Angelika58 hozzászólásai

Ugrás Angelika58 adatlapjára
elejére ... 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 ... végére

Versek!

2013-01-27 21:55.09

Azért ennek is itt a helye. Petőfi Sándor:Levél Arany Jánoshoz Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott Jankóm, vagy feledéd végkép, hogy létezem én is? Vagy mi az ördög lelt?... híred sem hallja az ember. Hogyha magába fogadt az öröklét bölcseje, a sír: Akkor béke veled, legyenek szép álmaid ott lenn, Feddő kérdésem nem fogja zavarni nyugalmad, Hogy mi okért hallgatsz? mért késel szólni levélben? Hogyha pedig görcs bánt, menj a patikába, s iparkodj Meggyógyulni, fiam, s aztán írj rögtön, azonnal. S ha feledél engem? ha barátod volna feledve? Dejsz ugy, öcsém, vessz meg, kívánom tiszta szivembül. Te mikoron nevedet keblem mélyébe leírtad, Mit tettél, tudod azt? gránitsziklába acéllal Vágtál életen át múlás nélkűli betűket; Hát én? én nevemet karcoltam volna homokba, Melyet, névvel együtt, egy hó szellője is elfúj? Megköszönöm, ha netán így van... no de elhiszem inkább, Hogy rosz verseim is vannak, mint hogy te feledtél. Lomha vagy, itt a bibéd; restelsz, mit jó magam, írni. Kérlek, hagyd nekem a restséget, légy te serényebb, Lásd, nekem úgy illik, (s oly jólesik!) úgye lemondasz Róla, ha én kérlek! - Hah, máris látlak ugorni, Mint ragadod nyakon a tollat, mint vágod az orrát A tintába, miként huzod a sok hosszu barázdát A papiron, ringy-rongy eszméket vetve beléjök... Mert ne is írj inkább, hogysem bölcs gondolatokkal Terheld meg leveled s gyomrom, mert semmi bolondabb Nincsen, mint az okos levelek, s én iszonyuképen Irtózom tőlök; tán mert én nem tudok olyat Kompónálni, azért. Ez meglehet. Ámde hogy úgy van, Esküszöm erre neked túróstésztára, dohányra És mindenfélére, mi csak szent s kedves előttem. - Drága komámasszony, kegyedet kérem meg alássan, Üsse agyon férjét és szidja meg istenesen, ha Még ezután sem fog nekem írni az illyen-amollyan. Írjon mindenről hosszan, de kivált, ha kegyedről Ír röviden, haragunni fogok majd hosszu haraggal. El ne feledje a barna Lacit s a szőke Julist, e Kedves gyermekeket. Hát a kert hogy van, amelynek Rózsáin szemeim sokszor függének, amíg a Messzeröpűlt lélek hívemhez vitte szerelmét? És a csonka torony, mely a harcoknak utána Most szomorún hallgat gyér fű-koszorúzta fejével, S várja jövendőjét, mely lábát ráteszi, s akkor Összeomol, mint a koldús, ha kikapja kezéből A mankót a halál... áll még a gólya fölötte, Méla merengéssel nézvén a messze vidékbe? Mindenről akarok, mi nekem kedves vala, tudni. Jártam azóta dicső szép tájakon, ámde tiétek Mindig eszemben volt, bár nincs mit rajta csodálni; A veletek töltött kor tette szivembe örökké. S jártam azóta magas fényes paloták körül, ahol Minden, minden nagy; gazdáik lelke kicsiny csak... Akkor eszembe jutott alacsony hajlékotok, ebben Mind kicsinyecske, de a gazdának lelke nagy és szép! - Ejnye, mi a fene lelt engem, hogy szembe dicsérek? Most veszem észre, hohó! mind, amit mondtam, hazugság, Csúnya hazugság volt. Le akartam csak kenyerezni A nótáros urat, hogy... hogy... majd beszerezzen Bakternek vagy kondásnak falujába, ha e szép Hívatalok valamelyike meg fog ürűlni idővel. Hja, nekem is hozzá kell látnom végre, barátom. Házasodom, tudod azt, s tudod azt is, hogy jövedelmet Dús uradalmam nem hullat zsebeimbe, mióta Századik édesapám eladá vagy meg se' szerezte. S így az eléléshez nincsen mód, nincs! hivatal kell. Meghajtom fejemet, szépen mosolyogni tanúlok, Nyájas szófogadás, kígyó-csúszásu hizelgés Lesz kenyerem (s zsíros kenyerem)... hah, lesz a kutyának, Nem pedig énnékem! pusztán a gondolat is már Lángfelhőket idéz véres szemeimnek elébe, És szívem tombol, mint a harmadfü csikó, ha A pányvás kötelet legelőször dobja nyakába A pásztor, hogy a ménesből kocsirúdho' vezesse. Nem a tehertől fél, amelyet húznia kell majd, Nem! hanem a hámtól, mely korlátozza futását. És amit így elveszt, azt nem pótolja sem abrak, Sem pedig a ragyogó szerszám. Mit néki az étel S a hiu fény! megelégszik ő a pusztai gyeppel, Bármi sovány, s a záporesők szabad égnek alatta Verhetik oldalait s a bozót hadd tépje sörényét, Csak szabadon járjon, csak kergethesse tüzében A sivatag viharát s a villám sárga kigyóit - - Isten hozzátok! lelkem múlatni szeretne Még veletek, kedves hiveim, de az elragadó szél Képzeletem százrétü vitorlájába beléfújt, Szétszakad a horgony, fut gályám, elmarad a part, S ringat habkarján a látkör nélküli tenger, És mig az orkán zúg, s a felhők dörgenek, én a Lant idegébe kapok, s vad tűzzel zengi el ajkam Harsány himnuszodat, százszorszent égi szabadság!

Major Tamás - Vélemények

2013-01-27 21:51.26

Idén már szinte mindenki ezt köszöntötte itthon is. Máshol meg már régen , bár névnapot nemigen ünnepelnek, csak itthon.

2013-01-27 21:47.18

Köszönöm szépen a felköszöntést. :))

Édes anyanyelvünk

2013-01-27 21:43.21

Nagyon életszerű.És mintha a mi Öcsink lett volna a modell... :))

Major Tamás - Vélemények

2013-01-27 21:41.23

EZ AAAAZ! Azért nem gondoltuk volna, amikor kezdtük. És megérdemeltük, mi is, de leginkább ő. :)) És most menj aludni, rád fér. Holnap reggel válasz. :))

Versek!

2013-01-27 21:39.02

Én annak örülnék, ha nálad csattanna, tényleg. Siccc oda!!! :))

Major Tamás - Vélemények

2013-01-27 21:37.03

NNNNNAAA!!

2013-01-27 21:36.35

Naná, ez a tiéd, most nem lesz lelőve.

Versek!

2013-01-27 21:35.51

Fordulj hazafelé! :))

Major Tamás - Vélemények

2013-01-27 21:34.57

Azért megenne a fene, ha hallhatnám azt a Jónás könyvét...

2013-01-27 21:34.27

Meg is ünnepeltük, két egészen remek műsor volt.

2013-01-27 21:34.01

Jó szülinapi ajándék lenne. :))

2013-01-27 21:33.18

Addig ne, amíg meg nincs a 4000!!

Édes anyanyelvünk

2013-01-27 21:27.48

A tökéletes recept Távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és melegítsük a sütőt 160 fokra. Gőz felett olvasszunk meg 10 dkg margarint. Ismét távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és erélyesen szóljunk rá Öcsire: “Nem szabad, Öcsi!” A margarint keverjük össze 20 dkg cukorral. A többi margarint szedjük ki Öcsi kezéből, és mossuk le a falat. Mérjünk ki 3 evőkanál kakaót. Ismét vegyük el a margarint Öcsitől. Fürdessük meg a macskát. Tegyünk hintőport és ragtapaszt a karmolásokra. Keverjünk a margarinhoz 4 egész tojást, 2 vaníliáscukrot és 30 dkg lisztet. Vegyük ki a füstölgő plüssmacit a sütőből, és nyissunk ki minden ajtót és ablakot, szellőztetés végett. Vegyük el a mobiltelefont Andikától, és biztosítsuk a férjünk főnökét, hogy nem, nem a férjünkkel beszélt az előbb. Hívjuk fel a férjünket, és készítsük fel a legrosszabbra. Adjunk a tésztához 1 teáskanál sót és 10 dkg durvára vágott diót (közben álljunk ellen a kísértésnek, hogy mind Andikát, mind Öcsit durvára vágjuk). Engedjük ki a macskát a sütőből. A tésztát öntsük alaposan kivajazott tepsibe. 25 percig közepes lángon süssük. Vegyük el a borotvát és a macskát Öcsitől. Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy fogalmunk sincs, hogy a borotvált macska lebarnul-e a napon. Dobjuk ki a macskát az udvarra, amíg még képes elfutni. - Bevonómáz: Keverjük össze a következő hozzávalókat: 10 dkg cukor, 5 dkg olvasztott csokoládé, 5 dkg olvasztott margarin. Vegyük ki azt a rohadt plüssmacit a grillsütőből, és dobjuk ki az ablakon, jó messzire. Magyarázzuk el kedvesen a rendőrnek, hogy fogalmunk sem volt róla, hogy őt fogjuk fejbe találni, miközben éppen Öcsit próbálja megmenteni a szomszéd ház tetejéről. Tegyük Öcsit a járókába. Adjunk a mázhoz 5 dl tejet, egy kevés sót, és lassú tűzön forraljuk 2 percig. Nyissunk ajtót a csengetésre, és magyarázzuk el a szomszédnak, mennyire sajnáljuk, hogy Andika bedugta a kerti slagot a spájzablakán. Ajánljuk fel, hogy megtérítjük a befőttek és a takarítószemélyzet költségét. Kössük ki Andikát az asztallábhoz. Távolítsuk el a szénné égett sütiket a sütőből. Dobjuk ki. Kapjunk idegösszeomlást. (Forrás:GG-fórum, Amy)

