semmi fenevad, szörnyeteg nem kerül elő egyszer sem, tényleg, csak egymást lövöldözik a szereplők, konkrétan azért, mert behülyülnek a háborús élményeiktől... A történet nincsen rosszul kidolgozva, csak éppenséggel unalmas, és egy cseppet sem félelmetes, valamint az égvilágon semmi értelme nincs. Egyébként is mindenről elmondható, hogy értelmetlen, az adott történésektől kezdve egészen a karakterek tetteiig, meg maguk a karakterek is teljesen valótlanok, ráadásul hülyék is. Ott van például a bunker állandó őrségét adó fiatal kölyök meg az öreg aggastyán katona, akik hülyeségeket beszélnek, azt is hülyén teszik, meg egyébként is hülyék. Az öreg be van kattanva, aztán megijed a fia árnyékától és belemászik egy szögesdrótba, amiben aztán meg is hal xDDD, a kölyök meg azt képzeli, hogy háborúzik és nagy hős lesz, miközben kis pincsikutyaként követi azt az alakot, aki majd a későbbiek során vadászni kezd a saját társaira. A többi karakter hasonlóan béna, és hasonló bénaságokat csinál. A bénaság és az unalmasság a jellemző az egész filmre. valami hihetetlenül gyenge alkotás. Teljesen rossz nyomon járt az, aki így találta ki ezt a történetet, mert ez nem horror, hanem egy rossz vicc. Rémesen bugyuta, még B kategóriás filmnek is rém gyenge (bár azok alapból rém gyengék, de ez...ez még rosszabb). Épp ezért nem is B kategóriás, hanem valami teljesen új faj, egy hibrid, amely keveri az A kategória és a B kategória elemeit (de főleg a B-ét). Horror-elemekkel egyébként egyszer sem lehet találkozni a film során, csak olyan elemekkel, melyek horrorosak akarnak lenni, de ehelyett semmilyenek. Ez a film a valóságban nem egy háborús és egy horror film keveréke, hanem egy háborús film és egy paraszt-meséé. Máig sem tudom, hogy ezt a filmet az alkotók komolyan gondolták-e, mert egy ilyet max az óvodás kölykök vehetnek komolyan, de talán még ők sem. Az is különösen béna, hogy a német katonákat alakító színészek angolul beszélnek, hiába angolok (vagy amerikaiak, tök mindegy). A minimum manapság, hogy a német katonák németül ugatnak egy mai háborús filmben, mint ahogy a Ryan Közlegény-ben és az U-571-ben is. A Bunker egy rémes gyerek film, amely egy meghatározhatatlan jelenés, amely vagy halálra röhögteti az embert (rossz értelemben), vagy kiváltja belőle a zokogást (ezt is rossz értelemben). |
2011-10-24 15:43.17 |
ISTENEM BASSZA MEG, MOST MEG KIHAGYTAM EGY MÁSIK SORT!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!
