Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Mosolyogj 2. *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
Háromezer év vágyakozás (Blu-ray) |
Életem fénye (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Bíborvörös - Cinemax, 10:40 |
Királyi szívek otthona - Izaura TV, 11:00 |
Tűzparancs - AMC, 11:15 |
A tizenhármak - HBO, 11:15 |
A cipőbűvölő - Filmbox Premium, 11:20 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jack McGee (76) |
Gemma Arterton (39) |
Blake Clark (79) |
Barbara Sukowa (75) |
Brent Spiner (76) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Téli szünet |
Arthur C. Clarke |
2013-06-14 07:31.56 |
Igen, ahogy az előttem szóló fórumtárs írta, nagyon jó érzés, hogy a nagy Bernardo él és virul.
Ezért nincs szívem minősíteni a filmet, mert ha Bertolucci nagy műveihez hasonlítanám, az azok okozta megrendüléshez, nem lenne jó az eredmény. Ha nem tudnám, hogy ő rendezte, talán nem is ismerném fel... Annak ellenére, hogy az őt foglalkoztató alapkonfliktusok végig meg-megjelennek, búvópatakként felbukkanva a filmben. Ami számomra erősen gyengítette még a hatást , a két főszereplő abszolút jelentéktelensége.Igaz, mindketten egy-egy archetípust lettek volna hivatottak ábrázolni. De ehhez több kellett volna, talán épp színészi tehetségből. Mindegy, a fontos most az, hogy Bertolucci ismét jelen van.Ezt most még "első filmnek" is tekinthetjük, abban bízva, lesz még több is. |
2013-06-13 18:43.33 |
Kate Atkinson: Fénykép ezüst keretben
Itt van egy nagyon jó ismertető, és ennél jobban nem tudnám megírni a véleményem. A könyv hibáival együtt letehetetlen, feszült, ha nincs az utolsó ötven oldal, remekmű lehetett volna. Így csak nagyon, de nagyon jó. [link] |
2013-06-13 18:36.08 |
Jaj, dehogynem! :)) Mert ezek jó viták lennének, amikor az álláspontok ütköznek, nem az emberek.A jó vita olyan, mint a szellemi pezsgőfürdő, csak a fáradt ízületek helyett a fáradt elmét élénkíti.
Most veszítettem el ez egyik legkedvesebb barátomat, akivel még abban sem értettünk egyet, hogy nyugoton kel a nap, vagy nyugaton.Húsz évet vitatkoztunk, de ez nem akadályozott meg minket abban, hogy én legyek az esküvői tanúja. Valamelyik okos francia mondta, hogy "Uram, én semmiben nem értek önnel egyet. De mindent megtennék azért, hogy kifejthesse a véleményét." |
2013-06-13 17:51.18 |
Összesen négy évad van, 10-10 epizóddal. Úgy látom, a Viasat nem összefüggő évadokat vett meg, csak részeket.
De nem baj, legalább megvette. |
2013-06-13 14:06.37 |
Isteni. :))
És nem is ismertem, pedig nagy Tandori-rajongó vagyok.Annyira, hogy még az ócska krimijeit is megbocsátom neki. Mert Tandori az égvilágon mindent tud írni, de krimit, azt nem. Viszont neki még ez is elnézhető... Amúgy nagy baj, ha egy tanár fél a humortól. |
2013-06-13 12:20.14 |
Az jó. Mert a tanulás még mindig az első. És egy pár évtizedig az is lesz. :)) |
2013-06-13 12:18.56 |
Mélységesen egyetértek.
Megígértem lejjebb, hogy tovább nem "nyomom" Erdős Virágot (nincs is szüksége rá). De úgy tudom, nem ringatták egyedi tervezésű bölcsőben. És nem aranybili volt a jele az oviban... (De nem állom meg: a Profán zsoltár egy nagy, boldog asszonyhoz c. versét olvastad? Ritkán ír olyant, amiben ragyog a humor ,az olyan.) |
2013-06-13 12:12.36 |
Vbacs! Levél ment ám! |
2013-06-13 10:47.23 |
"Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye.Rövid és céltalan." (Rejtő Jenő) |
2013-06-13 09:20.55 |
Isten őrizz, dehogy vagyok én benne a művészvilágban! De nagyon sokat vagyok távol az országtól, és mivel magyarnak érzem és minősítem magam, igyekszem tájékozottnak maradni.