A szív hídjai - Vélemények

2013-01-27 21:20.03

Hú,kíváncsi leszek, mit szólsz...

Major Tamás - Vélemények

2013-01-27 21:18.46

Hahó, van itt valaki??

Komolyzene!

2013-01-27 10:31.41

Senta balladája Jessye Normannel. Fantasztikus ez a nő. http://www.youtube.com/watch?v=2VBa3jj2Lwc

Virginia Woolf - Vélemények

2013-01-27 10:27.02

Ahogy Jane Austenre is az első Büszkeség és balítélet-film irányította rá a közönség figyelmét, úgy hozta meg Virginia Woolf elismertségét az Órák. (Sokszor eszembe jut, hogy Colin Firth roppantul vonzó nedves inge indította el az angol irodalom olyan nagyjainak újrafelfedezését is , mint Jane Austen, Elizabeth Gaskell , George Eliot…) Virgina Woolfot az irodalmi értékelés mindig a legnagyobbak között tartotta számon. De úgy, ahogyan a nehezen megközelíthető kincseket. "Hétköznapi" olvasónak roppant magasságban állt volna az a polc, ahol az ő művei helyet kaptak. Ha a film csak annyit ért el, hogy a sznobok világából az életmű közel került mindenkihez, aki szeret olvasni, a világ összes Oscarját kiérdemelte volna. Üstökösszerű életmű mögött gyötrelmes élet és halál, Virginia Woolf megfizette zsenialitása árát. Egész életében hordozta annak a terhét, hogy fiatal korában rideg és unott apja volt és korán elvesztette imádott édesanyját .Mivel saját féltestvére folyamatosan molesztálta , szexualitása sosem tudott harmonikussá válni. Akkoriban az ilyesmi annak a szégyene volt, aki elszenvedte, nem azé, aki művelte a gyalázatot. Azt, hogy saját neménél keresett vigasztalást, gyakori reakció az ilyen támadásra, nem tudták még akkor. És leszbikusnak lenni nem jellemhiba vagy szégyen, még ma sem mindenki tudja. Erre pedig a házasság nem abszolút gyógyszer, ahogy semmire sem az. Virginia Woolf az írással gyógyította önmagát, és egy időre sikerült egyensúlyba kerülnie. Akkor lecsapott rá a bipoláris személyiségzavar, amely már ott lappangott régen, de ezt az erőt nem tudta hárítani már. Ugyan megírta a hatalmas sikerű Orlando-t a kétarcúságról, de már az sem segített. Nem segített semmi, a bombatámadásokat már nem bírta elviselni. 1941-ben öngyilkos lett. Életműve a hatalmas regényeken kívül az irodalmi kritikán is azóta ható nyomot hagyott. A Bloomsbury-csoport ( ami egy neves irodalmi folyóirat köré csoportosult értelmiségiek csapatát jelentette, Virginia Woolf ide írta pengeéles és okos kritikáit) a kor jelentős gondolkodóit és művészeit fogta össze. Szembefordultak minden hagyománnyal, prűdséggel, kimondatlansággal, gőggel és önteltséggel, azaz , azokkal a tulajdonságokkal, amelyek a brit társadalmat leginkább jellemezték. Virginia Woolf úgy volt feminista, hogy nem tudta, úgy volt az írásművészet megújítója, hogy nem tudta, úgy volt jelentős esszéista, hogy nem tudta, úgy volt újra és újra felfedezett zseni, hogy nem tudta. Ő csak azt tudta, hogy gyötrelmesen boldogtalan. Van egy elbűvölő írása, a Flush. A kisregény egy kutya életrajza, de a kutya a viktoriánus korban lázadó kiváló költőnő, Elizabeth Barrett Browning kutyája. Virgináról ebből tudjuk meg a legtöbbet. Meg a Hullámok c. regény-varázslatból, aminek még története sincs. Nem voltak titkai. De szinte soha nem írt magáról közvetlenül, talán csak a búcsúlevelében. Mindent megtudhatunk a magányos óriásról a műveiből, az óriásról, aki egy agyongyötört asszony testéből lett örök életű. Azon a napon, amikor a zsebébe tett kövek lehúzták a folyó mélyére.