Nos, úgy összességében a Bourne-trilógia tarka-barka, mert ilyen is meg olyan is, a két folytatás nem igazán méltó az első részhez, de ebben semmi meglepő nincs, elég megnézni a legtöbb amerikai trilógiát, ott is legtöbbször az első rész a legjobb, a többi meg kifejezetten rossz is. Mondjuk annyiban újít ez a trilógia, hogy itt egyik sem nevezhető rossznak, tehát mint ilyen, egy kifejezetten különleges darab. ELNÉZÉST, TÖBBET MÁR NEM BARMOLOK BELE A FÓRUMBA! BECSSZÓ!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! |
2011-10-24 15:40.00 |
Öhm, ezért elnézést, zavaros lett, mert kontrollcéztem és véztem, és kétszer került bele egy mondat, szóval idemásolom rendesen is:
Na igen, az 'Ultimátum tökéletesen illeszkedik a 'Csapdához...a kérdés csak az, hogy ez mennyire jó. Én személy szerint annak jobban örültem volna, ha a 'Rejtély felé húz ez a film, vagyis ha meglett volna benne az, ami abban megvolt, és ami hiányzott a második filmből, mert akkor ez egy remek kis trilógia lehetne. Sajnos ilyen irányú vágyaim nem teljesültek be. A Bourne-Ultimátum ugyanolyan, mint A Bourne-Csapda: izgalmas, látványos, érdekes, és üres. Lehetett volna olyan, mint A Bourne-Rejtély, vagyis izgalmas, látványos, érdekes és különlegesen vérprofi, de nem lett. Helyette maradtunk a szokott alapanyagnál, vagyis hogy arra megyünk rá, hogy durvák legyenek az akciók, fordulatos és képernyőhöz szögelő történet, meg ugye ott vannak a tehetséges színészeink, mint Matt Damon, Julia Stiles, Joan Allen...stb., na, ők tuti hogy elvonják a figyelmet arról, hogy ez is csak egy ürességtől kongó folytatás. Mindenesetre történtek pozitív irányú változások az előző filmhez képest. Például az akciók kifejezetten sokkolóak lettek, és ez egy nagyon jó pont. Már eddig sem volt rájuk panasz, de ez már igencsak szép teljesítmény, ilyen téren tehát egy cseppet még a 'Rejtély fölé is kerekedik a film. Viszont van néhány dolog, amivel valahogy kevésbé vagyok kibékülve. Például a nagy lepellerántással, amely során kiderül, hogy Bourne igazából hogyan is lett az, aki...annyi volt vele a problémám, hogy kicsit (nem nagyon, de egy cseppet igen), kiszámítható volt, és nem lepődtem meg rajta. De hiába szövegelek itt, még mindig ugyanaz az egyetlen problémám van a 'Csapdával és az 'Ultimátummal, és azt már korábban leírtam: nem olyan jók, mint az első rész. Ennyi. Nos, a második rész egy élvezetes film volt, ez viszont túlszárnyalta. Igaz, csak egy kicsivel, de mégis, érezhetően jobb lett, de ezt nem úgy kell érteni, hogy az előző rosszabb lett volna, agy ilyesmi. Matt Damon ezúttal is maradt Jason Bourne, és meg is volt benne minden pozitív tulajdonság, amiért eddig is kedveltük...de a baj az, hogy egy cseppet unott volt a játéka, és egyszerűen semmi újat nem nyújtott. Már a 'Csapdában sem nyújtott semmi újat, de ott ez még nem volt ennyire feltűnő. Ez önmagában nem is lenne baj, de hát azért mégiscsak komoly dolgok történnek, és azért nem ártott volna egy kis karakterváltozás a részéről. Bár ez nagy valószínűséggel csupán engem zavart. xDDD Az előző filmben nem nagyon szimpatizáltam Julia Stiles és Joan Allen karakterével, itt viszont valamiért már jobban azonosultam velük. Talán mert sikerült megszoknom a jelenlétüket...de nem igazán tudom máig sem. Persze ettől függetlenül még mindig jól játszottak. David Strathairn (vagy hogy a tökömben írják) hozott valami igazán újat az "asztalra", de ő sajnos negatív karakter, ezért utáltam rendesen, bár ez nem negatívum, hanem annak a jele, hogy tényleg jól játszott... |
2011-10-24 15:35.33 |
Na igen, az 'Ultimátum tökéletesen illeszkedik a 'Csapdához...a kérdés csak az, hogy ez mennyire jó. Én személy szerint annak jobban örültem volna, ha a 'Rejtély felé húz ez a film, vagyis ha meglett volna benne az, ami abban megvolt, és ami hiányzott a második filmből, mert akkor ez egy remek kis trilógia lehetne. Sajnos ilyen irányú vágyaim nem teljesültek be. A Bourne-Ultimátum ugyanolyan, mint A Bourne-Csapda: izgalmas, látványos, érdekes, és üres. Lehetett volna olyan, mint A Bourne-Rejtély, vagyis izgalmas, látványos, érdekes és különlegesen vérprofi, de nem lett.
