Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Philadelphia - Az érinthetetlen - Cinemax2, 11:25 |
A közellenség - Mozi+, 12:10 |
Egy kutya hazatér - Film+, 12:25 |
Koszorúslányok - HBO, 12:30 |
Vadócka - Moziverzum, 12:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Fisher Stevens (61) |
William Fichtner (68) |
Curtis Armstrong (71) |
Alison Pill (39) |
Michael Rispoli (64) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Szeánsz Velencében |
Austin Nichols |
2014-07-02 21:54.38 |
Ez tényleg nagyon jó.:):)
Tudod min gondolkodtam? Ezt a tompított megafon hatást az éneknél hogyan érik el? Nem nagyon értek hozzá, csak ezért kérdezem. (olyan érdekessé és különlegessé teszi a hangzást) |
2014-07-02 21:48.06 |
A 16 Horsepower neve ismerősen csengett, (utánanéztem itt hirtelen Edwardsnak), és valóban, finom kis anyagocska. Fogyasztása ráadásul nem is büntetendő.:):)
És ha jól csinálják, akkor ezek a stíluskeverékek igen csak kellemesen hangzanak, márpedig ez is élményszámba ment.:) |
2014-07-02 21:41.23 |
Ez is kis fülbemászósan rohangászós.:):) |
2014-07-02 21:36.43 |
Naná, hogy erre vonatkozott a mondat.:)
A klippje azt tényleg beteges egy kicsit, de nem olyan rossz az.:):) Tőle már linkeltem, de mit tehessek róla, csípem a tagot.:) http://www.youtube.com/watch?v=TYnJAJiLDEo Kenny Wayne Shepherd |
2014-07-02 21:32.13 |
De legalább a miénk...:D:D:D (nem persze, de én azt szoktam mondani, hogy szégyellje magát az, aki ezt a fizetést adja, nem az, aki megkeresi...)
És bizony nem szégyen a futás, de hasznos, különösen ilyen jóféle zenére.:):):) |
2014-07-02 21:29.21 |
Hűha, ez jó.:):) (bár az énekes srác hangja nagyon emlékeztet valakiére, de lehet, hogy tévedek) |
2014-07-02 21:24.34 |
Tyűha, aki tud, az tud.:):)
Na, ez se mai szám...:) http://www.youtube.com/watch?v=ijxk-fgcg7c (The Cure) |
2014-07-02 21:19.08 |
Ezt a dilis Steven Tylert mindig jó hallgatni, bár megjegyzem, valamelyik újságban láttam róla egy olyan képet, ahol leginkább egy eltévelyedett gall varázsló és egy kehes szupermodell keresztezésére hasonlított....:):) (borzadvány volt a gönc rajta: sálgallér, amit csuklyaként használt, és ami egy köntösszerűséghez tartozott, amit egy esőkabát szerűség egészített ki valami döbbenetes módon):):) |
2014-07-02 21:09.58 |
A nevük alapján csak kettőről derült ki, hogy magyar, ezek szerint a többiek is azok?:) (kicsi a világ)
Egész album? Nofene, hogy teccett hozzájutni?:) |
2014-07-02 21:03.54 |
Kellemes kis mjúzik.:) |
2014-07-02 21:02.44 |
Jajaj, azt hiszem, ezt buktam, mert nem is a Rádió 1, hanem a másik, vagy a harmadik (mikor melyikre tekerik éppen, van a Morning Show-s cucc, meg az, ahol István Daniék "nyomják" a szöveget), de egykutya, mert a zenétől már feláll az összes hajam...:) (Sajna nem lehet ilyen jópofa megoldásokban gondolkodni, mert a kollégák ízlése azt nem engedi...:):))
És igazad van, nem rossz dolog az eredeti és van olyasmi, amiben feltétlenül kell is, de ezek az árak...:( De hát mindenre van megoldás...:) (még ha nem is büszke rá az ember) |
2014-07-02 20:57.36 |
Azta, de régen hallgattam már ilyesmit.:):)
Egyébként több szempontból is szerencsés vagy: jóval több normális zenét ismersz, mint én, ráadásul, ha én elkezdek énekelgetni, akkor megkérdezik, hogy ugyan már, mit ittam?:D De már haladok, mert már csak a viszonylag nagyon új nótákra kapom fel a fejem, aztán az is beleolvad a masszába és ráadásul fogalmam sincs, hogy hívják az előadókat.:):):) Na, menjünk vissza még egy kicsit az időben: http://www.youtube.com/watch?v=QCgCYLe8yLc (Alvin Lee és a Ten Years After) |
2014-07-02 20:43.35 |
Na ugye, hogy ugye, a "gyerek/kutya" variáció a zenében is beválik.:):):)
Szia!:) |
2014-07-02 20:38.49 |
Mindenre van megoldás...:):):):)
[link] Szívesen és csóközön, természetesen Camerontól, mondta, hogy mondhatom.:):): |
2014-07-02 20:15.20 |
Lector, még zavarba hozol itt a végén...:) Köszönöm a kedves szavakat és hiányolást.:)