Vlagyimír Viszockij

2013-01-27 10:22.46

Ezt a zakuszkás ( előételes, csipegetős) asztalra kell tenni, frissen kiásva a hóból. Vodkához nagyon megy, fekete kenyérrel szokták "harapni". De a tűzforró pirog előtt is nagyon jó. (Kedves vendégeim 2 kilót ettek meg félóra alatt csak úgy, a piroghoz már nem is maradt.) :))

2013-01-27 09:42.49

Igen, hallottam, hogy jó az előadás. Bár a testvérem Wagner-ügyben a tükörsima kákán is találna bogot. Mindig mondom neki, hogy csak a saját lelkében szóló Wagnert hallja tökéletesnek.:)) A savanyított gomba nemzeti eledel, mind a mai napig hétvégén gombatermő-időszakban az emberek elindulnak gombászni. Moszkva körül is rengetegféle gomba terem, azóta se ettem pl. rizikét vagy pöfeteggombát. Én csak gribuska, azaz gombácska néven tanultam. Mindenféle gombát összevagdos az ember, nagy darabokra. (Minél több erdei van benne, annál jobb, rókagombával , netán vargányával mennyei. Nagyon kevés vízen megpároljuk úgy, hogy forrás után még öt percig forraljuk.)Előtte teszünk bele sót, borsot,szárított petrezselymet, zellert és kevés kaprot, tört fokhagymát és reszelt hagymát ízlés szerint.Amikor elkészült, belecsavarunk annyi friss citromlevet,amennyire savanyúra akarjuk. Hozzátesszük még 1 citrom vékonyra vágott héját is. Ha van fedeles faedényünk, abba tesszük, légmentesen lefedjük , becsavarjuk az egészet több réteg folpackba és beássuk a hóba. Ott álljon három napot.(Ha nem hóba ássuk, pedig úgy az igazi, álljon a hűtőben, de akkor két nap elég.) Ez isteni eledel... :))

Versek!

2013-01-27 09:30.32

A Major Tamás-versműsorban hangzott el az első versszaka ennek a remekműnek. Jó olvasni az egészet, aktuális és zseniális,mint József Attila mindig. A város peremén A város peremén, ahol élek, beomló alkonyokon mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon. Lelkünkre így ül ez a kor. És mint nehéz esők vastag rongyai mosogatják a csorba pléhtetőt - hiába törli a bú szivünkről a rákövesedőt. Moshatja vér is - ilyenek vagyunk. Uj nép, másfajta raj. Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj. Nem isten, nem is az ész, hanem a szén, vas és olaj, a való anyag teremtett minket e szörnyű társadalom öntőformáiba löttyintve forrón és szilajon, hogy helyt álljunk az emberiségért az örök talajon. Papok, katonák, polgárok után igy lettünk végre mi hű meghallói a törvényeknek; minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű. Elpusztíthatatlant annyian, mióta kialakult naprendszerünk, nem pusztítottak eddig, bár sok a mult: szállásainkon éhinség, fegyver, vakhit és kolera dúlt. Győzni fogó még annyira meg nem aláztatott, amennyire a csillagok alatt ti megaláztatok: a földre sütöttük szemünk. Kinyilt a földbe zárt titok. Csak nézzétek, a drága jószág hogy elvadult, a gép! Törékeny falvak reccsennek össze, mint tócsán gyönge jég, városok vakolata omlik, ha szökken; s döng az ég. Ki inti le - talán a földesúr? - a juhász vad ebét? Gyermekkora gyermekkorunk. Velünk nevelkedett a gép. Kezes állat. No, szóljatok rá! Mi tudjuk a nevét. És látjuk már, hogy nemsoká mind térdre omlotok s imádkoztok hozzá, ki pusztán a tulajdonotok. De ő csak ahhoz húz, ki néki enni maga adott... Im itt vagyunk, gyanakvón s együtt, az anyag gyermekei. Emeljétek föl szivünket! Azé, aki fölemeli. Ilyen erős csak az lehet, ki velünk van teli. Föl a szívvel, az üzemek fölé! Ily kormos, nagy szivet az látott-hallott, ki napot látott füstjében fulladni meg, ki lüktetését hallotta a föld sok tárnás mélyeinek! Föl, föl!... E fölosztott föld körül sír, szédül és dülöng a léckerités leheletünktől, mint ha vihar dühöng. Fujjunk rá! Föl a szivvel, füstöljön odafönt! Mig megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent... A város peremén sivít e dal. A költő, a rokon, nézi, csak nézi, hull, csak hull a kövér, puha korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon. A költő - ajkán csörömpöl a szó, de ő, (az adott világ varázsainak mérnöke), tudatos jövőbe lát s megszerkeszti magában, mint ti majd kint, a harmóniát.

Major Tamás - Vélemények

2013-01-27 09:27.42

Végre meg tudtam nézni a versműsort, szenzációs volt. Én nagyon visszaidézte az előadóestjeit,ott is mindig így magyarázta remek stílusban és humorral a mondott verset. Számomra reveláció volt a Petőfi-vers, mintha ott született volna a szemünk előtt. A József Attila-vers a "A város peremén volt", ezt mostanában legszívesebben sokan elfelejtenék.Ahogy a mi időnkben József Attila kommunista-ellenes tartalmait tagadták le, most azokat komilfó, amikben az volt. Holott 'A város peremén" nem politikai vers, hanem filozófiai.Hiszen mindössze arról szól, hogy kellene mindenkinek egyforma eséllyel találnia meg önmagát meg a helyét a világban. Berakom a Versekbe, majd nézz rá.

Vlagyimír Viszockij

2013-01-25 15:16.44

Ez az legnagyobb versei között van. A fordítás pedig reménytelen vállalkozás. Van persze nekem is belőle bőven, minden oroszmániásnak van, nem lehet megállni, hogy meg ne próbálja az ember. A "Gyűlölöm"-nek eddig sose mertem nekifogni. De valamit szerettem volna ma adni Viszockijnak. És az ajánlás joggal jár neked, sok mindenért. :)) Bizony, még gombát is savanyítottam mára, azt nagyon szerette ő is a vodka mellé. :))

2013-01-25 15:12.54

Sokan próbálták, de hát nem megy... Nem nyelvtudás kérdése, nem is technikáé. Valami mindig lefordítatlanul marad. Épp a lényeg.

W. Somerset Maugham - Vélemények

2013-01-25 15:10.20

Nagyon jó író volt, nagyon birodalmi, nagyon angol. Pedig gyermekkorát Franciaországban töltötte, másodiknak tanult nyelve volt korán elvesztett édesanyja nyelve. Dadogott is egész életében, pedig mestere volt a szónak. Jó, hogy orvoslást tanult, hiszen abból sokat tehetett hozzá az emberi természet ismeretéhez, amit legfontosabb írói erényének tartott. Nagyon hamar befutott, már híres íróként csatlakozott a brit titkosszolgálathoz. Maga írta kém-figurája, Mr. Ashenden volt James Bond ihletője. Ha igaz az a mondás, hogy az író arról írjon, amit ismer, Maughamnak nagy "merítési háttere" volt.Az "Örök szolgaság" erősen önéletrajzi ihletésű, a "Sör és perec" Thomas Hardy , a nagy pályatárs fiktív életrajza. Feltűnő a hasonlóság "Az ördög sarkantyúja" és Gauguin élete között is. Remekművű novellái is sok feldolgozást élnek meg és gyakorlatilag minden jelentős művének van filmváltozata. A "Színház", Julia Lambert elbűvölő története két egészen kiváló filmes feldogozást is kapott. (De akit érdekel, hallgassa meg hangoskönyvben, Bánsági Ildikó is méltó a többi csodálatos Júliához.) Sokért nem adnám, ha láthatnám megint a Rita Hayworth-féle "Eső"-t, úgy maradt meg a gyerekkorból, mintha tegnap lett volna... Somerset Maugham műveit nem lehet megunni, remek történetek, briliáns stílus és valami egészen finom lebegő irónia, utánozhatatlan. Olyan, mint a jó bor, minél idősebb,annál értékesebb lesz.

Major Tamás - Vélemények

2013-01-25 14:52.44

Ő nálam a csúcs, minden oroszok cárja. :))

2013-01-25 13:22.08

És nekem ma is ünnepem van. Az a zseniális orosz művész, aki Latinovitson kívül a legnagyobb hatást tette rám, ma lenne hetvenöt éves. Ő 42 évesen halt meg, Vlagyimir Viszockij.

Vlagyimír Viszockij

2013-01-25 13:17.52

Nagyon nehéz Viszockijt fordítani, nem is lehet. Még nyelvtanilag is nehéz, nagyon sok a saját szava, fordulata. De belefordítani a személyiséget,azt lehetetlen, pedig úgy kéne. A "Gyűlölöm" c. dal egyik legfontosabb verse, ars poeticának is tekinthető. Az ünnep tiszteletére lefordítottam, hogy valamennyire érthető is legyen az a döbbenetes erő, ami a dalban van. (A fordítás persze pocsék, de ennél jobban nem tudom...) http://www.youtube.com/watch?v=sZ97BTBGCMI A fordítást ajánlom Bordalnak, aki a topikot nyitotta. Vlagyimir Viszockij : Gyűlölöm Gyűlölöm a sorsszerű halált én, az életemtől el nem fáradok, gyűlölöm az évnek minden napját, ha kedvem szerint nem dalolhatok, nem szeretem a hideg cinizmust ócska jelszavakban nem hiszek, nem bírom, ha vállamon áthajolva mások olvassák leveleimet. Gyűlölök én minden félmegoldást, az abbahagyott sok beszélgetést, nem bírom, ha orvul hátba lőnek, de az se jobb, ha szemből a lövés, utálok minden álcázott pletykát, ha ostobaság kap megbecsülést, ha visszájáról simítják a macskát , és az üvegen megcsikordul a kés. Gyűlölöm az önelégültséget, akkor már jobb, ha utam féktelen, nem bírom, ha a becsület kipusztul, és rágalommal „tisztelik” nevem . Amikor letört szárnyakat látok nem sajnálom én , nem tehetem, mért sajnáljam, ha van kit megszánnom: Krisztust , igen, az én keresztemen. Utálom önmagam, amikor félek, nem bírom, ha a bűntelent ütik, Gyűlölöm, ha lelkembe taposnak, vagy épp leköpnek, mert megtehetik, gyűlölöm a cirkuszi porondot, ahol minden pénzzé tehető, ha ez az út vezet a változáshoz, az általam nem lesz szerethető. Ha más út nem vezet a változáshoz, az általam sosem lesz szerethető.

2013-01-25 11:20.25

Örülök , hogy te "írtad el" előlem az évfordulót. :)) És külön köszönöm, ami benne van az emlékezésben... Ma mi is egész nap Viszockij-napot tartunk , este még vendégség is lesz a csodálatos művész tiszteletére, orosz módra.Zakuszkás asztallal,piroggal,borsccsal, ahogy ott ünnepelni illik. Előszedtem minden összegyűjtött emlékemet róla, a kis zacskó földet a sírjáról, a lepréselt virágot, a már nem is hallgatható mono-kazettákat, a bakeliteket, a kézzel másolt verseket az egyetlen éjszakára kölcsönkapott amerikai kiadásból. Meg azt az ócska gitárt, amit én is pár rubelért vettem annak idején Moszkvában, legyen, amin kísérem majd, ha énekelünk.Mert biztos énekelni is fogunk, rá csak úgy lehet emlékezni. Mert a dalaiban él. Nagy ünnep van ma Oroszországban is, hajnal óta fordulnak a mailek ottani barátaimmal, kollégáimmal. Jó tudni, hogy Vlagyimir Szemjonovics él. Most a Magasban (Vertyikal) c. film káprázatos dalát teszem ide. Ebben van az a két sor, hogy "A magas hegyeknél csak azok a hegyek jobbak, ahol még sosem jártam, ahol nem járt senki sem." Olyan magasban, mint ő, nem sokan jártak.Talán senki sem. http://www.youtube.com/watch?v=rvJqP9g5CIU

Major Tamás - Vélemények

2013-01-25 11:00.27

Majd belenézünk. De azért az a két óra, azt nem mindenki kapja meg.Próbáltam kideríteni, hogy ki szerkeszti mostanában ezeket a műsorokat, de nem sikerült.Pedig az illetőnek nem lenne mit szégyellni rajta.

elejére ... 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 ... végére