Helyette maradtunk a szokott alapanyagnál, vagyis hogy arra megyünk rá, hogy durvák legyenek az akciók, fordulatos és képernyőhöz szögelő történet, meg ugye ott vannak a tehetséges színészeink, mint Matt Damon, Julia StilesNa igen, az 'Ultimátum tökéletesen illeszkedik a 'Csapdához...a kérdés csak az, hogy ez mennyire jó. Én személy szerint annak jobban örültem volna, ha a 'Rejtély felé húz ez a film, vagyis ha meglett volna benne az, ami abban megvolt, és ami hiányzott a második filmből, mert akkor ez egy remek kis trilógia lehetne. Sajnos ilyen irányú vágyaim nem teljesültek be. A Bourne-Ultimátum ugyanolyan, mint A Bourne-Csapda: izgalmas, látványos, érdekes, és üres. Lehetett volna olyan, mint A Bourne-Rejtély, vagyis izgalmas, látványos, érdekes és különlegesen vérprofi, de nem lett. Helyette maradtunk a szokott alapanyagnál, vagyis hogy arra megyünk rá, hogy durvák legyenek az akciók, fordulatos és képernyőhöz szögelő történet, meg ugye ott vannak a tehetséges színészeink, mint Matt Damon, Julia Stiles, Joan Allen...stb., na, ők tuti hogy elvonják a figyelmet arról, hogy ez is csak egy ürességtől kongó folytatás. Mindenesetre történtek pozitív irányú változások az előző filmhez képest. Például az akciók kifejezetten sokkolóak lettek, és ez egy nagyon jó pont. Már eddig sem volt rájuk panasz, de ez már igencsak szép teljesítmény, ilyen téren tehát egy cseppet még a 'Rejtély fölé is kerekedik a film. Viszont van néhány dolog, amivel valahogy kevésbé vagyok kibékülve. Például a nagy lepellerántással, amely során kiderül, hogy Bourne igazából hogyan is lett az, aki...annyi volt vele a problémám, hogy kicsit (nem nagyon, de egy cseppet igen), kiszámítható volt, és nem lepődtem meg rajta. De hiába szövegelek itt, még mindig ugyanaz az egyetlen problémám van a 'Csapdával és az 'Ultimátummal, és azt már korábban leírtam: nem olyan jók, mint az első rész. Ennyi. Nos, a második rész egy élvezetes film volt, ez viszont túlszárnyalta. Igaz, csak egy kicsivel, de mégis, érezhetően jobb lett, de ezt nem úgy kell érteni, hogy az előző rosszabb lett volna, vagy ilyesmi. Matt Damon ezúttal is maradt Jason Bourne, és meg is volt benne minden pozitív tulajdonság, amiért eddig is kedveltük...de a baj az, hogy egy cseppet unott volt a játéka, és egyszerűen semmi újat nem nyújtott. Már a 'Csapdában sem nyújtott semmi újat, de ott ez még nem volt ennyire feltűnő. Ez önmagában nem is lenne baj, de hát azért mégiscsak komoly dolgok történnek, és azért nem ártott volna egy kis karakterváltozás a részéről. Bár ez nagy valószínűséggel csupán engem zavart. xDDD Az előző filmben nem nagyon szimpatizáltam Julia Stiles és Joan Allen karakterével, itt viszont valamiért már jobban azonosultam velük. Talán mert sikerült megszoknom a jelenlétüket...de nem igazán tudom máig sem. Persze ettől függetlenül még mindig jól játszottak. David Strathairn (vagy hogy a tökömben írják) hozott valami igazán újat az "asztalra", de ő sajnos negatív karakter, ezért utáltam rendesen, bár ez nem negatívum, hanem annak a jele, hogy tényleg jól játszott... Nos, úgy összességében a Bourne-trilógia tarka-barka, mert ilyen is meg olyan is, a két folytatás nem igazán méltó az első részhez, de ebben semmi meglepő nincs, elég megnézni a legtöbb amerikai trilógiát, ott is legtöbbször az első rész a legjobb, a többi meg kifejezetten rossz is. Mondjuk annyiban újít ez a trilógia, hogy itt egyik sem nevezhető rossznak, tehát mint ilyen, egy kifejezetten különleges darab. |
2011-10-24 14:34.29 |
Nos, bevallom őszintén, hogy jó ideig fogalmam sem volt, hogy melyik lehet a Bourne-trilógia második része. Gondoltam, biztos A Bourne-Ultimátum lesz az, ezért azt előbb néztem meg, mint A Bourne-Csapdát, aminek az lett a következménye, hogy teljesen elvesztettem a fonalat, de miután ezt is megnéztem, helyreálltam xDDD.
