Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Bérgyilkosok - AMC, 10:10 |
A tanú - Magyar Mozi TV, 10:25 |
Vermonti rejtély - Film4, 10:45 |
Joika - Cinemax2, 10:50 |
A legszínesebb karácsony - Izaura TV, 11:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jay Brazeau (71) |
Ralph Fiennes (62) |
Hector Elizondo (88) |
Guido de Angelis (80) |
Kamarás Iván (52) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Forró rágógumi 9. |
Alan Ritchson |
2013-11-20 16:43.38 |
Robert Altman zseni volt. Ez nem is vitatható, ha a zseniség mértékét azzal mérjük, tudott-e valami olyant közölni a művész a világgal, amit senki más nem tudott addig.
Sajátos zseni volt, az a ritka madár, aki egyaránt bevette a nézők szívét és gondolkodását, de a pénzügyi siker sem maradt el művei mellől. A kritikusok pedig a lehető legmagasabbra értékelték tehetségét. Nagy reformer is volt, fikciós filmjei dokumentarista hitelessége elképesztően izgalmassá teszi világát, a humor és az irónia helyét filmes drámában pedig úgy értelmezte , ahogy addig senki. És emellett isteni sztorikat filmesített meg, a színészek pedig olyan szabadok voltak mellette, mint a madár. A legnagyobbak álltak sorba nála szerepért, hogy végre igazából kilubickolhassák magukat az Altman-teremtette igazi alkotói légkörben. 1925-ben született gazdag, német származású család fiaként, ennek megfelelően a lehető legjobb nevelést kapta. Az egyik legnevesebb katonai akadémián szerzett diplomát. Természetesen a hazafias-katolikus elveknek megfelelően a világháborúból kivette részét, mintegy 50 repülős bevetés után szerelt le 1946-ban. Egyáltalán nem gondolt a filmezésre, mint lehetséges életpályára, csak úgy mókából benyújtott egy forgatókönyvet barátjával, amit véletlenül elfogadtak. Dokumentumfilmek sokasága után az első fikciós filmje is magán hordozta még a dokumentum-jelleget, a fiatalkorú bűnözés volt a témája. Ez a pontosság és hitelesség később is meghatározta művei hangját, hősei a lehető legtermészetesebb módon léteznek a fikciós közegben is. Bár a James Deanről forgatott dokumentumfilm már nagy megtiszteltetésnek számított, Altmant a pályáján Hitchcock indította el igazán. A két tévés epizód után Altmant felfedezte a televízió, és ő a televíziót. Saját bevallása szerint ez volt a legnagyobb két szerencséje: a dokumentumfilmek és tévé. Ezzel a két eszközzel találta meg saját formanyelvét. 1969-ben robbant a M.A.S.H., a filmvilág felfedezte a különös szavú zsenit. Ő azonban a lehető leghamarabb megalapította saját gyártó cégét, hogy ne kelljen függenie más akaratoktól. A M.A.S.H. nagyon nehezen készült, de Altmant nem lehetett eltéríteni elképzeléseitől. Jöttek is egymás után jöttek a jobbnál jobb filmek, igazából rosszat nem is tudott produkálni, még közepes is kevés van neki. A Gosford Park világa ott van a most világsikert arató Downton Abbey képsoraiban, Julian Fellowest Altman rugdosta addig, amíg neves színészként forgatókönyvírásra adta a fejét. Altman rendezői nagyságánál csak hatása nagyobb, nincs olyan jelentős kortárs művész, akin ne lenne látható az ő keze nyoma. Az emberi ostobaságnak, szűklátókörűségnek nincs nála nagyobb ismerője a filmvásznon, de ő az is, aki minden embert egyedi kincsként láttat. Két kedvencem, a Jöjj vissza, Jimmy Dean és Az utolsó adás talán a legaltmanabb Altman-filmek. Kisemberek különös és megismételhetetlen történetei, szólhatnának rólunk is. Ahogy Meryl Streep nézi az ócska kávézó ablakán betekintő angyalt, Altman általa mindannyiunk tekintetével láttatja az életet és a halált. |
2013-11-19 16:54.43 |
Talán ez lesz az.
http://www.filmkatalogus.hu/Tiszta-szivbol--f23956 |
2013-11-19 16:53.55 |
Talán ez lesz az.
http://www.filmkatalogus.hu/Tiszta-szivbol--f23956 |
2013-11-19 09:39.30 |
Nagyon halványan emlékszem a filmre, de a regényt nemrég olvastam újra. Az nagyon jó, talán a legjobb Zola, amit olvastam.
