![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Fargo - Paramount Network, 23:45 |
Barátság az ördöggel - Filmbox Premium, 00:30 |
Nem - HBO3, 01:00 |
Vadon - TV4, 01:00 |
A gyanúsított - Film4, 01:10 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Juliette Binoche (61) |
Oscar Isaac (46) |
Mark Mancina (68) |
Brittany Snow (39) |
Valérie Lemercier (61) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Hétvégi hajsza ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Matilda Firth ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
2013-07-23 10:32.01 |
Jó író volt, Az ezüst kecske meg A nap fiai még most is olvasható.
A színdarabok fölött elszállt az idő vasfoga, de azért a Tanítónőben Latinovits nem felejthető, szegény Polónyi Gyöngyivel. Az is Kazimir-rendezés volt. |
2013-07-22 23:22.49 |
A film "A sors iróniája, avagy jó fürdőzést."
Eldar Rjazanov rendezte, a filmkaton nincs fent. De itt megnézhető. [link] |
2013-07-22 18:26.51 |
Sidney Lumet, a neves propagandafilmgyártó adott az iparnak alaposan. Már rögtön az elején megcsinálta az amerikai igazságügyi rendszer rohadt propagandáját, a Tizenkét dühös ember című szeméttel.
Aztán nem átallta a vad életmódot propagandizálni, egy kis nyálas senkivel, akit Marlon Brandonak hívtak. Még ez sem volt elég neki, propagandizálta egy Arthur Miller nevű zsidó egyik drámáját, utána meg a kábítószer-fogyasztást népszerűsítette, belevonva a Katharine Hepburn nevű zsidóasszonyt. És ez a propagandista csak nem elégelte meg! Sorozatban nyomta a háborús propagandát,sőt, arra akarta rábeszélni a rendes embereket, hogy lovakkal szexeljenek,hát nem felháborító? Sőt, a rendőrséget sem kímélte, pedig azok megvédik ám a polgárokat, az a kis szaros Serpico mit hablatyolt abban a propagandafilmben összevissza?? Utána még belepropagandizált az eutanáziába is, nyilván a zsidó orvos-összeesküvés bízta meg. Aztán, elkezdte nyomni ezerrel, hogy álljál, fiam, hászid zsidónak, az olyan tuti egy munka! Igaz, beállni csak úgy nem lehet, olyan tíz év kell hozzá, ha esetleg befogadnak, addig kitanulhatod a beledet, napi tizenkét órában, mindenféle zsidó szeméttel, azok meg rükvercbe írnak, mert még írni se tudnak rendesen. És ugyan a hászidizmust még a zsidó ortodoxia is vitatja erősen, de rá se ránts, olyan szuper egy élet az, hiszen csak olyan 700 törvényt kell megtartani, ami a napod minden percét és az egész életedet szabályozni fogja majd. Egyetlen saját döntésed nem lehet, soha, hát nem hepi buli ez? Ha valaki pedig úgy vélné, hogy egy fontos erkölcsi probléma adekvát ábrázolása az művészet és nem propaganda, az nyilván hülye. És hogy Sidney Lumet kiváló filmje két kultúra összeegyeztethetetlenségéről szól, ami mindig is gátolni fogja az emberek közötti természetes kapcsolatok létrejöttét, az nagyon téved. Téved az is, aki a két világ összecsapásának keretét jó kriminek tartja, a környezet ábrázolását pedig hitelesnek és megrendítőnek. És nyilván rosszul teszi, ha végigizgulja a történetet, és próbálja átérezni, milyen lehet egy déli színesbőrű fiúnak, ha egy déli középosztálybeli fehér lányba szeret bele, ha egy muzulmán fiú egy katolikus lengyel lányba szeret bele, ha egy indiai bráhmin orvos egy pária takarítónőbe szeret bele, ha Rómeó Júliába szeret bele. Aki ezt teszi, az valószínűleg a judeobolsevistacionista-mittoménmilyenista világösszeesküvés része. És zsidó. Meg néger.Ja, és leszbikus cigány is. (Esetleg elfelejtettem valamit, aminek alapján itt most egy jóízűt lehet gyűlölködni?) |
2013-07-22 16:32.38 |
És teljesen elképedtem, hogy a remake sem rossz, pont negyven év után megcsinálva.