Ami jó volt A Bourne-Rejtélyben, az nem kis részben meg van itt is. A film izgalmas, érdekes, a színészi alakítások jók, az akciók nem különben, és továbbra is jó elnézni azt, ahogyan Bourne elintéz mindent és mindenkit, miközben egyre bonyolítják a történetét. De hiányzik belőle az első rész jellemző profizmusa. A Bourne-Rejtély egy különleges film volt e tulajdonsága miatt, de amit A Bourne-Csapdában látunk, az már nem több, mint egy ügynökös krimi, ami mintha kezdene kicsit elvadulni, felbuzdulva azon, hogy az első rész ekkora siker lett (elvadulás alatt azt értem, hogy egy laza húzással kinyírták Bourne kedvesét, bár ezt kegyetlenség lenne hibának felrónom, mert ami azt illeti, elég rendesen, érzelmesen és végül-is JÓL mutatták be, szóval erről ennyit). Egyszerűen nem olyan jó, mint a korábbi Bourne-film, és ez már kábé a film elejétől érezhető, a végére pedig abszolút bebizonyosodik, hogy ez nem több egy üres folytatásnál. Pedig az alkotók láthatóan mindent beleadtak. A sztori továbbra is jó, megismertetnek minket újabb profi karakterekkel (bár mondjuk számomra Julia Stiles egy cseppet ellenszenves volt, de ez nem azt jelenti, hogy rossz az alakítása, vagy ilyesmi), az akciók pedig egyre látványosabbak és durvábbak (jó értelemben kell érteni az utóbbit). A probléma talán az, hogy nem Doug Liman rendezte. Vagy csak az, hogy A Bourne-Rejtély egy kerek egész film volt, amit lényegében nem érdemes folytatni, mert az úgy tökéletes, ahogy volt, egymagában. A Bourne-Csapda tehát aligha méltó a A Bourne-Rejtélyhez, mert egy tipikus második rész, de kihangsúlyozom, hogy csak annyiban, hogy nem lett olyan jó, mint az első. Ettől függetlenül viszont aligha vitatható, hogy egy jó film, amely leköti az embert, és végig izgalomban tartja. Matt Damon nem hibázik most sem, hozza a szokásos (tehát kevés híján zseniális xD) színvonalat, és csupán ő miatta is érdemes megnézni többször is a filmet. A többiek szintúgy remekelnek. Nekem egyedül Franka Potente-vel volt bajom. Hiába, hogy az első részben jó volt, itt valahogy üressé és unottá vált az egész megjelenése, bár az is igaz, hogy nem szerepelt túl sokat. xDDD Mint folytatás, nálam nem jött be ez a film, de ha képes az ember elvonatkoztatni az elsőtől, és nem szigorúan úgy tekint rá, mint folytatás, akkor remekül elszórakozhat. Én inkább maradok A Bourne-Rejtély-nél. xDDD |
2011-10-24 13:47.36 |
Nem nagyon kedvelem a titkos ügynökös, CIA-és és más hasonló témájú filmeket (leszámítva a Beavatás-t és ezt itt), mivel egyrészt nem különösebben érdekelnek, másrészt pedig gyakran unalmasak is ettől függetlenül, mint például a James Bond-filmek. Lehet, hogy azokhoz például külön hangulat kell, hogy élvezhessük őket, mert akkor már nem lesznek unalmasak, de ha ez így van...akkor az elég szomorú...
Erre a filmre viszont egyáltalán nem jellemző az unalom, viszont az izgalom, az ötletesség és az elképesztő profizmus már igen. Kevés ilyen jól összerakott filmet lehet látni, pláne még ügynököset. A sztorival alapjában elértek a készítők egy telitalálatot, mert nem az van, hogy "hú, a terroristák (illetve nagy általánosságban a rossz fiúk) el akarják pusztítani a világot!!!". itt egyetlen emberre, és az ellene folytatott intézkedéseken van a hangsúly, és ez kellemesen érdekes, meg valahogy kidolgozottabb hatást kelt az egész világ megmentéséhez képest. Szóval a sztorival abszolút jó lóra tettek, mert már így elsőre érdekesnek és izgalmasnak hangzik. A film már alapból egy nagyon jól kitalált jelenettel indít, nevezetesen Matt Damon úszkál aléltan a vízben egy vihar közepén. Ez baromi jó, mert eredeti és hangulatos, emellett pedig valami jó kis ügynökös profizmus hatja át, a film részéről, mivel vérprofin tálalja a helyzetet, és illik egy ügynökös sztorihoz ez a kezdés. Ahogy haladunk előre a történet folyamán, lényegében csak ilyen profi és élvezetes jeleneteket kapunk. Nem dúskálunk az akciókban, csak simán azt látjuk, hogy Matt Damon megy, tök profi, és nem igazán lehet kicseszni vele, mert vág az esze meg az ökle is. Persze kapunk akciókat (szomorú is lenne, ha nem), és ilyenkor lapulunk, és lessük, hogy Matt Damon hogyan oldja meg a dolgokat. Kapunk szerelmi vonalat is, amely nyilván nem kap akkora szerepet, mint maga az ügynökösködés, nyomozgatás Bourne személyazonosságának kiderítéséért, de ennek ellenére ezzel sincs panasz, mert szépen van bemutatva, és egy nagyon jófej hölgyeményt kapunk főhősnőnek. Franka Potente abszolút szerethető és kedves karakter, és remekül illik Bourne-hoz, emellett remekül tálalják kettejük találkozását is. Matt Damon alakítása önmagában elvinné a hátán a filmet, mert fenomenális, egy tökéletes, hiteles Jason Bourne-t hoz létre, meg egyébként is jó arc. Lényegében az összes filmjében remekül játszik, kezdve a Good Will Hunting-tól a Ryan Közlegény Megmentésé-n át egészen az Ocean's Eleven-ig. Úgy egyébként is elmondható, hogy valamennyi színész remekül játszik. Nekem a kedvencem Clive Owen volt, mert bár csak igen keveset beszél, egy igencsak profi karakterre sikeredett (na nem annyira, mint Boure xDDD), és aki annak ellenére, hogy ugyanazt a pofát vágta, mint amit mindig szokott, most valahogy messze eredetibb volt, mint máskor. Az egész filmen látszik, hogy nagy odafigyeléssel lett létrehozva. A Bourne-Rejtély egyáltalán nem képes hibázni, épp úgy, ahogy a főhős menő csávó sem, tehát lényegében egy tökéletes film, amely abszolút élvezhető, és nem érdemes kihagyni. |
2011-10-24 13:20.27 |
De akkor miért adtál rá három csillagot? E leírás alapján kettőt vagy egyet kellett volna. xDDD |
2011-10-23 22:43.39 |
xDDD Nekem nem nagyon vannak ilyen gondjaim (bár lehet, hogy majd lesznek xDDD). De sebaj. Jobbulást addig is. Hiányozni fogsz. Hehe. Egyébként majd én is elolvasom több kritikádat is, csak úgy szórakozás végett. Jobb dolgom úgyse nagyon van. |
2011-10-23 22:36.52 |
Ezt kicsit elírtad. xDDD Nem 3072 db "hozzászólás". Hanem 3072 darab "osztályzás". xDDD A hozzászólásaid száma 25243. xDDD |
2011-10-23 22:31.38 |
Semmi meglepő nincs azon, hogy hollywood-ban valami csávó fogta magát, és kitalálta, hogy "Srácok, vigyük már vászonra ezt a világvége-sztorit, tudjátok, ezt a majásat, hogy 2012-ben lesöprik a placcról az egész emberiséget!" Alapból csak hollywood-ban képesek egy ilyen viccet vászonra varázsolni, ami már alapból nem valami jó dolog. Pláne, ha még komolyan is próbálják venni.
