Fórum - Versek! (101. oldal)

elejére ... 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 ... végére

15230. Törölt felhasználó (2012-10-13 00:15.57)

A TIGRIS Tigris! Tigris! éjszakánk Erdejében sárga láng, Mely örök kéz szabta rád Rettentõ szimetriád? Milyen katlan, mily egek Mélyén gyúlt ki a szemed? Szárnyra mily harc hõse kelt, Aki e tûzhöz nyúlni mert? Milyen váll és mily müvész Fonta szíved izmait? És Mikor elsõt vert szived, Milyen kar s láb bírt veled? Milyen põröly? mily vasak? Mily kohóban forrt agyad? Mily üllõre mily marok Törte gyilkos terrorod? S amikor befejezett, Mosolygott rád a mestered? Te voltál, amire várt? Aki a Bárányt, az csinált? Tigris! Tigris! éjszakánk Erdejében sárga láng, Mely örök kéz szabta rád Rettentõ szimetriád? (Szabó Lõrinc) Ez is W. Blake-től (egy Janikovszky könyvben olvastam először... csodára leltem)

15229. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-10-13 00:11.02)   - (válasz Kimikem 15226. hozzászólására)

Köszönet W. B. -ért, sosem hallottam, talán nem érettségi anyag. Házassághoz írok gratulációt, szerinted a Göröngy és kavics megfelelő lenne?

15228. Kimikem (2012-10-13 00:09.52)

Az egyik kedvencem! :)) WILLIAM BLAKE: AZ ISTENI ÁBRÁZAT Irgalom, Jóság, Szeretet S Béke... - hány tört imát Küldöz e boldog négy erény Elé a földi gyász. Mert ez a boldog négy erény Az Úr, szelíd Atyád, És ez a boldog négy erény Az Ember, a Család. Emberszivű az Irgalom, A Jóság - földi test, A Szeretet menny-föld-arcot ölt S a Béke - földi mezt. Mert aki bármely ég alatt Fohászkodik, szegény, Égi-földi formátokat Imádja, négy erény. Zsidó? Török? Pogány? Szeresd Az ember-alakot! Hol Béke s Irgalom lakik, Az Isten lakik ott. (Kardos László)

15227. Kreka97 (2012-10-13 00:04.50)   - (válasz Kimikem 15226. hozzászólására)

WILLIAM BLAKE: A TÉLHEZ "Ó, Tél! rekeszd el gyémánt ajtaid: Észak tiéd: ott ástad mélyre odvas, Sötét lakásod. Ne rázd meg tetőid S ne zúzd szét oszlopaid vas-kocsiddal." Nem hallgat rám s a tátott-száju mélység Felett elvágtat, acél viharát Kirántva; már felnézni sem merek, Mert ő az úr széles világ fölött. De nézd az őrült szörnyet! csontjain A bőr feszül s a nyögő szirtre hág: Csenddé hervaszt mindent, lerongyolódik Kezén a föld s elfagy a zsenge élet. Sziklákon trónol, s hasztalan kiáltoz A tengerész, szegény! kire vihar tör, Míg elmosolyodik az ég s a bőgő Szörnyet Hekla-hegyi odvába visszaűzi. (Somlyó György)

15226. Kimikem (2012-10-12 23:53.20)   - (válasz Kreka97 15225. hozzászólására)

:)) W. B. : AZ ESTI CSILLAGHOZ Ó, szőke haju angyala az estnek, Most, míg a nap megűl a hegyeken, gyújtsd Lángra szerelmi fáklyád, és sugárzó Koronáddal mosolyogj ágyainkra! Mosolyogj szerelmeinkre, s míg az ég Kék függönyét elhúzod, hintsd ezüst Harmattal a virágokat, ha jókor Álomra hajtják édes szemüket. A tóban ringasd el a szeleket, Ints csendet parázsló szemeddel, és Ezüsttel mosd el a homályt. Hamar, jaj, Hamar itthagysz; aztán a farkas ordít S az oroszlán szeme izzik a fák közt: Nyájaink gyapja szentelt harmatodtól Csillog; ó, nézd s vedd oltalmadba őket. (Somlyó György)

15225. Kreka97 (2012-10-12 23:45.45)   - (válasz Kimikem 15224. hozzászólására)

Köszönöm, Drága Kimike! :) WILLIAM BLAKE: A GÖRÖNGY ÉS A KAVICS "A szerelem önnön javát Nem űzi, nincs magára gondja, De másnak édes enyhet ád, És Eget épít a Pokolra." Így dalolt a kis Göröngy, Rúgta barmok lába, Ám a Kavics a patakban Ezt fonta dalába: "A szerelem csak enjavát Kergeti, mást kéjébe törve, Örvend, ha másnak gondot ád, S Poklot épít az Égi körbe." (Somlyó György)

15224. Kimikem (2012-10-12 23:32.23)

Krekának szeretettel! WILLIAM BLAKE : AZ ŐSZHÖZ Ó, gyümölcsterhes és szőlők levétől Vérfoltos Ősz, ne menj még, ülj le árnyas Tetőm alatt; itt jó, ha megpihensz, S hangold vidám sipomhoz hangod, ó, hadd Libbenjenek az év leányai! Virágok és gyümölcs dalát dalold. "A kis bimbó a napra tárja kelyhét És szerelem fut remegő erében, Száz virág ring a reggel homlokán és Dúsan virul az este fényes arcán, Mígnem a füstös Nyár dalába fog S fejére tollas felhő hint virágot. Gyümölcs-illatban fürdenek a légi Szellemek, s a szárnyas gyönyör a kertben Kóborol vagy a fákra ül s dalol." Így énekelt, ülvén, az édes Ősz, Majd megborzongva felkelt és a dombok Fölött eltűnt, itthagyva drága terhét. (Somlyó György)

15223. Zsóka65 (2012-10-10 19:26.11)

Tóth Balázs - Ragyogás Mint mikor felhő takarja el a napot, S a szürke ég alatt, mint kőszikla vagyok Magamban, magányosan, dacolva éggel, Földdel, gondokkal, vágyakkal, szürkeséggel, S lábaim előtt egy vak tavon, feketén Siklanak lomha bús hullámok tetején Szótlan vadkacsái a lúdbőrző tónak, És visszhangja van minden magányos szónak. . . *** És mint mikor a nap aranysugarai Ütnek lyukat átok-felhőn, és dalai Szólnak vidáman szálló madárrajoknak. És mélykék hullám csapódik zöld partoknak, És ahogy szellő fújja tova a habot Minden apró cseppben ott látom a napot. És a nap szemében egy másik világot: Eget, földet, vágyakat. . . és boldogságot.

15222. 2Titi (2012-10-10 19:04.25)   - (válasz Oliwaw 15221. hozzászólására)

Feltehetőleg nincs, nehezen összehasonlíthatóak (szerintem lehetetlen).

15221. Oliwaw (2012-10-10 18:57.42)   - (válasz 2Titi 15220. hozzászólására)

Én meg arra, hogy nincs két egyforma gondolat.

15220. 2Titi (2012-10-10 18:55.18)   - (válasz Oliwaw 15219. hozzászólására)

Irodalomkritikusra gondoltam...:)

15219. Oliwaw (2012-10-10 18:51.30)   - (válasz 2Titi 15218. hozzászólására)

Szerencsére erre sohasem lesz lehetőség, mert pl az író azt írja: Az ég kék, de ugye ott van a végtelen számú árnyalat (és hogy ugyanazt választjátok , kicsi az esély)

15218. 2Titi (2012-10-10 18:46.40)   - (válasz Oliwaw 15216. hozzászólására)

Az a rossz, ha nekem is azt kell gondolnom, amit az írónak...

15217. 2Titi (2012-10-10 18:43.41)   - (válasz Emylio 15215. hozzászólására)

Időnként nem szabad komolyan venni bizonyos dolgokat az életben sem. :)) (igaz sokszor csak utólag látni, hogy inkább mosolyogni kellett volna rajta)

15216. Oliwaw (2012-10-10 18:41.44)

Ezt már egyszer írtam, de ide is leírom: "1877-ben jelent meg Greguss Ágost, a nagyhírű irodalomkritikus tanulmánya, amelyben Arany János balladáit elemezve, értelmezve kifejtette az olvasóknak, mit is akart elmondani egyik-másik balladában a nagy költő. Amikor elmesélték Aranynak, hogy ő – Greguss szerint – voltaképp mit is gondolt, legyintett egyet, és csupán ennyit válaszolt rá: - Gondolta a fene! "

15215. Emylio (2012-10-10 18:38.28)   - (válasz 2Titi 15214. hozzászólására)

Néha csak ír az ember, cél és valós ok nélkül. Amikor így születik meg egy vers, akkor is akad mindig valaki (nem rád gondolok), aki véresen komoly és magasztos gondolatokat lát mögötte. Pedig csak egy vers, mondjuk egy pillanatok alatt született hangulatvers.

15214. 2Titi (2012-10-10 18:34.28)   - (válasz Emylio 15213. hozzászólására)

Nem baj, ha tudjuk, hogy mire gondolt, csak mi is merjünk másra gondolni. Érdekel mások gondolatai az adott dologról, érdekes lehet a gondolat, hogy mi is motiválta a vers megírásakor.

15213. Emylio (2012-10-10 18:27.58)   - (válasz 2Titi 15212. hozzászólására)

Az a jó versekben, hogy bármilyennek értelmezhetjük. Mindig sokadlagos, hogy mire gondolt a költő. Ez amúgy is, kit érdekel?:)

15212. 2Titi (2012-10-10 18:26.39)   - (válasz Emylio 15211. hozzászólására)

Persze a hatás kiváltására értettem és pozitív értelemben, iróniának értelmeztem a verset...negatív hatások ellen.

15211. Emylio (2012-10-10 18:23.51)   - (válasz 2Titi 15210. hozzászólására)

Akkor szivárvány akarnék lenni, nem villám.

15210. 2Titi (2012-10-10 18:23.04)   - (válasz Emylio 15209. hozzászólására)

Esetleg még személyes példával a nyitott embereknek.

15209. Emylio (2012-10-10 18:20.21)   - (válasz 2Titi 15208. hozzászólására)

Igen, sehogy máshogy. Pedig néha lenne hozzá kedvem.

15208. 2Titi (2012-10-10 18:19.05)   - (válasz Emylio 15207. hozzászólására)

Verseken keresztül teheted.

15207. Emylio (2012-10-10 18:18.17)   - (válasz Oliwaw 15206. hozzászólására)

Kicsit igen, kicsit nem.

15206. Oliwaw (2012-10-10 18:10.01)   - (válasz Emylio 15205. hozzászólására)

Mi ez ? Ars poetica ?

15205. Emylio (2012-10-10 17:26.46)

Bárcsak... Bárcsak lennék fényes villám, mi lesúlytva ölhet, ha akar, égi lángzivatar. Bárcsak lennék jeges orkán, mi szerelmes szíveket fagyaszt, ölve szép tavaszt. Bárcsak lennék sötét zápor, örjöngő felleg, szelek szárnyán, maga a sátán. Bárcsak lennék őrűlt folyam, mely cél nélkül, gyilkolva sodor, áradó pokol. Bárcsak lennék habos tenger, mi lelkeket elnyelve nevet, gyalázva eget. Bárcsak lennék utolsó perc, végítélet az emberre, Isten terve.

15204. Limpi Sisak (2012-10-09 14:25.24)

Garai Gábor: Artisták Élő csipesz, lóg a trapézen a férfi fejjel lefele, foga közt kettős tárcsa, mintha mágneses nyelvet öltene. A vonzás túlsó pólusán függ s forog a nő – feszül a száj! Micsoda csók! – Köztük csupasz tér, tömör csönd s véletlen halál. Micsoda egymásrautaltság leng itt ég alatt, föld felett, micsoda gyakorlott makacs vágy ment s kockáztat két életet! Milyen figyelemben forognak s mily fegyelemben, tudva: csak együtt szállnak, ha egyikük vét, mindketten aláhullanak !… Ó, ha így tudnánk összefogni egymásra bízott szeretők, mintha folyton fönn-szállva, mintha folytonos zuhanás előtt! Ó, ha közös dolgok tevői, így tartanánk egymást, ilyen végzetes bizalommal egymás fogában s idegeiben! Ezrekbe fogódzók, ha hittel mondanánk, mint ők odafönn élik, hogy: a másik ügyéhez egész létemmel van közöm!… Forog, forog a nő a férfi foga közt – tompul a zene, csak dob kopog. – Valami gyors vég, bármi föloldás kellene! No most!… Földet ér a mutatvány. Fönt már a taps függönye leng. S ők ketten egyetlen groteszk bók szobrában állnak idelent. 1962

15203. Zsóka65 (2012-10-08 10:47.15)

Weöres Sándor: Galagonya Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája.

15202. Emylio (2012-10-06 14:51.31)

Pocak alatt répa nőtt, azzal etetem a nőt. Körülötte két tojás, csókolgatva oly csodás. Így pompás a szerelem, élvezem, míg tehetem.

15201. Emylio (2012-10-05 06:23.23)

Itt a reggel, tornázom, recskázom a tornácon. Minden percét élvezem, ikráimat szétkenem.

elejére ... 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 ... végére