Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Babylon A.D. - Film Café, 11:55 |
A csaló - Filmbox Extra HD, 12:15 |
Gemini Man - TV2, 12:50 |
Újra boldog karácsony - TV4, 13:00 |
Legendás állatok és megfigyelésük - Dumbledore titkai - HBO2, 13:21 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jay Brazeau (71) |
Ralph Fiennes (62) |
Hector Elizondo (88) |
Guido de Angelis (80) |
Kamarás Iván (52) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Winnetou I. |
Jeney Luca |
2022-09-29 12:18.56 |
Igazából meglepődtem rajta egy kicsit, hogy nem volt annyira trash, mint aminek kinézett. Én 3.5 csillagot adnék rá.
Azon kívül, hogy a karakterek klisések és kellemetlenek voltak (Dalton, Nick), a történet és a látvány egészen rendben volt, meg tök sok volt benne az undi, borzongató rész. Még Paris Hiltont se húznám le, őszintén szólva nem volt sok elvárva a karakterétől, és azt a keveset hozta is. Szerintem őt kicsit ironikusan rakták bele, mert ugye [spoiler] kb csak smároláskor, szexjeleneteknél fókuszáltak rá, aztán meg átszúrták a fejét egy kurvanagy karóval [spoiler]. Maga az alapkoncepció, hogy teljesen viaszból van a ház, engem nem zavart, de nem duzzadt a logikától, és a befejezés számomra vérgagyi lett [spoiler] (óriáslángok közepette leolvad a mindenség, és a végén kiderül, hogy a párnak 3 gyereke volt, nem 2) [spoiler]. Azt mondanám, hogy a film 3/4-éig okés volt, aztán a vége pocsék. Nekem pozitív csalódás volt ez a film, de az eltartott kisujjú Hereditary, The Witch meg Lighthouse fanoknak nem fog tetszeni. |
2022-09-19 10:57.44 |
Korrekt amerikai kislányos horror film Renée Zellweger főszereplésével, amikor még nem műttette szét az arcát és jól nézett ki a 2000es évek végén.
A sztori eléggé kiszámítható, a gyerekes horrorokban általában ugye a gyerek a negatív szereplő, az lett volna a furcsa, ha nem. A kiscsaj elég creepy, azaz jól hozza a szerepét. Azt mondanám, hogy az effektek is rendben voltak, meg lehetett ijedni néha. Ez gimi elején nézve nyilván jobban ütött volna, mint most, de így is elment egynek. Semmi különös. Érdekesség: a wikipedia szerint két ending van, az egyik ugye amit a filmben láttunk, a másik meg elvileg rendezői változatként megvan DVD-n, abban [spoiler] túléli a démon kiscsaj. |
2022-09-18 12:06.51 |
Napi néhány órában hallgatom, mert a párom nézi - orbitális faszságnak tűnik a sok időugrálással, szuperképességgel, testvéres drámázással, folyamatosan imminens világvégével. Kicsit olyan érzésem van, mintha valami vad angyal jellegű latin szappanoperát mixeltek volna egy C-kategóriás szuperhősös sci-fivel. |
2022-09-15 10:42.11 |
Nagyon viccesnek és érdekesnek tartom a film körüli hollywoodi drámát és botrányokat, úgyhogy szerintem sort fogok keríteni a film megnézésére, meg amúgy is pszichothriller, úgyhogy kíváncsi vagyok rá, mit alkotott Olivia Wilde és Harry Styles. Kívülről úgy néz ki, mintha egy csomó magáról nagyon sokat képzelő, gazdag és csinos, de egyébként ostoba sztár próbálná bizonygatni, hogy ők bizony kurva jó filmesek :D
Akit esetleg érdekel, összefoglaló a drámáról: - Olivia Wilde, a film rendezője 2020 novemberében kijelentette, hogy elválik Jason Soudeikistől, majd 2021 január elején lefotózták, hogy együtt van Harry Stylesszal -> a többi színész kissé feszült lett amiatt, hogy a rendező (gyakorlatilag a főni) együtt van egy kollégájukkal - Florence Pugh nem igazán népszerűsíti a filmet sehol és próbál csendben meghúzódni a háttérben, miközben Olivia Wilde nagyon tolja arról a szöveget, hogy mennyire kedveli Florence-t, aki visszafelé hallgat, mint a sír. Ehhez hozzáadódik, hogy elvileg nem értettek egyet a film szexjelenetei kapcsán, mert Wilde szerint a sok szexjelenet a "nők társadalmi helyzetét elősegítő eszköz" (women empowerment, ezt elég szar lefordítani magyarra), Florence pedig máshogy gondolja, és kicsit besokallt, hogy erre redukálódik a színészkedése a filmben. - Chris Pine állítólag leköpte Harry Stylest, amiről senki nem tudja, hogy igaz-e (próbálták elviccelni), de mikor Harry a filmet méltatta valami publikus eseményen, Chris folyamatosan vágta a fejeket és mémmé váltak az arckifejezései. - Harry Styles szájoncsókolta Nick Rollt - kicsit furcsa, tekintve hogy elvileg a rendezővel van együtt, és az elmúlt 10 év arról szólt, hogy mindenki spekulál a szexualitásáról, meg azzal gyanúsítgatják, hogy így akar a médiában releváns maradni, hogy queerbaitingeli az embereket, akik folyamatosan arról beszélnek, hogy akkor neki most valójában mi is a szexualitása. - Olivia Wilde lenyilatkozta egy cikkben, hogy a negatív karaktert Jordan Petersonről mintázta, aki szerinte egy "pszeudointellektuális incel hős". Nem kell szeretni Jordan Petersont, de klinikai szakpszichológus, egyetemi tanár, és több száz publikációja van, a pszeudo így kihúzható az intellektuális elől szerintem. Fiatal férfiaknak ad személyiségfejlesztő tanácsokat, amik szerintem az igazi incelek számára érdektelenek, ők ugyanis nem akarnak fejlődni, szóval nehezen hinném el, hogy egy incelnek ő a hőse. Olivia Wilde nagyon okosnak akar tűnni, de ennek az ellentéte sikerül szerintem. Számomra ez kb az egész castra igaz, pöffeszkedő hollywoodi idióták. Vagy zseni módon megtervezték ezt a sok botrányt a film körül, hogy nézzék meg az emberek, vagy tényleg nagyon buták, hogy a személyes ellentéteiket engedik kiszivárogni a nyilvánosságnak, és ezáltal lejáratják magukat meg a filmet is, mert ezen a ponton a dráma híresebb és relevánsabb, mint a film. |
2022-09-06 15:01.08 |
A Tastedive ajánlotta ezt a filmet nekem a korábbi filmes ízlésem alapján, és értem is, hogy miért ajánlotta. A Constantine és a Sings a kedvenc filmjeim közé tartoznak, és hasonló témájú, látványvilágú akart lenni ez a film is. Mégis valahogy számomra bóvlisabb érzete volt. Ami egyébként nem kifejezetten baj, mert egyszer így is meg lehetett nézni.
A sztori szerint a vidéki Amerikában a Mojave sivatagban egy random étkezde mellett lakó terhes pincérlány, és egy barátja, Jeep életébe furcsa fordulatok állnak be, amikor is megszakad a technológiai összeköttetés a külvilággal és feltűnik egy démoni lény a dinerben. Hamarost kiderül, hogy márpedig eljött az apokalipszis ideje, amit az is aláhúz, hogy a dinernél feltűnik Mihály arkangyal (de hülye neve van szegénynek magyarul), és próbálja segíteni az ottragadt embereket. Démonhordától kezdve családi drámázáson keresztül van itt minden, pár sokatmondó párbeszéddel arról, hogy Isten már megint csalódott az emberekben, és ezt tömegpusztítással fejezi ki (hát kajak, mi mással, végül is ha te vagy a leghatalmasabb lény az univerzumban, akkor mégis milyen más eszköz állhat rendelkezésedre, hogy megreformáld az általad teremtett embereket...:D) Eredetiben néztem, de tróger volt rajta a saját szinkronja. Vannak benne a teljesség igénye nélkül nagyon gagyi dolgok: brit akcentussal beszélő arkangyalok, akikből az egyik egy beszédhibás kékszemű Elon Musk, a másik meg egy hamisítatlan idealista, de kicsit erőszakos is, a nem orvosilag levezényelt szülés után azonnal felépülő, kicsit sem megerőltetett anyuka, az egyszerű, de annál tisztább lelkű sivatagi autószerelő déli tájszólással, stb. Szar film, de olyan bocsánatosan szar, hogy legalább próbált mondani valamit meg izgalmas lenni. Olyan érzésem van, mintha a film készítője egy déli államból LA-be felkapaszkodott filmszakos csávó lenne, akire még hatnak a rurális vallásos gyökerei, de azért a gépfegyverek ropogása, a zombik meg robbanások is. Ilyen frat guy film. |
2022-09-06 12:55.54 |
Középszerű 2000-es évekbeli egyetemistás horror, aminek nem kicsit ázsiai szellemes horror beütése van. Egy guglizás után ki is derül, hogy remake egy ázsiai filmről. Klisés, de egyszer meg lehet nézni.
Itt az átok most nem videó, hanem mindenféle technológiát befolyásoló, fizikálisan megtestesülő szellemvírus formájában terjed, és öngyilkosságra késztet mindenkit. Az egész film sötétkék, kivéve amikor piros, és mindig este van meg esik az eső/felhős az ég. A színészkedés pocsíík, főleg az informatikus csávó esetében, aki a bezárt piros szobában tengeti napjait. Barátokkal meg lehet nézni unalmas szeptemberi délutánon. Néha jólesik nosztalgiázni a 2000-es évek után, és ez a film nagyon adja a Y2K feelinget a sok nyomógombos telefonnal, bőszárú farmerrel, Avril Lavigne sminkkel, stb. Bár ezt gondolom a mean girls meg a legally blonde is megtenné. |
2022-09-05 12:19.49 |
Köszi a tippet, ennek végül is van így értelme. Bár szerintem Gordy-szál nélkül is egész lett volna a film. |
2022-09-05 11:38.49 |
Egy érdekes nevet viselő, elsőre sci-finek mutatkozó, de kicsit műfaji katyvasz film a „Nope”. Ez a magyar nyelv hibája, de nem igazán tudja átadni, hogy ez nem az irodalmi „nem”, hanem egy szlengesebb verziója, de ilyenen már fenn sem akadunk. Jordan Peele standupos rendezte, aki a Get Out-ot is, ami viszont zseniális pszichothriller szerintem, szóval ez önmagában még nem kárhoztatná a filmet.
A sztori szerint egy fekete hollywoodi lóidomár család kint él egy ranchen, és a tulajdonos idősödő urat egyik nap a lován szementalál egy égből nagy erővel leeső pénzérme, amibe belehal szegény. Két gyereke van, egy kicsit visszahúzódó, autista jellegű, lovakkal suttogó fia, és egy polihisztor, hollywoodi álmot kergető, minden lében kanál pofázógép lánya. Kettejükre marad a ranch és a lovak, valamint a lóidomítási biznisz is. Csakhogy a ranchen eléggé furcsa dologra lesznek figyelmesek. Az egyik felhő egy centit se mozdul hónapok óta, ráadásul furcsa hatást gyakorol a lovakra is, akik megvadulva vágtáznak előle. A film során kiderül, hogy nem egészen evilági dologról van szó. A testvérpár pénz és hírnév reményében úgy dönt, hogy mindenáron levideózza a dolgot, ami nem bizonyul egyszerű feladatnak. Őszintén szólva nem tudom, mire számítottam, de nem erre. Számomra ez a film kicsit „all over the place”. Ijesztő is akar lenni, de humoros is, de közben vannak benne horrorra hajazó részek, mégse mondanám igazán félelmetesnek... A film szervezési elve számomra furcsa volt, mintha fejezetekre lett volna bontva szereplők/témák mentén, amik aztán kicsit indokolatlanul követték egymást. Pl a Gordys részt utólag sem értem, hogy mi értelme volt belerakni, meg úgy Steven Youn/Ricky Park sztoriját összességében. Olyan volt, mintha szándékosan nyújtogatnák a játékidőt, mert ma már nem lehet másfélórás filmeket csinálni, mint a 2000es években, muszáj mindennek két óra felettinek lenni. Tudom, hogy sokkal realisztikusabb feltételezni, ha egy földönkívüli jelenség feltűnne egy filmes lóidomár családnál, megpróbálnák levideózni és bekerülni vele Oprah műsorába, mégis az egész koncepció kicsit... furcsa volt. Ufós filmeknél ahhoz vagyok szokva, hogy a szereplők bezárkózva pánikolnak meg előveszik a nagyfater shotgunját, hogy jól szétlőjék vele a jövevényeket. Itt meg bár voltak benne ijesztő részek, de azért önmagában darabosnak éreztem az egészet, nem állt össze. A csavart egyébként nem láttam előre (bár az én észjárásom inkább lassú, kifejezetten rühellek sok elvont filmet), érdekes volt a koncepció. A színészkedés egy erős közepes volt, néha kicsit Sikoly-feelingem volt. Mintha a film ilyen kicsit öntudatos módon prezentálná magát pár sztereotipikus karakterrel, hogy humorosabb legyen. Nagyon érdekes volt Michael Wincottot viszontlátni (az Alien 4 oszlopos tagja), és örömmel hallottam, hogy kifejezetten jó szinkronhangot passzintottak hozzá. Aki szereti ezt a témát (én ugyebár NAGYON), annak egyszeri nézésre alkalmas, könnyen fogyasztható, egyébként érdekes mozi. Azt nem tudnám megmondani, hogy jó-e, de lekötött. A kedvenceim közé nem fog bekerülni előreláthatólag. |
2022-08-04 11:03.55 |
*zárójel rossz helyen, obviously |
2022-08-04 11:03.18 |
Hát nézd, az Alien-széria és a The thing is a kedvenceim közé tartozik (a 4.et és a Covenantet leszámítva), valamint a Kubrick-féle Shining, ha esetleg ez felhúzza a statisztikát ;) |
2022-08-04 10:56.46 |
Van olyan kultfilm, ami tetszett, a Scarface kurva jó szerintem. |
2022-08-04 10:31.43 |
A sztori elég... érdekes, egyben faék egyszerűségű. Egy srácot és a barátnőjét Devil's nighton megöl egy lowlife bűnbanda. Hátramarad egy kislány, akinek bár csak a barátai voltak, gondját viselték a drogos anyjával ellentétben. Következő év Devil's nightján a srác feltámad egy death metal arcfestésű bőrszerkós vadorzóként, bosszút áll a bűnbanda tagjain, és próbálja egyengetni a kislány sorsát, miközben egy feka zsaru is bekapcsolódik az ügybe.
Őszintén szólva olyan érzésem volt, mintha egy tini fanfiction megjelenítését nézném. Én is írtam hasonló sztorikat gimiben, sőt. Volt egy történetem, amiben egy csaj öngyilkos lett gimiben, és utána démon formájában visszatért megszopatni egy csomó mindenkit. Ez a sztori is valami olyasmi volt, amit egy angstos, művészlelkű, rocker tinédzser megír. Komplexitása nem sok, egyben serdülő logikával van tele. Rengeteg az agonizálva összerogyva piros lámpafényben úszó visszaemlékezős jelenet, mikor minden szép volt még a szerelmespár életében, a feleslegesen erotikus hangulat teljesen ártatlan jeleneteknél, a kínos gengszter szleng, meg az egész "a bűnbada vezetése okkult, és a főmaffiózó egy hosszú hajú szintén róker csávó aki a japán akcentusú féltesójával vérfertőződik és undi dolgokat csinálnak". Nem tudom kellően kifejezni, hogy viszketősen kényelmetlen volt, és... éretlen? Kiforratlan? Szóval olyasmi amit angstos depressziós meg nem értett tiniként én is megírtam volna novella formájában, és pont emiatt kaptam tőle kiütést. Pozitívumok: a képi világ bizonyos része nagyon nosztalgikus és jó volt pont azért, amit fentebb írtam (ruhák, stílusok, a város miliője), Brandon Lee nagyon helyes még kimaszkírozva is, engem a kinézete a Stuart Townsend-féle Lestatra emlékeztetett. Összességében ezt nem éreztem érdemesnek végignézni csak azért, mert kultfilm, de legalább ki van pipálva. Fel vagyok készülve, hogy jönnek most a lehúzások, az ocsortány kommentek az intelligenciámra és az ízlésemre nézve (helló Evile Elvis), meg egyéb degradáló dolgok, amiért nekem ez nem tetszett. :D Ez van, bocsi. |
2022-07-29 10:00.51 |
A biopicek korát éljük, egyik jön ki a másik után, többek között Marilyn Monroe-ról is fog kijönni egy ősszel. Kicsit olyan, mintha az emberek már most is elvágyódnának a jelenből, mint a Reminiscence-ben.
Általában két megközelítést szoktak alkalmazni az ilyen filmeknél: próbálnak dokumentaristák maradni és csak minimálisan dramatizálják az illető életét, vagy egyfajta művészies/szórakoztató/bulváros újraértelmezést kapunk a személy életéről, ami bizonyos cselekménypontokon ugyan egyezik a valódi személy életével, de a film nem akar kicsit sem dokumentarista lenni. Személy szerint úgy éreztem, hogy ez a film inkább szórakoztató akart lenni, mint dokumentarista. Nagyon érdekes volt a gyors ütemű cselekmény, és ennek ellenére 2 óra 39 perces játékidő. A film többsége zene volt, azaz egy musical-biopicet néztünk. Nekem nem érződött annyira hosszúnak, mert végig lekötött a film és az iszonyú jó Elvis-nóták. A sztoriban Elvis volt menedzsere a narrátor, aki elmeséli, hogyan karolta fel a már kezdetben is sikeres énekest, aki nagyon megosztó volt az erotikus mozgása, színpadi jelenléte, és feketékkel való elegyedése miatt. Végighúzódott a filmen a polgárjogi szál, például említést tesznek MLK és Kennedy meggyilkolásáról, a "radikális" tüntetőkről és a republikánus álláspontról a film során, de ennek ellenére nem irritáló vagy woke a film, ami nagy szó 2022-ben egy hollywodi film esetén. Korábban szkeptikus voltam Austin Butlerrel szemben, de kiváló volt, a karaktert tűpontosan hozta és abszolút hihető maradt. Elvist szerintem nehéz megjeleníteni, főleg, ha a las vegasi bohóckodó imitátorokra gondolunk, de Austin nem karikatúra volt, hanem mint valami manifesztáció. (Bár, ha lenne ehhez joga valakinek, szerintem már azt is meg tudnák csinálni, hogy végigdeepfake-elnek egy ilyen filmet az alkotók, de akkor meg a család számára lehetne irritáló, hogy egy dramatizált filmben valaki a személy valódi arcát használja.) A nagyon hosszú játékidő mellett talán pont a történelmi lazaságot találtam negatívumnak. Úgy éreztem, akkora Elvis-rajongó volt az alkotó, hogy Elvis személyiségbeli hiányosságait kikozmetikázta, enyhítette, vagy a szőnyeg alá söpörte. Szerintem az 50-es-60-as években sem volt teljesen oké egy 14 éves kislánnyal összejönni és összeköltözni, majd mellette a világ hímribancának lenni és minden rajongót felpróbálni. Ugyanígy a drogprobléma és a depresszió, inszomnia, mentális problémák is sokkal nagyobb szerepet játszottak a valóságban. A házasság Priscillával nem hirtelen romlott el, hanem ezt a sok szart elégelte meg idővel a felesége. Kicsit az az effektus volt, mint a Ted Bundys Zac Efronos filmnél, hogy a végén nem is értjük, ezt a szegény embert miért büntette a sors, persze abban a filmben sokkal extrémebben. Szegény párom, aki érzékeny lélek, nagyon megsínylette a film szomorú végét. Összességében nagyon jó, élvezhető film volt, és nem bánom, hogy moziban néztem. Aki történelmileg akkurátus filmet vár, az nem fogja megkapni, de aki egy szórakoztató, érzelmes musicalt, az igen. |
2022-07-28 09:00.21 |
Karácsonykor néztem ezt a filmet a családommal.
Még azt is elég nehéz megfogalmazni, hogy miről szólt, annyira darabos volt az időben és a cselekményben ugrálás miatt. Jo (Saoirse Ronan) egy feltörekvő író a 19. századi Amerikában, ahol a nőknek elég nehéz a sorsa, és csak akkor tudnak megélni, ha megfelelő férjet választanak maguknak. Jónak van három lánytestvére, így a házat egyfolytában a csacsogás, játszás, vitázás, szociális események teszik mozgalmassá és zajossá. A szomszédban lakik Laurie (Timothée Chalamet), a szép arcú, kákabélű nemes fiú, aki a lányok közül kettővel is jóban van, főszereplőnk fókusza azonban az írás általi egzisztencia megteremtése. Megint csak hasonló érzéseim vannak, mint A víz érintésével kapcsolatban: feminista témájú woke film, aminek mindössze annyi a mondanivalója, hogy „de szar volt régen a nőknek”. Engem egyáltalán nem kötött le, a lányok harsogása idegesített, a film fele alatt mással foglalkoztam, de mikor megfeszítetten figyeltem, akkor se értettem jobban, hogy akkor most mi is van. Tulajdonképp úgy fejeztem be a filmet, hogy azt se tudtam, a film nagy része valós történés volt, vagy a főszereplő által írt könyv cselekménye… Az egyetlen igazán pozitív, amit el tudnék mondani, hogy húzónevek voltak a filmben (Ronan, Chalamet, Watson), és jól is játszottak, meg vizuálisan is szép volt. Egyébként nem éreztem érdemesnek még egy megnézésre se. Kosztümös kategóriában bőven vannak sokkal jobbak is. Szerintem, ha az ember random felüt egy Keira Knightley főszereplésű period dramát, már esélyesen jobbat fog nézni, mint ez. |
2022-07-20 10:10.28 |
10/2.7-es értékelés imdb-n, az mán combos... :D Pedig ott a kifejezetten trash filmek is elérnek azért 5-6 körüli értékelést, pl Moonfall...
Nem szeretem a francia filmeket, sem Luc Bessont, úgyhogy ez már alapjáraton is skip lesz. De hogy valami relevánsat is írjak: az már a traileren is látszik, hogy a látványvilág nem működik. Nem tudom, hogy az operatőr vagy a vágó miatt, de kicsit úgy tűnt, mintha az éjjel-nappal Budapestet nézném, és közben random történnének gyilkosságok meg "balesetek". |
2022-07-18 11:01.42 |
Bocs, nem tehetek róla de egyrészt itt is horrornak van kategorizálva, másrészt imdb-n is. Az Etele moziban néztük, ahol ez az ismertető:
"A telefon ki van húzva. És csörög. Finney Shawt, a félénk, de eszes 13 éves fiút elrabolta egy szadista gyilkos, és egy hangszigetelt pincében tartja, ahol a sikításnak nincs sok haszna. Amikor a falon egy kihúzott telefon csörögni kezd, Finney rájön, hogy a gyilkos előző áldozatainak hangját hallja. Akik eltökélték, hogy nem fogják hagyni, hogy ami velük történt, az megtörténjen Finneyvel is... A négyszeres Oscar-jelölt Ethan Hawke-ot pályája legfélelmetesebb szerepében láthatjuk, Mason Thames-t pedig a legelső filmszerepében. A Fekete telefon producere, társírója és rendezője Scott Derrickson, a Doctor Strange, a Sinister és az Ördögűzés Emily Rose üdvéért író-rendezője." Ez alapján tök logikus következtetés arra, hogy horror :D De amúgy engem nem zavar, hogy micsoda, műfajtól függetlenül okés volt. Szerintem igazából a The Hereditary sem horror, a The Witch sem, és a The Night house se annyira. Csak olyan filmeknél zavar kifejezetten a félrekategorizálás, amik alapból sem tetszettek :D |
2022-07-17 14:48.18 |
Szerintem egy teljesen korrekt egyszernézős horrorfilm, a sztori is egész jó meg a szereplők is. Nem volt igazán félelmetes még úgy sem, hogy este néztük moziban, pedig én a Sinister után arra számítottam, hogy magunk alá fosós lesz. Inkább a krimi, thriller és misztikus aspektusok domborodtak ki nekem. Az igazán creepy vonala az lett volna szerintem a filmnek, hogy Ethan Hawke karaktere miért pont gyerekeket tart a pincében... De ha ezt boncolgatták volna, akkor az nem ment volna el széles közönségnek, meg Amerikában bojkottálták volna a Blumhouse-ot. Annak ellenére, hogy megjelenik a "háttérben meghúzódó Stephen King-szál", nem irritált, pedig én őt speciel nem szoktam szeretni. Lehet, hogy a gyereket jobban bírom, mint a fatert. |
2022-07-16 15:13.42 |
Nem is tudom, mit vártam igazából. Az Alient meg a Prometheust nagyon szeretem, de ez ugye tök más műfaj. Lady Gaga egész jól tolja a felkapaszkodott, kontrollmániás, neurotikus primadonnát, neki az évek is jót tettek (meg ugye a plasztika és pár kiló, régebben úgy nézett ki, mint egy Jackson Pollock kép a húsruhájával meg hasonló furcsaságokkal). Adam Driver, hát nem tudom, nem őt castingoltam volna erre a szerepre, de egyébként elmegy szódával. Maga a film nagyon vontatott volt, és annak ellenére, hogy néha tök sok évet ugrottunk a cselekményben, komótosan vonszolta magát a sztori. Alapvetően az olasz nép számomra unszimpatikus, úgyhogy a családi viszály meg a tönkremenő házasság hülye olaszok között nemigen fogott meg, mint téma. A látvány nagyon szép és igényes volt, a szereplők nagyon karakteresek (kellett azért bő félóra, mire leesett, hogy Paulo az Jared Leto...). De valahogy hiányzott belőle valami fűszer, ami szerintem a tálalás volt. Mindezt kompaktabban, de érdekesebben is elő lehetett volna adni. Egyszer megnézhető, de csak ha a 2.5 órás filmeket tolerálod. |
2022-07-16 12:22.46 |
Megnéztem nemrég egyrészt azért, mert a bátyám nagyon szereti, másrészt azért, mert arra számítottam, hogy az idén kijött filmet is meg fogom nézni. Igazából olyan volt, amilyenre számítottam :D Nem érdekelnek se a repülők, se a romantikus filmek, úgyhogy nem nekem való.
Egy kliséhalmaz volt az egész, repkedtek meg drámáztak. Tom Cruise régen is helyes volt, de azért feltűnő a plasztikai sebészet, esztétikai orvoslás és a kozmetika ennyi évtized távlatából, mert kb most jobban néz ki mint régen. Az a küklopsz szemöldök, more... A repülőkből meg a romantikus filmekből minimum egyet kell preferálni ahhoz, hogy nézhető legyen. Így meglehetősen hosszú és szenvedős volt :D |
2022-06-28 14:43.58 |
Na most újranéztem munka közben szinkronnal is, és rájöttem, hogy magyarul nem működik.
Magyarul a semmi az nem van, mint angolul, hogy "there IS nothing", hanem nincs. Így pont a kulcsdialógusok, meg a levél értelme vész el. Spoiler: igen, ennek a filmnek a lényege, hogy a Semmi létezik. ;) |
2022-06-07 14:12.07 |
:DDDD
Neked egyébként mi bajod van? Nagyon megsértettelek a fredikrűgeres kritikáimmal? :( Az alapján tényleg nem vagyunk egy szinten, hogy a személyemet inzultálod azért, mert eltérő a filmes ízlésünk. |
2022-06-07 13:09.11 |
Engem igazából kínozni lehetne az ilyen filmekkel. A párom nem jelentette be, hogy a Boratos csávó filmje, de két perc után világos volt. Ugyanolyan volt, mint a Borat, csak Kazahsztán helyett Wadiya volt a téma, és a diktatúra. Aki szereti ezt a műfajt (=tetszett neki a Borat), azt ezt is élvezni fogja.
Számomra kínos, igénytelen, bugyuta, szájbarágós és cringe volt. Körülbelül ahhoz tudnám hasonlítani, mintha zene terén lekötnének a Muzsika TV vagy a Dikh tévé elé és azt kellene hallgatnom. Volt benne amúgy pár humoros beszólás meg igazi társadalomkritikus pillanat, csak ezért nem pontozom le 1-esre, de soha a büdös életben nem nézném újra, se hasonlót. Szörnyű volt, kiütéses lettem tőle. A humor nálam nem itt kezdődik. |
2022-04-18 17:21.23 |
Katasztrofálisan rossz film. Egy estés szolgáltatáskimaradás után a Telekom elérhetővé tette a filmklubot a hosszú hétvégére ingyenesen, ez az egyetlen oka, hogy megnéztük, de kár volt. Eseménytelen, vontatott, erőltetett és jellegtelen karakterek, ízig-vérig gagyi. Magyarra ráadásul úgy szinkronizálták le valamilyen érthetetlen oknál fogva, hogy a portugálul beszélő szereplők, akiket az eredetiben feliratoztak, szintén magyarul beszéltek, csak akcentussal és helytelenül. Annak ellenére, hogy a magyar néző számára mindenki magyarul beszélt, tolmácsolták az amerikai karakternek a beszédet, tehát ilyenkor kétszer hangzott el minden magyarul. Igazából a forgatókönyvírót és rendezőt is addig ütném, amíg mozog, meg azt az állatot is, aki így szinkronizáltatta le. A vállalhatatlanul rossz ennek a filmnek az esetében eufemizmus. |
2022-03-29 18:13.19 |
Megmondom őszintén, én nagyon ritkán nézek tévés filmeket, meg úgy alapvetően tévét is csak akkor, mikor vidéken vagyok a szüleimnél. Ez a film valamelyik filmes csatornán ment tegnap este, és megnéztük pusztán azért, mert az első snittől kezdve beszippantott az elegáns, antiszociális öregúr komikus karaktere.
Nagyon érdekes sztori volt, és nagyon pozitív csalódás ez a filmélmény. Alapvetően hozzá vagyok szokva a hollywoodi nyálas, szájbarágós sztorikhoz, amik egyrészt már a könyökömön jönnek ki, másrészt egy olyan trash vonalat követelnek, amit az átlagosan ostoba amerikai polgárok megértenek és értékelni tudnak. Ahhoz képest, bár ebben a filmben semmi elvont nincs, ez már egy rétegfilmnek számít. A cselekmény a kultúrával, művészettel, becses műemlékekkel van átszőve, és a karakterek is érdekes, komplex emberek, nincsenek leredukálva a good guy-bad guy szintjére. Ezért sem árt néha európai filmeket nézni, amiket kb élből előítéletesen elutasítok az elvont, szenvedős francia és skandináv filmek miatt. A sztori szerint ugye van egy idős aukcióvezető és művészeti szakértő, aki OCD-je miatt mindenhová kesztyűben jár, meglehetősen mogorva, intelligens és rendkívül igényes. Emberi kapcsolatai egy barátot és a beosztottját kivéve csak a munkára redukálódnak, és ez jó is így neki, legalább is egy darabig. Egyszer csak felbéreli egy titokzatos villatulajdonos fiatal lány, aki a több száz, sokmillió euróra rúgó műtárgyát szeretné eladni a szülei halála után. A lány mindenféle kifogásokkal lemondja a személyes találkozókat, mígnem kiderül, hogy ő maga is mentális beteg, és retteg mások között megjelenni. A lány furcsasága megnyeri magának a hóbortos műkincsszakértő öregurat. A sztori végig lekötött, érdekes volt, de egy ponttól kezdve kiszámítható is, mert szinte borítékolni lehetett a történet végét. Nagyon sajnáltam a főszereplőt, egyben azért kicsit naivnak is gondoltam. Számomra ennek a filmnek a remeksége abban állt, hogy végre valami olyat néztem, amitől nem estek le az IQ pontjaim tízpercenként kritikus mértékben, mint egy amerikai kasszasikernél. A művészet még olyanok számára is érdekes módon volt tálalva, akik nem jártasak a művészettörténetben. (Én magam mondjuk nagyon szeretek galériákat látogatni, de mindezt háttértudás nélkül teszem.) Jólesett valami értelmeset nézni végre, még akkor is, ha nagyon szomorú volt a vége. Több embert is eszembe juttatott az életemben ez a karakter. |
2022-03-23 12:52.23 |
Van egyfajta affinitásom azokra a filmekre, amik annyira szarok, hogy az már jó, lásd pl. az új Sikoly-film alatti kritikámat. Az ilyen filmek vadászatakor azonban előfordul, hogy beleszaladunk egy annyira rossz, hogy már nézhetetlenül minőségtelen filmbe, és a Moonfall is ez volt. A sztori, vagyis hogy egy tudós (ex-űrhajós inkább) és egy összeesküvéselmélet-gyártó összeáll kideríteni, hogy a Hold az nem is az, mint aminek mutatja magát, akár még frappáns vagy humoros is lehetett volna.
Ehelyett a film komolyan vette magát, nagyon kevés öniróniával (KC modoroskodásain kívül) tolta végig az egészet klisés karakterekkel, nulla tudományos háttérrel, a szokásos katasztrófafilmes bóvli megoldásokkal. Kicsit durvának tartom, hogy Halle Berry, Patrick Wilson meg Donald Sutherland ilyenekhez adják a nevüket, de lehet, hogy akkora a Beverly Hills-i villák rezsije, hogy aljább melókat is be kell vállalni néha. Az összes érzelmi szál a tinédzserfiúval, a gyerekekkel meg az ázsiai dadussal arclekaparóan cringe, csakúgy mint némelyik CGI-os special FX. Az, hogy jön a hullám/földlemez, és kocsival menekülünk előle, a rosszfiúkat elkapja, minket viszont nem, már 10 évvel ezelőtt is vérciki volt. A dialógusokat mintha 14 éves fanfictionírók írták volna. Számomra elképesztő, hogy egy 60 feletti faszi még az élete derekán túl is ilyeneket rendez. Ez még nachosszal és társasággal SEM volt nézhető. |
2022-02-13 11:00.09 |
Szerintem jó film volt és ötletes volt benne a plot twist, de ezt úgy mondom, hogy én alapvetően kedvelem Shyamalant. Gyakran feljönnek a korábbi filmjeiben a vallásos, keresztény témák, ennek pedig az alapmotívuma is az. Néha nem értem, miért nem ad elvontabb címeket a filmjeinek, hogy ne lehessen egyből rájönni a dolgokra, de még a cselekménybe épített félig-meddig beavatott narrátor, Ramirez se mindent kotyogott el az eseményekről végül is.
Érdekes film volt, fenntartotta a feszültséget, de szerintem sok hasonló film létezik, ahol a vallásos erkölcsösség, "bűn" okán erkölcsileg romlott szereplőket büntet vagy egy ember, vagy egy természetfeletti lény, mint például a klasszikus Se7en vagy a Devil's Advocate. A liftes motívum is elég sok filmben előfordul azért, ezt sem mondanám kiemelkedően egetrengetőnek, viszont a tálalás és a két motívum egyvelege nem volt rossz. Nem bánom, hogy megnéztem, de Shyamalan életművéből van pár, ami jobban tetszett. |
2022-02-12 19:33.48 |
Na, akkor ezt benéztem :) Mindenesetre moziban csak eredeti nyelven reklámozták. |
2022-02-12 12:14.48 |
Szokásos prepubertás horror. Nem tudom, melyik univerzumban kellene félelmetesnek lennie... Sztívönking műveit többségében nem kedvelem, ezt sem. Talán ha annak a korosztálynak vetítenék, aki a filmben szerepel, ott ijesztő volna, így azonban inkább meglehetősen cringe. |
2022-02-07 09:08.42 |
Most komolyan egy bibliát emlegető homofóbot győzködtök arról, hogy a homoszexualitás rendben van? :D Láttam már kurva sok felesleges dolgot itt a filmkaton Wave agyalásaival meg Evile Elvis arrogáns beszólásaival kezdve, de ez elvitte a pálmát. Hülyével nem vitatkozunk, mert az olyan, mint galambbal sakkozni. Ráfosik a sakktáblára, és úgy sétál el, mintha győzött volna. |
2022-02-07 08:59.08 |
Nagyon nem fogok egyetérteni az eddigi értékelőkkel, de semmi baj. Megszoktam, és azt is, hogy az intelligenciámat inzultálják a különböző filmes ízlésem miatt, bring it on :D
Ez egy zseniális, kicsit elvont, allegorikus horror, amiben paranormális beütések vannak, de alapvetően mégse démonos/szellemes-ijesztgetős. Elég erős felütéssel kezdünk: egy nőnek hirtelen, mindenféle előjelek nélkül öngyilkos lett a férje egy olyan fegyverrel, aminek a meglétéről a nő nem is tudott. Miután megtörténik a temetés, szinte azonnal elkezd paranormális cselekményeket észlelni a házban, és arra is rájön, hogy a férjének valószínűleg kettős élete volt, és nem az volt, akinek hitte őt. Fényképeket talál a telefonján más, hozzá hasonló nőkről, valamint felfedezi, hogy az erdő túloldalán a saját házuk tükörképére felhúzott egy másik házat a férje. A filmben az a zseniális, hogy nem klisés sem a történet, sem a főszereplő karakter. Érzelmileg számomra szokatlan válaszreakciói vannak a gyászra, ami érdekessé teszi őt is meg a sztorit is. A másik, ami még sokkal érdekfeszítőbb, az a történetvezetés és a szimbolika. Fogalmad sincs a filmnek egészen a végéig, hogy miről is van szó, vagyis éppen csak sejtegeted az utolsó negyedben, hogy itt komolyabb jelentésrétegek vannak, mint ami elsőnek mutatkozott. Nem lövöm le a poént, mert nagyon érdemes megnézni a filmet annak, aki szereti ezt a műfajt (gondolkodós thriller/horror), de bravúros a feltárás a végén. A kicsit lassabb észjárásúaknak beletelhet egy kis gondolkodásba az értelmezés, viszont nekem sem villám az agyam, mégis lejött, hogy miről van szó (főleg azért, mert sok olyan filmet láttam, ami felépítésében vagy a csavar tekintetében hasonlóan elvont). Aki az Eredeten nőtt fel és éli a művészfilmek szimbolikáját például, annak világos lesz már a második felétől a sztori. Az ijesztőfaktor is összetett: felszínen persze ott vannak a szokásos paranormális közhelyek, de a második felétől kiderül, hogy itt valami sokkal mélyebb dologról van szó, és számomra a témaválasztás sokkal ijesztőbb volt, mint hogy esetlegesen egy szellemmel van dolgunk. Én nagyon élveztem, végig lekötött, és ez tipikusan az az eset, mikor a trailer nem árulja el az egész filmet, amiért hálás vagyok. Aki pusztán szellemes ijesztgetésre vágyik, szerintem az sem feltétlenül fog csalódni, de aki valami innovatív, indie jellegű, egzisztenciálisan félelmetes filmet szeretne, annak tökéletes választás. Nem szinkronizálták le ugyan magyarra, de aki nem zárja ki a feliratos filmeket, annak érdemes megnézni. |