Roland Emerich Holnapután-ja egy hihetetlenül durva, rendkívül egyedi, izgalmas és elképesztően hatásos, valamint egy bizonyos felfogás szerint hiteles alkotás volt a globális felmelegedésről, kiváló színészi alakításokkal, kliséket orrba verő tálalásban (egyébként ha jobban megnézzük, a globális felmelegedés a mai világban az egyik legnagyobb főellenségünk, nem vicc, nézzetek csak utána xDDD). Egy olyan film, amelyet nagy hiba nem komolyan venni, mert nagyon komoly dologról szól, és igencsak keményen hívja fel a figyelmet erre a durva dologra. De ez a film...egy vicc. Lényegében az egész egy nulla, történet szintjén. Van a világvége, amit képtelenség komolyan venni, és akkor menekülni kell. Ez műanyag, avagy hollywood-i. Hollywood egyébként érdekes egy dolog, mert az összes kedvenc filmem onnan került ki, de egyik sem volt hollywood-i. Ez viszont az, mert valótlan, műanyag, nem valódi, olyan, mint a könyv lap nélkül, vagyis egy nagy nulla. Tehát amire azt mondjuk, hogy hollywood-i, az rossz. Szóval a történetet a legnagyobb jóindulattal sem lehet bármi logikát tükrözőnek nevezni, de mi a helyzet magával a filmmel, mert ugye a sztori lehet béna, ha a film jó. Na ja, de sajnos a film se jó, mert tökéletesen illik a sztorihoz. Vagyis teljesen valótlan. Mert mit is látunk? Klisét klisé hátán...olyan kliséket, hogy máig sem vagyok képes felfogni őket. Családapa, aki elvált a feleségétől, és csak néha látja a kölyköket? Jófej nevelőapa a családapa helyett a kölyköknek? Orosz akcentussal pofázó gazdag ruszkik? Ezek az enyhébbek, de már ezek is zavaróak, mert ilyet milyen gyakran lehet már látni? Segítek: nagyon gyakran. Lapozzunk. Hülye politikusok és tudósok, akik mint mindig, most is seggfejek, csak magukra meg a pénzre gondolnak, és a lehető legkegyetlenebbül és ostobábban "oldják meg a problémát", nevezetesen azt, hogy elpusztul a földi élet!!! Nem szólnak a népnek, á dehogy, helyette mentik a nyolcvan éves gazdagokat és saját magukat, miközben a rendes emberek pusztulnak. (Egyébként ebben az a szomorú, hogy a valóságban is így lenne, szóval ez már nem műanyag klisé, de ettől még nem lesz jobb). Jófej, afro-amerikai tudós csávó, aki rájön mindenre, és persze próbál segíteni mindenkin, és természetes, hogy kedveljük, de ettől még nem lesz élettel teli és kidolgozott karaktere. Szóval: MŰANYAG!!! John Cusack menekül a vulkáni törmelék-záporban egy lakókocsival, és kerülgeti a becsapódó törmelékeket, és közben hülyeségeket magyaráz a lányának, hogy: "Rám figyelj! Nem lesz baj!" Nehéz lenne egyszer valami ilyesmit berakni, hogy: "Meghann, fogd már be a pofádat, mert halál közeli helyzetben vergődünk, bassza meg!!! Éppen felrobbant egy pokoli nagy vulkán, ha nem tűnt volna fel!!! Dob a szemed???" Mennyivel jobb már, nem? xDDD John Cusack rohan a repülő után, majdnem elesik és meghal, de aztán mégis sikerül felmásznia. Na persze. Meg mi az már, hogy a jófej Nevelőapa karakter a világ pusztulása közben azért nem akar repülőt vezetni, mert hogy még nem kapott rá jogosítványt??? Ez nem klisé, hanem hülyeség. MEGBUKTÁL!!! Repülővel lezuhannak egy gleccserre (vagy valami sziklaperemre). Úgy néz ki, hogy a gép bebucskázik egy több száz méter mély szakadékba, aztán meg már úgy, hogy nem. Orosz akcentussal