Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Mojave - Viasat Film, 00:55 |
Együtt leszünk karácsonykor - Film4, 01:00 |
Alkonyattól pirkadatig - AMC, 01:15 |
A Védelmező - HBO2, 01:36 |
Az élet dicsérete - Epic Drama, 01:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Diedrich Bader (58) |
Thúróczy Szabolcs (53) |
Thure Lindhardt (50) |
Amaury Nolasco (54) |
Wade Williams (63) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Marvelek - Vélemények |
A láthatatlan vendég - Vélemények |
Különvélemény (2002) - Vélemények |
Különvélemény (2002) - Kérdések |
Madame Web - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Rabbi a vadnyugaton |
Suzanne Shepherd |
2012-03-01 18:03.04 |
A színházi portálra értettem.Hogy te már megtaláltad régesrég, nekem meg most aktivizálódott. |
2012-03-01 18:00.47 |
Nem olyan rég néztem meg azt a rémes herceges-kóristalányos filmet. Bizony , Laurence Olivier (akit amúgy imádok) ebben Monroe lába nyomába nem léphetett színészi minőségben. Talán épp azért, mert Oliviernek kellett megírt alapanyag, rendes szerep, megszokta, hogy neki van olyan.
Az meg ebben a filmben nem volt. El kellett játszania egy ócska klisét, játszotta, ahogy tudta. De Monroe-nak (egyetlen film kivételével) sosem volt jól megírt szerepe. Mindig rábízták, mit hoz ki abból az általában butuska, de aranyos szőkéből, akit játszania kellett. És neki mindig sikerült valami többletet hozzátennie a kliséhez.Akár ikont is teremteni, mint amilyen Sugar a Van, aki forrón szereti-ben. És amikor írtak neki szerepet, az nagyon nagyot szólt. A Kallódó emberekben akkora az az alakítás, hogy az ember csak bámul: hát ha ilyent is tudott, ha ezt is tudta,miért nem volt ebből a több? |
2012-03-01 17:49.38 |
Akkor most én vagyok az újszülött, akinek minden vicc új. :)) De nem baj, az a lényeg, hogy megvan és ha egyszer majd sok időm lesz, le se szállok erről két napig. |
2012-03-01 17:47.10 |
Számomra a két legjobb amerikai háborús regény "A 22-es csapdája" és a "Most és mindörökké".Persze irodalmi "rangban" a kettőt egy mondatban nem lehetne emlegetni. Mert az első egy nagy regény, a másik egy nagy lektűr. Ami itt-ott, sokszor, nagyon sokszor a legmagasabb irodalmi igényeket is teljesíti.
Ha James Jones kicsit szigorúbb önmagával, nem enged a érzelmeskedés meg a hősmítosz vonzásának, nagy mű is lehetett volna a Most és mindörökké. Mindegy, így is imádja az ember, letehetetlen,felejthetetlen, mert van benne még a sok színpadiassága ellenére is igazi őszinteség. Ezt sikerült a filmre is átvinni. És a film is bizonyíték arra, hogy a regény fele terjedelemre meghúzva valószínűleg remekmű lett volna. A filmbe minden átkerült, ami a könyvből lényeges. A háború tökéletes értelmetlensége, az emberi élet tökéletes értéktelensége, az összekeverhető arcok és testek az egyforma katonaruhában. A nagyhatalmi játszmák apró áldozatai, a nagy Amerika szadista katonai börtöneiben meggyilkolt kis olaszok, a jövőbeli becsületes asszonyi élet alapjára gyűjtő kurvák,a konok szökevények,akik identitásukat nem adják fel soha, de mennek és megöletik magukat a nagy büdös semmiért. Ez a film sokkal hűbb a regény szellemiségéhez, mint a sorozat-változat, annak ellenére , hogy az utóbbi szinte szó szerint ismétli a regényt. Ami viszont jobb a sorozatban , az két főhősnő.Ha másra nem is, de Natalie Woodra Karenként és Kim Basingerre Lorene-ként mindig emlékezni lehet. De ebben a filmben ott volt Montgomery Clift hibátlan alakítása és Frank Sinatra élete legjobbjával.Meg a tökéletes ritmus, a nagyszerű fényképezés és a hatások egyensúlyának tökéletes ismerete. Nincs néző a földön, aki ne rendülne meg, amikor a film csúcspontján Prewitt elkürtöli Maggio emlékére a takarodót.Hogy ez a jelenet ne legyen giccses, de mindenkinek gombóc legyen a torkában, ahhoz tudni kell a filmkészítés titkait. Nagyon jó és szép film.Elég baj, hogy még mindig aktuális és sajnos, aktuális is marad. Amíg az ember egyik kedvenc foglalatossága legyilkolni a másik embert. |
2012-03-01 17:19.57 |
De ez az új nick megvan már viszonylag régóta. és írt filmekhez is,C.L. meg nem .
