A siker azért érték, mert a siker mögött rajongók állnak (korábban így definiáltam a sikert, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy a sikert a rajongók számával és lelkesedésével mérjük). Mi mással tehetnénk egyenlővé egy szórakoztatóipari termék értékét, mint azzal, hogy a nézők jelentős része elégedett a produkcióval?!

Azt is megjegyeztem, hogy a Hupikék Törpikék filmváltozat pozitív bevételi adatai azért nem sikert takarnak, mert nem áll mögötte rajongói tábor. A gyerekek elrángatták a szüleiket rá a moziba, ezért dőlt a lé, de aztán lecsengett, mert nem alakul ki rajongói tábor. Ezért nem is nevezem a filmet sikernek, és pontosan emiatt nem rendelhető hozzá általános érték.

A Twilight jól teljesített a bevételek kapcsán, és emögött elkötelezett rajongói tábor is áll. Olyan emberek, mint a testvérem, aki a hétköznapi életben komoly üzletasszony, és gyereket is nevel. Mégis miért kéne azt mondanom, hogy a Twilight nem képvisel értéket, mikor komoly emberek szeretik? Azért mert sokan buzisnak találják Pattinsont, vagy mert nem szeretik az emós stílust, vagy mert nekik túlságosan langyos a történet? Hát másnak nem az... másban ez a film érzelmeket generál, elnyeri a tetszést, sikert arat és így értéket teremt.

"olyan környezetben amiből tökéletesen kilúgoztak mindenféle kémiát"

- Neked. Más nem így érzi, és egyik fél sem több vagy jobb a másiknál. Neked nincs hozzáadott érték, másoknak meg van. Vedd úgy, hogy te nem adsz piros pontot, de más ad, és ha sok a piros pont, akkor azt a filmet elismerték.
Én is ki vagyok akadva azon, hogy a Remény rabjain mit zabálnak. Számomra csak egy dögunalmas börtönopera. Komolyan mondom. Dögunalom. Értéktelen badarság. Mégis elismerem a film értékét olyan értelemben, hogy másoknak tetszik, mások számára fontos. Ha egy űrlény elvisz a bolygójára és ott kikérdeznek, hogy mik az Emberiség kedvenc filmjei, azt fogom mondani, hogy a Remény rabjai, mert tudom, hogy az áll az élen szinte mindenhol (bár hozzá fogom fűzni, hogy nekem konkrétan nem tetszik...).

2012-11-16 21:52.26

Hát ez az, Nekem igen! Neked meg a Twilight! És itt nincs semmi ellentmondás, mert nincs abszolút igazság. Mindkettőnknek igaza van a saját házatáján, mert az értéket mindenki magának méri.

Ehhez fűztem hozzá, hogy a sikert, mint olyat, azzal mérhetjük le, hogy X filmet hányan tartják nagy becsben. Csak a siker van, az érték csak egy személyes mérce, nem objektív, ellenben a sikerrel.

2012-11-16 21:50.09

Ami engem illet, és konkrétan Kvantumfizikából vizsgáztam, a specrelt éppen csak átnéztem, mert érdekelt... :)

2012-11-16 21:48.42

Én a rajongók számáról és lelkesedésük mértékéről beszéltem siker gyanánt. Hogy is áll a Hupikék Töprikék filmváltozata ez ügyben?

2012-11-16 21:47.43

Ja szóval ami neked értéktelen (Alkonyat), az valóban értéktelen, de ha én mondom valamire (Remény rabjai), akkor jóédesnénikéd van, mi? :)

Visszavonom, szó sincs itt idealizmusról. Itt az van, hogy neked mi tetszik és mi nem. Ami igen, az faxa, ami pedig nem, az gáz. És kész, és én ezt fogadjam is el, mert különben jóédesnénikédezel... :)

2012-11-16 21:43.42

Mond el mi más ad még értéket bármihez is, mint a siker... Tán csak nem a sikertelenség?

2012-11-16 21:34.45

"Az értéket korántsem a rajongók lelkesedése és száma teremti, hanem a mondanivaló, a remek történet színészek és rendezés..."

- Utóbbiakat semmi más alapján nem mérheted le, csakis azon, hogy hányan és mennyire szeretik az adott alkotást. A film egy szórakoztatóipari termék, jóságfokát definitíve az adja, hogy milyen jól szórakozik rajta a közönség.

Amit te vizionálsz, az valamiféle légből kapott idealizmus. Mintha létezne egy abszolút igazság, hogy mi jó és mi rossz, és ez utóbbi jelzők nem az egyes (és ebben egyenlő) emberek szubjektív vélekedésén alapulna. Na és ki mondja meg, hogy mi az az ideál, ami szerint X film értékes, Y meg kukába való? Te? Vagy CaptainJackSparow kolléga, aki simán megsért bárkit, mert neki más tetszik? Esetleg egy sznobokból álló bizottság, aki a Remény rabjaira veri ki odahaza? Na ne már....

"ebben a szériában megvan mindez ?"

- ebben a szériában minden megvolt a sikerhez. Dőlt a lé, a rajongók tolongtak a premiernapokon, és sikoltoztak a stáb nyilvános interjúin. EZ A SIKER, ÉS EZ AZ ÉRTÉKMÉRŐ! (És ez a vélemény a realizmus a te idealizmusoddal szemben. :)

2012-11-16 20:38.06

A Dűne mozis újrafilmesítését én is már vagy egy évtizede várom. A könyvek (főleg az alapmű) nálam etalonnak számítanak, és ha lehetne egy kívánságom a mozivászonra, akkor egy nagyszabású Dűne remake lenne.

Remélem nem bosszantalak fel nagyon, ha megjegyzem, hogy a legutóbb lefújt stúdiós project szerint Paul Atreides-t éppen Robert Pattinson játszotta volna... :)

2012-11-16 20:29.59

Például te?

2012-11-16 14:49.10

"kínosan gyenge széria és ami a legelszomorítóbb, hogy ennek ellenére ekkora a sikere...Hollywoodban tényleg bármi megeshet..."

- A siker nem Hoolywood-ban dől el, hanem a mozinézők fejében. Kinek tetszik egy alkotás, kinek nem, de ha az előbbiek tábora milliós nagyságrendű és hajlik a hisztérikus imádatra, akkor a produkciónak kell, hogy legyen értéke. Pontosan milyen korosztály, és meddig marad rajongó... lényegtelen, ahogyan az is, hogy a nemtetszéséről hangot adó tábor mennyire undorodik. Az értéket a rajongók lelkesedése és száma teremti, és abban a Twilight széria az első alacsony költségvetésű nyitóepizód óta kéretlenül korunk egyik legnagyobb sikere.

2012-11-16 14:38.37

Igen láttam már. Kedvencem például az Angyalok városa. Az a szerelmi téma mellett szól valami másról is.
Komolyabb filmnek tekintem a P.S.ILoveYou-t is, noha azt inkább az igényes kivitelezése miatt, mint a történetért.
A vidámabb hangvételűek közül a CsúfIgazság tetszik nagyon.

2012-11-16 13:09.35

Nos, amint olvasom, ahogyan hozzáállsz, úgysem fog tetszeni. :)

Amióta csak ez a széria megy, millióan fikázzák. A többség azért, mert alapvetően a női nézők érzelmeire hat, és ez a legtöbb férfinézőt riasztja. Azóta is próbálják megmagyarázni, hogy miért is rossz ez a film, sőt úgy ahogy van könyvestül mindenestül az egész Twilight univerzum.

Én elkülönítettem magam ettől a mainstream ellenállástól. Én egy kellemes romantikus fantasy-t látok benne, ami végül még a férfiasabb elvárásaimnak is megfelelt. Mondom ezt úgy, hogy egyébként kedveltem a Penge szériát, és sok más keményebb műfajú alkotást.

2012-11-16 08:35.58

De ezt nem azért mondom, hogy bárki is elmenjen rá az eddig nem rajongók közül, mert mint mondottam, ez még mindig ugyanaz a széria, ugyanazokkal a színészekkel. Akinek Pattinsontól a hideg futkosott a hátán (merthogy állítólag buzis), annak most is ugyanez lenne a tapasztalata.

A változások inkább azoknak szólnak, akik eddig szívesen kísérték figyelemmel a sorozatot. Nekik ez méltó befejezés. Másoknak csak egy gyűlölt széria újabb darabja.

2012-11-16 08:28.35

Részemre igen, a Penge közepe dögunalom volt. Az eleje és a filmvégi látványos küzdelem is nagyon tetszett, de a kettő között csaknem bealudtam. Másról sem szólt, csak arról, hogy a főgonosz (hogy is hívták? áh, mindegy nem emlékszem) szervezkedik, Penge pedig a napszemüvegében pózol (éjszaka :D). Nekem ez maradt meg abból a filmből (meg az, hogy a moziban előttem ülő csajnak fincsi, de túlságosan töményen terjengő parfümje volt. :)

Az Alkonyat valóban nem ugyanaz a kategória. A Penge egy akció(fantasy), ez pedig romantikus(fantasy). A két film történeti felépítése azonban kísértetiesen hasonlít. Mindkettő a filmvégi nagyszabású küzdelem hosszúra nyújtott prológusa.

Úgy megjegyzem, az Alkonyat széria az utolsó kép epizódra kezdte átlépni az életkorhatárokat. A szülés az előző részben elég brutális jelenetre sikerült (még a Penge hasonló elemeivel vetekszik), illetve ez a filmvégi csata is elég irgalmatlan hangulatot keltett. Simán letéptek karokat, fejeket (az egyiket felső állkapocsból, ezt a kisgyereküket moziba vinni szándékozó szülőknek jelzem, nehogy meglepetés érje őket), volt itt égetés, nyaknál fogva farkas elé hurcibálás... úgyhogy én nem mondanám, hogy ez még mindig ugyanaz a romantikus "szappanopera", mint ami eleinte volt.

2012-11-15 17:40.31

Nos, megnéztem, és azt hiszem egy méltó befejezést láttam.

Túl sokat itt nem kell mondani, ez ugyanaz a széria, ugyanazokkal a színészekkel. Amiben változott az a lényegesen nagyobb költségvetés (a nagy felbontású beközelítések a film elején, illetve a csatajelenet), illetve, hogy Kristen Stewart is fejlődött valamit a színészet terén (nem sokat, alapjában véve még mindig nem tetszik, de már-már tűrhető).

Nos kezdem a pozitívumokkal. Mindenek előtt a filmvégi csatával. Huhh... nem hittem, hogy így lesz, de lenyűgözött. Itt már nem sokat finomkodtak. Keményen repkedtek a fejek, végtagok (vér nélkül, hiszen vámpírok, de akkor is elég brutálisra sikerült), és nem spóroltak a pozitív hősök halálával sem. Igazán érezni lehetett, hogy itt bárki fűbe haraphat (haraptak is rendesen), még akár a főhősnő meg a vérszívó selyemfiúja is. Ez külön izgalmat adott az egész jelenetsornak. Mégis ami miatt élvezetes volt, az, hogy kihasználták az egyes vámpírok különleges képességeiben rejlő taktikai húzásokat. Igazi kis X-men feelinget kaptunk, csak vámpírokkal. Hurrá, nekem ez tényleg nagyon tetszett.

Külön említést érdemel a film eleji finomra csiszolt látványtechnika. Amikor Bella egyes szám első személy oldaláról látunk, minden beközelít, szinte hajszálakig, nagyon szép, nagyon profi kamera munka.

Na és a negatívumok... a film közepe dögunalom. De tényleg dögunalom. Nagyjából úgy, ahogyan az első Penge mozi közepe is dögunalom volt. És ahogyan a pengét is csak a filmvégi csata mentette ki a személyes leértékeléstől, úgy ezzel a filmmel is ez a helyzet... Egy darabig komolyan azt hittem, hogy először nem lesz meg az 5 csillag számomra a szériában. Nah, szerencsére nem így lett.

Külön említeném még a pojáca főgonoszt. Az a csávó olyan szintre emelte a ripacskodást, hogy ezt már totálisan jó volt nézni... de komolyan, ez valami tökély, ugyanúgy, mint a CSI:Miami esetében a vörös hajú főnyomozót illetően... :D

5 csillag, méltó befejezés, és talán most először élvezetes film lehet az eddig fanyalgók számára is (már ha hajlandóak végigülni a film közepét, és megtekinteni az Epic Battle-t a végén. :)

Az emlékmás - Vélemények

2012-11-15 10:39.28

Hát én nem értem, hogy ezt a filmet miért fikázzák. Szerintem fantasztikus volt. Sokkal jobb, mint a régi verzió. Az egy lejárt lemez, régi látvány. Ez egy ízig-vérig modern látványfilm.

Először a díszletek, és a hangulat lenyűgöző. Sokkal erőteljesebb, mint az eredetié. Ez jórészt valóban ténylegesen totálisan modern 2012-es díszletvilágnak köszönhető. Igaz, hogy az egyes elemeket innen-onnan szedték össze (Én a robot, Különvélemény, Az Ötödik elem) de ez egy kicsit sem zavart, hiszen ezek együtt is organikus elegyet alkotnak.

A színészekkel is maximálisan elégedett voltam. Colin Farrell az egyik régi kedvencem, de az igazság, hogy itt a két női szereplő (Jessica Biel és Kate Beckinsale) leparádézza őt a vászonról. Mindezt úgy mondom, hogy különben eddig egyik csajt sem igazán kedveltem. Azelőtt utáltam Beckinsale-t, hogy az Underworld szériában a maga 40-50 kilójával lekaratézza még a legizmosabb szörnyeket is, de itt már ezen örömmel túlléptem. Következetlen vagyok, vagy csak a rendezői munka feledtette velem a dolgot? Nem érdekel... így is úgy is imádtam őt. "Adj a barátnődnek egy búcsúcsókot, már ha nem zavarja, hogy mi mindenbe belenyaltál!" LOL ettől padlót fogtam.... :D
Biel nekem túlságosan átlagos arcnak tűnt mindig is, itt azonban ez az előbb említett tüzes "feleség" tökéletes ellenpárja.
Ritkán látok olyat, hogy egy különben jó férfiszínészt lenyom egy nő, de végig úgy érzem, hogy a két nő billiárd golyóként pattogtatja egymás között Farrelt (aki egyébként ugyancsak nem játszik rosszul).

Az akciók lehengerlőek. Dinamikusak, látványosak... hümm... mit mondjak még... semmit... az akciók tökéletesek. Ezen nincs mit szépíteni, mert ez már most is 5 csillag.

Jellemző, ahogyan az akciók során úgy pattognak a szereplők, mint a SuperMario a platformon. Telejsen irreális (akárcsak Beckinsale kungfu jelenetei), de az adott közegben tökéletes látványelem. Imádnivaló, amikor a csaj becsúszik a liftakna felé, és mi a liftfülkéből látjuk, ahogyan lekési és eltűnik, majd a kamera hátrafordul, és látjuk, ahogyan a liftfülke lenyitott tetőzetén át mégiscsak beesik... áhh eszméletlenül jó ötletek... ez egy tökéletesen agyatlan, de tökéletes hoolywoodi akciómozi. Akinek a régi verzió tetszik az nézze csak azt (tesz ilyet manapság valaki?), én viszont, mint általában, hű maradok a 2000 utáni filmvilághoz.

Csatahajó - Vélemények

2012-11-10 11:17.26

A hadirokkant szuperhőst még simán elnéztem volna, és a veteránokkal való parádézós részt kifejezetten mókás, szórakoztató ökörségnek fogtam fel. A film egyetlen igazán szembetűnő hibája, és ez sajnos az akciójelenetekre nyomja rá a bélyegét, az a földönkívüliek bosszantó határozatlansága volt. Ez a "ha nem lősz ránk, nem bántunk" dolog nagyon esetlenre sikerült. A story-t elnézve kifejezetten az a konklúzió, hogy az emberek csakis azért győzhettek a csatatéren, mert az idegenek lényegében nem is akartak háborúzni... mondhatni étlapon kínálták magukat fel, hogy a hős amerikaiak szétlőhessék a seggüket. A veterános ökörködős jelenetek ehhez képest forgatókönyvi gyöngyszemnek tekinthetőek...

Én először 5 csillagot adtam a filmre, mert látványos film volt, és volt neki hangulata is. Idővel azonban levettem az értékelést (ezt nagyon ritkán teszem). Pedig egy kis csiszolással milyen jó kis űrlényes film lett volna...

Szarember - Vélemények

2012-11-10 10:02.07

Végül is.... lehet, hogy igazad van. Na majd egyszer megnézem ezt a filmet, és akkor meglátom, hogy mit tehetek érte a csillagozás terén... :)

Prometheus (2012) - Vélemények

2012-11-10 09:58.05

Jelenleg a 7100-ik helyezés alatt van, és lassan, de folyamatosan zuhan. Félretéve az eddigi témát, szerinted méltó ítélet a filmmel szemben?

Mármint meglehet, hogy nem ez a világ legjobb filmje, na de lassan "beharcolja" magát minden idők legrosszabb produkcióinak antitoplistájára... Engem mondjuk kicsit sem zavar, amikor idehaza harmadszorra is megnézem meg egy hét alatt, csak kíváncsi volnék, hogy mi is a népszerűség-dinamikai háttere ennek a lecsúszásnak.

2012-11-08 18:40.10

Persze sok olyan film van, ahol a karakterek viselkedése kritikára adhat okot. Elvileg ugyebár egyetlen forgatókönyvet sem szándékosan rontanak el, és mivel a filmek nagy többsége fiktív történetekről szól, fiktív személyiséget mutat be, semmi akadálya annak, hogy akár a legfurcsább elhajlást is kimagyarázzuk valamilyen valóságban is fellelhető extrém példázattal.

Felmerül a kérdés, hogy akkor miként döntsük el, hogy melyik film érdemli meg a kimagyarázást, és melyik nem?
Szerintem a válasz az adott film minden más vonásában rejlik. Ha látok a TV-ben egy olcsó, egyébként is tehetségtelen színészekkel előadott műsoridő-kitöltőnek szánt produkciót, akkor azt én simán lekritizálom, lepontozom.
A Prometheus azonban nem ilyen film. Ez egy drága Hoolywood-i blockbuster, egy igazán sokat bizonyított rendezőtől, egy régi (és sokat szenvedett) széria reményteli reboot-ja, korunk néhány legjobb (Fassbender, Theron) színészével, vitán felül fantasztikus képi világgal... ez a film megérdemli, hogy az esetleges hibáit jobb színben lássuk, sőt, igazán megéri elgondolkodni azon, hogy azok a hibák talán nem is hibák.

Szerintem a közönség (azaz mi) a véleményünkkel a magunk egyszemélyi arányában a filmgyártás jövőjét is befolyásoljuk. Gondoljuk csak el, hogy hány olyan reményteli módon klasszikusnak ígérkező produkció látott napvilágot, mint a Prometheus? Évek óta szinte félek beülni egy filmre, olyan sok ocsmány SciFi-t láttam (Transformers és társai, a lassan csontig lerágott szuperhősfilmek)...

2012-11-08 10:25.11

"Szerintem a sci-fi, mint műfaj megengedhetné magának azt a pár perces elmélkedést,összefoglalást, stb..."

- Nem feltétlenül. Reális kép lehet az, hogy egy mégoly nagyívű emberi vállalkozást is egyéni hibák, a némely ügyben ostoba hozzáállás, váratlan meglepetések, a sötétben tapogatózás általános bizonytalansága tördel szét. Főleg egy olyat, amit egy milliárdos vénember szervez meg, puszta halálfélelemből, ideje fogytán kapkodva.

2012-11-07 14:50.13

Az idézett megjegyzésem nem a szereplőkre vonatkozott, hanem a film más vonásaira.

2012-11-07 09:08.56

Na éppen az az irreális (és iszonyúan Hoolywood-szagú), amikor egy tudós karaktert úgy állítanak be, mint aki fehér köpenyben alszik és rendszeresen tudományfilozófiai frázisokkal dobálózik (mint például a CSI sorozatban).

2012-11-07 09:03.26

"...melyben TUDÓSOK a főbb karakterek..."

- Szakmám okán van szerencsém néhány - minden szempontból - tudós emberrel kommunikálni, és hidd el, ők is csak emberek. Jól értenek a lombikhoz meg az infravörös-spektrumokhoz, oszt közben ők is csak ugyanolyan "parasztok", mint bárki más.

2012-11-07 08:56.29

""Azt" a felfedezést? Itt valami nem stimmel...:) Egészen addig, amíg nem látták a saját szemükkel ez csak egy teória volt, nem felfedezés."

- Persze, ezt mondta neki David is, csak hát ő ezen nevetett, mert ő egy tipikus ID-s volt. Ő tényleg elhitte a teóriát, akár kézzel fogható bizonyíték nélkül is. Nem tudom miért olyan hihetetlen ez, mikor a filmvásznon innen, a valóságban is hemzsegnek az ilyen emberek. Gondolj csak az istenes topikra!

"2. "Ez dramaturgiai kérdés, nem a karaktereket illeti." - dehogynem(is)"

- Nem egészen értettél. A Csillagkapu sorozatban a legtöbb (nagyjából 40-50 perces) epizód arról szól, hogy a négyfős csapat kilép egy idegen világba (a csillagkapun keresztül), és felderítik, mintegy feltérképezik azt, hogy mik ott a természeti, társadalmi, politikai, háborús (stb...) viszonyok. A mi beszélgetésünk szempontjából az ebben a lényeges dramaturgiai elem, hogy mindezt a mindenkori történet szerint néhány nap alatt le is bonyolítják, sőt közben még egy-egy lövöldözős-menekülős kalandra is futja nekik az időből, mielőtt visszatérnek a Földre a Csillagkapuval.
Szép és jó a sorozat, de ugyanaz a bökkenő, mint amit te hordasz fel a Prometheus kritikájaként: Egy komplett bolygóról és népeiről nem lehet néhány nap alatt reprezentatív képet alkotni. Legalábbis a valóságban nem. Itt jön a képbe az általam említett dramaturgiai huszárvágás. A történet a bolygót egy akár gyalog is bejárható méretű területnek tekinti. Mindez nem forgatókönyvi hanyagság, hanem az alkotói kép szükségszerű kivonatolása. Csakis így lehetséges a néhány karaktert felvonultató SciFi történetet egyetlen 1-2 órás produkcióba sűríteni.

2012-11-06 18:50.52

Arra a "bolygóból-kisváros" egyszerűsítésre azért van szükség, mert kegyetlen unalmas lenne végignézni egy realisztikus filmet arról, ahogyan a Prometheus űrhajó hónapokig kering a bolygó körül, és mindenhol fotókat készít meg a felszínen hetekig kóborolnak nyomok után kutatva.

A film kivonatolja a történéseket és a konklúziót. Megtalálták a bolygót ---> felmérték a körülményeket ---> rájöttek, hogy az idegenek eltűntek -----> titokzatos fertőzés + életveszély ----> Egy utolsó Teremtőre mégis rábukkannak ----> fordulat a Teremtőnél ----> küzdelem a túlélésért ----> Áldozatok + Finish

Ez a történet.

2012-11-06 18:43.30

"1. Ez itt az Évezred felfedezése!!!"

- A történet szerint azt a felfedezést ő már az űrhajós kiruccanás előtt megtette. Még ki is kacagta David-et a film elején, hogy amaz "teóriaként" emlegette az ő Tervezős magyarázatukat. Mire ők megérkeztek a bolygóra, neki már ténykérdés volt, ami a többieknek döbbenetes felfedezés.

"2. Egy zárt helyen láttak halált, ami nem feltétlenül jelenti egy egész faj kipusztulását..."

- Ez dramaturgiai kérdés, nem a karaktereket illeti. A legtöbb filmben, amiben komplett bolygók felderítéséről van szó, mindig felbukkan ez a dramaturgiai egyszerűsítés, hogy a bolygó egészét egy konkrét helyként szimbolizálják. A film mondanivalója az, hogy a bolygó kihalt, és ezt amennyire csak lehet, érzékeltették (David már az utasok ébredése előtt "hangpostát" küld az űrbe, amolyan "Üdvözlet idegenek!" félét, a leszálláskor a bolygó kihaltnak tűnik, aztán a romok között csak hullák és rejtélyes dolgok vannak).
Mondhatnánk, hogy a Csillagkapu sorozat is attól vérzik, hogy a CSK1-es csapat kilép a kapun egy idegen világba, és azt fel is mérik úgy két nap alatt.... mintha egy egész bolygó egy kisváros méretű telephely lenne...

A második bekezdésedről: Itt mindenki osztja az észt. A legtöbben mindenféle jelzővel illetik a másikat. Engem vagy ezerszer lebuziztak, mert 5 csillagot adtam a Twilight-ra. De tudod mit? Rendben van! Mondja csak el mindenki, amit gondol a másikról, oszt várja be a válaszokat. Én nem nézek le senkit, hiszen nem is ismerjük egymást. Mi itt csak kiéljük a filmekkel kapcsolatos érzéseinket, ellenérzéseinket. Hidd el, ha egy nap merő véletlenségből szembe jönne velem az utcán mondjuk Szamuráj fórumtárs (és tudnám hogy ő az), simán kezet ráznék vele... pedig itt keményen kiosztjuk néha egymást... hát ez egy ilyen hely... :)

2012-11-06 18:05.24

Charlie-t egyértelműen azért érdekelte a vállakozás, hogy beszélhessen a Teremtőkkel. Őt csak ez érdekelte, és miután rájött, hogy ez a terve kútba esett, elment a kedve az egész ottlétüktől. A Prometheus-ra való visszatérésük első percétől fogva folyamatosan ez a levertség tükröződött rajta. Egyszerűen elragadta a csalódottság... és te ezt nézed érdektelenségnek. Na így félreérteni vagy félremagyarázni egy karaktert eléggé erőltetett szerintem.

Janek, a Kapitány többször is azt hangoztatta, hogy nem érdekli az utazás célja. Vannak ilyen emberek. Meglehet, hogy régebben ráfaragott néhányszor arra, hogy beleütötte az orrát mások dolgába, és azóta távolságot tart a missziók célja és a pilótaposztja között. Amikor a karácsonyfát díszítette, az egész még amúgy sem tűnt másnak, csak terraformálási felderítésnek (hiszen a társai amúgy is erről kötöttek fogadást). Később Shaw előtt meg inkább a makacsság beszélt belőle, hogy ő "csak" egy jóember, és magasról sz*rik az űrlények űrlénycéljaira.

A levedlett xenobőrnél Fifield sürgette, hogy menjenek tovább. Ő kezdettől rideg volt, szabadulni akart. Talán rájött valami pánikbetegség, képzeljen mindenki, amit akar... ő egy ilyen karakter volt.

Vickerst végig inkább külső kérdések motiválták. Ő csakis az apja miatt volt jelen, és jobban érdekelte az otthoni cég várható megöröklése, és esetleg arra számított, hogy a bolygón "letudhatja" az apját.

A többiek érdeklődőek voltak. David tudjuk miért, Shaw tudjuk miért, Weyland tudjuk miért... a maradék pedig csak zsoldos volt, nem szerepeltek különösebben...

A karakterek, a párbeszédek teljesen jók voltak. Okosak, filozófikusak... de az önjelölt kritikusok meg a csalódott Alien rajongók (akik nem láttak elég vért a vásznon) már belebeszélték az emberek fejébe, hogy ez egy bugyuta forgatókönyv... most már tökmindegy, hogy akár maga Lindelof vagy Scott mit magyaráz meg, ez akkor is csak az "idétlen" Prometheus marad nekik.

2012-11-05 18:44.26

A lélek már csak olyan, hogy bárkit és bármit sértegethetünk azzal, hogy a benne-nemlétét hangoztatjuk. A lélek fogalma lényegében másra sem jó, mint mások lenézésében való retorikai kelléknek... :)

2012-11-05 18:05.06

Ja és persze az is ironikus, hogy miközben Weyland úgy beszél, mintha David-nek nem lenne lelke, hiszen ő egy robot, közben saját magát a Teremtők előtt már egyenrangúságra méltónak találja (vagy inkább tálalja). Pedig a Teremtő az ő gondolatmenetével élve semmi mást nem kellene hogy lásson benne, mint jól sikerült gépet, lélek nélkül.

elejére ... 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk