 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Agyas és agyatlan - Film Café, 00:50 |
| Pánik - Magyar Mozi TV, 01:00 |
| Agyő, nagy Ő! - Prime, 01:00 |
| A természet ereje - Mozi+, 01:15 |
| Fenevad - HBO, 01:45 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Franco Nero (83) |
| Vincent Cassel (58) |
| Maxwell Caulfield (65) |
| Pokorny Lia (53) |
| Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Thelma, az unikornis   |
| Nicolas Roeg |
Szürke Sólyom hozzászólásai
A kárhozat útja - Vélemények
| 2009-01-25 01:15.29 |
| Engem tulajdonképpen a filmzene és az operatőri munka tartott a képernyő előtt. A történet ugyan nem nevezhető rossznak, de én érdekesebb cselekményt vártam. A film mondanivalója mindenképpen értékessé teszi ezt a munkát. A színészi munkák közük Jude Law és Newman volt számomra a legmeggyőzőbb. Hanks hozta a kötelezőt. Két jelenet fogott meg a fimből, amiket soha nem fogok elfelejteni: az egyik Hanks és Newman közös zongorázása, a másik pedig a végső leszámolás az esőben. Külön elismerésem a filmzenéért, Thomas Newman zseniálisat alkotott. Valamint az operatőri munka is kimagasló volt. Conrad L. Hall, a film operatőre azt is bizonyította, hogy valaki 76 évesen is képes olyan értékeket letenni az asztalra, amit mások megkarcolni sem tudnak.
Rendezés : 10/10 Operatőri munka : 10/10 Színészi játék: 9/10 Filmzene: 10/10 Történet, forgatókönyv: 6/10 Összességében: 80% |
Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?
| 2009-01-24 16:13.09 |
| Igen! Örülök, hogy emlékszel rá :) |
| 2009-01-24 15:58.31 |
| “Azt mondják, Japánt a kard alkotta. Az istenek egy korallpengét merítettek a vízbe, és amikor kiemelték, négy tökéletes csepp hullott vissza az óceánba. Ezekből lett Japán négy szigete.” |
Dohányzók vagy nemdohányzók
| 2009-01-24 15:39.17 |
| Érdekes, de nekem egy dohányzó barátom sincs. Tényleg lehet abban valami, hogy aki dohányzik az eleve más értékrendet mond magáénak. Én sem úgy szelektálok, hogy aki dohányos azt kizárom. Igazából nem érdekelne, ha egy barátság úgy jönne létre, hogy dohányos valaki. De, érdekes módon eddig sosem hozott össze az élet dohányzó baráttal. Érdekes dolog ez. |
Ki találja ki? (játék) - Avagy kulcsszavak a filmhez
| 2009-01-24 15:28.32 |
| Az is lehetne, de nem arra gondoltam :)
akkor hozzáveszem még: titkos ügynök, robot nő |
| 2009-01-24 15:25.24 |
| Óriási lézer, klón, eltitkolt gyerek. |
Az utolsó szamuráj - Vélemények
| 2009-01-24 14:39.03 |
| Király? Gondolom inkább a japán császárra gondolsz. Nos, a japán császár tanácsadók segítségével kormányzott. A tanácsban nem csak egy ember véleménye számított (régi szép idők). Igazából azért van ott dilemma, hiszen el is hangzik a filmben, hogy ha Japán fenn akar maradni, akkor be kell állnia a nagyhatalmak sorába, különben a többi nagyhatalom törli le a térképről. Pont ettől zseniális a cselekmény, mert mindkét nézőpontnak védhető a maga igazsága. Persze nekem is az ősi felfogás tetszett :)) |
| 2009-01-24 14:28.45 |
| Vannak rá történelmi példák, hogy egy jól gépesített hadsereg kudarcot vall az ősi hadviselési technikákkal szemben. 1879-ben az angol-zulu háború is olyan fordulatot vett ami igen csak meglepte az angolokat. Az angol, korszerűen felfegyverzett hadsereget fél éven át tartották vissza, a dárdával és pajzsokkal felszerelt zuluk. Az utolsó szamuráj című film, többek között arról is szól, hogy a szívvel és lélekkel végzett dolgok teljesen más minőségűek.