Mindegy, ha neki ez így jobb, hogy kibeszéli magából, ami fáj neki, csak azt kívánom , hogy segítsen is rajta. |
2012-03-01 17:14.06 |
De mér pont ebben a topikban??? |
2012-03-01 16:49.40 |
Őszerinte 1910-ben született, ő már csak tudta... :))Nagyon szeretem én is, az angol színészet minden varázslatát ismerte.
És nem reklámozta, de sokat jótékonykodott is. Gerald Durrell nagyon nagy tisztelettel írt arról, hogy a jersey-i állatkertjének fenntartásához mennyit segített, hogy Niven megjelent az ünnepeiken. Ha ő ott volt, mindenki szívesebben adakozott. Gerry nagyvonalú, bőkezű, kiváló humorérzékű, közvetlen emberként emlékezik meg róla. |
2012-03-01 16:42.03 |
Az amerikai Salemben 1692-ben fanatikus papok buzdítására boszorkányperek kezdődtek.Húsz ártatlan embert gyilkoltak meg, pszichológiai kényszer alá vetett hisztérikus lányok vallomásai alapján.
A perek Bostonra is átterjedtek,összesen majdnem száz embert vádoltak meg. Végül a perek a környékbeli tiszteletesek kérelmére szűntek meg. A boszorkányperek az önálló amerikai jogfejlődés egyik legfontosabb tanulságául szolgáltak. Különlegesség, hogy a perek egyik bírája John Hathorne volt. Nathaniel Hawthorne, a Skarlát betű, illetve más, a puritán bigottságot elítélő mű XIX. századi írója megváltoztatta a nevét is, hogy ne hozzák kapcsolatba ükapjával. Salemben ma Nathaniel Hawthorne szobra áll. A boszorkányperek leghíresebb feldolgozása Arthur Miller Salemi boszorkányok c. drámája. Miller a drámával közvetlen párhuzamot állított a McCarthy-féle bizottság Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló cselekedeteivel.Ezt a "boszorkányüldözést" ő maga is megtapasztalta. A drámából a leghíresebb film 1956-ban készült, Simone Signoret és Yves Montand főszereplésével. |
2012-03-01 16:26.43 |
Me too. Meg is érdemli, hogy itt legyen. :))
http://www.youtube.com/watch?v=grGjD1rTNyg |
2012-03-01 16:23.23 |
Mert abban egyetértünk, hogy a Blue Moon, hát, hogy mi is... zene, de más is. Mondjuk, csoda. :)) |
2012-03-01 16:21.30 |
És még a Figaro házasságnak is ma volt a bemutatója Bécsben, 1786-ban.
A nyitány, egy szuper előadásban. http://www.youtube.com/watch?v=_oKU94kxv-o |
2012-03-01 16:18.31 |
Nahát, éppen most töprengtem azon, mit is tegyek fel az én imádott Glenn Millerem emlékére. :)) Erre iderakod a kedvencemet , az abszolút első helyezettet nálam, a Moonlight Serenade-ot.
De azért ez se rossz ám! :)) http://www.youtube.com/watch?v=vG16V1OAwMI&feature=related |
2012-03-01 16:12.10 |
Chopin emlékére álljon itt ez a vers.
Kosztolányi Dezső: Szegény anyám csak egy dalt zongorázik. Egy árva dalt. Azt veregeti folyton, és megbicsaklik elefántcsont ujja a fekete-fehér elefántcsonton. És elfelejti, próbálgatja egyre, és szállni vágy, mint vérző sas a hegyre, mert szállni tudna, szállni és röpülni, de visszahúzza újra ezer emlék. Ezt zongorázta kisleány-korában, s mikor apuskával egymást szerették. Ezt próbálgatta, amikor születtem, és megtanulta, elfeledte csendben. Jaj, mennyi vágy van benne, hosszu évek. Egy szürke dalban egy szent, szürke élet. Hogy össze nem rogy a szobánk alatta, hogy össze nem rogy menten, aki hallja. E dalban az ő ifjusága halt el, s a semmiségbe hervadt vissza, mint ő. Kopog-kopog a rossz, vidéki valcer, és fáj és mély, mint egy Chopin-keringő. |
2012-03-01 16:09.50 |
1810-ben ezen a napon született Chopin.
Az e-moll zongoraverseny harmadik tétele,a valaha élt egyik legnagyobb Chopin-zongoraművész, Dinu Lipatti előadásában. http://www.youtube.com/watch?v=jurOlUut8Ao |
2012-03-01 16:04.31 |
Ma 23.05-kor lesz a Duna Tv-n az "Itáliai utazásom", Scorsese négy részes olasz filmtörténetének első része.
1999-ben készült a film,nagyon sokat lehet belőle megtudni az Aranykorról. |
2012-03-01 16:00.43 |
Ez a rész pedig a filmről szól.
2. A film Az Andrej Rubljov felépítése az ősorosz mondákra, énekekre emlékeztet, szakaszokra tagozódik és mindegyik szakasz a művész és a környező világ kapcsolatát ábrázolja. Már rögtön az elején az égbe törő repülő szerkezet lezuhanása, a haldokló ló is szimbólum: kár belefogni bármibe, ami fölemel, az orosz föld visszahúz. És a művésznek sincs semmi becsülete, összeverhetik, megalázhatják, senki nem siet a segítségére. Még művésztársa sem, hiszen a festők is azzal vannak elfoglalva, hogy egymást próbálják kitúrni a munkából, oda sem figyelve arra, hogy az udvaron éppen kerékbe törnek valakit. És ha máson nem tudnak bosszút állni, hát saját kutyájukat verik agyon. Az alkotó művésznek nemcsak saját művészi dilemmáival kell megküzdenie, hanem az „elvárásokkal” is, mai szóval lehet ezt politikai igényeknek is mondani… És amikor emberi kiállásra van szükség, akkor is lépni kell. Még akár embert is ölni, ha egy másik , kiszolgáltatott ember megmentése a cél. És végül nincs mit tenni: ha egy művész nem vállalhatja emelt fejjel a műveit, ha megalkuvásra és becstelenségre kényszerítik, egyet tehet, abbahagyja. Ahogy Andrej Rubljov is elhatározza, az embertelen világban nincs helye az ő derűs szentjeinek. Csak akkor változtat fogadalmán, amikor rájön: kell a támogatása másoknak, a fiataloknak, a tiszta lelkűeknek, akik elmennek a pokolra is ,mert dudások akarnak lenni. És a művész nem foszthatja meg a világot attól, amit csak ő , egyedül csak ő mutathat meg . Mert egyetlen dolga van: a megalkuvás nélküli alkotás, a Mű létrehozása. Iszonyúan súlyos és nehéz film az Andrej Rubljov, minden kockája olyan, mint egy megsötétedett ikon. Ebben a filmben még akkor is sötét van, amikor véletlenül süt a nap és még a mosoly mögött is gyász és árnyék lapul. Ars longa, vita brevis, gondolja az ember, az élet rövid, de a művészet örök. Nem ismerjük a valaha élt legnagyobb ikonfestő életét, de Tarkovszkijét igen. És ő is tette, amit tehetett, megfogalmazta Andrej Rubljov alakjában az örök művészt. Hány század telt el már azóta, hogy Andrej Rubljov élt és alkotott? Társadalmi rendszerek, háborúk, diktátorok jöttek és buktak, de a Szentháromság ott függ a falon, derűs és szépséges időtlenségében. Tanúsítja a percnyi uralmak által összezúzott művészet hatalmas, megtörhetetlen, örökkévaló erejét. |
2012-03-01 15:59.12 |
Elnézést, de ez az elemzés két részletben íródott. A háttér nélkül ugyanis a film sokkal nehezebben érthető, mint annak ismeretében.Akinek van kedve, olvassa el mindkettőt.
1. A film háttere Igazából még azt sem tudni, mikor született pontosan az ikonfestő, a csodálatos műveket alkotó mester, akiről a film szól. Olyan 1360 körül lehetett ez, de születési helyét sem tudjuk. De még eredeti nevét sem, hiszen az Andrej szerzetesi neve volt csak. Azt lehet tudni biztosan, hogy a moszkvai Andronnyikov kolostorban lett szerzetes és valószínűleg azért, hogy festhessen. 1404-ben az egyik legnagyobb moszkvai székesegyház (amely később leégett) festőjeként említik meg először a nevét. Ám az Uszpenszkij-katedrálisban ma is látható néhány ikonosztáz (oltárkép) tőle. Leghíresebb műve, amelyet általában az ikonfestészet csúcsának tekintenek, a valószínűleg 1420 utáni években készült Szentháromság, amelyet egy nagy szent emlékére festett. Ez a moszkvai Tretyjakov Galériában látható. Andrej Rubljov életéről nagyon kevés információ van. Az írásos emlékek nyugodt és bölcs embernek említik őt. Festményei az ikonfestészetben addig ismeretlen stílust vezettek be, az ő szentjei nem komorak és nem félelmetesek, hanem emberi derű és érzések sugároznak róluk. Csak az a kérdés, mi késztette Tarkovszkijt arra, hogy éppen az ő életéről, művészetéről, a világról való felfogásáról készítsen filmet? És hogy ezért kockára tegye karrierjét, ami amúgy is ingatag alapokon állt? Elképzelhető (vagy talán ma már el sem képzelhető) hogy fogadták a kommunizmust vallás nélkül elképzelő Szovjetunió állami filmvállalatánál, a Moszfilmnél Tarkovszkij és Koncsalovszkij ötletét arról, hogy ugyanmá’ hadd csináljanak filmet a pravoszláv egyház legnagyobb ikonfestőjéről. Ez 1961-ben volt, még tartott Hruscsov időszaka. Az, hogy a film egyáltalán szóba jöhetett, annak volt tulajdonítható , hogy az 1964-ben a Szovjet Kommunista Párt főtitkári székébe került Brezsnyev uralma elején kicsit engedett a gyeplőn. A film ennek ellenére nagyon nehezen készült el, többször újravágatták, amibe Tarkovszkij fizikailag is belebetegedett. Ennek ellenére mégis visszadobták a művet. 1964 és 69 között bizonytalan volt a film sorsa, végül az 1969-ben elkészült változat lett a végleges .De ezt a verziót is széttaposta a szovjet kritika . Tarkovszkij a Rubljov első változata után 7 évig nem készíthetett filmet. Igaz, aztán rögtön a Solaris jött, amely után már nem lehetett őt és művészetét a világ előtt letagadni. Számomra a Solaris Tarkovszkij életművének csúcspontja, ám az nem kétséges , hogy a Solaris az Andrej Rubljov nélkül nem jöhetett volna létre. Két aspektust ábrázol a rendező a két filmben. A Rubljov az „orosz lélek” tükröztetője, a Solaris az általános emberi erkölcsé. A két szemlélet közötti különbségek miatt más az orosz lélek törvényeinek világa, más az orosz nemzet történelme, más az értékrendje, mint a többi nemzeteké, mondja a rendező. |
2012-02-29 21:29.41 |
Nem itt gondoltam, te! Mailben! lehet, hogy nem volt türelme kivárni,amíg felébred az úri közönség. :)) |
2012-02-29 21:20.54 |
Meg, persze. Ugyan Tarkovszkijtól a nagy szerelmem a Solaris,a Bádogdobot meg regényben szeretem igazán. De ahogy ráérek, szívesen.
Viszont írhatnál Punknak, gyöjjön szabályokat csinálni ide. :)) |
2012-02-29 21:18.01 |
Dehogynem,ez A pillanat című, csak ő hívta Creusa-regénynek. Vergilius Aineisének (amit imádott) furcsa átirata a könyv. Creusa a trójai hős, Aineas felesége volt, ám egy pillanatban eltűnik az Aineisből. És Vergilius nem adja magyarázatát, hogy miért.
Ezt próbálja megfejteni Szabó Magda. Az rendben van, hogy briliáns nyelvi művészettel.Pl.gyárt egy sajátos "trójai" nyelvet. Meg hogy úgy vannak jelentős részek hexameterben írva , hogy nem venni észre. Meg hogy az egészet egy "Saboas" nevű költő írta volna... De mindig azt mondta erről, ez az igazi önéletrajza. Most ezt próbálom megfejteni, mert hogy mi köze ennek őhozzá,rejtély. |
2012-02-29 20:58.38 |
Punk indította a topikot, majd ő megmondja, hogy legyen, úgy illik.Annyira jó az ötlet, megérdemli, hogy az ő elképzelése valósuljon meg. |
2012-02-29 20:56.07 |
Nem, legfeljebb "égi mása"neki Éva. Ő az Őz Encsy Esztere, aki valójában gyűlölte az első feleséget, a tökéletest, a fiatalt, az első álmot.Soha nem mondta volna ki, de megírta.
Vadul féltékeny volt Szobotka múltjára is. Ezt meg is írta egyenesen is. Én most a Creusa-regényen kínlódom, amit a leggyengébb művének tartok. De mindenhol azt írta, ez az igazi önéletrajza. Most kezdem megérteni,mire gondolhatott.Ez is Szobotkához kapcsolódik,azt hiszem.Még elmélkedek rajta, olyan, mint egy rejtvény.De tőle kitelt az ilyen is... |
2012-02-29 20:47.35 |
Találjátok ki a szabályokat ti fiatalok, én meg majd közbekottyanok, ha van mit. :)) |
2012-02-29 20:46.19 |
Rágalmak , amelyek egy megmagyarázhatatlan csodához fűződnek.Ez mindig így volt, a csodákat sokan nem tudják elviselni.
Mert Marilyn Monroe csoda volt.Nem a szépsége, a tehetsége, a sex appealje által.Hanem mert ő - ő volt.Nagyon ritkán van ilyen,amikor nincs magyarázat arra, hogy egy ember elemi erejű hatást tesz másokra. Ő ilyen volt. Csoda. |
2012-02-29 20:38.36 |
Nagyon jó lenne egy ilyen. Nekem nagyon szép emlékeim vannak egy filmklubról, igaz, elég régen volt. De filmes "alapműveltségemet" annak köszönhetem. |
2012-02-29 20:36.24 |
Ez tökéletes találat, köszönöm.Soha eszembe nem jutott ez.Pedig igaz.
De Szobotka kisfia nem élte túl... |
2012-02-28 22:46.05 |
Jó éjszakát, alkalomadtán nézz bele ebbe színházas dologba, ha tucc. Csuda. |
2012-02-28 22:43.49 |
Ismered a www.szinhaz.hu-t? Nem olyan rég van és ilyen részei vannak, hogy
[link] Tele mindenféle letöltési lehetőséggel, még a felét se tudtam átnézni! |
2012-02-28 22:35.12 |
Nagyon híres regény volt a film alapja. Mesterházi Lajos írta, aki a szocializmus egyik legnevesebb kurzus-írója volt. Egyébként remek novellista, de pl. az "Isten , méretre" vagy "Az ártatlanság kora" c. regénye ma is megállná a helyét. Szokás szerint méltatlanul lett elfeledve.
Ezt a regényét 1956-ban írta, de csak 58-ban jelent meg. A könyv izgalmas, feszült ritmusban íródott, az olvasó végig a két menekülő kommunistáért drukkol,akik emigrációba készülnek a Tanácsköztársaság után. Érdekes, a filmre viszont egyáltalán nem emlékszem... |
2012-02-28 22:24.32 |
Érdekes volt pedig a kapcsolat, ahogy a Szobotka-regényben leírja Szabó Magda. Ő, aki menyasszony már volt, de rendes kálvinista szűzlány,halálosan beleszeret egy világfiba. Akinek párhuzamosan minimum három szeretője van, ebből kettő biztosan férjes asszony.
Szobotka már volt nős, iszonyatos körülmények között vesztette el feleségét és újszülött gyermekét, ellátatlanság miatt haltak meg,mert háború volt. Utána nem érdekelte semmi, pazarolta az életét, ahogy bírta.Aztán jött Szabó Magda és megtette azt is, amire úgy gondolta, sosem lesz képes: még a házasságkötés előtt lefeküdt Szobotkával. Több nő nem volt azután, csak ő. De Szabó Magda azt írta, ha lett volna, ő simán meggyilkolja az illetőt. Lehet azt elolvasni az Őz-ben, hogyan szeretett Szabó Magda... |