Angelika58 hozzászólásai

Ugrás Angelika58 adatlapjára
elejére ... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 ... végére

Major Tamás - Vélemények

2013-07-17 12:19.22

A poén saját gyártásban készült. :)) Hócika meg már ismerős helyre megy, egyre kevesebb gond lesz vele.De ha segíthetek bármilyen macskás dologban, írj. Itt offolni pedig ha nem is kötelező, de lehet! :))

2013-07-17 12:17.24

Nyáron pang a vendéglátóipar.Legalábbis az ilyen kávéházakban biztosan, mint a miénk. :)) Az a fontos, hogy be-betérjen a kedves vendég, ha ki akarja pihenni a nyári fáradalmakat. Itt hűvös van, csend és jó társaság. :))

2013-07-17 10:45.33

Köszönöm szépen. De hát ugye csak az öreg macska fogott már sok egeret... :))

Tolnay Klári - Vélemények

2013-07-17 10:43.48

Ugye, ezt a dalt a Kései találkozás-ban énekelte Tolnay Klári? Milyen csodásak voltak Mensárossal... Ez a dal a kedvencem velük, a "Mért nem csináljuk ezt gyakrabban?" http://www.youtube.com/watch?v=3nv7ZqynKU4 És itt a Boldogság is. http://www.youtube.com/watch?v=5MRQTS8Wsrs

Örömködő topik - közkívánatra!

2013-07-17 10:37.08

Ebből csak az következik, hogy a jó Isten éltessen sokáig.És vigye az útjaidat sok jó film meg könyv felé, hogy írjál róluk ide. Boldog születésnapot kívánok!

Versek!

2013-07-17 10:34.33

A tökéletes vers (az egyik) az óriás költőtől. Nagy László: Ábránd Mint széttépett fehér madár vakít a fenyvesben a hó ragadozóm idesüvíts te özvegységet oldozó hóhérkodásnak gyönyörű vadja te énrám légy mohó mint széttépett fehér madár vakít a fenyvesben a hó.

2013-07-17 10:33.22

Az áfonya természetes állapotában inkább savanyú. Szerintem Radnóti arra gondolhatott , hogy a csókok emléke sem mindig édes. De az is része a szerelemnek, ha valami nem tökéletes benne éppen. Vagy egyszerűen a gyönyörű rím fogta meg a tollát: lábnyoma-áfonya...

Major Tamás - Vélemények

2013-07-16 19:20.28

Szeretettel üdvözöllek én is, mint a Major Kávéház másik alapítója. (Az első Vbacs.) :)) Itt mindenről szoktunk beszélgetni, az offolás sem számít bűnnek. Most a nyaralás miatt kicsit porosak az ablakok,és kókadtak a virágok, de aki betér ide, arra előbb vagy utóbb rátalál valamelyikünk. :))

Ajtay Andor - Vélemények

2013-07-16 19:15.58

Érdekes történetet mesél el róla Karinthy Ferenc. Akkoriban a művész-nyaralók nem éppen a nyugalmas-békés pihenésről voltak híresek. Ajtay mégis arról volt nevezetes, hogy bárhová, bárkik közé is ment nyaralni, az számára egy elég furcsa tevékenységet jelentett. Egész nap az ágyában hevert és a füléhez tartva hallgatta zsebrádióját. Szóba nem állt senkivel, részt nem vett semmiben, pedig nem volt rideg ember. Valószínűleg neki ez volt a pihenés. Számomra ő volt mindig az orvosprofesszor, nálánál orvosabb professzsor soha nem tartózkodott magyar filmvásznon. De az Oldás és kötésben remek volt. És rémlik nekem egy Naplemente előtt-előadás,amit gyerekként láttam a tévében. De ma is emlékszem rá. Meg persze a Bástyasétány 77 operett rádióváltozata , benne a legendássá vált "Vén budai hársfák"-kal. Ide is teszem, a szeretett emlékű színész tiszteletére. http://www.youtube.com/watch?v=J4NrboKukMM

Rajnay Gábor - Vélemények

2013-07-16 19:09.24

Szeretettel üdvözöllek a Régi Magyar Színészek Rajongói Klubjában. Nagyon örülök, hogy azért vagyunk egy páran. :)) Rajnai Gábor számomra egy kedves arc a 40-es évek filmjeiből színészként. De személyes emlékként sokkal több. Mert az én imádott nagymamám lánykorában fülig szerelmes volt belé. És ezért mindig szeretni fogom. :))

12 dühös ember - Vélemények

2013-07-16 13:49.37

Pontosan negyven év telt el a két film elkészülte között, ám az alapprobléma létezik most is. A jogi kérdés, a bizonyítottság hiánya csak ürügy az erkölcsi kérdés feltételéhez: az ember előítélete (legyen az bármilyen is) milyen mértékben befolyásolja a csak tények által alátámasztott igazság elfogadását. Az 1957-ben készült mű a filmtörténet egyik legnagyobbja, személyes kedvencem is, ezért a remake első ránézésre nem tetszett valami nagyon. El kellett telnie majd húsz évnek ahhoz, hogy elismerjem, kiváló mű ez, nem zseniális, nem remekmű, de kiváló. Még akkor is az, ha a hangsúlyok eltolódnak, ezáltal a történet nem a végén robban, hanem a közepén. És ezzel kevésbé drámai a zárás, töltelékjelenetekkel kényszerül a rendező levezetni a néző hiányérzetét. A remake-ben legsúlyosabb előítéletek a „színesbőrű rasszista” fejében sötétlenek, így a személyes veszteségét megtorolni vágyó esküdt összeomlása már nem annyira jelentős. A rendező ezért látványos jelenetet íratott a fiavesztett apának , a látványosság pedig súlytalanabbá tette a karaktert. Az 1957-es filmben az összetépett kép , az önmarcangoló „nem bűnös, nem bűnös, nem bűnös „ a néző szívét tépi meg. Itt legfeljebb „ na, vén majom, hívd fel végre a fiad”-gondolatokra telik csak. A színészi alakítások kiválóak, bár az általam nagyon tisztelt és szeretett Jack Lemmon Henry Fonda nyomába se lép, igaz, azt nem is lehet. Az akkora alakítás volt, ami húszévente egyszer, ha összejön. De Ossie Davis, Tony Danza, George C. Scott is remek , a hangulat, a helyszín , az egyetlen pillanatra sem csökkenő feszültség élménye is megvolt. Mi hiányzott? Az a valami, amitől egy mű örökérvényűvé lesz: a zsenialitás Sydney Lumet rendezői koncepciójában? Vagy csak az a mondat, ami az 1957-es film legfontosabb mondata:” Minden előítélet csak rombolja az igazságot”? Nem tudom. Valami ebben a filmben nem volt meg. De ha valaki nem akarja megnézni a régit, mert régi, legalább ezt nézze meg. Az a fontos, hogy ezeket a filmeket minél többen lássák.

Senki többet (2013) - Vélemények

2013-07-16 11:12.19

Giuseppe Tornatore elkészítette Az óceánjáró zongorista legendája folytatását. Illetve ez a film akár az is lehetne… Mindenesetre a karakter azonos, a világtól elkülönült , nemcsak a kezét, de a lelkét is légmentesen burkoló műtárgyszakértő nagyon hasonlít az Óceánjáró főhősére. Virgil Oldman ( aki lefordítja, azonnal rájön, hogy a név azt jelenti: szűz öregember) női portrék szerelmese. És amikor először kerül valós kapcsolatba a szerelemmel, legfeljebb azt tanulja meg, hogy az elzárkózás legalább fájdalmat és csalódást nem okoz. És hogy a szerelem tárgya lehet műalkotás, maga a szerelem is lehet az. A műtárgypiac abszolút ura egy érzelmi lépcsősort araszol végig, a szépség kábult bűvöletében, amelyet nagyon furcsa módon talál meg (vagy nem). A keresés körülményei sejtelmesek és a magyarázatok inkább a lélekben zajlanak. A film gyönyörű. Azaz, a környezet , a miliő, a műtárgy-árverések fülledt légköre, az enervált és dekadens szépségimádat áll a film középpontjában, minden ebből indul és ide zár, a giccs határán, vagy át is lépve azt. Morricone zenéjével, amely annyira andalító és édes, mint a mézes kenyér utolsó falatja, amit már nem szívesen eszünk meg, de nincs szívünk otthagyni sem. A legnagyobb baj azonban az, hogy rendező nem döntötte el, mit is akar a film felén túl. Mert a szépségimádó magányos öregúr története Óceánjáró-zongorista –emlékeket hoz fel, de rosszabb minőségben. A krimi viszont eléggé kiszámítható, még ha furcsa is. Így keverve azonban olyan, mintha a csípős, de lekozmált gulyáslevesből és a tiramisuból készülne turmix, sajátos íze van. Amiért viszont mégiscsak meg kell nézni, az Geoffrey Rush. Mindent tud, amit a lélekről tudni lehet, a karakter ábrázolása szívszakasztóan összetett . Tim Roth mellett Tornatore filmjeiből még egy filmtörténeti jelentőségű alakítást kapunk. Nem lett nagy film, még talán olyan nagyon jó sem. De megnézésre érdemes mű. Csillagokkal nem tudom minősíteni, ahhoz kevés van. Mondjuk , tízből hat. Esetleg hét is. De több nem, sajnos.

Párizs blues - Vélemények

2013-07-08 11:09.22

Nem tudom, milyen filmet látott az ismertető írója, mert ez körülbelül annyira romantikus, mint a lepattogzott festés a spájzajtón. A főszereplő, a zeneszerzői álmokat szövögető muzsikus pedig annyira szerelmes, mint egy fagyasztott hering. A történet azt a klasszikus konfliktust dolgozza fel, miszerint egy művész belesüppedhet-e vajon a hétköznapoknak az ő mocsarába, feladva álmait? Természetesen nem süppedhet bele, főleg, hogy a süppedezés egy kétségkívül kellemetes , ámde dögunalmas asszonka lenne. Akire rá van írva, ahogy az első együtt töltött és kétségkívül mozgalmas éjszaka után terveiben már rögtön leveszi a zabolátlan művész papucsának és fürdőköpenyének méretét, lábhoz, ágyhoz és asztalhoz szoktatási célzattal. Mert ha egy nő azonnal takarítani kezd egy legénylakásban , akkor szabadságorientált férfi ember jól teszi, ha rögtön megdönti a világgászaladás rekordját ( főleg, ha már egyéb megdöntéseket is eszközölt). A másik pár érdekesebb lehetne, hiszen itt a nagy jövő előtt álló afroamerikai zenész választja a több , mint kétséges sikerrel kecsegtető visszautat az USA-ba, a szerelem kedvéért. Pedig Párizsban a kutya sem törődik azzal, milyen a bőre színe, odahaza pedig meg a villamos első kocsijára sem szállhat fel. De az a szerelem igazi, azért érdemes kockáztatni. Vagy nem, de majd kiderül. A film igazi főszereplője a haloványka histórián kívül a jazz. Ahol egyszerre zenél Duke Ellington és Louis Armstrong, az a minőséget is megmutatja rögtön. A miliő ugyan kevéssé fransziás, a történet bárhol a világon megeshetne . Hogy Párizsban esik meg, annak nyilván az az oka, hogy Párizsban minden izgalmasabb. Elvileg. Mert egyszer valaki kitalálta azt a marhaságot, miszerint Párizs a szerelem városa, holott kb. annyira az, mint Jászfényszaru. Mármint, ha Jászfényszarunak jobb lenne a piárja, nyugodtan lehetne az a szerelem városa. Mert egy ideig Velence volt, annak ellenére, hogy csatornaszagú, tele van patkánnyal és egyébként is zsúfolt. Most Párizs, pedig a franciák kb. olyan gyakorisággal szerelmesek, mint más népek, a turistákat pedig kutyába se veszik. A franciák csikorgó foggal viselik el az idegeneket, a lamúr-mítoszt pedig a külföldiek viszik oda , benyelvén a szerelem-dumát… A város imázsa a mindenféle nemzetből való szerelmesek azon eltökéltségéből adódik, hogy a Szajna partján vagy az Eiffel-torony tetején romantikus a csók igazán. Pedig az attól romantikus, hogy ki adja és ki kapja, innentől Jászfényszaru is épp olyan alkalmatos helyszín lehet. De mindegy is a helyszín, a film erősen nézhető, Paul Newman a halszerű zenész szerepében elég halszerű, Joanne Woodward meg olyan unalmas, mint máskor. A zene viszont az átlagos fimben zseniális, aki szereti a jazzt, ki ne hagyja semmiképp.

A repülő osztály (2003) - Vélemények

2013-07-07 15:51.28

Nálunk Erich Kästner nem a sarokban van,hanem össze művei díszhelyen, szemmagasságban, hogy mindig elérhető legyen. A repülő osztály attól még nem fiús mű, hogy fiúkról szól,nekem pl. mindig is kedvencem volt, Emil összes kalandjaival egyetemben. Külön helyen kiemelve áll a polcon és a szívemben a Három ember a hóban és Az eltűnt miniatűr (avagy egy érző lelkű hentesmester kalandjai). Nagyon örülök, hogy az enyimeknek, mire esetleg valamelyik ostoba tanférfiú vagy tannő kötelezővé tenné, már kedvencük lesz Erich összes műve. Németül tanulóknak szívből ajánlom olvasni eredetiben, a legjobb tanulási módszerek egyike. Ez a film átlagos, német műgonddal készített adaptáció, jó ötlet a kórusiskola, de megfilmesíteni ezeket a műveket lehetetlen jól. Hiányzik belőlük az a képzelet, amelyik az olvasót ragadja el, olvasás közben.

Erich Kästner - Vélemények

2013-07-07 15:39.56

De örülök, hogy van még, aki ismeri A pesti lányt,épp a napokban olvastam újra. :)) Egyik kedvenc "csíkos" regényem volt. A folytatása a "Szívet cserélni", az nem annyira jó, sőt. A "A Senki-szigeti nagy kaland"-ot Borbély László írta. Az a jó, hogy szép sorban adják ki ezeket újra.

Agatha Christie: Tükrökkel csinálják - Vélemények

2013-07-06 12:43.57

Most (kivételesen) nem értünk egyet.:)) Nem szeretem, ha Agatha Christie regényeit átírják. A krimi királynője nyilván nem ok nélkül kapta meg ezt a címet. Még akkor is, ha az alapmű nem a legjobb, hagyni kell békében, Agatha akkor is jól írt, amikor nem a legjobban írt éppen. A könyv eredetileg se csúcsok csúcsa, de van logikája, értelmezhető jellemei. A filmben azzal, hogy Carrie Louise szerepét Bette Davisre osztották, a történet kiindulópontja súlytalan lett. Bette Davis ebben a filmben annyira öreg már és annyira csúnya , hogy a sminkes kiglancolás még rontott is rajta. Fájt a szívem érte, hiszen a szélütés éppúgy rányomta bélyegét az arcára , mint a szinkront adó Schubert Éva hangjára.(A szinkron egyébként is iszonyú rossz volt, unott, jellegtelen.) Carrie Louise ugyanis sokkal fiatalabb a könyvben, feltűnően szép és finom, elegáns és vonzó, azaz nagyon bele lehet szeretni. Itt a férj korosztállyal volt fiatalabb, és általában , nagyon összekavarodott a „ki-kinek-a kije” ahhoz, hogy a történet követhető legyen a könyv ismerete nélkül. Helen Hayes nagyon jó színésznő, de nem Miss Marple. Miss Marple nem tétova vénség, hanem pengeéles eszű úrihölgy, aki mindenkiről a legrosszabbat tételezi fel. Ebből a bájos nagyiból én ugyan ki nem nézném, hogy megoldja ezt a gyilkosságot, főleg, hogy nem volt neki (mármint a bűnténynek) se füle, de farka. Volt még Tim Roth, akit én nemigen kedvelek, de ebben a filmben egyedül ő volt színész. Pedig az ő szerepét a forgatókönyvíró elfelejtette megírni, így fogadásom lenne rá, hogy olvasta a könyvet. De a legnagyobb bajom az volt a filmmel, hogy még szekrényrámolás közben is rém unalmas volt…