És akkor most (részemről utoljára) Erdős Virágról. Lectorral értek egyet, nem Kimikével. (És ezt azt jelenti, hogy Kimi álláspontját vitatom, nem általam nagyon nagyra tartott műveltségét és pedagógusi munkáját.És végképp nem az ízlését, mert pl. József Attila közös imádatunk tárgya.És még Coelhot is együtt tartjuk kóklernek.) :)) Úgy gondolom, a költészetnek éppúgy változnia kell, mint a világnak.Az, amit pl. a XX. század elején költészetnek tartottunk, ma már másképp szól. Kevés az olyan fiatal, mint pl. Vbacs fórumtársunk, aki elkötelezett Babits-rajongó. És én ezt sem tartom bajnak, a fiataloknak külön kulturális csatornáik keletkeztek, ezek semmivel nem állnak alább, mint a mieink annak idején. Amikor mi popfesztiválokra jártunk,a szüleink-nagyszüleink épp olyan nehezen tolerálták a mi kultúránkat, ahogy általában az idősebb korosztály ma a mostani fiatalokét. Pedig ezt tudomásul kell venni. Erdős Virág költészete a mai magyar valóságot tükrözi azon a hangon, ami a középkor felé közelítő értelmiség sajátja. Erős benne a kritikai-közéleti érzék, hangvétele a hétköznapi ember hangja, megértéséhez nem kell magasabb műveltség. Amiért engem elragadott, az az, hogy a "megalázottakhoz és megszomorítottakhoz" szól, és értük áll ki következetesen és keményen. Versnyelvét én bravúrosnak tartom, nagyon, de nagyon tud magyarul. Nem a megszokott és emelkedett költői magyarul tud, hanem a hétköznapiul, azon a nyelven, ami naponta változik. És van benne argó , csúnya szavak, anglicizmusok. Nem hiszek a nyelvművelésben, a nyelv önmagát alakítja és műveli, ha tetszik, ha nem. Erdős Virág "népi költő" , távol az emelkedettségtől, de közel azokhoz, akiknek nem jut a kultúrából. |
2013-06-12 22:52.45 |
Minden kedves Erdős Virág –kedvelőnek és nem-kedvelőnek!
Minden kedves verskedvelőnek! Csak egy fontos van, hogy olvassunk verset. Jót, rosszat, tetszőt, nem tetszőt,magyart, külföldit, rímest, rímtelent, lírait, keményet,szerelmest , közéletit, ódát, eclogát, bal-és jobbladát, időmértékest, időmértéktelent. Csak olvassunk. Mert az tartja meg ezt a kiveszőben levő csodát. És ebben biztosan mind egyetértünk itt. |
2013-06-12 15:04.28 |
Úgy emlékeztem, hogy ezt a filmet valamiért nagyon utáltam. De hogy miért, az már a múlt ködébe tűnt, ezért kíváncsiságból (meg a frenetikus szereposztásért) leültem megnézni.
Tíz perc alatt rájöttem az utálat okára. Mert ilyen elképesztően, megdöbbentően , riasztóan nőgyűlölő filmet még ma is ritkán lehet látni. A legbutább , legócskább, legavittasabb sztereotípiák lettek itt elővezetve, megirigyelhette volna teljes jelenlegi magyar országgyűlés abszolút férfitöbbsége is. A nő, amint házasságba hajszolja a szerencsétlen férfit, aztán rögvest elsárkányosodik, ám masszírozni (nyugi, csak vállról van szó) és főzni azt tud. Ha szállodaportás, akkor undok és ronda, tehát amúgy jó férfimódra helyre is kell tenni, ne ugráljon az a ribanc. A cirkuszos lányokat meg sem kérdezik a cirkusz tulajdonosai, mit is akarnának hát, intézkednek a fejük felett, elriasztják az udvarlókat az ócska és gagyi „szám” miatt. A munkáslány meg, aki szabadidejében tanulni akar , hazudni kényszerül egy „jóskát”, aki áljóska ugyan, de anyuka előtt mindjárt indok lesz mindenre, ha a lány férjet talál végre. Aztán persze a főmacsó szerelmes lesz, mint állat, és üstöllést meg is akar nősülni. A nőgyűlölő brigád tagjai meg csak erre várnak. Mert ugye, mégiscsak párosan szép az élet. Ja, az egy másik magyar film címe. Ócska kliséhalmaz a film, egyetlen pozitívuma az, hogy volt benne Törőcsik és Avar, Pécsi Sándor, Gobbi meg Darvas. És egy utalás Déry Tibor anno nagy vihart kiváltott novellájára, a Fehér pillangó-ra. Melynek vitát kiváltó alapkonfliktusa az volt, hogy egy rendes munkáslánynak illik-e elveszíteni a szüzességét a réten, fehér pillangók közt, rálátással a Dunára. Igen, ilyenekről vitatkoztak akkor még irodalmi körökben, és még ennyire pocsék filmekre is volt pénz. Ó ,régi szép idők… |
2013-06-12 14:43.19 |
Örülök, hogy végre előjöttél a rock-topikból, gyakrabban is tehetnéd, máshol is.
Erdős Virág most örül, ahogy én is. :)) De más topikokban is jó lenne találkozni veled, gyakrabban. |
2013-06-12 14:41.08 |
Mondhatnám, hogy a viccelődés a halállal minden művészeti ágban mindig téma, Muszorgszkijtól Lisztig, Arany Jánostól a haláltáncos festményekig.
És hogy pl. Mexikóban halottak napján a családok felkerekednek a temetőkbe, lakomáznak a családi sírok mellett, cukorcsontvázakat ropogtatnak, koporsó-formájú tortát eszegetnek. És a hajnalig tartó fiestával kiröhögik a halált. (Meg is érdemli, a halál igazságtalan és buta, mint minden hatalom. És mint minden hatalom ellen, ellene is a nevetés a legjobb fegyver. ) Vagy azt is mondhatnám, hogy aki fiatal, nyugodtan viccelhet a halállal, hiszen akkor kezdődik az öregség, amikor az ember megérti, nem halhatatlan. Meg hogy a költőnek miért kéne kívülről tudni a saját szövegét, ilyen alapon minden előadást, nyilvános szöveget is kívülről mondhatnánk. Pedig verset sokkal nehezebb pontosan megtanulni, mint a prózát. Mondhatnám, hogy a rímszerkezet (vagy annak hiánya) költői eszköz lehet, és hogy József Attila is leírta az azám-hazám, vagy Kosztolányi a kancsal-naranccsal rímpárt. De nem mondom, mert a lényeg nem érveken múlik. Neked nem tetszik Erdős Virág költészete, nekem meg igen. És ebben majd az utókor dönt,akkor, ha mi már az égi filmkaton nézegetjük az újdonságokat. És mindketten réges-rég fenéken billentettük a halált. |
2013-06-11 20:59.03 |
A honlapján még több is van, mint a most megjelent kötetben.