Nagyon izgalmas volt,hogy megnéztem egyvégtibe a kettőt egymás után. Persze, az első, az felülmúlhatatlan. De nem lett rossz a remake sem. nem zseniális, persze, de nem is rossz. Pl. a Solarisnál ez nem jött be. Az eredeti, az az filmtörténet egyik nagy csodája, a remake... na, jobb, ha nem is mondom. |
2013-07-22 15:36.14 |
Láttad a Tizenkét dühös ember-t? Mert abban Henry Fonda... hát, arra nincs is megfelelő szó. |
2013-07-22 15:34.14 |
Ő volt, bizony.
Azt sajnos, elmulasztottam, a fene egye meg. |
2013-07-22 15:20.52 |
Még egy eszembe jutott, a Képzelt riport-ban is játszott. Ő énekelte a "A fák is siratják"-dalt, a mai napig azt tartom a darab legszebb dalának. És az egyik legszebb Adamis-szöveg.
Hogy is felejthettem el... Megtaláltam az eredeti felvételt is. http://www.youtube.com/watch?v=I2UTDMTsLRw |
2013-07-22 15:20.30 |
Az Adáshiba, igazad van, de jó előadás volt az,Páger, Bulla Elma, Béres, Tahi Tóth, Halász Judit.
A Pesti Színházban volt,többször is láttam. |
2013-07-22 11:36.11 |
Aki szereti a hangoskönyveket, Szilágyi Tibor olvassa fel a Mester és Margaritát.
Az egyik legjobb felolvasás, amit valaha is hallottam. |
2013-07-22 11:31.37 |
Te is jól tudtad Béres Ilonát meg a Vígszínházat. Én tévedtem.
Ebből az a tanulság, hogy az emlékezet a legkevésbé szavahihető tanú... :)) (Ment mail.) |
2013-07-22 11:29.55 |
Szégyellem magam vastagon, jó hogy szóltál!!! Béres Ilona 15 évig volt a Vígszínház tagja...
De vajon miért nem emlékszem egyetlen ottani alakítására sem??? A Madáchból igen, a Nemzetiből igen, onnan nem. Nem az volt, hogy nagyon sértődöttem ment el a Vígből, mert nem kapott megfelelő szerepeket? |
2013-07-22 10:56.54 |
Érdekes film volt ez.
Nagyon beszédes a dátum, amikor készült: 1957. Elült a nagy vihar, a konszolidáció első lépéseit nem kísérhette a dalos-táncos termelési hejehuja, a munkaverseny meg az ideológiailag fejlesztésre szoruló feleségek átnevelése, vagy akár az áruhalmozók elleni harc. A magánélet kellett már nagyon , mert hiszen az is van, a szocializmusban is. És van olyan is , hogy egy férfi azt szeretné, jól járjon mindenképpen, legyen család is, szerető is, legyen minden. Szabályos háromszögtörténetet látunk, de azért egészen mégsem. A „harmadik” itt nem gonosz ribanc, hanem csak egy 24 éves lány, aki elhiszi, hogy a házasságra, a „tisztességes asszony „ rangjára neki is joga van. Holott az nem rang és erre nincs joga sem senkinek. Meglepő, hogy a film legfeljebb butácskának és tapasztalatlannak ábrázolja a lányt, tíz évvel később már erkölcstelen céda lett volna... A feleség az erősebb jellem, a válás akkoriban nem volt még olyan általános, az elvált asszony –bélyeg (vidéken főleg )kemény következményekkel is járt a társadalmi megítélésben. De ennek az asszonynak elhisszük, hogy meglépi, hogy megáll a lábán, hogy nem bocsáthat meg. A férfi, az egy házatlan csiga, akinek se a váláshoz, se a maradáshoz nincs elég gerince. Más szerve az, amelyik dönt helyette, pontosabban éppen, hogy nem dönt. És hogy két szék közt szépen pofára esik, láthatólag nem érti. Mert ez az anyámasszonykatonája-fajta málé, ez nem fog sosem felnőni. Három nagyon jó alakítás erősíti a filmet sokkal jobbra, mint a forgatókönyv. Somogyvári Rudolf olyan, amilyennek személy szerint nagyon kedveltem. Jó színész volt, de nem volt nagy színész, viszont ilyen „jókból” minél több van, annál színvonalasabb a színház meg a film. Vass Éva színtelenebb itt, mint amekkora a tehetsége, szerepe egyáltalán nem volt megírva, tett