Egri csillagok (1968) - Kérdések

2013-07-04 17:28.15

Részemről ez a "vita" le van zárva.Igazatok van, a semmire nem érdemes szót vesztegetni. A könyvet el kell olvasni, a Bitskey-féle hangoskönyvet meghallgatni. A nulla reszelését én befejeztem. És ha belegondolok, hogy a könyv nekem is csak kiskoromban volt élmény,semmi értelme sem volt az egésznek. Legfeljebb annak, hogy kicsit utánanéztem a szereplők reális történelmi hátterének. Ezért nekem mégis megérte. De itt befejezem azzal, hogy a segítő hozzászólásokat megköszönöm mindenkinek.

2013-07-04 16:23.08

Nem lenne egyszerűbb, ha esetleg elolvasnád? "Az első kérdés az volt, hogy hozza-e a bég Török Bálintot. Ezt Cserhánra bízták. Nem közölték vele, hogy Bálint úr szökésre indul, csak azt, hogy a szultánhoz vezetődik, s még egyszer látni akarják. A jel az volt, hogy ha megpillantja a béget, a két katonát és Bálint urat, fölnyúlászkodik az utcasarkon a vadszőlőre, mintha egy levelet akarna szakítani. Ezt Mekcsey körülbelül ezerlépésnyiről megláthatja, s inthet a társainak. Ők megint ezerlépésnyire járkáltak a part felé. Gergely dervisnek volt öltözve, Éva cigányleánynak, Jancsi perzsa kereskedőnek, Matyi kurd perecárusnak, Mekcsey halárusnak. Éva ott guggolt Matyi mellett, és perecet evett. Pontosan a kitűzött időben fölemelte Mekcsey a halas fatálat a fejére, és megindult a part felé. Ez volt a jel. Jancsi elsápadt. A szemét örömkönnyek árasztották el. Gergely kipirult. S megindultak egymástól szász-kétszáz lépésnyire a part felé. A hajó ott állott. A szél vígan lobogtatta a narancsszínű zászlót. A hajó tulajdonosa, egy fiatal görög hagymakereskedő, a hajó kormányrúdjánál olvasgatta a napi szerzeményét. És a hajó előtt ott állott bután a török, a bagolyképű. A fején sárga turbán. Mögötte ott ült a parton Sárközi, és mosta a lábát a zöld tengervízben. - Jön - mondotta Jancsi, Gergely mellett elsietve. - Istenem, segíts! És reszketett még a lába is. Gergely visszapillantott. Látta a béget, amint gyalog sétálva közeledett a fehér fejű magyar úrral. Mögöttük két dárdás, fehér turbános katona. A bég visszafordult, és valamit mondott a katonáknak. A katonák visszafordultak a Héttoronynak. Jancsi megindult sebes lépésekkel a hajó felé, de amint Gergely mellett el akart menni, Gergely megragadta a köpönyegét: - Várj! A bég Bálint úrral sétált a parton lefelé nyugodtan. Elmentek a kurd pereces mellett, anélkül hogy akár arra, akár a mellette ülő cigányleányra pillantást vetettek volna. Bálint úron látszott, hogy ámul és bámul. A bég vidám volt. Egyre fecsegett. Lelépkedtek a parton. A sárga turbános török haptákba állott. A bég abban a pillanatban megfordult. A kardja elővillant. Visszafelé intett vele. Azután sasként csapott a sárga turbános katonára. Leteperte a földre. Ezalatt valami ötven katona rohant elő a bokrokból és házakból. Először is a turbános katonát kötözték meg, aztán a cigányt. Majd a hajóra ugráltak fel, s lekapták a lábáról a fiatal görögöt is. Mindenkit megkötöztek, aki csak a hajón volt. Cserhán a nagy dübörgés és lárma közepette ott termett, és sikoltozva könyörgött Sárköziért. Őt is megfogták, és zsinórt vetettek a kezére."