[link] Nagyon érdekelne a véleményed, ha teheted, kérlek, írd meg. Külön ajánlom figyelmedbe a "na most akkor" és az "én vétkem" c. verseit. |
2013-06-11 17:48.49 |
Akkor vissza is élek a tetszéseddel rögtön. És ideteszem egy nagy hatású versét. A kötet címe egyébként: "ezt is el"
Erdős Virág: Ezt is elviszem magammal... viszem a régen kihízott nacim viszem a kelet-német származású macim ezernyi véglet közül a köztest viszem a Csokonai Vitéz Mihály Összest ott lesz az ágyam ahova fekszem elviszem alvókának egy-két régi ex-em viszem a barnát viszem a szőkét viszem a felhalmozott kapcsolati tőkét viszem a tutit viszem a gagyit viszem az otthonkában utcára tett nagyit megannyi némán átbliccelt évet elviszem magammal a szentendrei HÉV-et viszem a Marcsit viszem a Karcsit elviszem Kenesétől Keszthelyig a Balcsit kicsit a nyarat kicsit a telet viszem a mindörökké-Moszkva- Moszkva teret apuka titkát anyuka aranyát elviszem magammal a Bácskát meg a Baranyát viszem a bölcsit viszem a temetőt viszem a csokoládé- barna bőrű szeretőm viszek egy búval bevetett földet viszem a pirosat a fehéret a zöldet elviszem ezt is elviszem azt is viszem a jófiút de elviszem a faszt is viszem a bankot viszem a pálmát elviszem minden igaz magyar ember álmát viszek egy csontig lelakott testet viszont az nem kérdés hogy Buda helyet Pestet viszek egy szívet viszek egy májat viszek egy kívül-belül lakhatatlan tájat naná hogy úgy van ahogy azt sejted: viszek egy lassú burján- zásnak indul sejtet viszek egy csúnyán beszopott mesét viszem a legesleges- legutolsó esélyt ki tudja, lesz-e búcsúzni időm viszem a Duna-parton levetetett cipőm mit bánom úgyis elviszem lazán elviszem gond nélkül a hátamon a hazám aki ma büntet az holnap lövet viszek egy mindig vissza- visszahulló követ... |
2013-06-11 17:46.23 |
Mindenkinek lehet véleménye,azt én sosem vitatom. A vélemény jogát senkitől elvenni nem lehet.
Csak azt mondtam, a "csúnya szavak" használata és az idézet mástól még nem minősít. És hogy több verset is érdemes elolvasni egy költőtől,mielőtt azt mondanánk: nem tetszik. Ezért mindjárt ideteszek egy másikat is. |
2013-06-11 17:21.06 |
Erdős Virág : mikor
ha majd minden kisbalázsnak bealszik a mamája ha majd nem lesz erőszak az együttélés szabálya ha majd prímán megférnek a bringák közt a rollerek ha majd szépen elhúznak a picsába a pollenek ha majd nem lesz veszélyben a visszaszólás szabadsága ha majd nem lesz akadály a ruházatom szakadtsága ha majd nem fog megbűnhődni mindenki csak az az egy ha majd minden hajléktalan besokall és hazamegy ha majd nem lesz pokol ez az úgynevezett kánaán ha majd nem lesz olyanom hogy bár a halál várna rám ha majd nem kell kalkulálni börtönnel se kárhozattal ha majd nem kell kivárni a rendezői változattal ha majd nem lesz az a híres jogbiztonság lufi ha majd nem lesz hazánk legszebb rózsaszála pufi ha majd nem kell minden szabad helyre brendet építeni ha majd nem lesz mit a magunk ocsmányságán szépíteni ha majd nem a tartózkodásunkkal fogunk tüntetni ha majd nem lesz egyszerűbb az áldozatot büntetni ha majd minden kisiskolás úszkálhat az usziban ha majd nem fog harminc ezüst csörögni egy pusziban ha majd nem kell viselni a könnyítések terhét ha majd nem lesz tizenháromezer forint per hét ha majd nem kell hülyeségből történelmet írni ha majd nem kell egyeseknek erőn felül bírni ha majd nem lesz élet-halál ura minden helyi jegyző ha majd nem küld mindnyájunkat padlóra egy hülye edző ha majd minden kiakolbólintott birka beint ha majd nem kell cuccolni és dobbantani megint ha majd nem lesz bagatell hogy mi zajlik a végeken ha majd nem lesz menő dolog babrálni a tényeken ha majd nem a krisnásokhoz jár a haza ebédre ha majd nem lesz minden oldal jelszavakkal levédve ha majd nem lesz elegáns a másik felet kitakarni ha majd nem lesz nehéz ennyi gyökér közül kit akarni ha majd nem lesz lezárva a szabad sajtó útja ha majd nem lesz telerondítva a múltnak kútja ha majd lesz más opció mint döglött nyúl vagy öreg róka ha majd minden eszkimóra jut egy nagyon kövér fóka ha majd nem kell gonosztevők emlékének adózni ha majd újra jogom lesz még jól oda se bagózni ha majd frankón elmennek a fehérvári huszárok ha majd nem lesz árulás ha úgy döntök hogy kiszállok ha majd nem fog napról napra durvulni a tardi helyzet ha majd nem fog falnak vinni minket ez a fura szerzet ha majd nem lesz komilfó a tizenkilencedik század ha majd minden kor a saját rossz költői ellen lázad ha majd nem kell dalolni a sár helyett az azúrról ha majd nem kell kanadáig menekülni hazulról ha majd nem lesz alku tárgya minden jogos járandóság ha majd nem lesz nemzetmentő taktika a várandósság ha majd nem vész minden görcsös igyekezet kárba ha majd hamupipőke is ellóghat a bálba ha majd nem lesz etalon a lánykérés a havason ha majd nem lesz hungarista hecckampány az avason ha majd nem lesz egyre cifrább ez a cifra nyomorúság ha majd lesz itt vidámság is nem csak mindig szomorúság ha majd újra mókusokkal lesz tele a tabán ha majd nem lesz probléma hogy romungró a babám ha majd lustán ont az élet uncsi online mémeket ha majd nem lát a gyanútlan szemlélődő rémeket ha majd élünk mint a marci hevesen és gondtalanul ha majd senki se jár köztünk se pórul se hontalanul ha majd végre szabadság lesz hétvége és nyugi apa mosdik anya főz és tévét néz a hugi jövünk-megyünk teszünk-veszünk pirkadattól estig kenesétől kapuvárig palkonyától pestig lesz még egy kis ez meg az de amúgy minden klappol s ránk is vár egy hosszú boldog derékfájós aggkor akkor |
2013-06-11 17:17.57 |
Mélységesen sajnálom, hogy ennyire nem érted, mit akar Erdős Virág, és miről szólnak a versei.
Remélem azt is, te más helyen élsz, olyan helyen, ahol ezeket a verseket nem kell érteni. Irigyellek érte. (Egyébként nem olvastál még olyan verset, ahol a "csúnya" szavaknak okuk és joguk van? Kidobhatod az egész Villont, a Faludy-fordítást különösen. De ne olvasd József Attila Szabad ötleteit sem, és nagyjából a fél világirodalmat. És az is gyakran előfordul, hogy egyik író idéz a másiktól, de más kontextusban így az idézet már mást jelent, mint az eredeti műben.Ha olvastad pl. a Harmonia Caelestist, és tetszett, nem kifogásolhatod...) Én mindenesetre ideteszem Erdős Virág versét, a vékonyka kötet számomra az elmúlt évek legnagyobb költészeti revelációja volt. |
2013-06-06 10:46.38 |
A regényfeldolgozásnak két lehetséges útja biztos van, és mindkettő sikeres lehet. Az egyik: megragadni a mű „szellemét” , és azt vinni filmre, kevéssé ragaszkodva a történethez.
A másik a szó szerinti adaptáció. Ez is jó, de akkor nem lehet eltérni a mű alapvonulatától, mert esetleg az egész értelmetlenné válik. A Forsyte Saga alapkonfliktusa az, hogy a szépség és a hideg racionalitás nem férnek össze. Minden tragédia, ami a nagyszerű Galsworthy-regényben megjelenik, ebből adódik. Hiszen csak az a Forsyte lehet boldog, aki elmenekül a családi szabályok elől, amelyek leginkább kereskedelmi ügyletre emlékeztetnek. Így tehát Irene-nek muszáj gyönyörűnek lenni, szőkének és barnaszeműnek, döbbenetesen szexinek és nőiesnek. Soamesnak nem szabad szörnyetegnek lenni, csak a „kereskedőség” végletes szobrának, aki úgy gondolja, ami a tulajdona, azzal rendelkezhet is, korlát nélkül. Egyikük sem lehet csak rokonszenves vagy ellenszenves, hiszen mindketten szobrok: tragédiák kiváltói, családi kataklizmák okozói , több nemzedéken át. Imádom Gina McKee-t, ragyogó színésznőnek tartom, de ő nem Irene. Nemhogy nem elég szép, egyáltalán nem az. És nem szőke-barnaszemű, pedig Soames-t éppen ez a keverék varázsolta el, egy életre kötődve az asszonyhoz. Damian Lewis pedig egyszerűen rossz embert kényszerül játszani. Ez így kevés, Soames ennél több is, kevesebb is. A film egyensúlya azonnal az elején felborul, nem is áll vissza. Tökéletes a miliő, hibátlanok az alakítások, elegáns, angol pedantéria végig. De ez nem a Forsyte Saga. Ez nem az. (Az 1967-es angol minisorozatról nem tud a Filmkat. Az adatokat megadtam, aki látta, tudja, milyen egy tökéletes adaptáció.) |
2013-06-05 16:36.54 |
Angol feliratosat tudok. (Nem emlékszem, volt-e egyáltalán magyar szinkronos verziója.)