Van egy Hölgyek öröme-sorozat most (az a másik legjobb Zola), azt nem tudtam nézni.Annyira semmi köze sincs a regényhez, hogy nem is értem, miért az a címe, ami. Pont a lényeg veszett el belőle. |
2013-11-17 18:18.15 |
Nem láttam a műsort, de nagyon kíváncsi vagyok, melyik anekdota volt az. Elmondanád? |
2013-11-17 18:16.53 |
De attól még, vagy épp ezek ellenére, vagy ezekkel együtt, de a film remekmű.
Akkor miért is lenne fontos mindez... |
2013-11-17 18:14.55 |
Mert volt ifjúság és volt szerelem, mondja Csacsinszky Pali, Szép Ernő elbűvölő kisregényében.
Csak nem vettem észre, teszi hozzá, amikor már tudja, hogy Tóth Manci elutazott vengerkának Moszkvába. És Pali tudja, mi az, vengerkának lenni, hiszen éjszakázó ember ő is. Vengerkának lenni annyit tesz, hogy az úgy-ahogy eltáncolt szám után lemenni a vendégekhez, növelni az italfogyasztást, aztán lassan vagy gyorsan, de elkurvulni. Csacsinszky Pali, az emeletes marha akkor már tudja ezt, ahogy tudja, hogy Manci miért töltötte vele az utazást megelőző éjszakát. Hogy legyen egyetlen szép emléke, az egyetlen első éjszakáról, mielőtt arra a piszok életre adná magát. Hiszen, ahogy Manci mondja, nem minden lánynak van az, hogy férjhez menni, kisgyereket hordani, az nem minden lánynak van, miért ő legyen a kivétel? És a négy testvérkét el kell tartani. Akkor is, ha az ember tizenhét évesen lehet Little Baby vagy akár Tschardasch Sisters, a lelkében csak Tóth Margit marad. A kis lila ákác. Hogy melyikük erkölcstelenebb, a kis táncosnő vagy a méltóságos Lili asszony, aki négy férfit szédít egyszerre, arra is rájön Pali idővel. Nagy tanulság lesz ez neki, elkíséri egész életére. A filmben a kor és a szokások követelésére Székely István megszelídítette a befejezést, Pali még eléri a vonatot, amin Manci indult volna borzasztó „pályája” felé és hazaviszi a lányt. Arany Hédi megy tovább egyedül, neki már mindegy, a naponta változó „angol énekesek” nem tartják vissza. Persze, jólesik a befejezés a szívnek a remek film végén, hozzátartozik a meséhez. De elhinni nem lehet, mert ilyen befejezés csak a mesékben van. Szép Ernő a kisregény végén megírta az igazságot is. A film csodás, Ágay Irén olyan Tóth Mancit formált meg, amilyennek az író álmodhatta a felvágott nyelvű , édes , szűzies pesti lányt. Kabos Gyula, hát, ő a komikusok istenségei közé tartozik, amíg magyarul beszélnek a földön, Angelusz-Angela telitalálat. A zene olyan , hogy ha ma lennének suszterinasok , vagy akár cipőipari tanulók, most is dúdolnák minden utcasarkon. És ha volna verkli, játszaná az is. Közvetlenül a Hyppolit mellett , az első sorban áll ez a tüneményes vígjáték a magyar filmtörténetben. Öröm volt megint megnézni. |
2013-11-17 14:42.01 |
Mindig úgy gondoltam, hogy a boldogságra, vagy legalábbis az elégedettségre való képesség érzése olyan, mint a matematikai érzék vagy a jó énekhang, az emberrel vagy vele születik, vagy nem.
És alig lehet változtatni rajta, a legjobb szándékkal is csak nehezen. Hiszen aki a Boci, boci tarkát falsul énekli, elfújja valahogy egy kórusban, de Pavarotti, az nem lesz belőle. A film házaspárja képes az elégedettségre,.És ezen kívül nem is nagyon sokat tudunk meg róluk, nem is kell, érdektelen és unalmas emberek. A nő pszicho-, a férfi geológus, rendezett körülmények között élnek, szemmel láthatóan jó házasságban, a egyetlen fiukkal is harmonikus a kapcsolatuk. De ez ritka kis földszintes boldogság köréjük vonzza az ázott vagy a törött szárnyú madarakat, a zűrzavaros és peches, masszív alkoholista munkatársnőtől a megözvegyült testvérig.Mert a parázs langyos, de a langyos parázs mellett is jó melegedni annak, akinek szívében fagy van. Csakhogy a házaspárt és fiát igazából senki nem érdekli saját körükön kívül, semlegesek és hűvösek, érdeklődésük színlelt. Ha a kis kört megbontaná valami, azonnal összezárnak. A munkatársnő a fiú iránt érzett zavaros érzelmei miatt kicsukja magát a körből, és láthatólag az özvegyen maradt sógor sem alkalmas arra,hogy a zárt kör része legyen. A film ábrázolta egy év alatt nem történik semmi, a család üldögél saját önelégült világában, aminek szabályait semmi nem kérdőjelezheti meg. És aki ehhez nem alkalmazkodik, annak mennie kell. Mike Leigh nagyon jó filmet csinált megint, az angol színjátszás meg mindig a csúcson van. Lesley Manville akkorát játszik, hogy arra nincs szó. A Tom és Gerri páros kiválasztásánál Mike Leigh biztosan nem ok nélkül választotta Jim Broadbent mellé Ruth Sheent. A színésznő olyan döbbenetesen csúnya, hogy nehéz rá jelzőt találni, önelégültsége ezzel az elemi erejű csúfsággal együtt szinte karikatúra. A film végére a karaktert már a legszívesebben saját kezűleg fujtanánk meg. A rendező megint egyik kedvenc témáját piszkálgatta, a szeretet határait, esélyeit, a körön belül és a körön kívül levők között meglevő, át nem léphető határ okait, megoldási lehetőségeit. És megint arra jut, hogy nincs megoldás, az igazi szeretet ritka madár, de melegedni még egy kis parázs mellett is joga van bárki kivert kutyának is.Mert hogy kiből lesz a parázs élesztgetője és ki az, aki rászorul annak melegére, csak szerencse kérdése, semmi más. |
2013-11-16 18:29.18 |
Köszönöm szépen.
Úgy vagyok vele, hogy nekem tulajdonképpen mindegy, hogy egy remekmű milyen körülmények között készült. Hogy a rendezőnek volt-e eperohama közben, vagy hogy a színész allergiás volt-e mákostésztára. :)) A lényeg az eredmény. És ezért -szerintem- az sem lényeges, hogy maga M.Monroe mit gondolt erről a filmről. Neki joga volt még rossznak látni is. Érdekes lenne viszont kideríteni, mennyit változott Roslyn alakja novella eredeti megjelenéséhez ( ez olyan 1955 körül lehetett) képest. Mennyire szabta személyre Miller, amikor a forgatókönyvet írta? El fogom olvasni a novellát, ez nagyon érdekelne. Mert közvélekedés szerint Miller A bűnbeesés után c. drámájában állított igazán emléket Marilyn Monroe-nak.(Ez a szerep Váradi Hédi legendás alakításában volt látható Magyarországon is, mellette Kálmán Györggyel, fantasztikus előadás volt.) |
2013-11-16 18:20.04 |
Igaza van Vbacsnak, az a film még rossznak se volt jó... |
2013-11-16 18:15.14 |
Hát, rémséges ez a film, se füle, se farka, rejtély, mi mért történik benne. Ennyi remek színészt egy ilyen ádáz marhaságban...
De Törőcsik tényleg gyönyörű volt. Kállai Ilonát meg imádtam mindenben. (Mér ment ki a Ferencz Ferdinándot ünnepelni a Garas ingben-glóriában?? Ez már örök rejtély marad.) |
2013-11-16 16:49.16 |
Remélem, jönnek sorban vissza törzsvendégek meg a látogatók.
De azért volt egy érdekes dolog.Most az előbb Darvas Szilárd "Hogy köhögjünk, mit köhögjünk" c. könyvét kezdtem olvasni. D.Sz. híres konferanszié, humorista volt, ez a kötet nagyon kellemes olvasmány, karcolatok, humoreszkek, paródiák vannak benne. Rögtön a 31. oldalon olvasom a következő címet: "Itt a forint! Tomboló siker a Nemzeti Színházban!" A karcolat arról szól, hogy az iszonyú infláció után megjelent friss forintban kapták a színészek is a fizetésüket. Idézek:"Váratlan fordulat áll be, megérkezik Major igazgató egy szatyor pénzzel." Később: " A szereplők között első helyen Major Tamást említjük, aki tökéletes átéléssel tette magáévá a színészek nyomorát, és nem nyugodott addig, amíg ezt a felfogást az illetékes miniszter is magáévá nem tette. " Nem gondoltam volna, hogy egy humoreszk-gyűjteményben Tomink megjelenik a Kávéház újranyitásának a napján. Véletlen, ugye... :)) |
2013-11-16 16:40.41 |
Teljesen el leszek kényeztetve, és akkor majd jól elbízom magamat! :))
Olyan kedvesek vagytok, köszönöm nagyon. |
2013-11-16 16:06.04 |
Nagyon kevés olyan színész van, akit mindenki ismer. Clark Gable ilyen, aki filmnéző, egyszerűen tudja, ki ő, tudja akkor is, ha nem is látta soha egyetlen filmjét sem.
Clark Gable a mai napig úgy tölti be a filmvilágot jelenlétével, mint a levegőmolekulák. Pedig elképesztő, hogy 112 éves lenne ,ha élne, és már több mint ötven éve, hogy meghalt. Rövid élete alatt sikerült halhatatlanná és megkerülhetetlenné válnia. Az Elfújta a szél Rhett Butlere több nőt gyógyított ki a frigiditásból, mint ezer pszichoterapeuta. Mert Clark Gable körül sistergett a szexualitás, nemzedékek asszonyai nézték-nézik ájult rajongással a markáns arcú macsót. Az Elfújta a szél végén odavágott mondatából azóta nincs nő a világon, aki ne tudná meg, hogy kell(ene) bánni a férfiakkal. Ő volt a világ legklasszabb cowboya, pisztolyhőse, azt az ideált ábrázolta tökéletesen, amilyennek édesapja szerette volna látni. Aki nem is nagyon örült, amikor kiderült, a fiút érdekli a zene, versmondás, a színjátszás. De Gable élete azért a tanulni nemigen szerető amerikai fiúk útját járta sokáig, csinált ezt-azt, félkedvvel, félsikerrel. De aztán csak elkezdett játszani jelentéktelen társulatokban. Nem nagyon volt sikere, el is szegődött nyakkendőügynöknek, ám egy neves színésznő kérte, térjen vissza a színpadra, van tehetsége. Jegyezzük meg a nevét a hölgynek: Laura Hope Crews, ő lett az Elfújta a szélben Pittypat néni… Későbbi felesége, a 17 évvel idősebb Josephine Dillon rendbeszedte elhanyagolt külsejét, megtanította beszélni, megjelenni, kitalálta szépen. Lassan indult a pálya, de azért játszott Erich von Stroheim A víg özvegy c. némafilmjében. Akkor már egyszerűen Clark Gable néven. (Addig a William Clark rövidítéseként a WC Gable nevet használta, nem vicc…) 1930-ban szerződést kötött az MGM-mel egy hatalmas színpadi siker után Az utolsó mérföld c. színdarabban. Összejött a színész és keresett típus, férfias és kemény gazember-hiányban szenvedett az MGM, Clark Gable megfelelt a képnek. Öt perc alatt a lába elé omlott Amerika, aztán a világ is. Neve eggyé vált az amerikai filmmel. Pályáját megszakította a háború.Bevonult, légi bevetésekben vett részt, meg is sebesült. 1943-ban szerelt le, papírjait egy kapitány írta alá, akit úgy hívtak, Ronald Reagan. Hogy mekkora színész volt, nem nagyon derült ki sokáig, mert ő mindig Clark Gable-t játszotta. De utolsó filmjében, a Kallódó emberekben , aki látta a film zárójelenetét, tudja, igazi, vérbeli színész volt a nagy sztár. A film két ragyogó csillagnak adott lehetőséget arra, hogy művészként is örökérvényűt alkosson. Hiszen Marilyn Monroe ült a zárójelenetben Clark Gable mellett. És a nézők emlékezetében is ott ülnek az égi autóban, már közel ahhoz a csillaghoz, amit együtt láttak meg. Amíg csak világ a világ. |
2013-11-16 15:25.31 |
Ment is válasz most. |
2013-11-16 12:30.58 |
Csak rövid jött, hosszabb nem... |
2013-11-16 09:43.10 |
Igen, olvastam, amit írtál róla. Ezért lettem kíváncsi rá.
Van a rossz műveknek olyan szintje,ami már szórakoztató.:)) És annyira nem emlékszem rá, hogy már bosszant, azér Major csak benne volt... |
2013-11-16 09:40.58 |
De sokkal fontosabb annál a könyv, mert megjelent magyarul is. Íme:
[link] |
2013-11-16 09:38.25 |
Az utolsó kettőre gondoltam a "saját hanggal".
És remélem, hogy nem "utolsó", csak " legutóbbi". :)) Igen várnék még tőled olvasnivalót, kezd évek vetése beérni nálad. Nagyon szeretném látni az aratást is. :)) |
2013-11-16 09:35.36 |
Nagyon köszönöm az elismerő szavakat neked is, nem az én érdemem, a filmé.
És megértem én azokat , akik nem értették meg a filmet.Sőt, irigylem is őket kicsit, mert a gyötrelemnek ezeket a mélységeit boldog, vidám fiatalok ne is értsék meg. Igazából az lenne a jó, ha mindannyian csak a csodálatos színésznőt látnánk. És fogalmunk sem lenne arról, amit ez a szomorú angyal a szereppel a szenvedésről, a bánatról, a magányról megmutat. Nem kéne azt senkinek se megtudni soha. |
2013-11-16 09:30.51 |
Köszönöm szívből, amit írtál, de nem érdemlem.
A varázslatot Marilyn Monroe tette, én csak megpróbáltam közvetíteni, amit ő adott a világnak ezzel a filmmel. De az én eszközeim nagyon , nagyon messze vannak az övéitől... A Kallódó emberek eredetileg novella volt, valamikor az ötvenes években írta Miller. Feszes szerkezetű, nagyon jó írás, de filmben Roslyn alakja egészen más hangsúlyokat kapott. Meggyőződésem, hogy A. Miller Marilynt írta meg ebben az álomszerű asszonyban. Sosem véletlen nála semmi, még a névválasztás sem. |
2013-11-16 09:23.10 |
Ha már Marina Vladyt emlegetjük, megjelent magyarul is "Az én cseresznyéskertem" c.regénye.
Már a "Szerelmem, Viszockij"-ból is látszott, hogy tud írni Marina. De ez a regény nagyon jó, ajánlom szívemből. [link] |
2013-11-15 21:35.28 |
Ezek már nagyon jók!!Ugye, megmondtam én...:))Hogy ha keresed azt a hangot,amin csak te tudsz szólni, senki más, meg is fogod találni.Mert tehetség van hozzá. |
2013-11-15 20:56.55 |
OFF ugyan, de érdekes. Magyarul is olvasható Julian Fellowes nagyon jó regénye, a Sznob.
Ő írta a D.A.forgatókönyvét, de a Gosford Parklt is.Egyébként nagyon híres színész, és igai arisztokrata családból származik.Ő aztán tudja, erről szól a Sznob is. Egy polgári eredetű lányka feleség lesz nagyon magas poszton, és sok minden történik vele. Akit érdekel a brit arisztokrácia, annak érdemes elolvasni. |
2013-11-15 20:50.20 |
Off Volt egy kérdés hozzád a "Versek"-ben... |
2013-11-15 20:48.59 |
Akkor szia, kedves Valaki!:))
Akartam szólni, hogy lesz a Jaguár c. tévéfilm, Majoros tartalommal, aki még nem tudná. |
2013-11-15 20:47.07 |
A sztori ismerős, Heltai Jenő írta talán. Csak a film nem, de most majd belenézhetünk. Csillagos a stáblista. :)) |
2013-11-15 20:11.11 |
Van itt valaki???? :)) |
2013-11-15 20:09.36 |
Én nem láttam,legalábbis úgy tűnik, de most megy valamikor a hét végén, meg fogom nézni. Gyanús, hogy ennyire nem maradt meg ebből semmi... :)) |
2013-11-15 20:07.50 |
Én is irigylem magamat. :)) De Szmoktunovszkij se volt épp rossz.... a szinkronos változatban Latinovits volt a magyar hangja.Így kicsit megtudhattuk, milyen lett volna Latinovits Hamletnek. |