Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
A visszaút - Film+, 12:25 |
Nicsak, ki beszél? - RTL Három, 12:25 |
Megtévesztve - Izaura TV, 12:30 |
Nathalie második élete - Filmbox Family, 12:30 |
Égszakadás - Mozi+, 13:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Whoopi Goldberg (69) |
Joe Mantegna (77) |
Steve Zahn (57) |
Gerard Butler (55) |
Frances Conroy (71) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Fertőzésveszély |
Liana Liberato |
2017-04-25 23:59.19 |
Erdekes nekem pont a szeretet tokeletes hianya jon le a filmbol. Keptelen szeretni Szindbad, ezert ketsegbeesetten keresi a szerelmet, hatha o tud azaltal szeretni hogy masok viszont szeretik. Azonban elete vegere kiderul hogy ot se szerettek igazan soha, aki igen az vagy meghalt, vagy anyapotlek, aki elott ugyan felvazolja hogy milyen lenne a kozos eletuk, megse valosul meg, hiszen nem tudja szeretni ot se. Nem ismeri fel ki szereti, itt is csapong a nok kozott, keresi kutatja, ketsegbeesetten es ongyulolttel, buntudattal tarkitva az elet azepsegeit, a vegen azonban rajon hogy ezt eleteben nem talalta meg. Igy visszater a termeszetbe, a falusi emberek koze, a multba, egy regi sokkal kegyetelnebb, de oszintebb vilagba, ahol felnott, hiszen eleteben az egyetlen ember akit boldognak gondolt, az az edesanyja, aki elete vegeig itt elt. Mekkora zsenialis huzas hogy a sok gyonyoru no mellett csak ketsegek gyotortek es vegul osszeaszott oregasszonyok kozott lelje meg a nyugalmat es meggyonvan a buneit (talan megkoszonven a megvilagosodast?), vegul megnyugvassal hal meg a templom falai kozt. Szamara talan igazibbak a freskok es azok gesztusai, nezesei, mint a valodi embereke. Sara Sandor operatori munkaja egesz egyszeruen paratlan. Sokszor meg kell nezni a filmet, mert remgeteg minden van benne, sztem en sem lattam meg elegszer. Latinovits, akit en sosem tartottam akkora szinesznek mint sokan masok, itt abszolut tulno onmagan, es elete talan legjobb alakitasat nyujtja. Ha van alapfilm, ez az. |
2017-04-25 21:19.26 |
Tobb ev utan visszanezve a filmet, mint Madonna-rajongo is azt momdommhogy nem lett jo. Madonna nem ez a kibirhatatlan oscka r.banc amit itt nyujtott akkor sem volt az. Aki az igazi Madonnara kivancsi inkabb a 2004-es Im going to tell you a secretet neze meg az hasonloan egy turneja kulisszai moge enged bepillantast es ott tenyleg az igazi Madonnat kapjuk, ebben egy c-kategorias szineszno ripacskodik. A komcert maga egy merfoldko volt a popkulturaban ezert a 3 csillag, nekem is abszolut kedvenc. |
2017-04-23 20:00.45 |
Remek film, amely bemutatja 4 tomeggyilkossagban reszt vevo katona belso kuzdelmeit, onmaracangolasaval vegyes vedobeszedjet. Mindegyik tortenet arra szolgal, hogy analizalja cselekedetuk mikentjet, miertjet, mintegy feloldozaskepp, magyarazatot adjon iszonyatos buntudatukra, nemileg onmagukban elhomalyositva tetteik vegzetes sulyat. Habar a Filmszemlen Szirtes nyerte a "magyar Oscart", nalam egyertelmuen Darvas Ivan vitte a primet, akit igy tobb film megtekintese utan egy zseninek tartok. Ilyen alakitasokert a tengerentulon mar minimum egy tucat dijat bezsebelt volna, mint amit itt nyujt. Latinovits, az Latinovits, Szilagyi pedig remekul bontogatta a szarnyait, Bara Margitot falta a kamera, Psota pedig egy nyulfarknyi szerepben is emlekezetes. A film dramaturgiailag remek lassitasai, pl a vegen a lekrobbantasnal egeszen kivaloan erositik a feszultseget, a varakozast a borzalmakra. A filmben tobbszor is elhangzik az "...az volt a parancs.." felmondat, feloldozast azonban az sem ad vegul egyikuknek sem. Kotelezo |
2017-04-23 00:09.08 |
azt megmondana nekem hogy ebben hol van Eszenyi?o.O???? |
2017-04-22 15:32.01 |
Bergman horrorfilmje. Brutalisan eros es magaba szippanto, ahogy ez Bergmannal szokas, viszont tobb jelenetet is felaldozott az expresszivitas oltaran, ami Bergmannal szokatlan, s mas filmek is eszembe jutottak kozben. Egy nagy erdekes darab, de nem a legerosebb Bergman-film es nem i tartozik a legjellegzetesebbek koze, de o annyira felul all minden egyeb filmen, hogy kivetnivalot ebben sem lehet talalni, csak en nem feltetlen ezert szeretem.Mindenesetre aki borzongos hangulataban van es nem akarja a 25. tucatszellemes horrort unottan popcornnal vegiginezni, az tegyen egy utazast a filmben mert megeri, valoszinuleg joval tobbet kap abbol a borzongasbol mint amire szamit (kicsit cinikusan mosolygok azokon akiket egy halloweeni horrorajanlo erre a filmre birt ra -par evvel ezelott olvastam,- sztem azt se tudtak a vegere hogy fiuk-e cagy lanyok :)) |
2017-04-22 00:18.42 |
Elkepeszto micsoda dolgokra voltak kepesek a filmesek a '20-as evekben. Igazi muveszi ertekkel biro alkotasok keszultek, kulonosen Europaban, ez a film pedig kimagaslo technikai szempontbol is, igazi granndiozus es monumentalis alkotas. Azon kivul hogy lezar egy korszakot, elkezd egy ujat, lerakja egy mufaj alapkoveit, teszi ezt ugy hogy a specialos effektek es a diszletek 90 ev elteltevel is lenyugozoen hatnak a tortenetvezetes pedig mai szemmel sem unalmas egy picit sem. A mondanivaloja... nos ijesztoen aktualis, foleg ha hozzavesszuk hogy 100 evvel kesobb vagyis 2026-ban jatszodik a film, amitol 9 ev valaszt el minket. A tarsadalmi retegek ketpolusossaga, a gepek altal megvezetett es meghulyitett emberek, par privilegizalt vezeto korrupt es hatalomehes hozzaallasa (habar ez akkor sem volt maskepp) hihetetlenul maiva teszi a muvet. Az emberrol mond iteletet a film elsosorban, melynek termeszete 90 vagy 900 ev alatt sem igazan valtozik. Teszi ezt feloldaskepp nemi optimizmussal, a vegen gyoz a szeretet, az egyetlen dolog ami meg az embert emberi minosegeben tudja meghagyni a gepek vilagaban is. Tenyleg ijeszto, hogy a "Heart-Machine"-nak elnevezett gep uzemelteti az egesz gigantikus metropoliszt es ha az leall, akkor minden osszedol - ez meg ma is utopisztikusan hato otlet lenne azonban a technika mai allasahoz viszonyitva mar sokkal eletszerubb, hogy 1926ban Nostradamus-szeruem betalalt ezzel Lang, egeszen elkepeszto. A nemet expresszionizmus utolso muvekent tartjak szamon (mondjuk parban a Pandora szelencejevel), a diszletek, a sminkek, a feny arnyek jatek ugyan teljesen megfelel ennek, azonban mufajteremto es meghatarozoan egyedi volta miatt nem lehet tisztan csak expresszionista filmkent tekinteni ra. Szerintem a vilag 10 legjobb filmje kozott is ott van, de a 10 legfontosabb kozott egeszen biztosan. |
2017-04-19 00:25.11 |
Egyertelmuen Almodovar egyik szinesznoje Rossy de Palma viszi a palmat (stilszeruen), de ot szandekosan meg csunyabbra maszkiroztak minden filmben, neki ez a vedjegye :D |
2017-04-15 14:52.59 |
Véleményem szerint is kissé megporosodott alkotás, de mindenképpen műfaji mérföldkő, a melodráma műfajának talán legnagyobb alapvetése. A következő 70 évben negyedannyi popcorn nem fogyott volna enélkül.:) |
2017-04-15 13:11.46 |
Hat nekem inkabb a Good Will Hunting... |
2017-04-15 13:05.58 |
Nagyon nem ertek egyet, Magnani szerintem megrenditoen zsenialis volt, amikor ranez a fiara ahogy tancol, amikor kerdore vonja Istent hogy o miert egy nyomorult senki, mikozben o a kiraly, amikor a vegen felig elborult elmevel kiabalja a fia nevet, ahogy egyszerre sir a szomorusagtol, a lelkiismeretfurdalastol, a meghatodottsagtol, mikor fiara nez az etteremben, egyszerre kozonseges es keseredes, nyomorusagos nevetese... csodalatos. |
2017-04-09 14:46.49 |
Azé én kicsit furán érzem magam hogy Cabiria éjszakáinál 22 hozzászólás, itt meg én vagyok a 256... |
2017-04-08 18:24.30 |
Nekem eddig szerencsém volt valóban, tegyük hozzá azt is hogy olyan vagyok amilyen + hogy én Budapesten élek, ami megint más világ. |
2017-04-08 18:22.50 |
Oh ha tudnád.... Nem buzisnak, undorítónak tartják h egy nyílt sebet nyalogatok :)) Rengeteg meleg srác küldött el azzal amikor ismerkedni akartam, hogy ő identitászavaros emberrel nem akar ismerkedni, előbb döntsem el mit akarok meg mit szeretek, hiába mondtam neki h ez olyan minthogyha azt mondaném neki h ő innentől szeresse akkor csak a csajokat, ugyanúgy ferdének, nem teljesnek érzett engem magához képest... |
2017-04-08 18:21.12 |
Igen, Bergmannál lelki örlődésekben nincs jártasabb óriás :) Újra kell néznem azt is. A jelen filmet én sem láttam, de az eddigiek alapján talán érdemes megnézni. |
2017-04-08 18:13.02 |
Próbáltam igen, de nekem van egy erős, határozott személyiségem élőben, legtöbbször amolyan "dont fuck with me fellas" :D attitűd, ami miatt nem kezdenek ki, de sajnos vannak gyengébb, magukkal nehezebben megbírkózó emberek és nem hiszek a Tajgetosz teóriában tehát inkább az ő oldalukról szemlélem a dolgot. Ja és amúgy a biszexeket a melegek is elítélik sokszor szóval két oldalról kapom az ívet. |
2017-04-07 21:03.00 |
ANGST (1983) |
2017-04-07 20:59.01 |
Lehet, hogy több is volt, csak nem tudsz róla :D Egyébként egyáltalán nem biztos hogy ő ezt olyan könnyen kezelte. Kívülről egy heteronak úgy tűnhet hogy á, igen, kísérgethet diákokat, nem is éri atrocitás, biztos tök jól el van magával, holott egyáltalán nem biztos, hogy ez a helyzet, hanem inkább arra hasonlít, amit Riffraff írt le és van ennél sokkal rosszabb lelkiállapot is. Ami kívülről könnyűnek tűnik, nem biztos, hogy belülről is az. Aki nem volt meleg vagy biszex soha, az nem tudhatja hogy milyen érzés mindig azon gondolkodni mikor kinek hogyan mondhatod el, mit csinálhatsz, mondhatsz kinek a jelenlétében, örökös lelki kontroll alatt kell tartanod magad, ez nem olyan hogy valakinek barna a haja valakinek szőke a haja stb. bármennyire próbáljátok úgy beállítani. Igen egyfelől áldás, én is kiváltságnak éltem meg mindig is, a szerelemnek és egymás szeretetének így biszexként ezerszer több dimenzióját megtapasztalom, mint heteroként vagy sima melegként, viszont baromi nagy átok is lehet a fentiekből kifolyólag. Egy folyamatos harc a saját mindennapi öntudatoddal, mennyire lehetsz önmagad. Ti ezt el se tudjátok képzelni. |
2017-04-07 17:33.41 |
Kétségtelenül remek film és nagyon-nagyon fontos is, különösen 1950-ben. Valami történt Hollywoodban az 1940-es évek végén, elkezdték a hollywoodi álomgyár mocskos alsóbb rétegeit is feltárni, ami nagyon bátor és üdvös vállalkozás egy profitorientált gépezetben, ez s a Sunset Boulevard is abszolút művészi eszközökkel és nagyon magas színvonalon teszi ezt. Míg azt egy tökéletes alkotásnak éreztem ezzel ici-pici bajom volt, nevezetesen a főszereplő alakja. Nem éreztem elég erősnek Anne Baxtert, számomra az első perctől kezdve lebukott, az első mondata után is gyűlölni tudtam, ami szerintem nem feltétlen kellett volna, hogy cél legyen. A film első felében Bette Davis totálisan lemossa a vászonról, én egy picit árnyaltabban el tudtam volna képzelni a karakterét, nekem ő hullámzó volt, a film második felében ő is brillírozik, csakúgy mint George Sanders vagy Celeste Holm. Kiemelném még Thelma Rittert és a picike szerepében feltűnő és tündöklő Marilyn Monroet, akinek egyszerűen fenomenális kisugárzása volt. Bárki mástól felejthető lett volna ez a szerep, ő azonban megjelenik és ragyog, erre tényleg születni kell. Hatásos és kemény kép Hollywoodról, itt ugyan színházi környezetbe helyezve, de igazán csodálkoznék ha néhány producer, újságíró és színész akkoriban nem ismert volna magára a film alapján. |
2017-04-07 17:20.06 |
Sokan írnak itt a parádézásról, azért egyszer érdemes lenne kimenni és megnézni hogy miről is szól ez. A tavalyi Prideon teljesen normális kinézetű, normálisan viselkedő emberek vonultak fel és buliztak az utcán. Jóval kulturáltabb volt az egész mint egy DK tüntetés, egy Béke-menet vagy akár egy Budapest Parádé anno (ahol am szintén volt melegeknek szóló kamion) |
2017-04-05 07:55.37 |
Egy szorakoztato, nehol kisse unalmas, de kellemes kis '30-as eveki "romkom", azonban akkor meg nem Ben Stillerek es Jennifer Anistonok jatszottak a konnyedebb filmekben sem, hanem olyan nagysagok mint a harom foszereplo, akikbol az egyik inkabb csak jol nezett ki (Cary Grant), a masik ketto remekelt, kulonosen Katharine Hepburn, aki az egyik ha nem a kedvenc szinesznom, ezt a szerepet pedig mintha teljesen rairtak volna, sot neha ugy ereztem, hogy tobbet is rak szerepebe mint amennyi eredetileg benne van, szamomra ettol lesz igazan felejthetetlen egy alakitas. Mellekszereplok kozul a kislanyt jatszo Virginia Weidlert emelnem ki, erdekes volt hallani a szajabol neha 1940-ben kifejezetten meresznek szamito szavakat peldaul ahogy leirja Stacy es Connor "pasztororajat", abbol tenyleg arra gondolhat az ember,amire.... meresz, egyben ertekelendo huzas a rendezotol, ezekert az aprosagokert es ket brillians szineszi munkaert 4 csillag, egyebkent nehol sajna tenyleg leul a sztori, amire kora sem mentseg, hiszen keszultek akkoriban egeszen lebilincselo muvek is. |
2017-04-04 13:15.45 |
Rihanna furcsamod egy enekesnot fog alakitani benne :D Amugy rajta kivul egyedul a rendezot ismerem. Ez a Cara lany eleg kepernyokeptelennek tunik nekem elso ranezesre. |
2017-04-02 12:57.36 |
Semmit nem tudsz a helyen kezelni. Betorsz egy filmmuveszetre szakosodott forumba es itt csillogtatod az elavult begyoposodott nezeteidet, jo konzervhez merten vagy szazszor leirva az liberalis szo kulonbozo fajtait es felhozva a mar nem letezo veszelyes kommunistakat, irracionalis gyuloletedbol fakado eros fasiszta, naci, szelsojobboldali szimpatiadat a "hazaszeretet" cimszoval palastolva hirdeted. Nagyon szepen kerlek, ha a ketbites agykapcitasodba es az unalmas, gyoker lelkivilagodba nem fer bele a muveszet muveszetkent kezelese, akkor keress magadnak olyan forumot, ahol hozzad hasonloan agyi 2 negyzet cm-en mozgo egyedekkel tarsaloghatsz es szidhatod a zsidokat, libsiket meg mittomen kiket szoktatok meg. Annyira veszesen unalmasak vagytok mar hogy mindenhova odafuj titeket a szel. Bereljetek ki az osszes konzervnek egy szigetet es maradjatok ott orokre.Vagy a Donald Trumo topikba, mar az is eleg. |
2017-04-02 12:50.23 |
Neked masra iene hasznalni azt a keresztet, rad ferne :) |
2017-04-02 10:30.34 |
Juj, de felreertelmezted, vagyis nem teljesen felre, inkabb ennel azert melyebbre asott Bunuel mester. Nem a not allitotta be gonosznak es a ferfit jonak, ez lehetett volna forditva is, mint oly sok filmben, hanem a vagyat, mint jelenseget, erzest demonizalva mutatja be annak pusztito vaksagat. Az hogy ezt nemileg himsoven nezopontbol, azt serelmezem is ezert nem adok ra ot csillagot. A ket szineszno "hasznalata" a filmben is ezt hivatott kifejezni, a vagy elvakit, teljesen indokolatlan egy szerepre ket kulonbozo szinesz hasznalta, de kb 2 percig gondolkozunk rajta, miert is? Mert kivancsiak vagyunk, mi fog tortenni. Vagyunk ra, hogy megtudjuk mi lesz ennek a vege. Valojaban sosem tudjuk meg es talan nem is ez a lenyeg, hanem a folyamat hogy vakul meg az ember, elobb a pozitiv vagyak hataaara, amikor elborul az agya es elege lesz, akkor pedig meg sem akarja tudni, mi miert tortent, egyik szelsoseges neuroallapotbol a masikba lepked a foszereplo, gondolkodni egy percre sem all meg, ha feminista nezopontbol nezem, ez akar a ferfiak egyszeruseget es tulzottan allatias es civilizalatlan osztonosseget is kifigurazhatja, de en inkabb az emberekre altalanossagban vonatkoztatom ezt. A vege elore erezheto volt, a ferfi butasagaert, osztoneinek valo tulzott engedelmessegeert nagy arat fizetett. |
2017-04-02 08:01.52 |
Sztem meg a ketto nem fugg ossze, sot sokkal nehezebb kitunni egy rosszabb filmbel egy jo alakitassal. |
2017-04-02 00:28.42 |
Nagyon keresnem a filmet,hol tudnam megtekinteni? Dailymotionon sajnos csuszik a kep es a hang :( |
2017-04-01 23:11.05 |
Nem igazan jott ossze jora ez a film, pedig egy remek alapanyag es izgalmas tortenet valamint jo szineszek is adottak voltak hozza, de egesz egyszeruen gyenge volt a forgatokonyv, igy nem tudott kibontakozni a foszereplo tortenetenek melysege es igazi dramaja. Tul rocidnek is ereztem, a veget meg kifejezetten elkapkodottnak. Helen Hayes, Yul Brinner nagyon jok a mellekszerepekben, de a filmet Ingrid Bergman viszi el a hatan, nelkule a kozepest sem erne el. Nagyon nehez szerepet kapott, amiben meg jobb lejetett volna, ha jobb a forgatokonyv es a rendezes, azonban igy is mesterien jatszik, se szamito szinesznobe, se bolond skizofrenbe nem megy at es nem is melodramatizalja tul, ahol nem kell, a harom szerepkor kozott valtakozva mozog, konnyeden cserelgetve azokat, orvendetes, hogy ha a filmet nem is ertek tul jo kritikak, az alakitast mindenkepp elismertek dijakkal is.Sajnalom, elszalasztott lehetosegnek tartom. |
2017-03-29 09:16.38 |
A nemet ujhullam egyik megkerulhetetlen rendezoje Fassbinder, hazajanak Fabri Zoltanjakent, Jancsojakent tarthatjak szamon a Fritzek. A filmmel tulajdonkeppen nincsen semmi gond, az emberi kozonyt mutatja be kivaloan, meg az allitolagos szereto feleseg is legtobbszor onzo modon dont es a vegen zokszo nelkul vegignezi ferje ongyilkossagat, nem beszelve a baratairol akik meg konnyet se hullatnak. Teljesen egyertelmu miert valasztotta Fassbinder es a fohos is ezt a tarsasagot, ezek azok az emberek, vagyis ezekrol gondolta azt hogy tenyleg szerettek, tenyleg erdekelte oket es ha mar ok is kepesek vegignezni halaltusajat akkor vegkepp nincs ertelme elni. Lehet elitelni Epp urat, az eroszakossagaert en is megteszem, de ha azt nezem hogy gyerekkora ota folyamatosan megalazza mindenki aki a kornyezeteben el, es soha egyetken oszinte erzelemmel nem kozelitett fele senki (kiveve talan nagy fiatalkori szerelmet, de neki is fontosabb volt a csalad velemenye), akkor az inditek valahol ertheto, plane ha azt nezzuk hogy ezen megalaztatasok nagy reszet noktol kapta. Amikor huganak elmondja hogy beall legiosnak, amaz miutan penzt kap tole mar el is szalad, rogton magara hagyja batyjat, akit nem is tudja hogy viszontlathat-e valaha. Ez a merteku elidegenedes Bergman filmjeit idezte, a katarzis itt azonban valamiert elmarad, nem A csend zavart az neha tobbet mond barminel, valahogy a forgatokonyv nem adott lehetoseget a csendes katarzisra sem, de szinte biztos vagyok benne hogy ez tudatos volt, szoval ki vagyok en hogy beleszoljak ki hogy rendezzen filmet :)
Hans Hirschmüller vegig jo, Irm Herrmannt hol erosnek ereztem, hol tulzottan dramainak, az teny, hogy szemleletes egy olyan szinesznot kontrasztba allitani a foszereplo nagy szerelmevel aki... hat hogy is mondjam nem A nap szepe. Igazan tindokolni viszont Hanna Schygulla tundokol rovid mellekszerepeben, o az egyetlen az egesz filmben aki ha szeretettel nem is, de tisztelettel kozeledik a testvere fele es tukrot tart csaladja fele. Alapmu ez is, megha nagy kedvenceim kozott nem is lesz, Fassbinder altalam nem latott filmjeire mindenkepp kivancsi vagyok. |
2017-03-29 08:46.21 |
Diplomamunkassagnak temat a jovo evben valasztok :)
Nincs egyebkent semmi baj, koszonom az aggodast pusztan most ilyen a hangulatom, de egy egy ilyen mu megtekintese utan tisztulast erzek :) |
2017-03-29 08:40.33 |
Bunuel brutalisan jo rendezo volt. Volt akkora muvesz mint a ket nagy olasz es egy nahy sved (habar utobbi nalam utolerhetetlen), csak muveszi latkepeit olyan formaba ontotte, ami befogadhatobb tortenetmeseles linearitasa szempontjabol. De itt kerem, 1967-et irva olyan temak kerulnek bemutatasra a prostitucio mellett - akkoriban mar az is brutalisan kivagta a biztositekot hogy egy tanult, gazdag, szep no pusztan kedvtelesbol elkezdi uzni az osi mesterseget- mint a szado-mazo szex, a pedofiliaval es vermergezessel egybekotott nekrofilia, nos...
Bunuel hiresen nem szerette a burzsoaziat, legalabbis filmjeirol ez johet le en azonban ugy gondolom, hogy nem komkretan az arisztokraciaval volt a baja, hanem mint a Teorema kapcsan itt is ugy ereztem hogy a kepmutatassal, az alsagossaggal, a sajat eletunk ures frazisokkal valomkitoltesevel ellenkezik, ami ezen retegnel sokkal nyilvanvalobban volt tetten erheto, mint masoknal, ezert szemleletesebb es sokkolobb egy arisztokrata mazochista lany bemutatasa, mint egy szegenyebb retegekbol szarmazo, ott ugyanis tudna mindenki sajnalni, hogy jaj szegeny (Gyermeklakobizottsag szavaival elve) HHH gyerek ... A no es ferfi szerepen is erdemes elgondolkodni, vajon az e az igazi mazochizmus mikor Nap szepet sarral dobaljak vagy az hogy az eletben egyszer sem erezte magat igazan felszabadultnak, mindig meg kellett felelnie valaminek, amitol irtozott es nem volt boldog? A kocsi csilingelese jelezte mindig vagyai elotoreset es a vegen mikor a felszabadult es prud nezo azt hiszi hogy Nap szepe "kigyogyult", az egyszerre iszonyatos es gonosz befejezes, vagyishogy aki eddig 'bezarva' tartotta (igaz akaratlanul szeretetbol), most az van kiszolgaltatva neki - s ettol elotornek vagyai, ez egyszerre groteszk, s igazan igazan kegyetlen kegyelemdofes a pruderia amugyis szetzuzott oltaran. Deneuve micsoda karriert futott be, megerdemelten Pierre Clement pedig az egyik legjob mellekszerepet hozza. Alapmu. |