vele, amit tudott. Sütő Irént jó volt látni, finomsága és eleganciája Szellay Alice-re emlékeztetett. És benne volt a filmben Titkos Ilona, Kállai Ferenc, Tompa Sándor, Egri István, Békés Itala, sok-sok csillag. Általában is, a film olyan volt légkörében, mint a negyvenes évek filmjei, olyan volt a hangulat, a színészvezetés stílusa is. Hiába, a vihar elült, előjöttek a régi értékek, és Bán Frigyesnek úgysem lett több olyan filmje, mint a Talpalatnyi föld. Abból a tehetségből is "csak" egy műremekre telt. És sok jó meg nagyon jó filmre. Az meg voltaképpen nem is rossz arány. |
2013-07-22 10:31.24 |
Ez nagyon szép volt, gratulálok. |
2013-07-22 10:30.20 |
Ma reggel láttam egy régi Gyilkos sorok-epizódban. :)) (Ha a Viasat ismétli, a 22 .rész volt.)
Itt Megan Porter Follows néven szerepelt, a házassága alatt viselte a férje nevét.Idősebb volt már, mint az Anne kezdetekor, de sokkal azért nem. Nagyon jó volt látni. |
2013-07-21 18:07.14 |
Az általam egyébként is imádott hollywoodi evergreenekből messzire kiemelkedik ez a helyes musical.
A Ninocska hazánkfia műve, de Greta Garboval nem jött össze. Talán azért, mert Garboból hiányzott a humorérzék... illetve Ernst Lubitsch nem nagyon tudta eldönteni, mennyit adagol a komolyból, mennyit a vígből. Ebben a filmben rendben volt minden arány, a mai napig nézhető aranyos paródia jött össze szociálizmusról és kapitálizmusról. Meg persze az asszonyi természetről , amelynek első számú célja a házasság és az otthon. (Már akinek ugyan , de akkor ez rendben volt, mint törekvés. Még egy képzett szovjet nacsalnyica lelke mélyén is, ha tartott ilyent egyáltalán.) Sajnos, keveset táncolt a két zseni a főszerepekben, akiket bármeddig nézni tudnék, annyira profik. De azért Fred a rock and roll -jelenetben megmutatta , mit tud. És teljesen elbűvölt, hogy hiba is csúszott ebbe a jelenetbe, leesett a cilindere.De a tökéletesség még jobban szerethető, ha egy aprócska pötty is színezi, így emberivé lesz. Mert Fred Astaire tánctudása néha még a nehézkedési erő összes törvényeit is képes megkérdőjelezni. A dalok feliratozása viszont botrányos, a szövegeknek az eredeti tartalommal a lehető legtávolibb kapcsolata sem volt. Még az is feltételezhető, hogy a feliratozónak a minimális nyelvtudás sem állt rendelkezésére... Aranyos film, igazi, szerethető, felhőtlen szórakozás. |
2013-07-21 17:52.14 |
Nem minden férfinak a bögyös szőke jön be...
Audrey a világ egyik legszebb nője volt,az a fajta, akit még irigyelni sem lehet a szépsége miatt. Csak csodálni. Mert ilyen szépség ötvenévente egyszer, ha születik, "földi" nőknek ez nem jut, minek irigyelni. :)) Viszont az öltözködési stílusa a mai napig ikon, nagyon sok mai tervező veszi az ihletet tőle.A fiatal nők mostani ruháinak nagy részét Audrey is szívesen viselné. (Az idősebbeknek meg mindig aktuális lesz ez a stílus, legfeljebb kicsit alakítva. Én bevallom, a mai napig megnézegetem Audrey ruháit,ha valami különleges alkalomra varrok vagy varratok.Onnan mindig jön ötlet.) Mit írj a férfiaknak? Hát pl. hogy miből jön össze az a varázs, ami a nem bögyös szőkéket is ikonná teszi. Hogy milyen, ha valakinek egyénisége,jelleme van,éles nyelve, elképzelése a világról és önmagáról... Bár, újat nehéz lesz mondani. Ebben a topikban olyan Audrey Hepburn- monográfia jött eddig is össze, amit egyszer meg is kéne írnod. Könyvben. Én biztos elolvasnám. |
2013-07-21 16:21.31 |
Amit a Duna lead kétszer, azt leadja többször is, az biztos.Valamikor csak el fogod csípni!
Belenéztem az ajánlójába, meglepően modernnek tűnt. És Sütő Irént ritkán lehetett filmen látni, pedig nagyon jó színésznő volt. |
2013-07-21 16:16.15 |
Most néztem, te láttad a Csigalépcsőt, és jót is írtál róla. |
2013-07-21 16:14.43 |
Láttam is, válasz holnap megy. A Régi idők fociját én sem nézem meg. De lesz egy régi film a Dunán, amit még nem láttam, a Csigalépcső. Somogyvári, Vass Éva, Sütő Irén, azt felveszem.
Find, ez téged is érdekelhet, a szereposztás nagyon izgalmas, a film 1957-es! És nagyon jól szórakoztam Fény a redőny mögött-ön, bár nem úgy , ahogy a rendező szerette volna. :)) |
2013-07-21 16:04.03 |
A kőszívű ember fiai is 1965-ben készült, de akkor Béres Ilona már régesrég nem volt kezdő...
Olyan filmek voltak mögötte, mint az Aranysárkány, az Esős vasárnap.A kőszívű kb. a hetedik-nyolcadik filmje lehetett. Még az a sanda gyanúm is lett, hogy a film készítői netán az Aranyemberre gondoltak, Timea valóban az első filmszerepe volt. A szituban különösen az a gyönyörű, hogy Nagy Attila játszotta Béres mellett a Kőszívűben Palvicz Ottót. Neki aztán igazán tudnia kellett volna, ki volt Alphonsine. :)) Béres Ilona nem játszott a Vígszínházban, így nem volt neki a direktora sosem Várkonyi. Csak filmen, épp a Kőszívűben. Szóval, mókás volt tényleg, a rácsok és a nyakonszúrás, isteni. De az végképp nem stimmölt, hogy az eltorzított holttest annyira titkos ügynök volt,hogy még a saját kollégái sem ismerték? És rögtön elhitték Latinovitsnak, hogy ő az??? Tényleg sok fogyatékos kém lehetett akkoriban... :)) |
2013-07-21 15:53.01 |
Latinovits, kérlek szépen,a Vidám Parkban átöltözött. Az alatt a rövid idő alatt, amíg az Elvarázsolt Kastély Mozgó Szobájában leverte a lámpát,sikerült neki tökéletes álorcát öltenie.
Sötétben, miközben valóban ingott-ringott a padló alatta.Nem ok nélkül ő volt a szuperkém. :)) Ő volt a randa szőke utas, akit Nagy Attila a végén kinyúvasztott. És felöltötte az ő álorcáját, úgy utazott tovább. Hogy miért, az ugyan nem derült ki,de cepelte szépen külföldre a radioaktvív csomagocskát... |
2013-07-21 15:21.05 |
Fogadást kötnék rá, hogy lesz. Csak ahogy a régi mondás tartja, úrinő biztosban nem fogad. :))
Egyébként sziasztok! |
2013-07-21 15:19.50 |
Igazad van, Lector, a Foto Háber a jobb. Csak ezt láttam régebben.