Fekete István - Vélemények

2013-07-04 11:10.33

Úgy tudom, nincs "országos kötelezó". Ha Kimi megjelenik, majd megkérdezzük, ő biztos tudja. Nem is értem, hogy egy ilyen kicsinek mér kell kötelező olvasmány? Hogy elrontsák az olvasókedvüket? Mert ilyenkor még boldogan olvasnak, csak később undorítják el őket. Persze, ha a tanító néni "ügyes", megy az hamarabb is. Nyugdíjas tanítónő barátném most foglalkozik egy elsőt végzett (!!) kisfiúval, akire a tanító nénije azt mondta, hogy diszlexiás.Az első végén, ez már helyből bűbájos. Öt perc alatt kiderült, hogy a kisfiú fél olvasni. Mert a tanító néni azzal büntet, hogy az ő Kisvakondját leküldi a föld alá, ha valamit rosszul csinál. Mert minden gyereknek van Kisvakondja, és ez a büntetés. Tantó néninek még az sem jutott eszébe, hogy a vakondnak a föld alatt a természetes hely. Épp ebből kiindulva barátném két hét alatt megtanította a kisfiút olvasni, és szeretni a betűket. A gyerek persze egyáltalán nem diszlexiás,csak a tanító néni tehetségtelen. Csak.

2013-07-04 09:49.56

Most nem egészen értünk egyet, pedig én is állatbarát vagyok. Matula kutyája nem hobbikutya,vidéken nem szokták a hasznos állatokat dédelgetni... Az , hogy a gyerekek veszélynek vannak kitéve, mindenhol igaz, az én lánykám budai bölcsődében kapott napszúrást, mert a nénikék mással voltak elfoglalva. A Tüskevárnak és a Téli bereknek inkább a szemléletével van bajom,pedig nagyon, de nagyon szeretem mindkét könyvet.Idejétmúlt és furcsa, ahogy pl. István bácsi nézi a világot,de a könyv írásának idején az is rendben volt. Nagyon jó könyv mindkettő, és pont ezért én biztos nem tenném azzal tönkre, hogy kötelezőként írom elő. A Vukot nem tartom Fekete István legjobb könyvei között számon. Az pedig, hogy a saját nyolcévesünk kezébe kerüljön, akkor is kizárt lenne, ha kötelező lenne. A Vuk nem gyerekregény, ahogy a Lassie sem az. Nem is értem, aki előírta,esetleg nem olvasta őket??

Női szervek - Vélemények

2013-07-04 08:51.25

Nem nagyon nézek zsarus filmeket, de Melissa McCarthyt imádom, és érdekelt, hogy ilyen szerepben vajon milyen. Kicsit spoiler! Hát, jó, de ennyi. A film erősen hasonlít a Furcsa pár örökbecsű alapötletére. Két egészen eltérő karakterű ember kerül össze egy különleges élethelyzetben . Egyikük merev és szabályozott, másikuk laza és ápolatlan, ám mindketten erősen bunkók. Rendőrnők lévén, ez lehet, hogy egyenjogúsági kérdés volt, legyen már két kemény zsaru nőből is. Csakhogy ezek ugyanolyanok, mint a többiek, teljesen mindegy, hogy melyik nemhez tartoznak. A film a rég bejáratott klisék humorosnak szánt turmixa,de ha valakit szórakoztat a durva beszéd, annak biztos tetszeni is fog. Sandra Bullocktól általában görcsbe rándulnak a hajhagymáim, de ennél jobbnak még sose láttam. Ezért az a pár csillag, a két főszereplőért, a film nem sokat ér. A magyar címadók briliáns munkát végeztek, ilyen orbitális ökörséget még ebben a műfajban is ritkán találtak ki. Az eredeti cím hőség, ez nyilván nem volt elég vonzó. De milyen izgi is, ha a két rendőrnőt a nemi szervükkel azonosítja a néző, vagy netán azzal a szóval, ahogy belevaló macsó a nőket emlegetni szokta. A címadó nyilván óvodás még,belőlük némi derűt esetleg ki is lehet ilyennel váltani, bár nagycsoportban már nem hiszem.Címfordítók, lécciléccilécci, nőjetek már fel!

Különleges gyerekek - Vélemények

2013-07-04 08:33.46

Nem, tényleg nem kéne megkajálnunk... Ha autista vagy aspergeres gyerekek szüleivel beszélgetünk,mindig szóba jön a Temple Grandin.Az valóban igaz történet, a szó minden értelmében. És segít elviselni az alig elviselhetőt.

Versek!

2013-07-04 08:28.51

A fordító. Kékség A völgyek öblei csípős hidegtől kékek, földön a patkó cseng, mint az üveg A sápadófüvű, messzibe nyúló rétek lefoszló fákról rézpénzt gyűjtenek. Tarlott lapályra nyers köd csügg le mélyen, borzas mohot borzongat, kékre fest, s a folyó hűvös, tejfehér vizében locsogva mossa kék lábát az est. * A fonnyadó reményt az ősz pirosra marja, lovam lépte, mint csöndes sors, szelíd. El-elkapja sötétlő bársonyajka hullámzó köpenyem lecsüngő széleit. Békébe, harcba-e? Indulok, messze tájra, nyomok csábítnak láthatatlanul. Elfut a nap, villog arany bokája, s munkánk az évek kosarába hull. * Futóhomokról, megkopasztott dombról permeteg rozsda ontja vörösét. Pásztorkürtöt hajlít a sárga holdból, s mint riadt csóka, rebben a sötét. Tejszínű köd dajkálgat kis tanyákat, elült a szél, halk zsongás andalít. Oroszföld alszik, rajta derűs bánat, s őszi hegyekre fonja karjait. Nem messze hajlék, csábít éji szállás. A kiskert bágyadt kaporszagot ont, szürkén hullámlik a káposztaágyás, olvadt vajat csöpögtet rá a hold; előre érzi jó kenyér puháját, s uborkát herseget az éhes képzelet. Ott fenn az ég megnyitja tág karámját, s kivezet száron egy makrancos felleget. Útszéli hajlék! Sok borongó árnyad s csöndes derűd rég ismerős nekem. Az asszony alszik, és a szalmaágyat laposra döngöli az özvegy szerelem. Virrad. Az árnyak lassan szétomolnak, barna homályban áll még az ikon. S az eső hajnali imát dobolgat a szürkülő, homályos ablakon. * Poroszkálok megint kékbenyúló mezőkön. Rézarcú nap villan a pocsolyán. Szívemben más bú-öröm kincsét őrzöm, új beszédet tanulgat már a szám. Fagyott tó lett szememnek enyhe kékje, lovam nem űzi gyeplőszár-szeszély. Belemarkol egy halom rőt levélbe, s utánam vágja a garázda szél.

2013-07-04 08:27.30

A költő, Rab Zsuzsa: Üveghegy Fények, rigók élnek velem. Üveghegy túlfelén lakom. Az ösvény régen jeltelen. Ajtómat sarkig tárhatom. De valahol már ellenem cihelődik a fájdalom: szerelem - kő a nyelvemen, tüzes kereszt a hátamon.

2013-07-04 08:26.56

Rab Zsuzsát nagyon nagyra tartom,költőnek is kiváló volt. De fordítónak zseniális. Miatta szerettem bele egy életre az orosz költészetbe, az ő Jeszenyin Kékség c. versének fordítása miatt. Nem kell összevetni, a költőknek nem csak a szavait, de a lelkét, az identitását is át tudta adni. Nyelvi megoldásai káprázatosak, erre egy példa. Jeszenyin egyik legszebb versében , az "Aranyos levelek kavarognak"-ban van egy fordulat.Ez egy néphit, mely szerint a telő hold a mezőről megeszi a szénát. "Mordoj meszica szeno zsevaty." Ezt Rab Zsuzsa magyarul úgy fordította: "Holdként csavarogni a réten, hol széna a jószagú ágy", tökéletesen adja vissza a vers lelkét.

2013-07-04 08:20.30

Saját művek? "A parazsat tartva Érzem a füstjét", nagyon jó.

Egri csillagok (1968) - Kérdések

2013-07-03 17:06.49

Nagyon szívesen. Nekem most épp elég friss, mert megkaptam a hangoskönyvet, Bitskey felolvasásában. Akkor néztem utána egy-két részletnek. Török Bálintnak még egy kicsit utána is olvasok. Minden furcsaságával együtt, amelyek nagy része a korra is jellemző,érdekes ember volt.

2013-07-03 10:32.28

De milyen igazad van!Erre a szempontra még sosem gondoltam, de van benne valami! Mert Gárdonyi ezt sem írta meg,hogy a szeme nem sült ki. Tényleg egy tehetségtelen prekomcsi volt.

A libapásztorlány (2009) - Vélemények

2013-07-03 09:05.00

Egyetértek, nagyon jó az egész sorozat. Szántak rá időt, pénzt, odafigyelést. Nagyon szereti az aprónép is , különösen a Holle anyó meg a Borsószem hercegkisasszony a kedvenc. :))

Egri csillagok (1968) - Kérdések

2013-07-03 09:02.39

Először ugye Cserhán Sárközi egyik felesége volt. Aztán ott sem volt. Közben Gergely töröknek volt öltözve , és egyezkedett.Ám az ott nem levő Cserhán, mint egyik nő, ugyebár,valahogy odakerült,de nem akart szabadítani. Igaza van Pingvin 59-nek, szegény Gárdonyi, nem tudott írni. Vagy valami egész másik történetet írt,igaz, az csak a te fejedben létezik. Mert az Egri csillagokban ez van: "Mekcsey fölugrott: - Én szabad ember vagyok! És esküszöm a Mindenhatóra, hogy lemegyek! Le én! És, ha lehet, az életem árán is kiszabadítom Török Bálintot! Gergely is fölpattant. - Veled megyek! Veled tartok minden veszedelmen át az én uramért, atyámért! - Anyám - szólt megrázkódva az ifjú Török János -, itthon maradjak-e, mikor van ember, aki apám szabadítására indul? - Őrültség! - rebegte az özvegy. - Ha őrültség, ha nem őrültség - tüzeskedett Mekcsey -, én amit mondtam, megteszem!" ... "- Hol töltjük azt a két hónapot, kedves férjuram? - Hát, édes feleségem, te itt, Hunyadon, én meg valahol másutt. Ezt mondva a társaira nézett. - Megmondhatjuk neki - szólott Török Jancsi. - Elvégre is egyek vagytok, s nincs titok ezentúl köztetek. A papunk is jobb, ha tudja. Legalább ha valami baj ér bennünket, hát értesíti róla két hónap múlva édesanyámasszonyt is. - Hát akkor tudd meg, édes, ifjú párom - szólott Gergely -, hogy mink már indultunk volna Konstantinápolyba, mikor, meghallottam, hogy te menyasszony vagy. Mink hárman megfogadtuk szent erős fogadással, hogy kiszabadítjuk Bálint urat, a mi nagyságos apánkat."

elejére ... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 ... végére