Angelika58 hozzászólásai

Ugrás Angelika58 adatlapjára
elejére 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 ... végére

Major Tamás - Vélemények

2013-11-29 16:03.10

Itt is volnék. Merre jártál?

Érdekes évfordulók

2013-11-29 15:07.26

Most olvasom, hogy 1975-ben ezen a napon használt először Bill Gates egy cégnevet, arra a cégre, amit ő és Paul Allen hozott létre. A név az volt, hogy Microsoft. Akkor ki is gondolta volna? Mert ő se gondolta volna, sőt, senki se gondolta volna, hogy mi is lesz ebből... :))

Komolyzene!

2013-11-29 15:03.11

1797-ben ezen a napon született Gaetano Donizetti. Az egyik legszebb ária, amit valaha is írtak, a Szerelmi bájitalból az "Una furtiva lagrima". Roberto Alagna énekli ezen a felvételen. Már ekkor érződött, hogy készülődik Plácido Domingo utódja... http://www.youtube.com/watch?v=N8LOT_-Z4KA

Csajozós film - Vélemények

2013-11-29 14:55.30

Megmondaná valaki, hogy ne haljak meg hülyén, (legalább minden filmek angyalának kedvéért, aki azért csak a mennyben lakozik titokban) , hogy mi a tarkafülű kopasz sísapkás kóchengeres porbapökő darumadár volt ez az izé???

Weöres Sándor - Vélemények

2013-11-29 14:52.12

Kimike, de rég futottunk össze itt, örülök neked! És ezt a verset Lectornak is küldöm. Mindig van egy "éppen kedvenc" Weöres-versem, amit morzsolgatok, mint a rózsafüzért. Most épp ez az, csodáljátok velem. :)) Őszi melódia Hüvös és öreg az este. Remeg a venyige teste. Elhull a szüreti ének. Kuckóba bujnak a vének. Ködben a templom dombja, villog a torony gombja, gyors záporok sötéten szaladnak át a réten. Elhull a nyári ének, elbujnak már a vének, hüvös az árny, az este, csörög a cserje teste. Az ember szíve kivásik. Egyik nyár, akár a másik. Mindegy, hogy rég volt, vagy nem-rég. Lyukas és fagyos az emlék. A fákon piros láz van. Lányok sírnak a házban. Hol a szádról a festék? kékre csipik az esték. Mindegy, hogy rég, vagy nem-rég, nem marad semmi emlék, az ember szíve vásik, egyik nyár, mint a másik. Megcsörren a cserje kontya. Kolompol az ősz kolompja. A dér a kökényt megeste. Hüvös és öreg az este.

Úton (2012) - Vélemények

2013-11-28 11:52.24

Volt először Jack Kerouac Úton című regénye, amely Allen Ginsberg Üvöltése mellett két nemzedék elfojtottságát törte fel. Ez a két nemzedék ezekből a művekből tudta meg (vagy legalábbis képzelte el), mi a szabadság. És voltak helyek a világon, ahol többé-kevésbé lehetett lázadni, jól vagy rosszul, értelmetlenül vagy ostobán, de lehetett. A „kitörni a társadalomból” vágya rabul ejtő volt, és ezt akár szó szerint is lehetett érteni. A szabadságot nagyon sokan keverték össze az önpusztítással, a szabályok összetörése életeket tett értelmetlenné, fojtott veszélyes szenvedélyekbe. Azaz, rabságból rabságba került, aki ebbe került, és még észre sem vette. Kerouac regénye azért volt zseniális, mert a társadalmi rabságból a test rabságába való átjutást a rideg objektivitás fölött szálló, alig észrevehető és halk, távoli költőiséggel ábrázolta. Nem volt olyan fiatal, aki a könyv elolvasása után ne vágyott volna útra kelni, „rongyos farmerek az út mentén” , szólt a dal. Álmodoztunk útszéli kocsmák ócska kávéjáról, kozmás rántottájáról, szénakazalba vetett ágyról, amit valakivel meg is lehetett osztani. De álmainkban nem volt benne a tökéletes morális nihil, amit a könyv szereplői megélnek. És nem volt benne annak elképzelése, milyen az út a semmi felé. Mi legfeljebb Lengyelországba mentünk autóstoppal. És az Üvöltés meg az Úton valahogy megszerzett angol nyelvű példányain tanultunk angolul, kerestük szorgalmasan a szótárban nem is létező fordulatokat… Fel kellett nőni ahhoz, hogy rájöjjünk, Úton nem a szabadságról szól. Csak arról az álomról, amit számkivetett emberek álmodnak a szabadságról. „ A beszéde akár a szélfútta gitárpengés. Ejnye, gyerekek, mi keresnivalótok ezen a rozsdás ollóval kiszabott világon?” Ezeket a sorokat költő írta, költő álmodta meg. A filmbe ebből nem jutott semmi. Ócska emberek piti és ócska élete, megbocsáthatatlanul unalmasan. Ha ilyen lenne a szabadságról szőtt álom, ugyan kinek is kéne? Ami nem volt benne a filmben, amiatt lett szinte nézhetetlen. Bár, ezeket a sorokat ki is tudná filmen megjeleníteni? Olyan zseni kellene hozzá, mint az a gyermekkorában egy virágüzlet felett lakó, kötöttséget nem bíró , alkoholizmus miatt 47 évesen belső vérzésben meghalt álomgyilkos álmodó , akit Jack Kerouacnak hívtak. „Mert érdekelni a szédültek érdekeltek csakis, akik szédülten éltek, szédülten beszéltek, mindentől a megváltást várták, sose ásítottak, és soha örök igazságokat nem hangoztattak, csak kigyúltak és pattogtak, akár a sárga petárda, és hányták a szikrát a csillagokra, és amikor a ragyogás közepén megjelent a kék tűzkerék, vágyódón sóhajtottak mind a nézők.”

Bovaryné (2000) - Vélemények

2013-11-27 12:41.00

Flaubertet. Milyen hülyeségi front dúl ma nálam...

2013-11-27 12:40.11

Jól odaadtam Stendhalnak a Bovarynét. Pedig Falubertet illeti a dicsőség. Ha az embernek hamarabb jár a keze, mint az esze, ilyen orbitális marhaságokat is képes leírni. De Stendhal is jó író volt. :))

2013-11-27 12:36.52

A híres regények adaptációjával mindig nehéz, főleg akkor, ha ha a történés a műben kevés, a lényeg a lelkekben zajlik. Az író meg a narráció híve, a szereplők nemcsak cselekedeteikből, hanem jellemzésekből, a psziché analíziséből ismerhetők meg. Egy unalom története- mondhatnánk a Madame Bovary-ra. Emma, az egyébként teljesen jelentéktelen személyiségű és átlagos külsejű leány unja leányéletét, aztán unja asszonyéletét is. Izgalmat a vásárlásban talál, meg az itt-ott megjelenő, amúgy ad hoc jellegű férfiakban. Emmának az a baja, ami a mai napig nagyon sok nőnek: összekeveri a szerelmet a szexszel. Ideológiákat gyárt minden viszonyához, hiszen egyszerűen az a tény, hogy hideglelést kap a férjétől ,még most, a XXI. században sem elfogadott magyarázat az ún. tisztességes asszonyok számára, ha a kerten kívül szednének pár szál virágot. Emma sekélyes és buta nő, a karriert a bálokban és az elegáns estélyi ruhákban képzeli el. De annyi igazság szolgáltassék neki, hogy abban a korban más karrier nem nagyon létezett a nőknek. Kivéve persze azokat, akik a magas társadalmi státuszú kokott pályáját járták be. Ám hogy ez a karrier mivel járt, arra is vannak nagyszerű irodalmi példák, kaméliás Margittól Nanáig. A regény attól zseniális, hogy az egytől egyik jelentéktelen és unalmas szereplők életének ábrázolása izgalmas és feszült. Hogy ezt hogy csinálta Stendhal, nem tudni, de a zsenik így szokták. A filmben csak az unalom maradt. A két főszereplőből a forgatókönyvírók sokkal színesebb jellemeket hoztak össze, mint ahogy a regényben áll. De még így is fogcsikorgatóan unalmas volt a három rész. Amiért végignéztem, az Hugh Bonneville volt. Stendhalnál Bovary doktor nem ilyen, de a remek alakítás meggyőzött arról, hogy akár ilyen is lehetett volna. Mindenki jobban jár, ha a regényt olvassa el. Mert unatkozni nem fog közben, az biztos.

Gérard Philipe - Vélemények

2013-11-25 13:20.56

Nagyon szépen köszönöm.

2013-11-25 12:36.31

1959-ben ezen a napon halt meg Gérard Philipe. Nem kell talán még most sem különösebben megmagyarázni, ki is volt ő, mert nem hagyható ki sem a filmtörténet, sem a francia nemzeti művészet legnagyobbjai közül. Hatása érződik ma is, az a finom és elegáns jellemábrázolás, ami miatt az ember most is szívesen néz francia filmet, az ő keze nyomát, alkotói hatását viseli. Élete 36 éve alatt hatalmas életművet teremtett, összesen 38 filmjét ismerjük. És nincs olyan közöttük , amire ne emlékeznénk, ha egyszer is láttuk. Óriási színész volt. Nem tudni, hogyan, miféle eszközökkel csinálta, de játéka ma is korszerű. A filmművészet mostani nagyjai, a „hűvös hősök rejtett érzelmekkel” kategóriában azonosíthatóan használják a Gérard Philipe által megtalált kifejezési eszközöket. Hány mosolygó arcon megdermedt szemben láttam viszont az ördögi Valmontot kortárs filmekben, nem is tudom. A családja jogásznak szánta, nagyon okos fiatalember volt, komoly karriert jósoltak neki bármilyen választott pályán. De a színpad vonzása erősebb lett, ott azonnal be is futott. Nagyon sikeres színpadi karrier után a Félkegyelmű Miskin hercegeként kezdett a filmvásznon 1946-ban. Dosztojevszkij örült volna, ha látja, olyan volt , mintha a könyv elevenedett volna meg. 1947-ben elkészült A test ördöge , és Gérald Philipe világsztár lett. Olyan sorozatot, mint ő, kevesen mondhattak magukénak. A pármai kolostor, a Vörös és fekete, A hét főbűn, Az éjszaka szépei, a Vágyakozás, a Tisztes úriház, a Montparnasse 19., a Veszedelmes viszonyok főszerepei lélegzetelállító és érvényes élmények ma is. A Királylány a feleségem pedig, ami megmutatta, milyen varázslatos vígjátékban is, a műfaj egyik legtökéletesebb gyöngyszeme. Fájdalmasan rövid élet adatott ennek a zseninek, de több fért bele, mint sokaknak kétszer ennyi idő alatt. Mintha tudta volna, milyen vékony az élet fonala, nem engedte meg magának csak azt, ami tökéletes. Amikor először jártam Párizsban, első utam a Rue Cujas-ra vezetett. Hiszen Radnóti óta tudjuk, hogy ennek az utcának a sarkán kissé lejt a járda. Lejt ma is, bár a pék már nem lakik ott. Letettem a virágot a járdára, aztán elmentem megkeresni Modigliani nyomát a Montparnasse-on. És mintha láttam volna Gerard Philipe-t, ahogy végigsétál az utcán, a halhatatlanság felé.

Törőcsik Mari - Vélemények

2013-11-25 11:59.19

De jó, hogy téged is látni itt. :)) Ezt találtam az előbb. Törőcsik Mari nem tudott énekelni, de még azt is csudásan csinálja...eljátssza, hogy tud. (Ahogy Darvas is csinálta.) http://www.youtube.com/watch?v=WTodcL-G9-Y&list=PL2942C2E980..

A boszorkány (1955) - Vélemények

2013-11-25 11:53.42

Itt "A boszorkány", szinkronosan. http://www.youtube.com/watch?v=dATO275N0p4&list=PLnUHJSc5-_K..

Vass Éva - Vélemények

2013-11-25 11:51.39

Emlékeztek a Nem ér a nevem c. filmre?

A vád tanúja (1957) - Vélemények

2013-11-25 11:48.17

Az biztos, hogy francia író novellája. Vagy keverem Maupassant Gömböc-ével, abban is hasonló a történet. És ott meg , ha jól emlékszem, Váradi Hédi volt csodás a főszerepben.

Anna - Az új kezdet - Vélemények

2013-11-24 09:40.40

Ha valaki nem ismeri Lucy Maud Montgomery elbűvölő Anne-regényeit, és/vagy nem látta hasonlóan elbűvölő filmsorozatot Megan Follows főszereplésével, annak talán még tetszhet is a film. Hiszen rendes sztorija van , hányatott sorsú kislányról, jó színészek, hihető miliő. Csak éppen ez nem Anne a Zöld oromból, semmi köze nincs hozzá a szereplők nevén kívül. Vannak olyan művek, amiket nem szabad piszkálni. Már az eredeti történet későbbi, nem az író művei alapján készült folytatása is erősen hullámzó színvonalú volt. Pedig Lucy Maud Montgomery Anne életét 48 éves koráig követi a regényfolyamban, akár azt is filmre lehetett volna vinni. De Megan Follows miatt sok mindent meg lehetett bocsátani. Erre a filmre viszont nincs bocsánat. Ha a szereplőket másképp hívják és semmi hivatkozás nem történik a műre, az persze más lenne. De egy kultregény (és kultfilm) nimbuszával visszaélni , az gyomorforgató. Meg lehet írni a Háború és béke folytatását is, persze. Esetleg Natasa elválhatna Pierre-től és prostinak állhatna egy ócska kijevi bejzliben, és odesszai matrózdialektusban szolgálná föl a vodkát. De az már nem Tolsztoj Natasája lenne, ugyebár. Anne ugyanígy sérthetetlen. Anne az a napsugaras tündér, aki nemzedékek kis-és nagylányainak nyújtott reményt arra, hogy az élet mégis szép. Anne-től ez a film elvette a múltját, a személyiségét, és, ami megbocsáthatatlan, elvette a nézőktől a mesében való töretlen hitet. Még az a jó, hogy láthatólag a kutya sem nézi meg. Én csak azért írtam róla, hogy Anne Shirley rajongói el nagy ívben elkerülhessék. De ha a véletlen mégis eléjük hozná, kapcsolják ki az első meglepődésnél,hogy hová is kerültek... Nem érdemes rá időt vesztegetni.

Vass Éva - Vélemények

2013-11-23 22:13.34

Engem még az is elszomorít, hogy nem lehet megnézni ezeket a filmeket.Pedig az MTV Videotárban már sok régi klasszikus van.Pl.1962-ben készítettek egy Karácsonyi éneket Pécsi Sándorral, remek volt, azt látható is.Meg a Timur és csapata, és a Melyiket a kilenc közül c. aranyos Móra Ferenc-mese. De megnézném pl. a Nő a barakkban c. csodás filmet, az is nagydíjas mű volt, és arra nagyon jól emlékszem ma is. Ez olyan, mint a kincsesbánya, amihez nem tudjuk a jelszót... :))

2013-11-23 21:48.20

Nem, engem semmilyen elismerés nem illet, az Veroniké! A rejtélyt ő oldotta meg, én csak kigugliztam. :))

2013-11-23 21:43.07

Veronik, te honnan ismerted fel azonnal a darabot? Még csak részletet sem sikerült belőle találni...

2013-11-23 21:37.09

Ez a forrás: [link] "Ugyanezen a napon (1962.január 21.)19.40 a Menekülés a börtönbe című tévédráma adása. Írta: Fedor Ágnes és Kovács Judit, dramaturg: Benedek Katalin, díszlettervező: Kézdi Lóránd, vezető operatőr: Mezei István, rendezte Mihályfi Imre. Szereplők: Vass Éva, Szemere Vera, Szirtes Ádám, Szakáts Miklós, Ungvári László, Básti Lajos, Greguss Zoltán, Horváth Jenő, Fenyő Aladár. A Rádió és Televízió Újság 1962/2. számában Fedor Ágnes és Kovács Judit így írt előzetest: "... Televízió-drámánk, a "Menekülés a börtönbe" az 1944-es esztendő vége felé játszódik. Hősnője hamis papírokkal bujkál. Kiderül: akinek a nevét felvette, embert ölt. Ő vállalja bűnt, mert a gyilkost még felmenthetik. Eleinte gyűlöli az ismeretlen gyilkost, de ahogy a tárgyalás folyamán megismeri embertelen életét, kiszolgáltatott voltát, szolidaritást vállal vele. - Röviden ennyi a téma. S mindezt a televízió nyelvén kellett elmondani, ami sok lemondást kíván a szerzőktől. Olykor a legkedvesebb mondatoktól is meg kellett válni. De ezt is könnyebben viseltük el, mert ketten voltunk hozzá. ... A bemutató január 21-én lesz, s mi mindketten izgatottan várjuk a nézőközönség kritikáját. " Az 1962/4. számban Bános Tibor írt kritikát a drámáról. "... Az írónők és Mihályfi Imre rendező a kissé sablonosan induló bevezető képsorok után a tévéjátékot - híven ahhoz a műfaji követelményhez, miszerint a televízió-drámák hatását jelentősen fokozza, ha kevés színhelyen és kevés szereplővel játszódnak - egy tárgyalóterem falai közé vitték, és itt, ezen a "szokványos" színhelyen is (számos nagyon finom ötlettel) tudtak újszerűt, izgalmasat és nagyon hatásosat nyújtani. ... A műfaji elemzés helyett csak arra van hely, hogy dicsérjük a főszereplő Vass Évát, néhány egészen megkapó pillanatáért. ... Mihályfi Imre nagyon színvonalasan oldotta meg nehéz feladatát. Mezei István operatőr főként Vass Éva alakítását hozta közel egy-egy érdekes látószögből készített képpel, a lelkiismereti válságot hangsúlyozó gazdagsággal." A tévédráma a Cannes-i tévéfesztiválon Euróvízió-nagydíjat kapott."

A vád tanúja (1957) - Vélemények

2013-11-23 21:33.04

Mindjárt átmegyek a Vass Éva-topikba, mert találtam valamit.:)) MD-vel kapcsolatban nekem is vegyes érzéseim vannak, de azt hiszem, nagyon nagy színésznő volt. Amikor a női démonok helyett igazi karaktereket kellett játszania, sosem tévedett. (És úgy kosztümöt viselni szőrmeboával,ahogy ő tette, senki sem tudott.Ő maga volt a megtestesült elegancia.)

Törőcsik Mari - Vélemények

2013-11-23 21:19.20

Én is találkoztam vele egy fogadáson, de alig tudtam megszólalni. Mondtam, hogy úgy érzem magam, mint egy rajongó tinédzser...de aztán nagyon jól elbeszélgettünk.És kaptam két puszit meg egy nagyon kedves levélkét a menüre írva.Varázslatos a személyisége és olyan fiatal a lelke, mint a Körhinta idején.

A vád tanúja (1957) - Vélemények

2013-11-23 21:08.47

Szuperek vagytok! Tényleg a Menekülés a börtönbe! Úgy emlékszem, a film még eurovíziós nagydíjat is kapott. Orgona, nem emlékszel, ki írta a Clementine-t? Francois Mauriac?

2013-11-23 19:28.37

Tegnap óta esz a fene ezen a filmen, amit leírtál. Mert annyira ismerős, tudom , hogy láttam, még az is rémlik valami okból, hogy francia film volt... Domján Edittel a főszerepben volt egy tévéfilm, Clementine címmel, annak hasonlít a története ehhez. De ott a főhősnő prostituált, és mégis koncentrációs táborba kerül. Ahol hősiesen és nagyszerűen viselkedik, de később a szabadsággal nem tud mit kezdeni.Ez mintha a te filmednek szinte a fordítottja lenne...

Törőcsik Mari - Vélemények

2013-11-23 19:23.04

Először azt hittem, valakire rájött a rosszízű viccelhetnék. De sajnos,a hír igaz. Ahogy az is, hogy az ajándék nem azt jellemzi, aki kapja, hanem azt, aki adja. [link] Nemigen szoktam köszöntőket írni, de most mégis megteszem. Mert Törőcsik Mari színház- és filmtörténetünk legnagyobbjai között van már nagyon régóta.

Equus - Vélemények

2013-11-23 09:59.41

Sajnálom, Kovbojka, hogy végül nem írtál erről a filmről. De még jobban azt, hogy megnéztem megint, és nem tudom osztani saját, emlékezésen alapuló véleményemet már … Azon gondolkoztam, az én korosztályomnak vajon miért volt kultfilm az Equus. A színdarab ócska giccs volt eleve, annak ellenére, hogy Darvas Iván mellett hasonló művészi súllyal jelent meg benne a pályakezdő Gálffy László. A történet kimódoltságát és álkonfliktusait nem lehetett jóvátenni általuk sem. A film nem sokat változtatott ezen, csak erősen lefékezte a darab lendületét. A hosszú magyarázatok és analizáló beszélgetések a pszichiáter bonyolult lelkivilágának érzékeltetésére a lényegtől vették el a figyelmet. Azt hiszem, azért szerettük ezt a filmet, mert bebizonyította, hogy a kamaszoknak is lehet lelkük. Mi utasítások és szabályok között éltük az életünket, viseltünk iskolaköpenyt, a tanár belenyírhatott a hajunkba, ha nem tetszett a frizuránk, az iskolaigazgató méricskélhette a szoknyánk hosszát , bármikor bárki megüthetett és megalázhatott minket. Úgy láttuk, a szerencsétlen főhős helyettünk állt bosszút, és talán nem volt az sem érdekes, hogy milyen módon. Irigyeltük őt, mert élt és szabad volt, és nem érzékeltük, milyen szörnyű rabságban tartotta a maga teremtette mítosz. De a mi mítoszainkat előírták, neki meg saját mítosza volt. Most csak azt látom, hogy egy nagyszerű színész feszeng a rá nem illő szerepben, a rendező a kínos közelikkel pótolná azt a fásultságot, ami a színész minden lépésén látszik. A figura, akit játszania kell, hiteltelen kliségyűjtemény, a lelki gondokkal küszködő pszichomókus a leghálásabb vígjátéktémává nőtte ki magát.Ha egy ember lovak szemének kiszúrását irigylendő szenvedélyként minősíti, és az illető még ráadásul pszichiáter is , akkor nagy a baj. Az ideológia, miszerint a fiú meggyógyítása lelki szárnyainak levágásával azonos, hamis és indokolhatatlan. Ugyanis lovak szemét kiszúrni nem szabadság, hanem bűntett. És emiatt a torz ideológia miatt elfogadhatatlan a film: mások gyötrése árán senkinek nincs joga magának szabadságot szerezni. Még akkor is, ha „csak” lovakról van szó. De nem minősítem át eredeti értékítéletemet, mert nem a film tehet róla. Nem a film változott meg . Hanem én.

A vád tanúja (1957) - Vélemények

2013-11-22 15:33.22

Az a jó, hogy mindig van mit újranézni. A Rémület a színpadon-t meg nem is láttam,az is jó, ha van mit pótolni. :)) Az Ítélet Nürnbergben-t nagyon ajánlom, remekmű mindenképpen. Az MGM-et érdemes előfizetni, de a Cinemaxon is előfordulnak régi filmek.Sőt, teljes meglepetésemre a Film+ régi magyarokkal állt elő mostanában, pl. ott volt a tündéri Lila ákác. Nagyon köll keresni a sok trutyiban a gyöngyöt, de néha azért akad. :))

Major Tamás - Vélemények

2013-11-22 15:28.38

Elvileg mostanában sokszor idenézek. De te csak tanulj nyugodtan, és írj, ha tuccc!

A vád tanúja (1957) - Vélemények

2013-11-22 10:40.42

A Forgószél, azt imádom én is.És abban volt Ingrid Bergman a legcsodásabb. (Persze, Casablanca, de annál mindig úgy éreztem, inkább Bogarté...) És,ha nem titok, melyik a másik Marlene, amiben szerinted a legjobb? Ítélet Nürnbergben?

2013-11-22 09:30.44

Hú, de jó film ez. Mostanában már megesik, hogy szinte félek nekiülni egy nagy élménynek, nehogy az azóta eltelt annyi-amennyi év tapasztalata más megítélést hozzon a régen remeknek látott műre. De hálistennek itt nem, A vád tanúja nagyszerű krimi, és a film sokkal, nagyságrendekkel jobb, mint az alapjául szolgáló novella. Itt a történetre nem illik még csak célozni sem, Agatha Christie rejtélyteremtő zsenije a csúcson van. Most is eltöprengtem rajta, ebből a novellából miért nem írt regényt az író, ha sokkal gyengébb alapötletekkel megtette. És ez a sztori igazán alkalmas regénynek is, ahogy a film maga bizonyítja. Mert a hiányzó regényt a film teremtette meg. Hozott izgalmas jellemeket, még a mellékszereplők (pl. a tárgyalást vezető bíró) is telitalálat, hozott olyan tárgyalótermi hangulatot, ami mindig izgalmas. Még humor is van , a katonás ápolónő és az ügyvéd kapcsolatában, vagy a kakaóként álcázott konyakosüveggel. De még pici hollywoodias érzelem is, épp az ápolónő megtérésében a film végére, amikor a csőlátásban szenvedő hölgy megérti, hogy mi fontos, mi nem. És persze vannak színészek. A mellékszereplős Oscart nemigen értettem, az ápolónő volt színészileg a leggyengébb, klisék halmaza állt össze szereppé. De Charles Laughton vagy Tyrone Power csúcsformában volt, ahogy minden színész a filmben. És Marlene Dietrich (megkockáztatom) élete legnagyobbját alakította ebben a filmben. A karakter nagyon illett a színésznő habitusához. Azonban a hűvös és okos démont most nem férfibűvölő femme fatale-ként láthattuk, ahogy a szériafilmjeiben. Hanem igazi jellemként, harcosként, áldozatként. A legkevésbé jó nagyon is jellemzően a film végén volt a színésznő, a viharos érzelmek gyors ábrázolásának kötelezettsége szinte láthatóan még zavarta is. Nem kapott lehetőséget a meglehetősen elkapkodott végkifejlet színészi hitelesítésére. A filmben egyedül ez a lezavart befejezés volt kevésbé minőségi megoldás.Hiszen egyetlen jelenetben kellett volna megjelennie minden mentségnek és magyarázatnak. De a pszichológiai indokok teljes hiánya legalább most is úgy bosszantott , mint régen... Ám mindezzel együtt nagyon jó film A vád tanúja, igazi krimi, körömrágós, otthagyhatatlan, és biztosan többször, sőt, sokszor nézhető.

elejére 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 ... végére