Fórum - A forrás (2006) - Vélemények (15. oldal)

elejére ... 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 ... végére

480. Lector (2011-02-07 19:59.37) - (válasz Cantri 460. hozzászólására)

Szimpatikus ahogyan értékeled ezt a remekművet. Nem megyek bele semmilyen "ész osztó" anomáliába,ezért csak annyit mondanék már sokadszor:-Ezt többször kell megnézni. Több van benne mint szépség.Szavakkal nehéz kifejezni,{ahogy te is mondtad}mennyire csodálatos.

479. Interfészek (2011-02-07 18:44.34) - (válasz Leeandra 459. hozzászólására)

Hogy is van a mondás? Attól, hogy nem ért meg senki, nem leszel művész (film) :D Lehet nem annak kategórizálják ,de nekem ez a film jó értelemben vett művészfilm.Aztán vannak olyan filmek ami nálam a nézhetetlen szemét kategória, de a művészfilm státusza felmentést próbál nekik adni..

478. Valentino (2011-01-31 22:15.21) - (válasz Mangilla 477. hozzászólására)

Ahhoz nem fér kétség, hogy igazi megmérettetés, főleg a maga 3 órás játékidejével. Bár kedvemre voltak benne olyan pillanatok amik nagyon tetszettek (beleértve az örökös, páratlan Lynch hangulatot), de összességében magyarázhatatlan jelenség a film. Sokan úgy tartják - és én is úgy sejtem - hogy az IE a rendező túlkapása... míg mások szerint csak nézni kell, átélni, és nem magyarázgatni, nem spekulálni... Annyira tripszerű, és asszociatív következtetésű jeleneteket tartalmaz... hogy asszem nincs szó rá.

477. Mangilla (2011-01-31 21:55.08) - (válasz Valentino 476. hozzászólására)

:) Én azt még meg sem mertem nézni...

476. Valentino (2011-01-31 21:51.53) - (válasz Mangilla 474. hozzászólására)

Na igen MD. Nagy kedvencem. Az 1000-edik megnézése után is 1001 féle értelmezés is leeshet mint nagy tantusz. Bár ha már lépcsőzetesen ugrunk A-ból B-be, akkor a C: az MD a nehezen érthetőség tekintetében pl, hol van az INLAND EMPIRE-től? :D

475. Mangilla (2011-01-31 21:47.50)

PEdig a MD maga nem is a legtipikusabb művészfilm - bár Lynch igen:)

474. Mangilla (2011-01-31 21:47.24)

Művészfilm szerintem az, amit a rendezője annak szán:) De tényleg! Szerintem A Forráson pl. látszik, hogy Aronofsky nem fogta vissza magát, és erősen akarta, hogy filmje ne legyen elsőre egyértelmű a néző számára - de hol van ez a nehezen érthetőség a Mulholland Drive-tól? :)

473. Leeandra (2011-01-31 17:28.17) - (válasz Valentino 472. hozzászólására)

Én a szakmai megnevezésre gondoltam. A művészfilmre, mint szakszóra. Nekem régebben az Álmodozók is művészfilm volt. Viszont azért van valami eltérés ezek meg az igazi nagyon művészfilmnek nevezettek között. Viszont egy egy nem művészfilm sokszor művészibb èrzést ad, mint az ùgynevezettek. Esztétikai értelemben.

472. Valentino (2011-01-31 17:02.25) - (válasz Leeandra 471. hozzászólására)

Igen azt láttam és örülök az egyetértésnek, csak pont ezért furcsa az egész, mert így felmerül egy költői kérdés, és egy kis paradoxon: Ha a Forrás művészi film, akkor mi képezi a szakadékot, hogy ne lehessen művészfilm? De hát ez van, a képlékeny definíciók a művészetben nem úgy működnek, mint az egzakt tudományok. :D De jó ez így. A lényeg úgy is az, hogy a rendező magas színvonalon bizsergette meg sokunk esztétikai ráérzését, és beidegződését, nem kevés katarzist okozva. :D

471. Leeandra (2011-01-31 16:38.24) - (válasz Valentino 470. hozzászólására)

Ez tetszik. A művészit meg én is leszögeztem:)

470. Valentino (2011-01-31 16:26.26) - (válasz Leeandra 466. hozzászólására)

Sokan úgy definiálják a művészfilmeket, hogy azok valami újszerűt kell kikísérletezzenek, ami esetleg később a mainstream-be is beintegrálódik, de reszemről ez túl törvényszerű meghatározása a művészet gyakorlásának a filmnyelvben. A filmes művészet számomra elsősorban azt jelenti, hogy a szerző elbeszélésének megértéséhez a néző részéről szükségeltetik némi filmesztétikai kulturáltság, attól is függetlenül, hogy amit lát számára új-e, vagy sem. Ebből kiindulva akkor A forrás mávészfilm? Nem tudom, de hogy egy megannyi művészeti eszközzel kifejezni próbáló (metafórák, juxtapozíciók), kissé szürrealista filmes költészet az egész, az mindenképp arra akar rámutatni, hogy bárhonnan is nézzük ez a film a maga gyönyörű módján MŰVÉSZI.

469. Leeandra (2011-01-31 12:06.42) - (válasz KenytheOne 468. hozzászólására)

Hát nem veled beszélgetek? Kinek szólna?:)))) Végülis így is jó. Egész jó érvek.

468. Törölt felhasználó (2011-01-31 12:01.23) - (válasz Leeandra 467. hozzászólására)

Ez nekem szólt? :D Én előbb leírtam a művészfilm lényegét, és szerintem abba tökéletesen passzol a film, ezáltal részemről műfaji értelemben is az. A film inkább képszerű, mint filmszerű, érzéseket kelt, nem kifejezetten történetet mesél, hangulatot fest, gondolkodásra késztet, a film másik fele a fejedben játszódik le, hiszen 3 külön részre tagolható az egész, amik között a kapcsolatot neked kell megtalálni. Összetett darab, ezért tekintek rá művészfilmként. .)

467. Leeandra (2011-01-31 11:52.06)

Mondjuk vitánál szögezzük le az alapot: A művészfilmet műfaji értelemben érted-e vagy csak úgy kedved szerint ami nagyon tetszik és amit igazán belsőséges művészetnek látsz azt nevezed így? Az utóbbivan sincs semmi baj, csak nem árt leszögezni, mielőtt elbeszélnénk egymás mellett:))

466. Leeandra (2011-01-31 11:48.24) - (válasz KenytheOne 464. hozzászólására)

Az is iaz, de a művészfilmnek valami olyat kell hoznia, ami addig nem volt vagy volt, de nem úgy és a későbbiekbenmás filmek vagy akármik része lehet, belkerül a köztudatba, de csak az adott film után. (hát nem egy szakszerű megfogalmazás:D) Ennyiből az Avatar is lehetne művészfilm, de az meg mégmesszebb van attól szerencsétlen. Meg sem közelíti A forrást sem. (mondjuk ezt a filmet nehéz is, mert olyan csodás. Mint ahogy lentebb írták : "lelke van":))

465. Leeandra (2011-01-31 11:44.35) - (válasz Szürke Sólyom 462. hozzászólására)

:)) Nem szoktam;))

464. Törölt felhasználó (2011-01-31 11:40.37) - (válasz Leeandra 463. hozzászólására)

Értem, de azok régebbi filmek, manapság modernebb köntösben készülnek akár a művészfilmek is, mint ez. :) Bár én sem akarok kötözködni, ha művészfilm, nálam is beugrik néhány régi cím, űrodüsszeia, radírfej, de emellett néhány populárisabb dolog is, pl. jean pierre jeunet filmjei, elveszett gyermekek városa... Változik a világ színtere :D

463. Leeandra (2011-01-31 11:36.24) - (válasz KenytheOne 461. hozzászólására)

Hát jó. Mondjuk ha művészfilm akkor hírtelen A szakács a toljvaj meg a felesége ugrik be nekem, meg pl a Bolond Pierrot. Meg még sok más, de mindegyik sokkal elvontabb volt ennél. Pl az abszurd cuccok is beleillenek ebbe. De ez a film a művészi szépségén túl annyira nem újszerű. Populárisabb mint más konkrét művészfilmek.

462. Szürke Sólyom (2011-01-31 11:30.54)   - (válasz Leeandra 459. hozzászólására)

Ha valaki meg akarja neked mondani, hogy mi művészet és mi nem, annak sose higgy. :)

461. Törölt felhasználó (2011-01-31 11:13.43) - (válasz Leeandra 459. hozzászólására)

Hát a művészfilmek általában nem kommersz dolgok, megértésükhöz több szükségeltetik a hétköznapi filmes hozzáállásnál (leülök és üres fejjel nézem), az alkotó általában kivételes, egyedi eszközökkel mutatja be a közölni kívánt mondandóját, ami gyakran mélyebb mondanivalót takar. Valami ilyesmi, és számomra ez a film tökéletesen beleillik ebbe a kategóriába. Szóval akárki akármit is mond, ez nálam művészfilm.

460. Cantri (2011-01-31 11:05.18)

Darren Aronofsky neve a Rekviem egy álomért után vált igazán ismerté, tény, hogy ott nem akármilyet alkotott. A forrás megtekintése után azt kell mondanom, hogy ennek a direktornak van érzéke a különleges filmekhez. A forrás nem egy álomgyári termék, a művészi véna olyan erőteljes benne, hogy csak a vak nem látja. Vannak filmek, melyek szórakoztatnak és vannak olyanok is, amelyek a bensődhöz szólnak. A forrás egyfajta utazásként is értelmezhető, de inkább belső utazás, melynek célja a halál elfogadása. Halandók vagyunk, s ez az egész életünkre hatással van. Lássuk be legtöbbünk szó szerint, retteg a végtől, pedig igazából csak azért féljük, mert nem ismerjük, s az ember ösztönösen tart attól, amit nem ismer. A hármas párhuzam igen érdekes keretet ad a történetnek. Egyszerre láthatjuk a jelent, a könyvbeli eseményeket és a titokzatos gömbbéli történést is. Az első kettő könnyedén érethető, de a gömbben zajló már keményebb dió. Talán a férfi érzéseit jelenítheti meg, aki képtelen elfogadni a felesége halálát, küzd, hogy eljuthasson az újjászületés helyszínére. A fa mellette pedig az ő élete fája, Izzi metaforája. Ahogy a fa szárad, úgy haldoklik Izzi is, és ha ő meghal, abba Tom lelke is belehal, mert nem lesz többé, ami táplálja. S mikor elkésik, akkor távozik a gömbbéli világból, mert már számára megszűnt az a világ, pontosabban annak értelme. De lehet mindennek semmi értelme, az a legjobb, ha mindenki maga alkot véleményt Darren Aronofsky filozofikus szerelmi történetéről. A látvány igazán lenyűgöző és egyedi, nyelvünk már-már korlátot jelent kifejezni. Nem egy pillanat akadt, amikor egyszerűen ámultam, mert ilyet valóban ritkán látni. A szűkös anyagiak függvényében furcsának tűnhet, hogy a film olyan látványvilággal bír, amilyenre sokkal drágább társai között is árgus szemekkel kellene keresni a példát. A titok, hogy nem számítógépes trükköket használtak fel (bármennyire is úgy tűnhet), hanem különféle anyagok összekeverésének mikroszkopikus képét és hasonló áthidaló, egyben költségcsökkentő megoldásokat. De a látványon túl is ott van az érzelmek kavalkádja, a gyönyörködtetés mellett megjelenik a szomorúság, a fájdalom és a megnyugvás is. Ráadásul a film nem csupán kiváltja őket, hanem el is bírja, szinte már úgy érezhetjük, hogy „lelke” van. Ennek az érzésnek az eléréséhez borzasztóan kellett Clint Mansell gyönyörű zenéje, ami tökéletes egységet alkot a filmmel, és nagyban meghatározza a különleges hangulatot. Az egész kompozícióban van valami légies, különleges, földöntúli, s ez borzasztóan beleillik A forrás érzelmekkel túlfűtött világába. A színészek tekintetében meglehetősen körülményesen alakultak a dolgok, ugyanis első körben a Brad Pitt-Cate Blanchett duóval forgott volna a film, magasabb költségvetéssel, de végül úgy alakult, hogy a rendelkezésre álló keret is felére csökkent, a korábbi színészeket pedig Hugh Jackman és Rachel Weisz váltotta, de szerencsére mindez nem vált az alkotás kárára, hiszen a két színésznek szemmel láthatóan sikerült pompásan egymásra hangolódni. Összességében úgy tudnám legjobban kifejezni magam, hogy ez egy „érzésfilm”, aminek hangulatára rá kell ugyan állni, de ha ez sikerül, akkor egy nagybetűs és felejthetetlen filmélménnyel gazdagodik nézője.

459. Leeandra (2011-01-29 05:10.47) - (válasz Interfészek 458. hozzászólására)

nem művészfilm. Igaz a csodaszép képek létrehozásának módja egyedi, de attól ménem az. Èn is sokmindent leművészfilmeztem, aztán szóltak, hogy az nem az. Ez ˝csak˝ művészi.

458. Interfészek (2011-01-29 02:08.51)

Nálam ezt jelenti a jó művészfilm.Van értelme, kell és lehet rajta gondolkodni ,gyönyörű egyedi látványvilág .Három összeolvadó történet 2szereplő ,élet és halál,álom és valóság egyvelege. Szomorú ,de csodálatos alkotás.

457. Doktor Fell (2010-12-14 14:33.22)

Még az jutott eszembe, hogy számomra ez a film olyan, hogy valahogy az ember előbb a szívével érti meg s csak utána az eszével.

456. Mangilla (2010-12-14 09:47.49) - (válasz Doktor Fell 454. hozzászólására)

Pont ezekért a filmjeiért szeretjük Aronofskyt; és ezért tartok attól személy szerint én, aki nem nagyon kedvelem a szuperhősöket, hogy tehetségét Robotzsaru-remake-re, meg Wolverine-re pazarolja... Kövezzetek meg, de nekem jobban tetszene, ha maradna ezeknél az egyedi filmeknél (még akkor is, ha pl. mind a Rekviem, mind a Pankrátor adaptáció volt)!

455. Doktor Fell (2010-12-14 02:27.00) - (válasz Leeandra 432. hozzászólására)

Neked is köszönöm! :D

454. Doktor Fell (2010-12-14 02:23.35) - (válasz Valentino 453. hozzászólására)

Köszönöm a kommentedet! :) Látszik, hogy te érted ezt a filmet. Én ebben a percben fejeztem be a ki tudja hányadik megtekintését, de még most is találtam újat benne. Én is úgy értelmezem, hogy Tom fejezi be a könyvet. És az általa írt befejezés utal arra, hogy elfogadja a halált, nem kûzd ellene. Pont akkor történik ez benne, amikor a buborékban Izzi elôtt térdel, kiborulva. Utána meg mondja, hogy "meg fogok halni." És akkor a zene is végig szinkronban asszisztál ennek a csodálatos, katarktikus végkifejletnek. Lenyûgözô! Nem értem, hogy ember hogy képes ekkora mûvet alkotni.

453. Valentino (2010-12-14 01:31.46) - (válasz Leeandra 432. hozzászólására)

Ez nagyon szép volt Leeandra. SPOILERES LESZEK! Többszöri újranézés után én is hasonlóról győződtem meg, mint Te. Előtérbe helyezve a film szerkezeti vonatkozásait, számomra is úgy elevenedik meg az egész mint egy három szakaszos vers, amiben a szakaszok rárímelnek egymásra. Rím alatt meg érthetjük azokat a motívumokat, és reflexiókat, amik itt-ott megegyeznek egymással ("Come, walk with me!", vagy "Finish it!"). Adott a jelenkorunkban levő pár, a haldokló Izzy, és a megmentéséért küzdő Tom, de ezek csak alappillérei egy mindent elsöprő kifejezési módnak, a fikciónak, aminek esztétikai horderejét Te is megannyi bekezdéssel dícsértél. Izzi romantikus látomása az örök életért és szerelemért sóvárgó spanyol királynőt avanzsál belőle, ki a hős konkvisztádorát küldi el a Forráshoz. Azonban a fiktív cselekmény megszakad ott, ahol a valóságban Izzi meghal. Tom fejezi be a történetet, amit Izzi elkezdett. A valóságban szerelme megmentése kudarc volt, de a fikcióban még nincs vége mindennek. A konkvisztádor eléri az Élet Fáját, és mint űrutazó elviszi az örökkévalóság örvényéhez, Xibalba-hoz. Innen kismillónyi apró jelet lehet kifűrkészni, hogy az adott fiktív jelenet részleteit mi motiválta a valóságban. Ezt kutatva ledöbbentő, hogy ez a szürreális kifejezőmód mennyire képes szemléltetni, kontrasztolni stb, az érzelmeket, és annak erejét. Tom továbbáll Izzi sírjától, az űrutazó pedig elviszi szerelmét az örökkévalóságba... A Mulholland Dr. óta sosem kötött le, vagy foglalkoztatott ennyire egy film mitológiája. Éljen soká a szürrealizmus, és le a kalappal Aronofsky előtt. :D

452. Doktor Fell (2010-12-14 00:55.35)

Szerintem a világ talán legszebb filmje.

451. Misi22 (2010-11-16 16:30.34) - (válasz Doktor Fell 450. hozzászólására)

Én is nagyon örülök,hogy mégiscsak megtetszett,habár mikor kölcsönkaptam a filmet,nem is tudtam erről,hogy ez a film lesz az,mert a címe az volt a lemeznek a Kút,csak mikor elkezdtem nézni akkor jöttem rá,hogy már láttam korábban,de most kivételesen végig is néztem s még tetszett is.

elejére ... 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 ... végére

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Akkor is zoli, 2025-01-05 19:20	900 hsz
Kérdések	Johnny kapitány, 2013-03-20 22:38	19 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

A forrás adatlap

Eredeti cím: The Fountain

Évszám: 2006

Rendezte: Darren Aronofsky

Szereplők: Hugh Jackman, Rachel Weisz, Ellen Burstyn, Sean Patrick Thomas, Donna Murphy...

További információk

Szereplők fórumai

- Hugh Jackman - Vélemények

- Rachel Weisz - Vélemények

- Stephen McHattie - Vélemények

- Mark Margolis - Vélemények

- Cliff Curtis - Vélemények

- Darren Aronofsky - Vélemények

- Clint Mansell - Vélemények

- Sean Patrick Thomas - Vélemények

- Ellen Burstyn - Vélemények

- Hugh Jackman - Legjobb filmjei?