http://www.youtube.com/movie?v=l4Tw-BCuP2c&feature=mv_sr |
2013-06-05 16:29.32 |
Nálam népszerű vagy, mert egyetértek veled. :))
(Annak ellenére, hogy Latinovits rajongója voltam, vagyok és leszek.) Vagy ha már el van nevezve az utca, akkor maradjon is úgy. Londonban mindenhová oda lehet találni, régi térkép alapján. Párizsban is. Az is nagyon praktikus, ha számokkal jelzik az utcákat. De hogy az egyik ismerősünknek már négy (!!) lakcíme volt, pedig 40 éve lakik ugyanott, az elég abszurd dolog... |
2013-06-05 15:27.11 |
John Le Carré talán legjobb regénye azt a mindig föltett és fölteendő alapkérdést boncolgatja, miszerint van-e olyan erkölcsi cél, amelynek érdekében az erkölcs alapvető szabályain át lehet lépni.
Persze, lehet vitatkozni azon, hogy kinek mi az erkölcs, hogy a legrosszabb demokrácia jobb-e, mint a legjobb diktatúra, hogy a kémnek lehetnek-e erkölcsei és ha vannak, egyáltalán lehet-e kém. Az írónak a regényben egyértelmű válasza van: igen, léteznek olyan örök emberi értékek, amelyeket támadni vagy hatályon kívül helyezni akár csak időlegesen is, bármilyen jó cél érdekében is, magát az emberséget dönti romba. A regény főhőse ott veszít, amikor gondolkozni kezd. Hiszen, ahogy ő maga mondja, a kémnek nincs joga embernek lenni, nincs joga sem gondolkozni, sem érezni, nincs joga szeretni és gyűlölni sem. Nagyszerű könyv A kém , aki bejött a hidegről, a műfaj egyik legjobbja. Ezért nagyon feldobva ültem le a film elé, ami valahogy kimaradt eddig. De a hihetetlen stáblista már olyan volt nekem, a fekete-fehér filmek rajongójának, mint Micimackónak a méz. Már akkor is imádtam, amikor még el sem kezdődött, ismerve a letehetetlen regényt is. De elkezdődött, sajnos, folytatódott is, vége is lett, nagy csalódással. A regényből szinte semmi „nem jött át”, a film lapos volt, unalmas, terjengős. Sőt, eljutott arra a szintre, amikor (mint a Kopogd le a fán!-ban) már nem lehet tudni, hogy Papinek ölte-e meg Pakocsánt, vagy fordítva és hogy ez gromek vagy nem. A regény ismerete nélkül a néző elveszett a kémek , ellenkémek, Ferikémek és Terikémek között. Volt ugyan néhány pillanat, amikor a vége felé Burton az ő színészi szintjén fejti ki a kémség és az emberség összeegyeztethetetlenségét, de a többi két óra, hát, szomorúan felejthető. A film elején viszont ott volt a Fal és a Check Point Charlie, és eszembe jutott, hogy ott lehettem, amikor a Fal leomlott .És hogy akkoriban (akkoriban…) nagyon, nagyon jó volt a németek közt magyarnak lenni. És hogy mégis van erkölcs meg igazság valahol. Csak meg kéne egyszer végre találni már. |
2013-06-05 11:58.16 |
A legkedvesebb költőim egyikétől,a legkedvesebb versem.