A Rambo párhuzamot nem nagyon értem, talán annyi a hasonlóság, hogy Rambo is kiábrándul a háború borzalmai miatt a hadseregből. Bár a Rambo című film első része inkább a vietnámi veteránok társadalmi visszailleszkedési viszontagságait volt hivatott bemutatni. |
Mit hallgatsz most?
| 2009-01-23 07:25.43 |
| Hatalmas szám!
Herman's Hermits - No milk today http://www.youtube.com/watch?v=ClQepFF-Sr0 |
Ki találja ki? (játék) - Avagy kulcsszavak a filmhez
| 2009-01-22 19:52.31 |
| Igen! :) ügyes! |
| 2009-01-22 19:41.17 |
| Szigetelőszalag, hamisított naplók, megrendszabályozás |
| 2009-01-22 19:34.47 |
| Az bizony! Külön dicséret, hogy láttad :) |
| 2009-01-22 19:31.04 |
| Titokzatos alagút, üzleti vállalkozás, bábjáték. |
Dolgok, amik nagyon idegesítenek
| 2009-01-22 19:29.54 |
| Magasföldszint vagy inkább első emeleti erkély. Mondjuk nem kellett hozzá alpinistának lenni :) |
Ki találja ki? (játék) - Avagy kulcsszavak a filmhez
| 2009-01-22 19:22.07 |
| Második díj! :) |
| 2009-01-22 19:21.45 |
| Igen! Nyert! :) |
| 2009-01-22 19:19.54 |
| Bosszankodás, különleges képességek, a feleség mellei reggelre hirtelen megnőnek :D |
| 2009-01-22 19:14.41 |
| Tökéletes megoldás! :) |
Dolgok, amik nagyon idegesítenek
| 2009-01-22 19:14.17 |
| Legközelebb nem lesz ilyen szerencséd. Befűrészeltem az erkély rácsait :D |
Ki találja ki? (játék) - Avagy kulcsszavak a filmhez
| 2009-01-22 19:11.42 |
| Szamurájkard, bosszú, halállista |
Dolgok, amik nagyon idegesítenek
| 2009-01-22 19:01.44 |
| Ellopták az egyik legjobb kabátomat a teregetőről. Idegesítő, hogy 2009-ben valakiknek kabátot kelljen lopniuk. :( |
Az Élet nagy kérdései
| 2009-01-22 17:31.16 |
| Itt a lényeg szerintem a függőség. Én értem a "drog" szó eredeti jelentését. Azonban ez a szó már többletjelentéssel bír. Ezekben a felsorolt dolgokban a közös az örömforrás keresése; ezt Te magad is írod.
Nagyon sok pszichológus is a droghoz hasonlítja pl. a szerencsejátékot, nem véletlenül. Az persze más kérdés, hogy a biológiai testre más hatást gyakorol mindkettő. Alapvetően a boldogság-érzetét keltő hormonok (endorfin) kiváltása a cél. "A kóros játékszenvedélyt (patológiás gambling) az addikciók körébe sorolják, lényege a hétköznapokból való menekülés, bár nem kémiai módon. A betegség alapja az agy biokémiájában keresendő: a megfelelő mennyiségű endorfin termelődését segíti elő a játék a beteg embernél; s legmélyén ugyanaz a szerotoninzavar lappanghat, mint a depressziónak, amellyel így rokonságban áll. Örömét a gyors és könnyűnek tűnő nyerés lehetősége, és a hozzá vezető út izgalmai (adrenalin-flash) adják." Ez a dolog a klasszikus droghasználó estében is így történik. Csak ő egy kémiai anyag bevitelével éri el az endorfinok hatását. Teológia kérdésekbe én nem szívesen megyek bele, mert a hit mindeninek annyira mást jelent. És évekig lehet róla vitatkozni. :) |
| 2009-01-22 17:10.49 |
| Nekem nincsen alkoholista ismerősöm, ezért csak arra tudok hagyatkozni amit itt-ott olvastam erről. Lehet, hogy ki lehet gyógyulni ebből, pláne ha van rá élő példa is. :) Mondjuk nyilvánvalóan létezik egy olyan szint, amiből már nincsen visszaút. Erről is eszembe jutott egy vicc:
-Szokott alkoholt inni uram? kérdezi az orvos a betegétől -Alkalmanként szoktam. válaszolja a beteg -De ugye mindig talál rá alkalmat ? ... Igen, láttam, hogy reagáltál a mesére. Köszi az elismerést :) |
| 2009-01-22 13:46.53 |
| Én úgy tudom, hogy nem mindegyik függőségből lehet kigyógyulni. Egy alkoholista örökké alkoholista marad, pont ezért tud visszaesni olyan könnyen. A többi függőségről nem tudom, hogy maradandó-e. Nekem például, egy 14 éves kora óta dohányzó családtagom hagyta abba a dohányzást 25 év után; hála a jó Istennek. „Szerencséje” volt, mert egy asztmával megúszta, más, súlyosabb következménye nem lett. A drogfüggőségről nem nagyon tudok nyilatkozni, sosem volt droghasználó a közelemben. Illetve egyszer egy aluljáróban összefutottam két fiatallal, mindketten nitro hígítót lélegeztek be, egy zacskóból. Az egyik ráadásul egy gyönyörű, jól öltözött, fiatal nő volt. Úgy gondolom, hogy bármi lehet drog, nem csak a klasszikus értelemben vett drogok. Szerintem majdnem minden embernek van valami „drog” az életében. Ez lehet kávé, tea, cigaretta, édesség, gyógyszer, étel stb. Aztán ott vannak a mentális „drogok” például a tévé vagy az internet(fórum) -függőség, vásárlásfüggőség. Szerintem a „drog” akkor lép be valakinek az életébe, hogy ha hiányzik valami egyéb dolog és ezzel próbáljuk elnyomni, hogy inkább azzal foglalkozzon a szervezet. Én azt mondanám, hogy ennek az alapja a cumizó korra vezethető vissza-> sír a gyerek-> cumit kap-> megnyugszik. A drogok is hasonlóan működnek. Persze néha nehéz elválasztani a függőséget a megszállottságtól és könnyen összekeverhető a szenvedélyességgel. Most jut eszembe, hogy kihagytam a szerencsejáték-függőséget, van egy távoli ismerősöm, aki egy nap alatt 70.000 forintot dobált bele félkarú rablókba. Nem tudott élelmet venni utána a családjának, és kölcsön kellett kérnie; nos azt hiszem ez erős függőség. Szerintem a szabaduláshoz két dolog kell, egy erős elhatározás és az öröm megtalálása más, hasznos dolgokban. Amíg nem találja meg más dolgokban azokat az örömforrásokat, amiket a kényszercselekvésekkel pótolt, addig bármikor visszaeshet. Szerintem tehát nem egy bizonyos időtartamtól függ a gyógyulás, hanem egy pozitív helyzet előállásától.
A függőségre jó példa egy Woody Allen idézet: „Ez a felfokozott szexualitás az életem egyéb területein jelentkező ürességet hivatott kompenzálni.” :D |
Foglalkozás: avagy ki mit dolgozik vagy mit tanul
| 2009-01-22 07:26.34 |
| Életművész :D |
A legjobb filmzenék!