beszélő jófej (és nem klisé-szerű) pilóta nekiállna örülni, hogy "ÉLEK!!! MADAFAKA MUTAFIKEEEE!!!" Erre a gép lebucskázik. Istenem...ez olyan szánalmas volt, még most se akarom elhinni...Aztán ott van a nagy végső "jó útra térés", vagyis a jófej néger tudós csávó rábeszéli az emberiséget a szarban hagyó politikusokat és gazdagokat, hogy engedjék fel a bárkáikra azt a néhány szerencsétlent, akiknek nem jutott hajó... Hihetetlenül buta, és szánalmasan béna film, amely egy hihetetlenül buta, és szánalmasan béna sztorival akar nagyot alkotni. A 2012 teljesen eltörpül egy olyan film-monstrum előtt, mint amilyen a Holnapután volt, amelyet komolyan lehetett venni, és amely a Ryan Közlegény Megmentésé-hez hasonlóan levert jó pár klisét a saját műfajában. A látványra rátérve, az sem dob semmit a filmen, mert döbbenetesen számítógépes, döbbenetesen nem valódi. Ez pedig csak fokozza azt az érzetet (már ha kell ezt még tovább fokozni), hogy ez a film bizony egy vicc, mivel az elpusztuló embereket rajzfilm-figuraként jelenítik meg. A színszekre egyszerűen kár szót pazarolni, még John Cusack-re is. Ő is egy hatalmas, béna poén a filmben, és hihetetlen, hogy egy ilyen jófej és remek színészt sikerült megnyerni egy ilyen filmnek. Rémesen elfajzott, rossz, béna, klisé-teli, hollywood-i, szánalmas, komolytalan film, a rossz hollywood-i filmek iskolapéldája, de még annak is a legdurvább példája, ilyen szempontból pedig egy nagyon is "fontos", vagy inkább "feltűnő" film,a mely mellett nem lehet szó nélkül elmenni, ha az ember már megnézte. És nehéz nem megnézni, mivel nagy felhajtás volt körülötte, és lényegében a film el is érte a célját, mert az emberek továbbra is itt hajtanak fel neki, miután már megnézték, köztük én is. Épp ezért teljesen fölösleges megnézni, időpocsékolás, és senki sem jár jól vele... |
2011-10-23 21:45.21 |
Egyébként te ugye nem tartod magadat filmkedvelő csávónak, ugye, Langelus? Csak mert ha a legtöbb filmedet egyesre, kettesre meg hármasra ítéled, akkor az inkább olyan, mintha filmutáló lennél. xDDD Egyébként ez most nem kötekedés, csak poén akar lenni. 3072 osztályzott film...FÜTTY-FÜTTY! Ez igen. Nem rossz. Én viszont filmkedvelő vagyok, mert a 248 osztályzott filmemből 120-at szenzációsra értékeltem. xDDD |
2011-10-23 21:37.40 |
Szerintem nagyon jó kis ponthu ez. xDDD Tetszik, hogy ilyen szép kék színe van, hogy rengeteg adatot ír le a filmekről, elég sok egyéb opció van, és hogy csak kevés hülye ember van rajta. xDDD Viszont kicsit zavaró, amikor egy-egy filmről a, leírásnál marhaságok vannak. Például a Transformers 3 esetében: "Sokkoló Cyberton uralkodója volt, amíg az autobotok és az álcák blablabla!" Na, amit a filmről leírnak, az egy KAMU!!! MARHASÁG!!! Meg volt még elég sok ilyen. De sebaj, ettől függetlenül egy öt csillagot adnék rá, ha lehetne csillagozni. xDDD |
2011-10-23 21:29.52 |
Mármint miről? Ezt most nem értem. Túl csavaros a gondolkodásod!!! xDDD |
2011-10-23 21:26.02 |
A Stephen King regényeiből, novelláiból (tehát írásaiból :P) készült filmeknek van egy alap Stephen King hangulatok, amely hol erősen, hol gyengén, de mindig jelen van. Ez egy jó dolog, mert ez a körülmény képes emelni egy film értékét valamelyest (bár ez önmagában aligha elég egy jó film összehozásához).