Federico García Lorca: Alvajáró románc Zöld, szeretlek, zöld, imádlak. Zöld szél. Zöldbe borult ágak. Bárka ring a tenger fodrán, ló és lovas hegyre hágnak. Lány álmodoz könyöklőben, árnyék borul derekára, zöld a haja, zöld a húsa, hűlt ezüst a szeme-párja. Zöld, szeretlek, zöld, imádlak. Cigányhold süt cigánylányra. Már minden a leányt nézi, ő nem érzi, nem is látja. * Zöld, szeretlek, zöld, imádlak. Dércsillagok vonulása, uszonya a homály-halnak virradatot hoz világra. Im, a szelet, mint a smirgli, érdes füge-lomb sikálja, a hegy agavé-bozontja nagy vadmacska borzas háta. Ó, ki jönne? Honnan jönne? Könyöklőben a lány árva. Zöld a haja, zöld a húsa, ecet-özön lett az álma. Cimbora, én elcserélném hátasomat a házával, tükrével a kantárt, nyerget, késemet a pokrócával, mert én vérben lovagoltam a cabrai hegyen által. Kis cimbora, ha tehetném, egyezséget kötnék bátran, de én nem én vagyok immár, és a házam se a házam. Cimbora, a magam ágyán illőn várnék a halálra, vaságyra, ha ledűlhetnék, jó hollandi gyolcs havába! Mellem torkig fölhasítva, ekkora a sebem, látja. Lát a szemem barna rózsát fehér ingen háromszázat. Övkendőd is vértől büdös, dagadozik vérben ázva. De én nem én vagyok immár, és a házam se a házam. Akkor menjünk föl a hegyre, hegy-párkányok határába. Hadd menjek föl a magasba, föl a magas kő-hazába, hold-párkányok alá menjünk, vízömlésbe, zuhogásba! * Két cimbora megy a hegyre, föl a magas kő-hazába, elcsöppentett könnyük, vérük azt az utat kicifrázza. Imbolyognak bádog-lámpák, borítják a tetőt lázba. Fölsebzi a hajnal bőrét üvegdobok roppanása. * Zöld, szeretlek, zöld, imádlak. Zöld szél. Zöldbe borult ágak. Két cimbora megy a hegyre, hosszú ott a szél fuvása - epe, ménta, bazsalikom ízét szárítja a szájba. Cimbora! A lányod hol van? Hol a kesergő, az árva? Várt az téged számtalanszor, szűntelenül jöttöd várta. Zöld könyöklőn arca harmat, fekete volt haja sátra! * Ciszternában a cigánylány. Síma vízen ring az árva. Zöld a haja, zöld a húsa, hűlt ezüst a szeme-párja. Fönn lebeg, mert a hold vette fényes-jeges agyarára. Édes lett az éj is végül, mint egy kedves tér magánya. Künn a kapun részeg zsaruk zörömböltek, de hiába. Zöld, szeretlek, zöld, imádlak. Zöld szél. Zöldbe borult ágak. Bárka ring a tenger fodrán, ló és lovas hegyre hágnak. /Nagy László fordítása/ |
2013-06-05 11:54.55 |
Ez most a filmszínészről fog szólni, a politikus (mint általában a politikusok) nem érdekel.