Én is gondoltam Rád és a többiekre, amíg nem jártam errefelé.:) Zeneileg sajnos, azóta sem lettem tájékozottabb, de mentségemre legyen mondva, a melóhelyen egy olyan adó szól, amitől egyenesági agykukit kapok, mert ugyan az a szlogen, hogy "csak mai sláger megy", de az aztán a nap folyamán többször is adásba kerül. Juuuuuuujjjjj - na ilyen érzésem van tőle...:):):) Ide jövök gyógyítani a média által okozott dallamkárosodást.:):) |
2014-07-02 20:08.37 |
Azt a szektát igyekszem messzire kerülni, bár most, hogy mondod, tudom, hogy a hejessírás mindíg az eröségeim közé tartozot. :)
Remélem a kritikán aluli kritikám nem feküdte meg a gyomrod, de amilyen szigorú ítész vagy, azon se csodálkoznék. (kell neked rágcsálni):) Egyébként igen jól szórakoztam Jogász-hoz való hozzászólásodon, és felettébb örülök annak, hogy elnyerte tetszésedet a film.:):) Az pedig külön megtiszteltetés, hogy a hozzászólók, így a jómagam által is kreált véleményekből is merítettél, de mivel ízlések és jó nagy pofonok teljesen különbözőek, ezért kénytelen vagyok elfogadni álláspontodat, és teszem ezt ilyen senkiéhez sem hasonlítható, ezért saját kútfőből ihletett, bokormelléki stílusban, amiért szíves elnézésedet kérem.:) |
2014-07-02 19:55.07 |
Na látod, a jó gondolatok egy hullámhosszon rezegnek...:):)
Dehogy vagy Te gonosz, ezen az alapon minden rossz passzban lévő ember az lehetne, beleértve saját magamat is.:) |
2014-07-02 19:52.06 |
Hát tudod...:D:D (pedig ez csak egy majdnem -csupa- betű cikk volt.:):)
Na várj, fokozom a (panoráma) hatást: [link] :):):):) |
2014-07-02 19:46.14 |
Lectorom, írtam.:) A baj az ott kezdődik, ahol nem lehet (?) megbeszélni valamit, itt ilyenről szó sincs. (És ne legyen rossz érzésed, elvégre mindenkinek adódhatnak rosszabb pillanatai)
Palya Bea szívmelengetőjét köszönöm.:) http://www.youtube.com/watch?v=5kW9DZ0gPkI |
2014-07-02 00:00.17 |
Szia Réka, remélem, minden a legnagyobb rendben veled.:) Valóban régen találkoztunk, de talán ez változni fog.:)
Addig is a legjobbakat, mert holnap korán indul az a hosszú nap, aminek elébe nézek...:) |
2014-07-01 23:56.30 |
Lector kedves, visszanéztem egy pillanatra, mielőtt lezárom a mai napot (holnap korán indul a következő).
Értem mire gondolsz, mire célzol. Csak valahogy tényleg úgy van az, hogy mostanában nem is igen létezem. Lehet, hogy ennek okán be sem kéne köszönnöm legközelebb? (miért bizonygassam, hogy fontos nekem bárki is vagy sem, ha olyan érzést keltek, hogy nemtörődöm vagyok?) (különben pedig minden érzést és ellenérzést megértek, a zavarásért pedig elnézést kérek) |
2014-07-01 22:53.27 |
Réka, Lector, üdvözletem és már tovább is álltam. (csak ha már errefelé jártam-keltem, beköszöntem:))
További kellemes zenélgetést kívánok (ja, és nem jöttem üres kézzel:):)): http://www.youtube.com/watch?v=KqSx8kfwtpM Sziasztok!:) |
2014-07-01 22:48.15 |
Talán már csak aktualitása miatt is érdemes lenne egy pillantást vetni erre a dokufilmre (a link, amire a cikkben hivatkoznak az első "darabja" a tervezett sorozatnak és New York a helyszíne)
[link] |
2014-07-01 22:32.01 |
Egy kis kedvcsináló:
[link] Szóval "Csokoládé" kedvelők készüljenek.:) (amúgy meg hátsó szándékom is volt a bejegyzéssel - borzasztóan "restellem":):):), hogy elírtam a Michelin nevet...:)) |
2014-07-01 22:29.06 |
Emylionak, a költőnek ajánlom a cikket, nagyrabecsülésem jeléül. Picsorkás üdvözlettel.:)
[link] |
2014-07-01 22:27.12 |
Érdekes világ a showbizniszé. Az egyszer lent, máskor fent kereke forog, és van, akit végleg maga alá szorít, de akad olyan szerencsés is, akit egy nagyobb hullámvölgy után még felkap és a csillagokig repít. Csak tudni kell, hogy ezek a csillagok inkább a hulló, semmint az álló kategóriába tartoznak... És ezzel nem árt megbékélni, mert a világ és benne az emberek is változnak, és velük változnak az igények és ízlések is. Ahhoz pedig, hogy ezeket a folyvást változó kedvteléseket ki lehessen elégíteni, mindig újabb és újabb meglepetésekre és frissítésekre van szükség. Az idő meg persze nem áll meg senki kedvéért sem, legyen az a világ legnagyobbnak kikiáltott előadóművésze, bűvésze, illuzionistája, vagy egyéb "kirakat tevékenységet végző munkása", mindegyikük felett kíméletlenül tiktakkolnak a másodpercek és a kérdés csak az, hogy mennyire tud bárki is megbarátkozni ezzel az állapottal. Mert ha elfogadja, lehet belőle "legenda", de ha nem, akkor marad örök haknizó, aki eldugott porfészkek dohos színpadain és füstös lokáljaiban adja elő a "világszámot", mert ott még minden vicc és trükk újnak számít, vagy ha nem is, de mivel a közönség nem vergődik a szórakoztatóipar túlkínálatának csapdájában, így minden lehetőséget, ami a kikapcsolódását szolgálja, köszönettel és hálásan vesz. (nem is beszélve arról a tényről, hogy a nagyvárosban "futottak még" kategóriának minősített "felhozatal" itt még menőnek számít)
Persze ilyen helyeken is lehet, sőt illik is a maximumhoz közelit nyújtani. Főként, ha az ember fia/lánya halálra van verve a kisstílűekre oly' jellemző (ám normális ember számára inkább szánalmas, semmint csodálni való) "kivagyisággal" és az " elképesztően komolyan veszem magam" szindrómával. Ráadásul ennek az embertípusnak abszolút meggyőződése, hogy az, amit csinál egyedi, megismételhetetlen, utánozhatatlan, egyszóval etalon értékű, ami feltétlen világhírnév után kiált, még jóval azután is, hogy a fénykor reflektoraiban már jócskán alábbhagyott az izzó teljesítménye... Nos, ez a szófosás nagyjából csak annyira volt jó, hogy felvezesse azt a pár mondatos véleményezést, ami a filmmel kapcsolatban felötlött bennem. Mert nem volt ez egy rossz alkotás, de valahogy pont olyan lenyomatot hagyott bennem, mint a történet maga: egy érdekesnek ígérkező lemez, aminek a borítójáról lefújták ugyan a port, de az még mindig ott száll a levegőben, és a zene, bár kifejezetten jó, mégsem élvezhető teljes mértékben, mert imitt-amott recseg a bakelit és ez egy kicsit lehűti, sőt egyenesen túlnyugtatja a várakozás izgalmát, de már csak udvarias kíváncsiságból is végighallgatja az ember, mert mégis van a dallamokban valami vonzó... Szóval ilyen érzeteket keltett bennem a film, és azt is tudom, hogy a vonzó "zenei aláfestést" nekem John Malkovich játéka jelentette, továbbá Emily Blunt üdítő felbukkanása tompította, Colin Hanks kedvesen bénázós karaktere pedig lágyította ezeket a "recsegéseket". És most igazán nem tudom, hogy rossz pillanatban láttam-e a filmet, vagy valójában és egyáltalán nem volt egy nagy durranás, de mivel inkább ez utóbbi felé hajlok, így az összegzés azt mondatja velem, hogy egy olyan, a középszerűtől egy induri-pindurit jobb mozit láttam, ami pont olyan megfáradt hangulatot árasztott magából, mint Malkovich illuzionistája(akinek a legjobb trükkje a leginkább kellő pillanatban mondott csütörtököt, de amit levitézlett "művészünk" legalább méltósággal viselt és ezzel egy parányit mégiscsak sikerült fényeznie azon a régen elhalványult glórián...). És mivel senki számára sem kötelező darab, annyi érdekesség azonban elárulható a filmről, hogy Colin filmbéli apukája egybeesik a vérszerintivel, továbbá az is elmondható, hogy John Malkovich megint leckét adott - színművészetből, és ha másért nem is, miatta érdemes időt szánni a filmre, mert ez a pali maga a megtestesült JÁTÉK, én pedig talán joggal hiszem, hogy jónéhány feltörekvő, sőt, igencsak futtatott bájgúnár (és kéjkanca) a saját gázsiját és egyéb tartozékát is szívesen odaadná Malkovich tehetségének akár a tizedéért is, de kár a fáradtságért, mert részükről ez a színtiszta hiábavalóság (de legalább a következő csillagocska felbukkanásáig megéldegélnek a "tehetségtelen, de legalább jól néz ki" című szemfényvesztésből) De hát ilyen ez a showbiznisz.:) |
2014-07-01 22:22.47 |
És persze ne feledkezzünk meg Dickens örök klasszikusáról a "Karácsonyi ének"-ről sem...:) |
2014-06-21 19:20.47 |
Kétségtelenül az amerikai filmgyártás egyik gyöngyszeme Peter Weir 1989-ben készült filmje - legalábbis az én véleményem szerint - már csak azért is, mert ennyi idő távlatából is bőven van üzenete és mondanivalója.
A napokban került a "kezem közé" a "Carpe diem" ragyogó jelenete, aztán persze egyikből jött a másik: a teljes film újranézése sem váratott sokáig magára. Elképesztő élmény nyomon követni az idő múlását, ami nem csak a színészeken látszik meg (negyedszázados filmről beszélünk!:)), hanem a késő ötvenes évek moráljával összehasonlított jelenen is... Sok minden változott azóta, de egy biztosan nem: a kamaszos lázadás, ami vagy "civilizált" vagy eléggé megbotránkoztató módon juthat kifejezésre, mert a gyerek, a kamaszkorból a felnőtté válás félútján, megpróbál kitörni a felnőtt társadalom által emelt előírások és szabályok rengetegéből, ledöntve - a sokszor pont a biztonságos létet szolgáló - akadályokat. Ez viszont olyan életkori sajátosság, amely az idő múlásával sokaknál a szelektív memória "kuka" feliratú tartályába kerül (belőlük válnak a "bezzeg az én időmben" kérlelhetetlen és komoly "felnőttjei"), de amit a gyereklelkűek soha nem felejtenek el és éppen ezért értik, hogy a jelen kamaszai nem rosszabbak, mint a múltéi, legfeljebb csak máshogy mutatják ki a szeretet és a figyelem iránti igényüket. Ilyen "örök kamasz" a film zseniális irodalomtanára, Mr. Keating (Robin Williams imádnivaló alakítása), akinek feltett szándéka, hogy egészen új útra tereli a diákjait és a papírízű tankönyvek szájbarágása helyett -egyedi oktatási módszerekkel - megtanítja gondolkodni és "önkifejezni" őket. A lelküket próbálja meg "elkapni", hogy végre a szemükkel nézzenek, de a szívükkel lássanak és az eszükkel öntsék formába mindazt, amit közölni akarnak a világgal. A cél nem kevesebb, mint megtanítani egy osztálynyi tizenhét éves fiút arra, hogy merjék a saját szemszögükből nézni és megérteni a világot, hogy merjenek önmaguk lenni, és találják meg azt az utat, ami számukra a legmegfelelőbb. Mert az élet valóban rövid, az elszalasztott lehetőségek pedig soha nem jönnek vissza... Abban a jelenetben, amit már az elején említettem, hangzik el az örök útravaló: élj a mának és használd ki az életet, mert a vége mindenki számára ugyanaz: kukaceledel leszünk. Lehet-e ennél nagyobb ajándékot, megszívlelendőbb útravalót adni azoknak, akik a felnőtté érés küszöbén állnak? Azoknak, akik felfogják, akik megértik, biztosan nem. Mint mondjuk az olyanoknak, akik az igazgatói szigornak fittyet hányva úgy mernek elbúcsúzni a tanáruktól, hogy abból látszik: ezek a fiúk nem akármilyen emberek lesznek. Mert jöhetnek akármilyen vészterhes idők, uralkodhat akármilyen ostoba csordaszellem, nem kell mindig egy ütemre lépni a többiekkel. Még akkor sem, ha ezért mások megbüntetnek, vagy lenéznek, vagy akár kiközösítenek. Való igaz, hogy a nyájban menetelés a biztonságérzet hamis illúzióját nyújtja, de ezzel pont a lényeg veszik el: önmagunk. |
2014-06-19 16:33.42 |
Hahó, közben mégiscsak erre garázdálkodom, bár hamarosan indulnom kell...
Hogy miért? Mert miért ne? (hátha ő sincs golyóállóból:):):)) Különben is, aki fellógatással fenyegetőzik és patkányozik, az nagyon sok szép mondatot érdemel. És hátha végleg megunja és távozik. (vagy mások unnak rá előbb) Egyébként sajnálom, hogy nem túl jók a napjaid. Anyukádnak nagyon sok erőt kívánok!:) |
2014-06-19 16:28.53 |
Ha a film is olyan jó lesz, mint a könyv, akkor csalódás kizárva!:):)
Az viszont külön és önmagában is megérdemel legalább öt filMichlen csillagot, hogy Helen Mirren alakítja Mme Malloryt.:)(de augusztusig még várni kell...) |