Ami vicces, az az, hogy ilyen Stephen King-hangulat ennél a filmnél nincs. Ennek oka egyszerűen az, hogy ez a sztori, az író főhős csávó, a horroros alapszituáció és minden egyéb ellenére valahogy nem passzol Stephen King eddigi történeteihez (bár azt már aligha tudom megindokolni maradéktalanul, hogy miért is xDDD). Ezt most nem azért mondom, mert hibának tekintem, csak éppen ez így van. Valahogy az egészet áthatja valami függetlenség, frissesség, ami miatt az emberben nem nagyon marad meg az, hogy Stephen King-nekbármi köze is van e filmhez. És ha jobban átgondoljuk, akkor ez egyáltalán nem rossz. A sztoritól én nem estem hasra különösebben, egy cseppet sem próbál különösebben eredeti lenni, de sebaj, alapozásra ez is jó, aztán majd alakul. Igen, alakulgat is a történet rendesen a film során, kifejezetten jó tempóban. Hamar megismertetnek minket John Cusack karakterével (egyébként az elején a filmnek nagyon jó lett az a jelenet, melyben Cusack ott ül egy kihalt könyvesbolt közepén, hogy dedikáljon, de nem jön oda a kutya se. Szerintem ez egy páratlanul remek rész), valamint megismertetnek a szituációval is, tehát hogy Cusack most megy, és jól leleplezi az 1408-as szobát. Külön frankó pont, mikor megjelenik Samuel L. Jackson, és magyaráz valamit, de persze Cusack rá se bagózik, és már jön is a fő cselekmény. Kár a gőzért, a film nem okoz csalódást, nem különösebben hozza ránk a frászt, de izgalomban tart, és ez őszintén szólva bőven elég. Elénk pakolnak pár nem várt, remek fordulatot, úgyhogy garantáltan elveszítjük a fonalat (ami viszont nem mindig volt túl jó, de erre majd lejjebb térek ki), és mi is ott kattanunk be John Cusack-el a szobában, amiben elég sok minden megtörténik, annak ellenére, hogy csak egy szoba. John Cusack egy jó színész, ezt nem igazán tudom elvitatni, nem kis részben azért, mert nem akarom. xDDD Nagyon jó arc, aki elég sok figurát el tud játszani, és itt is különösebb erőlködés nélkül elvitt a hátán egy egész filmet. A többiekre nem nagyon emlékszem, de arra emlékeznék, ha panaszom lett volna rájuk, de nem emlékszem rá, szóval velük sincs baj. :d A rendezést aligha lehetett volna jobban megcsinálni. Szerintem Mikael Hafström (akárki legyen is az xDDD) érdeme, hogy a filmnek ilyen jó kis egyedi hangulata lett, meg úgy egyébként jól sikerült alkalmaznia a jó történetet.De a fordulatokra visszatérve, meg kell említenem, hogy azokba a film kicsit belegabalyodott. Egyszerűen túl sokat akart ahhoz képest, hogy annyira nem nagy szám az egész film, és ez egy cseppet lerontotta az összhatást, mert gyakran fogalmam sem volt, hogy mi történik, ami néha pozitívumként jelentkezett, gyakran meg nem. A film egész végére jellemző ez a kis fejetlenség. Egy nagyon szórakoztató, a végére túl csavaros alkotás ez, egy remek John Cusack alakítással. |
2011-10-23 20:39.38 |
Jó, de ez volt az egyetlen pont, amibe "beleköthettem". xDDD |