Bár Ronald Reagan igen mélyről jött, támogató édesanyja segítségével szép esélyekkel indult az életben. Igaz, az alkoholista cipőboltos apa sokat nem segített rajta, de saját erejéből mégis sikerült elvégezni még a főiskolát is. Egyik mellékkeresete volt, hogy sportriporterkedett helyi (chicagói) rádióállomásoknál, a hangját imádták a hallgatók. De 1937-ben , ahogy nagyon sokan akkor, ő is elindult Hollywoodba, a filmes karrier felé. Nagyon jóképű és sármos férfi volt, rögtön ráragadtak a pisztoly-és egyéb hősök epizódszerepei. De kiderült, hogy nem rossz színész. Aki megállja a helyét Humphrey Bogart mellett és nem csak észrevehető, de látható is, az már azért valami. A Sötét győzelem és Az út Santa Fébe nézhető most is (utóbbit Michael Curtiz rendezte, ő pedig nem foglalkoztatott kutyaütőket.) Érdekes, hogy a jövendő politikus hamar kibújt azért belőle, kétszer volt a filmszínész-szakszervezet elnöke. Innen indult el a másik útja, hiszen akkor a filmipar valóban igazi iparág volt. Filmezni azért bőven maradt ideje. Utolsó filmje 1967-ben készült, úgy, hogy akkor már Kalifornia kormányzója volt. 13 év múlva lett először az Egyesület Államok elnöke… Filmográfiája itt olvasható, nem semmi mennyiség ez. [link] |
2013-06-02 21:05.39 |
Ha valakit érdekel a brit királyi család, mostanában sok érdekes műsort láthat a BBC Entertainmenten.
A királynő gyémántjubileuma alkalmából folyamatosan láthatók fikciós- és dokumentumfilmek. Ma például (későbbi többszöri ismétléssel) a II.Erzsébet megkoronázásáról készült dokumentumfilmet lehetett látni. Rendkívül érdekes volt, különleges, felemelő. És televíziótörténeti jelentőségű emlék is, hiszen ilyen szintű élő adást addig soha sehol nem csináltak. De fennmaradtak színes filmek is, ezek szintén láthatók. Hallhatjuk az uszályhordozó hölgyek apró történeteit, vagy azt, hogyan tervezték-készítették az öltözéket. Különleges műsorok ezek, nagyon ajánlom. |
2013-06-02 19:53.18 |
Sosem jutott eszembe, hogy a pireuszi kis prostituált története és a Zorba, a görög között lehetne valami szellemi kapcsolat.
Pedig van. Itt is, ott is a túlbonyolítással, az agyongondolkodással, az unalmas esztétizálással, az értelmiségi nyavalygással száll szembe az egyszerűség, a naivitás, a hétköznapok örömeire vigyázó, az örömre koncentráló életérzés. És mindkét főhőst istenáldotta lelke viszi keresztül saját élete konfliktusain. Lehet, az egyik élet apró zavarai meg a másik élet tragédiái között van mennyiségi különbség. Már ha van. Mert élni mindenkinek azt az életet kell, ami neki jutott. Zorba és Eija kitáncolja magából a bút és az örömöt, megosztja másokkal, így kevesebb lesz a bánatuk a tánctól, ahogy több az örömük. A tengerbeugrálós jelenetek még a Mamma Miában is visszaköszönnek, és minden filmben, hol a görögök világszemlélete jelenik meg: az életöröm minden bajon-bánaton át. És ez így is van. Most is így van, pedig sok és nagy baj van abban az országban, de élni, és örülni teljes szívvel tudnak. Meg táncolni a buzuki zenéjére, ugyanígy, ahogy ebben a filmben, 1960-ban. „A férfi saját örömére táncol”, tanítják a nyaffadt amerikainak, vagy megérti a film végére vagy se. Közepes a film, személy szerint Melináért sem voltam nagyon oda, elszállt az alakítás fölött az idő. Ám a zene remek, a Pireusz gyermekei örök sláger, ahogy a fekete –fehér filmben is látszik, milyen mélykék az Égei tenger vize. Zorba meg Eija valahogy mégis együtt táncol a filmtörténetben, megmutatva, ha ép a lélek, nem győzheti le semmi. |
2013-06-02 16:21.52 |
Volt egy Dunakanyar Domján Edittel és Mensáros Lászlóval is.
Meg a Bösendorfer Sulyok Máriával és Garas Dezsővel. |
2013-06-02 11:24.57 |
Szobrot és park-elnevezést kapott Ruttkai Éva.
A szobor (szerintem) borzalmányos, de a szándék dicséretes.:)) [link] |
2013-06-02 11:20.27 |
Ezt találtam összesen.
[link] Ha van kedved, nézz be a Pudovkin-topikba, rád gondolva állítottam össze.Mert téged is érdekel a russzisztika.:)) |