Mert ugye van ebben a filmben igazán minden, kis kém és nagy kém, jó kém és rossz kém, valódi kém és álkém, kicsi kém és kedves kém, Vilikém és Lilikém. Szakáts Miklós , aki merőben szokatlanul jó ember, Latinovits, aki már gyakorlott rossz ember. És úgy nyírja ki Várkonyit, ahogy abban az időben valószínűleg reálice is szerette volna. Van benne Pécsi Ildikó, fénykorában és 95-ös kebelmérettel, Bánhidi László, úgy mint mindig, a szekérenzötyögő beszédstílusával. Ja, még Bessenyei is van. Ő csak úgy. Viszont az azonosíthatatlan áldozat azonosítását lyukkártyás számítógéppel végzik. Eljátszottam a gondolattal, hogy csak nem az orr- és egyéb lyukait próbálják az akkoriban hipermodern szerkezettel identifikálni? Lézerfegyverrel lőnek, miközben a rabot azért sikerül megléptetni, mert a sorompó az atyaúristennek se nyílik ki. Mert az nem a pályaőr dolga, aki meg is mondja, közben vígan szalonnázik. És a rendőr, aki a szuperfontos álrabot szállítja, ebbe bele is nyugszik, nem ő dóga, hát nem ő dóga, mit lehet tenni végeredményben. A szigorúan titkos objektumról , melyre ki van írva, hogy kempingcikk-gyár, csak az egészen hülye és vak kém nem tudja, hogy ott strandlabda gyártása nem nagyon esélyes. Mert egyébként minek őriznének katonai figyelőállásokkal kacsaformájú úszógumikat? És ugyan a főzár valami fénykódos kütyüvel nyílik, de utána az őr szabálos kettes kulccsal zárt lemezszekrényből halássza ki a titkos dokumentet. A szuperkémet üldöző kocsi elakad a sárban, de televíziós rendszerrel figyelik a rendes Stadtrundfahrt Budapest- tourt tevő körözöttet. Aki tényleg egy touró, mert ahelyett, hogy iszkolna, még az Elvarázsolt Kastélyban is előfordul. Különös tekintettel a szoknyafelfújós csapdára, ugyan ő férfi, bár akkor már az se biztos… Mert a külföldiek árnyalt finomsággal tudnak magyarul, egyes szereplők meg csak úgy elvesznek a film folyamán. Igaz, az sem nagyon derül ki, hogy mit is akarnak csinálni ezek a színváltozós illetők? Robbantani? Tervrajzokat csórni? Mert a végén valami radioaktív alkatrészt cígöl a rosszember kis apart aktatáskában, közben meg is süketült. Mert ahogy a titkos Geiger-Müller számláló sípol, arra még a süket kém is figyelne. Sok ebben a filmben a fogyatékos kém, nem csoda, hogy a szocializmus bedőlt, a kapitalizmusban meg válság van (bár az utóbbi nekünk legyen mondva…). Viszont a Bartók Béla út meg a Móricz körtér még most is az. Nehogymá’ valaki épp ebből a filmből kapjon ötletet, hogy átnevezze… Mindenesetre, aki nem élt át a Wiener Walzeren egy vámvizsgálatot, annak kevés ismerete van az élet lehetséges nagy kalandjairól. |
2013-07-21 11:59.58 |
Spoiler! (Bár a történet lényege valós, tehát utána lehet nézni.)
Iszonyatos bűncselekményeket elkövetett ember, megérdemli –e a szánalmat, a megbocsátást, és azt, hogy börtönélete emberhez méltó körülmények között teljen le? Ha megnézzük a filmet, először valóban ez tűnik a legfontosabb feltett kérdésnek, amire a nézőnek válaszolnia kell. Nem könnyű, mert vannak olyan bűnök, amelyek megtorlást érdemelnek csak, a film főhősnőjének bűnei ilyenek. Ám ez teljesen független attól a másik kérdéstől, nevezetesen : ha férfiakat hasonló cselekményekért feltételes szabadlábra helyeznek, a követelmények ehhez női elkövetőnél miért sokkal szigorúbbak? Aztán, létezhet-e olyan bűn, amiért élő és érző emberi lényt az állatok esetében is erkölcsi alapon kifogásolható, borzalmas körülmények között tarthatnak éveken keresztül? Annak elvi tudomásulvétele mellett, hogy az ember többek közt attól különbözik az állattól, hogy megbánást tanúsíthat és változásokon mehet át? Erről is szól a film, és már másról nem is kellene a folyamatos érdeklődéshez. De ez csak ok arra, hogy Lord Longford személyiségének változásait végigkísérhessük. És megpróbáljuk azonosítani azt a pontot, amikor biztosan rálépett a jóság és a megbocsátás már elvakult és gőgös képviseletének útjára. Mert a főhős, buzgó katolikusként, a megbocsátás feltétlen híve. A bűnt gyűlöli, ám a bűnöst nem, mintha az elkövetett bűn önállóan létező független eleme lenne valóságnak. A pártfogásába vett gyilkos asszony nem azért rossz alanya Lord Longford lelki fejlődésének, mert hideg és hazug pszichopata . Tehát nem azért, mert a főhős rossz alanyt választott hite legnagyobb próbájának. Hanem azért, mert a lord átvette istentől a megbocsátás feladatát. Ember embernek megbocsáthat , de nincs joga ahhoz, hogy a megbocsátást más emberek lelkiismeretére ráerőszakolja. Lord Longford tragikus tévedése ebben rejlik, kampánya a gyilkos asszonyért saját hitét tagadja meg, az isten mindenhatóságába vetett bizalmat. Ezért szorul kemény és szigorú önvizsgálatra, mert embernek mások helyett nincs joga megbocsátani. Nagyon jó film a Longford, kiváló alakítások, abszolút filmes profizmus, egy pillanatig sem szűnő feszültség. És az emberi lét legfontosabb erkölcsi kérdései, amelyekre a néző a választ nem kerülheti el. |
2013-07-21 11:28.34 |
Zene füleimnek, amit írtál. Orosz zene. :)) |
2013-07-21 11:27.13 |
Kapott díjat, nem is keveset. Kétszeres Oscar-díjas, kétszeres Golden Globe-os, van Emmyje és számtalan jelölése. |
2013-07-20 11:10.00 |
Nagyon nagy rendező volt, Major mellett a másik legnagyobbja a kornak. Kazimir képviselte a Sztanyiszlavszkij-féle rendezői iskolát, Major a brechtit.
Egymást nemigen kedvelték, de ha jó színházat akart az ember látni, az ő rendezéseikben nem lehetett csalódni. Mert ha nem sikerült, akkor is isteni vitákat eredményezett legalább, az meg csak előre vitte a dolgokat. Bár Latinovits vele se bírta ki sokáig, három legnagyobb alakítása közül kettőt vele csinálta: Cipollát és az Őrnagyot. Nagy időszaka volt az a Thália Színháznak,a Rozsdatemető, Bródy Tanítónője, a Komámasszony, hol a stukker? , a Ki lesz a bálanya?, sorolni is nehéz. De fogom még, mert Kazimir megérdemelne egy komoly pályaképet. Jó, hogy felidézted, örülök neki. |
2013-07-20 11:01.16 |
Ebben tévedsz. Venczel Verának ez már legalább a negyedik filmje volt. Sőt , hamarabb készült a Kárpáthy Zoltán,amivel igazából befutott.
Nem bővítettek neki semmit főszereppé. Az "Egy szerelem három éjszakája"-film az első magyar musicalból készült, Hubay Miklós színdarabjából, Vass István verseivel,Ránki György zenéjével. A darab bemutatója igazi legendává vált,különösen a rádiójáték-verzióban. Váradi Hédi, Kálmán György, Horváth Tivadar volt többek közt a főszereplő. Sennyei Verára , a nagy színésznőre máig a színdarabban nyújtott alakítása miatt emlékszik, aki emlékszik. Júlia a darab és a film egyik főszerepe. A történetet Radnóti és Fanni ihlette, ezt a szerzők mindig el is mondták. Tóth Benedek sajnos, a Kanyaron túl idején már halott volt... |
2013-07-19 20:30.39 |
Régi magyarfilm-mániásoknak!
Ez igazi kincs, az egyik legjobb magyar krimi, Latinovits csúcsidejéből. Vetítik: 2013. július 21. vasárnap, 12:50 , DUNA Tv 2013. július 22. hétfő, 03:20 , Duna World |
2013-07-19 20:25.04 |
Szerintem a film sokkal, de sokkal jobb volt, mint a könyv. Berkesitől egyébként mindig kiújult az álomkórom,olyan jókat durmolni, mint az ő könyvei közben, csak Szilvási Lajoson tudtam még.
Bambika, mégeccer mondom, rém örülök, hogy itt vagyol. De most elköszönök, mert dógomvan, mint Micimackónak. Remélem, nemsokára találkozunk megint az "oázisokban".Meg csinálunk is párat. :)) |