 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
| Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| Ördög a részletekben - Film+, 01:40 |
| Következő megálló: karácsony - Film4, 01:45 |
| Csillagkapu - Catherine - Moziverzum, 01:50 |
| A halálkártya - HBO2, 02:07 |
| Szerelem karácsonyra - Mozi Klub, 02:20 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Jess Harnell (61) |
| Piros Ildikó (77) |
| Nick Moran (55) |
| Peter Medak (87) |
| Joan Severance (66) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Piros Ildikó - Vélemények |
| Mit hallgatsz most? |
| Lányok Dubajban - Vélemények |
| Yftach Katzur - Vélemények |
| Forró rágógumi 2. - Veled akarok járni - Vélemények |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Abigél   |
| Szerencsi Éva |
Angelika58 hozzászólásai
Julia Roberts - Vélemények
| 2012-10-28 09:19.03 |
| Hajj, de imádom és isten éltesse. :)) |
Major Tamás - Vélemények
| 2012-10-28 09:18.00 |
| Már elolvastam, remélem , még ma tudok rá válaszolni, nagyon izgalmas levél!!
A Kern-számot imádom, ez volt az első lemeze. Van rajta egy másik nóta, a Lövölde tér, az kultdal volt. És nagyon jó az is, iderakom. http://www.youtube.com/watch?v=d3PlUPEpREQ |
| 2012-10-28 08:56.35 |
| Na, kaparászni kellett a jégvirágokat a Kávéház ablakairól. De most már meleg és kávéillat van.
Ugyan ezt nem névadó gazdánk énekli, de nagyon apropóra van. Kern Andrástól az, hogy "Esik mocskosul az eső" . http://www.youtube.com/watch?v=6tW92uVLtts |
Szerelem (2012) - Vélemények
| 2012-10-26 16:59.19 |
| Mindannyian akarunk egymástól valamit. de ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk- így valahogy szól Örkény István Macskajáték című drámájának mottója.
A darab elkészülte idején tabutémát feszegetett: nevezetesen azt, milyen is az öregek szerelme. Erre a válasz azt volt, hogy pontosan olyan, mint a fiataloké... Csakhogy a darabbéli öregek 65-70 évesek és némi szükségszerű betegségekkel együtt élve ugyan, de teljes lánggal tudnak szeretni, féltékenynek lenni vagy gyűlölni is. De milyen szerelem az, amely a legidősebbeket kapcsolja össze vagy választja széjjel a le nem győzhető, gyötrelmes kiszolgáltatottsággal járó betegség , mint „harmadik” megjelenésével? Szerelem ez egyáltalán, lehet az? A két hosszú ideje megbonthatatlan harmóniában élő idős ember összetartozása nyilvánvaló, békéjüket semmi nem töri meg. Még lányuk kevéssé sikeres élete sem okoz konfliktust a normális szülői aggódáson felül. Magasrendű, szép szerelem kettőjüké, várhatóan távozni is így fognak, mint Philémon és Baukis, akik a halálban is együtt maradtak. De lecsap a betegség, a bénulás és méltatlan , elviselhetetlen helyzetbe taszítja az asszonyt. Még akkor is , ha a férje kétségbeesett ragaszkodással akarja életben tartani, még akkor is, ha az asszony maga már menni akarna. De mije maradna neki az asszony nélkül, mikor még a lakásba berepült galamb is zavarja kettejük tökéletes harmóniáját? Senki ne higgye, hogy tünci öregecskék turbékolását fogja látni, édesmézes szeretetrohamokkal. Haneke hű önmagához. A film hűvös, távolságtartó , olyan, mintha laboratóriumi csendben és tisztaságban játszódna , pedig a környezet szép nagypolgári kellékekkel teli, mégis hűvös és rideg laboratórium az. Haneke sokat tud a bűnről, de sokat a szeretetről is, egy olyan világban, ahol az idillt betörés zavarja meg és a valaha gyönyörű , halott öregasszonyt tűzoltók találják meg . Jean-Louis Trintignant az én korosztályom kultfilmjének, az Egy férfi és egy nőnek volt a főszereplője. Igazi, mély és gyönyörű film volt az, fiatalok boldog szerelméről. A színész most is azt a férfit játssza el és nem érdekes, hogy öreg már. Hiszen most is a lángoló, gyötrelmes, szépséges szerelmet jeleníti meg. És Emmanulle Riva arcán is ott van az egykori vakító szépség minden nyoma. Georges és Anne emléke nem úgy marad fent, mint Philémoné és Baukisé, akik egymás mellett álló faként részesülnek az örök életből. Hanem úgy, mint egy nagy rendező örökérvényű vallomása életről, halálról, a legyőzhetetlen szerelemről. |
Szerelem kölcsönbe - Vélemények
| 2012-10-24 10:16.54 |
| Reménykedem, hogy ez film is egyike a hollywoodi nyáltermelő gépezet produktumainak és semmi, de semmi köze nincs a valósághoz. Reménykedem, hogy "a mai fiatalok" nem ilyenek, hogy a XXI. század elején nem ilyen olcsó és avittas klisék irányítják az életüket, amiktől már az én korosztályom is röhögőgörcsöt kapott volna.
Mert miféle dolog az, hogy két ember hat évig epekedik egymás iránt és nemhogy nem szexelik végig vígan az egyetemi éveket, de még el sem mondják egymásnak, csak epekednek doszt?? Aztán hogy is van az, hogy mégis eszükbe jut az egymás iránti vonzalom, ámde csak akkor, amikor az már a legkevésbé sem aktuális. Sőt, tán még egy kicsit aggályos is: az esküvő előtt hetekben. Amikor az egyikük nősül, a másikuknak meg (állítólag) legjobb barátnője maga a menyasszony? És ugyan a menyasszony egy rémséges lúdvérc, de azért nem egészen frankó a legjobb barátnőnk vőlegényével kufircolni, ugyebár. Már azt sem értettem, hogy ha ez a Darcy ilyen rémes öntelt, önző , arrogáns liba, miért az a legjobb barátnő (mazochista hajlamok meglétét kivéve). Hacsak nem azért, hogy akinek ilyen barátja van, nincs szüksége ellenségre sem, megvan a "kettő az egyben", mint a samponok esetében. Mi akadályozta a főhősnőt abban, hogy még ismeretségük elején elküldje a lúdvércet a jó büdös francba, megalkuvás helyett?Hol ebben a hazugságokra és elfojtott indulatokra épült kapcsolatban a barátságnak még a halvány árnyéka is? Ki kényszerítette bele ebbe ezeket a lányokat? És miféle férfi az, akinek életét dúsgazdag , ámde piás és arrogáns apucikája irányítja, választ neki házat és szakmát, feleséget és életformát? Ő meg, mint a pingponglabda, pendlizik különböző akaratok között, csak a pingponglabdának nincs olyan bárgyú mosolya, mint neki. A főhősnő már csak azért is tuti mazochista, hogy kell neki ez a gumigerincű apámuramkatonája, sőt , még az öltönyeit is megdicsőült mosollyal cepeli utána, amikor már biztosan lenyúlta az imádott barátnője elől. Aki egyébként, bármilyen lúdvérc is , jól járt, új pasijának legalább van valamennyi vér a pucájában, még ha dilis is. De a rendező azért érzékelteti, a csaj jól megérdemelte, amit kapott, még gyereke is lesz , az meg mekkora kitolás Málé Rozál és Csiga Pisti öltönycipelős lamúrjához képest. Ugye, kedves fiatalok, ti nem vagytok ilyen megalkuvó , gyáva, álszent álerkölcs rabjai? De hogy miért tartja ezeket a nevetséges kliséket megfilmesítésre érdemesnek bárki is, az rejtély, ha ilyen XIX. századi konfliktusok már nincsenek is… (Egyébként tudja valaki, miért hívnak mostanában minden második filmhősnőt Récsölnek?) |
Találd ki a színészt a szerepeiből
| 2012-10-20 18:21.01 |
| :)) |
| 2012-10-20 17:28.07 |
| Ez nem lesz nehéz. :))
Öntelt birtokos nedves ingben. Családjogi sztárügyvéd. Aurelia külföldi udvarlója. Nagy festőművész. Király. |
Peter Falk - Vélemények
| 2012-10-20 16:40.43 |
| Bizony, az eredeti, nem a remake. Jill Clayburgh játszotta a női főszerepet.
http://www.filmkatalogus.hu/Griffin-es-Phoenix--f9281 Ezt a részletet találtam belőle. http://www.youtube.com/watch?v=77n0mXYM3zc |
| 2012-10-20 15:10.34 |
| Ez nem dokumentáció, csak olyan szeretetteljes életrajz. Peter Falk a szívem egyik csücske. :)) |
| 2012-10-20 14:36.00 |
| Persze, én is imádom Columbót (akinek, mint tudjuk, a keresztneve: hadnagy), de Peter Falk bővebb megemlékezést is megérdemel.
Nagyon jó színész volt, sokak szerint a legnagyobbak közé is emelkedhetett volna, ha a világszerte töretlen népszerűségű hadnagy nem egyetlen , meghatározó irányba fordítja a karrierjét. Az ő ősei között is volt magyar meg mindenféle nemzetiség is, szülei Oroszországból vándoroltak be Amerikába. (Még az a pletyka is elterjedt, hogy dédapja a Pester Lloyd neves szerkesztője, Falk Miksa volt.) Kicsi korában kellett egyik szemét eltávolítani , de ez egyáltalán nem zavarta később. Sőt, elég sajátos vicceket csinált az üvegszemmel, pl. egy baseball-meccsen a bíró kezébe nyomta, mondván, neki nagyobb szüksége van rá… A színészi pálya nem volt számára egyértelmű döntés, sok mindennel próbálkozott. Volt szakács a seregben, szerzett politológiából és közgazdaságtanból diplomát, pályázott a CIA-hoz is. Végül 1956-ban döntött csak úgy, hogy főállású színész lesz. A Broadway-n egymás után játszott jobbnál jobb szerepeket és a filmvilágba is repülőstarttal érkezett. Egymás után jöttek a díjak, ötször kapott Emmyt, egyszer Golden Globe-ot, kétszer jelölték Oscarra is. És 1968-ban elkezdődött a Columbo. A keresztnévtelen hadnagy a mai napig hódít, pedig még rejtély sincs a történetekben. A film elején már megtudjuk, ki a gyilkos. Utána figyelhetjük a ballonkabátos detektív firnyákos eszejárását, amint akár egy darab sajtból is le tud vonni következtetéseket. Senkit sem zavart, hogy sosem telik neki új kabátra vagy új autóra és hogy Mrs. Columbónak sem tudjuk meg a keresztnevét. Mert a színész halhatatlant alkotott a lompos és szeretnivaló figurával, aki a sorozatot még mai napig is életben tartja. Peter Fall közben nagyon jelentős alakításokat produkált nagyon jelentős produkciókban. Már mindenki elfelejtette, hogy a Berlin fölött az ég –ben milyen remeklést nyújtott. Vagy hogy a Napsugár fiúk-ban , aki látta, már nem csak Columbóra gondol, ha a nevét hallja, sőt. De nem volt méltatlan a két oscaros jelölés , az Egy maréknyi csodáért és a Murder Inc.-ért sem. Száznál is több filmben játszott, nem számítva a slampos hadnagyot. Ekkora sztárt ritkán szeretnek a kollégái, őt szerették. A Columbóban az ő kedvéért fordult elő sztárok sora Martin Landautól John Cassavettesig. Hosszú életet adott neki az, aki az éveket méri. De az utolsó hármat legyűrte az Alzheimer. Peter Falk mégis elégtételt kapott: Columbo hadnagy briliáns elméjével tündököl a filmvásznon, amíg csak világ a világ. |
Lugosi Béla - Vélemények
| 2012-10-20 11:46.11 |
| Blaskó Dezső , minden vámpírok ősapja 1882 október 20-án született. Nem sokat foglalkozott a tanulással, gyerekként színésznek állt Temesváron, aztán szerződött Szegedre, majd a fővárosba. Tehetsége egészen a Nemzeti Színházig vitte, jelentős szerepekben aratott sikereket. De hamar feltűnt a némafilmekben is, Olt Arisztid néven.
Az első világháborúban megsebesült, majd a Tanácsköztársaságban vállalt politikai szerepe miatt emigrálnia kellett. Valószínűleg ő maga sem gondolta, hogy ez teszi őt világhírűvé. De 1920-ban megérkezett Amerikába Drakula , a vámpír. A sejtelmes gróf először a Brodway-n tűnt fel, 500 előadásban szívta a vért legendás metszőfogaival szerte az Államokban. Annyira sikeres volt , hogy az Universal 1931-ben elhatározta, filmet készít a darabból, Lugosi Bélával a címszerepben. A filmnek hatalmas sikere lett, Lugosi pedig egész életére egy nagyon jól fizető színészi skatulyába került. Ha rémiszteni kellett, csak őt hívták. Ő volt az első zombi is, de a Frankenstein-filmekben is jeleskedett. (Ugyan a szörny szerepét nem vállalta, azzal Boris Karloff lett világhírű.) Ezek a filmek egyébként most is nézhetők, a frászt kapja tőlük az ember, ahogy kell is. A Lugosi Béla által megformált karakterek hatása ma is tart, elképesztően jó színész volt. És a „vámpír” fogalmára az egész világon az a sötét , szép férfiarc jut mindenki eszébe, ami az ő arca volt. Drakula pedig sokak tudatában magyar lett. Lugosinak nagyon erős akcentusa volt, ez ráragadt a karakterre is. Így bővültek nemlétező nemzeti hagyományaink a nagy színész révén egy amerikai író (Bram Stoker ) által írt sztorik útján a világhírű vámpírral. Mert nyelvet nem jól tudni is tehetségesen kell. Nagyon szeretett volna szabadulni a szereptől és aki látta őt Greta Garbo mellett a Ninotchkában, meg is érti, miért. Jóval többet tudott a horrorkliséknél, vérbeli színész volt. De tőle mindenki ezt várta el, még ha nehezen viselte is. Világháborús sérülése miatt kemény fájdalmakkal élt, ezeket csak morfiummal tudták csillapítani. Lugosi rászokott a kábítószerre. Annyira kedvelték, hogy kollégái többször összefogtak kórházi számlái kifizetésére. Így Frank Sinatra is, akiről később Lugosi csodálkozva mondta,. de hát azt se tudja, hogy Sinatra kicsoda… Változatos és szép élete volt, őt feleséggel, viharos, nagyhatású pályával, amit egy szívroham zárt le 1956-ban. Drakula köpenyében temették el. |
Csendes otthon - Vélemények
| 2012-10-20 11:08.48 |
| Köszönöm szépen. Én is szívesen nézem ezeket filmeket, mert visszahozzák a gyerekkoromat. Ezt a filmet éppen a Bem moziban láttuk a barátnőmmel, olyan tízéves lehettem. Abban a moziban a Margit körút sarkán mindig jó filmek voltak és olcsó volt a jegy is. Talán pár forint... |
Az utolsó angol úriember (sorozat) - Vélemények
| 2012-10-19 11:50.45 |
| Elküldtem a tartalmat a filmkatnak, nemsoká az is lesz talán.
A HBO Demand-on is látható feliratosan. |
Csendes otthon - Vélemények
| 2012-10-19 11:34.54 |
| 1957-ben készült a Csendes otthon, a dátum sokat mondó, ezekben az években kezdte ömleszteni a magyar filmgyártás andalító, édes-bús történeteit. Ezekben már lehetett szerelem és család, ölelés, sőt , szelíd csók is. De ami a legfontosabb: rendszerkritika, nagyon lájtos, nagyon óvatos, a hideg vizet is megfújós, de lehetett.
Igaz, a rendszerkritika köre még véletlenül sem léphetett túl a Patyolaton (aki nem tudná, ez az állami mosoda-vállalat volt, ami összekeverte és agyonhipózta a ruhát, valamint hosszabb ideig mosott, mint Ágnes asszony), a taxi (ami nem jött) és a telefon (ami nem volt). Kicsit már lehetett viccelődni a személyi kultusszal és kijelenteni, hogy „vannak még hibák”. Ilyen megrögzött hiba volt a lakáshelyzet. Tehát egyáltalán nem volt kizárt, hogy ha már kiutaltak valakinek tanácsi lakást, azt kiutalták másnak is, a házmester büszkén házfelügyelőnek nevezte magát, a hivatalokban sosem volt félfogadás és a lakóbizottság elnöke élet-halál ura zsarnokként a neki jutott aprócska hatalommal azonnal vissza is élt. Adott volt tehát minden, pici rendszerkritika, pici bírálat, pici történet a határidő-hajtotta zeneszerző és a paplány (bizony ám, zsoltárt énekeltek a filmben, már ismét lehetett vallásosnak lenni, állam és egyház békét kötött ) közös lakáskiutalás által keletkezett szerelméhez. És ott volt Zenthe Ferenc, a kor idolja (ugyanolyan alacsony volt, mint a mai sztárok, de uram isten , mennyivel jobb színész náluk) az édes Galambos Erzsi, a stáblista ismert és szeretett nevei, a legnagyobb énekes-sztár , Vámosi János –dalolta Fényes Szabolcs-slágerek. Meg ott volt Psota Irén, aki sikereinek titkára soha nem tudtam rájönni, itt is csúnya volt, ellenszenves és tehetségtelen, hozta az egyetlen karaktert, amit hozni tudott, azt is rosszul és unalmasan. Ezekben a filmekben gyakran előfordult, hogy valahol az édes-bús történet andalító hullámai mögül ki-kikukkantott valami rém, amitől akár csak pillanatokra is, de fázni kezdett a néző. Egri István, a hatalommániás lakóbizottsági elnök szerepében nem bírta megállni és ábrázolt, de nem a nevetséges bürokratát. Hanem magát a diktatúrát, úgy ahogy volt, abszurditásaival, félelmetességével, nevetségességével együtt, olyan abszurdul, félelmetesen és nevetségesen , amilyen minden diktatúra. És az a film emiatt lett több, mint a korabeli filmecskék. Akarata ellenére ugyan, de mint minden művészet, tükrözte a kort, amikor készült. Egy picit. A hazugság egy-egy percre, Egri István feltűnésekor, félelmetes igazsággá lett, miközben „összecsendült két pohár”, a fiatalok immáron együtt maradtak lakás nélkül, a Patyolat pedig csak mosott, mosott tovább. |
Benedict Cumberbatch - Vélemények
| 2012-10-16 11:08.13 |
| Köszönöm szépen. :))
Ez a "gentlemanlike" még mindig majdnem ugyanaz ma is felsőbb körökben, mint régen volt. Igaz, a "felsőbb körök" egyre kevesebben vannak, de a távolság is nagyon megnőtt az upstairs és a downstairs között. Mint ha két különböző világ lenne, talán az is... |
| 2012-10-15 13:11.17 |
| (Azért itt írok az „Utolsó angol úriember”-ről, mert még nincs fent a filmkaton. Remélem, nemsokára lesz külön topikja is, a szükséges adatokat megadtam hozzá. )
Nagyon nehéz visszaadni a sorozat eredeti címét (Parade’s End) , pedig a film két alapgondolatát is jelzi . A parade egyrészt katonai díszszemlét jelent, de átvitt értelemben látszatot, színteret „parádét”, azt a keretet, amiben a múlt század elején az angol felsőbb osztályok léte zajlott . A film ettől a látszattól vezet el az első világháborút lezáró díszszemléig. Az „utolsó angol úriember” saját látszatélete helyett kezdi el élni végre az igazit. Pedig a „gentlemanlike” erősebb törvény volt, mintha kőbe vésték volna. Az úriembernek kötelessége volt tisztelni a hagyományokat, az anglikán egyházat, elutasítani mindent, ami nem brit és szigorúan alkalmazkodni az úri modor előírásaihoz. Az úriembernek volt jövedelme, dolgozni csak akkor dolgozott, ha a munka közvetlenül a haza szolgálatára szólt, gentleman nem lehetett kereskedő, de orvos sem. Az úriembernek volt vidéki háza , ahol ő maga irányította a birtok ügyeit, a cottage pedig nem volt kunyhó, hanem olyan régi ház, ami már évszázadok óta szolgálta az úriember családját. A gentleman egyszer házasodott és akkor sem vált el, ha tűrhetetlen volt a házassága, mert a válás letörölhetetlen szégyenfoltot ejtett a család becsületén. Az úriembernek volt klubja és szeretője, kutyafalkája és vadászmestere, élete kereteit társadalmi kapcsolatai határozták meg. Ilyen gentleman a film főhőse. Mindene van a gentlemanlike-hoz, de megverte az isten lelkiismerettel is, arra pedig nincs szüksége az úriembereknek .Christophernek meg kell tapasztalnia, hogy ha vállalja saját belső törvényeit, akkor felfalják az úri élet szörnyei és elvárásai, ő meg nem fog magára ismerni többé. De Christophernek a becsület a gentlemanlike, néha talán korlátolt és sosem kompromisszumkész, mert nem ismer csak feketét és fehéret. A háborúnak kell megtanítania arra, hogy az ócska szabályok mögött álszentség és gyalázat bújik meg, hogy a birtok hatalmas évszázados cédrusfája szimbólumnak se jó a számára, ha már megveti mindazt, amit jelképez. Christopher tehát eldobja a parádét, a látszatot és megérti: az élete az övé, egyetlen és ismételhetetlen csoda, amelyet átmentett árulásokon, csalásokon, de még a lövészárkokon is Ehhez az élethez már egyedül az övé a felelősség, a szabályokat pedig maga írhatja. A film végén a háborút lezáró katonai parádéval a látszatot is elemészti a tűz, épp úgy, mint a kivágott cédrus utolsó hasábját. A film hibátlan, az angol filmtradíciók pontos eleganciájával, minden kockája , jelenete tökéletes. Ám a középppontban a főszereplő van mindvégig, a film Benedict Cumberbatché. Jó, hogy a Sherlockban sztárrá lett színész nagy bizonyságot tehet ebben filmben arról: a Sherlock nem véletlen. A brit színészek legendája újabb csillaggal bővült, Benedict Cumberbatch nemcsak nemzetközi sztár, de igazi művész. Nagyon várom, mi lesz a következő fok azon a lépcsőn, ami akár a legnagyobbak közé is viheti. |
Találd ki a színészt a szerepeiből
| 2012-10-14 14:15.16 |
| Mme de Tourvel, Veszedelmes viszonyok, Michelle Pfeiffer :)) |
Petrik József - Vélemények
| 2012-10-12 09:40.21 |
| Itt van sok kép.
[link] |
Major Tamás - Vélemények
| 2012-10-11 21:28.24 |
| Hát,én azér örülök, hogy a "mi időnkben" ilyen nem volt... :)) Most elköszönök, ha tucc, írjál ám. De csak gigászi pihenés után.:)) |
| 2012-10-11 21:20.26 |
| Hát, megmondom őszintén, én nemigen szeretem az ilyesmit,még "kicsiben " sem. Mert nem mindenki tud mértéket tartani.És azok között is vannak érzékeny emberek, akiknek el kell viselni. Még apró dolgok is évekig nyomaszthatnak valakit, ezt tudjuk magunkról is. Szóval, én nem szeretem még a "picike megalázást" sem,ronda nyomokat is hagyhat. Mindkét félben, aki csinálja, meg aki tűri is... |
| 2012-10-11 21:09.13 |
| Világos, csak azt nem értettem,mi a művelet lényege.:)) |
| 2012-10-11 20:59.40 |
| Kiket pingálsz??? Hogyan pingálsz??? :)) |
Profilozók (sorozat) - Vélemények
| 2012-10-11 20:58.38 |
| Én igen. Nagyon jó.:)) |
Major Tamás - Vélemények
| 2012-10-11 20:54.52 |
| Ez nagyon sok, nagyon jólesős dolog. Pont az évforduló táján voltam Berlinben, mindenki elmeséltette, hogy volt, mint volt. Én meg örültem és meséltem. :))Olyan ritkán van ez, meg kell becsülni. |
| 2012-10-11 20:42.19 |
| Úgy kezdődött az egész, hogy Magyarország megnyitotta a határt a Német Demokratikus Köztársaság állampolgárainak Ausztria felé, 1989. augusztus 19-én a páneurópai piknik nevű rendezvényen.600 keletnémet ment át a határon, zokogva az örömtől,kiáltozva, hogy "Freiheit, freedom."
Ezzel kezdődött a "vasfüggöny" lebontása, 1989 novemberében ledőlt a berlini fal és elkezdődött az újraegyesítés. És ezért jó magyarnak lenni Németországban,ezt mindig megköszönik.Nem felejtették el. |
Chico Marx - Vélemények
| 2012-10-11 20:33.46 |
| Ez annyira nem muszáj, csak ha utadba jön. Mostanában itt-ott adják filmcsatornákon is. |
| 2012-10-11 20:26.05 |
| Ha a Botrány az Operában az utadba akad, abba érdemes belepislogni.Van benne egy-két tényleg nagyon jó jelenet. |
Major Tamás - Vélemények
| 2012-10-11 20:24.11 |
| Tudod, mint az a kínai tudós, aki a leghíresebb szakértője a francia forradalomnak. Azt mondta, nagyon kevés idő az az alig több mint 200 év az értékeléshez.Az épp a tények megismerésére elég.
Könnyen zenélt ő a 4000 éves történelmével. :)) Nálunk már 10 évből is világrengető következtetéseket szoktak levonni. Most volt a német egyesítés évfordulója, hát agyon röhögtem magam. Mert az égvilágon mindenki kiengedte a németeket, az is, aki ott se vót. Annyi német nem volt, amennyit ezek kiengedtek... :)) |
Chico Marx - Vélemények
| 2012-10-11 20:14.47 |
| Nem lehet nagyon stílust emlegetni, igen röhögtető helyzetkomikum, más nem. De az vérprofi munka. |
Major Tamás - Vélemények
| 2012-10-11 20:13.01 |
| Egyetértek, bizony erősen b.meg. :))
Mi az, hogy nem jó elemzés??? Hihetetlen, hogy ez vót harminc éve is , nehogymá' megtanuljon esetleg a diák gondolkodni, végiggondolni, leírni, kifejezni valamit. Mert mi lenne, ha esetleg az egy önálló vélemény lenne?? Még összeomlana az iskolarendszer, aztán majd jól nézünk ki. Ahogy Latyi mondaná az Állami áruház c, örökbecsű filmben, még itt állnánk télvíz idején iskolarendszer nélkül. Azt mindenki csak úgy elkezdene gondolkodni.Az nagyon veszélyes lenne... :)) |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu