Fórum - Melankólia - Vélemények (3. oldal)

1 2 3 4 5

63. Gizella11 (2011-11-20 11:55.56)

Ismét meggyőződhettem, hogy Lars von Trier zseni. Fantáziája, érzelemvilága határtalan. Az egész film fantasztikus, de a befejezése felulmúlhatatlan. Minden filmjét láttam, remélem, még sokat fog alkotni.

62. Kimikem (2011-11-19 20:19.58) - (válasz Kimikem 61. hozzászólására)

Ja, igen..., a két Charlotte lenyűgöző volt! :) Kiefert meg szeretem.:)

61. Kimikem (2011-11-19 20:15.00) - (válasz Angelika58 60. hozzászólására)

Még ülepedni kell..., még friss nagyon. A képek lenyűgöztek. Az első 5 perc katartikus volt! Az járt az eszembe, hogy ezért érdemes kamera mögé állni! Számomra könnyebben emészthető volt, mint a Mester jó néhány korábbi darabja. Tetszett. :)) De én nem vagyok kompetens Őt megítélni, mert engem már régen levett a lábamról!!! :)) Nekem Trier zsenije egyértelmű. Elfogult vagyok, rajongó vagyok. Még az Idiótákat is képes voltam "megvédeni" támadóival szemben... :)

60. Angelika58 (2011-11-19 19:52.54) - (válasz Kimikem 59. hozzászólására)

Vélemény???Nagyon érdekelne!

59. Kimikem (2011-11-19 19:18.26)

LÁTTAM !!! Végre már! :))

58. Kimikem (2011-11-18 18:21.16)

Még mindig nem tudtam megnézni! :(((

57. Ville Valo (2011-11-16 18:01.08)

Nos, mit is írhatnék a filmről. Elsősorban talán azt, hogyha utána nézek kicsit a filmnek, akkor valószínű, hogy nem néztem volna meg. Amit persze kár lett volna kihagyni így utólag. Bár még egyszer nem nézném meg a filmet. Nem azért, mert nem tetszett, hanem mert eléggé komoly lelki állapotot csal ki az emberből. Ez a film is egy olyan, hogy brutálisan tud hatni az emberre. A film közben éreztem egyfajta szorítást magamban is. Többször is megfordult a fejembe, hogy kikapcsolom a filmet, nem "kínzom" magam tovább vele. Azonban, ami furcsa, hogy az érdeklődést végig fenn tartotta, egy percig nem éreztem a film alatt, hogy ez most egy unalmas jelenet lenne. Én csak azt tudom javasolni, ha valaki megszeretné nézni ezt a filmet, hogy semmilyen előzetes információt ne nézzen meg a filmről, és akkor, mint egy bomba fog becsapódni...

56. Törölt felhasználó (2011-11-09 21:02.32)

Nagyon megbántam, hogy erről a filmről olvastam megnézés előtt bármit is és hogy megtekintettem a trailert, mert utólag esett le, hogy ha nem tudok a történetről abszolút semmit, és elkezdem nézni családi drámaként, miféle hatást váltott volna ki belőlem a film második fele, amikor rádöbbenek, hogy mégis milyen irányba terelődik a mozi a végére. Persze így, hogy már tudtam a film keretét, is egy nagyszerű és újszerű mozit kaptam, két ellentétes érzelmekkel felruházott testvérről, akiknek az utolsó napjai egy meglehetősen fura jellemfejlődést kísérnek. A kiegyensúlyozott, boldog feleség lesz az, aki a film végén nem képes belenyugodni a dolgokba, aki feszült, aki fél, aki retteg az utolsó pillanatig, ellenben az amúgy is problémás, kiismerhetetlen testvérével, akinek a világba csapódó melankólia jelenti a megnyugvást, a beteljesedést. Negatívumként annyit tudnék kiemelni, hogy a film legvégső momentuma, a két bolygó "násza" nagyon rövidke jelenet lett, azt hittem a film kezdéséhez hasonló lassabb, de hosszabb jelenetsorozattal nyűgöz majd le a mozi, sajnos egy villanás és huss.

55. Csernakakos (2011-11-07 21:08.18)

Kényelmetlenül érzem magam, ha Lars von Trier utóbbi két filmjéről kell nyilatkozni, mert bár mindkettő egy levetkőzhetetlen érzéstömeggel zúdított nyakon, a történet, a mag értelmezésének még csak a nyomába sem érhetünk, ha általános mondanivalókat próbálunk belebeszélni abba, amit ő közölni szeretne. Kényes, mert érzem, hogyha előállnék egyfajta műértelmezéssel, érezném, hogy nem, ez annál valójában sokkal több, mélyebb, rejtettebb, és félreértés ne essék, nem a díjözön és a dicsőítő kritikák tömege mondatja velem, hogy a Melankólia az Antikrisztushoz hasonlóan felsőbb rendűbb annál, hogy a közmegértés alá lehessen vonni. Sajnos a Melankólia kapcsán időnként engem frusztrált, hogy nem bírtam a rejtett tartalmakhoz közelíteni, mert nem vagyok képes értelmezni minden momentumát a megfelelő módon, ez pedig rendkívül zavaró. Talán az nyújthat vígaszt, hogy az eddig megjelent értelmezésekkel sem tudok azonosulni (ennek ellenére KicsiRéka gondolata nagyon tetszett és helytállónak gondolom: "még meg nem értett, betegnek titulált gondolat, aki a végére kiforr és diadalmaskodik"). Épp ezért egy külön kis sarkot nyitok filmes élményeim labirintusában ennek a remekbeszabott műalkotásnak, hisz nem tehetem őt teszem azt A forrás közelébe, ami egyszerűen stimulálja az agyamat és a szívemet, de nem emlegethetem többek között David Lynch műveivel sem, amikből árad egy olyan energia, ami elvezet egy megértés irányába, vagy nem (INLAND EMPIRE), de arról egyértelműen érzem is, hogy nem véletlenül nem kapok semmiféle jelet. Trier filmjével kapcsolatban olykor úgy éreztem, mintha csak elém vetette volna a történéseket mindenféle cél nélkül, míg máskor éreztem és hagytam magam vezetni az úton.. Összességében tehát különös, de a film örök pontja az a kiolthatatlan művészeti fölény, amivel bír az első pillanat előttől az utolsó utánig is. Egy kiugró momentum volt, amikor igazán magaménak éreztem a filmet, az pedig Charlotte Gainsbourg karakterének elszánt törekvése a boldogságra. Számomra a film egy csúcspontja volt, amikor a karóráját egyik kezében szorongatva várta ki azt az öt percet, ami predesztinálja: boldogság érkezik avagy káosz? Az, ami Trier agyszüleménye felett áll, azaz a gondolat megtestesülése, minden ízében tökéletes. A képi világ valami magnetikus erővel vonzott be a filmbe, s bár az Antikrisztusban már láttunk hasonló megoldásokat, ezúttal csak a meglepődés illant el, de az erőteljes hatása csak még tisztábban ragyogott. Ezen kívül visszaköszönt a Festen, a Dogville is, és meglepő tapasztalni, hogy mennyivel többet ad egy mozgókép úgy, hogy az alkotó előző munkáit már ismeri a néző. Mint valami nagy, egésszé összeálló, egymásba forduló, organikus életmű. A kép segítője, a filmzene pedig hálás társként egészíti ki egy még nagyobb egésszé ezt a nagyvolumenű munkát. A színészek pedig egytől egyig káprázatosak. Kiemelni senkit sem érdemes, még Dunstot sem, aki az Interjú a vámpírral óta talán először nyújtott kaliberéhez méltó teljesítményt. Hozzá hasonlóan átütő, sőt, számomra talán még több a csodálatos Charlotte Gainsbourg és a Skarsgard-klán, de személyes kedvencem Charlotte Rampling volt - ő mellesleg mindig be tudja árnyékolni színésztársai jelenlétét -, akinek karaktere olykor-olykor mintha Trier szócsöveként funkcionált volna. Azt hiszem, ez a mozi a hatásra épül, egy lelket feldúló, agyat megrobbantó, átütő látomás és állomás Trier fényes filmográfiájában.

54. Aya55 (2011-11-04 10:27.54)

az utolsó 5-10 perc elmondja a lényeget nincs hova menekülni, mindegy milyen a kapcsolatod az ember társaiddal, szereted, nem szereted egyedűl vagy ez a vég.

53. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-10-31 10:10.15)   - (válasz Independence 52. hozzászólására)

Köszönöm a lovas "fricskát",számomra Nietzsche lova, Huszárik lovai Örök értékek Oscar nélkül is!Elnézést a stáblistától.

52. Independence (2011-10-30 23:55.59)   - (válasz Angelika58 50. hozzászólására)

Egyetértünk, én is erre utaltam, a fricskával, erre akartam kilyukadni, de most már egyszer tényleg látnom kell azt a lovat, hogy valóban elmondhassam:Anyám, én nem ilyen lovat akartam! :)

51. Jason13 (2011-10-30 15:31.53)

Az előzetes és a szereplők igencsak felkeltették az érdeklődésemet a film iránt,viszont így megnézése után azt kell hogy írjam,ez kisebb csalódás volt számomra. Maga a történet elnyerte a tetszésem,tele van mély értelmű dolgokkal és szimbólumokkal,bár ezek megértése nem olyan bonyolult,mint az Antikrisztusban. A színészek játékával is megvoltam elégedve,bár azt sajnáltam,hogy Skarsgard,Hurt és Rampling nem volt sokat a képben. Ami nagyon elnyerte tetszésem,az a film képi világa,az operatőri munka és a remek atmoszféra volt.Ebben Trier nagy mester,nem mellesleg pedig a címben szereplő hangulatot is igen jól teremtette meg. Ezek után kérdezhetnék sokan,miért is lett csalódás a film?Hát,egy részt azért,mert a cselekményt túlontúl vontatottnak éreztem.Például az esküvőre kissé sok idő lett szánva,ahogy az utolsó napok bemutatására is.A másik dolog pedig Kristen Dunst karaktere,aki nagyon irritált.Magával a színésznővel nincs nagy bajom,de ez a szerep nem igen illett rá az én szememben,játéka se volt valami jó,de engem inkább a karaktere idegesített.Bár,lehet ez is volt vele a célja a rendezőnek,ha igen,akkor nagyon jól sikerült neki. Viszont a gyönyörű képek,a többi színész és a remek történet kárpótolt,így nem mindennapi filmélményben volt részem. Bár,bevallom,kissé többet vártam tőle,a lényeg,hogy így is elnyerte tetszésem.

50. Angelika58 (2011-10-30 13:39.48) - (válasz Independence 47. hozzászólására)

Zappa csúfolódott, valahogy úgy, hogy "nahülyesznobeztveddbe", ahogy Andy Warhol is leveskonzerv-dobozban lelte meg a század festményének lehetséges modelljét. Zappa üzenete előre vivő, figyelmeztető, a zene értékét és időtlenségét megóvni akaró üzenet. Tarr azonban halálosan (szó szerint halálosan) komolyan gondolja, hogy a film a saját megszűnésének irányában halad, az ábrázolás elpusztítja önmagát... Ezt én bizony veszélyesnek tartom. Mert a Tarr-féle folyamat oda tart, hogy nem is kell néző, nem kell befogadó közeg, elég ő, mint művész önmagának.Ő maga az alkotó és a befogadó is, viszonyuk innentől már nem művészet, hanem magánügy.

49. Independence (2011-10-30 13:39.07)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 48. hozzászólására)

Nem bántom a "Lovadat", tudom, hogy szereted, csak beugrott ez-az. Van ilyen... :)

48. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-10-30 13:33.39)   - (válasz Independence 47. hozzászólására)

Rossz lóra tettél, szerintem ez kiugrás, és nem be, legolábbis számomra. (kifejtős a torinói lónál)

47. Independence (2011-10-30 13:31.19)   - (válasz Angelika58 42. hozzászólására)

Tarr lováról, amiket eddig olvastam róla, beugrik Zappa:Silence 1979. Csak míg az egyik, az írásod alapján a nihil, mely nem vezet sehova, a jövőkép-nélküliség, veszélyes, nincs érték, melyet veszíthetsz, a másik, a fricska, a zenétlenség fricskája a csacska fogyasztóknak, kik egy idő után már tudták, egy hang sem lesz a lemezen, mégis vették, mint a cukrot, ma 20.000.- dollárt ér egy példány. A csenddel Zappa üzent, de ez jó üzenet, felnyit néhány szemet.Ennek van értelme, a kiüresedett sötétségnek nincs. Talán ez mind nem vág ide szorosan, csak hirtelen asszociáció.

46. Vbacs (2011-10-30 13:30.31) - (válasz Angelika58 44. hozzászólására)

Én ugyan nem láttam az egyiket, de kizárom azt, hogy Lars von Trier abból vett volna át valamit, én nem úgy ismertem meg ezt az embert.

45. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-10-30 13:30.24)   - (válasz Angelika58 42. hozzászólására)

Tarrnál nemcsak a szél zúg, hanem valami fantasztikus végtelen dallam festi fölé- alá a megszökés helyett a megszokás spirálját.

44. Angelika58 (2011-10-30 13:25.46) - (válasz Vbacs 43. hozzászólására)

Pedig innen a párhuzam A torinói lóval, ezt ragozza most a nemzetközi filmsajtó.(Főleg, mióta mindkettő Oscar-jelölése fölmerült...) Én egyáltalán nem értek egyet a két film "rokonságával". A téma benne van mostanában minden művészeti ág közepében, attól még ugyan ennek a két fimnek nem sok köze van egymáshoz. Ez olyan, mintha a világ összes Madonna-festménye szellemi rokonságban állna egymással, csak mert a téma azonos...

43. Vbacs (2011-10-30 13:18.29) - (válasz Angelika58 42. hozzászólására)

Hát ez is egy szemlélet. Ehhez csak akkor tudnék valami érdemlegeset hozzáfűzni, ha láttam volna a torinói lovat, amit persze nem láttam. Hogy te miket veszel észre...mármint ami az apokalipszist illeti, fú, úgy látszik, hogy itt nem figyeltem eléggé:)

42. Angelika58 (2011-10-30 13:12.44)

Mivel a filmről már két vélemény is született, inkább arról írnék, amit még nem értékelt senki: a lehetséges hasonlóságról a Melankólia és A torinói ló között. Egyes külföldi vélemények már elmennek odáig is, hogy állítják, egyenesen Tarr Béla filmje inspirálta volna a Melankóliát. Az ilyen "inspiráció" típusú jelzőkkel azonban vigyázni kell, egyenértékű lehet az időben második mű szellemi önállóságának kétségbevonásával. Az nem vitatható, hogy mindkét film a világvége- ábrázolások közé tartozik,de hát ilyen rajtuk kívül is van bőven.A"világvége" mindig is témája volt a művészetnek, hiszen már a Jelenések könyve is a világvége jeleit vetíti előre. Minden korban voltak olyan apokalipszis-kutatók, akik az adott kor jelenségei között keresték az előjeleket.Így a múlt században a vasúthálózatot vélték az Üstökös Csillagnak, jelenleg meg az internetet... Annyiban tehát valóban hasonlít a két mű, hogy mindkettő a emberi világ lezárultát vizionálja.Azonban hatalmas különbség van abban, hogy hogyan. A torinói ló megmagyarázhatatlan, a már kopárra fosztott , szótlan és kapcsolattalan világra ereszti rá a sötétséget.A Melankólia még nem jut el erre a szintre, hiszen mintha harcba állítaná Justine teljes kiüresedettségét Claire -rel, aki már csak anyasága miatt is hordozza magában az emberi lét reményét.Még ha téves etikai alapokon is, a vagyon biztonságára építve, de mégiscsak létező jövőképpel. Tarr Béla nem állít alternatívát, a végső sötétség nála végzetszerű és magyarázat nélkül való. Lars von Trier apokalipszisének van magyarázata: az akarattalanság , a kiúttalanság, a "nincs hová lépni tovább" érzése. A torinói ló elemzésénél írtam már a filmről, hogy annyira lepusztítja saját nyelvét, hogy innen már a következő lépés a teljesen sötét kép, a film megszűnése lehet csak. Lars von Trier világvégéje viszont gyönyörű, Tarr szélzúgása helyett szépséges zene kíséri megsemmisülésbe az embert és világát. Tarr a szegénység világvégéjét, Lars von Trier a gazdaságét , a parttalan , öncélú fogyasztásét mutatja meg. A torinói ló számomra még egyszer is nehezen nézhető, öncélú, elhibázott koncepciójú veszélyes bűvészkedés volt. A Melankólia pedig igazi, elképesztő pontossággal megkomponált , következetes gondolati tartalommal végigvitt, komoly és gondolkodásra késztető kiváló mű.Innen nem a semmibe vezet az út, sem a rendezőnek, sem a nézőnek. Négy csillag azért, mert hiányzott a revelációszerű élmény, a felismerés,hogy egyedi mondanivaló született ismételhetetlen módon. És hát Kirsten Dunstból hiányzott valami, ami az alakítást a film szintjére emelte volna...

41. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-10-30 05:16.55)   - (válasz Kimikem 40. hozzászólására)

Tudom, bocs Debrecenbe kéne menni. Ahol én lakom mozi sincs, Pestre kéne mennem moziba, meggondolandó.

40. Kimikem (2011-10-29 22:55.19) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 35. hozzászólására)

:)) Nem Pesten élek... A pesti mozikat nekem is kiadta! :)

39. KicsiRéka (2011-10-29 11:42.07) - (válasz Mekare 38. hozzászólására)

Jajj de jó, reméltem hogy egyetértesz majd velem. A film tele van jobbnál-jobb jelenetekkel, de mégis az valahogy nagyon megragadt bennem. Démonfej? Na majd megnézem :D

38. Mekare (2011-10-29 11:39.44) - (válasz KicsiRéka 37. hozzászólására)

Épp most néztem meg és hát a számból vetted ki a sót, bár valószínűleg én nem tudtam volna így összefoglalni, amúgy is lusta vagyok hozzá. Az is valóban nagyon szép jelenet volt, amit te írtál és jó sok másikat lehet még kiragadni belőle. Csak én látom bele, mintha Rorschach-teszt lenne, vagy a távolabbi Melankólián egy démonfej van? :D

37. KicsiRéka (2011-10-29 10:34.43)

Nos megpróbálom összeszedni magam és írni erről a filmről. A legelső amit tapasztaltam, hogy mikor elkezdtem nézni, az első fele, a Justine fejezet, nagyon nagyon untatott, viszont képtelen voltam kikapcsolni vagy továbbtekerni rajta. A második fele, vagyis a Claire névre hallgató rész viszont hihetetlenül erős volt. Most pedig, a megtekintés utáni napon ingerem van hogy újra nézzem, az elejétől, a számomra nagyon vontatott első részt is beleértve, a zenéje nem megy ki a fejemből, a képek is itt vannak bennem és maga az érzés is amit keltett ez az egész. Mostanság az emberek szeretnek a világvégével jobban foglalkozni és nem csak azért mert közeleg a hírhedt 2012es dátum, hanem mert nyakunkon egy olyan társadalom, ami pénzközpontúbb, profitorientáltabb és materialistább ritkán lehetne, a családok szétesnek, az emberi kapcsolatok egyre lazábbak, érdektelenebbek, felszínen a felszínesség, műcsöcsök, műszájak, felbotoxolt arcok, pénz pénz pénz, közben meg minden második ember depressziós és mentálisan beteg, egyre többen kattannak be és mennek baltával a családnak vagy éppen lőnek szét egy iskolát- és még írhatnák ezer közhelyet. Miről kéne szóljon egy esküvő úgy igazából? Két ember összeköti az életét mert talán szeretik egymást,együtt megöregedni, család bla bla bla és miről szól úgy általában vagyis ma leginkább? Érdekközösség, egyesíteni a behozott javakat akár az anyagit akár a szellemit, és kihozni belőle valami profitálót ami mindkét fél számára hasznos, az utódot családi beruházásnak tekinteni. Miről szól Justine esküvője? Én ennyit adtam bele, én annyit adtam bele, mondd a szlogent- dolgozz még a nászéjszakádon is hogy sikeres legyél én meg profitáljak belőled, 18 lyukas golfpálya melletti hatalmas kastélyban esküdsz szóval jobb ha meghúzod magad, jobb ha kinyalod a seggem, de azért erőltesd már magadra a műmosolyt hogy élvezed ezt az egészet- hogy ne élveznéd hiszen ezüst kanállal eszel meg ezer dolláros esküvői tortád van. A leendő férjed éppen most vágta hozzád álmai birtokát aminek amúgy örüljél. Az meg már nem is okoz meglepetést, hogy Clairéknek fogalmuk sincs a 10 éve náluk szolgáló "Kis Apa" családi hátteréről, hogy honnan jött, mi van vele meg úgy általában. Mert manapság senkit sem érdekel a másik, (tisztelet a kivételnek) néha azt sem tudjuk hogy hívják a mellettünk lakó szomszédot, mi van a távolabbi rokonokkal, nagy ívben leszarjuk őket. Mindenki elvan a maga kis problémáival, amiből egyre több van. És akkor az emberiség nem érett meg a pusztulásra? Vagy legalábbis valamiféle átalakulásra. De. Egyre többeknek választják a kivonulást, egyre több családtól hallom azt, hogy vesznek egy kis birtokot valahol és ott gazdálkodnak majd, mert ebből a rendszerből elegük van, ők a Justine-ok. És vannak akik félnek a változástól, ragaszkodnak a megszokotthoz, az anyagiakhoz, a vagyonukhoz, ők pedig a Claire-ek. A film zenéje elképesztően jó, sikerült egy ízig-vérig melankolikus dallamot találni, ami egyszerűen nem megy ki a fejemből, talán a mai rendszer hattyúdala is lehetne. Kirsten Dunst nagyon tetszett, amikor meztelenül feküdt a kékes fényben, az volt a film legszebb és legemlékezetesebb jelenete számomra. Van aki nem fél az újtól ugye. Justine nekem azt az embert jelenti, aki egyszerűen belefáradt a mai világ rideg pénzközpontúságába, melankolikus szimbólum, még meg nem értett, betegnek titulált gondolat, aki a végére kiforr és diadalmaskodik. Remek színészek játszanak végig, csodálatos rendezés, amit szerintem nem elég egyszer megnézni, nagyon szép képi világ és szomorúság. Megéri megnézni mert gondolkodni azt lehet rajta, utána. Várom a további megtekintőket és véleményeiket, már most látom hogy megosztó lesz a film.

36. Vbacs (2011-10-29 09:24.15)

SPOILERES gondolom én. Igencsak elgondolkodtató film volt, nekem is kellett egy fél nap, mire megemésztettem. Az alapötlet egyenesen fantasztikus volt és a kivitelezésre is lehet ezt mondani, nem beszélve néhány színészről...de, hogy őszinte legyek csakis ezek miatt érdemes megnézni ezt a filmet. Legalábbis az én véleményem szerint. Volt 2 abszolút negatívum, ami miatt nem tudok elsiklani. Első: Kirsten Dunst.....nem, csak hogy nem tudnak az évek ebből a nőből egy szép és tehetséges színésznőt faragni, ehhez még hozzá jön egy olyan szerep, ami csak ront a helyzetén, mert ez nem volt egy könnyű szerep: egy boldogtalan és kissé idegbajos nő. Ezek egyvelege engem mérhetetlenül idegesített az egész filmben. (Mondjuk Lars von Trier női karaktereivel általában ez a bajom) Második: Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én nem ájultam el a zenétől. Maga a zene jó, de számomra nem nyújtott maradandó zenei élményt az, hogy az egész filmben csak ugyanaz a dallam szólt, maximum egy volt rajta kívül, de tényleg csak egyet játszottak az egész filmben. Viszont maga a történet nagyon megfogott még akkor is, ha ez lehetetlenség. Viszont a remek látvány és a tökéletes hangulata a filmnek tényleg felejthetetlen. Hogy őszinte legyek, a film második szakasza volt a meggyőzőbb, annak ellenére, hogy sokkal jobb színészeket raktak az elsőbe. Nekem azt tökéletesen elrontotta Dunst néni és a sok bénázása. Pedig nem 2 kedvencem volt benne, úgy önmagában az az esküvő jelenet nem sokat ért, pláne, hogy majdhogynem semmi köze sem volt a második szakaszhoz. Viszont az, főleg a legvége felé egyszerűen isteni volt, mestermunka, a véén már dunst-tal is sikerült megbarátkoznom. Legjobb színészi alakítások terén és csakis Gainsbourg-t és Kiefer Sutherland-at tudnám kiemelni, sajnos a jó színészek nem voltak benne eleget, ellenben Kirsten Duinst-tal....na de ezt már eléggé kiveséztem. Nem mondom azt, hogy nem láttam már jobbat is Trier mestertől, szerintem hozott ő már jobbat is össze, de ez az élen jár a filmjei közt, ez biztos. Simán lehetne ez ötös is, de a két zavaró tényező az nagyon is az volt.

35. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-10-29 04:18.09)   - (válasz Kimikem 34. hozzászólására)

Nekem kiadta, hogy Pesten Mammut, Cirko- Gejzír, Művész (végre egy mozi), Melankólia filmre kiadta, pedig nálam bénább..

34. Kimikem (2011-10-28 19:36.23) - (válasz Angelika58 32. hozzászólására)

Az ciki, hogy itt meg nem adja egyik mozi sem! :(( Remélem csak én bénázok itt a neten, és én nem találom...és közben mégiscsak adja valamelyik... Mert ha nem , mérges leszek!

1 2 3 4 5

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Gyorkos, 2023-05-13 16:30	123 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Melankólia adatlap

Eredeti cím: Melancholia

Évszám: 2011

Rendezte: Lars von Trier

Szereplők: Kirsten Dunst, Charlotte Gainsbourg, Kiefer Sutherland, Charlotte Rampling, John Hurt...

További információk

Szereplők fórumai

- John Hurt - Vélemények

- Udo Kier - Vélemények

- Kirsten Dunst - Vélemények

- Kiefer Sutherland - Vélemények

- Lars von Trier - Vélemények

- Stellan Skarsgard - Vélemények

- Charlotte Rampling - Vélemények

- Alexander Skarsgard - Vélemények

- Charlotte Gainsbourg - Vélemények

- Udo Kier - Hiányzó film