| 2009-01-22 07:11.40 |
| Keresztapa
Volt egyszer egy vadnyugat 1492 Gladiátor A profi A rettenthetetlen A tengeralattjáró Leon, a profi Rómeo és Júlia (1968) Az utolsó szamuráj Stradivari A Jó, a Rossz és a Csúf Love story Casino BP-TH filmek |
Az Élet nagy kérdései
| 2009-01-21 12:06.29 |
| Shambala! :)
Egy régi, mesés könyvben megtaláltam a mese folytatását. :) A Nyuszika nagyon csalódott volt, ezért napokra eltűnt az erdőben. A többiek persze hiányolták, és nem tudták, hogy hová tűnt. Mivel a Nyuszika szelíd és jóságos teremtés volt, ezért nehezen viselte a többi erdei állat hangos civakodását. Mivel hallott régebben egy bölcs, erdei Varázslóról, ezért útnak indult, hogy tanácsot kérjen tőle. Miközben ment-mendegélt egy csendesen csörgedező patak mellett meglátott egy őzgidát. Az őzike tehetetlenül hevert egy csapdában, amit egy két lábon járó óriás állított, akitől az erdő összes teremtménye félt. A Nyuszika is ismerte őt hírből, és félt is tőle nagyon. Mivel a Nyuszikának jó szíve volt, nagyon megsajnálta az őzikét, összeszedte minden bátorságát, oda szaladt hozzá és kiszabadította az őzgida vékony kis lábát a súlyos vascsapdából. Az őzgida nagyon hálás volt, mert a Nyuszika még a sebeit is ellátta, mivel ismerte az összes erdei csodatévő füvet. Nagyon megkedvelték egymást, az őzgida pedig úgy hálálta meg a Nyuszika jóságát, hogy útbaigazította őt a bölcs varázsló kunyhója felé. A Nyuszika tehát folytatta útját, bár már jócskán sötétedett, az erdő sejtelmes hangjai nem zavarták már őt annyira, mint korábban. Mivel nagyon fáradt volt, gondolta megpihen, lehajtotta kis fejét és álomra szenderült. Álmában végtelen, zöldellő káposztamezőkön járt. Az erdőben hamar hasadt a májusi hajnal, ezért Nyuszika nem vesztegette az idejét, és tovább indult a bölcs, mindent tudó varázsló kunyhója felé. Az út egyre csak beljebb és beljebb vitte őt az ismeretlen, mélységesen mély erdő közepe felé. Mivel még nem járt erre, és csak a többi erdei lakó meséiből ismerte a kerek erdő ezen tájait, néha félelem fogta el. A mi Nyuszikánk azonban annyira kíváncsi és tanácstalan volt, hogy nem fordult vissza az úton, tovább haladt előre a bölcs öreg Varázsló kunyhója felé. Már nagyon-nagyon közel volt a kunyhóhoz, amikor egyszer csak meglátta az öreg, bölcs varázsló kunyhóját, a varázsló egy ezeréves tölgy odújában lakott. Nyuszikát elfogta a félelem, és elrejtőzött egy közeli bokorban, onnan figyelte a varázsló kunyhóját. Nyuszika tudta, hogy hosszú utat tett meg eddig és csak azért jött, hogy tanácsot kérjen a Varázslótól. Egy óvatlan pillanatban a mi kis Nyuszikánk fogta minden bátorságát, és bekopogott az ezeréves tölgy ajtaján. Az ajtó recsegve, ropogva lassan nyílott és a mi Nyuszikánknak reszketni kezdett minden porcikája. Aztán a reszketés hirtelen abbamaradt, mert meglátta a varázslót, aki a legnagyobb meglepetésére nem volt más, mint egy fekete nyúl. -Mi szél hozott erre Nyuszika? Kérdezte a Varázsló. -Tanácsért jöttem hozzád, mert nagyon tanácstalan vagyok. Válaszolta Nyuszika. -Akkor gyere beljebb, talán segíthetek! Ajánlotta fel a fekete nyúl, aki a mindent tudó bölcs hírében állt. A nyuszika nagyon meglepődött, mert a fekete nyúl kunyhójában minden felé, amerre csak nézett könyvek és könyvek voltak. -Te mit csinálsz ezzel a sok könyvel Varázsló? Kérdezte Nyuszika. -Hát, én már rég elolvastam őket, némelyiket már kívülről tudom. Válaszolta kissé fölényesen a Varázsló. -Akkor miért tartottad meg ezt a sok-sok könyvet? Kérdezte csodálkozva Nyuszika. -Néha azért egyik-másikba jól esik beleolvasnom, hogy lássam, nem csalatkozik az emlékezetem. Meg néha-néha kölcsönkérnek egyet tőlem az erdei állatok, mert azt hiszik, hogy minden kérdésükre választ kapnak belőlük. Válaszolta a Varázsló, kissé öntelt mosollyal az arcán. -Tehát nem könyvekben van a válasz? Kérdezte csalódottan Nyuszika. -Persze hogy nem, azok csak könyvek, más erdei állatok gondolataival. Néhol szórakoztatnak, néhol elgondolkodtatnak, néhol pedig nagy butaságokat mondanak. Válaszolta magabiztosan a bölcs, mindent tudó Varázsló. Akkor nem tudsz nekem tanácsot sem adni? Kérdezte megszeppenve Nyuszika. A bölcs, mindent tudó Varázsló vakarni kezdte a fejét és levett a polcról egy szép, újnak látszó könyvet, és Nyuszika kezébe nyomta. -Ezt a könyvet neked adom, talán mégis csak segít majd. Mondta mormogva a Varázsló. Nyuszika izgatottan belelapozott a könyvbe, és olvasni kezdte az első oldalt, ami egy jószívű, szelíd kisnyúlról szólt. Hamar magára ismert a történetben, és gyorsan tovább lapozott ahhoz a részhez, mikor a Varázslónál van, meg is találta azt a részt, de meglepő módon onnantól kezdve a mese nem folytatódott, a könyv nagy része még üres volt. Nem értette a dolgot és kérdően nézett a bölcs, öreg Varázslóra. A Varázsló csak mosolygott, majd egyszer csak megszólalt: -Még mindig nem érted Nyuszika? -Nem értem. Válaszolta szomorúan Nyuszika. -Mindenkinek van egy könyve, amelyet ő maga ír, így neked ez a könyved. Mivel még nagyon sok dolog van hátra az életedből, ezért a könyv nagy része még üres. Te magad folytathatod a mesét. Mivel a legnagyobb félelmeiddel is képes voltál szembe nézni, és eljutottál hozzám, így bármely célodat elérheted az életben. Hiszen nem az a bátor, aki nem fél, hanem az, aki a félelmei ellenére megteszi azt, amit a szíve diktál. -És az erdő többi lakója? Velük mit kezdjek? Kérdezte csodálkozva Nyuszika. -A többi lakó olyan amilyen, sokfélék vagyunk. Néha szót értünk egymással, néha nem. Mindenki csak a saját káposztaföldjéért felel, a többiek káposztái érdektelenek. Ne foglalkozz tehát a ravasz rókák ármánykodásaival, vagy a varjak károgásával. Néha egy-egy sáskaraj is megpróbálhatja elorozni a féltett káposztáidat, de akkor majd Bagoly, Medve és a többi lakó a segítségedre lesz. Az erdő minden lakója más, mindenkinek más a fontos. Ez téged ne zavarjon Nyuszika, mert te a természetednél fogva nyúl vagy. Bolondság lenne azt hinni, hogy a káposztaföldnek csak napsütés kell. Minél nagyobb viharokat állnak ki féltett káposztáid, minél több eső áztatja kis kerted földjét, annál jobban nőnek majd a zöld levelek a ragyogó napsütésben. -Köszönöm Varázsló! Mondta örömmel Nyuszika. -Most pedig menj, menj vissza a barátaidhoz és a családodhoz, már biztosan hiányzol nekik, régóta vagy úton! Nekem pedig fontos dolgom akadt, mert érkezett néhány új könyv az Óperenciás tengeren is túlról, melyeket gyorsan el kell olvasnom. Válaszolta a Varázsló, kissé fáradtan. -Isten véled Varázsló! -Isten véled Nyuszika! A Nyuszika megfogadta, hogy csupa gyönyörű dologgal írja tele a Varázslótól kapott könyvet, melyet majd az unokái is örömmel olvashatnak. Ezért elhatározta, hogy nagyon vigyáz arra a szép könyvre, és csak a legszebben író tollával ír bele. Nyuszika azóta is kilátogat néha-néha a tisztásra, és jókat beszélget az erdő többi lakójával az élet kis és nagy kérdéseiről. Néha feltűnik egy-egy új lakó, néha megzavarja a beszélgetést egy heves nyári vihar, vagy egy-két ravasz róka. Ilyenkor a beszélgetés félbe szakad, de pár nappal később újra összegyűl a díszes állatsereglet és a beszélgetések folytatódnak. Néha a Varázsló is eljön közéjük egy medve vagy egyéb állat képében, persze ezt senki más nem tudja. Ez az erdő rendje. |
Lesz valami jó a TV-ben, amit ajánlasz másoknak? Írd a címet, és a csatornát, időpontot!
| 2009-01-21 08:39.02 |
| VIASAT3
2009. január 24. szombat 19:00 K-PAX - A belső bolygó Német-amerikai sci-fi (2001) |
Legjobb vígjátékok
| 2009-01-21 08:27.16 |
| Austin Powers-ek
Ace Ventúrák Én és én meg az Irén Minden6ó Bud Spencer - Terence Hill filmek Airplane Brian élete Gyaloggalopp Funés filmek Sandler filmek Madárfészek |
Levelek Ivo Dzsimáról - Vélemények
| 2009-01-20 17:43.03 |
| Spoilereket tartalmaz!
Az utolsó szamuráj című filmben nagyon tetszett Ken Watanabe játéka, ezért úgy gondoltam, hogy belekóstolok még pár vele készült moziba. Nem csalódtam! Sőt! Ilyen háborús filmet még soha nem láttam. A köztudatban sajnos a mai napig az él, hogy a második világháborús japán katonák elmebeteg fanatikusak voltak. Végre készült egy olyan munka, ami igazából az emberek lelkivilágát, érzéseit, gondolatait mutatja be. Az is erénye a mozinak, hogy a kiskatonákat sem egységes módon mutatja be. Láthatjuk, hogy igazából személyiségfüggő, hogy kiből mit hoz ki egy háború, van köztük önfeláldozó, lázadó, megfutamodó, kegyetlen, elvakult, lojális. Sok hasonló film elköveti azt a hibát, hogy giccsessé vagy melldöngetővé válik. Ez a film inkább semleges maradt, ugyanakkor mégis a lélek mélyére képes hatolni a mondanivalójával. Igen sok naturalisztikus képet kapunk. Az önmagukat gránáttal felrobbantó katonák bemutatása talán a legerősebb jelenetsor a filmben. Sokak számára ez talán értetetlen, azonban a több évszázados szamuráj hagyomány ismeretében teljesen érthető. Bár a mai Japánban csak apró szilánkjai vannak jelen az egykori szamuráj kultúrának, a szent szolgálat eszméje a mai napig működőképes. Náluk még létezik olyasmi, hogy valaki attól a vállalattól megy nyugdíjba, amelyiknél a legelső munkanapját is letöltötte. Visszatérve a filmhez: igen jó arányban sikerült felvonultatni a harci jeleneteket és a párbeszédeket. Nem estek bele a készítők abba a jellemző hibába, hogy feleslegesen eltúlzott, óriási robbanásokat zsúfoljanak bele a filmbe. A képi világ reálisnak mondható, a drámaiságot fokozza az alkalmazott fakó színvilág. Igazából a tárgyilagos nézőpont is megvalósult, hiszen az alkotók nem igazán álltak egyik harcoló fél mellé sem. Sikerült bemutatni a katonát úgy, mint érző embert, akinek -oldaltól függetlenül- gyereke, családja, barátai vannak. Erre utal az egykori lovas bajnok bemutatása is. Az már csak további különlegesség, hogy Kuribayashi tábornok egy olyan pisztolyt visel, melyet korábban az „ellenségtől” kapott. A film zenéje is tetszett, de valahogyan én hiányoltam a zene mennyiségét. A fényképezés kiváló, a jelmezek, a katonák életszerűek. Az egyik záró képsor is igen találó, amikor egymás mellé kerül egy amerikai és egy japán sebesült, utalva arra, hogy mindketten törékeny emberi lények és csak ezután katonák. Ken Watanabe munkája magáért beszél, zseniális színész. Értékelésem: 100% |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu