Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Panama - Filmbox, 22:00 |
Holtak hajnala - AMC, 22:00 |
A természet ereje: Aszály 2. - HBO, 22:15 |
Illúzionista - DUNA TV, 22:20 |
Csaló csajok - TV2, 22:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jay Brazeau (71) |
Ralph Fiennes (62) |
Hector Elizondo (88) |
Guido de Angelis (80) |
Kamarás Iván (52) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Derült égből karácsony - Vélemények |
Hiányzó filmek a Filmkatalógusról! |
DAC FILM - Vélemények |
Szólánc igékkel |
Szerinted mi a legidegesítőbb magyar szó? |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Mosolyogj 2. |
Andrea Farri |
2012-12-09 18:04.50 |
De vagyok ám, el sem hiszem, de bizony, hogy. (Ment is levél.) |
2012-12-09 18:03.19 |
Nahát, te meg de kedves vagyol, meg senem érdemlem. :)) Hát végre csak hazaevett engem a fene, épp ideje volt.Nem mindig rajongok Magyarországért, de marhára tud hiányozni...
Mindenki benne van a krimiben, aki a regényben benne van, de Wickham másképp van benne! :)) És Fitzwilliam ezredes is, akinek nagyon felvitte időközben az isten a dolgát. És Georgiana pedig... de nehéz nem elmesélni! :)) |
2012-12-09 15:47.25 |
Most kezdődik a 4.évad , van még egy 5. is.
(Nagyon izgalmas dolgok lesznek még.) :)) Állítólag jövőre készül a hatodik és összesen nyolcat tervez az ITV. |
2012-12-09 12:59.41 |
Igen, én is vettem a könyvből hármat és mellé a Büszkeség és balítéletet is, ajándéknak.
Olyanoknak szánom, akik még csak most kaptak rá az olvasásra. Mert az eredeti történet nélkül a krimi feleannyira se érdekes (bár önmagában is jó,de a kapcsolattól lett igazán különleges). És aki elolvassa a Büszkeség-et, abból olvasó lesz egy életre, az biztos. :)) |
2012-12-09 12:23.06 |
Kedves Jane-rajongók! Nagyon érdekes könyv jelent meg, szívből ajánlom.
A leghíresebb krimiíró Agatha Christie után, a 93 éves legenda P.D. James új krimije: A halál jár Pemberleyben. Bizony, a történet , amely most jelent meg magyarul is, a Büszkeség és balítélet szereplői között játszódik és a gyilkosság is Pemberley parkjában történik meg. P.D.James (aki hölgy, Phyllis Dorothy, pedig mindenki azt hiszi, férfi) isteni krimiket ír azoknak, akik a klasszikus detektívtörténeteket szeretik. Itt az író nemcsak a miliőt jeleníti meg nagyon jól, de kicsit még Jane stílusára is utal, anélkül, hogy utánozná. Aki Jane-rajongó és szívesen olvas krimiket, ne hagyja ki, tökéletes szórakozás, letehetetlen. (Azt megmondom, mert a könyv fülszövege is elárulja, hogy Wickham naná, hogy benne van. De nem ő... a többit olvassátok el!) :)) |
2012-12-09 12:12.59 |
Ebben a filmben aztán volt minden, aki a romantikus tartalmakat keresi, ki ne hagyja, szem nem marad szárazon! Volt benne kalandvágyó vénkisasszony tanárnő, aki egyszer csak a Pancho Villa-féle véres mexikói forradalom kellős közepében találja magát. És a véren-gyilkon-háborún-terroron-piszkon át addig cipeli sértetlenül a szüzességét, amíg egy daliás forradalmár meg nem szabadítja tőle.
Igen költői módon teszi ezt, el kell ismerni még a magamfajta öreg cinikusnak is, hogy ilyen szépen fényképezett szerelmi jelenet nem sok van a filmtörténetben. Ha ilyen stílű szüzesség-elvesztés lenne a jellemző, azt hiszem, többet nosztalgiáznának utána, mint a cúgos kapualj vagy a szúrós bokoralja után, ahol ez az esemény a korombéliekkel megtörténendő volt, annódacumál, persze. De ott kóborol a forradalomban még valaki, az Amerikai Álomból Kiábrándult Irodalmi Értelmiségi , aki valami rejtélyes oknál fogva legalább olyan jól lő, mint a forradalmárok és olyan virtuóz módon lovagol is. Halálát is az okozza , hogy a daliás forradalmár lelövi, miután az ő imádott lován tesz egy kört a vadonban. A lovat tehát nem adja kölcsön, ám hogy az ex-szűzlány tanárnővel mi lenne hasonló esetben (mármint egy kör a vadonban) , nem derül ki. Mert ugyan AÁKIÉ is szerelmes a lányba, csakhogy öregember lévén, már tudja, hogy ez nem a költői szüzességelvesztést jelenti, de sokkal többet akkor, ha az érzés nem első, hanem az utolsó. És (szerintem) nincs is nő a földön még egy, aki nem Gregory Pecket választaná a kackiás forradalmár helyett. Ez az alakítás teszi a filmet nemcsak nézhetővé, de otthagyhatatlanná, minden nevetséges túlcsicsázottsága ellenére. Ha van szexi és vonzó férfi a filmtörténetben, ebben a filmben Gregory Peck az, ha túl van már a hetvenen , ha nem. És hozzá még az az elemi erejű jellemábrázolás, amellyel az egyetlen élő figura mozog a klisék között ,a forradalmi díszletekben. Nem csillagozok, mert a film rémes. De Gregory Peck miatt bármikor meg tudnám nézni. |
2012-11-04 10:52.19 |
A szíve körül volt növekvő daganat, ami a szívműködést-véráramlást állította le. |
2012-11-04 10:41.40 |
Ha az embernek alig van ideje filmet nézni, igen dühítő, ha zsinórban mellényúl. Nekem is sikerült az Ősz New Yorkban után megnézni a Szerelmes szerzetes c. rémséget.
Régi igazság, hogy a végtermékkel nemigen lehet piros tojást festeni, de azért a film alapjául szolgáló regény tisztes iparosmunka legalább. Sue Monk Kidd regénye , A sellő legendája úgy-ahogy olvasható. Hogy miért lett a film címe Szerelmes szerzetes, annak csak a Címadók Védördöge lenne a megmondhatója,mert a főszereplő nem a szerzetes, aki még nem is az, csak jelölt .És nem szerelmes. Nyilván arra gondoltak, így blickfangosabb lesz meg izgi. Hát nem volt az, dögunalom volt, tökéletesen érthetetlen sztorival. Rejtélyes körülmények közt elhunyt apa mián vagdossa le ujjait az anyuka, lelkiismeretfurdal a leány, közben van valami félmisztikus-félkatolikus sellőlegenda. Van egy apátság is, ahol egy csomó felesleges pasi lézeng nagyestélyi ruhában, igen kellemetes körülmények között, ezek állítólag szerzetesek. Ám egyikük laza nonsalansszal jár ki a partra dugni a lelkiismeretfurdaló leánykával, ismereteim szerint ez szerzetestől alig is komilfó viselkedés. (Egyébként nem értem, miért kultiválják olyan nagyon romantikusnak a homokban való kufircot a filmcsinálók, a homok mindenhová megy, ahová nem kéne, közben szúr és nedves. Olyan, mint a hóesés, csak nézve szép. Már ha az, itt festett mellszőr sokkolta a nézőt, engem legalábbis. De legalább nem a nőnek volt… ) Aztán valamiféle dobolós rítus közben kiderül, hogy az apuka öngyilkos lett, ezért nincs ok lelkiismeretfurdalni, anyuci abbahagyja az ujjnyiszát, tán még a huncut szerzetesjelölt miatti házassági vész is elsimul. A papok is végeznek valamit furcsa mismásolást a sellő székével (hogy tud egy sellő székben ülni???) és hálistennek vége van. Színészekről szólni nem lehet, azok nem voltak, csak egy csomó kókadtan mozgó bábu, volt viszont iszonyú zene, végig a jelenetek alatt. Huhh. |
2012-11-04 10:22.02 |
Általában nagyon nem veszem a romantikus filmeket, de azért van köztük elvétve nekem is élvezhetős. Ám amikor ennek a végén a megjavult bájgúnár piciny unokájával a karjában ül egy csónakban a lányával, akire egyébként magasról tett egész életében és mellettük elúszik egy hattyú….
Azért ez mindennek a teteje. Törölgettem a könnyeim a röhögéstől, pedig odáig se volt semmi ez a dolog. Egy kicsit a Micsoda nő, csak Richard Gere már némiképp megroggyant és szálanként kiszidolozott hajjal meg több liternyi botox segedelmével fedezi fel a Hamupipőkét . Egy kicsit a Love Story, csak az a hetvenes években volt kultfilm, ez meg a XXI. századot köszönti ezzel az avittas és nyálas giccsel. Amelyben jön a szűzies , noch dazu halálosan beteg leányka és az öregedő pinabubusban felébreszti a szerelmet, de az igazit ám, naná, majd nem. Ebbe az igaz szerelembe ugyan vígan belefér egy gyors menet valamelyik excsajjal a palláson .(Nyughatatlan Jordan virított a szerepben, akit imádok, annyira fahangú és tehetségtelen, hogy az már üdítő). Ámde rögvest kiderül, hogy a lány halálos beteg, így bájgunarunkban kitör a hűség azonmód. Még az életében szükségtelen kellékként kezelt leánykáját is, akire rá se bajszintott születése óta, a kebelére öleli, van ott hely az erkölcsi megújhodásnak. A leányzó is megtalálja a nagypapa-korú dzsigolóban az Igaz Szerelmet (amikor szex közben az ujjaik összefonódnak, megint rámjött a röhögőgörcs, a „Filmes klisék, sablonok”-ban lenne stabil helye az egész jelenetnek), még a kockázatos műtétre is hajlandó a kedvéért. Ámde meghal, úgy, mint a Szép Ilonkában , hervadása liliomhullás volt, ártatlanság képe s bánaté. Csak éppen a szívbetegek nem ilyen artisztikusan haldokolnak, csókos-rúzsos ajakkal, kilométeres műszempillákkal. De mégis volt ebben a filmben szerelem, mert benne volt a Város. A Park káprázatos aranylevél-szőnyegével, a téli álomképekkel, a madárfelhőkkel, a házak régies lépcsőkorlátjaival, a fekete-fehér lépcsőházakkal, a terasz-kerttel, a felhőkarcolók árnyképeivel. A film 2000-ben készült, ez volt az utolsó békeéve a Városnak. A felhőkarcolók között ott sejlett a két torony is, ahová nyugodtan jártak dolgozni az apák , az anyák , a fiúk és a lányok, a férjek és a feleségek. Alig egy éved volt még hátra, szerelmem, imádott-gyűlölt városom, New York. |
2012-10-30 22:12.38 |
M(átyijő) Kassovitz: Gyűlölet.
A szöveg már olyan szólásféle is lett a franciáknál... |
2012-10-30 22:06.09 |
Mondhatni... :)) Ugye, hogy azért ment ez kettőnknek is? |
2012-10-30 21:56.50 |
Asszem, tán tudom is.De hátha más is kitalálja,M.K. a rendező monogramja? |
2012-10-28 16:42.33 |
Megállás nélkül rajongok Kenneth Branagh-ért, ezért többszöri kísérletet tettem a Wallander c. sorozat nézésére. De az „Egy lépéssel hátrább” c. epizódnál végképp feladtam…
Egyébként sem szeretem én ezeket az új skandináv krimiket, olyan sötét van bennük, mint a boszorkány fenekében éjszaka az alagútban. Én a jó kispolgári gyilkosságokat szeretem, amiket Agatha Christie vagy P.D. James írt, a noir műfajában legfeljebb Raymond Chandler vagy Ross Macdonald jöhet, már ők is pont elég noirak nekem… Ráadásul ez a filmsorozat annyira svéd, amennyire én kecsua indián, ez a sorozat igencsak angol. De nem úgy angol, ahogy a Kisvárosi gyilkosságok az, a tökéletes miliővel és a remek színészekkel, ebben valahogy minden túl van spilázva. Van ugye a rendőr, aki olyan, mintha másodállásban hajléktalanként tengetné bús életét, borotválatlan és ápolatlan, valamint annyira látszik fittnek, mint egy kéthetes mosatlan sportzokni. Ehhez elképesztően nagy lelke van, sír és picsog állandóan. Továbbá neadjisten, hogy elsüsse a fegyverét, garázdálkodjon bár akárhány pszichopata sorozatgyilkos a kisvárosban, azt az ő érzékeny lelkülete nem engedi meg. Képes rá, hogy minden áldozatot személyesen sirasson el, és az ő szakmájában elég sajátos módon, de nem tudja tudomásul venni, hogy hajjaj, az élet nagyon randa tud ám lenni. Nem tudom, ezzel a lelkülettel miért nem ment a főhős mondjuk plebánosnak vagy virágkertésznek, ott kiélhetné szelíd habitusát a virágos réten kis báránykákkal kergetőzve. És az első szakmában nem kéne nyervognia amiatt sem, hogy ő milyen pocsék apa, mert abban a szakmában nem hogy nem muszáj, de nem is illik apának lenni. Mindenesetre személy szerint örülök, hogy nem Svédországban élek, mert ha a rendőrök ilyen harmatos lelkűek ott , tényleg nincs akadálya annak , hogy egy pszichopata transzvesztita kinyiffantson hét embert meg a rendőr lányát is majdnem , ráadásnak. (A szinkron iszonyatos és röhejes, ennyi nyafogó hangot egyszerre… És nagyon szemérmes is a szinkron, ahogy Körtnek ejtik a főhős nevét, pedig az bizony Kurt. Úgy, ahogy Szilágyi György nevezte a cölibátusra kényszerült német hőst: Oskar von Régenkurt.) |
2012-10-28 14:22.09 |
Egy valamit hiányolok a véleményeidből: azt a kis szavacskát, hogy "szerintem". Netán "úgy gondolom", esetleg "az én véleményem szerint".
Ha esetleg érthető indokolást is közölnél a véleményeidhez, az volna a bónusz. Elbűvölő, ahogy fenn állsz a sziklaszirten, dacosan a tömegek fölé magasodva, feltételezve, hogy rajtad kívül senki nem olvasta..., nem látta.., csak egyedül te. És ezért jogod van ítélni élőkön és holtakon, szegény , buta, átvert, manipulált tömegen. Én magam, úgy is mint tömeg, ezt hosszú tömött sorban nevetségesnek, önteltnek és szánalmasnak tartom. Ez a véleményem. Szerintem így van. És így gondolom. (A Cápát nem láttam, ezért nem csillagozom. És ennyi OFF). |
2012-10-28 14:00.02 |
Egyetértek. És nem is "majdhogynem". :))
A régi verzió olyan tündéri volt, mint a Szép Ernő-kisregény, tökéletes megvalósítása annak. És Ágai Irén, ő volt az egyetlen, az igazi Tóth Manci. Emlékszel, amikor sorolja, hogy "Nem minden lánynak lehet férjhez menni.Kisgyereket szülni.Nem minden lánynak lehet azt..." Ahogy mondja, mintha késsel hasogatnák az ember szívét. |
2012-10-28 13:55.04 |
Csak a Rém rendes család lehet. :)) |
2012-10-28 12:37.32 |
Íme, egy csokor az emlékére, leghíresebb szerepeiből.
Gilda a Rigolettoból. http://www.youtube.com/watch?v=CExxhsCwEO8 Rosina a Sevillai borbélyból. http://www.youtube.com/watch?v=CExxhsCwEO8 A La Grange-ária a Hunyadi Lászlóból http://www.youtube.com/watch?v=kLZDAl9qJ-Q És bónusznak egy káprázatos Ave Maria. http://www.youtube.com/watch?v=-GnYJ_d2Pj0 |
2012-10-28 11:46.39 |
Továbbá, ha öregapámnak kereke lett volna, nyilván az lett volna az omnibusz.
Órákig tudnék sorolni jobb vagy más darabokat én is, olyanokat, amikből nem lett film. Ebből meg lett. Nem létező filmekkel elég babrás létezőt összehasonlítani. |
2012-10-28 11:28.08 |
Borzasztó, de nem emlékszem rá, azért nézném újra. Irtó régen volt... :)) |
2012-10-28 11:25.09 |
Edward Albee darabja alapvető konfliktust ábrázol örökérvényűen: milyen az, amikor az ember vagy éppen két , elvileg szövetségben levő ember lassan és fokozatosan elveszít minden illúziót.
Márpedig illúziók nélkül élni csak pótszerekkel lehet, azért az élet fokozatosan az alkoholba és a gyűlöletbe fúl bele úgy, hogy nem is tudni már, melyik okozta a másikat. Ez pedig már nem is élet, csak ócska és gyötrő játszmák sorozata. A film címe nem a Walt Disney-dalból származik, hanem a Virginia Woolf nevéből képzett szójátékból. Azaz, a szereplők nem a farkastól nem félnek, hanem a Virginia Woolf által képviselt magasrendű értelmiségi értékrendtől. Tesznek erre erősen, pedig hivatásuk szabályai ( az egyetemi oktatás) ennek az értékrendnek az átadását követelné meg tőlük. (A magyar fordítás a zseniális Elbert János tollából nem ok nélkül szólt így: "Nem félünk a farkastól, Goethe János Farkastól", Johann Wolfgang Goethe-re, mint a magas irodalom és erkölcs halhatatlan képviselőjére utalva.) Martha és George az egyetemi mocsárba fülig belesüppedt nyaffadt értelmiségi házaspár, életüknek nincs célja semmi, csak egymás öldöklése. Már nem érdekli őket, hogy a szó is lehet gyilkos fegyver, egymást iránti gyűlöletük még az eget is elborítja. A közéjük becsöppent házaspár először nem is érti az egészet, aztán maguk is bekapcsolódnak a gyilkolósdiba, ami innentől már körbe-karikába megy. Sok piszkos kis titok lapul a négy ember között , érdekszövevények, csak nekik jelentős cselek és célzások, négy nagyon piti élet vihara az egyetemi langyosvízben. De van egy nagy titok, egy kezelhetetlen és emésztetlen nagy titok is. Martha és George volt közös gyermeke, akinek már a szeme színére sem emlékeznek, de egymást gyűlölni még mindig tudják miatta. És semmit nem bocsátanak meg egymásnak annak ellenére, hogy egyikük sem bűnös. A másik párnak sem lett gyermeke és a két férfi olyan történeteket mesél, amelyben családtagok halnak meg balesetben. De tudjuk valahogy, ilyen tragédia ezek között az emberek között nem lesz, ők még ölni is gyengék, a puskából esernyő ugrik elő. Jelentéktelen emberek jelentéktelen tragédiáiról szól a film, de mégis tragédiák ezek. Nincs semmi tanulság, hacsak nem az, hogy minden ember életében vannak olyan pontok, ahol az egyetlen és megismételhetetlen élet megfordulhat és elkezdheti felmorzsolni önmagát. Az író és a rendező nem ad javaslatot, nem teremt kiutat, csak látleletet vesz föl irgalmatlan és gyilkos sérülésekről. Az örökké aktuális tartalmat három egyenrangú alakítás és Richard Burton zsenije tökéletes biztonsággal jeleníti meg. A látlelet érvényes a mai napig, könnyű elveszíteni mindent, ha a gyűlölet uralkodni kezd. |
2012-10-28 10:57.45 |
Kösz, hogy szóltál, jobban ismerem a színdarabot, mint a filmet... Pedig láttam valamikor nagyon régen a filmet is. |
2012-10-28 10:32.37 |
Nem egészen az én világom, de A zongoratanárnő-t, A fehér szalag-ot és főleg a 71 töredék-et nagyon sokra tartom. |
2012-10-28 10:29.25 |
1886-ban ezen a napon leplezték le a New York-i Szabadság-szobrot.
Az Amerikai Egyesült Államok szimbólumává vált szobornak ( Fréderic Bartholdi a szobrász, a szerkezet műszaki munkáit pedig az a Gustave Eiffel tervezte, akinek nevét a híres párizsi torony viseli), ami nagyon sok filmben látható, eredeti neve az volt: „A Szabadság megvilágosítja a világot”. A szobor a New York-hoz tartozó Szabadság-szigeten áll, a Hudson torkolatánál. Franciaország adományozta az Államok függetlenségének 100. évfordulójára, 1886-ban. A koronás nőalak egyik lába láncokon tapos, ez jelképezi az elnyert szabadságot, a korona hét ága pedig a hét kontinens és a hét tenger szimbóluma. A koronából elképesztő kilátás nyílik, de a fáklyába már régóta nem lehet felmenni. A szeptember 11-i támadás után 2009-ig még a korona sem volt látogatható. Most már megint megnyitották, de nagyon szigorúak a biztonsági intézkedések és az előre váltott jeggyel is több órát is kell várni a bejutásra. A szobor mintájául Delacroix A szabadság vezeti a népet c. képének főalakja volt. (A képen olyan nőalak van, akinek keblei láthatók, ám nincs mellbimbója…) A párizsi Luxembourg kertben megnézhetjük a szobor kicsinyített, de pontos mását. A talapzatot közadakozás fedezte, amelyben tevékenyen részt vett a magyar származó Pulitzer József, a Pulitzer-díj megalapítója is. |
2012-10-28 09:46.57 |
Főleg, hogy rém kíváncsi vagyok, mit szólsz az Édes Annához.Nem is mondok előre semmit! :)) |
2012-10-28 09:45.58 |
És köszönöm szépen az elismerést, nem volt könnyű írni erről a filmről. |
2012-10-28 09:44.59 |
Nem kétséges. A legjobb Haneke-film volt, amit valaha láttam. |
2012-10-28 09:44.27 |
Az biztos,ízlésen veszekedni... Annak mindig elég furcsa hatása van. Olyan, mintha azt mondanám, nekem a piros a kedvenc színem, te meg leszólnál érte. mert neked esetleg az olajzöld. :)) |
2012-10-28 09:42.39 |
Egy premier előtti vetítésen.
Az eredeti cím egyébként Amour, ami azért érdekes, mert németül Die Liebe lenne a szerelem. A francia címmel nyilván az érzés időtlenségére akart utalni a rendező... vagy nem. :)) De inkább azt jelentheti a cím, hogy "Michael Haneke gondolatai a szerelemről". |
2012-10-28 09:36.32 |
Feladok egy rejtvényt. Ha egy hollywoodi filmben van egy lány, aki nagyon mélyről indul, mindig harcolnia kell önmagáért és elhatározza, hogy ő lesz Miss Amerika, vajon sikerül-e neki?
Igen: 5 pont. Nem: 0 pont. Vajon a célját szép és nemes eszközökkel valósítja meg?, Azaz, külleme mellé megfelelő belleget is fejleszt, filozófiát tanul, szociális munkásként segíti az elnyomottakat, szabadidejében pedig a klasszikus költészetet tanulmányozza és támogatja a családját? Igen : 5 pont. Nem: 0 pont. Avagy netán randa kis ribanc lesz, aki átgázol mindenkin, még kislányát is letagadja , mert gyerekes anya nem indulhat szépségversenyen? És amikor maga marad, mert egyetlen barátnője börtönbe kerül, a letagadott kislány maga tervezi, hogy állami gondozásba megy? Igen: 5 pont. Nem: 0 pont. És a végén rájön-e , hogy a szépségnél sokkal fontosabbak a belső tulajdonságok, úgymint a jóság , a barátság és az anyai szeretet? És ezért kiáll-e a nyilvánosság elé, ölelve gyönyörű, fürtös hajú, huncut pofijú kislányát, miközben a női börtönben az elítéltek , a barátnővel együtt ünneplik őt? Igen: 5 pont. Nem:0 pont. Kiderül-e , hogy barátnője ártatlan? Igen: 5 pont. Nem: 0 pont. Megnyeri így is a Miss Amerika-címet és általa már kismamák is lehetnek a cím tulajdonosai? Igen: 5 pont. Nem: 0 pont. Aki 25 pontnál többet ért el, az hisz még abban, hogy a jó dolgok elnyerik méltó büntetésüket és nézzék meg a filmet. Akik 10 pontnál kevesebbet érnek el, reménytelen realisták, hagyják ki. Akik meg akarják, nézzék meg, helyes kis mesét fognak látni. |
2012-10-28 09:20.05 |
OFF Kovboj, megnéztem az új Hanekét, ha érdekel a véleményem, ott a topikban. :)) |