Angelika58 hozzászólásai

Ugrás Angelika58 adatlapjára
elejére ... 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 ... végére

Major Tamás - Vélemények

2012-10-11 20:02.32

Majd írd meg, milyenek lettek a mai produkciók. Egyébként a verselemzések kilátástalanok,mindig igen utáltam. A versekben az a jó, hogy mindenkinek azt mondják, amire az illetőnek épp szüksége van. Arany Jánosról szól az a történet, hogy valaki egy nyilvános felolvasáson nagyon és agyonelemezte az egyik versét. Épp ott tartott, hogy "a költő itt azt gondolta...", mire Arany hangosan felmordult:"Gondolta a fene!"

Chico Marx - Vélemények

2012-10-11 19:58.12

A Botrány az Operában még most is nagyon jó.Sőt, lehet róla mai rendezőknek példát venni, hogy kell folyamatosan nevettetni a nézőt. Ez a film adott ötletet a Kopogd le a fán!-hoz, de még az Agymenők c. orbitális marhasághoz is.

Major Tamás - Vélemények

2012-10-11 19:54.12

Ment ma egy röpmail, de örülök, hogy azért bekukkantottál ide is. :))

John Nettles - Vélemények

2012-10-11 19:53.07

Jól elrepült ez az egy év.:)) John Nettlesnek pedig megint boldog szülinapot. Akit érdekel, megy a Kisvárosi a Film+-on meg a Film+2-n.

Major Tamás - Vélemények

2012-10-11 19:42.18

Szia, partner, nem igaz, egyszerre vagyunk a filmkaton! :))

La Bamba - Vélemények

2012-10-11 19:13.31

Fiatal koromban imádtam Ritchie-t meg Buddyt. (Most is.) Akkor nagyon szerettem ezt a filmet, most meg a fiatalságomat szeretem a filmben. :)) Ide is rakom azt Buddytól, hogy "Eső esik a szívemben." Ez volt az utolsó dala. http://www.youtube.com/watch?v=lLeZof1wGps

2012-10-11 18:45.48

Menrot, Limpi, Wynona, köszönöm szépen.

2012-10-11 18:44.44

Így bizony. :))Nem sokat tudok spanyolul, de kb. arról szól, hogy táncoljuk ezt a bamba nevű táncot, ami belefér, a kegyelem állapotában. (Főleg, hogy aki táncol, nemcsak egy beosztott tengerész, hanem kapitány.) Így van a szöveg. Para bailar la bamba, Para bailar la bamba, Se necesita una poca de gracia. Una poca de gracia pa mi pa ti. Arriba y arriba Y arriba y arriba, por ti seré, Por ti seré Por ti seré. Yo no soy marinero. Yo no soy marinero, soy capitan. Soy capitan. Soy capitan.

2012-10-11 17:59.36

Richard Steven Valenzuela karrierje nyolc hónapig tartott , élete nem egészen tizennyolc évig. Ez alatt az idő alatt három olyan dalt írt, amik a mai napig az örökzöld kedvencek közé tartoznak. Ezek voltak a Come On, Let's Go, a La Bamba és a legszebb szerelmes dalok között is az egyik legszívhezszólóbb, a Donna. Őstehetség volt a Ritchie Valens néven világhírűvé vált fiú, a rock and roll elsőivel egy sorban, ott állt Paul Anka, Chuck Berry , Bo Diddley , az Everly Brothers , Duane Eddy , Eddie Cochran és Jackie Wilson is. De Ritchie mellé talán csak Buddy Holly állítható, kettejük zenéje minden rock and roll alapja. Dalaik alapvető hatást gyakoroltak minden , a 60-as évek elején híressé vált zenekarra, dallamaik ott bujkálnak a Beatles muzsikájában. Ritchie sosem tanult zenélni , ráadásul balkezes volt, de magától tanulta meg még a jobbkezes akkordmeneteket is. Mindig rögtönzött, sem a zene , sem a szöveg nem volt fellépésein azonos. 1958-ban fedezte föl Bob Keane, a Come on úgy robbantott a lemezpiacon, hogy utána Ritchie meg sem állt a hollywoodi stúdiókig. Nyolc hónapig tartó pályája olyan volt, mint az üstökös repülése. Úgy is hullott le. Bár egy gyerekkori szörnyű emlék miatt rettegett a repüléstől, nem kerülhette el . Életének repülőbaleset vetett véget, alig tizennyolc évesen. Buddy Holly huszonhárom volt akkor, ment vele a mennyekbe, csillagnak. Íme, a három dal, amely halhatatlanságot adott egy zseniális fiatalembernek. Érdemes őket meghallgatni. http://www.youtube.com/watch?v=ozr-EItKGu8 http://www.youtube.com/watch?v=Jp6j5HJ-Cok http://www.youtube.com/watch?v=RNUr6pLxGtE A Donna c. dal alatt egy két héttel ezelőtti megjegyzés olvasható: " 61 éves vagyok. .. Nagyon sok szeretettel emlékezem Ritchie-re. Édesanyám, Donna, tegnap reggel halt meg 86 éves korában." A film gyönyörű, egyszerű és tiszta, középpontjában egy olyan súlyú alakítással , amit Lou Diamond Phillips még megközelíteni sem tudott azóta sem. Ritchie egészen más volt a valóságban. De a színész elérte a legtöbbet, amit színész elérhet. Azt, hogy aki látta a filmet, utóbb mindig az ő arcát képzeli maga elé, ha Ritchie Valens zenéjét hallgatja. Vannak olyan filmek, amik elkísérik az ember életét. Felbukkannak néha, aztán eltűnnek. De ha megjelennek, segítik elviselni a rosszat és visszaadni "az ember szépbe szőtt hitét". Ez a film ilyen.

Sok hűség semmiért - Vélemények

2012-10-08 13:06.02

Ez a film nem fog hiányozni, az biztos. OFF Közben nekem is meglett az Esőcsináló. K@sz@n@m. :))

2012-10-08 11:34.30

Megírta Shakespeare a Much Ado about Nothing c. darabját és mondá az Úr, ez nagyon jó. Megírta Aszlányi Károly a Sok hűhó Emmiért c. regényét és mondá az Úr,hmmm, azért ez is jó. Ám megírta Gyárfás Miklós a Sok hűség semmiért c. film forgatókönyvét és szólt az Úr: hajjaj... Mert iszonyú rosszat írt Gyárfás, siralmasan, humortalanul, unalmasan rosszat. A halavány történetecske az öreg férj-fiatal feleség-lehetséges házibarátok körből már lerágott csont Boccaccio óta , sok új kellett volna az élvezhetőségéhez. De ebben a vérszegény sztoriban nemcsak új nem volt, régi sem, semmi sem. Hozzá még nem is nagyon volt érthető az egész, eltekintve attól, hogy Tordai Teri (német nyelvterületen csak Terry Tordai) kétszer is levetkőzött. (Német nyelvterületen ez az esemény rendszeresen előfordult akkoriban , de a kétségkívül üdítő látványból a magyar férfiak nem részesedhettek, pedig hejde szerettek volna, szegények. ) Már úgy relatíve vetkőzött Tordai (itthon) , de ez azért akkor igen haladónak és szexinek számított. A nők meg örülhettek annak, hogy Darvast láthatták félpucéran (fölül semmi, naná, majd fordítva) sőt, mi több, forró szexjelenetben.Már amennyire forró, persze, a szocializmus közepén.Olyan kádári szexjelenet volt ez, a nyugatihoz képest nem, na de a keleti blokkban,ott csúcs.(A szovjet filmekben ezidőtájt még a gólya hozta a gyereket, némi szalmakazal körüli kergetőzés után már ki is volt írva, hogy konyec filma. Pont, amikor az érdekes rész jött volna...) Benne volt a filmben Latinovits , adalékul az Egy magyar nábob-Kárpáthy Zoltán-filmhez: Szentirmay Rudolfnak vagy igazi szakálla volt, vagy Latinovits az álszakállal pendlizett a filmek forgatásai között , lévén egy évben készültek mind. És persze az elképesztő stáblista, mintha azokban az években a felejthető, sefülesefarka filmecskék készítői a stáblistával rebegtek volna halk bocsánatkérést a néző felé.A film nézhetetlen, de Sulyok Máriával,Bessenyeivel Garassal talán csak elnézhető. Hajjaj, szólt az Úr és berakta a lejátszóba a Kenneth Branagh-féle Sok hűhó semmiértet. És végre megpihent.

Érdekes évfordulók

2012-10-06 19:20.03

Itt is van, csak meg kéne hallgatni, ez tényleg ünnep. http://www.youtube.com/watch?v=_xuMwfUqJJM

Férjhez menni tilos! - Vélemények

2012-10-06 19:16.14

Nem volt a filmnek: -története, -eleje, -közepe, -vége, -füle, -farka, -köze Rejtő Jenő A fehér folt c.regényéhez. Nem volt értelme annak, hogy -Psota Irén volt a szépség, mert igen randa volt, -nem Házy Erzsébet volt a szépség, pedig gyönyörű volt, -Psota sokat dalolt, pedig nem tudott, -Házy keveset, pedig ő nagyon tudott, -Mányai Lajos nem tanulta meg a szövegét és ez szemmel láthatóan senkit se zavart, legkevésbé a rendezőt. Volt a filmnek: -stáblistája, mint a csillagos ég, Darvas Iván, Mezei Mária, Balázs Samu, Schubert Éva, Kazal , Kabos,Basilides Zoltán, Pártos Erzsi, Benkő Gyula ,Kőmíves Sándor, -tanulsága: akkor is tudtak nagyon pocsék filmet csinálni, -következménye a filmkatra nézve: mínusz csillag nem lévén, minősíthetetlen.

Déryné - Vélemények

2012-10-05 12:56.48

A filmet meg lehet nézni a Nava-pontokon. Ezeknek az intézményeknek a listáját a wwww. nava.hu-n meg lehet találni. [link]

2012-10-05 12:49.04

Itt van a szobor is, a részlet is a filmből. http://www.youtube.com/watch?v=ZL2CIXdKvWg [link]

Mielőtt lemegy a nap - Vélemények

2012-10-05 12:44.30

Szerencsém volt, egyszerre és egymás után láttam a két filmet. Az első teljesen elbűvölt. Egyrészt, mert nagyon szeretem a beszélgetős filmeket. Másrészt meg, erősen bízom abban, hogy mindenkinek van (vagy lesz) ilyen varázslatos emléke, elsőlátásos szerelemről, szerelmes csőlátásról, arról, hogy vannak ebben az állapotban olyan órák, amik perceknek tűnnek és olyan percek, amik óráknak. A két fiatal egymás iránti elemi erejű vonzalma igazi és minden giccses máz nélkül volt hiteles. Nagyon sokan tartanak romantikusnak minden műalkotást, amely pozitív érzelmekről, netán szerelemről szól. Holott a romantika, mint művészettörténeti fogalom, egészen mást takar, viharos és nagyívű érzelmeket, lebírhatatlan indulatokat és tetteket, gyilkos cselszövést, dörgő hangot, térdre hullást, kebelbe döfött orgyilkot, epedést és sorvadást, majdan megbánás mián sürgős elhalálozást. Ezekben a filmekben nincs ilyen. Első alkalommal a két fiatal megy az útján tovább külön-külön, mert tudják, nem lehet másképp. Most nem lehet. A második film ismeretében ez így volt jó, hiszen ha együtt maradnak, vagy akár csak találkoznak a megbeszélt félév múlva, nagy valószínűséggel szépen lassan kihalt volna az érzés. Mert még nem voltak érettek elviselni. Az egynapos varázslatban nem voltak benne a lehetséges hétköznapok, a munka, a házasság, a gyerek, a felelősség. Az az egy nap olyan volt, mint a csillagok: egyedi és megismételhetetlen, pedig mennyi is van hasonló… De kilenc év után, amikor már felnőttek mindketten, láttak és tapasztaltak, szerettek és elváltak, el lehet hinni, egymásnak ők igazán az egyetlenek. Már tudják, mit kell tenni, hogy kibírják a hisztiket, az asztal fölötti unott összepillantást ebéd után, a családi programok áporodott hangulatát a rémes anyóssal együtt, a lepotyogott morzsát, a szemetes mellé hullajtott almacsutkát, az összegyűrt fogkrémes tubust, a le nem hajtott vécédeszkát. Mert ezt kell kibírni, ha megmarad a szerelem. És addig meg is marad, amíg minden almacsutka-ügy után az ember azt gondolja: ugyan már, hiszen ez ő. És egye azt a nyüves almacsutkát a fene. Szeretném hinni, hogy a szándékkal lekésett repülő ezt hozza meg, minden kebelmorajlás és térdre hullás nélkül. Az az első éjszaka, az meg megmarad, varázslatnak. Ötcsillagos pontozás nehéz ebben az esetben, mondjuk, az első film tízből nyolc, a második tízből hat. De mindkettőt nagyon, nagyon szeretem.

Major Tamás - Vélemények

2012-10-05 09:11.22

Most már mindkettejüknél ott van a film. Sőt, kérésemre a szerkesztők önálló topikot is csináltak neki. http://www.filmkatalogus.hu/Deryne--f33026

Leslie Howard - Vélemények

2012-10-02 10:07.13

Régebben ez másképp volt. A színészeknek "be illett érni " ezekre a szerepekre.Az volt a természetes, hogy a darabban írottaknál jóval idősebb színészek játszották a csodás szerelmespárt. Ruttkai Éva pl. 36 éves volt,amikor legendás Júliáját alakította. Az első olyan mű (és nagyon úttörőnek is tartották) Franco Zeffirelli 1968-as filmje volt, ahol a szereplők kora megegyezett a színdarabban írottakkal. Persze, Shakespeare korában a 14 éves lányokat már felnőttnek tartották, így Júlia akkor nem gyereklány volt, hanem érett fiatal nő. Egyébként általában nem nagyon figyeltek oda a a színész és a szerep korára.Állítólag Sarah Bernhardt , a nagy francia tragika 63 éves korában is hiteles Júlia volt... De ha a Hyppolit, a lakáj-filmre gondolunk, ott is csak Szeleczky Zita volt fiatal. Törzs Jenőt akkoriban már erősen megette a kenyere java , mégis nagy sikere volt "a mi Szűcsünk" szerepében. :))

Louis Armstrong - Vélemények

2012-10-01 23:13.12

Louis Daniel Armstrong 1901. augusztus 4-én született New Orleansban a szegénynegyedében.Ősei rabszolgák voltak. Hihetelen szegénységben éltek, édesanyja prostitúcióra is kényszerült. Iskolát nem nagyon járt, az utcán élt, de még a javítóintézetet is megjárta. De ez igazán jóra fordult, hiszen ott tanult meg zenélni, kornetten és ütőhangszereken. És már akkor kísérlezett a hagyományos jazz fejlesztésével: a kötött formák személyesebbé tételével.Csodagyereknek tartották. 1917-ben Joe „King”Oliver , a legenda meghívta saját zenekarába. Ezután jobb zenekarokban zenélt, míg meg ne alakította saját zenekarát, a Hot Five-t, majd a Hot Seven-t. New Orleansba soha többé nem tért vissza. Az 1930-as években váltott trombitára az akkor már világsztár, akit mindenki Satchmonak nevezett. A becenév a Satchelmouth szóból származik állítólag. Mert az utcai énekes kisfiúk a szájukban tartották a pénzt, hogy a nagyobbak ne szedjék el tőlük. Armstrong sokat keresett, ezért lett „tarisznyaszájú”. Gyakran koncertezett zenekarával, az „And His All Stars”-sal az egész világot bejárva.A zenekar tagjai közt volt Jack Teagarden, Barney Bigard, Earl Hines, Sid Catlett, majd James „Trummy” Young, Edmond Hall, William Osborne „Billy” Kyle , Cozy Cole, Arvell Shaw és Velma Middleton énekesnő is. Kiderült, hogy a zseniális trombitás megrendítő hatású énekes is. Van,aki a Do You Know What It Means To Miss New Orleans és a What a Wonderful World c. dalokat nem ismeri? Ő volt az egyik első és legnagyobb scattelő is, azaz szöveg nélkül fantáziaszótagokkal rögtönző művész.Ella Fitzgerald, a másik csoda hasonló zsenialitással alakította az énekhang hangszerként való használatát. Sokszor támadták amiatt, hogy nem állt ki egyértelműen a polgárjogi mozgalmak mellett . Maga Billie Holiday védte meg azzal, hogy Armstong nélkül a színesbőrű zenészek sokkal később vagy egyáltalán nem juthattak volna lehetőségekhez. Ő békés ember volt, zenéje zsenialitása magáért beszélt. 1965-ben járt Magyarországon, Ella 1970-ben.Őt már én is hallhattam a Zenekadémián. Louis Armstrong a jazz halhatatlan zsenije volt, zenei és énekes tudása, káprázatos képességei , színpadi hatásának kisugárzása halhatatlanná tette. A sok csodálatos felvételből a St.Louis Bluest teszem most ide, egyik kedvencemet. Velmával együtt énekli, 1954-ben. http://www.youtube.com/watch?v=D2TUlUwa3_o

Nem emlékszem a film címére, segítsetek megtalálni!!!

2012-10-01 21:00.21

Ezt csinálja utánunk valaki! :))

2012-10-01 20:59.28

Ez lenne az? http://www.filmkatalogus.hu/Csok-anyu--f4802

Ez csak jazz!

2012-10-01 18:26.14

Itt meg egy elveszett nagy tehetség... http://www.youtube.com/watch?v=qMK4XooxbzM

Rupert Davies - Vélemények

2012-10-01 17:57.57

Kit látnak szemeim??? Megtért a vándor... Isten hozott! :))

Versek!

2012-10-01 16:28.35

József Attila:Levegőt! Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg és lábom alatt álmatlan forogtak, ütött gyermekként csendesen morogtak a sovány levelek. Fürkészve, körben guggoltak a bokrok a város peremén. Az őszi szél köztük vigyázva botlott. A hűvös televény a lámpák felé lesett gyanakvóan; vadkácsa riadt hápogva a tóban, amerre mentem én. Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, e táj oly elhagyott. S im váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott. Utána néztem. Kifoszthatna engem, hisz védekezni nincsen semmi kedvem, mig nyomorult vagyok. Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg. És az országban a törékeny falvak - anyám ott született - az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg. Óh, én nem igy képzeltem el a rendet. Lelkem nem ily honos. Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet, aki alattomos. Sem népet, amely retteg, hogyha választ, szemét lesütve fontol sanda választ és vidul, ha toroz. Én nem ilyennek képzeltem a rendet. Pedig hát engemet sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek, mint apró gyermeket, ki ugrott volna egy jó szóra nyomban. Én tudtam - messze anyám, rokonom van, ezek idegenek. Felnőttem már. Szaporodik fogamban az idegen anyag, mint szivemben a halál. De jogom van és lélek vagy agyag még nem vagyok s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, nem kartoték-adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!

Bob és Bobek (sorozat) - Vélemények

2012-10-01 15:39.50

Nagyon szeretjük mi is, csuda kedves filmek. Meg sok ismeret is van bennük, most már mindig mesélni is kell azokról a helyekről, ahol a nyuszik megfordulnak. És le kell rajzolni a lochnessi szörnyet. Meg a kertben megépíteni Marbello varázsló kalapját, hogy lehessen újabb úticélokról mesélni, amiket már ők ketten találnak ki. :))

Harc az egyenjogúságért - Vélemények

2012-10-01 12:44.25

Az ki van zárva, hogy aki ezt a rémséges címet elolvassa, le is ül a filmhez. Mert nyilván a harcias , esernyőikkel hadonászó szüfrazsettek jutnak eszébe. Rosszabb esetben pedig , ahogy elképzelni szokás a feministákat: nagydarab, szőrös, férfigyűlölő és leginkább leszbikus nőkként. Holott a feministák azok az emberek, akik úgy gondolják, az ember két nemből áll, úgymint férfiak és nők. És közöttük bármilyen sorrend állítása antihumánus, ostoba és elképzelhetetlen dolog. Ez a film bizony feminista film és abba sorba tartozik, amibe a Fújd szárazra, édes!, az Alul semmi, a Fújhatjuk! és még sok más ilyen remeke a brit filmgyártásnak. Hétköznapi emberek közt játszódó , kicsit ironikus történetek, amelyekben valami olyan történik a szereplőkkel, hogy kis időre hőssé válnak. Ki azért, mert nem hagy elpusztulni egy bányászzenekart, ki azért, mert pucér fotókat vállal a megélhetésért, ki azért, mert rájön, a becsület még egy ócska fodrászbajnokságon is fontos. Ennek a filmnek a hősnői pedig gyári munkásnők, akik sztrájkba lépnek azért, hogy ugyanazért a munkáért a férfiakkal egyforma bért kapjanak. Most persze az lenne jó, ha minden olvasó felszisszenne: „De hát miért ne kapnának egyforma bért, hiszen azt természetes!!” Nem sziszeg senki, mert nem természetes, most sem az, dehogy az. A dagenhami Ford-gyár alkalmazottai a hatvanas évek végén kivívták, hogy legalább a férfiak fizetésének 92 %-át megkapják. És közben tanultak sokat, elsősorban önmagukról. Mert nem muszáj lábtörlőnek lenni, nem muszáj eltűrni kitűnő oxfordi diplomával a kezünkben, hogy a férjünk cselédnek nézzen, hogy a hatalommániás senkiházi tanárt ki is lehet rúgatni szépen. Csak annyi kell, hogy embernek érezzük magunkat. Nem aranyoskámnak, anyucinak, mamikámnak, cicababának, néninek, muculinak, bénejemnek, naccságának, hanem embernek. Innentől már lehet valamit kezdeni a dologgal, amit egyenjogúságnak hívnak. Van a világnak olyan része, ahol a „nincs egyetlen tiszta gatyám sem”- kijelentésre (hozzá szemrehányó pillantás illik, csupa nagybetűvel:EBBEN A HÁZBAN SEMMI SINCS RENDBEN!) két válasz lenne lehetséges. 1. „Kellemetlen, akkor ma mosnod kell.” 2. „ Kölcsönadhatok egy bugyit, de ne nyújtsd ki.” És vannak olyan helyek, ahol már a kérdést sem lehetne feltenni. Mert felnőtt ember a fehérneműjéről maga gondoskodik, ugyebár, szégyellné, ha ezt más tenné meg helyette (kivéve a mosodát, de annak az a dolga.) A film nagyon, de nagyon jó, a szereplők az angol színjátszás krémje, a főszerepben Sally Hawkins tündököl. Tündököl, pedig nem is szép, de mégis, tündököl, ahogy az igazság is, amit képvisel. A film eredeti címe „We want sex”, amiről később kiderül, egy plakáton levő felirat töredéke: „We want sex—ual equality.” Sajnos , még magyarra sem lehet lefordítani, legfeljebb úgy, „A nemek közötti egyenlőséget akarjuk”. Mindenesetre a végén egy saját tapasztalat a nagyon szellemes és okos film mellé, de szolgálhat tanulságul is: csak azzal mossák fel a padlót, aki hagyja magát rongynak nézni.

Komolyzene!

2012-10-01 11:59.30

Akkor biztosan örülsz, ha meg is hallgathatod. :)) http://www.youtube.com/watch?v=DNjOan7TB9A

Versek!

2012-10-01 11:39.33

A vers miatt ugrott be, mert annak idején emiatt kezdtem Shelley verseit olvasni.

James Dean - Vélemények

2012-10-01 11:38.37

Köszönöm szépen.:))

Versek!

2012-10-01 11:36.36

A Twin Peaks, ugye? A vers meg Shelley: A szerelem filozófiája. (Az biztos.) :))

elejére ... 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 ... végére